Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-14 / 38. szám
1 N A P L 0 19Ö0. FEBl Mitől ez munkakedv...? Tavasz várás a tsz-ekbei S okan azt mondják: kint csíp az idő. Persze, hogy csip. De ha miaki az épülő munkásszálloda folyosóin tartózkodna naphosszat, bizony szívesen a szabadba ugrana. Másfa nem lehet venni a dolgot, minthogy a szél sem ismerős itt, egyik szobából ki, a másikba be, a társalgóból a mennyezetig csempéaett konyhába szaladgál, kijáratot keresve, s közben összevissza üti magét a habarcsoe téglafalon. Fekete, gumitalpú baíkancs Homai Károly kőműves lábán, zömök testén túl bő over ál, fején hamúszímű silteseapika. Hatalmas vasajtókkal vesződik, ott, azon a szeme, figyelme, esze, s két keze — parasztbot vastag öt-öt újjá. Nem irigylem, akit úgy méregből pofonvág. Mint a méh, kasból repülve gazdáját sem szúrja meg, úgy tiszteli a szél- is Hennái bácsit, mert kigombolt ingnyakába hiába fúj. Igaz, hogy 37 év alatt Szegeden, Komlón, Pécsett minden fajtájával megismerkedhetett; Az egyik — még padlózatlak szobában, talán éppen a bordó huzatú rekamió helyén — ácspallóra ülünk beszélgetni. — Hányán vannak a brigádban? — Elsősorban Horváth Márk kőműves, azután a Futó, az is kőműves, Korpásmé, lenhajú kis asszony, segédmunkás, meg Kovács Pétemé. Még egy kőműves tartozik hozzánk, de ő moét beteg. Három éve dolgozom itt a nyugati városrész építkezésén. Azelőtt Komlón... — Mennyi volt az Hlagtél- jesítménye a múlt. évűén? — Százhúsz százalék körül. De Komlón a „Sipos" brigádban, amikor még százalékra mértéit a munkát, száznyolcvan—százkilencvenöt értünk el. — Melyik volt a legnehezebb napja 1959-ben? — Februárban, egy falazás. Határidő előtt kellett elvégezni, Az építésvezetőség „fel te | dobott egy hordó sört", ha el- ‘ ’végezzük. Jó sör volt kérem. — Egy nap alatt mennyi téglát mozgat meg, ha jól megy a munka? — Kétezret nyolc óra alatt. — De akkor lehet utána a derekat simogatni, ugye?! — Azt már nem! ötven éves vagyok én még csak kérem! Bármelyik fiatalt mellémállít- hatják. Nem protekcióból szereztem a sztahanovista jelvényt, oklevelet, s kétszer Kiváló Dolgozó jelvényt. — S mitől a munkakedv, Homai bácsi? pillog a jobb szemével, sok ■ malter s por hullott abba, moét is vörösen erezett. — Ugye átlagosan a kétezerkétszáz forint minden hónapban bejött a múlt évben is. Neon mentem el fagyszabadságra, ilyenkor a munka seni olyan erős, kevesebb a kereset. De amikor jó az idő, a segédmunkások is ezerhatszáz —ezerhétszáz forintot megkeresnek. Van egy kis házam Kovács-telepen. A fiam gépkocsivezető. Egyenesben Vagyunk. — És másképpen? — Tudom, hogy az ország dolga te egyesen halad. Ma kérem láthatja a munkásam- ber, hogy becsületben tartják és a szavát is megszívlelik. Mondtam te az asszonynak, amikor a kongresszusi beszédeket hallgattuk a rádióban j — nagyon tetszett nekem, amit i Kádár János mondott — mi kommunisták más emberért te felelősek vagyunk. Mert az embereken még lenne mit változtatni; — Nos, hogyan? — Még a nyáron történt, falazásnál. Éppen a Futó állt mellettem. Álláson voltunk. Látom, ott lent egy ember deszkát, tápod a földbe. De csak nyugodtan ám. Szólok neki, mlvógből csinálja? Azt mondja, mi köze magának ahhoz, papám? Nem a magáé! — Értem; — Hozzánk sok új ember jön. Ilyen kérem az építőipar. Sokféle ember, A kommunistáknak fontos szerepük lesz ezeknek az embereknek nevelésében. Én tanonc koromban már úgy tanultam, hogy a maltert a fal alól is összeszedjem. újra bedolgozzam. Hát sok ember még nem látja, hogy az a malter... hová tartozik. No!.: De azért a régiekre lehet építeni. A Futó meg ez a Horváth Márk rendes emberek. Elpolitizálok velük lassacskán, munka közben te. Mert én úgy tartom: vakon nem lehet dolgozni. Látni kell, hogy itt mi készül. Azt kérdezd, hogy mit építünk meet? Mindjárt megmutatom. Jöjjön csak! Fz a szoba négy emberé lesz. A kisebbik a mosdófülke. Négy rekamié a berendezése, fotelek, szőnyegek, rádió stb. — Ne haragudjon Homai bácsi, hogy utólag kérdem meg. Maga párttag? Óvatosan megfordul, s megint pillog a rossz szeme, bujkáló csodálkozással — Nem. nem vagyok az. Sokan azt mondják: kint osíp a szól. Pedig nincs te olyan hideg, főleg itt nincs, a poros, malteros overálon belül. Szilt« István Kiolvadt a szánkók talpa alól a hó, elmúltak a nagy hidegek. Cipőfaló nagy sár borítja az utakat, kimerészkedtek a verébrajok, meleget állítanak a duzzadt rügyek. A tavasz előszele ez? Ki tudja? Az öreg Télapó megmérgesedhet még. De akárhogy is rázza a hószakáiét, akármiben dermesztő is legyen a leheleté, az időt nem lehet megállítani. A parasztembernek pontosabban a tsz-parasztnak — mert ma már a legtöbb faluban ez a helyes megfogalma zás — már a tavaszi munkán jár az esze. MOHÁCS: Kikelitek a csirkék A mohácsi Uj Barázda Tassban hozzákezdtek az egyik legtipikusabb téli, kora tavaszi munkához, a trágyahordáshoz. öt fogat szállítja a határba a föld szerves tápanyagát. A „baromfifertály” is felébredt téli mackóálmából. Kitatarozták, fertőtlenítették és rendbehozták a fűtőtestjeit. A tsz keltetőjében te felpezsdült az élet: hétfőn berakták a tojásokat a gépbe. Három hétmúlva kel ki az első Í3ÖŐ aranysárga csirke, s két héttel azután újabb 2700 csipog á világba. Az Uj Barázda Ugyanis összesen 4000 csirkét kelt. Májusban már rántani való nagyságúra nőnek. LÁNYOSOK: Készülnek a melegagyak A lánycsóki Csillag Tsz-ben még a munka te azt jelzi, hogy a tavasz birkózik a téllel. A tagság javarésze fát vág a tsz erdejében és megtisztítja a rétet, meg a szántóföldet a fölös bokroktól és tüskéktől. A másik része seprűt köt. (Több mint ezret készítenek, 12 forintot kapnak darabjáért.) — Ezek jellegzetes téli munkák. De már hozzáfogtak a tavaszi munkákhoz te. Balázs János. a Csillag agronómusa állandóan a hatért járja, futrinkák után vizsgálva, a vetésekben. Több mint 100 méter md- legágvi takarót készítenek, — Oroszlén János, a tsz asztalosa pedig a hozzávaló keretekét Az 1960. évi bányásznap nemzetközi bányásznap lesz faragja. Néhány 1 készítik a melegág SZAJK: Karózzák a íelefonintérjü Radü Aladárral a Bányászati- és Kohászati Egyesület pécsi csoportjának titkárával A tizedük bányásznapot ünnepélyes külsőségek között ünnepük meg Magyarország bányászai. A Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tervbe vette egy nemzetközi bányász- kongresszus összehívását szeptember 12—18-ft között. Figyelemre méltó az a szándék is, hogy ezen a kongresszuson nemcsak népi demokratikus országokból, hanem számos nyugati államból te hazánkba látogatnak bányászati küldöttségek. A kongresszuson előadások hangzanak majd el, valószínűnek látszik, hogy a Pécsi Szén- bányászati Tröszttől is felkérnek majd valakit előadás tartására. A Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületen belül szervező bizottság alakult a kongresszus lebonyolítására. A kongresszuson részvevők tanulmányi kirándulásokat tesznek majd a nevezetesebb magyar bányavidékeken, megtekintik hazánk bányaipari gócpontjait, tanulmányozzák a bányászat eredményeit. A kongresszus szervező bizottsága már most öezehívja az idegen nyelveket beszélő műszakiakat és megbeszélést folytat velük. Előreláthatólag az egyes bányavidékeken ünnepélyes külsőségek között ünnepük majd meg a tizedik magyar bányász napot. A három meglátó melőszövetkezet kV s/.ajkl Úttörő Tsz-tój át a legjobban a tó] kák vágányára. A I fogatok trágyát MJ holdat már fej trágyi sóval. A hátralévő'« is hamarosan véM Élénk munkától 1 falu határa. A tsz férőhelyes új sert végzi az utolsó j Kukoricát szállít#« hibridüzembe, heg)' kapjanak érte, haM záfognak a burgOt táshoz. Megkezdőd! új telepítésű szőlő í Egyelőre csak a t! fektetik a karót, » alatt fagyos a földi, még nem lehet. , A tsz-asszonyok’ Ja zsákot foltoz, ! 2u0 darabot hozni Állandóan jár a W zsoló gép, körülhel gcmnal morzsolnak Tavaszvárás a tói A. tavaszt, töbt lehet várni. Lehet.! a meleg kályha m< megvárom, amíg S lehet úgy te. ahí ben, különösen a s rőben teszik, Mert vész kárba az idő. napi takarmányt mor/sblásával, va megfoltozásávaí. a® •kát számít. Az Ü csupp ..semmiségek órákat lehet me majd, hiszen a ..sok ra megy” közmonda1 vesztett érvényéből Az országos FUH**1 hogy a február 17-r® IV. kamara-est ’fort*, tegsége miatt elmarj«; Isbruár 20-án. este Városi Művelődési r megtertvtír . JM Mindig izgalmas dolog, ha a2 embert vendégségbe hívják, de még érdekesebb, ha a vendéglátó házi- gazdát még nem ismerjük. Én is meghívást kaptam nem rég Mágocsra, s kíváncsian vártam, hogy megismerkedhessek vendéglátómmal, mert sokán vannak, több mint négyszázan. A Béke Tsz-hez vagyok hivatalos. Azt tudom, hogy a párttitkárt Böröeki Imrének hívják, beszéltem is vele, ie csak telefonon, a többieket még nem ismerem,t De talán menjünk sorjába. Az állomástól jó néhány kilométert kell gyalogolni a faluig. Nekifeszülök a szélnek és szemlélődöm. Errefelé igazán találó a *Dunántúli dombos vidék“ elnevezés, mert mintha valami óriás pék körülrakta volna barnára sült kenyerekkel a tájat, úgy sorakoznak egymás mellé a dombok tarka összevisszaságban. A tél ellenére is van élet a határban. Mögöttem Zetor közeleo, pótkocsija fával rakottan ficánkol utána a hepe-hüpás, csonttá fagyott úton. Balra a fogatok trágyát hordanak. Körülöttem minden arra figyelmeztet, hogy nagy birtokon járok. A dombok hátát nem szabdalták szét vékony porcellocsikok. A falu alatt górék sorakoznak, s mellettük a hizlalda. Az útra kifehéríti sok-sok kövér disznó szinte csábítja az embert, hogy közelebbről is szeműmre vegye őket. Nagybirtok valóban, de nem e régiek közül egy, melyet meghagytak mutatóban, hanem egy az újak közül, melyek most vannak kialakulóban. Mert régen is volt erre nagy birtok bőven. Nyugatra Eseter- házy herceg százezer-holdainak gyűrűdében fuldokoltak a fairt' . keletre báró Puahnerák blr'n’án verejtékezett a szegény nép. Azon a birtokon, melyet Puchntr Antal császárt generális a bárói• ranggal együtt az 1848-as szabadságharc leverésében szerzett érdemei jutalmául kápát*. Me MILLIOMOSOKRÓL úgy hívják, hogy „Bikali Állami Gazdaság“. Nagyot fordult az idő kereke az elmúlt száz év alatt. Nincs már a császár és birodalma. Darabokra tört a bárói korona is, és már nem a jobbágyság eltörléséért hadakozunk. Van már szabadságunk és a szocializmust építjük városon és falun egyaránt. Ennek a megváltozott és formálódó új világnak a megtestesítője a mágocsi Béke Tsz. is. As új idők nagy gazdasága a szó igazi értelmében több mint 4000 holdnyi területével. Tulajdonosai az idők milliomosai, gőg és rátartiság nélkül. Mint a zárszámadáson kiderült, az 1959-es évben kettő és félmillió forinttal növekedett a tsz fel nem osztható vagyona. Tévedés ne essék, ennyivel csak „növekedett“. A tsz összvagyona meghaladja az ötmilliót (s. Annak is élményt jelent a tsz gazdaságát végigjárni, aki még sohasem látott ennyi disznót, baromfit, szarvasmarhát egy rakáson. Még inkább élmény számomra, aki a felszabadulás előtt grófok és papok birtokán végig gürcöltem 15 keserves esztendőt. Van egy kiinduló pont az emlékezetemben, amihez mérni tudom a mostani helyzetet, hogy még inkább bámuljam és ■megbecsüljem népünk összefogásának értékét és erejét. A számok egymás mellé rakásából televíziós adás velítődik élénk, a scumo/c segítségével lathatjuk mindert, amiről szó esik. Nézzük hát a menyasszonyt a számok tükrében, A tsz-nek van 485 darab szarvasmarhája, 1152 darab sertése, (ebből 300 db hizódisa- nó) 400 darab juha, 2280 darab baromfi törzsállománya. A tagolt háztáji Itezelésiben van 141 db tejién és 710 db sertés. A tat fcMHonttfnite mindössze 71 darab, ez la több, mint amire szükségük, van, mert a mezei munkát már két saját szuper Zetor segíti elő, a fuvarozást, termények, állatok szállítását pedig két 3,5 tonnás saját teherautó végzi. Az elmúlt évben 140 db kövér marhát szállítottak külföldre, a csiipán az, hogy a minőség exportra is megfelelt, 100 000 forint többletet jelentett a tsz-nek. Az elmúlt év folyamán szarvasmarhából 175 db, sertésből 580 db. volt a növekedés. A rengeteg állat számára saját erőből építették a szálláshelyeket. Sertés, baromfiólak, istállók, mind a tagok kesemunkája nyomán jött létre, mert ran a tagok köxött kőműves. ács, villanyszerelő, asztalos, kovács, bognár, motor- szerelő, egyszóval megállnak a maguk lábán. Es az emberek? Nagyon sok községben hallani a panaszt, hogy csak az öregek maradnak a faluban, a fiatalságot felszippantja az ipar. Mágnesem ezen a téren is jó a helyzet. Járnak ugyan a környékről is Komlóra néhányon a Uz-tag- ság összetétele mégis az alábbiakban fest Négysziznegyvenkét tag közül 20 éven aluli 40. Húsz és negyven év közötti 160, tehát, java Idejében van a. tagságnak majdnem a fele, 200-an. Negyven és hatmn között 136 és mindössze 36 tagja van a isinek hatvan óv fölött. Jók pbpJc a mutatók * a számok hatalmas eredményről tanúskodnak. De hatalmas küzdelem 1$ húzódik meg az elmúlt évek mögött. Olyan emberek kellettek hoz- zá, hogy idáig elérjenek, mint Boriiéin Imre párttltkár, Vörös hajon főkönyvelő. Sziveri Kálmán elnök. Molnár Károly, Bárt a. János föagronómvsok és azok az öregek, akiket legelői kellett volna említenem, akik tíz évvel ezelőtt alapító tagjai voltak a szövetkezetnek, akik megérdemlik, hogy egy hét múlva megünnepelje 10 éves jubileumukat a tsz és ez alkar- lommal külön fejezetben szóljunk róluk. Mikor Böröeki elvtárssal kezet ráztam., meglepődtem. Külseje után ítélve azt hittem, pedagógus. De hát akkor, hogy-hogy a tsz párttitkára? Igen, törékeny alakjával, szemüvege mögül mosolygó szemeivel. odaillene egy katedrára. Mégis jó helyen van 6 itt is. Cseng a telefon, gyors, határozott válaszokat ad. Személyesen karesik, tanácsokat osztogat, Nem lehet zavarba hozni, nem lehet kifárasztani. Biztonsággal igazodik el a problémák tömkelegében. Nem. ez az ember nem parasztember s valóban nem az. Vasesztergályos. lakatos. 1954-ben került a gépállomásra egy pesti gyárból, azóta ittrekedt. Ö a mágocH Dávidom Mintha most lépett volna ki Solohov regényéből. Csupa akarás, csupa emberség, csupa tanulás. Mert tamil ő is, akár csak at elnSk. aki most. is iskolán van. Szívért elvtárs éppen csak hazaugrott a zárszámadásra, hogy a nagy család elé állva elmondja, ez és ez van. ez és es lehetne. Nézom szálas alakját, hallgatom nyugodt, megfontolt szavait s el se akarom hinni, hogy ez az ember 15 évvel ezelőtt még kubikos volt, most 4000 holdas bírtok aondja-baja nyugszik a vállán. Nem kendőzi a dolgokat, dicsér, aki megérdemli, kortyol, ahol arra van szükség. Molnár Károly az egyetemről kerüli a tsz-hez tele ambícióval. — Na nézd a csirkét, okosabb akar tenni a tyúknál -éfogadták vállveregetve az öregek. — Bízza csak ránk, mi ezt jobban tudjuk. Nem, itt nem elég a beszéd, ide tettek kellenek, ha tekintélyt akar magának. Szőke Vilmos meg Molnár Irén gondozza az anyaleocákat. Szőke bácsi megy a maga útién, de a fiatal lányt 0 irányítja. — Irénke, maga csak fogadjon szót. úgy csinálja, ahogy én mondom. Az eredmény a. malacok leválasztásánál jelentkezne. Tízhetes korban Irénke malacainak súlyátlaga 19 kiló 25 deka. Szőke Vilmosé ugyanakkor 12 kiló 80 delta. Ezt a csatát megnyerte a fiatal agronósnus és a fiatal lány a maradiság felett. Molnár saereti a rcrmjit is, de a tagság hallani sem akart róla. Érthető, ötvenhat előtt vásároltak 1000 naposcsibét, abból nagy korára elhullott 700. A maradék 300-zal teljesítették a beadási kötelezettséget és persze jócskán ráfizettek. Innen az idegenkedés. Még szerencse, hogy az elnök is Molnár mellett van. Fanatikus hittel bíznak a sikerben, de a tagság hajthatatlan, Végül is Molnár a. saját jövedelmit teszi a mérleg serpenyő jébe. — Emberek, van egy ajánlatom. Adjanak nekem 5000 ■naposcsibét. írásban adom papíron. hogy minden csirkét megtéritek, ami a megengedett és betervezett százalék fölött elpusztul. Az eredmény három oklevél a tsz iroda falán, két első díj, egy harmadik helyezés az országos mezőgazdasági kiállításon. Ma 700 db Hampsire, országos szaporító telepnek kijelölve. Kendermagosböl 500 db lörzstenyúsze t. Épül a fő m hosszú emeletes tégla tyúkól Express--Haitin g rendszerű fűtőbe! Az idei baromfiW vük pedig 56 ezef' Fentieket ősszel mondhatjuk. ho(fl 1 termelőszövetkezet, túl szép lenne ez a tés, ha a hibákrólJ ssélnénk. Ezek a " olyan keletűek, a.mf alapjait ássák alá.1 Wnbözőek. Vannak, jektív okok és bel* kijavítható visszásé külső ók, ami hátrál jobb előrehaladást, tízéves fennállása 1 szőr átszerveződött. tsz alakult a falubéj sőbb egyesültek. A radaiom náluk is bomlás! folyamatod kiléptek, de jeVf egészének jó volt"' kilépőket azzal ' út ra: u — Vigyázzatok * jószágokra, mert u’ hozzátok őket nevű’ Valóban így let» évben szövetkezeti bt a falu é« az új renegátok is viss* fiatal Csizmadia pár lovat kocsizZát töl kapott, mikor lépett. H A nem várt bevitt állat tity nehézségeket rést is Iwptak. A voltak jelentik a n szélyt. A nagy0jé tagság gondol t " -n tff* keresendő. Mert létén aztán van tani való. A tou°*t nem a mind ewi mindannyiért elv “ dóik óznak, do/pnrtj nagyon sokon csőrt ra spekulálva ver jukát. Két lenyelj körébe*• nyaktól elru!7<tó^ a tagság köreöcrb lattan elégedattl*^ nyék megnövel* Hä csak. hogy jelend ez a Qyakorlatb**Ji 6)1' (Folytatása kS1
