Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-27 / 98. szám

I960. ÁPRILIS 27. NAPLÓ 3 A magyar—szovjet barátság ápolása minden becsületes ember ügye Hogyan lehet többet termelni egy hold földön? Dr. Hídvégi Tivadar elvtárs e MSZBT Baranya megyei küldötte nyilatkozott az MSZ- iT III. kongresszusáról lapunk aunkatánsának. Nyilatkoeatá- ttn többek között a követke- őket mondotta: — Az MSZBT-nek jelenlegi töngreszusa, pozitív értékű és flkotó jellegű volt: A kong- teszusi beszámoló, amelyet 'adász Elemér elvtárs tartott, e a hozzászólások Is azt hang- ílyozták, hogy a magyar és a '■ovjet nép barátságának ápo- isa egyre inkább az egész ép ügyévé válik. A kongresz- !üs megerősítette az MSZBT tóigi munkáját, amelyet mint »zgalom végzett az ellen- rradalom óta, — Az MSZBT ezután is fenn mert az egészséges munka enélkül nem is képzelhető el. — Nagyban emelte a kong­resszus színvonalát, hogy ott megjelentek és felszólaltak a párt és az állam vezetői is. Ugyancsak az MSZBT eddigi munkájának az elismerését je­lentette az a tény, hogy Dobi István elvtárs, az Elnöki Ta­nács elnöke, kitüntetésben ré­szesítette az MSZBT-t és több aktíváját *— A jelenleg megválasztott vezetőség összetétele is bizo­nyítja, hogy az MSZBT je­lentősége és tevékenysége nagyfán toss ágú.­— A kongresszus munkájá­ban és határozatában kidom­borodott az a megállapítás r— mondotta a továbbiakban, — hogy a magyar-szovjet barát­ság ápolása és elmélyítése nem csupán az MSZBT reszortfel­adata, hanem az összes tömeg­szervezetek és minden ember ügye. Éppen ebből a gondolat­ból kiindulva az elkövetkezen­dő időkben, magyar-szovjet barátsági évet rendezünk: — Az MSZBT Baranya me­gyei Elnöksége május 10—15. közötti időben elnökségi érte­kezleten tárgyalja meg a kong resszus anyagát és itt fogjuk rögzíteni, hogy miként valósít juk meg a határozatokat me­gyénkben, — fejezte be nyilat­kozatát dr4 Hídvégi Tivadar elvtárai a i. (9j A növényápoláson is igen sok múlik. Csak két példát erre. Az egyik a burgonya töltöge- tése, a másik a cukorrépa egye lése. Köztudomású, hogy a töltögetés célja a burgonyá­nál az, hogy megvastagítva a burgonyatő körül a talajta­karót megóvjuk a föld alatt lévő szárrészt a korai elvénü- léstől és ezzel fokozott gumó­kötésre serkentsük a növényt. A töltögetett burgonya gumói akadálytalanul fejlődnek, mert növekedésükkor kisebb talaj­ellenállásra találnak. Előnye még a töltögetésmek, hogy fel­támasztja a burgonya szárát ltja a mozgalom jellegét — iytatta dr: Hídvégi Tivadar »társ — nem alakul tömeg- ervezetté. E kérdésben vég­les választ adott a kong- sszus, így azok a viták, ame- sk a szervezeti forma körül kiig voltak most véglegesen tártnak vehetők. A baráti kök munkáját továbbra is lösiloni és szélesíteni kell, Olvastok 1mmmte Minden család egy rOJÖTYUKOT AD X KÖZÖSBE ksándorfalvi Uj Élet Terme tóvetkezet tagjainak gondot teott, miként lehetne na- >bb ráfordítás nélkül szép is tyúkállományt kialakíta- Nem sokáig jelentett azon- 11 gondot ez a probléma, gyűlésen határozatot fogad ‘ el a gazdák, hogy minden Iád egy tojótyúkot ad a kö­be. 185 családtól tehát lanannyi tyúknak kell be­anie. Csakhogy ez így rend 'il kétes értékű, vegyes ál- ány. Ezért a háztáji gazdá­ikból érkező tyúkokat el­fe, s az értük kapott pén- az állami vállalattól anennyi törzstojót vásárol- “ A termelőszövetkezet épí- dgádja nemrég már be is :?-te aj. új baromfiház épí- ahová a közŐ6 tyúkállo- V kerül. tyéHŰidáé ^RCKÉSZITÖ üzemet fcSITENEK A SZAKCSI Uj élet tsz-ben Külföldi és belföldi üdültetések a Pécsi Szénbányászati Tröszt Szakszervezeti bizottságának terve ben A Pécsi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsá­ga már jóval az üdülési sze­zon kezdete előtt elkészítette az üdülési tervet A szakszer­vezet 509 dolgozó részére biz­tosít kedvezményes üdülő- jegyet, amelyekkel két- két hetet tölthetnek a tröszt dol­gozói az ország különböző üdü­lőiben. A kedvezményes szakszer­vezeti üdültetésen kívül 70 dolgozót utalnak be szanató­riumba Párádra, Balatonfüred- re és Hévízre. A tröszt nem feledkezik meg dolgozóinak családtagjairól sem. A család­tagok részére a tröszt üdülő­jében Hévízen biztosítanak pi­henési lehetőséget. A gyerme­kek részére a siófoki gyermek- üdülőt tartja fenn továbbra is a tröszt, Százötven gyermeket tudnak üdültetni itt az idén két-két hetes időtartamokban Azok a dolgozók, akik család­jukkal együtt kívánják szabad­ságukat eltölteni Visegrádan, Balatonföldváron és Budapest közelében családi üdülő áll rendelkezésükre. A belföldi üdüléshez tartozik még az a három budapesti kultúrüdülő- be szóló beutaló is, amelyet a szakszervezet ad a dolgozók­nak. Valamint a három bel­földi turista út is, amelyek ugyancsak két hét időtarta­múak: A külföldi csereüdültetés ke­retében 9 bányász látogathat el két hétre a Német Demok­ratikus Köztársaságba és Cseh Szlovákiába. A turista és hajó- kiránduláson 25 bányász ve­het részt Ez utóbbi ugyancsak külföldi út, Bratiszlavát. Bé­cset és az Al-Dunát látogatják megi A szénbányászati tröszt és a szakszervezeti bizottság jelen­tős összegeket fordít az idén is üdülőinek korszerűsítésére: A saját kezelésű hévízi üdülő­jüket teljesen új bútorral ren­dezik be. Erre a célra 367 ezer forintot költenek. A többi szén bányászati tröszt által közö­sen használt üdülők korszerű­sítéséhez is hozzájárulnak 695 ezer forinttal. Továbbra is fenn tartják és üzemeltetik a si- kondai éjjeli szanatóriumot, ahol havonta 42—44 bányászt helyeznek el teljesen ingye­nesen. Az éjjeli szanatórium­ban csak a bányászok kiszállí­tási költsége havi 19 és fél ezer forintot tesz ki. A tröszt és a szakszervezeti bizottság az üdültetés kiszélesítése ér­dekében új üdülőt akar léte­síteni a Balaton partján. Er­re 1 millió 100 ezer forintot irányoztak etöj Több gép-több épület A 15 éves lakásépítési terv végrehajtása, az üzemek szá­mára készülő nagymérvű be­ruházások kivitelezése, köz­épületek, iskolák, óvodák, kul- túrházak építése hatalmas fek­szakcsi Uj Élet Tsz-ben, •a megye legnagyobb szö­kteti gazdaságában idén »oldom termelnek seprű­it. A termelt cirkot a tsz fl a saját létesítendő üze- ta dolgozza fel. I üzemben 30 tsz-tagot tud­ja téli időszakban foglal­atai mintegy 3—4 hónapos ttam alatt. A tervek sze- a seprűkötő üzem egy ián 150 ezer seprűt gyárt, bb mint fél millió forint nyereséget hoz a szövet­lek. átélték az álarcos tol gánf és társait nkban részletes beszámo­ltunk Jákovics Sándor és [iatalkorú társéinak R. Ká- *|ak és K. Arankának bűn­ből. A huligán banda Szakba, üzletekbe tört be tóak. vitték ami vihető . Jákovics Sándor pedig ' éjjel — álarcban a vi- ^sztai leánynevelőintézet- Jbakodott, ahonnan egy 1 akart megszöktetni s e8yütt disszidálni. A le­gelőben késsel támadt az u r®’ az igazgató sze- s®re nem sérült meg. taegyci bíróság ügyüket ^yalta s Jákovics Sándort *’ R- Károlyt 2 év 6 hó- , K. Arankát pedig 1 évi ^büntetést» Ítéltei egy 5 tonnás pótkocsira reite, így több építkezésinél is fel lehet használni őket A vállalatnak ezeken kívül 61 szállítószalagja, 28 felvo­nója, egy gumikerekes exka­adatot ró építőiparunkra, me­gyénkben a Baranya megyei Építőipari Vállalatra. Szak­emberek, közgazdászok, sőt még kívülállók számára is érthetővé, nyilvánvalóvá vált: építőiparunk a hagyományos módszerekkel képtelen ezek­nek a feladatoknak megoldá­sára. A középblokkos és nagy­paneles építkezési mód most kezd gyökeret verni hazánk­ban, lassan tért hódít a mű- anyagfelhasználás is. Vajon a gépesítés követi-e ilyen ütem­ben az új módszerek térhódí­tását építőiparunkban? A Baranya megyei Építő­ipari Vállalatnak 2500 dolgozó­ja körülbelül 40 munkahelyen épít lakóépületeket, üzemépü­leteket s létesít egyéb beruhá­zásokat. Mindezeken az épít­kezéseken mintegy 400 építő­ipari gép segíti a dolgozók munkáját. A vállalat tulajdo­nát képezik többek között: hét szovjet gyártmányú torony­daru (ezek közül négy darab T—178-as. melynek kezelőfül­kéje a törzs tetetjén van, s így a kezelő tökéletesen be­látja az épület tetejét is), 48 betonkeverőgép, 10 habarcs­keverő. melyekhez pneumati­kus „habaresközpontok” tar­toznak. Sztrancsik Elek, a gépészeti osztály vezetőjének újítása megoldotta a habarcskeverő szállíthatóságát, mert az eddig telepít*** habttuö&közporvtot vétóra, 2 autódaruja (fenti kép az egyiket ábrázolja) is van. Az autódaruk segítségé­vel nagyobb elemeket lehet elhelyezni, beemelni az épüle­tekbe. Az autódaru előnye, hogy nem áll egy helyben, gyorsan mozgatható, vagon- kirakásoknál is ügyesen hasz­nálható. Különösen a vidéki építkezéseknél vált be jól az alkalmazása. Segíti még munkájukat hét kisebb daru, 8 építészeti for­gódaru (brunndaru) és 5 por­táldaru. A portáldaruk 5 ton­na teherbkásúak, főleg pane­lek rakodására, elhelyezésére használják, valamint az előre­gyártó telepen. Ezeken a nagy gépeken kívül számos kisebb géppel is rendelkeznek, szi­vattyúkkal, lemezhajiítókfeal, vágókkal. A felsorolás után bárki azt hihetné, hogy a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat gépi ellátása jó, kielégítő. Tény azonban, hogy a fejlett népi demokratikus országoktól elég­gé elmaradtak, a Szojetunió tökéletesen gépesített építő­iparáról nem is beszélget Mi ennek az oka? Hazánkban kizárólag építő­ipari gépeket gyártó vállalat nincs, a megyénkben g azon belül Pécsett székelő Építőgép­gyártó, illetve Karbantartó Vállalat mindent, csak építő­gépeket nem gyárt. Súlyos gondokat okon m ópftőtpsri gépek alkatrészellátása: Be­tonkeverő dobokat, a brunn- darukhoz alkatrészeket nem lehet kapni. Egy ilyen daru ott áll az építők telephelyén, alkatrész hiányában a munká­ból kiesve. Szállítószalagokhoz való heveder ugyancsak hi­ánycikk. Mindezen figyelembe­vételével nem csoda, hogy a 2500 dolgozót foglalkoztató vállalat gépeinek összlóerő- száma 1957-ben 2800 volt és 1959-ben is mindössze 2900. Két év alatt csupán 300 lóerő­vel emelkedett a géppark ka­pacitása ( 1): A gépellátás természetesen az ország anyagi helyzetétől is függ, most egyszerre nem lehet sok millió forintot építő­gépekbe fektetni. A vállalattól függ azonban a meglévő gépek kihasználtsági foka, amellyel nem nagyon lehet dicsekedni. 1959-ben a gépkihasználás 37 százalékos volt az építőknél. Ez a szám bizony hiányossá­gokra mutat A gépik ihaszn áJás meJlett nyilvánvalóan nem lehet el­feledkezni a további gépesí­tésről sem. A Baranya me­gyei Építőipari Vállalat mint­egy 3.5 millió forint értékű gépkeretet kapott 1960-ra, melynek beszerzésével az ed­digi 2900 ölsszlóerőérték kö­rülbelül 800 lóerővel emelke­dik. Az építők szeretnék el­érni, hogy a jelenlegi egy főre eső 1—1.2 lóerőenergiát 3—3.5 lóerőenergia váltsa fél. így nemcsak a fizikai munka újabb kiküszöbölése felé ten­nének lépést, hanem erősebb ütemben tudnák a termelé­kenységet is növelni. A panel­kombinát termelésbe lépése sürgetően követeli a gépkapa­citás gyors növelését. Kétféle tennivaló vár elvég­zésre, egyik a hazai építő­gépgyártás, illetve legalábbis alkatrészgyártás megoldása, a fokozott építésgépesítés, má­sik a jobb gépkihasználás. Mindkettő növeli majd az el­készült épületek számát, csök­kenti az építkezések költsé­gét. és ezzel kiemeli a lombozatot a párás, gombanevelő talajkö­zelségtől. A helyes töltögetés révén 15—30 százalékos ter­méstöbbletet érhetünk el. A töltögetési munkát virágzásig be kell fejezni, mert virágzás­kor már nyugalomra van szüksége a burgonyának. Mé­gis nálunk, Baranyában az a helytelen szokás alakult ki, hogy akkor kezdik töltögetni a burgonyát, amikor az már vi­rágzik. Egyszerű, befektetés nélküli termésfokozó módszer: a töltögetést időben végezzük eL Vehetjük példának a cukor­répa termesztésében az egye- lés kérdését is, amely alapja, illetve legfontosabb munkája a cukorrépának: A répamag összetett termés. Egy-egy répa magban 2—5 apró mag van. Egy magból 4—5 növényke fej lődik. Ha az egyelési munká­kat későbben végzik el, ami­kor az egy magból (gomoly­ból) fejlődő növénykék már erősebbek, a cukorrépa ezt megsínyli és egész fejlődésén keresztül megérzi. Csupán emiatt 15—20 százalékkal csők kenhet a holdanként! cukorré­pa-hozam. A helyes az, ha ak­kor egyeljük a cukorrépát, amikor az 2—4 levélben van és ilyenkor a legerősebb egye- deket hagyjuk meg. Kétségte­len tény, hogy ezen a helyze­ten az új répafajták — poly — ezen a helyzeten változtatnak majd, mert ezeknél a répafaj­táknál egy gomolyban (mag­ban) átlagosan 1,2—1,4 mag van. Ezzel megoldódik a régi álom: cukorrépa szemenként! vetése is, A mind belterjesebbé és sokoldalúbbá váló növényter­mesztésünk egyre gyakrabban ütközik egyik legnagyobb aka­dályába: a növényi kártevők­be és betegségekbe. Néhányról már szó volt. Ennek ellenére szólni kell a többiekről is. Szólni kell, mert a helyes talajművelés, a kívánatos nö­vényápolás, az agrotechnika önmagában még nem jelenti a biztos és bőséges termést. A statisztikusok kimutatták, hogy a világ mezőgazdasági termelésének 20 százalékát (ez körülbelül 2000 milliárd forin­tot tesz ki) különböző állati kártevők és növényi betegsé­gek teszik tönkre: Gabonavetéseinkben a gyo- mosodás nálunk 20—25 száza­lékos károsodást okozhat. Ez pedig évi 68 millió forint ter­méskiesést jelenthet. Mégis addig, amíg Bulgáriában a ga­bonavetések 40, az NDK-ban 20—23, Ausztriában pedig 30 százalékát védik vegyszeres gyomirtással, addig nálunk még mindig az ősi böködő módszerek dívnak és 'kelé­seinknek mindössze 5—6 szá­zalékát védjük vegyszeres gyomirtással. Kukoricában a drótféreg mintegy 10—15 szá­zalékos kárt okoz, amelynek értéke körülbelül 36 millió fo­rint. A lucernánál fellépő aranka kártevése is eléri a 7—8 millió forintos kárt. Ha közelebbről megvizsgál­juk ezeket a kártevéseket, ki­derül, hogy védekezhetünk el­lenük és a károkat nagy mér­tékben csökkenthetjük. Itt van például a burgonya- bogár. Mindenki által ismert. Jelenlétével sajnos számol­nunk kell és már most meg kell szervezni ellene a terv­szerű védekezést. A burgonya­bogár gyors szaporaságánál fogva (egy bogár évi szaporu­lata elérheti a 3—4 milliót is) a védekezés elmulasztása ese­tén teljes burgonyavetésünket tönkre teheti. A védekezési költség a holdanként! termés értékének mindössze 2—4 szá­zalékát teszi ki, ennek ellené­re mégis sok helyen elhanya­golják, sajnálják a pénzt a védekezőszerre: Hasonló a helyzet a kukori­cánál is. Itt is évről-évre 10—i 12 százalékos kárt okoz a drót féreg. Ez ellen is lehet véde­kezni, Ha nagyobb mennyi­ségben van jelen, négyzetmé­terenként négynél többet talá­lunk, akkor talajfertötlenítés- sel, holdanként 40—50 kiló HCH vegyszerrel védekezhe­tünk ellene. Ha kisebb meny- nyiségben találunk, akkor a kukorica-vetőmag csávázásá- val is csökkenthetjük kártéte­lét. Egy mázsa vetőmag keze­léséhez (10 liter víz szükséges, amelyben két-három kiló cuk­rot oldunk fel) és beleteszünk 1 kiló 10 százalékos HCH-port; Ez az eljárás holdanként 3—4 forint plusz költséget jelent: de így holdanként 5—6 mázsa kukorica-terméstöbblet vár­ható. A másik veszedelmes kártevő a kukorica-moly. Ez ellen úgy védekezhetünk, ha november 15-ig levágjuk a kukorica szárát és május 15- ig feltétlenül megsemmisítjük azt: Igen nagy népgazdasági ér­dek fűződik ahhoz, hogy a me­zőgazdasági termel vények kár­tevői ellen a védekezés álta­lánossá váljék. De a termelő­szövetkezeteknek sem lehet közömbös, hogy az egész év­ben befektetett munkájuk eredményét éppen azért, mert elmulasztották a védekezést, nem ők, hanem a kártevők aratják le. Baranyán és Pécsen kívül még négy megyébe szállítja áruit a Pécsi Húsipari Vállalat 2. számú üzeme. A képen: mérik és csomagolják a Veszprémbe induló gyulai kolbász-szállít­mányt.

Next

/
Thumbnails
Contents