Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-25 / 72. szám

2 N A P T ö I960. MÁRCIUS «5. 15 éve jelent meg A szocialista brigádban nagyobb értelmet nyer a munka Baráti beszélgetésre hívta meg szerkesztőségünk Buchart Géza bányász*C9apatát — Megjelent a Szabad Nép! Itt a Magyar Kommunista Párt lapja! Megjelent a Sza­bad Nép! — hangzott fe! Budapesten és a környező községekben 1945. márcii 25-én a kora reggeli órák­ban. Még dörögtek az ágyúk, szüköltek a rabló hitlerista ' bandák és nyilas bérenceik, még nagyon sok ártatlan em­bert pusztítottak el a fasisz­ták, de már felragyogott a szabadság vörös csillaga ha­zánk felett. Már szabadnak, felszabadultnak érezték m gukat az ország nagyobb ré­szén a magyarok, a Dunán­túlon pedig a harmadik uk­rán front csapatai, Tolbuc- hin marsall vezetésével ker­gették és irtották a bűnös hitlerista seregeket Megjelentek a Magyar Kommunista Párt első p kátjai: „Halál a német meg­szállókra!” Magyarok^ gyer- l pincékből! Építsük tek elő a pincékből! Építsük újjá Budapestet!” „Függet­len, szabad, demokratikus Magyarországot!” Megkezdődött a párt újjá­szervezése a legalitás viszo­nyai között. „Lesz magyar újjászületés!” — hirdette a legális Szabad Nép a párt szavát. A szabadon megje­lent kommunista újság gyor­san terjedt, hirdette, hogy bármilyen nagy a pusztítás, az egész magyar népet nem lehetett elpusztítani. A szabadon megjelenő Szabad Nép követelte a föld­osztást, a háborús bűnösök megbüntetését, hadüzenetet Németországnak s hirdette, hogy a párt vezetése alatt gyorsan begyógyítjuk a há­borús sebeket. A Magyar Szocialista Munkáspárt lapja, a Népsza­badság a Szabad Nép örökö­sének és munkája folytató­jának vallja magát- Pártunk tovább folytatja azt a har­cot, amelyet a KMP és az MKP elkezdtek, magáénak vallja a forradalmi munkás- mozgalom legjobbjainak esz­méit. A Népszabadság is igyekszik hűen és követke­zetesen tovább folytatni né­pünk politikai nevelése, tá­jékoztatásának, kulturális színvonala emelésének munkáját, állandó harcban az ellenséggel, a marxiz­mus—leninizmus tanításai szerint. Március 22-én, kedden a dél­utáni órákban kedves vendé­gek kopogtattak szerkesztősé­günk klubhelyiségének ajta­ján, a Pécsi Szénbányászati Tröszt Béke-aknai üzemének öt dolgozója, Buchart Géza fej­tési csapatvezető, Markvart Ferenc, Grün Lajos, Molnár Lajos és Gotthart Imre vájá­rok, a szocialista munkabrigád tagjai. Hogyan indult üzemükben a szocialista brigádmozgalom, ml előnye, feladata, hogyan látják a brigádtagok ennek a nemes versenynek jövőjét, cél­kitűzését, mit tesznek ők a másodszori elnyerés érdeké­ben, mit kellene javítani e mozgalmon —, ezek a kérdések kerültek napirendre a közvet­len hangú baráti megbeszélés sőrém A meghívottak elmondták, hogy múlt év nyarán vetődött fel bennük először a mozga­lomba való belekapcsolódás gondolata, míg aztán augusz­tus elején szerződésileg is rög­zítették feladataikat. A brigád , 194 százalékos terv teljesítést vállalt, ennek 104,4 százalék­ban tett eleget. A vállalt tisz- tántermelést, a szén minőségé- ! nek javítására tett felajánlásu­kat is teljesítették, balesetük nem volt. így érték el, hogy a februári kiértékelésnél kabát­jukra tűzhették a kitüntető jel­vényt, mely a szocialista bri­gád cím viselésére jogosította fel őket. Most újból részt vesz­nek a versengésben, szeretnék másodszor is elnyerni a meg­tisztelő címet. A megbeszélésen közelebbről is megismerkedtünk a brigád­IDEGEN GYERMEKEK tagokkal. Buchart Géza csa­patvezető párttag, kommunis­ta, munkásőr. Sok társadalmi munkát is végez. Harminchá­rom éves, nőtlen ember. Mark­vart Ferenc beleszületett a bá­nyászkodásba, mint említette már apja is bányász volt. Grün Lajosnak meg a dédapja is. Molnár Lajos bácsi a legidő­sebb a brigádtagok között. A bányászzenekarban játszik. Markvart Ferenc és Grün La­jos aktív sportoló, Buchart elvtárs a sportkör elnöke. Bi­zony sokrétű elfoglaltságuk akad csaknem minden napon, mégis Markvart Ferenc a lő- mesteri tanfolyamot végezte el, Gotthart gimnáziumba jár. Mosolyogva mesélte el Gott- hart Imre, hogy ötük közül ő volt a leggyengébb dolgozó, amikor a brigádba került Az­előtt az északi bányaüzemeknél dolgozott, ahol jóval könnyebb a munka. Hibái is akadtak, kényelmes volt. A többiek nem kímélték a fáradtságot, sokat foglalkoztak vele. Segítették, támogatták, erőt öntöttek be­léje. így sikerült utolérnie a többieket, így vált hasznos tagjává a brigádnak. Gotthart Imre a vékonypénzű kis vájái ma már tagjelöltségre pályá­zik. Nemcsak a munkában, hanem tudatában is sokat fej­lődött a hat hónap alatt. Nagyon jó ez a versenyfor­ma — hangoztatták a bányá­szok — egyenlő eséllyel indul mindenki, s a lehetőség a cím elnyerésére egyformán bizto­sított. A szocialista brigádban nagyobb értelmet nyert a mun­ka. ök egyenként is ellátják j a feladatokat, ha a csapat- vezető nincs közöttük, egyfor­mán felelősséget éreznek a I munkáért. A „bumlit" csak hírből ismerik. A Béke-aknán 360 dolgozó nevezett be a versenybe, vala- menyien szocialista brigádta­gok szeretnének lenni. Ez na­gyon szép és helyes kezdemé­nyezés, jó dolog. A feltételek megszabásánál azonban nem­csak az egyik oldalt — a gaz­dasági munkát —, hanem a másikat is — a szocialista brigádmozgalam igaz, mély tartalmát, a munkaerkölc&i ol­dalt is jobban ki kellene dom­borítani. Érezzék a brigádta- nak, hogy a versenyidőszak alatt saját maguk is nyertek ezzel a versennyel, nemcsak a „borítékban”, hanem azzal, hogy kulturáltabb, képzettebb, tágabb szemlélettel rendelke­ző emberekké váltak. A Bu- chart-csapat tagjai egyetértet­tek azzal a feltevéssel, misze­rint az üzemekben általában jobban kellene szorgalmazni a másik oldal érvényrejutását is A baráti megbeszélésen a bíráló szó sem hiányzott. A szocialista brigád tagjai kife­jezték reményüket, hogy az újság többet foglalkozik majd a Béke-aknai dolgozók hely­zetével, eredményeikkel, pana­szaikkal. Egyben örömmel és büszkén mondták el, hogy a Béke­aknán jó kollektív szellem uralkodik, vezetők és munká­sok megértik egymást. A szo­cialista brigádmozgalom sokat segített ebben is. Az ankét résztvevői helyes kezdeményezésnek tartották a megbeszélést és hangoztatták, hogy hasznos volt számukra is, (Szflts) HiltKIC Sürgősen intézkedjenek? Szombaton a pécsváradi gép­állomás körzetében leálltak a traktorok. Nem azért, mer nem volt munkájuk, banem azért, mert elfogyott a gázolajuk. Hiá­ba lesték az Afor gázolajat szál­lító kocsiját, az csak nem jött. — Tavaly ilyenkor, pontosab­ban március 20-lg összesen har­minc tonna gázolajat kaptunk — magyarázta Petre Illés, a pécs- váradi gépállomás főmérnöke. — Most március 20-ig mindössze 15 tonnát szállítottak le, pedig a tavalyi mennyiségnél jóval több­re lett volna szükség. Az üggyel foglalkozott a gép­állomások megyei Igazgatósága is. Tárgyaltak az Afor kaposvári központjával is, ahol Így érvel- teks — A pécsi telep nem szervezi meg jól a munkát. £s mit mondanak a pécsiek? — Kérem én csak azt tudom mondani — kezdte Kővári Ede, az Afor kirendeltség vezetője —, bogy nálunk óra korlátozás van. 230 órát dolgozhatnak a gépkocsi vezetőink, többre nincs lehető­ség. És ami a legnagyobb baj: mindössze bárom kocsink val A negyediket Budapesten j»v» ják. Talán a hét végére kés lesz. — Szóval gázolaj van? — Gázolaj az van kérem, cs* az a baj, hogy nem győzzük húrom kocsival... íme ezt mondják a pécsiek. Hogy kinek van igaza? E? biztos: nem a kaposvári közpoél nak. Mert bárom kocsival, úgy* annyival, mint az elmúlt évbe« túlóráztatás nélkül több gép* lényegesen nagyobb területe dolgozó gépet ellátni nem leht A gépállomások már jelezték kaposvári központnak, hogy W van a gázolaj ellátással. A péú telepen azt mondják: — Kaposvárról még semmi M tézkedés nem Jött. J6 lenne, na végre megjönne várt Intézkedés a kaposvári kői pontból, olyan intézkedés, amel kizárná, hogy még egy oly* eset előfordulhasson, mint ami lyen előfordult legutóbb a péci várad! gépállomás körzetében. (Szalui) — VIRÁGZIK A GOLGO­TA elnevezésű balkáni nö­vény a komlói városi mú­zeumban. A csak néhány na­pig nyíló virág különleges szépségű. — IRODALMI ESTET RENDEZ hazánk felszabadu­lásának tizenötödik évfordu­lója tiszteletére a Budai II. nőtanács ma este 7 órai kez­dettel a budai pártszervezet helyiségében. Az Irodalmi esten a „Jelenkor” irodalmi folyóirat munkatársai: Gyenls József, Bertha Bulcsu és Pál József saját műveikből ad­nak elő. — PÉCSSZABOLCS VÍZ­ELLÁTÁSÁNAK megjavítá­sa érdekében a Pécsi Víz- és Csatornaművek Rigódertől új vezetéket épít egészen a falu határáig. A munkálato­kat a nyáron fejezik be. Ne rakjunk tüzet az erdőben! Az utóbbi naplókban meg­szaporodott erdőtüzek miatt jelentős károsodás érte a nép­gazdaságot. A vizsgálatok során megál­lapítottuk, hogy a tüzeket csaknem minden esetben a vigyázatlanság okozta. A további tűzesetek meg­előzése érdekében a Baranya megyei Tűzrendészet! Osztály parancsnokság és a Mecseki Állami Erdőgazdaság az aláb­biak megtartására hívja fel a város és a megye lakosságát: Erdőben, erdőn kívüli fásí­tásban és a hozzájuk tartozó területeken nyílt tüzet ne rakjanak, égő gyufát, cigaret­tát, vagy más tűzveszélyes tárgyat ne dobjanak él. Aki az erdőben, erdőn kí­vüli fásításban tüzet talál, azt oltfea el. Ha az erdőtüzet ki­terjedésénél fogva eloltani nem tudja, azonnal jelentse azt a legközelebbi hatóság­nak, vagy erdészeti szervnek. Az iskolák és egyéb kirán­dulócsoportok a helyileg ille­tékes erdészeti szervektől az erdőben való tartózkodásra kérjenek engedélyt. Mindenki tartsa állampol­gári kötelességének, hogy er­dőtűz esetén a rendelkezésre álló eszközzel részt vegyen a tűz eloltásában: — OLCSÓ KÍNAI teás él mökkás készletek érkeztek & Üveg- és Porcelánértékesíti Nagykereskedelmi Vállalat hoz. A készleteket 125—18* forintos áron az üvegszakbol tok, a vegyes szaküzletek éj az Állami Áruház üvegoszta lya hozza forgalomba. — „BEKÖTÖTT SZEM MEL" című háromfelvonásó színmüvet március 25-én pénteken este 7 órakor ma­tatja be az Orvostudomány1 Egyetem KI SZ-szervezete 1 kulturális seregszemle kérc tében a KISZ és Szakszerv? zetek Doktor Sándor Műi#' lődési Házában. — EMLÉKESTET tartöt* március 23-án. szerdán este 1 TIT irodalmi szakosztálya dr Litványi László volt szako®' tályi elnök elhunyta alkalmi ból. Az elhunytról dr. Kol^ Ferenc főiskolai tanár eml* kezelt meg. Ez alkalomba megválasztották az Irodain11 szakosztály új elnökét is Self mes Ferenc főiskolai tan»1 személyében. Mecseki Állami Erdőgazdaság Baranya megyei Tűzrendészet! Osztályparancsnokság. tészetl kollégium hallgatóit, nőm a mat napon a Szőlészeti Kutat’ Intézet a tzentmiklósi és mánte telepein metszési és oltván? készítési bemutatót tart a koW, gium hallgatói és az érdeklőé, vendégek részére. A részvei* díjtalan. Indulás déli 11 órakor • _______ __ _ ,é Sz échenyi tárról (a régészeti rn? zeum elótt) a rendes pétiére. autóbuszjárattal. Vendégeket szívesen lát a titkárság. — A SZÉCHENYI FIUGltf' NÁZIUM 1960 március 26-é* szombaton este 7 órai ke?' dettel Iskolabált rendez a esi Járási Tanács Kulit11 Gyula utca 5. szám alatti te1' mében. Megíhívóigénylés # jegvelővétel naponta de. 9^ 13 óráig az iskola irodájába11 ............................................»«r Sz ovjet film 6ERKESI ANDRÁS: 9 —. Lehet-e teljes szívvel, anyai szeretettel szeretni a más gyermekét, lehet-e valami képpen pótolni az édesanyát? Erre a kérdésre ad feleletet az „Idegen gyermek” című, egyszerű, megkapó történetet bemutató szovjet film. Data mozdonyvezető fiata­lon elveszíti feleségét, egyedü marad a kis Gijával és Dijá­val. A gyerekek az utcán ne­velkednek, csak este találkoz­nak otthon az apjukkal. Egy alkalommal azonban különös dolog történik, a rollerező Giját elüti egy teherautő. ösz- szeröffen az egész utca, a so­főr nekiesik a védtelen gye­reknek Éppen arra jön egy fiatal egyetemista lány: Nató, aki védelmébe veszi a két gye­reket és haza kíséri őket. Több alkalommal is találkoznak Na- tóval. a gyerekek megszeretik őt. Peregnek a napok, s a fia­tal lány szívéhez is hozzá nő a 2 gyerek. Az apát is meghatja a gyerekeknek ez a rajongó szeretete, s neki is tetszik t csinos egye;emista lány, s fe- leségül veszi. Nem tart &>c ban sokáig ez a családi bol­dogság, mert egy este megje­lenek a lakásban Data régi sze­retőié Data elmegy a várat! a vendéggel, ott hagyja ifjú fe­leségét és a két gyerekét. Nagy megrázkódtatást jelent ez a fiatalaszonynak, s őszecsoma- gol, hogy elutazzon ő is. Nem fr*t azonban mesze, mert a I gyerekek kimennek utána a állomásra, s Nató ráébred hogy ragaszkodásukkal, féltő szeretetükkel magukhoz lánco ták őt. Ez a film rövid tör ténete. — Mi az ami emberközelbe hozza ezt az egyszerű történe tét, ami feledhetetlenné tesz szereplőit? A rendező legna­gyobb érdeme, a szereplők, különösképpen a gyereksze­replők kitűnő megválasztása^ Úgyszólván minden szerepű jól oldja meg feladatát. Cici no Cilisvili, Otar Kobaridze játékát gazdag lélekrajz jel­lemzi. Cicino Cilisvili alakítá­sáról elhisszük, hogy fel tudja áldozni fiatal éveit, egyetemi tanulmányait Gija és Lija ra­gaszkodó szeretetéért. Zengő, mély húrokat pendít meg ben­nünk ez a film. Egy-egy pilla­natra megfeszül arcizmunk, de a másik percben már fel­oldja ezt a szívünkből kibugy- gyanó meleg érzés, amit a film kockák ébresztenek bennünk. A film rendezője: Tengiz Abuladze mesterien oldotta meg a gyerek-jelenteket, am arra vall, hogy a gyermekié­lek alapos ismerője. Érdemes megtekinteni az .Idegen gyermekek”-«! né­hány maradandó emberi jel­lemvonás, meleg humanizmus teszi feledhetetlenné és jelen­tős élménnyé a filmet. — H •“ (10) Mit tett 8 eddig a népi de­mokráciáért? Semmit. Még arra sem volt kapható, hogy a hídépítésben társadalmi mun­kát végezzen, pedig a többi tanár lelkesen jött. A kuta­tására hivatkozik! Persze az ilyen kutatómunka nem rossz dolog. Vagy sikerül, vagy nem. És Holubnak nem akar sike­rülni. Különben is 1945-ig Lóndonban élt. Ez mindent megmagyaráz. Az ellenség jól dolgozik. Evekre előre. Kallós mindezt átgondolta, de mire odáig jutott, hogy megszólaljon, hangja, viselke­dése mégiscsak alázatos lett. Dühös volt magára gyengesé­géért. Hiába, belenevelték ezt a gyalázatos ezolgaszellemet. Az a húsz év, amit díjnokkénl töltött a minisztériumban, nem múlt el nyomtalanul. Igaza van a fiának, aki szolga lelkű­nek nevezi őt. — Parancsoljon, professzor elvtárs, foglaljon helyet. — Köszönöm — hárította el a felkínálást Holub. — Kér­dezni szeretnék valamit. — Ke­zét szokása szerint háta mö­gött összekulcsolta, és fel-alá sétált, mint hallgatói előtt a katedrán. Kallós zavartan pis­logott. Nézte a tudós finom szabású szürke öltönyét, hófe­hér puplin ingét, az aprómin­tás kék nyakkendőt, a hegyes orrú cipőt, mely szikrázva ver­te vissza a kora délelőtti nap fényét. — Tudom, nem rám tartozik — hallotta az ősz hajú tudós hangját —, de mégis szeret­ném tisztán látni, hogy miért zárták hí Krasznait? Mondhat­na erről nekem valamit? Kallós már az első percben érezte, hogy Holub miért Jött, számított is a tudós közbenjá­rására, most mégis habozott a válasszal. Tegnap óta többször felmerült benne a kétség, he­lyesen cselekedett-e? Talán sú­lyos volt az ítélet. Aztán el- kergette magától a gondolato­kat. Az osztályharc keménysé­get kíván. A szocializmust nem lehet gyengeséggel építeni. Vállalhat fa-e a felelősséget, ha Krasznai mégis kém? Nem. Inkább egy ember szenvedjen, mint a közösség. Egy kém sok kárt okozhat. Valahol — ?nár nem tudná megmondani hol — olvasott egy Napoleon-idézetei 9 kémekről. Akkor jól meg­jegyezte és sokat gondolko­dott rajta. Fel is jegyezte fü­zetébe. „Nagy emberek, nagy mondásai" — ezt írta a füzet­re, és rendszeresen megtanul­ta ezeket a mondásokat. Csak­hogy most nem jut eszébe, pe­dig nagyon találó volt ez a megállapítás. Mindegy. Nem töri rajta a fejét, ö azért ke­rült ilyen felelős beosztásba, hogy éberen őrködjön ezen a területen. Neki meg különö­sen ébernek kell lennie, azzal is bizonyítania kell, hogy vég­leg szakított volt osztályával. Megmondja keményen Holub­nak a véleményét. Nem ijed meg tőle. — Kérem, professzor elvtárs — szólt —, Krasznai súlyos szabálytalanságot követett el... — Mert nem írta be apja hollétét, ugye? — vágott köz­be a tudós. — lgen.n — De annak a fiúnak sem­mi köze az apjához. Csak ala­posan meg kellett volna nézni a körülményeket. Ezért nem lehet senkit kizárni! Ez a fiú nem közönséges hallgató, ez egy tehetség, tudományos re­ménység. aki már ma nagyobb felkészültséggel rendelkezik, mint sok tanársegéd... Kallós többször is közbe akart szólni, de Holub nem engedte. Felhevülten folytatta: — Nem, barátom. Ebbe én nem nyugszom bele Amennyi­ben nem vizsgálják felül azon­nal az ügyét, még a mai na­pon benyújtom lemondáso­mat. Követelem, hogy engem is zárjanak ki az egyetemről. Követelem, érti, Kallós kar- társ?! A tanulmányi vezető meg­rémült. Tudta, hogy Hol«5 nem játszik a szavaklcal, or­szágos botrány lesz a dologból ha a tudós benyújtja lemon­dását. Gondolataiban átélte 11 következményeket. A vizsgád bizottság firtatja Holub lemon­dásának okát... Nem, ez ve# következhet be, mert akkrf legjobb esetben menesztik őt■' Legjobb esetben... Erősen el­gondolkodott. A döntést mM felküldte a minisztériumból nem kérheti vissza, nem tud­ná elfogadhatóan megindokol­ni. Valamit mégis csináin1 kell. Töprengve bámult a tu­dós bosszús arcába. Aztif megtalálta a megoldást, s fél szorongása felengedett Hangot változtatva, fontol' íródva megszólalt. — Professzor kartárs. sö£ hős az ügy sokkal komolyabb Krasznaival a rendőrség V0' Utikai szervei foglalkozna*■ Nincs felhatalmazásom, hotf1 erről, többet mondjak. Tanáéi­ként mondhatom, hogy ne# érdemes ma senkiért kiállni■ Holub meglepődött. Ol*#* hirtelen állt meg, mintha bű ütődött volna — Hazudó" volna a fiú? Mégsem Kalló* személyes müve? Családot* t mierekben7 — Hámját leto#' pította a meglepődés. — Annyit tessék csak mi#', dani, a rendőrség Kra*ma'. személyével már a fegyel#‘ előtt foglalkozott? (Folytatása következik^

Next

/
Thumbnails
Contents