Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-14 / 38. szám

IMO. FEBRUÁR 14. 7 N A P Lfl ht/ej oMt/oNIt id[h .4 váióperen bíró előtt fiatal házaspár áll A férj 24 éves, c; asszony 3 évvel fiatalabb. Alig két éve kerültek össze. A válás oka 7 ' *m Nem iUünk egymáshoz — mondják, szinte egyszerre. —■ A kikor miért házasodtak össze szinte gyerekfejjel? Sze­relemből? — kérdi a bíró. Mindketten hallgatnak. A padlót nézik. — Bíró úr — szólal meg kis idő múlva a férj —; meg­mondom őszintén. ;í nem szerelemből. js Es elmondja, hogy ,a Maca volt a legjobb nő az ismerő­seim között”, a többi fiúnak is nagyon tetszett, neki is, hát elvette. Még egy hónapig sem. jártak jegyben — megeskudlek. Aztán az asszony is bekapcsolódik a beszédbe s a szavak nyo­mán mind világosabb lesz az, hogyan érkezett el ez a házas­ság a válóperes bíró szobájáig. Amikor elmennek, azt mondja a bíró: —• Nem lehet eleget beszélni, írni a .gyerekházassagokróí”. Erről beszélgettünk. Húsz év tapasztalatait mondotta el, ennyi ideje már, hogy válóperekkel foglalkozik. Hol is kezdődnék ezek a ,&yerekházasságok’\ amelyeknek válás a végük? Vagy ha nem is válás, de egy egész élet, két ember egész elrontott élete fakad belőle. A meggondolatlan­ságból, Fiatalok, 20—22 évesek, Dolgoznak. A lány Is, a fiú is. Vau pénzük, lehetőségük a szórakozásra. Ma egy rendesen dolgozó fiúnak vagy lánynak általában nem okoz különösebb gondot egy rendes ruha megvétele. (Meg kell csak nézni a táncesteket.) Megismerkednek egymással, egy andalító tangó, egy vérpezsdítő rumba, egy rnegübbent szoknya... és számos fiatal azt hiszi; ez a szerelem. Azt hiszi, hogy két tangó elég egymás megismeréséhez* Van egy mondás, így hangzik: az ember míg fiatal, tapasz­talatok hiányában sokszor nem tud mit Icezdcnt erejével, vi­szont idős korában erő híján nem tud mit kezdeni tapasztala­taival. Persze a gondolat nem állja meg száz százalékig a he­lyét, de mint szokás mondani, „van benne valami”. A fiatalok, amint azt a válóperes akták bizonyítják, sok esetben elégsé­gesnek tartják a házassághoz, ha „külsőleg” tetszenek egymás­nak. A fiú jóképű, a lány csinos, megtetszenek egymásnak. Ez eddig rendben van. De ezek a .Jeltételek” korántsem ele­gendők ahhoz, hogy két ember boldogságban élje le egymás mellett az életét. A házassághoz több kell. Egymás belső ér­tékének megismerése is. S ez a dolog nehezebbik oldala, eh­hez szükséges az élettapasztalat. Az egymáséhoz hasonló gon­dolkodásmód, az életről alkotott vélemények azonossága és még sorolhatnánk a „kritériumokat'', amelyek szükségesek a boldog házasság alapjainak lerakásához. Természetes, azt kí­vánni sem lehet, hogy két ember a házasság előtt a legala­posabban kiismerje egymást. Ehhez sokszor még évtizedek sem elégségesek. De feltétlen nagyfokú könnyelműség ennek az ellenkezője is, ha két fiatal egymásról csak annyit tud, hogy »jól táncol”. Felelőtlenség ilyen alapon házasságra lépni. Nem­csak maguk iránt felelőtlenség, hanem a társadalommal szem­ben is. Az ilyen házasságok nemcsak a házasfelek életét, ha­nem a gyermekek életét is megbolygatják. Tapasztalat bizo­nyítja, hogy például a fiatalkori bűnözők életkörülményeinek vizsgálatánál legtöbb esetben a szülők életének „görbe vona­lai” találhatók. A családi veszekedés, az ellentétek, a válás sok esetben melegágya a gyerek rossz útra tévedésének. Ha a fiatalok korai házassága és az ebből fakadó problé­mák kerülnek szóba, vannak, akik határozottan kijelentik: én nem engedném a fiúkat 25 éves korukig megnősülni. Vitai­kozni lehet ezen, hiszen az emberek nem egyformák. Vannak, akik már 25 éves koruk előtt is komoly megfontoltsággal szemlélik az életet, elégséges felelősségérzéssel rendelkeznek. Aztán vannak, akiknek —> mint mondani szokás — negyven éves korukra sem „nő be a fejük lágya”. Az évek szerinti ha­tárvonal meghúzása tehát nem lehet a probléma, megoldásá­nak alapja. Elrontott házasságok mindig lesznek, fiataloknál, idősebbeknél egyaránt. Tény azonban, hogy elsősorban a fia­talok számára szükséges tanácsokat adni. Csak helyeselni lehet azokat a kezdeményezéseket, amelyek különböző előadások keretében beszélnek erről a problémáról. Könnyebb-e a fiataloknak ma megnősülni, mint régen? Feltétlen. Ma már nem szükséges érdekházasságot kötni senki­nek. Régebben sok példa volt arra, hogy a fiatalokat a szülők valami érdekből — föld. ház, vagyon — összeboronálták. Ma már nem a régi értelemben vett vagyon növelése a házasság alapja. Fiatalok, életerősek, van mindenki számára becsületes munkaalkalom, van az életüknek nemcsak jelenje, hanem távlati, biztos célja is. Kell-e ennél nagyobb gazdagság? Sza- bad-e egy ilyen gazdagságot egy megfontolatlan házassággal elherdálni? Egy jó házasság viszont hozzájárul ennek a gaz­dagságnak a gyarapításához. Érdemes tehát megfontolni! „Gyerekfejjel” mindenesetre kockázatos az élet egyik legje­lentősebb lépését megtenni. Nincs recept a jó házasságra. Senki sem akar úgy járni, az a bizonyos előadó, aki népes hallgatóság előtt a jó ,házasságról, ennek „előírásairól” tartott beszédet s közben egy ccduUít tettek az asztalára s a cédulán a következő szöveg: „Hagyd abba az előadást, siess haza, mert a feleséged elköl­tözött.” tan! A fiataloknak csak egy tanácsot tudunk adni: megfcmtol­e-t-e.-’ Egyenruhát mérték után erdészeti, pénzügyőri, honvédségi, rendőrségi MÁV stb. készít a Pécsi Ruha- és Cipőipari Vállalat EGYENRUHÁZATI szabósága Várady Antal utca 9. Hány váza, hány korsó, hány karcsú virágcserép került már ki azóta a keze alól? Ki tudna arról számot adni? Tizenhárom éves voltam, amikor felébredt bennem az ősök nimbuszának tisztelete, amikor kecses formát öltött A fazekasművészet mesterénél Éppen negyven eszten­deje, hogy Horváth János bá­csi a fazekas mesterséggel fog­lalkozik. Negyven év nagy idő. kezem nyomán az alaktalan anyag. Boldogan futottam a nagyapámhoz készítményem­mel — sikerült az első vázat Jégballada Zene zendül, táncra perdül Rómeó s a Júliák, Sikkes a rajt, merész kanyart rajzolnak a 'korcsolyáik. Dupla Paulsen, Bőgni, Axel Rómeónk így képzeli S lám futja a tehetségből, feltűnik a messzeségből A távoli Squaw Valley. 3115 Am a képzelet csalóka kisiklik a jég alóla q a7 éeből a földre szállt, Fantázia fura jószág, felváltja a tüt valóság, Kacagnak a Júliák. yioto; ERB JANOS Az ősz nagyapa kezébe vet­te a cserepet és felcsillantak fénytelen szemei: — Ez igen! Még viszed va­lamire fiam! S azóta eljutott a nagyvilág több városába is Horváth Já­nos bácsinak a híre. Még a brüsszeli világkiállításon is szerepeltek cserépmunkái. Haj­dan, amikor még az apja Is céhmester volt, 120 fazekas- mester élt Mohácson. S azóta bizapy erősen megfogytak. Egész Baranyában úgyszólván Horváth János bácsi képviseli ezt az ősi mesterséget. — Ki volt az első fazekas- mester a famíliában — Az őseim mind fazekas­mesterek voltak. Én is tőlük tanultam az agyagformálás művészetét. — Honnan veszi az agyagot? — Kissé messze kell menni az anyagért, ki a határba, ide hét kilométerre. • 4[/f Számtalan oklevelet bronz- és ezüstérmet kapott munkáiért, Horváth Jánce bá­csi, a fazekasmesterség nép­művésze. — Mire készül most János bácsi? — Jelenleg a felszabadulási pályázatra készülök. Szeretnék valami egészen újat alkotni, ami eddig kevésbé ismeretes a fazekasmesterségben. Hét éve vagyok tagja a Népművé­szeti Szövetkezetnek. Elége­dett vagyok. Megbecsülnek a munkámért A pécsi múzeum­nak is készítek több érdekes vázát, korsót és különböző agyagedényeket. Már több kül­földi kiállításon is szerepel­tem, legközelebb majd a moszkvai kiállításon szerepel­nek munkáim. — Mit szeret legszívesebben csinálni? — Ahhoz már idős vagyok, hogy virágcserepeket, tálakat. Hatókat és korsókat készítsek nagy mennyiségben. Mostaná­ban inkább olyan tárgyakat készítek, amelyek sokkal na­gyobb gondot, elmélyülést le­nyelnek és népművésze íí szempontból is jelentős alko­tások. Nagyon szeretném, ha a Laci fiam folytatná a fa­zekason ű veszet hagyományait. Volna is érzéke hozzá, de ő valahogy más, mint mi vol­tunk gyermek korunkban. — Nem látom benne azt az igye­kezetét, azt a törekvést és azt a lelkes rajongást, ami ehhez a mesterséghez elengedne icl- lenül szükséges. Pedig nagy szükség lenne rá, mert velünk végkép kihal ez az ósi mes­terség; Hamar Kétnapos értekezletet tartott a Hazafias Mépfront A Baranya megyei Hazafias Népfront pénteken és szomba­ton kétnapos értekezletet tar­tott. Az értekezleten a Baranya és Tolna megyei Hazafias Nép front munkatársai vettek részt. Az első napon a mezőgazda­ság szocialista átalakítását és az ezzel kapcsolatos feladató-, kai tárgyalták meg. Szombaton I pedig a Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködéséről, és a községfejlesztéssel kap­csolatban a Hazafias Népfront­ra háruló teendőkről tanács­koztak. Mindkét napon többen szólaltak fel és sok értékes javaslat hangzott el, melyeket a Hazafias Népfront további munkájában felhasználnak. Megérkeztek a KS. Lodz labdarúgó! Ma délután a Tüzér utcai pályán mérkőznek a Pécsi Dózsa csapatával Szombaton a kora délutáni órákban megérkezett a KS Lodz labdarúgócsapata. A csapatot Krupinszki, a csapat elnöke és Rutowicz a csapat helyettes elnöke vezette. A kedves verdégeket dr. Bemáth János a Dózsa sportkör elnö­ke fogadta. Szerettei köszön­tötte városunkban a lengyel vendégeket. Az elszállásolás megtörténte után a Dózsa Étteremben fogyasztották el vendégeink ebédüket. A ve­zetőkkel és játékosokkal el­beszélgetve elmondták, hogy ez az első idei mérkőzésük, mivel náluk a bajnokság csak márciusban indul meg. A csa­pat jó erőben van és jó játé­kot várnak, hogy ezzel is iga­zolják a lengyel labdarúgó sport hírnevét. Fel* <5 ruhái* ti konfekcióban járt*« minőségi átvevőt keresünk azonnali*» Pácai Ruha és Cipőipari Vál­lalat, Széchenyi tér is. Karikatúránk Soporek dyslawot ábrázolja, aki i csapatának kapitánya és összekötője, mind a tárni ban, mind a védekezési}- sőrendűt nyújt. A csap}' torja, cselező késr.sé"A-ő' res. Mint „gólkirályt-' ábrázolta a karikaturista elmúlt évi bajnokság nyerése után. 6

Next

/
Thumbnails
Contents