Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-29 / 75. szám

*m. MÁRCIUS M. NAPLÓ Nem volt rossz kezdet! Megyénk saccialKsía ipara jelentős eredményeket ért él a múlt évben, a kongres« verseny segítségével. Az első félévi egyenetlen, sokszor hul­lámzó tervtejesítést felváltotta a hónapról hónapra emelkedő, kiegyensúlyozott termelés. így s' ;erült 1959. végére a főbb g<>.>xlasági mutatókban elér­nünk az 1960-ra tervezett szin­tet. Amíg a tervek teljesítése, illetve túlteljesítése jellemez­te 1959. utolsó időszakának gazdálkodását, a termelékeny­ség emelése (komoly problémá­kat okozott. Tizenegy vállala­tunk nem teljesítette tér (ókenységi tervét, sokhelyütt magasabb létszámmal oldották meg a többtermelés feladatát. Nyilvánvalóvá vált az ipari szakemberek, gazdasági és pártvezetők előtt: az egy főre eső termelés növelését keö szorgalmazni 1960-ban, erre kell a fősúlyt helyezni, ebben az irányban kell hatni a ki­bontakozó újabb mumfkaver- senymozgalomban is: Ipari munkásaink többsége már a kongresszusi verseny időszakában kifejezte akaratát a további versengésre, arra, hogy az .960: évi gazdet terveket „últeljesftséfc, emeljék a termelékenységet, csökkent­sék az önköltséget, mes remtsék második ötéves ter­vünk alapjait, a gyárakban, vállalatoknál, üzemeknél: Felszabadulásunk 15-ik év­fordulójára, az első állomásra -- ahogyan a dolgozók április 4-ét nevezik — indított mun­ka versenymozgalom máris jó eredményeket hozott. Nem egy gyárban, vállalatnál felszaba­dulási hónapot, ünnepi műsza­kot, dekádot tartanak. A vál­lalások nagyon helyesen egyre inkább határidő-lerövidítések­re. anyagtakarékosságra, költ­ségcsökkentésekre. jó gépfci- használásra, a rejtett tartalé­kok feltárására terjedtek kfc Az év eleji szokásos bizony­talankodás, az ünnepek utáni kényelmesség gyorsan elmú­lott és a februári hónap iszép arcdmépvfktró) tanúskodik: Február hónapiban megyéink szocialista ipara 104 százalékra teljtesítette termelési tervét. A minisztériumi ipar 10S,6-ra, az állami helyiipar 108 száza­lékra. a szövetkezeti ipar 100,3- ra. összevetve a megye szo­cialista ipara I960 februárjá­ban 12,4 százalékkal termelt többet, mint előző év hasonló időszakában. Kielégítően alakúit az egy főre eső termelés is. Mesgrénk szocialista ipara termelékeny­ségi tervét 104 százalékra tél­iesítetté. A minisztériumi ipar t04-re. az állami helyiipar 107-re, a szövetkezeti ipar ®®j- nos csak 96.8 százalékra. A termelékenységi tervek 4 százalékos túlteljesítése n€rm rossz kezdet, írhatnánk úgy is, biztató kezdet. Különösen Szén- bányászatunk jó eredményei­nek örülhetünk. A Pécsi Szén­bányászati Tröszt 103,5 a,kom­lóiak 107.5 százalékának. A Magasnyomású Brikettgyárat is dicséret illeti, egy munkás­ra jutó termelési tervének 135,7 százalékos teljesítéséért. A DÉDASZ, a Kokszművék, a Sopiana Gépgyár is 100 száza­lékon felül teljesítette terme­lékenységi terviét, míg az ÉM Téglagyári Egyesülés 124,2-re. Jó. eredményt ért el a XlV-es Autójavító, valamim az Agrá­rja Keményítőgyár íb. Nem büszkélkedhetik ered­ményével a Hidasi Szénbánya, a Pécsi Bőrgyár, a Szigetvári Cipőgyár, a Mohácsi Farost- lemezgyár: Az állami helyi­ipari vállalatok közül, míg a Mohácsi Gépgyár 116 száza­lékra teljesítette termelékeny­ségi tervét, a Pécsi Építő- anyagipari ES 117,2-re, a Hangszer- éh Asztalosárugyár t25,6-ra, a Mohácsi Bútorgyár 113.8-ra, - addig a Szigetvári Műszaki és Fémipari Vállalat M-re, a Sellyéi Építő­anyagipari Tál állat 57-,8-ra: Biztató kezdet már az -Bs, hogy a termelékenységi muta­tóikat nem teljesítő vállalatok száma csökkent, egy-két ki­ugró mellett, a .váHaJatofc több- látszik. A kezdődő felszabadulási ver- senyszakasz kíbontafeozát«ának eredményeként könyvelhetjük él ezt a sikert- Nagy« helytelen tenne azonban a 104 százalékos, egy mpnkábna jutó termelési terv- teljesítésnél örömünkben nem észrevenni, hogy a 104 száza­lék a múlt évinél mindössze 4,9 százalékkal jobb. Szép eredmény ez is, de ha a janu­ári 97,6 százalékkal együtt néz­zük, akkor még csak a lema­radás behozását jelenti: A dolgozók felszabadulási versenyben mutatott lendülete márciusban biztosan még szebb eredmény elérését teszi lehe­tővé. Az üzemi pártszerveze­teknek, a gazdasági vezetőknek töre­kedniük keli arra, hogy már az első negyedévben él­érjük, sőt túlszárnyaljuk az egy munkásra jutó termelési tervet. Ebben .az irányban kell vezetni, szerveim a felszaba­dulási dekádekat, műszakokat. A legfőbb, a legfontosabb ne­künk a mrunka termelékeny­ségének növelése. A februári eredmények azt mutatják, hogy megyénk szo­cialista ipara túljutott a múlt évi nehézségen, megszüntette a gazdasági munkának ezt az ,Achilles:’-sarká't; Néma volt rossz kezdet, de hogy még jobb folytatása legyen, állandó figyelemmel kell IfeSsórrei min­den egyes üzemben a terme­lékenység alakulását, gyorsan meg kell keresni további eme­lésének lehetőségeit, a munka­idő jobb kihasználásával, a szakmai képzettség növelésé­vel, újításokkal, ésszerűsíté- ■ekkett, a gépek jobb ki hasz­nálásával, magasfokú munka- szervezéssel és nem utplsó sor­ban az állandó felvilágosító, nevelőmiunkával. Szüts István. Jól szerepeltek a pécsi járás úttörői Március 27-én rendezte meg a pécsi járási úttörő elnökség az úttörők felszabadulási se­Drágán vette s vitet Kis Elemér az óesárdi vas­útállomáson cukorrépa átvevő­ként dolgozott A sok eső mi­att a cukorrépa súlya megnö­vekedett, s ezt a súlytöbbletet — a gazdákkal előre megbe­szélve — javukra írta. Meg­történt, hogy esetenként 25— 100 mázsáig terjedő súlytöbb­letet írt hozzá a szállítmá­nyokhoz. így a termelők nem csak a cukorrépa, hanem a víz után is megkapták az ellen­értéket. A pécsi járásbíróság Kis Ele­mért és társait a társadalmi tulajdon sérelmére ismételtem és bűnszövetkezetben elköve­tett csalás és többrendbeli ma­gánokirathamisítás miatt 2 évi börtönbüntetésre, a többi vád­lottat pedig 3 hónaptól T hó­napig terjedő 9» teöte regszemléjének járási döntő­jét A járási döntős 123 úttörő vett részt, mintegy Sávén szü­lő kíséretében. A döntő eredményei: Sza­valásban: 1. Jónás István Ege­rág, 2. Szreda Edit Bicsérd, 3. Dobrovszky Klára Hird. Ének szólóban: l. Komlósi Mária Göresőny, 2. Sehwamber- ger Aima Ujpetra, - 3. Kim Dékán Bans Fefflérd. Meee- mond ástam: % Vér LénOó Aranyágadén?, 2. Kovám Bo­na Göresőny, 2. MeMnc **» r - nünrl A kórusok közei 1.. Bükkös­éi énekkar, 2. srentlőrreri ét- tőré énekkar: A tánefcarek kö- ;sBh h A esőkét» áttörő táne- «asapert, r g htedi étájső át—» csoport. örrandrtm a döntő rénwe- vőinek a tavalyik®* képest sokkal ■—■------*-*■ kaiJni I. IP MIII Rftifllf! II KivácsbMái tüzelőanyag i és különösen értékes akkor, ha kis befektetéssel nagy meny- nyiséghez lehet hozzájutni. A korvácshidai termelőszö­vetkezet területén nemrégiben körülbelül 87 kataszrtáüs hold- oyi tőzegtelepet fedeztek fel. A tanács megkezdte egy rész­letes terv kidolgozását és tár­gyalásokat folytatnak szak­emberekkel és mumfeátsőkkal a tőzeg kitermelésének megkez­désére. Úgy tervezik, hogy hat­hét év alatt húsz-huszonötezer vagon tőzeget tudnak kiter­melni. Még ebben az évben el­kezdik a tőzeg kitermelését; Termelékenység emelkedése = 260 párral több cipő napi Másfél évvel ezelőtt, körül­belül 600 pár cipőt termeitek naponta a Szigetvári Cipőgyár­ban. Az üzemrészek korszerű­sítésével, a műhelyek bővítésé­vel, új gépek beállításával és a létszám növelésével azóta óriásit haladtaik. A termelés több, mint kétszeresére nőtt, s jelenleg újabb feladat előtt ál­lanak: április 1-től 1600 pár cipőt kell gyártaniok naponta: Ez napi 260 párral több cipőt jelent. A többletet elsősorban a termelékenység növelésével akarja biztosítani a gyár veze- sége. Ennek érdekében már február elseje óta új gazdálko­dási terv szerint dolgoznak, mely eddig szépen gyümölcsö­zött a termelékenység növeke­désében; Az új gazdálkodási terv kfvá nalmai szerint üzemegységekre bontották fel a tervét. Kiszá­mították, hogy az üzemekben hány pár cipőt kell termelni fejenként és munkaóránként, s naponta ellenőrzik, hogy elé­rik-e az előírt termelékenységi mutatót. A csákózóban, szabá­szatban és a tűződékben azóta már elérték, az alja- és a ki- készítő-üzemrészekben pedig megközelítették az előírást: Legjobb eredmény az alja üzemben mutatkozott: Itt át­szervezést hajtottak végre; Azt megelőzően a zárt cipőket és a szandálokat féle-fele arányban vette munkába az üzem: Most az egyik műszak csak zárt pömszöket gyárt, míg a másik a szandálokat készíti; Az ered­mény: a szandál és a zárt cipő más-más technológiája nem Az 1960. évi feladatok végrehajtása a gazdasági vezetés állandó javítását követeli Vállalatvezetői értekezlet a megyei tanácson Hétfőn délelőtt 9 árakor a megyei tanács tanácstermében vállalatvezetői értekezletet tar­tottak, melyen megjelentek a tanács ipari osztályához tarto­zó üzemek és vállalatok párt­titkárai, üzemi bizottság elnö­kei és igazgatói. A beszámolót tpp János a megyei tanács ipari osztályának vezetője tar­totta. A beszámolóban ismertette az 1959-es év gazdasági ered­ményeit, vállalatonként érté­kelte a vezetők munkáját, fog­lalkozott az 1959. évi és az 1960, évi beruházásokkal, va­lamint a kongresszusi munka­verseny eredményeivel és az éves munkaverseny feladatai­val. Elmondotta, hogy a Központi Bizottság március 6-i határo­zatában szerepelt 4 százalék­kal megemelt termelési, tervet megyénk állami helyi ipara 13 százalékkal túlteljesítette. Az 1960-as tervfeladatok műszaki és közgazdasági in­tézkedések végrehajtása meg követeli a vezetés színvona­lának javítását — mondotta Rapp elvtárs. — A megnövekedett feladatok nagyobb képzettségű embere­ket kívánnak, éppen ezért fontos dolog a vezetők részé­re az állandó továbbképzés. Foglalkozott Rapp élvtárs a beruházási hitelek ésszerű fel- használásával és elmondotta, hogy egyes vállalatok nem rendelkeznek perspektivikus bervyeL Megállapította, hogy a vállalatok és üzemek összes­ségében eredményes és jó mun kát végeztek. Az eredményekhez nagyban hozzájárult a kongreszusd műn kayerseny — folytatta Rapp elvtárs. Azok a vállalatok, amelyek a kongresszusi mun­kaversenyben helyezést értek el, jelentős fejlődésen mentek keresztül. A Központi Bizott­ság határozatának megjelené­se után a Mohácsi Bútorgyár, a Tég­lagyári Egyesülés és még egy-kéi vállalatunk dicsé­retre méltó módon kezdett hozzá a munkaverseny meg­szervezéséhez. Gépkocsi voaotékot keresünk felvételre, lehe­tőleg komlói vagy Komló környéki állandóan beje­lentett ' lakással, gyakor­lattal rendelkezők előny­ben. Jelentkezés Komlón a 24. re. AKÖV telepén 231 Lobogó PstepeMesf Vörös Mezőgazdasági képesített KÖNYVELŐT felvesz. Fizetés Jelentkenés KAZÁNFŰTŐT üzemi Vendéglátó Vállalat. Jelentkezés, Perezel u. 8 sz. ISIM Értékelésünk alapján a kong- reszusi munkaverseryben a könnyűipari üzemek közül első a Téglagyári Egyesülés, máso­dik a Mohácsi Bútorgyár majd a Mohácsi Gép- és Fémáru- gyár és a Komlói Helyiipari Vállalat következik. Az élel­miszeripari vállalatok közül első a Komlói Élelmiszeripari Vállalat és a második a Dél- baranya megyei Sütőipari Vál­lalat A tervek teljesítése érdeké­ben — fejezte be szavait Rapp elvtárs — a gazdasági élet minden területén meg kell szilárdítani az állatni fegyel­met. Szigorúan meg kell kö­vetelni a vezetőiknek a beosz­tottaktól a tervék részletekig menő teljesítését és a gazdál­kodásra vonatkozó utasítások végrehajtását, nem utolsósor­ban a vezetés színvonalának további emelését. A beszámoló elhangzása után kiosztották a könnyűipar ki­váló dolgozóinak a kitünteté­seket és okleveleket. A köny- nyűipar kiváló dolgozója lett Ács Gyula, a Téglagyári Egye­sülés igazgatója, Králl József a Mohácsi Bútorgyár igazgató­ja és Varga Aladár a Mohácsi Gép- és Fémárugyár igazga­tója. Kiváló dolgozó címet ka­pott Till József a Téglagyári Egyesülés műszaki vezetője, dr. Németh Jenő a Siklósi Fa­ipari Vállalat főkönyvelője és dr. Stirling Károly a Télagyá- ri Egyesülés főkönyvelője. A kitüntetések és oklevelek ki­osztása után követke:» hoz­zászólások válaszadásával ért véget a vállalatvezetőd érte­kezlet. zavarja a dolgozókat, gyártá­suk szétválasztása jobb tech­nológiai ellátottságot biztosít, Lényegesen szervezettebbé vált a termelés és emelkedett a ter­melékenység. A gyár eredménye is javult: Az egy főre eső, óránkénti 0,397 pár cipő helyett a telje­sítmény 0,432, 0,471-re emelke­dett. Ehhez érdemes még meg­említeni azt is, hogy tavaly 0,332 pár cipő termelése jutott óránként egy főre. A Sziget­vári Cipőgyár vezetői mo6t azt a célt tűzték ki, hogy ebben az évben nemcsak elérik a terv­ben előírt 0,397 párás terme­lést, hanem átlagukat a terve­zett fölé emelik; A cél elérése érdekében mái folyik az átszervezés a tűzö- dékben ifi; A két t űződé ben eddig — akárcsak régebbe alja-üzemben — ugyan arányosan osztották él a szakok között a nyitott á zárt cipők termelését. Apr elsejétől az alja-üzem pék jára itt ifi átszervezik a term lést, s az alja-üzeméhez hason­ló jó eredményt vámnak tole, mely megalapozza április ;-től az 1600 páraa napi termelés biztosítását: Javítani akarják a dolgozók szakmai felkészültségét is, Idén javult a szakmunkás-kép- s a gyárban: Sokan vesznek részt a jól működő szakmás! tó tanfolyamokon, melynek elvég­re után «alamm kés-vizsgál tehetnek; Az eddigi eredmény* azt bizonyítják, hogy a Szigetvári Cipőgyárban megbirkóznak majd az új, emelt tervvel, t hogy képesek lesznek napa 266 párral több cipő gyártására is, 23 napi fizetérnalc megfelelő nyereségrészesedést osztanak a Víz- és Csatomaműyeknél Jól dolgoztaik az elmúlt ena- tendőben a Pécsi Víz- és Ca*~ tomaművefk dolgozói, akik munkájuk külön jutalmaként 23 napi fizetésüknek megfelelő összeget kapnak nyereségrésze­sedésként, A nyereségrészesedést ünne­pélyes keretek között osztják Id az április 2-án rendezendő ccarlédbeot ri&tt, Aa ünoepBésem adják át Balázs Józsefnek, Győrül Sándornak, Gurbács Istvánnak a „Szakma kiváló dolgozója" jelvényt: 'rakács Antal kubikos ez alkalommá! kapja meg a «Szakma kiváló dolgozója” oklevelet: Jól sikerült az „ifjú figarók* frizuraversenye senyének eredményét A ma sodéves fodrászipari tanulók közöl a Hardy frizura verseny­ben: 1] Tímár Miklós, 2. Mac­kó Ilona, 3. Tárnics Jenő lett, A harmadéves tanulók közül: 1; Magyar Erzsébet, 2. Tánc) Ferenc, 3, Rónai László­A szakmunkások közül a Hardy frizurában: U Horváth József, 2. Horváti) János, 3» Schilfer Károly; A másodéve­sek nappali frizura versenyé­ben: 1> Monostori Mária, 2, Schacher György, 3. Szíjártó Magdolna. A rtásodéves tanu­lók estélyi frizura versenyé­ben: 1. Rendeoki Lajos, 2; Szárnyast Erzsébet, 3. Szíjártó Masdolnau ™ A harmadévesek nappali fri- ava imamjftwiv l, Kéméndi Ibolya, 3, Weintnger Mária, 3, Kótad Erzsébet; A harmadéve­sek estélyi frizura versenyé­ben: 1. Weininger Mária, 2; Ilona, 3. Kéméndi Ibo­lya, A fiatal szakmunkások versenyében: 1; Rónai László, 2. Dávid Anna, 3. Nagy Vera. A másod- éi harmadéves fodiászipsri tanulók közül élsó helyezést elértek assay, a má­sodik helyezetitek ezüst, a harmadik helyre kerültek pe­dig bronz érmei kaptak. Az ifjú szakmunkások között dísz­tárgyakat osztottak ki. A ver­seny minden indulója részvé­teli oklevelet kapóét. A verseny megrendezéséért elismerés illeti mind a MŰM 500. az, IparHanuló Intézetet, mind a KIOSZ vezetőségét, amely lehetővé tette, hogy az állami, a szövetkezeti és a fod- ráez magánkisipar tanulói, „if­jú figaród“ tudásuk legjavát mutassák be. 9. i. tartott az Iparitanulók és fia­tal, ifjú fodrászok vettek részt Igen sok vidéki fiatal is eljött a versenyre, hogy bemutassa kézügyességét, gyorsaságát, to­lásét, tudását Harminchat tük­rös asztal mellett tartották meg a versenyt, amelyen 8ra- szesen kilencven három fiatal fodrász vett részt Utcád és estélyi frizurákat készítettek és élért eredményük várakozá­son felüli veit A zsűri este «9 tjekor Mr- octo ki wa WfO roor«sro*. vw Vasárnap délután fél 2 óra­kor zsúfolásig megtelt a me­gyed tanács kultúrterme fod­rászipari tanulókkal, szülőkkel, oktatókkal, meghívott vendé­gekkel, férfi és női fodrászok­kal és kiváncsi közönséggel. Ekkor kezdődött meg a fod­rászverseny, amelyet a MŰM 500. számú Iparitanuló Intézet az Állami Fodrászipari Vállalat a Fodrászkisi pari Szövetke­zet, illetve a KIOSZ rendezett A mindvégig izgalmas verse- agwt amely este ffl tfe éráig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents