Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-10 / 59. szám

I 1980. MÁRCIUS 10.

NAPLÓ

3

Jelentős eredményeket értek el a tanácsi építési és közlekedési vállalatok a kongresszusi versenyben

Baranya megyei Építő ; és Tatarozó Vállalat

bigozói a szederkényi tsz- ftálló építését 50 nappal ha- iridő előtt fejezték be. A fel" jánlott 0,5 százalékos önkölt- ég-csökkentéssel szemben 3,22 zúzalékos önköltség-csökkenést értek el. A lánycsóki tsz- stálló építkezését 27 nappal főbb adták át a határidő előtt p 100 ezer forintot takarítotok meg. A bári tsz-istálló pítkezését 19 nappal fejezték [e előbb, s így több mint 76 fér forint kiadásától mentegették a népgazdaságot] A ?bbi munkáknál körülbelül 50 ezer forint megtakarítást rtek el, ugyancsak határidő ^rövidítések következtében, t kongresszusi versenyben a ’atarozó Vállalat dolgozói a ermelékenység 5 százalékos |övelésére és az önköltség 0,5 zúzalékos csökkentésére tét- ék ígéretet. Ezzel szemben a ermelékenységet 9,6 százalékkal növelték, az önköltséget Míg 4,7 százalékkal csökken- ptték; A vállalat dolgozói . a Sikeresen befejezett kongresz- zusi munkaversenyt ez évben s tovább kívánják folytatni, logy 1960-ban még jobb gaz- lasági eredményt mutathassalak fel]

A Baranya megyei Villanyszerelő Vállalat

lolgozói a termelékenység 5 izázalékos növelését és 3 szá- lalékos önköltség-csökkentést vállaltaik. Ezzel szemben 1959- >en a termelékenységet 17,7 izázalékkal növelték, az önköltséget pedig 8,9 százalékkal hökkentették. A vállalati tértét 121,7 százalékra teljesítetlek.

A termelőszövetkezetek sze- telésl munkáit a vállalat dolgozói átlagosan 25 nappal a latáridő előtt végezték él: A munkaverseny eredményeképpen éves tervüket november 24-én befejezték: Különösen fellendült a vállalat újítási fénykedése a múlt évben. Az tifogadott és bevezetett újítá- sok 138 ezer forint megtakarítást eredményeztek:

Baranya megyei Kéményseprő Vállalat

dolgozó! 1959. évi termelési tervüket 4%-kal kívánták túltelje Biten! és önköltségüket 2 százalékkal csökkenteni Ezzel szemben termelési tervüket 6 Százalékkal túlteljesítették, az önköltséget 3,6 százalékkal csökkentették. A kéményseprési díjaknak 98 százalékos beszedése helyett 98,6 százalékos eredményt értek el, vállalásukat itt is teljesítették]

Komlói Köztisztasági és Kertészeti Vallalat

dolgozói 2,7 százalékos önköltség-csökkentést vállaltak, amit 6,1 százalékra teljesítettek. A vállalat 4,7 százalékos termelési értéknövelést vállalt. Ezzel szemben 12,1 százalékos eredményt ért el. Az egy főre eső termelési érték növelésére ugyancsak 4,7 százalékos felajánlást tettek: Ezt a mutatót különösen jól teljesítette a vállalat, mert tervét 17,5 százalékkal teljesítette túl]

Komlói Útépítő Vállalat

termelékenységének 4 százalékos túlteljesítését vállalta. Ezzel szemben 5,1 százalékos termelékenység-emelést ért él. Önköltségi terve 2,5 százalékos csökkentésével szemben 3,7 százalékos eredményről adhatott számot. Jól teljesítette tervét ezen kívül a Komlói Beruházási Vállalat, a Mohácsi Községgazdálkodási Vállalat, a Komlói Víz- és Csatornaművek, valamint a Mohácsi Révátkelési Vállalat is»

A Baranya megyei Tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya felügyelete alá tartozó vállalatok dolgozói az 1960-as esztendőre is szép munkafelajánlásokat tettek. A dolgozók remélik, hogy ebben az évben is sikerrel teljesítik terveiket, növelik a termelékenységet, az önköltség fokozatos csökkentése melletfc

Készül a pécsi 3anus Pannonius Múzeum 1959-es évkönyve

A pécsi Janus Pannonius Múzeum minden esztendőben, gazdag és változatos tartalmú évkönyvet jelentet meg. A múzeum munkatársai ezekben az évkönyvekben jelentetik meg tanulmányaikat, amelyek értékes kútforrásokat jelentenek az utókor számára.

A Pécsi Szikra Nyomdában most készül a Janus Pannonius Múzeum 1959-es évkönyve, amelyet Dombay János, a múzeum igazgatója szerkesztett: Ez körülbelül 25—30 ívnyi terjedelmű lesz, 52 táblázattal és 97 szövegközti képpel. Az évkönyv szerkesztőjét az a cél vezette, hogy a kötetben elsősorban olyan tanulmányok jelenjenek meg, amelyek a múzeum anyagát és a baranyai föld kincseit tárják fel és tudományosan dolgozzák íel.

Kik miről írnak a múzeum 1959-es évkönyvében? Gebhardt Antal a dömörkapui karszt mollusca (csiga) faunájának környezet- és íársula- tástani vizsgálatával, Horváth Olivér pedig a mecseki gesztenyésekkel foglalkozik. Az évkönyv közli Voss Anna és Tóth Sándor tanulmányának második részét a Mecsek hegységbeli mikroszkopikus gombákról, míg Dombay János: „Próbaásatás a villánykövesdi körézkori lakótelepen“ címmel írt tanulmányt;

Fülep Ferenc a pécsi cella trichoraban végzett újabb ásatások eredményeit ismerteti, míg Parádi Nándor a pécsi árpádkari perembélyeges edénytöredékektó ír. Holub József: „Bonipertus“ címmel ír tanulmányt, ifjú Fehér Géza pedig feltárja a pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékeit.

Holub József újabb adatokat közöl a Baranya és Tolna megye között folyt határper történetéhez, míg Kováts Valéria közleményeket ismertet a Zrínyi Miklós Múzeum levél túri anyagából. Hernády Ferenc értékes adatokat közöl a pécsi magyar színjátszáshoz 1818-tól 1948-ig.

Az évkönyvben Füzes Endre: „Népi építkezések Mecsek- Hegyalján“, Soproni Olivér: „Bachminszky kerámiája“ Re- göly-Mérei Gyula pedig: „Kórbonctani szempontok sírleletek torzult koponyáinak vizsgálatakor, különös tekintettel a Domolos pusztai leletekre“ címmel írt értékes tanulmányt.

A pécsi Janus Pannonius Múzeum 1959-es évkönyve előreláthatólag májúéban hagyja el a sajtót,

P, *

Bemutatjuk

a megyei pártbizottság versenyzászlajának esélyesét

a Tanácsi Téglagyári Egyesülést

A négyszeres élüzem Téglagyári Egyesülés dolgozói a márciusi párthatározat végrehajtása érdekében a kongresszusi verseny ideje alatt három ízben tettek mennyiségi felajánlást. összesen terven felül 5 millió 700 ezer nyerstéglát, 4 millió égetett tégla elkészítését vállalták és teljesítették.

1959. évi gazdasági tervüket 121,8 százalékra teljesítették, 10,3 százalékkal emelték termelékenységüket, 10,2 százalékkal csökkentették önköltségüket.

A kongresszusi munkaversenyben különösen élenjárt a vállalások teljesítésében a szentlőrinci téglagyár, a szigetvári 1 -es és a görcsönyi téglagyár, de a többi üzemek is derekasan kivették részüket a munkából.

Az egyesülés dolgozói nem véletlenül nyerték el annyiszor a kitüntető élüzem címet. A munkaversenynek hagyományai vannak a Téglagyári Egyesülésnél. Az üzemek évek óta versenyben állnak egymással és a verseny kiértékelése mindig nagy érdeklődést váltott ki. Főleg a nyilvánosság, egymás eredményéinek állandó betekinthetősége volt az ösztönző erő, ami magasabb termelési eredményekre sarkallta a vállalat dolgozóit. A gazdaságos termelés jelentős összegű nyereségrészesedést biztosított a dolgozóknak,

Az egyesülés komoly segítséget nyújtott patronálásában az aranyosgadányi termelőszövetkezetnek. A munkás-paraszt szövetség megerősítésében végzett jó munkája eredményeként Aranyosgadány termelőszövetkezeti község lett. Az egyesülés dolgozói nemcsak ebben a községben segítettek a dolgozó parasztságnak a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésben, hanem Hóból, Mozsgó, Csertő, Go- disa, Palkonya, Torony, Bise, Máriagyűd községekben is.

1960. évi tervüket jó műszaki fejlesztéssel kívánják teljesíteni, arra törekednek, hogy javítsák az elsőosztályú tégla arányát, tovább növeljék a termelékenységet.

Hiba az egyesülésnél is akad. A munkásosztály helyzetének megjavításáról szóló párthatározat valóraváltásában még sokat kell tenniük, nagyobb gondot kell fordítaniok a munkások szociális problémáira, a gyáraknál meglévő szociális létesítmények renoválására, szépítésére.

1959. évi tervüket szerény eszközökkel, nem egy helyen még kézi vetésű, elmaradt technológiával teljesítették, ahol a gépek hiányoztak, ott lelkesedéssel, akarattal pótolták műszaki fejletlenségüket. Éppen ezért a Megyei Tanács Téglagyári Egyesülésének dolgozói elismerést érdemelnek.

Atomfizikai előadássorozat Szigetváron

A Szigetvári Járási Légoltalmi Parancsnokság, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat március 10-től április 21-ig tartó atomfizikai előadássorozatot indít. Az értékes előadás- sorozatban többek között az atomreaktor működéséről, az atom- és hidrogénbamba hatásáról, az atom- és hidrogénbomba által keletkezett sugárhatás elleni védekezésről, a radioizotópok alkalmazásáról a betegségek felismerésében, illetve gyógyításában, a rakétatechnika fejlődéséről, az űrhajózásról, stb.-ról tartanak értékes előadásokat,

Tsz-elnőkök és könyvelők tanácskozása

A sellyei járási pártbizottság ) lem. így történt például Hegytegnap összehívta azt a hat tsz-elnököt és két könyvelőt, akiket tavaly tavasszal — a tsz-tagság kérésére — a tanácsokból, földművesszövetkezetekből és más állami szervekből irányítottak a szövetkezetek élére. A járási pártbizottság egyéves munkájukat értékelte.

Amint Kloffer Pál elvtárs,

a mezőgazdasági osztály vezetője elmondotta, a kihelyezett elvtársak többsége kiemelkedő munkát végzett a tsz-ek megszilárdításában. Ezekben a tsz-ekben hamarább megoldód tak a háztáji problémák, előbb megszilárdult a munkafegyeszentmártonban is, ahol Tardi Géza elvtáre, a vajszlói földművesszövetkezet korábbi alkalmazottja lett a tsz-elnök. Itt már tavaly egyénekre parcellázták a kukoricaterületet, és ily módon egyetlen négyszögöl sem maradt megkapá- latlanuL

Kloffer elvtárs ezután ismertette, hogy milyen feladatok várnak az elvtársakra ebben az évben. Felhívta a figyelmüket arra, hogy oldják meg a hosszú idő óta vajúdó háztáji szőlők kérdését is, s törekedjenek arra, hogy minden tsz-ben legyen év közben munkaegység-előleg.

'Tűébe* nén

Amikor ezelőtt vagy 45 évvel Szárászról Komlóra költözött Wéber József és felesége, bizony egy kicsit bizonytalanok voltak. Mert Szárászon mégiscsak otthon voltak, is - merték a zegzugos kis falu minden házát, lakóját. Itt meg, ebben a füstös, fekete kormos nagyranőtt faluban mindenki idegen volt.

De csakhamar megbarátkoztak az itteniekkel és ők maguk is törzslakókká lettek. Wéber bácsi élete igencsak egyhangú volt: műszakra-haza, műszakra-haza. Évtizedeken át egyfolytában. Néha egy-egy vidám pinceparti, vagy kártyacsata a kökönyösi kisdombon, de semmi más.

Wéber mama pedig a szegény bányászasszonyok egyhangú, örömmel-bánattal teli életét élte.

Most hatvanhét esztendős Wéber Józsefné, de most érzi csak igazán embernek, egyenjogú embernek magát:

— Tudja, édes fiam, ml öregek valahogy úgy vagyunk, hogy mindent jobban megnézünk magunk körül, mint a fiatalok. Mi meglátjuk azt Is, hogy mi változott, mi a különbség az akkori világ, meg a mostani között.

No, hiszen itt, a sikondai éjjeli szanatóriumban, ahol kilencvened magával pihen, erősödik, vízkúrát vesz, alkalma van a fiataloknak ezt elmondani, hiszen a beutaltak javarésze fiatal;

— El is mondom, ha időm és módom van, mindig elmondom, hogy milyen nyomorban

I Megváltozott a gondolkodás Máriagyűdön

Egy hónappal ezelőtt jártam Máriagyűdön. Akkor még pvcs Lajos bácsi azt mondta:

— Hetvenediknek aláírom*

L Ezt mondta és kételkedett 9bban. hogy Máriagyűd termelőszövetkezeti község lesz.

, Most meg ezt mondja:

U^wJííhe;tlle a ^ idő. hogy 3 Kibot- a tavaszi

Nagy Sándornál is jártam, u hallani sem akart akkor a tsz-rol. Most meg a tanácson »SV mutatják be nekem:

I O a Tenkesvölgye Terme- P^ővetkezet elnöke, s Megváltozott a gondolkodás l, ^'"'agyudön is. Ilyen érdekes ®2‘go^at hall az ember. Wé- ,r Ede fuvaros sem >g©n ir«ar? "Mlani a termelőszövet- 2f/0,rol. Aztán a rokonok

eSgy(5zték. Megalakult a fu- ar?.* brigád, amelynek ő a ve- etoie és szerdán mar el is Kezdték a fuvarozást. Most mondja~~ A maszekok nem fuva- ^ árr. A fuvarozási jog a

Srte az öccse, aki egyébként

Pécsett boltvezető, csatk eny- nyit válaszolt:

—_ Látod, ha te 'kint maradtál volna, rád is ezt mondanák.

Máriagyűd termelőszövetkezeti község ma mér. És ilyen dolgok történnek:

— Négyszáz forintot fizet mindenki egy hold föld után. Ebből vagy házat, vagy traktort veszünk — újságolja az elnök. Négy istállót alakítunk át, összesen...

Bejön egy tsz-tag.

— Elfogyott a cement. Kellene ötven kiló.

Az elnök abbahagyja az előbbi beszélgetést. Gondolkodik. Honnan vegyen most hirtelen cementet?

— Nincs a tanácsnak?

— Annak nincs, de néki van — mutat a brigádvezető a mellette állóra. — És ő odaadná

Az ügy elintéződik és * tag az istállóhoz tolja talicskán a cementet. Az elnök pedig tovább folytatja a félbeszakadt beszélgetést.

— A lovakat néhány napon

belül összevonjuk, A "fuvarosaink már dolgoznak, öt fogattal. Ez az öt fogat naponta körülbelül 1000 forint tiszta pénzt hoz a tsz-kasszába.

Megint közbe szól a brigád- vezető.

— Vödröket kellene venni, meg.:.,

— Igen. Menjen fel a pénztárunkhoz. Felvettem kölcsönbe az erdőgazdaságtól 2000 forintot, abból lehet vásárolni — és felírja miből mennyit vegyenek.

Átadja a papírt.

— Takarmánnyal sem állunk rosszul. Ezt is összeadjuk. Van olyan tag, mint a Sándi Ferenc, aki 25 mázsa kukoricát adott a tsz-nek kölcsönbe.

Készül a terv. A tervkészítők néhe közbe-közbeszólnak. Ilyeneket kérdeznék.

— I-esz-e nyári silózás?

— Persze, hogy lesz, hisz a nyolc hold csemege kukorica szárát mind lesilózzuk! — válaszol és ismét nekem magyaráz. Azt magvarázza: lesz kertészetük is, körülbelül huszonöt holdon. Itt főleg csemege- kwkoncét, szamócát, kmá

burgonyát, dinnyét termelnek. És a siló, arról sem feledkeznek meg. Úgy tervezik: any- nyi silót termelnék, hogy minden számosállatra körülbelül tíz köbméter siló jusson.

Szóba kerül a szőlő is. A gyűdi hegyben sdk a szőlő, ami mindig problémát okoz ilyenkor.

— Nálunk nem okoz problémát. Ml megoldottuk.

— Hogyan?

— A legegyszerűbben — válaszol. — Mindenki tovább műveli a saját szőlejét. így állapodtunk meg, persze egyelőre csak a vezetőség. Ha egy holdat egész éven keresztül művel valaki, akkor kétszáz munkaegységet írunk jóvá neki, persze, csak akkor, ha egy hold után lead harminc mázsa szőlőt a termelőszövetkezetnek. Ennyit kell ugyanis leadni egy hold után. Beszélgettem tagokkal, ők azt mondják. ennél többet is meg tudnak termelni holdanként. Ez nem baj. Jó nekik is, meg a tsz-nek is. A harminc mázsán felüli termés ötven százaléka a* Wk, a másak otvca «zár

termétőszövetkezalék meg a zeté.

— És a háztáji szőlőt hogyan oldották meg?

— Sehogy, vagyis úgy, hogy senkinék nincs háztáji szőlője, vagyis nem mértük: ez a tied, ez meg a tsz-é. így legalább az egész területet egyformán gondozzák.

A Tenkesvölgye Termelőszövetkezetnek 18 hold szőlője van, jó erőben lévő szőlő, mert az öregéket kivágták, arra nincs szükségük. Telepítenek majd helyette újat,

— A tizennyolc hold tövedéi méből két év alatt 20 hold új szőlőt telepíthetünk! mondja Nagy Sándor, olyan meggyőződéssel, hogy abban senki sem kételkedhet.

Kocsi zörög az utcán. Bent még terveznek, de kint már megkezdődött a munka. Az emberek bizakodók, mert érzik erejüket, tudják, hogy Gjdidön nagyok a lehetőségek és ha ezeket a lehetőségeket kihasználják, a megye egyik legjobb szövetkezetévé válhatnak.

élt valamikor a bányász. De nemcsak hogy nyomorban, hanem a bányászt az urak egyszerűen egy nagy semminek nézték. Mesélte az én jó uram, hogy a bányában is ez volt a sorrend: gép, ló, ácsolat, ember. Csak a végén jött az ember.

A fiatalabbak körülülik a vidám idős asszonyt, aki belemelegedve folytatja:

— Hogy idős asszonynak kellett lennem, hogy ezt megérhessem?! Azelőtt ide Sikon- dára a főpapok, meg a nagyurak jártak, itt szegény embernek még csak a közeibe sem volt szabad jönni. Mondtam is az én jó uramnak, mondja meg a Piegl Jánosnak, a komlói trösztigazgatónak meg a Czéder, a Bánusz meg a Markó elvtársaknak, hogy nagyon köszönöm, hogy ide küldtek. Mert bizony a sok év erősen megfogta a lábaimat. De itt kígyók mindenféle kezelést;

Sorolja, hogy hányfélét. És Keszler Antalné, a pécsújhe- gyi munkásasszony, meg a bájos Gadó Gézáné a villamos üzemtől rábólint- Tudja, édes fiam, az valamikor úgy volt, hogy az urak átnéztek a szegény emberen, mintha levegő lett volna. Minket meg itt kinn, amikor kihozott minket a jó puhapár- nás Ikarusz, maga az igazgató főorvos, Váradi doktor úr fogadott. Milyen kedves és udvarias volt hozzánk, engem meg külön is megtisztelt! Aztán azok a jó falatok. Fel is írtam: az első napi ebédünk finom leves, sült hús, tarhonyával és kakaós kalács, a vacsora pörkölt a reggeli meg a kedvencem, sok kávé. Jaj, azt hiszem, hogy a mennyországban vagyok...

Wéber Józsefné, a 67 éves munkásasszony látja hát a különbséget az egykori és a mai élet között És mert látja és szíve is, meg esze is az újért dobog, el is mondja a fiataloknak.

Kedves Wéber mama! Azt

kívánjuk magának és sok kedves társának, hogy használjon a finom sikondai gyógyvíz és több kedvvel, még frissebben mehessen haza Wéber bácsihoz, aki már bizonyára nagyon várja magát az öreg komlói házikóban:

Szigeti István

3 tonnás, darus

gépkocsinkat

bérbeadjuk, mindennemű daruzási munka elvégzésére közületeknsk, állami gazdaságoknak, tsz- nek. írásbeli megrendelést kérjük elmünkre:

BM ÉPÍTŐ ÉS TATAROZÓ VÁLLAI,AT Pécs, Zsolnay V. u. 4—6. eljuttatni.

11752