Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

NAPLÓ I960. FEBRUÁR Algéria gazdasági jelentftsége ~-rr_-/T»iQron SíJi-twtMMs f *-)*‘^S— ■s^sSi <j£ * .-..*42 - “ :> *»**\j •’*»|5«5y* ALGERIA iT ‘ A 10 millió lakosú Algéria Észak-Afrikában két független arab 'állam; Marokkó és Tu­nézia között terül eL A múlt század harmincas éveitől kezdve az elaő világhá­borút megelőző évekig a fran­cia gyarmatosítók fokozatosan meghódították a 2,2 millió négyzetkilométer nagyságú dé­li részén sivatagos, északon a keskeny parti síkság kivételé­vel pedig hegyes területet. A francia állam jog jelenleg Algériát két részre osztja fel. Az északi rész a tulajdonkép­peni Algéria, az őszterület­nek csupán egytizede, a la­kosságának azonban 90 száza­léka él ezen a területen: a kö­zel 2 millió négyzetkilométer­nyi déli terület a Szahara, az oázisok kivételével jófor­mán teljesen lakatlan, s leg­nagyobb részét a hasonnevű sivatag homoktengere borítja. Az utóbbi évekig kizárólag Észak-Algéria gazdasági jelen­tősége állt előtérben, mert az itt élő mintegy 1 millió főleg francia telepes birtokában lé­vő hatalmas szőlő —olivabogyó — déligyümölcs ültetvények óriást jövedelmet biztosítottak számukra. így például a 400 ezer hektár szőlőterület szüret­kor átlag 15—18 millió hekto­liter bort ad; ez a mennyiség a kapitalista világ borterme­lésnek közel tíz százaléka. — Algéria egyúttal — a kapita­lista világ borexportjának két­harmadával — a világ legna­gyobb borexportőrje is. Az évi átlagos 200 ezer tonnányi oli- vabogyó-termelése (melyből ■ mintegy 30 ezer tonna olíva-1 olajat sajtolnak), valamnit a fennsíkokon elterülő 450 ezer hektárnyi terjedelmű pára töl­gy esek sok ezer tonnányi para- fatermelése világviszonylatban ugyancsak jelentős. Az algé­riai vasércbányák évente 3 millió tonna jóminőségű vas­ércét, a foszfát-bányák pedig 600 ezer tonna foszfátot szol­gáltatnak. Említésre méltó még az ólom és cink (horgany) bányák termelése is. A Szahara északi részén né­hány évvel ezelőtt tárták fel a Haasi Messaoudi kőolajme­zőt, melyről Bougia kikötőjébe — Tougourton keresztül —1 csővezetéken szállítják a kő­olajat. Ma már a Szaharában a francia olajtársaságok mel­lett, több millió hektárnyi koncessziós területen amerikai és angol—holland (SHELL) olajtrösztök is kutatnak, még­pedig eredménnyel, kőolaj után. A geológusok nemcsak kőolaj- és főldgáamezőket tár­tak fel, hanem jelentős ólom-, réz-, magán-, wolfram, sőt uránérc telepeket is felfedez­tek. Az évtizedeken keresztül teljesen értéktelennek tartott Szahara gazdasági jelentősége napjainkban ugrásszerűen meg nőtt. Algéria tehát természeti kin csekben igen gazdag ország, mégis az arab lakosság óriási többsége rendkívül elmaradott viszályok között él. A francia gyarmatosítók politikai, szo­ciális elnyomása ellen hat év­vel ezelőtt fegyveres harc rob­bant ki, mely azóta is tart egy független Algéria megte­remtése érdekében. A francia atomrobbantás visszhangja Közgyűlést tartott a Pécsi Bőrgyári Torna Club Szomor Ferencet és Danyi Lászlót ' eltiltották a labdarúgástól A Pécsi Bőrgyári Torna Club február 13-án, szombaton délután tartotta meg rendes évi közgyűlését a bőrgyár .kultúrtermében. A közgyűlés Iránt nagy volt az érdeklődés, mintegy száznyolcvan sportoló jelent meg. A közgyűlésen Leipám Ist­ván. a BTC elnöke részletesen beszámolt az elmúlt évi mun­káról, majd Nagy Lajos gaz­dasági felelős, a sportklub ta­valyi gazdasági eredményeit ismertette. Gulyás József, a felügyelő bizottság elnökének beszámolója után, Marton László, a fegyelmi bizottság tagja a közgyűlés elé terjesz­tette Szomor Ferenc és Danyi László fegyelmi ügyét. Beje­lentette, hogy a fegyelmi bi­zottság határozata értelmében Szomor Ferencet kilenc hónap­ig, Danyi Lászlót pedig egy évre eltiltották a labdarúgás­tól. A fegyelmi bizottság beje­lentése után sor került a vi­tára, a hozzászólásokra. A hoz­zászólásokból kitűnt, hogy a BTC mindenegyes szakosztálya — kivéve a természetjáró szakosztályt — rendszeresen és Jól működött. A természet- járó szakosztály tavaly nem tudta eléggé mozgósítani a bőr gyári dolgozókat, akik a szer­vezett kirándulásokon csak csekély létszámmal vettek részt A közgyűlésen kihirdették a bőrgyárbon végzett közvéle­mény-kutatás eredményét ar­ról, hogy ki a BTC három legjobb sportolója- Az ered­mény: 1. Bács-Berger Györgyi, 3. Szegleti Istvánná 3. Hor- iMi Káamér BONN A Német Szociáldemokrata Párt a francia atomrobbanitás- rói kiadott sajtónyilatkozatá­ban „az utóbbi idők egyik leg- sajnálatosabb hírének” minősí­ti a francia atomk ísórlétről szóló bejelentést. A nyilatkozat szerint a£ atomklub kibővítése veszéllyel fenyegeti a bókét és a nemzetközi biztonságot. A nyugatnémet szociáldemokra­ták felhasználják ezt az alkal mat, hogy megismételjék az ellenőrzött leszerelésről szóló nemzetközi megállapodás mi­előbbi megkötésére vonatkozó követelésüket. KAIRO Kairóban hivatalos szemé­lyek élesen elítélik a franciá­kat az atomkísérlet végrehaj­tása miatt Kamel Elsenaawi, az A1 Gumhurija szerkesztő­je a lap vezércikkében így ír: a világ tudja, hogy Franciaor­szág a kísérlettel nem előre­haladottságát, hanem elmara­dottságát bizonyította be az atomerő területén« AKKRA Krame Nkrumah ghanai mi­niszterelnök bejelentette, hogy Ghánában zárolták a francia cégek követeléseit addig, amíg nem tisztázódik, milyen hatás­sal lesznek Ghana lakosságéra szombaton reggel végrehaj­tott és a még kilátásba helye­zett további atomfegyverkísér­letek. Valószínűnek tartják Akkrában, hogy a francia atomrobbantás a tiltakozó tün­tetések új hullámát idézi elő. TOKIO Az atom- és hidrogénfegy­ver betiltását követelő japán bizottság egy sajtóértekezleten kifejezte azt a véleményét, hogy a francia atomrobbantás „sötét felhők árnyékát veti“ a nemzetközi leszerelési törek­vésekre és sérti a világ béke- szerető népeinek békevágyát. A bizottság szerint a kísérlet nem emeli a franciák hírne­vét. ROMA A Paese Sera című olasz lap így ír: „A szombat reggeli ese­mény kétszeresen is nyugtala nító: egyrészt a Párizs—Bonn —Róma háromszög pozíciójá­nak megerősítésére irányúi és ezzel súlyosbítja a nézetelté réseket az Atlanti Szövetség­ben, másrészt olyan felelőtlen tettel igyekszik ezt a célt el­érni, amely az emberek mii lióinak életét fenyegeti“. Adatok a francia atombombáról A Reuter a France Soir cí­mű párizsi lapot idézve adato­kat közöl a szombaton felrob­bantott francia atombombáról. Ezek szerint a bomba robba­nóereje valamivel kevesebb volt, mint 100 000 tonna TNT, azaz robbanóereje ötször ak­kora, mint az 1945-ben Hiro­simára ledobott bombáé. Az első francia atombomba költ­ségét 4 500000 új frankra be­csülik, llgéríai jelentés Az algériai nemzeti felsza­badító hadsereg főparancsnok­sága jelentést adott ki a feb­ruár 8-1 harcokról. Ezen a na­pon a francia gyarmati csa­patok 120 halottat és 59 sebe­sültet vesztettek. Az algériai harcosok megsemmisítettek nyolc francia páncélkocsit, fel­robbantottak egy katonai sze­relvényt, lelőttek egy katonai repülőgépet és hét francia katonát foglyulejtettek. Az algériai csapatok több támadó hadműveletet indítot- j tak a franciák ellen Idenauer „nem hisz az enyhilésben" A DPA jelentése szerint Adenauer nyugatnémet kan­cellár szombaton egy szélső- jobboldali szervezetben beszé­det mondott. A beszéd előtt a Folynak az előkészületek Párizsban Hruscsov fogadására és a csúcskonferenciára Egy hónap választja él a francia fővárost kimagasló vendégének, , Hruscsovnak megérkezése napjától. Három hónap múlva pedig a kelet— nyugati csúcstalálkozó részt­vevőit köszöntheti falai kö­zött Párizs. A nagy események technikai előkészítése nagy­ban foűyilk. Az orlyi repülő­téren még nem épült meg a központi épület, ezért külön Hruscsov méltó fogadására 36 méter széles fémalkötimányt emelnék, amely egyetlen nagy szalonból áll majd, s itt zajlik le az ünnepélyes fogadtatás. A (külügyminisztérium sajtó- osztályán több száz külföldi újságíró érkezésére számíta­nak, s azt várják, hogy az új­ságírók közül százan és százan fogják végigkísérni francia- országi kőrútján a szovjet kor­mányfőt. A csúcstalálkozó előkészíté­se is fejtörést okoz a francia hatóságoknak. Az újságírók hadára kell elsősorban gondot fordítani. Ha nem is számol­nak azzal, hogy megdőlne az 1955-ös genfi konferencia új­ságíró rekordja (háromezer újságíró volt), úgy vélik, nem sókkal maradnak el ettől a számtól. A francia külügymi­nisztériumban teljesen genfi mintára kívánják berendezni a csúcskonferencia mellett mű­ködő intézményeket, szerve­ket. [ szerveret elnöke felszólította a bonni államférfit, „maradjon állhatatos”, legyen hű önma­gához. A kancellár készséggel eleget tett a kérésnek. Beszédében a legújabb nem­zetközi eseményekkel foglal­kozva a Szovjetunió csendes­óceáni űrrakéta-kísérleteit, va­lamint Hruscsov Gronchival és Nehruval folytatott tárgyalá­sait igyekezett úgy beállítani, hogy azok az enyhülés irány­zata ellen hatnak. A bonni kancellár kijelentette: „nem hiszek az enyhülésben”. Ezután a csúcsértekezletről fejtette ki nézeteit. Mereven elzárkózott az elől. hogy a nyugati hatalmak engedmé­nyeket tegyenek. Szerinte minden esetleges engedmé­nyért „megfelelő ellenértéket” kell kapniok. Követelte, hagyj a berlini kérdést a német kér­déssel összekapcsolva tárgyal­ják meg és utasítsák el a Ber­linre vonatkozó szovjet javas­latokat, mert Berlinhez a Szovjetuniónak nincs semmi köze jelentette (ki. A kancellár végül hevesen kirohant a Német Demokrati­kus Köztársaság ellen és szi­dalmazta annak társadalmi rendszerét. Á francia atombomba Rövid hír. Szonstl hajnalban felrobbantott francia atombombát a I harában. Aztán egy mi „a Strasbourg« földre* megfigyelő állomáson s> baton, magyar idő sít 7 óra 12 perekor gyí földlökést észleltek. anM a francia atombomba f«ril bantása idézett elő.” Nem meglepő hírek, napok óta készültek eV az atombombának a f«# hántására. És most roW tolták fel. A szovjet miniszteréi Ázsiában jár, hogy el® vigye a békét. Soktízezef lométert tesz meg, & megértesse mindenki mindenki érdeke a ® Géniben arról tárgy® Szovjetunió, az Egyesüli lamok és Nagy-Brita*l hogyan lehetne vég® megszüntetni az atomba* kísérleteket. Felrobbant atombomba minden M meztetés ellenére. Az ef arab viliig tiltakozott, egyházak világtanácsa olyan értelmű felhívást W zeit a francia kormányt hogy ne robbantsa fel a * harai atombombát. 8® ellenére felrobbantották. — Franciaország MjJ névjegyét az atomblnb 4 szobájában, s belép a legzártabbkörd klubjába igy kezdődött a francia > dió kommentárja. És mit szól ehhez a* * ca embere? A francia rádió riporté amikor szombaton reg munkába igyekvő cn két kérdezett meg, xr, tői ezt a választ kapta: < csináljak én m baval?” És Washingtonban ttd* zően fogadták a hírt. Ml*' da képmutatás! Genfbesj amerikaiak is az atomW? ba betiltásáról tárgyalj Washingtonban pedig ugír csak az amerikaiak kéé” zően fogadják az atomW' ba felrobbantásának hír® Az atombomba fel robb®. Ki örül ennek? Néhány v borúra spekuláló. A szaharal atombon1' felrobbant, de annak 1®’" ja azokat perzseli majd 1** akik kiadták a parancs® felrobbantására. ______________________ At yaj dí 4 Ááfattc it. Gyilkos Harpagoa Moliére egyik komédiájának címe és főhőse: a fösvény. Ez a Harpagon, amikor meglop­ják, örjömgve rohan ki a szín­padra, aztán egyszerre csak ka rom és galléron ragadja önma­gát, mintha ő lenne a tolvaj, akit elfognak. A fösvény vég­eredményben mindig önmagát lopja meg.,A fösvénység min­denképpen ' tolvajt ás és ráfize­tés. Fréjus-ben Harpagon kí­sért: Fréjus-ben a fösvénység gyilkolt. A fréjusi gátépítés történe­tének van egy állandóan visz- szatérő nyílgösködő motívuma, akadékoskodó refrénje, és ez: a takarékoskodás. A kicsinyes, nyárs polgári, orránál tovább nem látó spórolás: a krajcá- roskodás. Ez az alaptünet már csírájában hordozza a követ­kezményt: a katasztrófa lehe­tőségét. A természettel, az ele­mekkel folytatott harc a maxi­mumot követeli az embertől ( minden vonatkozásban. A ter­vezés és költségvetés ugyan­akkor a minimumot hangsú­lyozta ki: a 700 milliót. Es még ezt a határt sem tartották be. Amikor egy marseillesi cég ajánlata a mMmamot 9M millióra csökkentette, a kor­mány boldog fellélegzéssé] mondta ki az igent. Itt, ennél a különbségnél a 120 milliónál kell keresni a közvetlen, a kézenfekvő okot. Az államháztartás megtakari- ott 120 milliót, de a vállakozó mgy egyenlítheti ki a különb­séget? Csak a más bőrén és kárán: rosszabb munkával, hajszolt munkával és — rosz- szabb, olcsóbb anyaggal. Idő-, pénz-, és anyagnyereséggel. Profittal. Államháztartási meg gondolás az egyik oldalon és a legnyilvánvalóbb nyerészkedés a másikon: e két azonos törek­vés egybehangoltsága repesz- tette a gátat és mosta alá a falat A cemen topóról ás és ce- menttolvajlás közös nevezőre hozott múzsája és lehetősége keverte itt katasztrófává a be­tont. Cementtolvajok, cementcaa- lók mindenütt vannak. Kis ee- mentozarkák is akadnak majd minden építkezésnél. Nálunk is. De tények és tünetek itt ki­vételek. és peremjelenségek. Anomáliák, melyek nem a szo­cialista társadalmi rendből adódnak, hanem annak ellené­re és ellenében. De Fréjusben a tőkés társadalmi rend kor mánya és vállalkozója egymást segítőn és falazón dolgozott. A más bőrén való spórolós volt az az együttes Indíték, mely bűnös következétességgel tor­kolt katasztrófába. Fréjusben egy ország uralmon levő kor­mánya fukarkodott és verte fogához a garast és a parla­mentben a kommunista inter- pellálők intése után la, szem­hunyva, cinkosként hagyta dől lalkozót, hogy 120 millió meg­maradjon. Mire maradjon? Miért, mi célból spóroltak, zsugoriskodtak Frejusben? Mi­re kellett az itt és fgy megta­karított pénz? Franciaország, melv a múlt században a világ bankára volt, krónikus pénz­hiánybán szenved. A franca takarékossági mánia: jnuszáj- zsugoriskodás. De mi az idült pénztelenség legközvetle­nebb oka? Hol az a lyuk, ahol minden kifolyik? Micsoda vál­lalkozás az, amely csak nyeli a piénzt és nem hoz semmit a konyhára. Egy szóval felelhe­tünk: a háború. Közelebbről: az értelmetlen, időszerűtlen háborúk erőltetése és folytatá­sa. A háborúba-gabalyodott- ság, amelyből nehéz a kiút. Rossz üzlet a háború: egy an­gol közgazdász már 1914-ben ezzel a lehetetlenek látszó ki­jelentéssel lepte meg a vilá­got. Rossz üzlet az országok egésze szempontjából: a tömeg, a hivatalok, a dolgozó, a kis­ember, az adózó szempontjá­ból. De a gazdagok gazdagab­bak lesznek tőle és a fegyver- gyári osztalékok békében is háborús szinten maradnak: A háború: 06ztályharc, osztály­ügy. Tőmegelnyomás, tömeg- kizsákmányolás, tömegnyomo- rítás a velejárója. A háború hiénái, uszítói, tollbetyárjai, Pénz- és iparmágnásai,- vala­mint az öldöklés tudományá­nak professzionistái: a kapita­lista vezérkarok és a tiszti kasztok, csak egyetlen folya­matosságot Ismernek, forszí­roznak és praktizálnak: a há­ború pcmnaneneláját, örökké­A francia tőkések a gy®* ti imperializmus gyümölcs1 élősködtek. Es a másodé 1 ágháború után ez a fő í delmi forrás veszélybe k« És ennek elapadását — b t mati népek öneszmélését. rendelkezését — fegyv< háborúval, büntető expt'd kai akarják megakadó'?1 Franciaország a második ' háború utáni béke tizeitől évében is háborúban all óta Franciaország nem i! tűzszünetet! Viszont fe<0 nél, háborúnál országén több körság nincsen. A há zsarol, sorvaszt és sze-'é A békebeli, régi alkoholé1* plakát köztudatba átme*1 viccé kapott szavait: „A* kohol öl, butít és nyort* dönt”, minden változtatás kül a háborúra ts lehet H, mazni: a háború öl. but* nyomorba dönt- A f-3 gyarmati háború sorsa * sága és eredménye por*1 lemérhető a frank értékf'5 Tőkés társadalmi rend le* tantárgyából — a finánc* ilyen szégyenteljesen métf' vizsgázott Dühében, tchj lenségében, kiúttalanság csapkod, tör ás zúz, pucc«* szervez, háborút ordít és borút visel csak azért is: n más gondja és baja, nin<^ reménye és gesztusa, mi*1 ide koncentrál, semmi n** nem törődik. Ennek a ne«11 lásnak lett áldozata és f\ ménye: Fréjus. A gátfo*^ meg kellett repedni: a k»** rófa a logika minden & nyével következett be!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents