Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-18 / 66. szám

2 N A PLÖ I960. MÁRCIUS 1*. Beremendi e gondok és tervek Pénteken nyílik meg Budapesten a KGST-országok típustervezési kiállítása A KGST-országok tanácsa 1*58. október 16-án hozta a párt KSzpontl Bizottsága azt a ha­tározatot, amelynek értelmében meg kell gyorsítani a munkásosztály életfeltételeinek állandó javításáért folyó munkát. A határozat a po­litikai kérdések, a gazdasági tennivalók, a kulturális nevelómunka feladatainak meghatározása mellett kimondta azt Is, hogy a minisz­tériumok és más gazdasági és irányító szervek kötelessége záros határidőn belül megfelelő intézkedéseket tenni. fl Beremendi Cementgyárban munkásokkal beszélgettünk arról, hogy ismerik-e a hatá­rozatot, tudják-e, hogy milyen intézkedések születtek a dol­gozók érdekében a határozat megjelenése óta. A pártszerve­zet titkára és a gyár főmérnö­ke is elmondta az eddigi ered­ményeket, de. nem titkolták a hibákat sem. A pártszervezet vezetőségé­nek alapos és mindenre kiter­jedő munkaterve van a Köz­ponti Bizottság határozatának végrehajtására. A politikai munka bevált módszere a gyái ban, hogy az üzemi termelési tanácskozás előtt a kommunis­ták pértcsoportonként megvi­tatják a tanácskozás napirend­jén szereplő legfontosabb kér­déseket és azokban állástfog- lalnak. Mindjárt a tennivaló­kat is megbeszélik, s a terme­lési tanácskozáson már egysé­gesen lépnek fel. A pártszerve­zet javasolta az igazgatóság­nak, hogy a dolgozók által be­nyújtott ésszerűsítő javaslato­kat és újításokat írásban vála­szolják meg. Ez is Igen jól be­vált, a gyár dolgozói minden javaslatukra írásban kapnak választ. Szükségessé Vált né­hány alacsonyabb bércsoport­ban dolgozó munkás fizetésé­nek kiigazítása is, hogy a túl nagy aránytalanságok a fizeté­sekben eltűnjenek, illetve esők kenjenek. Ezen a téren még ma sincs minden rendben, még vannak kisebb aránytalanságok, ame­lyeknek eltüntetése érdekében még dolgozni kell; A Központi Bizottság hatá­rozatának megvalósítása azon­ban ettől a hiányosságtól elte­kintve jól folyik; A tömegszervezelek közül elsősorban a KISZ és a szak- szervezet politikai nevelőmun­kájához kellett nagyobb segít- béget adni, mert e két fontos tömegszervezet tagjainak poli­tikai tudásán sok múlik a ter­melőmunkában is. A hetedik pártkongresszus anyagát üzem részenként szakszervezeti gyű­léseken és pártnapan is meg­vitatták. A politikai oktatás színvonala jelentősen emelke­dett, a marxizmus—laninizmus kérdései tanfolyamán 18 elv­társ tanul. A KISZ és a szak- szervezet vezetői is tanulnak. Rendszeresen megtartják a KISZ politikai'kör foglalkozá­sait, ezenkívül szakmai tan­folyamokra is járnak. A labo­ratórium dolgozói, a hegesztők és gépkezelők is szakmai tan­folyamokon bővítik ismeretei­ket. Az általános iskola 7—8. osztályát az idén tízen végzik el, ugyancsak tízen járnak gimnáziumba, két mérnök pe­dig mérnöki továbbképző tan­folyamon tanul. Igaz, hogy a pártszervezet erősítésén sok­kal jobban is dolgozhattak vol­na a múlt évben, mert egész évben mindössze két párttagot és két tagjelöltet vettek fel. A népi ellenőrök és a bírósági népi ülnökök is rendszeresen tájékoztatják a pártvezetősé­get munkájukról. A munka­versenyt tovább folytatják s egész éves időszakra vállaltak a versenyben kötelezettségeket a dolgozók. Múlt évi termelési tervüket 111,6 százalékra tel­jesítették, amelynek értéke hét és félmillió forint terven felül. A kongresszusi verseny­ben hétezerötszáz tonna ce­ment terven felüli termelését vállalták és 12 000 tonnát ad­tak. A párthatározat megjelenése óta a pártszervezet a gyár ve­zetőségével együtt több helyes intézkedésit tett. Negyvenötén kaptak eddig kitüntetést és a jő munka eredménye az Is, hogy az 1959-es év munkája után kapott nyereségrészese­dés is jóval magasabb, mint 1958-ban volt. Hazánk felszabadulásának évfordulójára a terv 6 százalé­kos túlteljesítését vállalták a gyár dolgozói, ami hatezer ton­na cementet jelent, Néhány hiányosságot azonban még pótolniok kell. A gyár vezetősége a pártszervezettel és a szakszervezeti bizottság­gal együtt mindent elkövet, hogy hamarosan elkezdődhes­sék egy ötven lakásos új lakó­telep építése, a már 1954-ben felépült ötvenlakásos telep mel lett. Erre a célra a hely már ki van jelölve, a munkát azon­ban még nem kezdték el. Min­den remény megvan arra, hogy a jövő évben elkezdődhet az új lakások építése. A gyári fürdő bővítése is napirendre került. Még az idén megkezdik a für­dő bővítését, mert az eddigi már kicsinek bizonyult. Külö­nösen a női fürdő zsúfolt, de a férfiak fürdőjét is fel kellene szerelni még legalább négy zuhanyozóval, a meglévő öt mellé, s vele együtt természe­tesen a férőhelyet, az öltöző­szekrények számát is növelni kell. A régi lakótelep vízellá­tását is megoldják, mert az elavult vezetéken folyó víz már nem tiszta, egészségtelen. Ezen úgy segítenek, hogy az új lakótelep vízvezetékét meg­hosszabbítják a régi lakótele­pig. Amikor a siklósi járási sütőipari vállalat megszüntette a beremendi telepét, megrom­lott a kenyér minősége. A dol­gozók kérésére a gyár pártszer vezete, szakszervezeti bizottsá­ga és igazgatósága eljárt an­nak érdekében, hogy újra üzembe helyezzék a sütődét. Amióta újra sütnek kenyeret Beremenden, nincsen panasz a kenyérre. Nemcsak Vókó Ferenc párt-, titkár, hanem Weiss János fő­mérnök, meg Hammer József kályhakenő munkás, Krix Nándor égető és a többi dolgo­zó is biztos abban, hogy a munkásosztály helyzetéről ho­zott párthatározat minden pontja megvalósul náluk is. Erre minden biztosíték meg­van. Ahogyan a cikk elején felsorolt feladatokat megoldot­ták, s ahogyan karban tudják tartani a lakásokat, bővítették a kultúrházat, televízióval sze­relték fel az üzemi TlT-szer- vezet helyiségét, könyvekkel, Lógó Imre labdarúgó — más foglalkozása nincsen — (lány­csóki lakos) úgy vélekedett, hogy a labdarúgószezon kezde­tével ő is hozzálát az edzés­hez. Hozzá is látott, de az els6 triblije után a rendőrség „faul­tolta". ügy kezdődött, hogy Lány­csókról befőtt Pécsre — mint vallja — munkát keresni. Ad­dig is, míg valami munkát talál — gondolta — a Nádor szálltban lakik. Mert hol is lakhatna másutt manapság egy munkát kereső fiatalember?... Keresett — mondja —, de vem talált „fogára valót”. Ugyanis mindenütt dolgozni kellett volna ... A nagy keresgélésben, mun­ka utáni kutatásában találko­zott egy ismerősével, aki el­hívta a Postás Sporttelepre edzőmérkőzésre. „Hátha vala­mi új csillagot fedez fel” gondolta az Illető. Lógó megjelent az edzésen, rúgta is a labdát, s amikor az edzésnek vége volt, bement az öltözőbe. Ha a pályán nem is, de itt alaposan körülnézett, hogy mit lehet „elpasszolni . Az egyik nadrágból aztán r ki­emelte a pénztárcát. A pénz­tárcában 1000 forint volt. Gyorsan felöltözött és az ed­zés adta lendülettel kereket oldott. A rendőrség három na­pon belül elfogta a „lesre szaladt játékost. Lógót most minden való­színűség szerint más, jár­tabb” rendszerbe játszó csa­pathoz igazolják. fr-ray) folyóiratokkal látták el, gépesí­tették az üzemi konyhát, s aho gyan a kenyérgondokat is meg­szüntették, ugyanúgy meg fog­ják oldani a többi megoldatlan feladatot is. A párt és az állam gondoskodása a dolgozókról évröl-évre nó. A munkások pedig évről-évre jobb munkával, nagyobb ered­ményekkel válaszolnak erre q gondoskodásra. S ha nem csak Beremenden, hanem minde­nütt megtesznek mindent a vezetők, a pártszervezet tagjai, a gyár, intézmény vagy hivatal dolgozói életkörülményeinek javításáért, minden gondunk eltűnik egyszer. Gyevl Károly építésügyi állandó bizottságá­nak 2. nemzetközi értekezle­tén Leningrádban tíz baráti ország kiállítást nyitott az építkezések tipizálásánál elért eredményeiről. Prágában is bemutatták a kiállítást, s anyaga nemrégiben Budapest­re érkezett. A típustervezési központ rendezésében pénteken délután a Magyar Építőművé­szek Szövetségének székházá­ban (Budapest, VIII, kér. Pus­kin utca 26.) Farkas László, az ÉM. építésügyi osztályának vezetője nyitja meg a kiállí­tást. A történelem lapjairól 1871. március 18, a Párisi Kcmmün 1871 március 18-a jelentős állomás a munkásosztály, de az egész emberiség történetében: a történelem során ekkor jutott először hatalomra és gyakorolta hatalmát a proletariátus. A Párisi Koroműn győzelmének nagy történelmi jelentőségét az adja, hogy szétzúzta a burzsoá államgépzetet és helyébe a felfegyverzett népet állította. „A Kommün — a proletárforra- dalam első kísérlete arra, hogy szétzúzza a burzsoá államgépe­zetet és az a „végre felfedezett'’ politikai forma, amellyel a szétzúzott formát lehet is, kell is pótolni.” (Lenin). A Kammün legfontosabb tanulsága, hogy szükség van önálló proletár pártra, amely nemcsak a proletariátus min- denriapi küzdelmeit irányítja, hanem tudományos előrelátás­sal vezeti harcát a hatalomért, a jobb jövőért. A Kammün másik nagy tanulsága, hogy a munkásosztálynak a hatalomért folytatott harcban szüksége van a parasztság szövetségére, mert csak közös erővel képesek megteremteni a dolgozók ál­lamát. Ezeket a tanulságokat már Marx és Engels is levon­ták és ezeknek alapján az Imperializmus korszakában Lenin dolgozta ki a győztes proletárforradalam elméletét. Az a tény, hogy a Párisi Kammün a világtörténelem első proletárdiktatúrája volt, eredményeit és hiányosságait rend­kívül jelentőségűvé teszi a nemzetközi munkásmozgalom számára. Marx az első pillanatban azorinal felismerte ä pá­risi események hallatlan jelentőségét: hogy fontos tapasztala­tokat fog szolgáltatni a munkásosztály további harcai számára. A párisi proletariátus hősi küzdelme nem volt hiábavaló. A burzsoá államgépezet szétzúzása után ösztönösen a töme­gek zseniális alkotókészségével teremtett új államforma meg­mutatta: hogy a proletariátus diktatúrájának megfelelő politi­kai forma nem a parlamentáris köztársaság, hanem egy új, magasabbrendű államforma kell hogy legyen. így lett a Pá­risi Kommün a szovjet állam csírája és mintaképe. Számos külföldi demokrata és szocialista — köztük nagy számmal lengyel szabadságharcosok és orosz forradalmárok — vettek részt a Kommün harcaiban. Kiemelkedő szerepet ját­szott a Párisi Kommünben Frankel Leó, a Kommün magyar származású minisztere is, aki egyike volt a Marxhoz legköze­lebb álló vezetőknek. Az emberiség legjobbjai így tettek hitet amellett, hogy a Kommün nemcsak a francia proletariátus, hanem az egész felszabadulni vágyó emberiség ügye. A Pá­risi Kommün 72 napos uralma —, mely az első csapást mérte a tőkés rendszerre — mérföldkő az új kor történetében. G. /. (4) — Elvtársak! Ragaszkodom a kizáráshoz — mondta hatá­rozottan Kallós. — Lehet, hogy Olajos elvtárs elhiszi ezt a mesét, én nem. Olajos gondterhelten meg­szólalt; — Szerintem — mondotta — túlságosan szigorú lenne a ki­zárás. Én hiszek a fiúnak, amit elmondott, bizonyítható. És fi­gyelembe kell venni, hogy az évfolyam legjobb hallgatója. Véleményem szerint a vizsgá­latot fel kell függeszteni ad­dig, míg a Krasznai által el­mondottaknak adatszerűén utá­na nem néztünk. A jelentések amelyekre ön, Kallós elvtárs, hivatkozik, számomra nem megnyugtatóak, mert névtele­nek. Én a kizárás ellen va­gyok. Kulcsárné viaskodott lelki- ismeretével. Szive szerint Ola­joznák adott igazat, de nem Olajos a főnöke. Ha viszont Kallós ellen szavaz, abból ré­szére semmi jó nem szárma­zik. Utóvégre ez a Krasznai életerős fiatalember, hol van az előírva, hogy orvos legyen, ö is énekesnő szeretett volna lenni. Hangja is, alakja is volt hozzá, mégsem lehetett az. És mi történt? Semmi az égvilá­gon. Adminisztrátor lett. Nem állt meg az élet, pedig a férje is meghalt. Egyedül neveli kis­lányát. Ha ő kibírta ezt a sok csapást, Krasznai is kibírja. Nem zárják börtönbe. — Véleményem szerint — mondotta — teljes mértékben Kallós elvtársnak van igaza... Tökéletesen egyet értek Kal­lós elvtársnak az éberségről tett megállapításával, mert az újságban naponta olvashatjuk az imperialista cselszövők ha­zánk ellen irányuló aljas tevé­kenységét, és ez alól, úgy gon­dolom, egyetemünk sem kivé­tel. — Kedvesen ránézett Kal­lósra, aki helyeslőleg bólintott vissza. — Akkor hát azt hiszem — kezdte Kallós —, ki is hirdet­hetjük a fegyelmi bizottság döntését, tekintettel arra, hogy mindhárman lényegében lesza­vaztunk. Sajnálom, hogy Ilyen fontos kérdésben nem találtvík meg az elvtárssal ^ fordult m usitiiit Évadzáró Kedden este a Nádor szálló különtermében tartotta évad­záró közgyűlését a Kazán- és Gépjavító KTSZ. A közgyűlé­sen Pozsgai Kálmán elvtárs, a szövetkezet elnöke beszámolt az 1959-es év eredményeiről, tervük teljesítéséről. Bár a szövetkezet az első negyedévben nagyon elmaradt, mindössze 64,4 százalékra tel­jesítette a negyedévi tervet, a lemaradásukat jó munkával sikerült behozniok és a követ­kező háromnegyed évben min­közgyűlés dig jóval túlteljestíették 1 előirányzatukat. Ennek köszft hető. hogy az 1959-es évet l1 százalékos tervteljesítéssel f jezhették be. A szövetkéz tagjainak jó munkája ere ményeként a keddi közgyj" sen 129 eezr forint osztalék fizethettek ki, ami közel w heti fizetésnek felel meg. A közgyűlésen a tavaly * válóan dolgozó tagokat megjutalmazták, majd a s* vetkezet megvendégelte a d( gozókat és családtagjaikat. Pozsgai Kálmán, a szövetkezet elnöke beszámol a múlt év munkájáról a közgyűlésnek. Foto: Fényszöv.-------------*­— CSEHSZLOVÁK ZENE­MŰVÉSZETI és irodalmi es­tet rendez a Hazafias Nép­front I. kerületi bizottsága március 28-án este 7 órakor a Fekete Gyémánt filmszín­ház helyiségében. A zenemű­vészeti és irodalmi estre több prágai vendéget és a buda­pesti csehszlovák követség kultúrát'--éját is meghívták. Az est i. ereplői neves fővá­rosi művészeik lesznek. — A HÚSVÉTI CSOKO­LÁDÉFIGURÁK kiszállítását az élelmiszer kiskereskedel­mi vállalatok üzleteibe rövi­desen megkezdi a Fűszer- és Édesség Nagykereskedelmi Vállalat. A húsvéti tojás dra­zsékat már kiszállították az üzletekbe. — A VILÁGHÍRŰ FRAN­CIA ZONGORAMŰVÉSZNŐ: Jeanne Marie Darré csak március 20-án érkezik meg Budapestre. Ezért Pécset* nem vasárnap délelőtt 11 órakor vendégszerepei a Pé­csi Nemzeti Színházban az egyetemi és főiskolai hang­versenybérlet keretében, ha­nem március 21-én, hétfőn délután 5 órakor. Az A. bér­leti hangverseny megtartásá­ra ugyancsak március 21-én, hétfőn este 8 órakor Ikerül sor a Pécsi Nemzeti Színházban. ................................................................ fftftftttttt>t> Ol ajos felé —, mint a minisz­térium kiküldöttjével a közös hangot, és nem juthattunk egy nevezőre. Olajos azonban nem hagyta ma gát. Még egyszer megkísérelte, hogy jobb belátásra bírja Kal- lósékat. **~ Értsék meg — mondotta —■, emberileg is érthető és el­fogadható Krasznai magyará­zata. Benne akkor a lány sze- retete erősebb volt a szülő iránti szeretetnél, és azok az adatok ellenőrizhetők. Gondol­juk meg alaposabban, itt mégis egy tehetséges negyedéves r- vostanhallgató sorsáról kell döntenünk,,, Kallós közbevágott: — Az ország sorsa fonto­sabb, mint egy Ilyen pökhendi fiatalember jövője. Nincs értel­me, hogy tovább vitatkozzunk, önnek, kedves elvtársam, jo­gában áll az ügyről jelentést készíteni, de az nem bír ha­lasztó hatállyal... Nagyon sú­lyos esettel állunk szemben. Elvtársnő, hívja be Krasznait. * — Eszterke — szólt a pro­fesszor —, mára elég volt. Ab­bahagyjuk a munkát. — Ahogy gondolja, profesz- szor úr — felelte a huszonkét éves, barna lány, és fekete kún szemével ránézett a mik­roszkóp előtt ülő ősz tudósra. — Igen, kislányom. — mo- solyodott el Holub —, így gon­dolom, Tudja, kislányom, öt­— TANÁCSÜLÉST TA* március 21-én, hétfőn regi a Baranya megyei Tanác Ez alkalommal jóváhagyja1 1959. évi zárszámadást 1 megtárgyalja a miniszteri111 által jóváhagyott költség" tés felhasználását. — SZÁZÖTVEN FOR 1* PÉNZBÍRSÁGGAL sújtó1 a komlói városi tanács gatási Osztálya Szőke GVf gépkocsivezetőt, mert ^ sán a vízcsapot nyitva AöjJ ta és az elfolyó víz a fotá* átáztatta. — PÉCS VÁROS I. KíJ3' LETT TANÁCSA márc1* 21-én, hétfőn reggel 9 óra*; tanácsülést tart. Kovács ^ ván elvtárs, a végrehajtó "j zott?ág elnöke beszámol a műnk járói, különös tekinfí tel a kommunális feladat végzésére. Utána meg*?; gyalja az 1959. évi költ*“ vetési zárszámadást és állapítja az 1900. évi költ®6’ vetést. — iJÁSZSZAKKÖRT \ tesitett Komlón a Ma0:, Honvédelmi Sportszövet!l. és a komlói gimnázium. , Baranya megye első ifi, szakköre, amely Vincze ^ mos testnevelő tanár vez*v sével már az alakuló gyűW1 elkezdte az oktatást. veníkilenc éves korban az ^ bér hamarabb kifárad. — A professzor úron látszik meg a kor. Ha nem V1 ne fehér haja, negyvenévess1 sem látszanék. — Ö, Eszterke, maga IgO^. kedves — szabadkozott a (f dós, és felállt. - A fáradt got nem minden esetben « zikat fáradtság okozza. Az< szem én nem attól merülj ki. — Odament a lányhoz. I‘" teli felfogta a gumipadld- Nem, nem kislányom. lSeZ. kimerült, zsörtölődő öreQ‘f bér vagyok. — Professzor úr — sl Észter, és nékidőlt a ho-<!f vegyszerekkel megrakott táK kaasztalnak —, hagyjuk Pár hétre a kísérleteket, már biztosak lehetünk a - kerben. Pár hétig piheW tünk... — Nem, Eszterkém, nem állhatunk meg. ís.<r ments! — tiltakozott a vj fesszor, és vékony kezét elé emelte. — Most nem y nám abbahagyni. A müfl\ szintézise a legizgalmac'].- kislányom. A leggyöír0j sebb. Igen, a számítások -’J/ nyitják elképzeléseinket c utóbbi kísérletek is azt m’ 'wf ják. hogy helyes volt a t: vésünk, de ne felejtse el-fl még nem megnyugtató. A 1 «. íő bizonyítás még hátra v<i (Folytatása következik Megkezdte az „edzési"

Next

/
Thumbnails
Contents