Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

4 N APLÓ I960, MÁRCIUS a Külföldi hírek MOSZKVA Az I960, évi szovjet—kínai árucsere-megállapodás meg­kötésére Nyikoláj Patolicsev vezetésével szovjet kormány­küldöttség utazott Pekingbe. NDOLA ft - nets- Rhod ézia négy bánya­vidék.! városában — Ndolában, Kit vében, Luansiában és Csin- golában — tömegtüntetéseken tiltakoztak MacLeod angol gyarmatügyi miniszter csü­törtökön kezdődő látogatása ellen. RABAT Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az Atlasz-hegy­ség vidékén négy faluban is­mét földrengés pusztított. Két f»Ui teljesen rombadőlt, a má­sik két helységben pedig több épület megrongálódott. Halá­los áldozatokról nem érkezett hír. A négy falu az agadili földrengés idején is károkat szenvedett. NASHVILLE A Tennessee állambeli Nashville fegyintézetéiben két életfogytiglani börtönre ítélt rab még ismeretlen módon pisztolyt szerzett és a börtön kilenc alkalmazottját túszként foglyulejtve elsáncolta magát a börtön igazgató helyettesének irodájában. BELGRAD A belgrádi magyar nagy- követség szerdán este a Kino- teka filmszínházban filmbemu­tatót rendezett. A bemutató műsorán a „15 éve” című ma­gyar dokumentumfilm és a »Vörös tinta” című játékfilm szerepelt, NICOSIA Amery brit gyarmatügyi ál­lamtitkár kormánya válaszát várja a brit—ciprusi megbe­szélésekről készített jelentésé­re — közölték csütörtökön hi­vatalos helyen. A szerdai meg­beszélések utáni elhatározták, hogy a tárgyalásokat rövid időre szüneteltetik, mert a brit kormány mielőtt a ciprusi an­gol támaszpontok kérdésének megvitatását folytatná, az al­kotmánytervezetet szeretné te­tő alá hozni. BERLIN A dortmundl tartományi bí­róság különböző időtartamú börtönbüntetésre ítélte a Volk­secho és a Neue Volkszeltun« című kommunista lapok öt volt munkatársát, mivel 1951- tól 1056-ig részt vettek az ak­kor még legális Német Kom­munista Párt munkájában. A Szovjetunió legújabb javaslatának megvitatása végett Washingtonba utazik Macmillan London (MTI). Macmillan március 26-án- szombaton ér­kezik Washingtonba, a tanács­kozások előreláthatólag hét­főn kezdődnek. Macmillan ki' méretében lesz Sir Willam Penney atomszakértő, O’Neill, a külügyminisztérium nukleá­ris és leszerelési szakértője, valamint Sir Norman Brook, a kabinet titkára. Washingtonban Hiagerty, a Fehér Ház sajtótitkára újság­írók kérdéseire válaszolva megerősítette, hogy „Eisen­hower és Macmillan a szövet­ségesek álláspontjának egybe­hangolására törekszik a genfi atomértekezleten tett legújabb szovjet javallat kérdésében”. Az angol miniszterelnök vá­ratlan washingtoni látogatásá­nak híre érthető módon nagy érdeklődést keltett a nyugati fővárosokban. Nyugati hírügynökségek kommentárjai kivétel nélkül egyetértenék abban. hogy Macmillan útjának célja meg­vitatni Eisenhowerrel Carap- kin legújabb javaslatát. Az UPI által idézett körök­ben emlékeztetnek rá, hogy Macmillan tavalyi washingtoni látogatása alkalmával rábírta Eisenhawert, járuljon hozzá a c s úosérbekezletlhez, Most — tolytatja az UPI — úgy tűnik, hogy az angol min isz terein ok olyan egységes angol—ameri­kai politikát szeretne össze­kovácsolni, amely biztosítaná az atomfegyverkíaérletek be­tiltását megfelelő ellenőrzés nollett. Rámutatnak végül, Carapkin javaslata éppen ka­póra jött Macmiüamnek ahhoz, hogy De Gaulle áprilisi wa­shingtoni látogatása előtt utazhassák az amerikai fővá­rosba. Az AP londoni tudósítója szerint Macmillan „nagy álta­lánosságban” híve annak, hogy az Egyesült Államok és Anglia elfogadja az újabb szovjet ja-l vaslat főbb pontjait. Mint az AP és a UPI rámu­tat, az amerikai kormány ál láspontja a javaslatot illetően némileg eltér. Washingtonban bizonyos „fenntartásokkal” fo­gadták Carapkin javaslatét és különösen az atomerőblzottság, valamint éppen a Pentagon ré­széről mutatkozik ellenállás a 4,75 szeizmikus nagyságrend­nél kisebb föld alatti nukleáris robbantások javasolt morató­riumával szemben. Ezek a kö­rök azzal érvelnek, hogy „egy Újabb kiserejű föld alatti nuk­leáris * robbantás-sorozat lét- fontosságú Amerika biztonsága szempont j ából”. Törökország is i tinnkélméiföldes halászati övezel Mellett foglal állást Genf (MTI). A nemzetközi tengerjogi értekeidet szerdai ülésén Mecmettin Tuneel, a török küldöttség vezetője java­solta, hogy a tengerparti álla­mok kizárólagos jogkört gv kőről hassanak a parttól szá­mított 12 mérfölden halászati övezetben. Mint a Reuter je­lenti, Tuneel hangsúlyozta, hogy országa az 1958. évi ten­gerjogi értekedet«! ugyan a hárommérföldes területi öve­zet mellett foglalt állást, de azóta sok állam jelentette be azt a kívánságét, hogy terjesz- szék ki ezt az övezetet, úgy­hogy most Törökország is a 1 mérföldes övezet mellett száll síkra. Hírügynökségi jelentések a dél-afrikai helyzetről A szovjet kormányfő franciaországi látogatásának második na Johannesburg: (MTI). Továbbra is eléggé ellentmon­dó jelentések érkeznek a dél­afrikai helyzetről. Egyes hírek szerint Dél-Afrikában az éle- kezd vissza térni a rendes ke­rékvágásba. A Reuter viszont arról ad hirt, hogy többhelyütt, például a Nyanga közigazgatási területen Is, változatlanul fe­szült a helyzet és az afrikaiak­nak csupán kis töredéke je­lentkezett munkára. A váro­sokban páncélos rendőr jármü­vek cirkálnak és az utcákon a feketék ezrei gyülekeznek A Dél-Afrikai Unió Igazság­ügyminisztere rendeletet adott ki, amely március 24-től június I 30-ig csoportoeulási tilalmat ír I elő. A rändelet Johannesburg, Cape Town és Pleterm—Ma­ri tzburg térségére vonatkozik. Dél-Afrikában folytatódnak a letartóztatások. Őrizetbe vet­ték Christopher Nlokotit, a púnafrikai kongresszus elnök­helyettesét és a kongresszus ti* vezető tagját Pretoriában csütörtökön gyil­kosság vádjával kilenc afrikait felakasztottak. A rendőrség Johannesburgban és Benoni- ban sok afrikai politikus laká­sán házkutatást tartott. Albert Luthuli, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke felszólította az afrikaiakat, til­takozzanak a brutális dél-afri­kai rendörternor és a jogtalan személyi igazolvány rendszer ellen. Felhívta az Unió fehér­bőrű lakosságát kényszerítse a kormányt ami, hogy tárgyal­jon az afrikaiak vezető!vei. Ellenkező esetben — mondotta — sorozatos munkabeszünteté­sekkel kényszerítik a kormányt álláspontjának megváltoztatá­sára. Abdel Kadern Hatem.azEAK elnökségi ügyeinek miniszter­helyettese hangoztatta, az Egye sült Arab Köztársaság csatla­kozik az afrikai és ázsiai né­pek tiltakozásához és követeli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete szerezzen érvényt a faji megkülönböztetés ellen hozott 1 Határozatainak: (Folytatás az 1. oldalról.) tón szovjet miniszterhelyettes Baumgartner francia pénzügy- miniszter. A megbeszélések ál­talános gazdasági kérdésekről folytak. Francia hivatalos he­lyen kijelöltették, hogy a tár­gyalásait a kölcsönös megél, szellemében folytak. Találkozott Zsukov, a szov jet külföldi kulturális kapcso­latok állami bizottságának el nöke és Roger Seydoux fran­cia művelődésügyi főigazgató is. Jemeljanov, a szovjet atom* enő főigazgatóság vezetője és Francis Perrin, francia atom- ügyi kormánybiztos szintén ta­lálkozott csütörtökön délelS Mialatt Hruscsov és De Gaulle tárgyalt, a szovjet kor­mányfő felesége három leá­nyával, valamint Joxe minisz­ter Dejean moszkvai nagykö­vet és Vinogradov párizsi saov jet nagykövet felesége együtt látogatást tett a Claude Mo­net líceumban. Nagy érdeklő­déssel vett részt a háztartási oktatás bemutatóján. Megje­gyezte, hogy a Szovjetunió lí­ceumaiban még nincs háztar­tási oktatás, de tervbevetté, annak bevezetését. Hruscsov feleségét a líce­umból Való kilépésekor nagy tömeg ünnepelte. Egy háziasz- szony, karján csecsemőjével, virágcsokrot nyújtott át neki. Hruscsov felesége megcsókolta a gyermeket. Az asszony meg­hatva mondotta: két és fél órát várakoztam az esőben, hogy ezt az örömet megérjem. Sa jtófogadáson Csütörtökön délben Terrenoi- re francia tájékoztatásügyi mi­niszter fogadást adott a Pá­rizsba érkezett szovjet újság­írók tiszteletére. A fogadáson, amelyre külföldi újságírókat, köztük a magyarokat is meg­hívtak, meg lehetett állapítani, hogy a nyugatnémet sajtó képviselői között bizonyos ide­gesség uralkodik. Ennek egyrészt az, hogy Hruscsov erőteljesen vetette fel a i gatnémet militarizmus tó sét, másrészt pedig attól nek, hogy a franciákra ff kívül nagy hatást gyak< Hruscsov szerdal látogató* francia partizánok meg* telt helyén, a Valerien-heg Hruscsov elv tán a párizsi városhát Párizs. (AFP). Hrusj miniszterelnök csütörtó délután a Matignon-palotf röviddel négy óra után ff érkezett Párizs városháza A városháza előtti téren rülbelül tízezer ember & össze, köztük sok fiatal, h üdvözölje Hruscsovot. A sz jet miniszterelnök rendki meleg fogadtatásban része* A városháza nagytermébe hatalmas csillárok fényéi csaknem kétezer meghív vendég várta a szovjet miíJ terelnököt. akit Pierre DeVf ne, a városi tanács elnöke gadott. A városházi fogadás alK mából Hruscsov ismét bee* a _ tiszteletére egybegyűl* előtt. Körülbelül 25 perces 1 szédében összefogásra hívta Franciaországot és a Szov) uniót, a háború mindenfai lehetősége és a militarizff1 bárminemű újjászületése 1 len —, az egyik legsürgőse nemzetközi kérdés — mondot Hruscsov — a német kérd* Itt az ideje, hogy véget v® süník az európai rendeli®1' helyzetnek és a hadiadat*1 nalk, amely Németoi'szágtf még fennáll. Nyugtalanság# tölt el bennünket a fejét isrt felütő német militarizmus ‘ nyugtalanít bennünket az türelem, amely ezzel szernW megnyilvánul — mondod Hruscsov. A nagy tetszéssel fogad® beszéd után Hruscsov és ki# rété elhagyta a városházáit* Franco külügyminisztere Washingtonban tárgyik Washington (MTI) Fernando Maria Castiella spanyol kül­ügyminiszter Herber külügy­miniszter és Davis Lodge mad­ridi nagykövet jelenlétében mintegy háromnegyedórás meg beszélést folytatott Eisenhower elnökkel, majd külön tárgyalt az amerikai külügyminiszter­iéi* Az amerikai külügymífl## tórium szerdán kiadott hivat* Ibi közleménye szerint Casti* Iával a csúcsértekezletről 1 tárgyaltak. Ebből politikai ^ rök arra következtetnek, hoíí Spanyolország véleményét 1 jövőben gyakrabban kérik J nagyobb amerikai polltik* döntések előtt. Hz üreg tanító nyütl, otthoni kalapját fejére tette, szikkadt nyakára sálat tekert. — Kabátot nem veszel? —■ kérdezte felesége aggodalmas- kodással, kötése mellől. Az üreg szó nélkül legyintett, az­tán kicsoszogott az udvarra. Megállt a tornácon, szagolta a ködöt. — Micsoda idő! —- mo­rogta elégedetlenül. — Ilyen ronda decembert Köd fojtogatta a falut. A házbéli lámpák fénye alig nul­lazott bele, elfulladt nyirkos, puha tömegében, és csak az ablakok alatt festette rőtveres­re. Lomha bivalyokként he­vertek a házak a nagy esté­ben, csak sejteni lehetett la­puló hátukat. A színdarab­próbára igyekvő lányok alak­talan árnyakként Imbolyogtak, s vesztek el az útközepén. Mentek a kulturház felé, mesz- sze a falaktól, mint akik fél­nének a járdán. A köd köze­lebb hozta hangjukat, úgy hallatszott kacarászdsuk, mint­ha ott mellette ciikkant vol­na ki harmatos szájukból — Vihogjatok csak! — dörmö- gött az öreg mester, aztán mindjárt meomérgedt magára, hnon ez i* bántja — Mit pisz­ka' téged, vénember? — ma*vonta macának — hadd nennesenek, fiataloki... Mér­gesen csanta be a baromfiól ajtaját, hogy tízszem tyúkjuk Hédién rezgelődött az ülőkén. Ttarárta a lakatot, aztán ház­őrző ebének mutatta meg. milyen a szabadság, vagyis (•Oldotta láncáról. Kötve kel­lett tartani napközben, ne­hogy megmarja az iskolásgye- r eke két. Az állat örömében bolondosán körbe nyargalt az udvaron, aztán nekiesett a ke­rítéslécnek, acsargott, rágta, hörgött, ugatott, mert az úton újabb lánycsapat viháncolt végig veszÓfényü lámpást lá­búivá. — Ugass csak, nincs szükségünk senkire — mor­molta az öregember, de azért mikor befelémentében körül­ugrálta a kutya, mérgesen be­lerúgott, — Ered) innen, ron­da dögje, összesározol.., Be­ment, gondosan bezárta az aj­tót maga mögött. Az udvaron meghalt minden hang a kulcs csikordulásával. Pállott csönd tapadt a világra. Az iskola le­begett, úszott a ködben, csönd­ben, mint egy boldogtalan ma­gános sziget. * — Na, ilyen idn kelj az én reumámnak — dünnyögte tér­deit dörzsölgetve, amint re­csegő inakkal leereszkedett az öreg vesszőfonású karosszékbe. Két tenyerébe ejtette arcát, üres szc vekkel bámult a hu­nyorgó lámpavilágba egy da­rabig, aztán öregesen, nehezet sóhajtott. Nyújtózni kezdett, de abbahagyta, mert tudta, hogy a felesége nem szereti, ha ropogtatja az ízületeit. — Jó. jó, nem csinálom — dolta elégedetlenül — de hát mit csináljak? Mit csinálhat­nék végtére is?! A lábal szin­te maguktól indultak el a szo­kott úton; hét lépés az ajtótól ár ablakig, hét vissza. Minden este ezt járja, ekkora szabad útja maradt a szobában, a többi helyet bútorral, lommal telegyűjtötték az évek. Ki­menni pedig? —» Minek? És hová?? Csak ezek az estik ne lennének! Hit lépés az abla­kig, hét vissza... Hát ez ma­radt az életéből? Csak ennyi?... Dolga nincs már. Óravázlatai régen készek, hosszú évek bő­séges tapasztalataival gazda­gon, Szemléltető eszközei nem fémek el a szekrényekben. Az esedékes dolgozatokat te kija­vította már délután,.. Hét lépés oda, hét vissza.,. Olvas­son? A szaklapokat már a megérkezésük után átnézte Újságot nem igen szeret ol­vasni, mert ha látja az élet messzire vivő útjait, végtelen távlatait, szinte elviselhetet­lenné szűkül ez a hét lépés. ~ Börtön/ — csikorgatja fogai között, a keze ökölbe szorul, szeretné szétzúzni a felesége féltve őrzött porcelánjait az üveg mögött, s a falakat. — Csak ez maradt? A taniióné ijedten hajtja le fehérkoszorús fejét, amint a tekintetük találkozik. Nem szól, mit is mondhatna. Tudja, mi eszi, rágja öreg életepárját. s ezen a bajon 6 nem segít­het. A kötőtűkhöz menekül újra, egy sóhajba takarózik, t hangtalan, konok jósággal köti az élete ki tudja hánya­dik érmeleni tőjét az urának. Az pedig járja tovább a maga útját, hét lévén oda, hét visz- sza. Megszabott tér, megtörő lendület, folytonos, Ismétlődő visszahalldt; akár az óralnga sorsa a falon. Kelletlen ven­dégként jönnek és mennek a negyedórák, emlékük dporo- dottan úszik a szobában. Elvi­selhetetlen estei — Valami kell. akármit ágy émá, énért nem bírja tovább! Bekapcsol­ja a rádiót. Kopogós csárdás ugrik a szobába bókázva — eh, éppen ez kell most neki/.„ A kereső gombbal a világot hívja segítségül, de önmagától nem szabadulhat meg az em­ber akkor sem, ha dz űrbe lendül, Gyermekhang csendüli. Csírák hangja csenghet így ta­vasszal a magban. Szopránok repülnek a magasba, férfihan­gok ereje harsog, szárnyal a kórus, a zene; az „Erdők ora­tóriuma" — ismer rá a haj­dani kántor. Friss csemeték susognak, nevetnek, nyújtóz­nak a szellőben, tölgyetek zúgnak, árad a hangokból az élet szépsége, hatalma. — Az élet, ahogy az ember megte­remti! — csapódik lei agyában a gondolat, miként oldatból a kristály. Negyven évig meg­szokta az iskolában, hogy tgy- szereűn és világosan megfogal­mazzon mindent. De most nem okoz örömet a fénylő gondo­lat, mert az ember szó való­ságos élő embereket jelent a számára, akik előtte élnek, ve- rejtékeznek, küzdenek; a fa­luja népét. S a gondolat tüze süti a sebét, amint a szívéhez ér. Már nem hallja a zenét, már újra járkál, agyában számtalanszor megharcolt csa­táikat vívják az érvek. —- Nem vagyok hibáz, értsd meg, nem vagyok hibást — Csap az asz­talra, mintha feleségével vi­tatkozna — Én nem vagyok hibása A kiáltása könyörög, mintha felmentést kéme. — Nem, nem. persze, hogy nem — ositítja az öregasszony. Kövér kis puha kezével szét- sfmogatja az ura csontos ók­lének görcsét, Nem vagy hi­bás. de azért talán mégis meg­próbálhatnád ... — kérleli sze­ndén. “* Micsoda? Hogy én szól­ták nekik? Eéén?... — Elkap­ja a keiét, mintha tűz égette volna meg, hadonászik. — Én kérjem meg a taknyotokat, hogy méItóztae sónak elfogad­ni a segítségemet? Könyörög­jek?! — Nem kellene azért könyö­rögni. Találhatnál valami más megoldást.. i — Megoldást? Mit kell itt megoldást találni? A dolog vi­lágos: nem kell nekik az öreg­ember segítségei Nincs szüksé­gük rám! — Nem mondta ezt senki kedvesem. — Nem?.,. Fölösleges va­gyok. Megmondta az a taknyos Berti — éppen holnapután lesz egy esztendeje. — ne gondol­jam, hogy nekem mindenben igazam van! Hogy 6k Is tanul­tak ám valamit. — Ez még nem jelenti azt, hogy fölösleges vagy. Külön­ben is, hát te tanítottad őket, nem? — Éh, csak növel ne kezd jen vitatkozni az ember! — tér M az öreg, « az újság mögé húzódik vissza. Lapoz előre, hátra, aztán megtíkad a szeme egy címen. Gyorsan megtöri:, szemüvegét. — Hm... hm!... — csóválja a fejét, homloka ráncba szalad. A felesége sze­me sarkából figyeli. Tudja, hogy mit jelentenek ezek a je­lek. Na, vajon mi mérgesíti megint?... Nem kell sokáig törnie a fejét. Az öreg hama* roaan lecsapja az újságot. — itt van! — Mi van itt kedves? — kérdi a párja angyaUzeliden. Majd kifúrja az oldalát a kí­váncsiság, de tapasztalatból tudja, hogy ilyenkor esdi: ez­zel MM céét m éeegúrnál. » Mi van itt? Mérgesen fóré^ vagy hármat, aztán vádlóé* oda bök a cikkre. —- Ez i'** itt, csak olvasd I — Add csak telken « szc«* üvegedet, az enyém oda kis* van a konyhában. A néni fé’ illeszti a kölcsön pápaszem*•' s szép öregesen félhangon vassa: — ,.A csati termelősF vetkezet elhatározta, hogy }\ holdon gyümölcsöst telepe — Csodálkozva néz föl, mi vo* ezen mérgelődni való, de <** ember Stemüvegnilküli fúrói* arcán a wafesi hunyorgóé vli/áé mintha a fogát húznák. — l'1 Valami nincs rendben, Agyiéi' sztk. Olvassa hát tovább. x „A Hollófészek elnevezésű W tárrészben már ki is ásták 1 gödröt 186 facsemete számár11 Fölhasználják a kedvező eúV‘. he decembert, s naponta ezze‘ foglalkozik a csoport férfim? pe. Örömmel üdvözöljük a F vöt építő kezdeményezést". y A szerencsétlenek! — nyöü^ rá az ámmevt az öregembe^ Nem értelek apa> hlszen ennek csak örülni lehet!... ^ örülni?! — jajdult föl a tam tó, úgy levágta magát a szék be, hogy annak minden ve)1’ szeje sírva nyöszörgőit. — idefigyelj! A Hollófészekbe tf‘ lepítenefk! Nem érted?! — ^ és? — Ja) csak asszonnyal F kezdjen az emberi... Tudó0 mi van a Hollófészekben? Ke\ méter mélyen egy métef>e vastagabb meszes, kavics^ hordalékréteg! Ha az almá* kertet odatelepitlk, hiába d*1' górnak! — Nem értem. t — Nézd mama! Hú nőnek a, almafák, gyökereik elérti! a réteget Addig szépen feflóv

Next

/
Thumbnails
Contents