Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-11 / 35. szám
«Wfc FEBRUAR It, Pf APtö Művelődésiotthonhálózatunkról Az év első napjaiban jelent meg a munkás-paraszt kormány határozata a művelődési otthonokról. A művelődési igény növekedésével minő több községben megnyilvánul a törekvés, hogy művelődési otthont hozzanak létre, és abban kultúrált körülmények biztosításával a község lakosságának műveltségét, szórakoztatását, pihenését, a népművelés eszközeivel segítsék. Mindez indokolttá teszi, hogy számbavegyük megyénk művelődési otthoni ellátottságát. Baranya megye egyike a leg sűrűbb településekkel rendelkező megyéknek. Ebből következik, hogy községei kicsinyek, létszámban a lakosság kevés. A mohácsi és pécsvá- radi járást kivéve az egy községre eső átlag az 1000 főn alul marad. Tovább nehezíti a lakosság művelődési otthoni ellátásának javítását, hogy a közigazgatásilag egy község területén több lakott település is van, ahol az igények szintén önállóan jelentkeznek. Me gyénk 324 községre oszlik, de a népművelési feladatok kb. 400 lakott helységben jelentkeznek és ezek kielégítéséről gondoskodni kell. Pl.: Botyka- peterd már 1931 óta egy község, de népművelésben tovább él a régi települések Kispeterd és Botyka külön folytatott népművelési tevékenysége, Dencsháza területén pedig a Szentegáti Állami Gazdaság központja és Péterfa üzemegységgel külön népművelési egységet képeznek. Ezeket az igényeket a művelődési otthon létesítésénél, könyvtári ellátottság, és mozivetítés biztosításnál ki kell elégíteni. Milyen a megye művelődési otthon hálózata? 1960. január 1-én megyénkben 139 működési engedély- lyel rendelkező tanácsi művelődési otthon volt. A tanácsi művelődési otthonok mellett működtek a szakszervezeteknek (Komló) üzemeknek, vállalatoknak (Szigetvári Cipőgyár, Mohácsi Selyemgyár, Hidasi Szénbánya Vállalat) a MEDOSZ-nak (Bóly Villány) művelődési otthonai, s jelentős még az állami gazdaságok székhelyein, üzemegységeiben, valamint a gépállomásokon működő művelődési otthonok száma. A művelődési otthonok a megye területén nem arányosan oszlanak meg. Vannak jól ellátottnak minősíthető járásaink, és olyanok, ahol komoly erőfeszítést igényel az ellátottság továbbnevelése. Milyen a járási arány? A mohácsi járás 75 százalék, a sellyei 47 százalék, a szigetvári és pécsi 42 százalék, a siklósi 40 százalék, a pécs- váradi 36 százalék, a sásdi 24- százalékban ellátott a községek számát véve alapul. Mohács városban tanácsi kezelésben működik, mig Komló peremközségei mind (Mecsekjén ősi, Mecsekfalu, Kisbattyán Mánia) rendelkeznek művelődési otthonnal. Községeinkben jelentős erőfeszítéseket tesznek a művelődési otthonok építésére, és évenként 8—10, sőt ennél is több művelődési otthon létesül. Az 1959-es esztendőben megépült a művelődési otthon Belvárdgyulán, Pécsud- vardon, terem épült Tarróson, Nemeskén, Godisán, Kishajmáson, Kovácsszénáján. Ezek a községek még nem szerepelnek a megyei létszámban, mert a községi tanács nem kérte a működési engedélyt, amelyet a megyei tanács művelődésügyi osztálya akkor ad ki, ha a helyi tanács a művelődési otthon fenntartását vállalja. Komoly gondot okoz a művelődési otthonok létesítése a kívánalmak szerint Ugyanis hallgatólagos beleegyezéssel évekkel ezelőtt egytermes helyiségeket is művelődési otthonnak nyilvánftottak, ami tényleges művelődési központja még a baranyai kisközségeknek sem lehetett. Bár az egyhelyiséges terem is lehetőséget biztosít összejövetelek», művészeti együttesek próbájára mégis tőrt kedni kell, hogy hosszú ével re teremtse meg a művelőd minden feltételét a község 1? kosságának. Ennek a biztoí tására a minisztérium met felelő határozatokat hozol Most komoly nehézségeink jf ientkeznek amiatt, hogy 1 negépült községi termek ef része nem felel meg az el* írások követelményeinek. A művelődésügy egysége,,1 népművelési intézmények ff* ködése megköveteli, hogy j művelődési otthon színpaddá néhány szakköri helyiségi® öltözővel is rendelkezzék Ml‘ velődési otthonnak csak * tekinthető, amelyben a közs* könyvtára is elhelyezést ny®? és e munka elősegítésére <* vasóterem rendelkezésre áll Okvetlenül meg kell kS'* telni, hogy építés előtt a veket a művelődésügy s pontjából is jóváhagyják. >■ bet érünk el, ha esetleg év# ként kevesebb lesz az épít® zés, de a megépült helyiséi® a megnövekvő igényeket isi tudják elégíteni, mintha el* termes, a követelmények!» most sem-megfelelő épülete* re fordítják összes anyagi etf> forrásaikat. Mi a feladat az egyterű** művelődési termeknél? A régebben kiadott mű'* lődésiotthon-emgedélyek me! maradnak, visszavonásuk ne* kívánatos. A pécsi, mohács siklósi járásban 3—4 , a pé# váradi, sásdi járásban 1—1*1 sellyeiben 9 művelődési hon csak 1 teremből áll. Tt vábbi építésük, helyiség hd záépítés, kis termek létre! zása a feladat Sok hel>,ej olyan nagy termet alakított? ki, amelybe beleférne a WJ ség egész lakossága, viszo® a tényleges művelődési ka végzése kis helyiséged (olvasóterem, kölcsönzési s*J ba, szakköri helyiség) kirí meg. A legtöbb helyen í törekvés máris tapasztó és a közeljövő f< művelődési otthonuk ges kultúrközponttá épí--. dolgoznak. E törekvések m® valósulását is számítva a he*' zet már ma is az, hogy a hácsi járás minden község ben van művelődési célok szolgáló terem, a pécsvár^ járásban majd minden köz«® rendelkezik ilyen épülettel ezek teljessé fejleszthetők. A tanácsi kezelésű műveli dési otthonok a kívánat együttműködés esetén seg*11.' a tömegszervezeteket is turális és szervezeti élet# megvalósításában. Óriási |öIj ségük (mintegy 120) egyút1' a mozivetítés számára is delkezésre áll. A járási tnűvelődési ház®jj és járásonként a legjobb^ felszerelt úgynevezett 2^" bázis művelődési otthon ", a feladatot is kapta, hogy sei1 séget adjon tartalmi, mods*®! tani kérdésekben a járás ^ tani kérdésekben velődési otthonainak. Ez - jobb ellátottsága, költség’* tési fedezet biztosításával lósulhat meg. Ezt a feladat intía1' a növekvő állami támoga’ segítségével egyre eredn&wl sebben valósíthat jus meg- „ Ehhez szükséges, hogy a ségi tanácsaink is átérsz*' ennek művelődéspolitikai tosságát és a járási székhelr, ipari és gazdasági köZTM«1’^ ténylegesen sugározzák vonzási körükben a szoci iíH ta kultúra alkotásait, art*1 nek működésében éppen ellátottságuk alapján gabb lehetőségekkel ren" keznek. f Az állam támogatása j irányító munkája az el^i évben minden területen vező eredményeket biztosiéi A művelődésiottihon-hálOj,! bővülése is szép eredmétfl két ígér, mert mintegy ségben megalapozó--t «3 redniébj ?y io 2 kel készülnek a tavasszal ^ velődési otthont építeni. hez az építési támogatás,; rulásával jelentős segíti lehet biztosítani, és így sadalmi összefogás megTy adottságainak megjavításO új művelődési otthonod tJJj, tjében fog megnyílván11 Bánfai A negyed százados gimnázium Nagy ünnepre Ítészül a Kisfaludy Károly Gimnázium, tavasszal ünnepük az iskola fennállásának 25 éves évfordulóját A gimnazista lányok és fiúk már most lelkesen készülnek erre az alkalomra. Egy bizottságot is alakítottak az iskolában, amely az ünnepjáüe Az épület egyik részét már be is rendezték asztalos és lakatos műhelynek. Heti négy órát töltenek itt a tanulók, két szakoktató irányításával; Az önképzőkör BaBér Endréné magyar szakos tanárnő, az önképzőkör vezetője arról számol be, hogy mivel foglalkoznak az önképgyom ányos farsangi busójárásra? ■— A farsangi mulatságot egy műsorral kezdjük. Van egy táncjátékunk, amit még nem ismernek itt Mohácson. A közelmúltban vették fel Pécsett televízióra. A műsorban szerepel még egy magyar és egy horvát nyelvű jelenet. A rádióból már jól ismert Bá- rácz István horvát népdalokat énekel. A hagyományos busójárást március elsején tartjuk. Azt hiszem, hogy jól sikerül majd ez a szín pompás felvonulás, mert az anyagok jórészt már megvannak hozzá, csak elő kell szedni őket. Néhány évvel ezelőtt kisfibnet készítettek a mohácsi busójárásról. Azon a télen mindenki fúrt és faragott itt Mohácson, s így most meg lesz minden szükséges kellék. Később szeretnénk majd egy 18—20 tagú énekkart is szermóg az üzemünk, most van folyamatban a jó kollektíva kialakítása, azt akarjuk, hogy közelebb kerüljenek az üzem vezetői is a munkásakhoz — mondja az igazgató elvtárs. Annál inkább szükséges a jó mag kialakítása, mivel a jövőben még tovább fejlesztjük az üzemet és új munkaerőket állítunk be, akik kevésbé ismerik az üzemek kollektív életét. A múzeumban Vasárnap délelőtt kissé ál- mosító a hangulat, néptelenek az utcák, csak a csípős februári szél nyargal az aszfalton. A mohácsi múzeumnak azonban ezekben az órákban is vannak látogatói. Egy nyolcvan év körüli bácsika a törökkori ágyúgolyókat szemléli, s a messzeségbe réved. — Ki tudja, mire gondol most? Talán messze tűnt évtizedek eleA sokac klub tambura-zenekara. Tábori Béla a politechnikai órán az esztergályozás fortélyait magyarázza Mink Mária II. éves tanulónak. Bég megszervezésére hivatott A leveleket, meghívókat már elküldték a világ minden tájára, mert 25 év nagy idő, akik ez alatt az idő alatt érettségiztek a mohácsi „alma mater” falai között — szétszóródtak a szélrózsa minden irányába, távoli és idegen országokba is. Mennyit fejlődött az iskola 25 év alatt? Néhány jellemző adatot mutat az iskola igazgatója. Az 1935/38-os iskolaévben mindössze 63 tanulója volt az intézetnek. Ma pedig (közel ötszázan tanulnak a tizenkét osztályban. E mellett még esti és levelező tagozaton is nyolcvannégy hallgatója van az iskolának. A tanulmányi eredmények is állandóan emelkednek. Az elzőköri foglalkozásokon. — Igen gazdag az önképzőkört munkatervünk. A legközelebbi órákon Schiller életével és műveivel foglalkozunk, az önképzőköri tagok részleteket mutatnak be az Ármány és ■szerelemből, valamint a Teli Vilmosból. Foglalkozunk néhány modem francia író munkásságával is. Önképzőkörünk egyik érdekessége, hogy nemcsak irodalmi dolgokkal foglalkozik, hanem olyan téma is szerepel a munkatervben, mint például az űrrakéta elmélete, stb. Az önképzőköri foglalkozásokon minden alkalommal bemutatunk néhány egyéni alkotást is. Van néhány lelkes kis irodalmárunk: novellisták, költők, sőt még műfordító is akad Az önképzőkör tagjai bő félévben az egész iskola átlagos tanulmányi eredménye 3,19 volt. Újdonság a gimnáziumban a politechnikai oktatás bevezetése is. Tavaly csak egy osztályban volt kísérletképpen, de az idén már mind a tizenkettőben tartanak gyakorlati órákat is. — Sikerült kialakítanunk az üzemekkel a jó kapcsolatot. Különösen az üzemi fiatalokkal vannak jó barátságban^tanulóink. Fz jelentősen elősegíti a politechnikai oktatást. Hamarosan elkészül a gimnázium udvarában a műhely, •bal a gyakorlati órákat tart» közöttük, aki már eddig is sikerrel fordított németből verseket. Az önképzőkörnek közel hetven tagja van, s most vezettünk be egy érdekes kezdeményezést. Időnként üzemekben tartjuk az önképzőkört foglalkozásokat, hogy ezzel is közelebb hozzuk diákjainkhoz a munkások életét. A nemzetiségi klub Gyúrok Györggyel, a sokac nemzetiségi kör művészeti előadójával beszélgetünk. — Hogyan hé—MnaÉt • I—• vezni, mert eddig a klubban ilyen nem volt, pedig nagy szükség lenne rá. Úgy tervezem, hogy a jövőben többet foglalkozunk a sokac népi táncokkal. Itt a lakosság között még 20—22 népi tánc él, amely azonban már mindinkább kivész, s ezeket szeretnénk megmenteni a feledéstől. Bartók Béla Müvei ödési Ház Az idő estre jár, de az utcák olyan népesek, mint akár napközben. Jól öltözött, csinos leányok, fiúk sietnek a Bartók Béla Művelődési Házba. A mohácsi 502-es Ipari- tanuló iskola és a KlSZ-szer- vezet most tartja a farsangi táncmulatságot. Közel ötszáz fiatal zsibong a tágas teremben. Ahogy elnézzük ezeket a boldog fiatalokat — arra gondolunk, hogy az ő életüket bizony nem lehet összehasonlítani az egykori inasokéval. Szabók, cipészek, fodrászok, kertészek, faipari és vasipari tanulók egyaránt jól öltözöttek, öltözékükről ma már senki sem állapítaná meg foglalkozásukat. A Farostlemez- gyárban Messze világítanak a Mohácsi Farostlemezgyár kivilágított ablakai. Nem éjszakai műszakot tartanak, hanem az üzem első családi estjét — Háromszáznyolcvan dolgozója van az üzemünknek, azt szeretnénk, hogy ha ma este fehér asztal mellett találkoznának és szórakoznának együtt a műszakiak, értelmivenednek meg emlékeiben. Arca elfelhősödik, most talán a mohácsi vészre gondol, amikor néhány óra alatt elvérzett a magyar sereg? A múzeum vezetője készségesen elmondja minden kis múzeumi tárgy rendeltetését, a lelés körülményeit, s innen mindenki gazdagodva tér haza. Vezetőnk még elmondja azt is, hogy nemsokára bővíteni fogják a múzeumot, megkapták a jelenlegi épületük emeleti részét is, amit majd szintén kiállításra rendeznek ba Délelőtt a múzeumban «-B|
