Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-10 / 59. szám

I 1980. MÁRCIUS 10. NAPLÓ 3 Jelentős eredményeket értek el a tanácsi építési és közlekedési vállalatok a kongresszusi versenyben Baranya megyei Építő ; és Tatarozó Vállalat bigozói a szederkényi tsz- ftálló építését 50 nappal ha- iridő előtt fejezték be. A fel" jánlott 0,5 százalékos önkölt- ég-csökkentéssel szemben 3,22 zúzalékos önköltség-csökken­ést értek el. A lánycsóki tsz- stálló építkezését 27 nappal főbb adták át a határidő előtt p 100 ezer forintot takarítot­ok meg. A bári tsz-istálló pítkezését 19 nappal fejezték [e előbb, s így több mint 76 fér forint kiadásától mente­gették a népgazdaságot] A ?bbi munkáknál körülbelül 50 ezer forint megtakarítást rtek el, ugyancsak határidő ^rövidítések következtében, t kongresszusi versenyben a ’atarozó Vállalat dolgozói a ermelékenység 5 százalékos |övelésére és az önköltség 0,5 zúzalékos csökkentésére tét- ék ígéretet. Ezzel szemben a ermelékenységet 9,6 százalék­kal növelték, az önköltséget Míg 4,7 százalékkal csökken- ptték; A vállalat dolgozói . a Sikeresen befejezett kongresz- zusi munkaversenyt ez évben s tovább kívánják folytatni, logy 1960-ban még jobb gaz- lasági eredményt mutathassa­lak fel] A Baranya megyei Villanyszerelő Vállalat lolgozói a termelékenység 5 izázalékos növelését és 3 szá- lalékos önköltség-csökkentést vállaltaik. Ezzel szemben 1959- >en a termelékenységet 17,7 izázalékkal növelték, az ön­költséget pedig 8,9 százalékkal hökkentették. A vállalati tér­tét 121,7 százalékra teljesítet­lek. A termelőszövetkezetek sze- telésl munkáit a vállalat dol­gozói átlagosan 25 nappal a latáridő előtt végezték él: A munkaverseny eredményekép­pen éves tervüket november 24-én befejezték: Különösen fellendült a vállalat újítási fénykedése a múlt évben. Az tifogadott és bevezetett újítá- sok 138 ezer forint megtakarí­tást eredményeztek: Baranya megyei Kéményseprő Vállalat dolgozó! 1959. évi termelési ter­vüket 4%-kal kívánták túltelje Biten! és önköltségüket 2 szá­zalékkal csökkenteni Ezzel szemben termelési tervüket 6 Százalékkal túlteljesítették, az önköltséget 3,6 százalékkal csökkentették. A kéménysep­rési díjaknak 98 százalékos be­szedése helyett 98,6 százalékos eredményt értek el, vállalásu­kat itt is teljesítették] Komlói Köztisztasági és Kertészeti Vallalat dolgozói 2,7 százalékos önkölt­ség-csökkentést vállaltak, amit 6,1 százalékra teljesítettek. A vállalat 4,7 százalékos terme­lési értéknövelést vállalt. Ez­zel szemben 12,1 százalékos eredményt ért el. Az egy főre eső termelési érték növelésére ugyancsak 4,7 százalékos fel­ajánlást tettek: Ezt a mutatót különösen jól teljesítette a vállalat, mert tervét 17,5 szá­zalékkal teljesítette túl] Komlói Útépítő Vállalat termelékenységének 4 százalé­kos túlteljesítését vállalta. Ez­zel szemben 5,1 százalékos ter­melékenység-emelést ért él. Önköltségi terve 2,5 százalékos csökkentésével szemben 3,7 százalékos eredményről adha­tott számot. Jól teljesítette ter­vét ezen kívül a Komlói Beru­házási Vállalat, a Mohácsi Községgazdálkodási Vállalat, a Komlói Víz- és Csatornamű­vek, valamint a Mohácsi Rév­átkelési Vállalat is» A Baranya megyei Tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya felügyelete alá tar­tozó vállalatok dolgozói az 1960-as esztendőre is szép munkafelajánlásokat tettek. A dolgozók remélik, hogy ebben az évben is sikerrel teljesítik terveiket, növelik a termelé­kenységet, az önköltség foko­zatos csökkentése melletfc Készül a pécsi 3anus Pannonius Múzeum 1959-es évkönyve A pécsi Janus Pannonius Múzeum minden esztendőben, gazdag és változatos tartalmú évkönyvet jelentet meg. A mú­zeum munkatársai ezekben az évkönyvekben jelentetik meg tanulmányaikat, amelyek ér­tékes kútforrásokat jelentenek az utókor számára. A Pécsi Szikra Nyomdában most készül a Janus Panno­nius Múzeum 1959-es évköny­ve, amelyet Dombay János, a múzeum igazgatója szerkesz­tett: Ez körülbelül 25—30 ívnyi terjedelmű lesz, 52 táb­lázattal és 97 szövegközti kép­pel. Az évkönyv szerkesztőjét az a cél vezette, hogy a kö­tetben elsősorban olyan tanul­mányok jelenjenek meg, ame­lyek a múzeum anyagát és a baranyai föld kincseit tárják fel és tudományosan dolgoz­zák íel. Kik miről írnak a múzeum 1959-es évkönyvében? Geb­hardt Antal a dömörkapui karszt mollusca (csiga) fauná­jának környezet- és íársula- tástani vizsgálatával, Horváth Olivér pedig a mecseki gesz­tenyésekkel foglalkozik. Az évkönyv közli Voss Anna és Tóth Sándor tanulmányának második részét a Mecsek hegy­ségbeli mikroszkopikus gom­bákról, míg Dombay János: „Próbaásatás a villánykövesdi körézkori lakótelepen“ címmel írt tanulmányt; Fülep Ferenc a pécsi cella trichoraban végzett újabb ása­tások eredményeit ismerteti, míg Parádi Nándor a pécsi árpádkari perembélyeges edénytöredékektó ír. Holub József: „Bonipertus“ címmel ír tanulmányt, ifjú Fehér Géza pedig feltárja a pécsi Janus Pannonius Múzeum hódolt­ságkori török emlékeit. Holub József újabb adato­kat közöl a Baranya és Tolna megye között folyt határper történetéhez, míg Kováts Va­léria közleményeket ismertet a Zrínyi Miklós Múzeum levél túri anyagából. Hernády Fe­renc értékes adatokat közöl a pécsi magyar színjátszáshoz 1818-tól 1948-ig. Az évkönyvben Füzes End­re: „Népi építkezések Mecsek- Hegyalján“, Soproni Olivér: „Bachminszky kerámiája“ Re- göly-Mérei Gyula pedig: „Kór­bonctani szempontok sírleletek torzult koponyáinak vizsgála­takor, különös tekintettel a Domolos pusztai leletekre“ címmel írt értékes tanulmányt. A pécsi Janus Pannonius Múzeum 1959-es évkönyve elő­reláthatólag májúéban hagyja el a sajtót, P, * Bemutatjuk a megyei pártbizottság versenyzászlajának esélyesét a Tanácsi Téglagyári Egyesülést A négyszeres élüzem Téglagyári Egyesülés dolgozói a márciusi párthatározat végrehaj­tása érdekében a kongresszusi verseny ideje alatt három ízben tettek mennyiségi felaján­lást. összesen terven felül 5 millió 700 ezer nyerstéglát, 4 millió égetett tégla elkészítését vállalták és teljesítették. 1959. évi gazdasági tervüket 121,8 százalékra teljesítették, 10,3 százalékkal emelték terme­lékenységüket, 10,2 százalékkal csökkentették önköltségüket. A kongresszusi munkaversenyben különö­sen élenjárt a vállalások teljesítésében a szentlőrinci téglagyár, a szigetvári 1 -es és a görcsönyi téglagyár, de a többi üzemek is de­rekasan kivették részüket a munkából. Az egyesülés dolgozói nem véletlenül nyer­ték el annyiszor a kitüntető élüzem címet. A munkaversenynek hagyományai vannak a Téglagyári Egyesülésnél. Az üzemek évek óta versenyben állnak egymással és a verseny ki­értékelése mindig nagy érdeklődést váltott ki. Főleg a nyilvánosság, egymás eredményéinek állandó betekinthetősége volt az ösztönző erő, ami magasabb termelési eredményekre sar­kallta a vállalat dolgozóit. A gazdaságos ter­melés jelentős összegű nyereségrészesedést biztosított a dolgozóknak, Az egyesülés komoly segítséget nyújtott patronálásában az aranyosgadányi termelő­szövetkezetnek. A munkás-paraszt szövetség megerősítésében végzett jó munkája eredmé­nyeként Aranyosgadány termelőszövetkezeti község lett. Az egyesülés dolgozói nemcsak eb­ben a községben segítettek a dolgozó paraszt­ságnak a nagyüzemi gazdálkodásra való át­térésben, hanem Hóból, Mozsgó, Csertő, Go- disa, Palkonya, Torony, Bise, Máriagyűd köz­ségekben is. 1960. évi tervüket jó műszaki fejlesztéssel kívánják teljesíteni, arra törekednek, hogy javítsák az elsőosztályú tégla arányát, tovább növeljék a termelékenységet. Hiba az egyesülésnél is akad. A munkásosz­tály helyzetének megjavításáról szóló pártha­tározat valóraváltásában még sokat kell ten­niük, nagyobb gondot kell fordítaniok a mun­kások szociális problémáira, a gyáraknál meg­lévő szociális létesítmények renoválására, szépítésére. 1959. évi tervüket szerény eszközökkel, nem egy helyen még kézi vetésű, elmaradt techno­lógiával teljesítették, ahol a gépek hiányoztak, ott lelkesedéssel, akarattal pótolták műszaki fejletlenségüket. Éppen ezért a Megyei Tanács Téglagyári Egyesülésének dolgozói elismerést érdemelnek. Atomfizikai előadássorozat Szigetváron A Szigetvári Járási Lég­oltalmi Parancsnokság, va­lamint a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat már­cius 10-től április 21-ig tartó atomfizikai előadássorozatot indít. Az értékes előadás- sorozatban többek között az atomreaktor működéséről, az atom- és hidrogénbamba ha­tásáról, az atom- és hidro­génbomba által keletkezett sugárhatás elleni védekezés­ről, a radioizotópok alkalma­zásáról a betegségek felis­merésében, illetve gyógyítá­sában, a rakétatechnika fej­lődéséről, az űrhajózásról, stb.-ról tartanak értékes elő­adásokat, Tsz-elnőkök és könyvelők tanácskozása A sellyei járási pártbizottság ) lem. így történt például Hegy­tegnap összehívta azt a hat tsz-elnököt és két könyvelőt, akiket tavaly tavasszal — a tsz-tagság kérésére — a taná­csokból, földművesszövetkeze­tekből és más állami szervek­ből irányítottak a szövetkeze­tek élére. A járási pártbizott­ság egyéves munkájukat ér­tékelte. Amint Kloffer Pál elvtárs, a mezőgazdasági osztály veze­tője elmondotta, a kihelyezett elvtársak többsége kiemelkedő munkát végzett a tsz-ek meg­szilárdításában. Ezekben a tsz-ekben hamarább megoldód tak a háztáji problémák, előbb megszilárdult a munkafegye­szentmártonban is, ahol Tardi Géza elvtáre, a vajszlói föld­művesszövetkezet korábbi al­kalmazottja lett a tsz-elnök. Itt már tavaly egyénekre par­cellázták a kukoricaterületet, és ily módon egyetlen négy­szögöl sem maradt megkapá- latlanuL Kloffer elvtárs ezután is­mertette, hogy milyen felada­tok várnak az elvtársakra eb­ben az évben. Felhívta a fi­gyelmüket arra, hogy oldják meg a hosszú idő óta vajúdó háztáji szőlők kérdését is, s törekedjenek arra, hogy min­den tsz-ben legyen év közben munkaegység-előleg. 'Tűébe* nén Amikor ezelőtt vagy 45 év­vel Szárászról Komlóra köl­tözött Wéber József és felesé­ge, bizony egy kicsit bizony­talanok voltak. Mert Szárászon mégiscsak otthon voltak, is - merték a zegzugos kis falu minden házát, lakóját. Itt meg, ebben a füstös, fekete kormos nagyranőtt faluban mindenki idegen volt. De csakhamar megbarátkoz­tak az itteniekkel és ők ma­guk is törzslakókká lettek. Wéber bácsi élete igencsak egyhangú volt: műszakra-haza, műszakra-haza. Évtizedeken át egyfolytában. Néha egy-egy vidám pinceparti, vagy kártya­csata a kökönyösi kisdombon, de semmi más. Wéber mama pedig a sze­gény bányászasszonyok egy­hangú, örömmel-bánattal teli életét élte. Most hatvanhét esztendős Wéber Józsefné, de most érzi csak igazán embernek, egyen­jogú embernek magát: — Tudja, édes fiam, ml öre­gek valahogy úgy vagyunk, hogy mindent jobban megné­zünk magunk körül, mint a fiatalok. Mi meglátjuk azt Is, hogy mi változott, mi a kü­lönbség az akkori világ, meg a mostani között. No, hiszen itt, a sikondai éjjeli szanatóriumban, ahol kilencvened magával pihen, erősödik, vízkúrát vesz, alkal­ma van a fiataloknak ezt el­mondani, hiszen a beutaltak javarésze fiatal; — El is mondom, ha időm és módom van, mindig elmon­dom, hogy milyen nyomorban I Megváltozott a gondolkodás Máriagyűdön Egy hónappal ezelőtt jár­tam Máriagyűdön. Akkor még pvcs Lajos bácsi azt mondta: — Hetvenediknek aláírom* L Ezt mondta és kételkedett 9bban. hogy Máriagyűd ter­melőszövetkezeti község lesz. , Most meg ezt mondja: U^wJííhe;tlle a ^ idő. hogy 3 Kibot- a tavaszi Nagy Sándornál is jártam, u hallani sem akart akkor a tsz-rol. Most meg a tanácson »SV mutatják be nekem: I O a Tenkesvölgye Terme- P^ővetkezet elnöke, s Megváltozott a gondolkodás l, ^'"'agyudön is. Ilyen érdekes ®2‘go^at hall az ember. Wé- ,r Ede fuvaros sem >g©n ir«ar? "Mlani a termelőszövet- 2f/0,rol. Aztán a rokonok eSgy(5zték. Megalakult a fu- ar?.* brigád, amelynek ő a ve- etoie és szerdán mar el is Kezdték a fuvarozást. Most mondja­~~ A maszekok nem fuva- ^ árr. A fuvarozási jog a Srte az öccse, aki egyébként Pécsett boltvezető, csatk eny- nyit válaszolt: —_ Látod, ha te 'kint ma­radtál volna, rád is ezt mon­danák. Máriagyűd termelőszövetke­zeti község ma mér. És ilyen dolgok történnek: — Négyszáz forintot fizet mindenki egy hold föld után. Ebből vagy házat, vagy trak­tort veszünk — újságolja az elnök. Négy istállót alakítunk át, összesen... Bejön egy tsz-tag. — Elfogyott a cement. Kel­lene ötven kiló. Az elnök abbahagyja az előbbi beszélgetést. Gondolko­dik. Honnan vegyen most hir­telen cementet? — Nincs a tanácsnak? — Annak nincs, de néki van — mutat a brigádvezető a mellette állóra. — És ő oda­adná Az ügy elintéződik és * tag az istállóhoz tolja talicskán a cementet. Az elnök pedig to­vább folytatja a félbeszakadt beszélgetést. — A lovakat néhány napon belül összevonjuk, A "fuvaro­saink már dolgoznak, öt fo­gattal. Ez az öt fogat naponta körülbelül 1000 forint tiszta pénzt hoz a tsz-kasszába. Megint közbe szól a brigád- vezető. — Vödröket kellene venni, meg.:., — Igen. Menjen fel a pénz­tárunkhoz. Felvettem kölcsön­be az erdőgazdaságtól 2000 fo­rintot, abból lehet vásárolni — és felírja miből mennyit ve­gyenek. Átadja a papírt. — Takarmánnyal sem ál­lunk rosszul. Ezt is összeadjuk. Van olyan tag, mint a Sándi Ferenc, aki 25 mázsa kukori­cát adott a tsz-nek kölcsön­be. Készül a terv. A tervkészí­tők néhe közbe-közbeszólnak. Ilyeneket kérdeznék. — I-esz-e nyári silózás? — Persze, hogy lesz, hisz a nyolc hold csemege kukorica szárát mind lesilózzuk! — vá­laszol és ismét nekem magya­ráz. Azt magvarázza: lesz ker­tészetük is, körülbelül huszon­öt holdon. Itt főleg csemege- kwkoncét, szamócát, kmá burgonyát, dinnyét termelnek. És a siló, arról sem feledkez­nek meg. Úgy tervezik: any- nyi silót termelnék, hogy min­den számosállatra körülbelül tíz köbméter siló jusson. Szóba kerül a szőlő is. A gyűdi hegyben sdk a szőlő, ami mindig problémát okoz ilyenkor. — Nálunk nem okoz prob­lémát. Ml megoldottuk. — Hogyan? — A legegyszerűbben — vá­laszol. — Mindenki tovább műveli a saját szőlejét. így állapodtunk meg, persze egye­lőre csak a vezetőség. Ha egy holdat egész éven keresztül művel valaki, akkor kétszáz munkaegységet írunk jóvá ne­ki, persze, csak akkor, ha egy hold után lead harminc mázsa szőlőt a termelőszövet­kezetnek. Ennyit kell ugyanis leadni egy hold után. Beszél­gettem tagokkal, ők azt mond­ják. ennél többet is meg tud­nak termelni holdanként. Ez nem baj. Jó nekik is, meg a tsz-nek is. A harminc mázsán felüli termés ötven százaléka a* Wk, a másak otvca «zár termétőszövetke­zalék meg a zeté. — És a háztáji szőlőt hogyan oldották meg? — Sehogy, vagyis úgy, hogy senkinék nincs háztáji szőlője, vagyis nem mértük: ez a tied, ez meg a tsz-é. így legalább az egész területet egyformán gondozzák. A Tenkesvölgye Termelőszö­vetkezetnek 18 hold szőlője van, jó erőben lévő szőlő, mert az öregéket kivágták, arra nincs szükségük. Telepítenek majd helyette újat, — A tizennyolc hold töve­déi méből két év alatt 20 hold új szőlőt telepíthetünk! mondja Nagy Sándor, olyan meggyőződéssel, hogy abban senki sem kételkedhet. Kocsi zörög az utcán. Bent még terveznek, de kint már megkezdődött a munka. Az emberek bizakodók, mert ér­zik erejüket, tudják, hogy Gjdidön nagyok a lehetőségek és ha ezeket a lehetőségeket kihasználják, a megye egyik legjobb szövetkezetévé válhat­nak. élt valamikor a bányász. De nemcsak hogy nyomorban, ha­nem a bányászt az urak egy­szerűen egy nagy semminek nézték. Mesélte az én jó uram, hogy a bányában is ez volt a sorrend: gép, ló, ácsolat, em­ber. Csak a végén jött az em­ber. A fiatalabbak körülülik a vidám idős asszonyt, aki bele­melegedve folytatja: — Hogy idős asszonynak kellett lennem, hogy ezt meg­érhessem?! Azelőtt ide Sikon- dára a főpapok, meg a nagy­urak jártak, itt szegény em­bernek még csak a közeibe sem volt szabad jönni. Mond­tam is az én jó uramnak, mondja meg a Piegl János­nak, a komlói trösztigazgató­nak meg a Czéder, a Bánusz meg a Markó elvtársaknak, hogy nagyon köszönöm, hogy ide küldtek. Mert bizony a sok év erősen megfogta a lá­baimat. De itt kígyók minden­féle kezelést; Sorolja, hogy hányfélét. És Keszler Antalné, a pécsújhe- gyi munkásasszony, meg a bájos Gadó Gézáné a villamos üzemtől rábólint- Tudja, édes fiam, az va­lamikor úgy volt, hogy az urak átnéztek a szegény emberen, mintha levegő lett volna. Min­ket meg itt kinn, amikor ki­hozott minket a jó puhapár- nás Ikarusz, maga az igazgató főorvos, Váradi doktor úr fo­gadott. Milyen kedves és ud­varias volt hozzánk, engem meg külön is megtisztelt! Az­tán azok a jó falatok. Fel is írtam: az első napi ebédünk finom leves, sült hús, tarho­nyával és kakaós kalács, a vacsora pörkölt a reggeli meg a kedvencem, sok kávé. Jaj, azt hiszem, hogy a mennyor­szágban vagyok... Wéber Józsefné, a 67 éves munkásasszony látja hát a kü­lönbséget az egykori és a mai élet között És mert látja és szíve is, meg esze is az újért dobog, el is mondja a fiatalok­nak. Kedves Wéber mama! Azt kívánjuk magának és sok ked­ves társának, hogy használ­jon a finom sikondai gyógy­víz és több kedvvel, még fris­sebben mehessen haza Wéber bácsihoz, aki már bizonyára nagyon várja magát az öreg komlói házikóban: Szigeti István 3 tonnás, darus gépkocsinkat bérbeadjuk, minden­nemű daruzási munka el­végzésére közületeknsk, ál­lami gazdaságoknak, tsz- nek. írásbeli megrendelést kérjük elmünkre: BM ÉPÍTŐ ÉS TATAROZÓ VÁLLAI,AT Pécs, Zsolnay V. u. 4—6. eljuttatni. 11752

Next

/
Thumbnails
Contents