Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-26 / 73. szám
IW». MÁRCIUS 2«. NAPLÓ s Sok millió tonna sxén menthető meg A mar .szénmezőtői délre jelentős szénvagyon fekszik nég Kuialások a Mecsekben Á Pécsi Szénbányászati Tröszt geológiai csoportja állandó kutatásokat végez a déli Mecsekben további szénvagyon felkutatására. Jelenleg két fő területen végeznek kutatásokat. Pécs bánya és Hosz- Bzúhetény területén. A Pécsbánya területén lefolytatott és jelenleg is folyó kutatásokkal Széchenyi-akná- nak olyan helyet keresnek, ahol lefejthető lesz a mai akna védőpillére. Pécsbánya ösz- szes szénvagyonának 38 százalékát annak idején védőpillérrel kötötték le, amihez nem lehet hozzányúlni és nem lehet lefejteni; A pillérékkel lekötött szénvagyon 69 százaléka a Széchenyi-aknai védőpillér. Ha megfelelő helyet találnának az aknának, ahonnan leművelhető lenne az elfekvő szénvagyon, sokmilüió tonna szenet menthetnének meg a népgazdaság számára. A tröszt geológiai csoportjának távolabbi célja, Pécsbá- nyán és Szabolcson a széntelepes összlét dél felé való kiterjedési határának meghúzása. így a két üzem perspektíváját megismerhetnék, nyilvánvalóvá válna meddig tudnak bányászkodni ezeken a területeken. Az eddigi kutatások sok érdekes eredményt hoztak. A mai bányamezőtől délre jelentős szénvagyon helyezkedik éL Hosszúhetény területén évek óta folynak a kutatások. A he- tényi aknapár megkutatása las san a végéhez ér. Készben a földtani viszonyok és a fúrások tökéletlensége miatt nem érdemes süríteni a fúrások szá inát. Nehézségekbe ütközik még, hogy Hetény területén minden gyakorlat nélkül kezdték tanulmányozni a nagymély ségű fúrásokat. Ezek sajnos bem valami kedvező képet mutatnak. A végső cél ezen a területen: Lehatárolni a bányamezőt, megállapítani a kőszéntelepes összlet mélységbeli elhelyezkedését és egy tájékoztató jellegű szénvagyon-becslést végezni. Pillanatnyilag három mélyfúrás működik és ebben az évben egy újabb fúrást állítanak be, a további kutatás a hitelektől függ. A kutatások a befejezés felé haladnak. Megállapítható az eddigi vizsgálatokból, hogy egy értékes nagykiterjedésű szénmezőt sikerült megkutatná és előreláthatólag további területek is bevonhatók lesznek a kutatásokba. A nagymélysógű kutatások igen drágák és költségesek. Egy 1200 méteres mélyfúrás belekerül 3—4 millió forintba, de gyakran még ennél is drágább. A kísérleti fúrások nem minden esetben megbízhatóak és sokszor előfordul, hogy egyáltalán nem jár egy fúrás eredménnyel. Ilyenkor a fúrásra alapozott bányászati költség is kárba vész, ami kb 100 millió forint. A kísérleti fúrások megkövetelik a végrehajtó mélyfúró vállalattól a nagyobb körültekintést. Három nagy probléma mutatkozik a fúrásoknál, amin a legrövidebb időn belül javítani kell. A magfúrások magkihozatah százalékának növelése, a lyuk- ferdeségek megszüntetése, főleg a ZIF féle gépeknél, mert a kutatások ezért gyakran hasznavehetetlenek. A harmadik, eddig még megoldatlan probléma az orientált rétegdőlés mérés. Az illetékes szervek semmiféle lépést nem tettek ennek érdekében, pedig semmi egyéb nem kellene hozzá, csak hogy a geofizikai műszereket gyártó vállalat elkészítsen 2—3 égetően szükséges szondát. Az eilend! kutatások, amelyeket kb. két éve folytattak, nem hozták meg a kívánt ered ményt, nem adtak felvilágosítást a tervezett feladatokra. A geológiai csoport szeretné a jövőben a kutatásokat megindítani ezen a területen is, mivel előreláthatólag gazdag szénvagyon rejtőzik a föld mélyén. 'Ti-illS.1:.- R«. Megyei értekezlete! tart ma az MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Baranya megyei aktivistái ma reggel megyei értekezletre gyűltek össze Pécsett. Az MSZBT megyei értekezletének célja, hogy meghallgassa az elnökség beszámolóját és meghatározza a legközelebbi időszak feladatait. Ezen az értekezleten választják meg az MSZBT országos kongresszusának küldötteit. A magyar és a szovjet nép barátsága ma erősebb, mint bármikor volt s ez a tanácskozás különösen fontos most, amikor hazánk felszabadulásának 15. évfordulójának ünnepére készülünk. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság feladata, hogy a tömegszervezetekre támaszkodva tovább erősítse a felszabadító szovjet nép iránti szeretetet és ragaszkodást minden magyar szívében. A mai küldöttválasztó értekezlet t* ennek a munkának fontos állomása, A<z óauUcvz„Uuíis&zái // fnäüMt Ankét az állandó bizottságok munkájáról Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront kezdeményezésére értekezletet tartottak a megyei Hazafias Népfront helyiségében a tanácsok mellett működő állandó bizottságok munkájának megtárgyalására. Az értekezleten Krancz Pál elvtárs, a kereskedelmi állandó bizottság elnöke a kereskedelmi bizottság munkájáról tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi állandó bizottságnak egyik igen fontos feladata a szakemberek bevonásával megállapítani a lakosság szükségleteit és ehhez mérten javaslatokkal szolgálni az ellátottságot. Megemlítette, hogy május és augusztus folyamán felmérik az üdülőhelyek ellátottságát és javaslatokat tesznek majd a megyei tanács kereskedelmi osztályának; Tanácstagi fogadóórák L kerület Március 28*án este 6 órakor: Kovács István alsómeszesi Iskola. Március 29-én este 6 órakor: dr. Horváth Tivadar Gorkij kultúrház. Március 3»-án este S órakor: Komáromi József meszes! pártszervezet klubhelyisége. Március 31-én este S órakor: Fodor Ferenc újmeszesd pártház. Április 1-én este C órakor: Borsa János szabolcsfalusi kultúrház Április 2-án este S órakor: Nagy József vasas! kirendeltség A művelődési állandó bizottság munkáját Görcs László elvtárs, a bizottság elnöke ismertette. A két beszámoló után Vértes Tibor elvtárs, a megyei tanács titkára foglalta össze a megye állandó bizottságainak eddigi mimikáját és az elkövetkezendő idők legfontosabb feladatait. — Az állandó bizottságoknak igen fontos szerepűik van a tanácsok tevékenységében — mondotta. — Vizsgálataikkal, javaslataikkal megkönnyítik és előre viszik az állam- igazgatási munkát. Ehhez azonban szükség van arra, hogy minden állandó bizottsági tag valóban tevékenyen részt vegyen a munkában. Az alktívahálózat fontosságát külön hansúlyozta Vértes elvtárs. — Mindenre kiterjedő, jó munkát csak akkor végezhetnek a bizottságok, ha megfelelő szakembereket vonnak be munkájukba. Vértes elvtáns összefoglalója után a résztvevők ismertették a saját területükön végzett munkát. Több értékes javaslat is hangzott el, melyet az állandó bizottságok munkájukban felhasználhatnak. A Hazafias Népfront által rendezett értekezlet a felszólalásokkal ért véget. k L Az eladó felveszi magára a fehérgalléros köpenyt, megigazítja a haját és mire reggel nyolckor kinyílnak az ajtók, ő blokkal és ceruzával a kezében szerepéhez híven ott áll az áruházi pult mögött. A vásárló egész nap nem is lát mást csak őt, és a mögötte tornyosuló rengeteg új holmit és nem is gondol arra, hogy az áruház is olyan, mint valami színház. Van színpada és vanAz áru átvevő közvetlen saom szédságában van Hamvas József, minőségi vizsgáló birodalma. A polcok roskadoznak a szövetektől, van itt függöny, krümmerkabát, angol jersey és rengeteg kartonkötény, melynek minőségi átvételére rövidesen sor kerül. A helyiség közepén hosszú asztal nyúlik, ezen terítik ki, s erről csavarják fel minőségi vizsga után ismét végbe a beérkezett szőNem ismertek rá saját munkahelyükre Pécsbánya üzemvezetőjének Irodájában a nagy társalgóasztalt körülülve hat nyugdíjas bányász és néhányan az üzem vezetői közül a múlt és a ma bányászata közötti különbségről beszélgetnek. Alig agy félórája jöttek föl a fold ■helyéről, ahol akalmuk volt látni, mennyit fejlődött Pécs- bánya a föld alatt azóta, amióta letették a csákányt és Nyugdíjba mentek. Jó érzés látni, ahogy sugárzik az öregek Icáról az őszinte csodálkozás. Alig győzik mesélni a bányában látott korszerűsítéseket. Különösein a 70 éves Spirik Győző bácsi csodálkozik légióban. Érthető is, mert 16 éve ■bent nyugdíjba és amit a fia b>eg az unokája mesélt a kar- s^oi*ű bányabiztosításról, nem Akarta elhinni. . — Óriási a különbség a régi ** a mostani biztosítás között mond ia Spirik bácsi. — Ré- csak olyan kis lyukak vol- ,ab, hogy én is csak alig tud- néhol átbújni, pedig elég ■úcsi a termetem, Most «***• akár „repülőgéppel“ lehetne közlekedni a vágatokban. Erre nem gondoltam volna. Nekem legjobban az a „vasácso- lás“ tetszik. Hogy isit ki nem találnak manapság! •— Ha ilyen biztosítás lett volna a múltban talán nem rokkantam volna meg — veszi át a szót a 64 éves Hámori Márton bácsi. — Még 192S-ben történt, akkor légmozdon y-vezető vóltam. Olyan keskeny volt a vágat, hogy amikor kiléptem a masinából, ráléptem egy gerendára, amely közvetlen a fal mellett volt, összetörtem a gerincemet és medencecsontomat. Három és fél évig pörösködtem a DGT-vel, míg nagynehezen megkaptam a 20 százalékos rokkantságot Csak a felszabadulás utáni felülvizsgálaton emelték fel 50 százalékra. Visszatérve a biztosításra, olyan szűk hely volt némelyik vágatban, hogy a mozdony tetejét le kellett venni, mert másképpen nem fértünk el. Csak bámultam a sek és tartósak. Annak idején éppen, hogy csak „oda fújták". Gyakran kifordult a mozdony. — No, Pistám, te hogyan látod a fejlődést, mióta elmentél? — kérdi Kirsching elvtárs az egyik nem rég nyugdíjba vonult vájártól; — Én csak azt tudom mondani, a bánya gyönyörű! — válaszol Havasi István. — Pár évvel ezelőtt, mikor a rokkantságom miatt kellett itthagynom a bányát, a korszerűsítés már nagy ütemben megindult, de hogy elnéztem mit csináltatok e rövid idő alatt, nem akarok hinni a szememnek. Annakidején sokszor többet kellett dolgozni a biztosításon, mint a vágathajtásom. — Hát én alaposan becsapódtam — mondja nevetve András István nyugdíjas vájár — Mielőtt leszálltam bevettem egy „pofa bagót“ ugyanis régen minden bányász a szilikózis ellen ezt használta. Nagyon elszoktam tőle, de ugye a szokás hatalma; ?. A látogaéreztem sokszor, hogy szélvihar támad, olyan jó légáramlást biztosítottak a légvezetékekkel. Nem beszélve a vízvezetékek bevezetéséről és az új szén- fal-átnedvesítő eljárásról. Kénytelen voltam „suttyomban’1 kiköpni a bagót, nehogy kinevessenek. — Én a rossz lábammal úgy elfáradtam, mint katonaéknál a menetgyakorlatokon — veszi át a szót Hámori bácsi. — Nem gondoltam volna, hogy ilyen sok és hosszú vágatokat hajtottak ki a mostani bányászok aránylag rövid időn belül. És a világítás! Úgy éreztem magam, mint a Kos.su th Lajos úton. Nagyon tetszett nekünk, öregeknek minden. Egy- gye! azonban nem vagyunk kibékülve. Miért kell otthagyni azt az olcsó szenet? Miért nem lehet az öreg fejtéseket kitakarítani? Sok szón elpocaéko- lódik ám! — Mi Márton bátyám vigyázunk a bányászaink életére, sokkal jobban, mint a DGT vigyázott a magukéra — válaszol az üzemvezető. — Ami kevésbé biztonságos, azt a rendészet nem engedi meg még akkor sem, ha ezzel kevesebb szenet termelünk. Az öregek egymásra néznek és helyeslőén bólogatnak. Felállnak, hiszen itt az ebédidő, haza kell menni. Az udvaron még megköszönik a szíves vendéglátást az „utódoknak“ és az öreg bányász-veteránok elballagnak. — Ha két év múlva Ismét meglátogattok bennünket, talán még jobban élcsodálkoztok. Még nagyobb lépést teszünk a korszerű bányászkodás felé. — Szól utánuk búcsúzóul Kirsching elvtár» nak kulisszái. Vannak rendezői és vannak díszlettervezői. Van öltözője és van díszletraktára. Sőt még kritikusa is. Lépjünk be most a kulisszák mögé! Utunk a félmilliós költséggel alakuló konfekció-osztály bűvös ajtajának átlépésével kezdődik. Innen juthatunk el a sokszekrényes öltözőkbe, s labirintusokon át innen vezet az út a földalattinak tűnő raktárakba. Az ide érkező áruk legfontosabb állomása az áruátvétel. Selmeczi Rajmund osztály- vezető és két munkatársa Szauer Istvánná és Bognár Júlia kezén úgyszólván minden veteket. A hibásan szövött, színhibás anyagokat azután a gyártóval egyetértésben leértékelik, s így kerül az áruházba. A minőségi vizsgáló ügyel arra is. hogy az átvett anyagok megfeleljenek a szabványnak. Egy fehér gyapjústólának például 12 dekát kell nyomnia. Ha ennél könnyebb — már nem kerül fed az áruházba. Wéber János, az áruház főkirakatrendezője, a beosztott rendezőkkel együtt a Sallai utca egyik üzlethelyiségében tanyázik, tapéták, ecsetek, festékek és tervek között. Hihetetlennek tűnik, de huszannyolo kirakatuk, sok vitrinjük, s évente legalább négy kiállítá■beérkező darab megfordul, mi- előt feljutna az osztályokra. Minden nap zsúfolt a programjuk. Hétfőn vegyiárukat, rövidárukat, kedden üvegárut, cipőt, szerdán vas- és műszaki cikkeket, csütörtökön méter és divatárut, pénteken ugyancsak divatárut vesznek át. A szombati nap a postázandó és a postán, valamint vasúton érkező csomagoké. Ilyenformán naponta 400 ezer forint értékű áru fordul meg az átvevőben, de van olyan nap is, amikor beérkező áruk értéke megiWvTáKifi M MífVmllliÁt suk van, ami azt jelenti, hogy állandóan törhetik a fejüket új és még újabb ötleteken. Az áruház utcai kirakatait, kéthetenként rendezik, s naponta beemelik a közben kifogyott árut. Ha ismét betérünk az áruházba és egy kedvünkre való vásár után elégedetten távozunk, gondoljunk azokra is, akik valahol a bűvös ..kulisz- szák” mögött vannak. Mert nélkülük nem lenne áruház az áruház. Harsányi Márta Erii János felvételei
