Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
tm. MÁRCIUS *1 NAPLŐ 3 Bemutatjuk • megyei pártbizottság versenyzászlajának esélyesét a Bólyi Állami Gasdaságot Ä Bólyi Állami Gazdaság dolgozói az ”SZMP VII. Kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy 4,8 millió forint eredményjavulást afßek el. Ezt a vállalásukat 7,4 millió forintra, Vaeyi-s 154 százalékra teljesítették; A főbb növényféleségekből az alábbi eredményt érték el. Kenyérgabonánál 13 mázsás átlagtermést terveztek 206,85 forintos mázsán- Kénti önköltséggel. Ezzel szemben 13,6 mázsa tenyérgabonát takarítottak be holdankint. Hasonló a helyzet a takarmánygabonánál is. Kukoricánál például 17;3 mázsa májusi mor- tsoltat terveztek be és 25,5 mázsa májusi mormoltat takarítottak be holdankint. Cukorrépából a tervük 140 mázsa volt, a betakarított Oiennyiség azonban 204 mázsa lett holdankint. A kukoricánál és a cukorrépánál lényeges önteltségcsökkentést értek él, a kenyérgabonából és a takarmánygabonánál azonban, ha telamivel is, de fölötte van a tényleges önteltség a tervezett önköltségnek. Az állattartásban is jó eredményeket értek 61 • Egyedül a borjak havi súlygyarapodása bem érte el a betervezettet, 0,8 kilóval alatta Maradt. A növendékmarhák betervezett havi súlygyarapodása 15,4 kiló helyett 16,6 kiló lett, 8 süldők súlygyarapodása a tervezettel egy színvonalon áll, a hízósertések súlygyarapo- bása azonban a betervezett havi M kilóvad szemben 16,3 kilót mutat; A gazdaságban egy tehén évi tejhozamát a tervben 3 500 literben állapították meg, literenkénti 3 forintos önköltséggel. Ezzel szemben 1959-ben az egy tehénre eső évi tejhozam kereken 3 792 liter volt és egy liter tej előállítása nem három forintba, hanem 2,91 forintba került. A gazdaság az értékesítési tervfeladatát is jól teljesítette. Néhány példát erre is. Kenyérgabonából 23,595 mázsát terveztek be értékesítésre. Ezzel szemben 27,928 mázsát értékesítettek. Cukorrépa értékesítési tervükben 23,700 mázsa cukorrépa szerepelt és nem kevesebb, mint 52,664 mázsát értékesítettek, ami 222,2 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Hasonló a helyzet a rostkendemél, a bornál, a vágó és hízó marhánál, a hízott sertésnél, a tejnél. Aruértékesítési tervüket csak egy áruféleségből nem tudták teljes mértékben teljesíteni, ez pedig a gyapjú. A Bólyi Állami Gazdaság évek óta folyamatosan jó eredményeket ér el. A kongresz- szusi verseny ideje alatt rendszeresen értékelték a versenyt, üzemi gyűléseken tárgyalták meg a tennivalókat, ami szintén hozzájárult a jó eredmények eléréséhez. A jelek szerint a Bólyi Állami Gazdaság egyik legnagyobb esélyese a megyei pártbizottság versenyzász- lajánafe. Alkalmazzák bátrabban a műanyagokat az építőiparban! Ambrus Jenő elvtárs tanácstagi beszámolója Mi így kezdtük 500—550 forint tiszta hasson egy sertésből . Tavaly februárban, amikor Kgyházaskozárra kerültem a ftégocsi gépállomásról, még Jót tsz volt a községben, a Kossuth és az Uj Barázda. Kogem az Uj Barázda élére választott meg a tagsag. Az yi Barázdában inkább székeik, a Kossuthban többnyire '‘érnetek gazdálkodtak. A Kossuthnak 70 szarvas- marhája — 32 tehén — volt ® 4lo holdhoz. Ez igen szép. Uj Barázda csak 44 szarvas marhát, — illetve 18 tehenet és 300 birkát szármáit az U00 holdjához. Sertése nem v°lt egyik tsz-nek sem. Ide- ®6nkedte*k a disznóktól, úgy yólték, a sertéstenyésztés nem Kifizetődő. . Tudtam, hogy csat kézzelfogható eredményekkel lehet ^bizonyítani az ellenkezőjét Ktert vásároltunk szeptemberen 70 süldőt az állatforgalrni- mi. 45—60 kilósak voltak, és November végén 25 űaraoot már 106 kilós átlagsúllyal tud- fánk leadni. Kimutattuk: 450 terint tiszta hasznot nyertünk sertéstől. A hátralévő 45 darabot jaguárban értékesítettük. Itt már f^k 350 forint volt a tiszta ífÚsznunk darabonként, rnert bosszú ideig etettünk. . Ekkor már barátságosabban néztek a disznókra. Azonnal teyább lehetett menni egy lépéssel. Javasoltuk a tagságik. hogy alakítsunk ki saját ?6riésállományt. örökké ugyan ’s nem lehet az állatforgaimi- Pbl élni. Túl van terhelve, nem tud mindig időben és kellő minőséget szállítani. — A disznótartás akkor kifizetődő igazán, ha saját szaporulatból hizlalunk. — Kiszámítottuk, hogy ha saját állományból 6—7 hónapos korban elérjük a 106—110 kilós átlagsúlyt — annyit feltétlenül el kell érni —, 500—550 forint tiszta hasznot nyerhetünk egy sertésből. Ezért sürgősen vásároltunk 17 törzskönyvezett anyától származó és 15 másik kocasüldőt. Decemberben és januárban bebúgattuk, az elsők már ellenek nyolcas átlaggal. Nem világraszóló ‘eredmény, de tűrhető. Közben a falu lakossága rájött, legjobb ha összefog. A két szövetkezet egyesült, ma az egész falu a Haladásban gazdálkodik. Ma több mint 200 sertésünk van, ebből 32 a koca. A közeljövőben vásárolunk még 20 kocasüldőt 40—50 kilós súlyban, aztán újabb húszat. Az év végére tehát hetven kocánk lesz. Jövőre legalább százat akarunk, és a szaporulatból mintegy 600 hízót szeretnénk eladni, ami körülbelül 300 ezer forint tiszta jövedelmet biztosít a tsz-nek. A 600 hízó csak az első hallásra látszik soknak. A Haladás 2500 holdjához mérten nem az. De többet akarunk a puszta sertéshizlalásnál. Úgy tervezzük, a legjobb kocák kiválogatásával tenyészanyagot nevelünk a tenyészállatforgalminak, a többi tsz számára, így még többet kapunk. Es magasabb lesz a jövedelem akkor is, ha bacon-sertés hizlalásra térünk át. Külfölden •— és idehaza is — ez a keresettebb. Jövőre mái- ezzel is akarunk foglalkozni. Nem kis gondot jelent a sok állat elhelyezése, — de megoldjuk. 50 férőhelyes fiaz- tatót és 300 férőhelyes hizlaldát, illetve süldőszálláít építünk, javarészt saját erőből Favázasak lesznek, mert így sokkal olcsóbb. Az idén az egy munkaegységre eső értéknek körülbelül negyed részét fedezi a sertés- tenyésztés. Jövőre körülbelül 30 százalékra emelkedik az arány, és meg is marad itt. Mert a szarvasmarha tenyésztést sem hanyagoljuk el, a kettő kiegészíti egymást, expresshizlalásról ugyanis csak akkor lehet szó, ha olcsó fölözött tejet tudunk adni az allacotk- nak; Befejezésül a magunk tapasz talatából ítélve azt tanácsolnám az új tsz-ek vezetőinek, hogy ne idegenkedjenek a sertéstenyésztéstől. Érjenek él 6—7 hónapos korban vágósú’yt akkor nem fizetnek rá és nem etetnek’ potyára. Csak azokat a kocákat hagyják mesr. amelyek sokat malacoznak, jó malaenevelők, s amelyen malacai gyorsan fejlődnek. A többit kíméletlenül selejtezzék ki. Végezetül azt javasolnám, keressenek jó kanászt, ne sajnálják iskolára küldeni, meg a prémiumot. Bőségesen honorálja a hozzáértőbb és jobb munkával Elmondta: Hársfalvi Imre. az egyházaakozári Haladás Tsz elnöke Pécsett, az Építőipari Vállalat Rákóczi úti kultúrtermében tartott tanácstagi beszámolót Ambrus Jenő elvtárs, városi tanácstag, a városi pártbizottság első titkára Bevezetőben beszélt arról, hogy a műszaki fejlesztési tervek jók, csak a végrehajtásuk körül van még hiba. Végre kell hajtani a műszaki fejlesztési terveket az építőiparban is. Az új munkamódszerek bevezetése nem megy a kellő ütemben, idegenkednek még a vezetők is az új módszerek alkalmazásától, mert az nem mindig jövedelmező a vállalatnak A nyugati országokban és a népi demokratikus országokban is sokkal nagyobb teret adnak a műanyagoknak az építkezésekben, mint Magyar- országon, s a Baranya meg vei Építőipari Vállalat sem tesz meg mindent, hogy a draga faanyagokat műanyagokkal helyettesítsék, pedig azok sokszor jobbak, mint a fa. A tanács javasolja a vállalatnak, hogy alkalmazza bátrabban az újításokat ezen a területen is. Az építőipari szakemberek nem bírálják a terveket, pedig ha beleszólnának, sokkal jobb tervek születhetnének. Röviden beszélt arról, hogy a mező- gazdaság szocialista átszei-ve- zése és a nagyüzemi gazdálko- kodás megszilárdulása megjavítja a munkások és parasztok életszínvonalát is. Az ifjúság nevelésének néhány problémáját vetette fel ezután Pécs város viszonylatában, majd ezeket mondotta: — Pécsről nagyon sokat tr- naik az újságok. Külföldi lapok is. Azt írják, hogy kultúr- központ, hangulatos város és fejlődik. Ez mind igazi. De nem árt, ha közelebbről megnézzük. például a Kossuth La- jós utcát, amelyben a házak udvaraiban még mindig sok, a szemét. A város RAVELL-üz- letének környéke is igen elhanyagolt, piszkos. A piactér is szégyellni való. Ezért a tanács elhatározta, hogy a közeljövőben bizottságilag felülvizsgálja a régi időkből megmaradt csúnya, „maszekf’ cégtáblákat, az udvarokat, az üzletek belső rendjét, s ahol hibákat, rendetlenséget találnak, azt jegyzőkönyvbe veszik és eljárást indítanak azok ellen, akik mindezekért felelősek. A városnak nincsen útépítési programja. Ennek a kidolgozását is el kell kezdeni hamarosan. Ambrus elvtárs beszélt Pécs kulturális eredményeiről és a tanács ezzel kapcsolatos tennivalóiról is. Jelenleg 1600—1700 körül van azoknak a dolgozóknak a száma, akik napi munkájuk mellett még középiskolai fokon, vagy egyetemen tanulnak — mondotta. A beszámoló feletti vitában a felszólalók bírálták az útépítő vállalatot, mert mindig nappal építi és javítja az utakat. amikor akadályozza a forgalmat. Kérték, hogy este vagy éjjel csinálják, amikor már csökkent vagy teljesen megszűnt a közlekedés. Többen kérték a tanácsot, hogy járjon el az építőipari dolgozók érdekében, hogy ők is kapjanak lakást, mert 1957. és 1959. években — tehát két év alatt — összesen egy lakást kapott az építőipari vállalat. Helyeselték, hogy a tanács intézkedése nyomán nem a vállalatok között osztják el a lakásokat, mert amikor még így volt, sok visszaélésre és protekcionizmusra adott alkalmat. Helyes, hogy a vállalatok a tanácsnak tesznek javaslatot arra, hogy kinek akarnak új lakást adni. Néhány személyes kérés meghallgatása után Ambrus elvtáns kijelentette, hogy az elhangzott javaslatokat előterjeszti a városi tanácsban és kérte, hogy választói ezután is támogassák tanácstagi feladatainak jó ellátásában. „Fiatalok a szocialista falóért“ — mozgalom A napokban jelent meg a megyei KISZ-bizottság felhívása a fiatalokhoz, hogy dolgozzanak a szocialista falu kialakításáért. Ezzel kapcsolatban beszélgettünk Lukács elvtárssal, a megyei KlSZ-bizott- ság tagjával; — Mi a mozgalom célja ? — A mozgalom beindításával az a célunk, hogy az ifjúság minden rétegét bevonjuk a falu szocialista átalakításába. Vegyenek részt a termelő- szövetkezetek termelési mozgalmaiban, építkezéseiben, a falusi fiatalok jelentkezzenek a különböző szaktanfolyamokra, vegyenek részt a falu kulturális és sport életének fejlesztésében. A mozgalomba bevonjuk az üzemi munkás, értelmiségi, diák fiatalokat is: Célunk, hogy ők is kapcsolódjanak be a falusi feladatok megoldásába, vegyenek részt a gazdasági munkákban, valamint építsenek ki kapcsolatot politikai, kulturális életben és a sport terén a falusi KISZ- szervezetekkel; — Mivel jelvényhez van kötve a mozgalom, mik a mozgalom követelményei? Mecseki Erdőgazdaság al- tékövesdi (Bakóca) erdészetéhez könyvelői gyakorlattal képesített könyvelőt •teres. Lakás biztosítva. Je- "htelcezés a főkönyvelőnél, Pécs, József utca 19. 12 062 Szentlászló és Vidéke Körzeti Fmsz. iparcikkbolt vezetői állást hirdet. Almamellék községben. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés Szent- lászlón a központi irodában útiköltséget felvétel esetén térítünk. 222 Qlem mmde.nn.a fii A Széchenyi Gimnázium emeleti folyosójára különös szófoszlányok szűrődnek ki az egyik tanteremből. Ilyenek: — Ha hullámé re vségben van az alany, meg kell masszírozni. s mielőtt hozzáfognánk az első művelethez, ollók, szikék, szárítószerek kéznél legyenek. Majd percnyi hátborzongató csend után még félelmetesebbek az utasítások. Csak a töredékeit jegyeztem fel: — Nagyon, fontos a térd hús- talarátása, a faggyúmirígyek eltávolítása, a nyak és a koponya lefejtése, a szemek eltávolítása ... Ha mindezt egy beaoatatlan hallja a félhomályos folyosón, csupán vérmérséklet _ dolga, hogy azon helyen szívbénulást kapjon, vagy a jobbik esetben is hanyatt-homlok rendőrért kiabáljon. Mi azonban tudtuk, hogy mi folyik odabent, mégis némi szorongással léptük át az előadóterem küszöbét. S hogy ne feszítsük tovább az idegeket, mindjárt meg is mondjuk, hogy odabent szakkör tevékenykedett, teljes nevén a TIT Uránia Boltja mellett működő Hermann Ottó biológiai szakkör állat- és növenypre- paráló tanfolyama. Buchen Adám biológia szakos tanár a preparálás művészetére oktatja immár a negyedik órán a teljes odaadással figyelő, jegyezgető, nyíró, nyúzó „nebulóit”. Nebulóit? Hát ami azt illeti, a tanfolyam hallgatói közül ióné hány an kinőttek már a kamaszkorból, mert igaz ugyan, hogy Szilágyi Béla és Gyimesi László még csak II-os gimnazisták, Földes Pista bácsi meg már elérte a nyugdijai kort. de mégiscsak tanulók valamennyien. A preparáló tudomány áldozati oltárára helyezett fehér patkányokon, egyforma biztonsággal, szakértelemmel kell végezniök a pontos fogásokat, mert ezen a tanfolyamon nem bajuszra mérik az előmenetelt. Annyira nem, hogy Balikó János „hallgató”, aki pedig jóval túlhaladta az ötven évet, azon drukkol, hogy sikeresen végezze el a kurzust, mert magasabb szinten szeretné folytatni a tanultakat. Kik tanulnak ezen a tanfolyamon? Diákok, pedagógusok, bányászok, erdészek, nyomdászok, géplakatosok, szinte minden szakmának van itt képviselője. És mit kell elsajátítaniok? Az állat- és növénypreparálás minden lényeges mozzanatát, a nyúzás, a bőrkikészítés, tömés, alakítás, a természetes környezet, a jellegzetes testtartás helyes felismeréseit, amihez nemcsak az állat természetrajzának ismerete, hanem bizonyos mértékű anatómiai ismeretek elsajátítása is szükséges. A növénypreparálás titkai mellett herbáriumkészítés is szerepel a tanfolyam programjában és kirándulás, ahol megismerkednek egyes állatok és növények lelőhelyével, valamint a gyűjtés, a fogás módszereivel. •—n — — A követelmények minden ifjúsági rétegre vonatkozóan két részből állnak. 1; A mező- gazdaság terméshozama, a tsz- ek gazdasági megszilárdítását előíró követelmények. 2. Falusi fiatalok oktatásban való részvétele és a többi ifjúsági rétegeknél ezek elősegítése, vagy a kulturális és sportéletben a KISZ alapszervezetek segítése; Például a falusi fiatal.ok közül a jelvényt megkaphatja az a fiatal, aki termelőszövetkezeti tagként dolgozik és a tsz által tervezett évi munkaegység- mennyiséget teljesíti. Résztvesz valamilyen helyileg szervezett mezőgazdasági szakoktatásban. Részt vesz tsz traktorosok országos, vagy helyi versenyében és I., vagy II. helyezést ér el. Bekapcsolódik a falusi KISZ-szrevezet politikai, kulturális, vagy sport tevékenységébe. Megkaphatják a jelvényt brigádok is, amelyek a tsz-ék gazdasági munkájában, brigád- versenyekben kiemelkedő eredményeket érnek el; — Üzemi fiatalok megkaphatják a jelvényt, ha részt- vesznek valamely falusi KISZ- szervezet szakoktatásában, politikai oktatásban, vagy építkezéseken. Legalább évente három alkalommal segítenek a tsz-ek gazdasági munkájának elvégzésében. Diák fiatalok közül jelvényt kaphatnak azok, akik a nyári tanítási szünet ideje alatt 10—15 munkaegységet teljesítenek, s ezenkívül segítséget adnak a falusi KI3Z- szervezetek munkájában is; Minden ifjúsági rétegre vonatkozóan alaposan és részletesen ki vannak dolgozva a követelmények és minden alapszervé- zet magkapja azokat. — Mikor kezdődik a mozgalom szervezése? Mikor kapják meg az első jelvényeket? — A „Fiatalok a szocialista fáluért“ mozgalmat 1960 április 4-én, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indítjuk be. A mozgalom értékelése évente két alkalommal történik, április 4-én és november 7-én. Értékelésben részt- vesznek a gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a helyi pártszervezetek és, KISZ-szervezetek vezetői. Először 1960 április 4-én azok a fiatalok kapják meg a jelvényt, akik 1955 óta a tsz- ben dolgoznak. A legjobbak a KISZ megyebizottságától jutalomban is részesülnek. A mozgalom elterjesztéséhez és segítéséhez kérjük a párt, állami és gazdasági szervek segítségét — fejezte be nyilatkozatát Lukács elvtárs. i) A Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat felvesz cipőszakmában szakképzett tűzönöket és cipész szakmunkásokat. Jelentkezés Komlón, Kossuth Lajos u. 21. 215
