Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-10 / 59. szám

2 NAPLÓ I960. MÁRCIUS 11 Qlűtiapi utásza Az idei nőnapon tudtam meg, hogy a postaigaz­gatóság területén 1900 nS dolgozik, s közülük 235 hi­vatalvezető, hetvenötén kap­tak eddig kitüntetést, ketten közülük kormánykitüntetést. S amikor a postaigazgatóság nőnapi ünnepségre mentem, láttam, hogy ezen a napon is zavartalanul működik minden pastahHvatal min­den osztálya. > Nők dolgoztaik a posta minden osztályán túlnyomó többségben a nőnapon is. Pedig ők is nagyon szerettek V’olna ünnepelni, ott lenni a boldogságtól kipirult arcú ass&onyok és lányok között a hosszét fehér asztaloknál, hallgatni az igazgató ünnepi megemlékezését, tanulni be­lőle, megjegyezni belőle, hogy a tőké» birodalmak gyarmatain és az úgyneve­zett anyaországokban élő nők még mindig súlyos gaz­dasági ás politikai elnyomás alatt élnek. Néhány férfi Is ott volt az ünnepségen. Voltak férfiak a bőrgyárban, a cipőipari ktsz-ben, ffirden, a sörgyár­ban, a beremendi cement­gyárban is, meg az összes többi üzemekben és hivata­lokban is a nőnapon. Hallot­tak ott arról is, hogy a házi­munkába fokozottabb mér­tékben kell bevonni a fér­fiakat, mint eddig, hadd ta­nulják meg, hogy nem is olyan könnyű azl (Legalább gyorsabban gépesítik majd a háztartásokat!) Volt derültség és vidám tánc az idei nemzetközt nő­napon, voltak akik könnyez­tek is a meghatottságtól, at­tól, hogy ilyen gyönyörű nő- nap még nem volt soha Ma­gyarországon, A Pécsi Cipőipari KTSZ nőnapi ünnepségén a párt­szervezet titkára köszöntötte a nőket. Kilencven nődol­gozó közül nyolcvanon vet­tek részt az ünnepségen, mert tizen betegek. De a be­tegeket is felkeresték és át­adták nekik a szerény, de mégis szép és kedves aján­dékokat. A nemzetközi nőnap ötve­nedik évfordulójának ünnep­ségein megerősödött ben­nünk az a tudat, hogy Klara Zetkin tanításai és küzdelme nem voltak hiábavalók, * hogy Leninnek a nők felsza Pftrtmnnka gyakorlatából Közvetlen segítség a műszakiaknak lnden pártszervezetben, * 1 de elsősorban üzemi pártszervezeteink munkájában érvényesülnie kell most a gaz­dasági munkának. E kérdések­ről beszélgettünk a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat pártvezetőségvel. E vál­lalat az egész megyét átfogja. * ......................itác Le gfontosabb építkezéseinket valósítják meg. Harminc he­lyen dolgoznak építőipari szak­munkásaik. Csak a legfonto­sabbakat említjük meg. ök építik déli és nyugati város­részünket. Hogyan dolgozik a pártvezetőség és a gazdasági vezetés? Erről beszélgettünk Megy er elvtárssal, a vállalat párttitfcárával és Forgács elv­társsal. Elmondották, hogy a pártvezetőség munkatervében a vállalat gazdasági tevékeny­sége fontos helyet kapott. Er­ről tárgyaltak a legutóbbi ki­bővített pártvezetőségi ülésen. Az üjésre meghívták az igaz­gatót, a műszaki vezetőket, a KISZ-titkArt és az üb-elnököt is. Olyan széleskörű megbe­szélés volt, mely csak ott tud érvényesülni, ahol a pártszer­vezet fontos feladatának te­kinti a gazdasági munkát. Nézzük meg, miről volt azó ezen az értekezleten. badífásáról mondott szavai minden nappal előbbre jut­nak a teljes megvalósulás útján. m-vi —roly. Nemeskéri László Igazgató elvtárs beszámolt a gazdasági eredményekről és a feladatok­ról. Ebből kitűnt, hogy a gaz­dasági munka eddigi ered­ményeiért nem kell szégyen- kezn'ök az építőipari vállalat dolgozóinak, hiszen vidéki vi­szonylatban országosan első­ként kísérletezték kf és vezet­ték be a nagypaneles építke­zést Kísérletképpen több he­lyen építettek családi házekat és egy száz férőhelyes magtár- padlásos istállót Olaszon. Ezek a kísérleti épületek igazolták a számításokat, megfelelnek a követelményeknek minden szempontból. Éppen ezért a jö­vőben megépül a nagy salak- domb tövéiben nagyobb állami beruházással a panel gyár. A VII. kongresszus úgy fog­lalkozott az Iparral, hogy min­den iparág, minden üzem a technológiai színvonalát töké­letesítse, hogy a termelékeny­ség elsősorban ennek eredmé­nyeképpen növekedjen. A pártvezetőségi ülés a VII. kongresszus szellemében tár­gyalta meg, hogy a műszak­fejlesztés területén mit kell tenni a gazdasági vezetőknek. Ilyen feladatokat határoz­tak meg: *% A technológiai folyama- tok tervszerűbbé tétele. (Itt elsősorban a minőségi munkára céloznak.) A pértf szervezet olyan légkört kezd meghonosítani a munkahelye­ken, hogy az építésvezetők, munkavezetők ne tűrjék meg a hanyag és a minőségi követel­ményeknek nem megfelelő munkát. A műszaki vezetők ebben a munkában érezzék maguk mögött a pártot, a szak­szervezetet és a gazdasági ve­zetést. Q Szorosan az előbbiekhez kapcsolódva a pártveze­tőség fontos feladatának te­kinti, hogy a műszaki dolgo­zók és a szakmunkások to­vábbképzése rendszeres legyen. Hamarosan bevezetik, hogy az építésvezetők egy-egy nagyobb építési objektum megkezdése előtt a vállalat központjában a műszaki vezetők előtt szá­moljanak be elgondolásaikról, kivitelezést illető terveikről. Ezt megvitatják és végül az egységes elhatározás alapján kezdhetik meg a munkát. A szakmunkások továbbképzése folyamatosan halad az új épí­tési anyagok megismerésére és használatára. Javasolta a párt- vezetőség, hogy küld jenek egy pár szakembert rövidesen Bu­dapestre a műanyagburkolatok tanulmányozására. A E műszaki feladatok mellett a pártvezetőség nem feledkezik meg a legfon­tosabbról: azokról az emberek­ről, akik végeredményben el­végzik ezeket a munkákat. Feladatul tűzték ki, hogy még fokozottabban törődnek a dol­gozók munkakörülményeivel. A pártcsoportok feladatának tekintik elsősorban a munka­helyeken való nevelés, a mun­kafegyelem megszilárdítása, a munkaverseny folyamatosságá­nak biztosítása, az eredmé­nyek nyilvánosságra hozása, a legjobb dolgozók népszerűsí­tésének feladatait. Minden szo­cialista brigád címért küzdő munkabrigádot egy-egy mű­szaki patronál és a pártcsopor­tok ellenőrzik a brigád és a patronáló műszaki munkáját. A műszaki vezetés megér­tette-e a pártvezetőség irány­elveit? Igen, megértette és s gíti is a tervek megvalósítását. Rikker Mihály főmérnök el mondotta a vezetőségi ülésen, hogy elsősorban a közvetlen feladatokat fontossági sorrend­ben kidolgozza és ennek meg­felelően a műszaki és műszak- fejlesztés soron lévő felada­tait műszaki értekezleteken a munkahelyen fogják megtár­gyalni. A pártvezetőség pedig en­** nek az értekezletnek az anyagát a következő taggyűlé­sen az egész párttagsággal vi­tatja meg. A pártcsoportokra fog várni utána az a feladat, hogy minden dolgozó megis­merje a vállalat előtt álló gaz­dasági tennivalókat, s ki-ki a maga területén ennek szelle­mében végezze munkáját. — Gazdagh — HiKSIBL Másfélmillió forint könyvekre Tájékoztató Párizs és Budapest divatjáról Még itt van, szin­te kitapintható kö­zelségben az idő, amikor falun a ka­lendárium volt az emberek legfőbb ol­vasmánya. A kalen­dárium, meg a Friss Újság-regények. Ez az idő eltűnt és eltűnt vele együtt a Friss Újság regény tár is, meg azóta a kalendárium tartal­ma is megváltozott, kivesztek belőle a horoszkópok, a száz­esztendős Jövendő­mondó, meg az a sok zagyvaság, ami­re azt mondták ak­kor: — ez kell a parasztnak. Hogy mennyire nem volt igazuk ezeknek a népbutí- tóknak, azt sok-sok tény bizonyítja. Nemrég Pécsvára- don jártam a köny­vesboltban. Azután érdeklődtem, milyen könyveket vásárol­nak leginkább a fa­lusiak. Kiderült, hogy Jókait, Móri- ezot, Victor Hugót és másokat olvas­nak. 916 000 forint él kű könyvet ad el falun, ad 1959-ben már 1 r lió 595 ezer fői értékű könyv tál gazdára a földn vesszövetkezeti t tokban. Legutóbb pedig egy értekezleten vet tem részt, amelyen többek között az is szóba került: meny­nyi értékű könyvet adtak el a földmű­vesszövetkezetek 1959-ben. Az összeg bár ma gas volt, de nem volt meglepő. Nem volt meglepő annak ellenére sem, hogy míg 1958-ban a föld művesszövetkezetek Nem volt met pő. Mert igaz hogy még kitapi ható közelségi van a múlt kaiéi riumával, de az igaz, hogy a part emberek is rájöt valamire azt olyan könyveket vashatnak, ami1 tanulni is let olyan könyveket vashatnak, amil nek azelőtt nem 1 rülhettek a kézi be. (Szál — UJ TELEPHELYET je­löl ki a TÜZÉP részére a városi tanács építési és köz­lekedési osztálya, a Megyeri úttól nyugatra. Az új telep­hely helyszíni bejárását szer­dán délután tartották meg, egyben megállapították a szükséges beruházásokat is. A TÜZÉP új telephelye 1962 első felében készül majd el. A Jelenlegi, Jókai utcai TU- ZÉP telephelyét pedig lakó­épületekkel építik be. — NÍVÓS kézimunka ki­t. A kivitelezési idő lerö- • vidítése, hiszen az épü­letekre igen nagy szükség van és az építési időtartam nagy­ban kihat az önköltség alaku­lására is. A Váci utcai Különlegessé­gi Női Divatszalon vezetője, Rotschild Klára, a közelmúlt­ban három hetet töltött Pá­rizsban, megnézte a nagy di­vatházak tavaszi-nyári kollek­cióinak bemutatóit és ottani tapasztalatairól, Párizs és Bu­dapest divatjáról szerdán szá­molt be a sajtó képviselőinek. Elmondotta, hogy a mostani divat a nőiesség hangsúlyozá­sára, a célszerűségre törek­szik. Egyes divatházak próbál­koznak különcöknek való szél­sőséges vonalakkal is, de eze­ket mi nem követjük. A Dior- szalonban látott, úgynevezett dzsemper ruhákhoz hasonló­kat, amelyeknél a szoknyához kikötős blúzszerű felsőrész tartozik, a ml asszonyaink is szívesen viselik majd. A ru­hák lezserek, nem szűkre sza­bottak, de akad sok hosszított derékrész is. Az öv a derékon van, rendszerint széles. A ru­hákon sok a gombdíszítés. Minden ruhát alábélelnek, hogy tartása legyen. A nyáron Ismét divatosak lesznek a kls- kabátos komplék és a kötény­ruhák. A nyári kosztümök anyaga jól mosható vászon, á piké, a szatén, a santung, a bükié és a régen lüszter néven ismert, most mohernek neve­zett kelme. A szín élénk pasz­tell. A Givenchy-házban azon­ban sötét árnyalatú, fekete és barna anyagot használtak fel. állítást rendezett a nemzet­közi nőnap 50. évfordulója alkalmából a Borbála telepi nőtanács, amelynek tagjai javarészt bányász asszonyok. A nőtanács tagjai a saját ma guk 'készítette díszpárnákat, konyhagarnitúra kézimunká­kat, valamint térítőkét állí­tották ki. A Pccsváradi FMSZ azon­nali belépéssel keres í évi gyakorlattal rendelkezi GYORS- £S GÉPlRÖNÖT. 11775 — A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK és gépállomások tavaszi munkára való felké­szülését tárgyalja meg már­cius 10-én délelőtt 9 órakor a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Ezen­kívül megvitatja a megye szociálpolitikai helyzetét, va­lamint a megye útügyi hely­zetét különös tekintettel a második ötéves terv előirány­zataira. Végül megbeszélik a felszabadulás 15. évforduló­jára való előkészületek állá­sát is. — NAGYFESZÜLTSÉC transzformátorállomást léte Hidason a téglagyárban Baranya megyei Villányii relő Vállalat. Ez elősegiti agyagbánya villanyáramnt való működtetését. A váll lat Siklóson is épft egy na transzformátor állomást ottani téglagyárban. Ki a szerencséd Szerdán fizettek ki Pte* négy szerencséi embernek ' gyes találatot a lottón, de 5 újabb öt darab négyes tolt van a pécsi körzetben a tize héten. Ha meg lézztik a szil' nyék sorszámát, úgy tűnik, aj valakinek, vagy valakiknek ", _ ' J ke dvezett a szerencse, ™ P 2 3SS 105, P 2 mm, ét, 2 m 313-as szelvényekkel éji el négyes találatot, ami egW véve közel 310 ezer forintot ’ lent a boldog tulajdovosolenS* — ÉRTESÍTJÜK meg!* delőlnket, hogy március 1 tői kezdve szabad szórni munkaszüneti napot tart Pécsi Bádogos és Sze** Kisipari Szövetkezet. — MAKAY János voSd tergályos kisiparos belét szövetkezetünkbe minded mű vasesztergályozásl rnt kát vállalunk. Pécsi és Szerelő KTSZ Pécs, Kj suth Lajos u. 63. Ahol Pécs címerét őrzik Falusiak a pécsi boltokban Egy idős, kendős asszonyö lánya cs három unokája áll a Széchenyi téri férfi és női divat­áru üzlet pultja előtt. — Mit parancsol nénikém? — Kardigánt.. Nem, nem ezt, ol­csóbbat. Tudja, jó nekem az is. Inkább az unokák öltözze­nek drágán. Az eladónő megér­tőén mosolyog. Meg nyerő derűt fakasz-> tárák ezek az idő­sebb nénikék, mert itt, a nagyváros for gátasában is olyan nyíltak és bizalma­sak, mintha otthon, valamelyik földijük kel beszélnének. Már becsomagol­ták a kardigánt. Molnár Jánosríé, a márokl Bccskay Tsz tagja kézenfogja a három klsunokát ellnd'il egy másik üzle'be. Azt mord- ja. cipőt ős szandált kan mind a három, a lánya pedig inget ve.-z a férjének. Az Állami Áru­házban is lépten- nyomon f*iu«Hkha ütközik sgiaunh ?T| Linder Simon, a szederkényi Arany­kalász Tsz tagjának felesége például kék női tropikál szöve­tet vásárol a lányá­nak. Vásárol? Kisi­mítja, bizalmatlanul nézegeti és egyre azt hajtogatja, hogy hibás. Alig tudják meggyőzni, hogy semmiség, véletle­nül ráhullt a kréta­por. Az Idős asszony végre megnyugszik és belenevet párja szemébe. Aztán el­mondja, hogy hét éve tsz-tagok már. Szorgalmasan dol­goztak, elégedettek is voltak a jövede­lemmel, az elmúlt év azonban kicsit nehéznek bizonyult, mert új az Arany­kalász, de most már annyi takarmányuk és állatjuk van, hogy az idén szép jövedelemnek kell lennie. — Munkacsapat- vezető vagyok — mondja büszkén — Ha teheti, látogas­son meg bennünket, majd meglátja, mi­lyen dolgosak ai én asszonyaim! Az áruház kijára­tánál találkozom özv. Szabó Imréné­vel, a belvérdgyulai Közös Üt Tsz tag­jával. Néhány nap­pal ezelőtt láttam, amint pétisót szóét a tsz búzatáblájára, most meg vaskos csomagot szorongat a kezében. Agyne- műgarnitúra van benne. — Sok a munka? — érdeklődöm tőle. — A nőknek még nem. — Mennyi volt egy munkaegység értéke? — Harmincöt fo­rint körül. Nem rossz az első évben —• mondja búcsú­zóul, majd eltűnik az utca forgatagá­ban. Mindennapos kép ez Pécsett. A tsz- tagok a pécsi hol­takban hagyják a kiosztott péns egy részét (A ..nehéz holmit“ — rádiót, mosógépet stb. — általában falun vá­sárolják meg.) Ilyen kor, zárszámadás után a legnagyobb a forgatom! A Nemzeti Színházzal Mem­bra lévő épületben van a le­véltár. Az ország második le­véltárában sók érdekesség ta­lálható. Számszerűleg nem is lehet megmondani mennyi a levéltári iratok száma, hiszen nincs ölj ián ember aki megszá­molhatná hány darabból áll az az tixensovezer mdzsányira becsült irathalom, amií a le­véltár tizenhat nagy termé­ben őriznek. Ha esők a polcokat raknánk egymás mellé, amelyen az ira­tokat tárolják, az is több mint 10 kilométer hosszúságra nyúl­na. De nem csak ez mutatja o levéltár anyagának gazdagsá­gát, hanem az is, hogy 1700- tól kezdődően összefüggő irat- gyűjteménnyel rendelkezik. Bár csak Baranya megye is Baja város irat gyűjtemény ét őrzik, található itt több olyan okmány is, melyet muzeális értékként tartanak nyilván is nem csak a megyéről szól, Ilyen például az a török ere­detű defter is, melyben török nyelven Írva több év adó­ügyeit jegyezték fel. Érdekes­sége ennek a kézzel irt könyv­nek, hogy i növényi eredetű tússal és föníciai biborcsigából készült festékkel irt fekete és piros betűk semmit sem hal­ványodtak a mai napig, pedig a könyv a tizenhatodik század közepén íródott lividiai papír­ra. A másik nagy becsben tar­tott okmánya a levéltárnak az 1780-ból származó városi sza­badságlevél» melyben Mária Terézia szabad királyi várossá nyilvánította Pécset. A ku- tyabőrre Irt latin szöveg 22 pontban sorolja fel azokat a jogokat, melyék a szabad ki­rályi Pécset megillették. A vá­ros címerét is ekkor kaptuk. Az első lapon kézzel festett képen fő helyet foglal el a cí­mer. A ‘képről látható, milyen gondos és aprólékos munkát igényel ennek a lapnak a fes­tése. Nem hiába kapott érte 300 aranyat a készítője, ami pedig annakidején egy szép ház árának az értékét is meg­haladta. A levéltár Kossuth Lajos levelei közűi is többet őriz. Megtalálhatjuk a negyven- nyolcas szabadságharc idején kiadott összes rendeleteiket is. Legtöbben bizonyára azt sem tudják a levéltárról, hogy a megye összes anyak&nyvei- nefc másolata i< ide kerül. — 1127-től az egyházi anyaköny 1 5> vek, és 1895-től állami a1 könyvvezetés bevezetési kezdve az állami anyakéj vek másolatai mind a * napig rendelkezésére áll ] irattárnak. Sőt a mai ad könyvekben történő változz kot is minden esetben jé” tik o levéltárnak is, hofft másolatokba is a változás» átvezessék. A levéltári okmányokból deríthető, hogy 1695. évi* gazdasági összeíráskor m>' össze 300 lakója volt Pécs* Érdekes összehasonlítani . a számot a mostani népi** lálás eredményével. Kéttf hatvanöt év alatt a váró* romszázróI 115 ezer lakot* fejlődött. Amit itt elmondtunk ez e egy egész kis töredéke a vél tár anyagának. Kétszi* ven éves zászlók, úrbéri * tések, régi közigazgatási f deletek sokasága, és mié győzné jelsorolni is mi f den érdekesség talá lh<m pécsi levéltárban. Mind1’’, betetőzésére minden évben v mázsányi anyag érkezik *~. hivatalos szervektől, vá!** toktól, ahonnan fiz évi * őrzés után minden okmt kötelesek ide beküldeni w azonban számunkra nem. Ientenek érdekességet csti pár száz év múlva élő nek mutatják meg váró* megyénk fejlődésének szakaszát. HILLEBRAND ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents