Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-27 / 98. szám
I960. ÁPRILIS 27. NAPLÓ 3 A magyar—szovjet barátság ápolása minden becsületes ember ügye Hogyan lehet többet termelni egy hold földön? Dr. Hídvégi Tivadar elvtárs e MSZBT Baranya megyei küldötte nyilatkozott az MSZ- iT III. kongresszusáról lapunk aunkatánsának. Nyilatkoeatá- ttn többek között a követke- őket mondotta: — Az MSZBT-nek jelenlegi töngreszusa, pozitív értékű és flkotó jellegű volt: A kong- teszusi beszámoló, amelyet 'adász Elemér elvtárs tartott, e a hozzászólások Is azt hang- ílyozták, hogy a magyar és a '■ovjet nép barátságának ápo- isa egyre inkább az egész ép ügyévé válik. A kongresz- !üs megerősítette az MSZBT tóigi munkáját, amelyet mint »zgalom végzett az ellen- rradalom óta, — Az MSZBT ezután is fenn mert az egészséges munka enélkül nem is képzelhető el. — Nagyban emelte a kongresszus színvonalát, hogy ott megjelentek és felszólaltak a párt és az állam vezetői is. Ugyancsak az MSZBT eddigi munkájának az elismerését jelentette az a tény, hogy Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, kitüntetésben részesítette az MSZBT-t és több aktíváját *— A jelenleg megválasztott vezetőség összetétele is bizonyítja, hogy az MSZBT jelentősége és tevékenysége nagyfán toss ágú.— A kongresszus munkájában és határozatában kidomborodott az a megállapítás r— mondotta a továbbiakban, — hogy a magyar-szovjet barátság ápolása és elmélyítése nem csupán az MSZBT reszortfeladata, hanem az összes tömegszervezetek és minden ember ügye. Éppen ebből a gondolatból kiindulva az elkövetkezendő időkben, magyar-szovjet barátsági évet rendezünk: — Az MSZBT Baranya megyei Elnöksége május 10—15. közötti időben elnökségi értekezleten tárgyalja meg a kong resszus anyagát és itt fogjuk rögzíteni, hogy miként valósít juk meg a határozatokat megyénkben, — fejezte be nyilatkozatát dr4 Hídvégi Tivadar elvtárai a i. (9j A növényápoláson is igen sok múlik. Csak két példát erre. Az egyik a burgonya töltöge- tése, a másik a cukorrépa egye lése. Köztudomású, hogy a töltögetés célja a burgonyánál az, hogy megvastagítva a burgonyatő körül a talajtakarót megóvjuk a föld alatt lévő szárrészt a korai elvénü- léstől és ezzel fokozott gumókötésre serkentsük a növényt. A töltögetett burgonya gumói akadálytalanul fejlődnek, mert növekedésükkor kisebb talajellenállásra találnak. Előnye még a töltögetésmek, hogy feltámasztja a burgonya szárát ltja a mozgalom jellegét — iytatta dr: Hídvégi Tivadar »társ — nem alakul tömeg- ervezetté. E kérdésben végles választ adott a kong- sszus, így azok a viták, ame- sk a szervezeti forma körül kiig voltak most véglegesen tártnak vehetők. A baráti kök munkáját továbbra is lösiloni és szélesíteni kell, Olvastok 1mmmte Minden család egy rOJÖTYUKOT AD X KÖZÖSBE ksándorfalvi Uj Élet Terme tóvetkezet tagjainak gondot teott, miként lehetne na- >bb ráfordítás nélkül szép is tyúkállományt kialakíta- Nem sokáig jelentett azon- 11 gondot ez a probléma, gyűlésen határozatot fogad ‘ el a gazdák, hogy minden Iád egy tojótyúkot ad a köbe. 185 családtól tehát lanannyi tyúknak kell beanie. Csakhogy ez így rend 'il kétes értékű, vegyes ál- ány. Ezért a háztáji gazdáikból érkező tyúkokat elfe, s az értük kapott pén- az állami vállalattól anennyi törzstojót vásárol- “ A termelőszövetkezet épí- dgádja nemrég már be is :?-te aj. új baromfiház épí- ahová a közŐ6 tyúkállo- V kerül. tyéHŰidáé ^RCKÉSZITÖ üzemet fcSITENEK A SZAKCSI Uj élet tsz-ben Külföldi és belföldi üdültetések a Pécsi Szénbányászati Tröszt Szakszervezeti bizottságának terve ben A Pécsi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsága már jóval az üdülési szezon kezdete előtt elkészítette az üdülési tervet A szakszervezet 509 dolgozó részére biztosít kedvezményes üdülő- jegyet, amelyekkel két- két hetet tölthetnek a tröszt dolgozói az ország különböző üdülőiben. A kedvezményes szakszervezeti üdültetésen kívül 70 dolgozót utalnak be szanatóriumba Párádra, Balatonfüred- re és Hévízre. A tröszt nem feledkezik meg dolgozóinak családtagjairól sem. A családtagok részére a tröszt üdülőjében Hévízen biztosítanak pihenési lehetőséget. A gyermekek részére a siófoki gyermek- üdülőt tartja fenn továbbra is a tröszt, Százötven gyermeket tudnak üdültetni itt az idén két-két hetes időtartamokban Azok a dolgozók, akik családjukkal együtt kívánják szabadságukat eltölteni Visegrádan, Balatonföldváron és Budapest közelében családi üdülő áll rendelkezésükre. A belföldi üdüléshez tartozik még az a három budapesti kultúrüdülő- be szóló beutaló is, amelyet a szakszervezet ad a dolgozóknak. Valamint a három belföldi turista út is, amelyek ugyancsak két hét időtartamúak: A külföldi csereüdültetés keretében 9 bányász látogathat el két hétre a Német Demokratikus Köztársaságba és Cseh Szlovákiába. A turista és hajó- kiránduláson 25 bányász vehet részt Ez utóbbi ugyancsak külföldi út, Bratiszlavát. Bécset és az Al-Dunát látogatják megi A szénbányászati tröszt és a szakszervezeti bizottság jelentős összegeket fordít az idén is üdülőinek korszerűsítésére: A saját kezelésű hévízi üdülőjüket teljesen új bútorral rendezik be. Erre a célra 367 ezer forintot költenek. A többi szén bányászati tröszt által közösen használt üdülők korszerűsítéséhez is hozzájárulnak 695 ezer forinttal. Továbbra is fenn tartják és üzemeltetik a si- kondai éjjeli szanatóriumot, ahol havonta 42—44 bányászt helyeznek el teljesen ingyenesen. Az éjjeli szanatóriumban csak a bányászok kiszállítási költsége havi 19 és fél ezer forintot tesz ki. A tröszt és a szakszervezeti bizottság az üdültetés kiszélesítése érdekében új üdülőt akar létesíteni a Balaton partján. Erre 1 millió 100 ezer forintot irányoztak etöj Több gép-több épület A 15 éves lakásépítési terv végrehajtása, az üzemek számára készülő nagymérvű beruházások kivitelezése, középületek, iskolák, óvodák, kul- túrházak építése hatalmas fekszakcsi Uj Élet Tsz-ben, •a megye legnagyobb szökteti gazdaságában idén »oldom termelnek seprűit. A termelt cirkot a tsz fl a saját létesítendő üze- ta dolgozza fel. I üzemben 30 tsz-tagot tudja téli időszakban foglalatai mintegy 3—4 hónapos ttam alatt. A tervek sze- a seprűkötő üzem egy ián 150 ezer seprűt gyárt, bb mint fél millió forint nyereséget hoz a szövetlek. átélték az álarcos tol gánf és társait nkban részletes beszámoltunk Jákovics Sándor és [iatalkorú társéinak R. Ká- *|ak és K. Arankának bűnből. A huligán banda Szakba, üzletekbe tört be tóak. vitték ami vihető . Jákovics Sándor pedig ' éjjel — álarcban a vi- ^sztai leánynevelőintézet- Jbakodott, ahonnan egy 1 akart megszöktetni s e8yütt disszidálni. A legelőben késsel támadt az u r®’ az igazgató sze- s®re nem sérült meg. taegyci bíróság ügyüket ^yalta s Jákovics Sándort *’ R- Károlyt 2 év 6 hó- , K. Arankát pedig 1 évi ^büntetést» Ítéltei egy 5 tonnás pótkocsira reite, így több építkezésinél is fel lehet használni őket A vállalatnak ezeken kívül 61 szállítószalagja, 28 felvonója, egy gumikerekes exkaadatot ró építőiparunkra, megyénkben a Baranya megyei Építőipari Vállalatra. Szakemberek, közgazdászok, sőt még kívülállók számára is érthetővé, nyilvánvalóvá vált: építőiparunk a hagyományos módszerekkel képtelen ezeknek a feladatoknak megoldására. A középblokkos és nagypaneles építkezési mód most kezd gyökeret verni hazánkban, lassan tért hódít a mű- anyagfelhasználás is. Vajon a gépesítés követi-e ilyen ütemben az új módszerek térhódítását építőiparunkban? A Baranya megyei Építőipari Vállalatnak 2500 dolgozója körülbelül 40 munkahelyen épít lakóépületeket, üzemépületeket s létesít egyéb beruházásokat. Mindezeken az építkezéseken mintegy 400 építőipari gép segíti a dolgozók munkáját. A vállalat tulajdonát képezik többek között: hét szovjet gyártmányú toronydaru (ezek közül négy darab T—178-as. melynek kezelőfülkéje a törzs tetetjén van, s így a kezelő tökéletesen belátja az épület tetejét is), 48 betonkeverőgép, 10 habarcskeverő. melyekhez pneumatikus „habaresközpontok” tartoznak. Sztrancsik Elek, a gépészeti osztály vezetőjének újítása megoldotta a habarcskeverő szállíthatóságát, mert az eddig telepít*** habttuö&közporvtot vétóra, 2 autódaruja (fenti kép az egyiket ábrázolja) is van. Az autódaruk segítségével nagyobb elemeket lehet elhelyezni, beemelni az épületekbe. Az autódaru előnye, hogy nem áll egy helyben, gyorsan mozgatható, vagon- kirakásoknál is ügyesen használható. Különösen a vidéki építkezéseknél vált be jól az alkalmazása. Segíti még munkájukat hét kisebb daru, 8 építészeti forgódaru (brunndaru) és 5 portáldaru. A portáldaruk 5 tonna teherbkásúak, főleg panelek rakodására, elhelyezésére használják, valamint az előregyártó telepen. Ezeken a nagy gépeken kívül számos kisebb géppel is rendelkeznek, szivattyúkkal, lemezhajiítókfeal, vágókkal. A felsorolás után bárki azt hihetné, hogy a Baranya megyei Építőipari Vállalat gépi ellátása jó, kielégítő. Tény azonban, hogy a fejlett népi demokratikus országoktól eléggé elmaradtak, a Szojetunió tökéletesen gépesített építőiparáról nem is beszélget Mi ennek az oka? Hazánkban kizárólag építőipari gépeket gyártó vállalat nincs, a megyénkben g azon belül Pécsett székelő Építőgépgyártó, illetve Karbantartó Vállalat mindent, csak építőgépeket nem gyárt. Súlyos gondokat okon m ópftőtpsri gépek alkatrészellátása: Betonkeverő dobokat, a brunn- darukhoz alkatrészeket nem lehet kapni. Egy ilyen daru ott áll az építők telephelyén, alkatrész hiányában a munkából kiesve. Szállítószalagokhoz való heveder ugyancsak hiánycikk. Mindezen figyelembevételével nem csoda, hogy a 2500 dolgozót foglalkoztató vállalat gépeinek összlóerő- száma 1957-ben 2800 volt és 1959-ben is mindössze 2900. Két év alatt csupán 300 lóerővel emelkedett a géppark kapacitása ( 1): A gépellátás természetesen az ország anyagi helyzetétől is függ, most egyszerre nem lehet sok millió forintot építőgépekbe fektetni. A vállalattól függ azonban a meglévő gépek kihasználtsági foka, amellyel nem nagyon lehet dicsekedni. 1959-ben a gépkihasználás 37 százalékos volt az építőknél. Ez a szám bizony hiányosságokra mutat A gépik ihaszn áJás meJlett nyilvánvalóan nem lehet elfeledkezni a további gépesítésről sem. A Baranya megyei Építőipari Vállalat mintegy 3.5 millió forint értékű gépkeretet kapott 1960-ra, melynek beszerzésével az eddigi 2900 ölsszlóerőérték körülbelül 800 lóerővel emelkedik. Az építők szeretnék elérni, hogy a jelenlegi egy főre eső 1—1.2 lóerőenergiát 3—3.5 lóerőenergia váltsa fél. így nemcsak a fizikai munka újabb kiküszöbölése felé tennének lépést, hanem erősebb ütemben tudnák a termelékenységet is növelni. A panelkombinát termelésbe lépése sürgetően követeli a gépkapacitás gyors növelését. Kétféle tennivaló vár elvégzésre, egyik a hazai építőgépgyártás, illetve legalábbis alkatrészgyártás megoldása, a fokozott építésgépesítés, másik a jobb gépkihasználás. Mindkettő növeli majd az elkészült épületek számát, csökkenti az építkezések költségét. és ezzel kiemeli a lombozatot a párás, gombanevelő talajközelségtől. A helyes töltögetés révén 15—30 százalékos terméstöbbletet érhetünk el. A töltögetési munkát virágzásig be kell fejezni, mert virágzáskor már nyugalomra van szüksége a burgonyának. Mégis nálunk, Baranyában az a helytelen szokás alakult ki, hogy akkor kezdik töltögetni a burgonyát, amikor az már virágzik. Egyszerű, befektetés nélküli termésfokozó módszer: a töltögetést időben végezzük eL Vehetjük példának a cukorrépa termesztésében az egye- lés kérdését is, amely alapja, illetve legfontosabb munkája a cukorrépának: A répamag összetett termés. Egy-egy répa magban 2—5 apró mag van. Egy magból 4—5 növényke fej lődik. Ha az egyelési munkákat későbben végzik el, amikor az egy magból (gomolyból) fejlődő növénykék már erősebbek, a cukorrépa ezt megsínyli és egész fejlődésén keresztül megérzi. Csupán emiatt 15—20 százalékkal csők kenhet a holdanként! cukorrépa-hozam. A helyes az, ha akkor egyeljük a cukorrépát, amikor az 2—4 levélben van és ilyenkor a legerősebb egye- deket hagyjuk meg. Kétségtelen tény, hogy ezen a helyzeten az új répafajták — poly — ezen a helyzeten változtatnak majd, mert ezeknél a répafajtáknál egy gomolyban (magban) átlagosan 1,2—1,4 mag van. Ezzel megoldódik a régi álom: cukorrépa szemenként! vetése is, A mind belterjesebbé és sokoldalúbbá váló növénytermesztésünk egyre gyakrabban ütközik egyik legnagyobb akadályába: a növényi kártevőkbe és betegségekbe. Néhányról már szó volt. Ennek ellenére szólni kell a többiekről is. Szólni kell, mert a helyes talajművelés, a kívánatos növényápolás, az agrotechnika önmagában még nem jelenti a biztos és bőséges termést. A statisztikusok kimutatták, hogy a világ mezőgazdasági termelésének 20 százalékát (ez körülbelül 2000 milliárd forintot tesz ki) különböző állati kártevők és növényi betegségek teszik tönkre: Gabonavetéseinkben a gyo- mosodás nálunk 20—25 százalékos károsodást okozhat. Ez pedig évi 68 millió forint terméskiesést jelenthet. Mégis addig, amíg Bulgáriában a gabonavetések 40, az NDK-ban 20—23, Ausztriában pedig 30 százalékát védik vegyszeres gyomirtással, addig nálunk még mindig az ősi böködő módszerek dívnak és 'keléseinknek mindössze 5—6 százalékát védjük vegyszeres gyomirtással. Kukoricában a drótféreg mintegy 10—15 százalékos kárt okoz, amelynek értéke körülbelül 36 millió forint. A lucernánál fellépő aranka kártevése is eléri a 7—8 millió forintos kárt. Ha közelebbről megvizsgáljuk ezeket a kártevéseket, kiderül, hogy védekezhetünk ellenük és a károkat nagy mértékben csökkenthetjük. Itt van például a burgonya- bogár. Mindenki által ismert. Jelenlétével sajnos számolnunk kell és már most meg kell szervezni ellene a tervszerű védekezést. A burgonyabogár gyors szaporaságánál fogva (egy bogár évi szaporulata elérheti a 3—4 milliót is) a védekezés elmulasztása esetén teljes burgonyavetésünket tönkre teheti. A védekezési költség a holdanként! termés értékének mindössze 2—4 százalékát teszi ki, ennek ellenére mégis sok helyen elhanyagolják, sajnálják a pénzt a védekezőszerre: Hasonló a helyzet a kukoricánál is. Itt is évről-évre 10—i 12 százalékos kárt okoz a drót féreg. Ez ellen is lehet védekezni, Ha nagyobb mennyiségben van jelen, négyzetméterenként négynél többet találunk, akkor talajfertötlenítés- sel, holdanként 40—50 kiló HCH vegyszerrel védekezhetünk ellene. Ha kisebb meny- nyiségben találunk, akkor a kukorica-vetőmag csávázásá- val is csökkenthetjük kártételét. Egy mázsa vetőmag kezeléséhez (10 liter víz szükséges, amelyben két-három kiló cukrot oldunk fel) és beleteszünk 1 kiló 10 százalékos HCH-port; Ez az eljárás holdanként 3—4 forint plusz költséget jelent: de így holdanként 5—6 mázsa kukorica-terméstöbblet várható. A másik veszedelmes kártevő a kukorica-moly. Ez ellen úgy védekezhetünk, ha november 15-ig levágjuk a kukorica szárát és május 15- ig feltétlenül megsemmisítjük azt: Igen nagy népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdasági termel vények kártevői ellen a védekezés általánossá váljék. De a termelőszövetkezeteknek sem lehet közömbös, hogy az egész évben befektetett munkájuk eredményét éppen azért, mert elmulasztották a védekezést, nem ők, hanem a kártevők aratják le. Baranyán és Pécsen kívül még négy megyébe szállítja áruit a Pécsi Húsipari Vállalat 2. számú üzeme. A képen: mérik és csomagolják a Veszprémbe induló gyulai kolbász-szállítmányt.