Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

!. FEBRUAR 11. NAPLÓ 5 Régi tapaszta új módszerek Zengőalján Miért fejnek télen több tejet, mint nyáron? Amit a kazal térképről tudni kell — A legolcsóbb takarmány.. A nemzetiségi kultúrmunka sikeres állomásai A napokban hírül adtuk, hogy a Zengőaljai Állami Gaz­daság pécsi laboratóriumában érdekes kísérletek indultak. Többek közt vegyelemzéssel kimutatják a takarmányok tápanyag és ásványi anyag tartalmát, és a gazdaság a vizs gálati eredményeket figyelem­be véve, illetve ezek alapján takarmányozza az állatokat. A laboratórium után most a gazdaságba Is ellátogattunk, megtudni, vájjon az új takar­mányozási módszer hogyan éreztette hatását a gyakorlat­ban, mennyire gazdaságos a takarményfelhasználás Zengő­alján? A szilágypusztai szarvas­marhaállományt megtekintve, kiderült, hogy az állatok kon­díciója feltűnően jó. Jól táp­láltságra vall többek közt az is, hogy a tehenek nagy része már levedletté téli szőrét, és testükön a rövid sima nyári szőrzet megjelent. Azonban még ennél is több figyelmet érdemel az istállóátlag alaku­lása. Ripszám Ádám, a gaz­daság főállattenyésztője el­mondta, hogy a nyári 8—8,5 literrel szemben most a tél közepén 9—10 liter között in­gadozik az istállóátlag Szilágy­pusztán. E mellett a nyári idő­szakhoz képest egy liter tej előállítási költsége is csökkent, mintegy 15 fillérrel. De ugyan­ez a helyzet a többi üzemegy­ségben is. Mi az oka ennek a fordított jelenségnek? Joggal nevezhetjük annak, hisz köz­tudomású, hogy a tehenek ed* dig. nyáron, a zöldtakarmányo- zasi időszakban termelték a legtöbb tejet, nem csak Zen­gőalján, hanem az egész vilá­gon mindenütt. Ripszám Ádám az új takarmányozási mód­szer bevezetésével magyarázza az érdekes változást. Újszerű munkájukról így számol be: — November elején kezd­tünk fokozatosan áttérni a téli takarmányozásra, de ezt meg­előzően elkészítettük a kazal­térképet. A kazaltérképen a gazdaságban meglévő összes pillangós és egyéb szénakazal fel van tüntetve üzemegysé­gek, illetve szérűk szerint és minden kazal kap egy számot. Ez alapján valamennyi kazal­ból mintát veszünk és a meg­felelő számmal ellátva beküld- tük a pécsi laboratóriumba, ahol megvizsgálták a béltar­talmát és pontosan kimutatták, melyik kazal, milyen minősé­gű szénát tartalmaz. A Baint- ner-féle takarmányozási táb­lázatot ml már csak a saját eredményeink Összehasonlító- sara használjuk. A vegy elein- zés során kiderült, hogy az idei szénák minősége — külö­nösen a lucernaszénáé — jobb az átlagosnál. Ugyanezt el­mondhatjuk a siló-takormá- nyókra Is. Az idd abrakok mi­nősége azonban gyengébb az átlagosnál, különösen szénsa­vas mésZben szegények. A sav-bázis egyensúly biztosítá­sára mi a hiányzó mész- mennyiséget mesterségesen pótoljuk. Az új takarmányo­zási módszer nagy előnye, hogy pontosan tudjuk, takar­mányaink minősége milyen arányban áll az állatok táp- j anyag-igényével. Ha valamiből; hiányt mutatnak ki; azonnal pótolhatjuk. Jó a téli alapta­karmányunk és pótabrakunk•; összetétele és ez a magyaráza- i ta annak, hogy ezen a télen; már több és magasabb zsír- j tartalmú tejet fejünk, mintj nyárom A gazdaság takarmónyozásá­lókukoricát, mert az a legol­csóbb és legjobb tömegtakar­mány. A legfontosabb tehát nyár folyamán gondoskodni a téli takarmányról, télre tartalé­kolni, amit csak lehet, hisz nyáron úgyis van zöld és le­gelő és ezt a kettőt télen, bár nehezen, de jó szervezéssel pótolni lehet. — Rné — hl év alatl négyszáz állami gazdaság: szakember vállal! munkát a termelő* szövetkezedben A Belkereskedelmi Miníszté- i rium vendéglátóipari főigaz­gatóságának irányításával mű­ködő, csaknem négyszáz üze­mi étkezde az elmúlt évben egymllliárd-tízmillíó forint ér­tékű ebédet és vacsorát fő­zött. A növekedő forgalmat elsősorban az új étkeztetési Az állami gazdaságokból egy esztendő alatt négyszáz szakember, elsősorban üzem- egységvezetők és agronómusok vállalták, hogy a szövetkezet­ben hasznosítják az állami ról szólva Ripszám Ádám még! mezőgazdasági nagyüzemek- azt is elmondta, hogy első-ben szerzett termelési és üzem­sorban igyekeznek minden ta- j szervezési tapasztalataikat, karmányt a gazdaságban meg-! . termelni. Néhány évvel ezelőttj keményítőgyári kukoricamos­lékot hordtak naponta Pécsről j a fejősteheneknek. Egy idő j után azonban rájöttek, hogy ez a takarmány kis mennyiségű kénsav-tartalmánál fogva med­dőséget idéz elő a teheneknél. A kénsavat a keményítő kivo­nására használják és így kerül bele a tréberbe is. A tréber etetését azonnal leállították és a tehenek meddősége le is csökkent rövidesen. A hízó­marhának azonban ez a takar­mány nem árt. Ma már kizáró­lag az exrahált darákat vásá­rolják, a többi takarmányt a gazdaságban termelik meg. Ennek egy szervezési előnye Is van, nem kell nagy meny- nyiségeket nagyobb távolságról szállítani. A takarmányozás Igen nagy gond a nagyüzem­ben. Sok termelőszövetkezet­ben járt az utóbbi időben és legtöbb helyen azt tapasztalta, hogy épp a takarmányozás megszervezésénél követik el a legnagyobb hibákat. A zöld­takarmányt pazarolják, télen pedig takarmányhiányuk van, mert nem tartalékolnak ele­gendő készletet, és természete­sen ilyenkor az állatok terme­lése nagyon visszaesik, kondí­ciójuk leromlik, értékük csök­ken. s bár az állami gazdasá­gokéhoz hasonló korszerű la­boratórium nem áll még a me­gyei tsz-ek rendelkezésére, helyes szervezéssel, annak híá­Csak a vak nem látja és a hallani nem akaró nem hall­ja azokat az eredményeket, amelyek nap mint nap szü­letnek a nemzetiségi politika Új erős hajtásaiként. A híradófilmen fergeteges sokac-tánc kelt vidámságot, a békési magyar—román esten hórát és sirbát táncolnak a fiatalok és a minap Himes- házán, Versenden és Mecsek- nádasdon majd két és félezer ember szívét dobogtatták meg a polkák, lfindlerek meg a Hohenbugger Springer. Pártunk és kormányunk le­nini-nemzetiségi politikája egyértelmű és Világos: teljes jog az élet minden területén. MegValósul-e ez egyáltalán? Válaszként kérdezzük meg ta­lán Makk Józsefet, a kiváló püspöklaki sváb-vájárt, aki i nemrégiben vett egy gyönyö­rű házat magának és család­jának, vagy Hárlch Erzsit, a babarc! Béke Tsz fiatal bri­gádvezetőjét, aki ha vasárnap felöltözik, olyan elegáns, hogy nyugodtan nézhetné az ember „pécsi tűkének”. A munkához való joggal és egyenjogúsággal tehát baj nincsen. Nézzük meg az igen >»» ■ ■— ■■■* ■ Vidéken is több üzemi éttermet alakítanak át önkiszolgálóvá formák bevezetésével, vala­mint több új, korszerű étkezde megnyitásával bonyolítják le. A tervek szerint az idén tíz üzemi étkezdében honosítják meg az önkiszolgálást. Többek között a Jászberényi Szer­számgépgyárban, a Pécsi Hő­erőműben is. sokat vitatott kultúra kérdé­sét. Mindenekelőtt kik azok, akik irányítják ezt a népi kul­túrát? Elsősorban a falusi pe­dagógusok, kultúrmunkások, aztán felsőbb szinten a nem­zetiségi szövetségek De az is érdekes, hogy hogyan megy a gyakorlatban ez az irányí­tás? Feleljen erre egy illetékes: Wagenhoffer János, máriaha- lomi tanító. Középmagas, mo- kány-bama fiatalember, tele tettvággyal, tudással, és igen nagy érzékkel a kultúrmunka iránt. De a szó igazi értelmé­ben kultúrmunka iránt, és nem a giccs, a szellemi Sze­mét iránt! — Kis Komárom megyei községből jöttünk, falunknak mindössze 7BÓ lakosa volt, De a magyar és németajkú lakos­ság nagyon jól megérti egy­mást, és mindkét nyelvű la­kosság ápolja a kultúrát. A máriahalomi vegyes kultúr- csoport műsora is ezt tükrözi. Műsorfüzetét mutatja: — Nézze csak: a pilisvörös- vári német leánytánc mellett előadjuk az eleki táncokat, a magyar verbunkost, a párna- táncot, a Hohhenbugger Springer című német népi táncot, emellett magyar nyel­ven A tábornok kutyája c. Csehov egyfelvonásost, aztán Hans Sachs vidám bohózatát németül, meg a Weíberlist-ct ( németül. Magyar és német szó felváltva járja a csoportban, hiszen a fiatalok magyarok is meg németajkuak is. Hátul állok a hlmesházl kultúrteremben. Első érzésem: kinőtte már a nagy falu ezt a kicsinyke kultúrtermet. — Annyira összezsúfoltan állnak ais emberek, mint egy szard!­Hatodszor a törvény előtt — El züllöttem kérem — mondja Borda János alkalmi munkás a kihallgatást vezető nyomozónak. Gyűrögetl a sapkáját, simogatja borostás arcát, g nagyokat pislant vi­zenyős szemével. El bizony. Nagyon, — Most hogyan érzi magát" — Jól, nagyon jól — mond­ja. Nem értem. Hogyan érez­heti Jól magát az, aki már na­pok óta előzetes Őrizetben van. — Htá tessék rámnézni *— mondja. — Kialudva, kipihen­ve vagyok, rendesen kosztolok. .. , ---------------------- , Ez igaz. A fogdában tényleg ny ában is sokat javíthatnak a! kipihenhette magát. Meg az- takarmanyok gazdaságos fel-1 tán itt italt nem kap, Italt, ami használásán. Termeljenek sl- a züllésbe vitte. Mert Borda János útja 1953-ig sohasem torkollott a rendőrségi cellá­ba. Aztán egyszercsak a „ba­rátok" invitálására mind töb­bet járt a kocsmába. A bányá­nál dolgozott, pénze volt és ... ítélőképessége nem. Minden­kinek fizetett, aki csak kérte. A kereset már kevés lett a naponkénti „piaösszejövetelek­re“, más pénzforrás után kel­lett néznie. Először Sikkasztás és munkakerülésért, aztán Ismét munkakerülésért, har­madszor lopásért, újra mun­kakerülésért, ötödször síkkesz- tásért ült börtönben, összesen mintegy 4 évet. És most megint itt ül a ren­dőrségen. Alkalmi munkásként dolgozott, kocsisok mellet tú­lélőt hordott. Behordta a sze­net vagy a fát a közben nem felejtett el körülnézni, lehet-e valamit elemelni. Mindig adó­dott valami értékesebb holmi. — Most miért van Itt? Rutinosan mondja: — Munkakerülés miatt, az­tán loptam egy pár csizmát, egy karórát, szenet, fát, zsá­kot ..: Mindent amit elérhetett el­emeit.. — Hej, kérem, ha én még egyszer rendes ember lehet­nék •— sóhajtja. — Ha kiszabadul, eljön ide, elhelyezzük — mondja a ren­dőrtiszt. — De már gondolkod­hatott a rendes életen, annyit volt börtönben — teszi hozzá. Most akar megjavulni. A ha­todik börtön előtt? Hihető? Bár ..; ki tudja? (—y) niásdobozban. A másik észre­vételem: rossz a szellőztetés, mert főleg hidegebb Időben csak egy oldalajtón mehet ki a pára, fullasztó a hőség. De ettől eltekintve: csupa fiaye- -V3VOSJÓ szem, összeve­rődő, tapsoló tenyerek és na­gyon sok népviselet. — Tetszik-e a műsor? —• kérdezem Wald Gáspárt. — Nagyon tetszik nekem, pedig nálunk Himesházán is jó a kultúráiét, hiszen tavaly mi is voltunk egy kultúrkör- útón és mi is szép eredménye­ket értünk el. De itt főleg egészen fiatal fiúk—lányok játszanak, és ez komoly lehe­tőséget ad Máriahalomban. Kirobbanó nevetés szakítja meg beszélgetésünket. Brachfeld Szigfrid konferál az ő „tőzsdegyökeres” kedves magyarságával, de pillanaton­ként átvált a németre is. Egy ilyen híres, népszerű konfe- ránsz egy baranyai községben' Mi ez, ha nem „egy kis” ered­mény? A kultúrkörutak igen nagy sikert jelentenek a nemzeti- ■égi ku’túrmurika megerősíté­se, megjavítása terén. Több­szörös a hasznuk; mindenek­előtt megmutatják a helysé­gek kulturális vezetőinek, hogy így kell és így lehet nemzetiségi kultúrmunkát Irá­nyítani. Másrészt lendítést ad­nak a helyi kultúrkollektí- váknak, hogy Ők is kövessék a példát. Hiszen annyi tehet­ség él falvainkban, akiknek egyrészt még ma te vagy „ki­sebbrendűségi érzetük” van. vagy egyszerűen csak lámpR- lázuk. — Mindkettő könnyen „orvosolható”: szerepelni kell minél többet, minél több he­lyen! A nemzetiségi szövetségek kultúrkörútjainak legfőbb ér­téke és pozitívuma azonban az a tény, hogy hazánkban tág lehetősége van az Igazi népi kultúra népszerűsítésé­nek, terjesztésének. Az igazi népi kultúrának, amely gyö­kerében mentes a sovinizmus és nacionalizmus hínárjától, amely minden tevékenységé­ben a nemzetiségiek szoros együttműködésének, megértéi sének gondolatát ápolja. Pécsi Ccmentárulparl Vál­lalat a Pécs! és hlrdl tele­pére villamos targoncára vizsgázott géphe»előket. a komlói telepére 1 fő VILLANYSZERELŐT al­kalmaz. Jelentkezés a vál­lalat mnnkaQgyl osztályán, Pécs, Siklósi út 10. szám. 3077 téli imios^ikva (Moszkvai tudósítónktól.) Nálunk Magyar­országún ilyenkor február­ban a télre már azt mondják: az utolsókat rúgja. Fokozato­san enyhül az idő s a szdkiré- nyekben már a tavaszi holmi­kat nézegetjük. A moszíkvai február még a kemény tél­nek az Ideje. Nálunk, Pécs környékén 0 fok körül van a hőmérséklet, vagy még pluszt is mutat a hőmérő, 8 Itt most js 25“.27, ,íok körül mozog a hőmerő hignnysznla. MosJva a Kárpátoktól Uráli« ter­jedő kelet-európai síkság kö­zepén fekszik, az Északi jeges tenger felöl akadálytalanul áramlik be a hideg légtömee Ha az ember kilép a lakaiból mint éles nádszál, úgy vág arcába a hideg. Csikorog a hó néhány perc járás után úgy érzi az ember az ujjait, mint­ha erőspaprikába mártotta volna. Annak, afki nem szokta meg, bizony hamar zsibbadni kezd a füle és átnedvesedik az orra. Az OTOSZ td hosszú és kemény. Még október—novem­berben megfagy a föld és úgy is marad öt hónapon át. Sok­szor napokig hull egyfolytában 8ÜrŰ, nagy pelyhekben a hó, s, yégtelen fehér lepellel bo­ntja be a sztyeppékét, Váro­sokat. S amikor eláll á hó- hullás, átláthatatlan, sötét- szünke felhők födik el az eget. s ha a nap áttöri ezt az ólom- szürke felhötömeget, felkéklik az ég s a napsugarak úgy csil­lognak a fehér havon, mint vízben az ezüstös halpikke­lyek. A természetnek csodá­latosan szép téli ajándéka ez a fehér fénycouiámlás. Moszkva télen te szép. Van ennek a léli városképnek va­lami különösen megkapó va­rázsa. A Kreml hóbaburkolöd- zó csillagos tornyai, a mau­zóleum és a Lenin hegy hótól lehajtó fenyőágai, a városkör­nyéki nyírfaerdőik és befagyott tavak, a befútt, végeláthatat­lan puszták, mind a festő vász­nára kívánkoznék Jellegezet.es színfoltjai a téli Moszkvának a behavazott pán­kok, a gyerekek által készí­tett hóemberek és ródlipályák. A Luzsnylkl Stadion vidám korcsolyázóktól hangos, s a Metrón ebéd Után síléces fia­talok és felnőttek Igyekeznek a városszéli dombok félő. Ez a kemény, hosszantartó tél természetesen meghatároz­za az emberek öltözködését, lakásberendezését, egész élet­rendjét. Jól mutatják ezt az épületek be gittéit ablakai, a bundáseipős, kueftrfiás, Pfém- galléroB járókelők. Először furcsának tűnt, de aztán meg­szokottá vált az a kicsit vidá­man intimnek tűnő éplzwl, melyet az éttermek és színhá­zak ruhatárat előtt lestem el. A moszkvai nők ugyanis szín­házakba éttermekbe csizmába, bélelt cipőbe étkeznek s a ru­határ előtt aztán levetik, ki­cserélik a*t tnavawtartW cipők­re. A nagy hő tehát nem le­het akadálya annak, hogy a moszkvai lányok és asszonyok csinosan jelenjenek meg és Rite.. jMUiflROflnvIiutR lyéken. De a (kemény, sokszor mostoha időjárás nem akadá­lyoz meg nagyobb dolgokat sem. Itt ez a tél természetei. Nem tűnik furcsának és szo­katlannak. Az élet ugyan­olyan nyugodtan, magabizto­san halad a maga medrében, mint más évszakokban. A nagy szovjetem zá got összekötő tá­volsági vonatok éis repülőgé­pek éppoly pontosan indulnak és érkeznék, mint a városi troli- és autóbuszok, A Gorkij utcában most is ott áll aZ utcai könyvárus, de még a fagylaltos néni te ugyanolyan lelkesen (kínálja „marozsennáját”, mint mondjuk júliusban, A mauzó­leum előtt 30 fokos hidegben is ott kígyózik a hosszú, tü­relmes embersor. Védett he­lyen és szabadban egyaránt, egyforma tempóban folyik a termelés. Működnek a hatal­mas építődaruk, szorgos, ed­zett munkáskezek rakják egy­másfa az emeletéket a vu- 'kovői repülőtérhez vezető úton és a délnyugati város­részben. A* élet nem állhat meg, kell a lakás. Az ember legyőzi a fagyot, metsző hideg szelet, hogy még többen köl­tözhessenek kényelme®, meleg otthonba. Bizxmy, kemény élet ez. Kemény, edzett embereket hhránu A szovjet élet sajátos vonása, hogy minél hidegebbet mutat a hőmérő a szabadban, annál melegebb van az em­beri szivekben. Közel vannak egymáshoz az emberek. Bárhol járok! lakásban, utcán, met­rón, vagy színházban, minde­nütt azt érzem, hogy egyetlen nagy család ez a több millió moszkvai. A másikról való gondoskodás, az együvétarto- zásnak és elvtámiaseágnak ez a mély érzése szövi át az éle­tet, kapcsolja egyik embert a másikhoz. A párt az, amely ebben példát mutat. Az embe­rekről való sokoldalú gondos­kodásával, mélyen humánus intézkedéseivel. Milyen meg­kapó például az, amivel a moszkvai gyermekek téli örö­medről gondolkodnak. Az új év első tíz napjában az úgy­nevezett „jolka” héten a kis pionírok szinte birtokukba vet­ték a várost. Hatalmas, szépen feldíszített fenyő várta Őket a Kremlben, a szakszervezetek oszlopcsarnokában, a Luzsnyi- ikiban, a Zeneakadémián és még sóik más helyen. A fővá­ros legnevesebb színészei, ar­tistái varázsoltak a színpa­dokra pingvineket, medvéket, szólaltattak meg merőket, s csaltak a sok apróság arcára derűs kacagást. Felnőttek rop­tak számukra matróztáneokat s mutatták meg a legszebb boLttszámoteat. Egész játék­paradicsom várta őket, s piros- ruhás, nagybajúszú télapó kö­szöntötte és ajándékozta meg őket Ebben a tíz napban mintegy 750—800 ezer moszk­vai gyerek részesült ilyen nagyszerű élményben. Az emberi melegség a zord hideg l#o<-Oai**óv>v, el­lenfele. És a munka. Távol- Kelet építőinek, Baku olaj­bányászainak hősi munkája, a szovjet tudósak újabb tudomá­nyos sikerei az orosz tél első­számú fűtőanyaga. A Szmo- lensZ'n terület válasza a Klzá- nyiak elmúlt évi nagyszerű mezőgazdasági eredményeire, hogy még több legyen az egy főre jutó hús, vaj, tej és gyü­mölcs. Ennek a dolgos munkás- népnek legjobb képviselői pe­dig teljes erejükkel azon mun­kálkodnak, hogy a nemzetközi poétikában is az enyhülés le­győzze a fagyot, S akikor hoz­hat az Északi jeges tender 40 fokos hideget, kavarhat hó- és ‘•■zélviharokat, az emberi szí­vekben tartós lesz a tavasz. Moszkva, 19'”' uár 4. Kupka Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents