Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-18 / 66. szám

MÁRCIUS 18.

NAPtó

Gyors

iben épfii

az István II. szállítóakna

bben az évben 4935 köbméter betont építenek be, 8540 köbméter földet mozgatnak meg, 2200 köbméter falat emelnek

a kivitelezők

állomás, egy szénbunker, gépház, vttlaházak, valamint a MEO-épület és a körbuktaitó. Ebben az évben csak a Mélyépítő Vállalat István-aiknai üzemvezetősége mintegy 30 millió forint értéket épít a második aknába és a hozzá tartozó kisegítő épületekbe.

Folyamatban van a fürdő- és irodaépület, a központi kazánház, István II. aknatornya, egy nagy trafó, a fatéri függő- sínpálya és a szennyvízberendezés műtárgyainak kivitelezése.

Az épülő 56 méteres vasbetonszerkezetű afcnatorany- csúszó zsaluzással készül, teljesen fedett lesz, teher- és személyszállításira egyaránt alkalmas, a fürdő és öltöző Európa egyik legkorszerűbb létesítménye, melyben 6—700 személy fürödhet egyszerre. Az épületben kádfürdők is állnak majd a dolgozók rendelkezésére.

Ebben az évben a Mélyépítő Vállalat dolgozói — 30 milliós tervük teljesítéséhez — 4935 köbméter betont — illetve vasbetont kell hogy beépítsenek, 8540 köbméter földet kell megmozgatn iok

2200 méter falat kell emelniök a magasba. A négy és fél kilométer hosszú drótkötélpályán a napokban kétheti üzempróbát tartanak.

. (Saäits—Erb)

korszerű bányaművelés, és olcsóbb szién- az István-aiknai bá- tk gazdaságosabb és ,°“t>mérvű kitermelése célrégi István-akna tógában felépül a akna.

kivitelezéssel megbízott üzem, a Dudos Bánya- t ' ~r’ a komlói afcnamélyí- Baranya megyei Mély- i jallaűat. dolgozói 1955 •f?5 millió forint értékű

végeztek el az új létein. A Duclos Bánya- a vasszerkezeteket készíts, valamint a több, mint négy kilométer hosszú kötélpályát, amely a szabolcsi aknák szenét a szénmosóba továbbítja. Az új akna létesítése előtt, illetve befejezéséig, az István-afona szene Békeaknára ment és onnan vasúton továbbították. Most majd Béke-akna termelése megy át István-aknára és siklik le a drótkötélpályán a rendeltetési helyéig, komoly költségtől mentesítve a Pécsi Szénbányászati Trösztöt.

1960. év elejéig már elkészült egy kis transzformátorAz éremnek két oldala van

Bemutatjuk

begyei pártbizottság versenyzászlajának esélyesét

B Baranya megyei Téglagyári ES-t

j)1 tervük teljesítésében

Százalékos eredményt ér- o" a múlt esztendőben és 4ót megye téglagyári egye

jL^ák versenyében másolj, lettek. 1959-ben 80 mil- v“uezer darab nyerstéglát

112,4 százalékos r'éanyel és 76 millió 319 júarab késztéglát 118,8 ekos eredménnyel. _ Az órám eisí) termelési érté* ,58 forintról 1560 forint- r^íamint ez egy főre eső

értéket 72 492 darab- . 2 darabra növelték.

tekintetében 6 mil- ezer forintot értek el, Zl^úményük 1 millió rpjJ- forint. A felosztható ^Srészesedós körülbelül ita" ^int, ami azt jelenéi a dolgozók körülbelül y.1 bérnek megfelelő nye- ^‘sszatérítést kapnak. A

<, ^sszusi versenyben vál- d’ bogy a tervezett 66 mil- tégla helyett 11 mil- ót lóbbet termelnek. A dol• th v®llalásukat betartota szezon végére 77 sí, téglát adtak a népgazaSnak.

^bálátokon belül mea- ^.^ték a kemencék és pré- .0?-ötti versenyt. Az emlí- “edményeket a préskapacitás 5 százalékos növelésével érték el. Az üzemek teljesítményeit havonta értékelték és termelési tanácskozásokon beszélték meg a dolgozókkal az elkövetkezendő időszakok feladatait. A kongresszusi versenyben kiemelkedő eredményt ért el a második negyedévben a Mohácsi I. Téglagyár 7429 óraátlag teljesítésével és a III. negyedévben a dunaszekcsői téglagyár 6447 óraátlag teljesítésével. A múlt év folyamán 70 dolgozó érte el a kiváló dolgozó címet és a vele járó pénzjutalmat.

Ez év március elején ismét teljes ütemben beindultak a téglagyárak munkái. A dolgozók 1960-ban is szeretnének a múlt évihez hasonló sikereket elérni. Ebben az évben tervük emelkedett, mert 77 millió 100 ezer darab késztéglát, és 81 millió 500 ezer darab nyerstéglát kell termelniük. Az évi beruházásból tovább folyik a Siklós I. üzem présházának és szárító-színeinek építése,^ valamint a dunaszekcsői üzem

transzformátor-állomásának

építése. A bányamunka gépesítésének fokozására 650 ezer forint értékben 2 darab kotrógépet állítanak be, és a belső szállítás kiszélesítésére 400

ezer forint értékben 5 benzin- motoros vontatót, valamint a présházak kiszolgálására szárító szalagokat vásárolnak. 1959-ben saját erőből 10 korszerű munkáslakást építettek 1 millió 435 ezer forintos beruházással és ebben az évben a központi dolgozók részére egy ikerlakás építését tervezik.

Államunk évről évre nagy összeget fordít kulturális célokra. Nagy összegek befektetése azonban néha nem a legmegfelelőbb módon és helyre történik. A szigetvári járásban két községet kerestünk fel, hogy választ kapjunk arra, hogyan művelődhet, mit csinálhat egy község dolgozó parasztsága munka után.

ISagydobsza termelőszövetkezeti község. A Béke és Vörös Sugár Tsz a járás legjobb termelőszövetkezetei közé tartoznak. Sió Lajos vb-titkái elvtárssal beszélgetünk arról, hogy milyen a község kulturális élete. Milyen eredményeket értek el eddig és milyen terveik vannak?

— A Béke Tsz-nél most alakult egy kultúrcsoport. Munkájukról még nem lehet sokai mondani, reméljük továbbra is ilyen lelkesedéssel és akarással dolgoznak. A kultúrház évi költségvetése 10 000 forint. A legnagyobb hiba, hogy a Béke Tsz-ben van a kultúrcsoport, a Vörös Sugárban a KISZ- szervezet. A két termelőszövetkezet fiatalsága, ahelyett, hogy összefogna, tökéletes anarchiáról, fejetlenségről „gondoskodik“.

— Nem is lesz itt soha egyetértés a Fő utcaiak és a Hunyadi utcaiak között, mondja Szabó János bácsi, a Béke Tsz tagja.

A régi Ol- és felvég közti viszálykodásra gondolok. Pedig ma már nincs a községben „módosabb“ gazda és „templom egere“, mindenki végzett munkája arányában kapja jól megérdemelt jövedelmét. ■

— Reméljük, ez a valóban komoly probléma megoldódik, mert a KISZ-szervezet vezetőségét megváltoztattuk. Aradi Károly elvtárs, az új KISZ- titkár, tud és akar is változtatni ezen az áldatlan helyzeten. Sajnos, a régi vezetőség nem végezte megfelelően a munkáját, ez is nagyiéin hozzájárult ahhoz, hogy idáig jutottunk Hegedűs elvtárs, a kultúrház vezetője sokat vár attól, hogy a két tsz közösen igyekszik segítséget nyújtani ebben a kérdésben és igy az eredmény nem maradhat el.

A kultúrház is siralmas képet mutat. Bemenni nem tudunk. mert nem tudták előkeríteni fa kulcsot. Petőfi Kutyakaparó csárdája jutott eszembe, mikor omladozó falát nézegettem ;■

— Hiába festetjük évente többször is. A falak nincsenek szigetelik és a nedves vakolat ledobja a festéket.

A község vezetői látják a meglévő súlyos hibákat és ez megnyugtató. ők is tudják, hogy tűrhetetlen az az ellensé geskedés, ami a két utca ifjúsága között van. A viszálykodás helyett helyesebb és céláiveze- több lenne, ha a fiatalság len dülete nem törne meg az egy más közötti viszálykodáson és ezt a rossz irányban felhasznált energiát kultúrházuk meg javítására és a kultúrélet fel lendítésére fordítanák.

Tótszentgyörgy voU

a másik község. A távolság nem nagy, a két községet talán mindössze 10 kilométer választ ja el egymástól, ötven kis házával szerényen húzódik meg a bekötőút mellett. Pedig a tótszentgyörgyiek büszkék lehetnek eredményeikre. A falu határában fiataloktól érdeklődünk, hogy kit keressünk, mert a kulturális életről szeretnénk írni.

— Ilonka nénit, — mondják a lányok nevetve, — mert ő tanítja be a színdarabokat.

Az iskolában keressük Ilonka nénit. Csodálkozunk, mikor Török lloitn személyében fiatal, tervekkel, fiatalos lendülettel teli tanítónőt ismerünk meg. ■

— Tavaly előadtuk a Cigány című egyfelvonásos színdarabot. A községben óriási sikert arattunk. Telt ház, jobban mondva terem előtt játszottuk. Ez volt az első lépés, és azóta sem tört meg a lendület. Jelenleg a Zsuzsi c. darabot adjuk elő.

Igen sokat köszönhetünk a Pécsi Fűtőház MÁV zenekarának. Minden alkalommal eljönnek velünk, ők biztosítják a zenét. A KISZ-szervezet részére futball-felszerelést is biztosítanak.

További sikeres munkát kívánunk Ilonka „néninek“. Útközben Keresztúri Gyula vb- elnök elvtárssal találkozunk. Arról beszélgetünk, hogy a termelőszövetkezet nemcsak jobb megélhetést, hanem az emberek számára több kulturális lehetőséget is biztosít. Jobban ráérnek, mert munkájuk szervezettebb és így a munka mellett jut idő a tanulásra, szórakozásra is. »

Ahhoz, hogy ilyen jó a kulturális élet, a tanácsnak is bizonyosan van némi köze? — kérdeztük.

— A községi tanács a -maga részéről mindent megtesz. Ebben az évben 25 000 forint értékben öltöző-fülkéket építettünk kultúrtermünkhöz, így is megkönnyítjük a csoport munkáját. Mi is szívesen segítjük őket, mert látjuk azt, hogy ők is azon vannak, minél több tervet valósíthassanak meg saját erejükből. A KlSZ-szer- vezet aktívan részt vesz a fásítás és parkosítás programjában is. öt—hat év múlva rá sem ismerne a mai falura.

Két község, a távolság alig néhány kilométer közöttük. Az egyikben a községi fiatalság összefog és ennek eredménye az, hogy pezsgő kultúrélet van a faluban.

A másik község fiatalsága farkasszemet néz egymással. Van egy jauaslatunk a nagy- dobszai fiatalok részére. Ne sajnálják a fáradságot, menjenek át Tótszentgyörgyre. Tanulhatnának tőlük.

GÖGL ATTILA

16,7 napi nyereségrészesedésben részesülnek a Malomipari Vállalat dolgozói

Az elmúlt évben a kongresz- szusi versenyben a Baranya— Tolna megyei Malomipari Vállalat dolgozói mintegy 4 millió forint értékű felajánlást tettek. A dolgozók eleget téve adott szavuknak, nemcsak teljesítették a felajánlást, hanem még 1 millió 400 ezer forint értékben túl is szárnyalták.

A vállalat dolgozói ebben az évben is továbbfolytatják a versenyt, az 1960-as tervek túlteljesítéséért. Ebben az évben 820 ezer forint megtakarítást vállaltak. Eddig 349 ezer forint értékű megtakarítást értek el< A malomipari vállalat ez év áprilisában ünnepli fennállásának 10. éves évfordulóját; Ez alkalommal osztják ki a 16,7 napi nyereségrészesedést; A nyereségrészesedésen felül a kiváló dolgozók, valamint a jó munkát végzett dolgozóknak 30 ezer forintot juttatnak;

Miért hiánycikk a Hypó, a vatta9 a cirokseprű és a vékonyssálú nylon harisnya?

Visszatérő „bűnők“ a peremrészek boltjaiban

!G>y minden STIMMEL !

Ha a városban sétálunk, szépen rendezett, gazdag kirakatok sorában gyönyörködhetünk. Vannak szebbnél szebb cipőink, gyermekruháink, fésűsszöveteink, selymeink és a jó minőségű belföldi áruk mellett import-anyagokban dúskálhatunk. Van angol jerseynk, van olasz kardigánunk, van csehszlovák _ körömcipőnk, német mosószerünk, kínai szalvétánk és lengyel játékunk. És van minden, ami szemnek-szájnak ingere: nincs hiány semmiben.

Azaz mégis. Horváth Gézá- né boltvezető szerint a hirdi kenderfonógyár melletti népboltban:

— Hónapok óta nem volt „Hypó”, a háziasszonyok kedvelt fehérítőszere. Cirokseprű sem jött az e havi túrával. Legfeljebb egy hónap múlva le'sz. Papírszalvétát hetek óta nem tudunk adni a vásárlóknak .,;

— Mi sem kapunk mindent, amit rendelünk.;-. — így panaszkodik a vasasi 18-as zöldségbolt vezetője, Bocz Mihály- né. — Például egész télen nem volt babunk, lencsénk, s hiába keresik a vásárlók, nem tudunk adni diót és mákot sem.

— Szerintem — szól közbe a panaszt hallva az egyik vásárló —, ha mákot és diót nem is tudtak szerezni, de a bab- és az almaellátást megszervezhette volna a MÉK. A mi

körünkben —1 a bányászokat értem ez alatt — nagyon népi- szerű eledel a bab és nagyon szeretjük az almát is. De ha enni akarunk most, a piacon kell megvennünk..;

Az igazság kedvéért megjegyezték az asszonyok, hogy a zöldségelláfás szerimtüik javulóban van és a tavasz korai hírnökéből, a zöldhagymából mindig bőven van a boltban, s kapható emellett dughagyma és óhagyma is.

A zöldségbolt szomszédságában, a Pécsi Ruházati Bolt 38. számú vasasi üzletében is akad hiánycikk. Nagyon hiányozhatnak például a divatos női cipők és szandálok, a férfi papucscipők — mert Zorn Ervin, a bolt vezetője a központi ellenőr jelenlététől kicsit zavartatva ugyan, ekként nyilatkozik:

— Gyermekszandálban nincs választékunk. És vannak amolyan „visszatérő bűnök”, mint például az, hogy szezonális cikkekből mi már csak a szezon végére tudunk valamelyes választékot biztosítani.

Mi baj lehet egy vegyesboltban? A Pécs-Budai Élelmi- szerkereskedelmi Vállalat 244- es István-aiknai boltjában csak nincs hiánycikk?

— A szalvéta bizony nálunk is hiányzik — mondja Keszthelyi Györgyné boltvezető. — Ezenkívül nincs vattánk ás nem kapunk iskolai

rajzlapot, hiába sürgetjük. Másik bajunk, hogy rendszerint a déli zárási idő alatt érkezik a kenyér és a péksütemény, s így friss pékáruval már csak délután tudjuk kiszolgálni a vásárlókat.;;

Az István-aknai 40-es zöldségbolt szép, tiszta, rendezett. Látszólag minden áruból tartanak, de a boltvezető elárulja a vásárlók helyeslése közepette, hogy nekik is vannak hiánycikkeik. így az alma, a füge. a mák és a dió. Citrom állandóan kapható, a mandarin csak átmenetileg fogyott

ki.

A szabolcsi 37-es Ruházati Boltban úgyszólván minden kapható. Csak azt kifogásolják a vásárlók, hogy futószőnyegben nincs 64 forintosnál olcsóbb. Azt viszont elismerőleg jegyezték meg, hogy a bolt jófazonú, extra méretű kötött holmikat is tart raktáron

— a „tettebb” alakú vársálók számára. Mert mint az eladók elárulták, ezen a vidéken bizony — az életszínvonal teszi

— a tettebbek vannak többségben a soványakkal szemben.

Pécsbányám az a vélemény alakult ki. hogy az ottani bolt gyengébb áruellátásban részesül, amióta a Ruházati Bolt kezelésébe került. Divatos cikkekből — nézzük csak a cipőket — kevés kerül ebbe a boltba. Itt nem árusítottak még például 100 forintos férfi

velurcípőt, s alig tudnak tűsarkú női cipőket mutatni. A vékonyszálú nylon harisnya ebből a boltból is hiányzik, s nincs megfelelő választék gyermekcipőkben és szandálokban.

Úgy tűnhet, hogy a „hiánycikkek”, amelyeket ezekben a boltokban az eladók és vásárlók felsoroltak, talán nem is túl fontosaik. Pedig éppen arról van szó, hogy a felkeresett boltokban, Pécs peremvidékén kétszeresen hiányoznak az olyan dolgok, mint a rajzlap, a szalvéta, a cirokseprű, a bab, a nylon harisnya, mert ha a környéken lakók ezekben a boltókban nem kapják meg a szükséges árukat, úgy kilométereket gyalogolhatnak, vagy utazhatnak a legközelebbi üzletig;

Egyáltalán bosszantó, hogy rossz „terítés”, esetleg egyes emberek hanyagsága miatt hiánycikkekké lépnek elő egyes áruk. És még bosszantóbb, hogy ezek az áruféleségek elsősorban a munkáslakta vidék boltjaiból hiányoznak. Talán helyes lenne, ha a nagykereskedelmi vállalatoknál megvizsgálnák, hogy eleget tettek-e a munkásosztály helyzetéről szóló párt- és kormány- határozat követelményeinek, s a jövőben ügyelnének arra, hogy ne legyen semmiben hiány a peremvidékeken sem.

Harsány} Márt»