Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

2 NAPLÓ i960. Április 27. Helyes pártpolitikai , újszerű tervezés, jó munkások Mi az oka, hogy mégsem zárt az előírt nyereséggel a Pécsi Bőrgyár? A Pécsi Bőrgyárkészít ményei országos hírűek, elis­merten jók. S mint minden gyár, amelyik jóhimévre tett szert, a Pécsi Bőrgyár is büsz­ke volt erre. Érthető tehát, hogy fokozni akarta jó hírne­vét, még kiválóbb minőségű bőröket akart gyártani. Ezért a munka igazgatásában, veze­tésében, szervezésében új mód­szereket alkalmaztak. Megszerkesztették a „komp­lex“ munka tervet* Ez a munkaterv kitünően bevált, sőt amikor más gyárak és üzemek hírül vették, hogy a bőrgyárban ilyen van, el­mentek, megnézték, átvették az új tervezési módszert s ma­guk is szép eredményeket ér­tek el vele S hogy ezt a cik­ket most így kell megírnunk, ahogyan alább következik, an­nak az az oka, hogy a tanítvá­nyok lefőzték a tanítót. Az új tervezési módszerrel vezetett gyárak és üzemek a tervezett nyereséggel zártak 1959-ben, a bőrgyár pedig nem. A komplex munkaterv lé­nyege az, hogy a külön munka terveken kívül az igazgató, a pártszervezet, a szakszervezeti bizottság, a KISZ és a nőbizott ság egy közös munkatervben is meghatározzák a főbb tenni valókat egész évre. Az 1959-es komplex tervet a munkásosztály helyzetének ja­vításáról szóló párthatározatra építették. Ez helyes volt. Meg­határozták benne a politikai jellegű feladatokat, a politikai tömegmunka megjavításának feladatait, a pártszervezet kö­telességeit, a pártonkívüli munkások é6 párttagok közötti kapcsolat erősítése érdekében. A tömegszervezetek munkájá­nak fejlesztése érdekében feladatokat adtak a szakszervezetnek, az üze­mi tanácsnak, a kultúrcsoport nak, a nőbizottságnak, az ifjú­sági szövetségnek. Megszabták mit kell tenniök az új káderek kinevelése érdekében. A párt és a gazdasági vezetők és a munkások személyes kapcsola­tainak erősítésére is adtak feladatokat, meghatározták a tennivalókat a munkások tár­sadalmi aktivitásának fokozá­sára. A műszaki fejlesztés ten­nivalóit, az önköltség csökken­tésének módjait és lehetősé­geit, a termelékenység emelé­sének módszereit, a szocialista ^erí/et &nxLii és a Pécsi Szimfonikusok hangversenye humanizmust, mellyel Bartók diadalmasan az élet gyötrel­mei fölé emelkedik. Talán a nagy halott Mester iránti őszinte tisztelet, talán Gertler Endre nagyvilágot megjárt he­gedűjének káprázatos hangja tette: de a zenekar palettáján ezúttal megtalálhattuk a va- rázsos bartóki színskála min­den árnyalatát az I. tétel meg­indulásakor, a pengetett vo­nósbasszusok felett megszólaló tömör hárfaakkordokban és a szólóhegedű melegen éneklő főtémájában éppúgy, mint a II. tétel szordinos hegedűinek sejtelmes zizzenésében, vagy a III. tétel rézfúvóinak hibátla­nul megoldott fugatójában. A siker döntő részese, aki mögé — mint „tábornok“ mö­gé felsorakozott a zenekar — természetesen Gertler Endre, a Belgiumban élő magyar he­gedűművész volt. Hivatott Bar- tók-interpretátor, aki játéká­val szinte a világban minden­felé erősíti, növeli Bartók hí­veinek táborát. Már 17 éves korában megismerkedett Bar­tókkal és — mint mondotta — abban a megtiszteltetés­ben Volt része, hogy Bartók barátjának tekintette. Gertler Endre volt az, aki néhány nap­pal ezelőtt Budapesten bemu­tatta Bartók eddig ismeretlen, fiatalkori hegedűversenyét, itt városunkban pedig a II. He­gedűverseny élmény és kife­jezés egységét elérő, fölényes biztonságú tolmácsolásával ara tofct megérdemelt sikert. A szűnni nem akaró tapsvihart Gertler Őartók Béla Szólószo­nátája két tételének ráadás­ként törtéhő előadásával kö­szönte meg. A Pécsi Nemzeti Színház né­zőterét megtöltő közönség lel­kes tetszésnyilvánítása azt iga­zolja, hogy Pécsett is igenük, sőt kívánják a „merészebb“, modern műveket is tartalmazó műsorösszeállítást. Nálunk is hatalmas tábora van már Bar­tóknak, Kodálynak, a fiatal magyar és külföldi Zeneszer­zőknek. A jövő évi hangver­senyterv elkészítésénél (a min­dig szívesen hallgatott és a műsorból továbbra sem hiá­nyozható Bach, Beethoven, Mozart művek mellett) en­gedjenek minél nagyobb teret a ma zenéje képviselőinek. A pécsi Szimfonikus Zenekart tartjuk olyan erősnek, hogy ezeket — néhol talán még szo­katlan követelményeket tá­masztó — műveket is hibátla­nul tolmácsolja, a pécsi közön­séget pedig elég érettnek ah­hoz, hogy az eddig alig ismert müveket is megismerje. A budapesti Zeneakadémián rendezett Jephta-bemutató ha­talmas győzelméről csak a mi­nap számolhattak be elragad­tatott hangon még a fővárosi kritikusok is, nem egészen egy héttel később, hétfőn es­te pedig már újból hazai „küz­dőtéren“, a Pécsi Nemzeti Színház színpadán láthattuk viszont a zenekart, ismét nem csekély művészi igényességet kívánó feladat megoldása előtt Három lényegében egymástól eltérő hangulatú mű tolmácso­lását hallottuk ezúttal tőlük, a fiatal Borbély Gyula 'ener­gikus, magávalragadó vezény­lésével. Mennyi életigenlés, boldog­ság utáni 6óvárgás dalol az 1788 nyarán, hihetetlenül rö­vid idő alatt komponált, Mo­zart utolsó három „nagyszim­fóniája" közé tartozó Esz-dur szimfónia első tételének a he­gedűk és a fuvola párbeszédé­ben kiformálódó főtémájában! A zenekarnak pompásan sike­rült érzékeltetnie a szimfónia fájdalom és szenvedély árnyé­kolta hangulatát éppúgy, mint a zárótétel derűs alaphangú­ját, melyben a diadalmas élet­öröm megdicsőülését formálta meg Mozart. De az igazi, döntő ütközet­re a hangverseny második ré­szében került sor, amikor a világhírű Gertler Endre tol­mácsolta Bartók Béla II. he­gedűversenyéhez kellett a ze­nekari szólamot játszaniok. Félelmetes nehézségek elé ál­lítja a mű az előadót és zene­kart egyaránt, egyes részeinek ágas-bogas szólamveeztése, ki­élezett disszonanciájú, nyugta­lan harmóniavilága, a monda­nivalók hajszolt túlzsúfoltsága Ennek ellenére sikerült meg­teremteni a mű hatalmas erő­vel egybefogott egységét, és tükrözni azt a perzselő szen­vedélyt* mély érzelmet, ma­gasztos emberi törekvést, igaz munkaverseny támogatásának lehetőségeit, a szakmai tovább képzés fokozatait, mind, mind szépen meghatározta a komp­lex munkaterv. Év közben pénzjutalmat kap tak az elöljáró iparigazgató­ságtól az új módszerek alapján elért eredményekért. Dicsére­tek érkeztek a gyár igazgató­jához más felettes szervektől és külföldről is. A bőrgyári munkások szor­galmasak és jól dolgoznak. A vezetésnek az új tervezés alap ján kialakult gyakorlata jó­nak bizonyult, Most mégis abba a helyzetbe kerültek a gyár műszaki vezetői, a párt­vezetőség és a szakszervezeti bizottság (együtt az üzemi ta­náccsal és a többi tömegszer­vezetekkel), hogy meg kell magyarázniok a munkásoknak, miért nem zárták az előírt nyereséggel az 1959-es évet, Néhány hiba miatt; Nagyon drága,nagyon kitűnő minőségű bőrt dolgoz­tak fel, marhabox céljára. Ki­derült a napokban lefolytatott minisztériumi vizsgálat alatt, hogy — úgy, ahogyan a többi bőrgyárak teszik — nem lett volna feltétlenül fontos a leg­drágább nyersbőrt vásárolniuk feldolgozásra, A gyengébb minőségű bőrt jobbat) lehet nyújtani, ugyan­annyi kilóból több részt lehet kiszabni, mint a nem nyújt­ható, legjobb minőségű bőrből. A tanúlságot levonták. A pártszervezet az év elején kez- deményezöen lépett fel a ta­valyi hibák megismétlése el­len, s az idén olcsóbb bőrt dolgoznak fel, amelyből ügyem olyan jó minőségű cipő ké­szíthető, de több, mint az ed­dig feldolgozott bőrből. (Nagy kár, hogy a divat is beleszól a termelésbe. A modern, most divatos vékonytalpú cipőkhöz a kövérre, vastag bőrűre hiz­lalt marhabőrt főleg a IV. ne­gyedévben alaposan meg kel­lett faragniok, 6ok ment a sze­métbe.). Ilyen módon tehát drágán vásárolták meg a bőrgyáriak a jó hírnevüket. Nem a mun­kafegyelem lazulása, nem a komplex munkaterv, nem az igazgatói ellenőrzés gyengülé­se, nem a műszakiak képzet­lensége, nem a pártszervezet politikai munkájának gyenge­sége okozta, hogy a többi bőr­gyárak mellett a Pécsi Bőr­gyár ilyen szempontból lema­radt a múlt évben. A bőrgyár műszaki vezetői­nek, igazgatójának, a párt­vezetőségnek és a szakszerve­zeti bizottságnak most az a feladata, hogy őszintén, min­den kertelés nélkül mondják meg a munkásoknak, hol kö­vették el a hibát, s azt velük együtt javítsák ki. Minden le­hetőségük megvan rá. Becsü­letesen, jól dolgoznak a mun­kások. Hozzáértő, jó a szak­mai vezetés. A pártszervezet­ben a politikai nevelő munka helyesen folyik. A kiszisták értik és végrehajtják felada­taikat. Az a felelősségérzet és bá­torság, amely máris megmutat­kozott a műszakiakban, ga­rancia arra, hogy ebben az év­ben a műszaki fejlesztés fel­adatait jobban oldják meg mint tavaly. Ez a felelősségér­zet biztosítja azt is, hogy az anyagbeszerzés és áruforgalom vonalán is átfogóbb, meggon- doltabb, alapos számításokra épített munka folyik 1960-ban. A tanulságokat levonták: nem elég érteni a szakmát, keres­kedni is tudni kell. Úgy kell kereskedni, hogy a termelt áru minősége se romoljon ezzel egyidőben. Na, meg aztán az se ártana, ha az igazgató elv­társ kevesebb társadalmi mun­kát vállalna magára és több időt fordíthatna ilymódonszak mai továbbképzésére, a gyár műszaki vezetésére, és a gyá­ron belüli politikai nevelő­munkára, együtt a pártszerve­zettel. Nagyon jó dolog az, ha valaki pártbizottsági tag is, munkásőr is, felső fokú szak­oktatásban is résztvesz, poli­tikailag is képezi magát, az üzemi tanácsban is ellátja a ráháruló kötelességeket, család apa is, igazgató is, taggyűlé­sekre is eljár, — de nem jó, ha ez a túlterhelés tartós, hosz- szú ideig tart. Vannak a bőr­gyárban még néhányan. akik­nek nincsen társadalmi funk­ciójuk, vállaljanak ők is vala­milyen munkát. Vizsga ód ásniuk azt igazolják, hogy a pártszerve­zet kezdeményezésére létrejött komplex munkaterv jó, be­vált, hasznos. Helyes lesz. ha ebben az évben is ilyen terv alapján dolgoznak. Könnyebb így összefogni az erőket, job­ban lehet ellenőrizni a mun­kát, nem keresztezhetik egy­mást az intézkedések. Csak kereskedni is tanuljanak meg a műszaki vezetők s azzal együtt tartsák — s ha lehet növeljék — a jó minőséget. Gy. K. BERKESI ANDRAS: Kocka nézte az ablakot. Nyújtózott egyet. Éva megje­lent az ablakban. Alakját a főhadnagy tisztán kivette. Kocka látta, hogy a lány a re­dőnyt félig leengedte. Egy ideig még ott állt, aztán el­tűnt. — Baj van — szólt Kocka. A fiatalember ránézett. — A fiú már régen elment. — Nem lehet. — Találkoztam vele. Biztos vagy abban, hogy nem jött ki? — Égést biztos, Bárdi elv­társ — mondotta határozottan a fiatalember. Kocka mereven figyelte a ház bejáratát. Ka­lapját feltolta. — Menj be az osztályra — szólt. — De Rózsit küldd ki. — Bent win a presszóban. — Szólj be érte — mondta Kocka — Sáráinak pedig mondd meg, hogy éjjeli mun­lesz, várjon meg..» — Értettem — szólt a fia­talember, Felállt és eltűnt. Tíz pete múlva egy csinos barna lány sétált a pad felé. Beült szorosan a főhadnagy mellé. Kocka átölelte a lányt, aki mintha szerelmes lenne a fiúba, vállára hajtotta a fejét. . ma Máű'iottam «­m aíKiiii Okos Kata helyett fi gye ismerik Okos Katát. Ba­sJ bős kendövei, pozsgás or­cával immár évek óla adja intel­meit, tanácsait asszonytársainak, s méltán elmondhatjuk, nagyon sok ügyes-bajos dologban nyújtott már segítő kezet. Hányszor kibékített már mak­rancos szerelmespárokat, hány és hány nyugtalan órát szerzett fa­fejű bürokratáknak, de sok eset­ben orvosi, jogi, sót kozmetikai tanácsadásaival is szívébe férkő­zött népes levelezőtáborának. Pé­csi levelezők is nem egyszer kér­ték segítségét. Közöttük Krisztián Katalin is számos pécsi szülő ne­vében, még valamikor januárban arra kérte Okos Katát, szerkessze ki: Miért nem lehet a pécsi üzle­tekben 10—15 éves gyermekeknek különböző számokban, műbőrka­bátot, jégeralsót, tornacipőt, at­létatrikót kapni. Okos Kata kiszerkesztette. S ha nem is lehet bizonyítani, hogy a bírálat után a pécsi be­szerzők elárasztották volna az üz­leteket jégeralsókkal és arra sem mernénk esküdni, hogy azután már tornacipőkkel, mübőrkabátok- kal, atlétatrikókkal dobálták a szülőket az árusítók, de azért volt valami foganatja a bírálatnak. Volt, volt, de nem sokáig. Elő­ször csak panaszoslevél formájá­ban, később már személyesen is felkerestek bennünket a zugoló- dők. Azt mondták, Okos Kata messze van tőlünk, nem érhet el idáig a keze, cselekedjünk hát valamit helyette. Írjuk meg, hogy nincs egy teremtett üzlete Pécs­nek, ahol 10—15 éves fiúk szá­mára zakót lehetne kapni, mert — HATVAN FILMSZINHÁ ZAT korszerűsítenek ez év­ben Baranya megyében. Szé­lesvásznú mozit kap többek között Sellye is. — A TAVASZI fásítási program keretében a tanácsi erdőgazdálkodás a községek és városok belterületén száz­hét katasztrális holdnak meg felelő fasort és két katasztrá lis holdnak megfelelő erdő- sávot létesített, összesen 46 500 darab csemetét és mintegy 17 480 darab suhán- got ültettek el. — AZ IDEI KÖZSÉGFEJ­LESZTÉSI tervek megvalósí­tásához több mint 4 millió forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá Baranya megye dolgozói. Az 19G0-ra tervezett társadalmi munka értéke félmillió fo­rinttal több, mint a múlt évi volt. — UJ1TÖKÖR létesítését vette tervbe a Komlói Szén- bányászati Tröszt újítási cso­portja az újítási hónap alatt. A szervezést már megkezd­ték és az újítókör előrelát­hatólag április végén alakul meg. A terv szerint az újító­kor tagjai hetenként egyszer tartavak majd összejövetelt a Tudomány és Technika Otthona klubban. csak nadrággal együtt vásárol* ható. Azt is elpanaszolták, hogs az eladók egyenesen megbotrán- koznak, ha a vevő ilyen igények kel lép fel. Pedig a kérés neu megbotránkoztató, hiszen Pestet úgyszólván minden üzletben kap ható gyermekzakó. A sok panasz nyomán mi ü megállapítottuk, hogy düftin ka bálkán kívül valóban csak teljet öltözetet lehet vásárolni. Azonbai azt is megtudtuk, hogy néhám héten belül a Jókai téri vol Maradék Bolt helyén gyermek ruha szaküzlet nyílik. Elve az ül- kálómmal, már most felhívjuk a- illetékesek figyelmét, ne feledhez zenek meg a pécsi szülök jogot igényeitől. Ne felejtsék el, am Pesten lehetséges, az Pécsett sen elérhetetlen. Vagyis mindent le hét, csak akarni kell. — AZ EDDIGI ideiglene jellegű bölcsődék továbbfej lesztésével állandó bölcsödé két létesítettek Bár, Duna szekcső, Magyar boly, Vé ménd és Mágocs községek ben. — A SZÁSZVÁRI BÁNY, ÜZEMBEN már 3,5 méternt tartanak az új akna mély! tésében. Az akna nagyob ütemű mélyítésére május el jén kerül majd sor. Előz« tes számítások szerint, mi jus elsejére már körülbeli 26—28 méter készül el. — UJ GYÖGYSZERTA1 épül Komló-Kenderföldöi Előreláthatólag az év végé nyűik meg. • Ittas üli kerékpározott - baleset érte Hétfőn Pécsváradon a Vá utcán lefelé haladt kerékpáf jával Varga László 34 évi segédmunkás. A lejtőn 'efel1 elvesztette uralmát a gép ft lett és oly szerencsén enil esett, hogy agyrázkódást szállították be a mentők 1 pécsi idegklinikára. A balét tét az idézte elő, hogy Varg László ittasan ült fel kerék párjára. — Érzem, elvtársnő — ne­vetett halkan Koclca. — Most szerelmesek vagyunk, érti? — Igen. — Ha a második emeleti ablakban megjelenik valaki, öleljen át. — Akkor inkább ne jelen­jen meg senki — mosolyodott el a csinos lány. A következő másodpercben hevesen átölelte a fiú nyakát. Kocka is átfogta Rózsi dere­kát, és óvatosan felnézett az ablakra. Éva és egy magas férfi állt a függöny mögött. A férfi arca vem látszott, mert a redőny eltakarta. — öleljen szenvedélyesebben — súgta a férfi. — Azt hi­szem, helyes a feltevésem — gondolta. Ha valaki távolról nézte őket. csak egy csókolózó sze­relmespárt látott. Ötödik fejezet. István nem tudott elaludni. Az idegen ház, az idegen ágy, az idegen környezet kavargó gondolatai, a félelem érzése, a jövőjének bizonytalan rém­képei elkergették az álmot. Hanyatt feküdt a ruganyos sezkmon és az udvari ablakon kibdmult a csillagos éjszakába. A hold halvány fénye furcsa árnyakat festett a falra, meg­világította a kis szobát, a bú­torok kontúrja tisztán rajzoló­dott ki előtte. Egy órával ez­előtt feküdt le, akkor hagyták abba a megbeszélést Papp La­jossal. Még fülébe csengtek ® negyven év körük kartityséa repülőtiszt szavai, aki most & Erdőigazgatóság tisztviselői1 volt. — Nem, barátom — neve tett Papp Lajos, miközbe1 ásított egyet. — Ma éjjel mi nem kíséreljük meg a lógást• — De nekem nagyon fonto — válaszolta 6. — Mindí1 percben letartóztathatnak. — Akkor sem. Holnap égéi nap nem mozdul ki, én pedí előkészítek mindent — mond ta a fiatalember. — Én ne* akarok még lebukni. Év miért nem táviratozott, hoy'1 jön. — Már nem volt idő — fe lelte, majd kedvetlenül hnzti fűzte: — Semmi szín alól nem lehet? — Nem, barátom. Vacsorát zon meg és pihenjen. Azzal kiment. Kis idő múW kenyérrel, szalonnával, szárat kolbásszal és céklával ti1 vissza. — Egyen és utána feküdj& le. Sajnos, mással nem kind1 hatom meg. A fiatalember lepedőt te< tett a sezlonra, párnát 1 dunyhát hozott át a másik bából. Köszönt és eltávozó‘ Az ajtóból még visszaszólt: — Reggel táviratozom Évj nak, hogy csak holnap éji1 indul el. Jó éjszakát. Nyugodtan feküdt és a~ lakon át a sötét estébe bóm'j Agyában liivarngtak a gond latok. Érezte az éhséget, ' mégsem volt kedve az evésh* (FoiUtatáéa következik) (36) | lassú, kényelmes léptékké I végigsétált a Szent István kör­♦ úton. A Pozsonyi úton szembe- | találkozott Istvánnal. A fii | gyors léptekkel haladt a Kör- | út felé. A főhadnagy egy perc- j re megállt. A fiú után nézett I — Most már nem követem — | gondolta. — De miért olyat ! feldúlt a fiú arca? — Még lát- | ta. hogy a fiú befordul t I Körút sarkán. Kocka is meg- [ fordult és ment tovább. A ! Sziget utcán lesétált az Uj­♦ pesti rakpartra. Körülnézet ♦ és elindult a park irányába. ♦ Leült az alacsony, széles- vállú fiatalember mellé. Ki­vett egy újságot és oIvasásbc merült. — Mi újság? — kérdeztt egy idő múlva. — A fiú még fenn van — mondta a fiatalember. — A lány sem jött még le. A la­kásban ég a villany. ­Kocka felnézett. A Második .emeleti lakásban villanyi \gyiijtottak, annak ellenére I hogy a nap még e%fc mosl bújt el a budai hegyek mö­gött, vörösre festett felhőkel

Next

/
Thumbnails
Contents