Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-28 / 50. szám

2 NAPLÓ I960. FEBRUÁR 28. Erkölcsi neve! HÍKIEKI Mind többet hallunk az Utóbbi időben arról, hogy az erkölcsi neveléssel rendszere­zettebben és szélesebb körben kellene foglalkozni, Vitathatatlan, hogy a szo­cializmust építő társadalmunk arculata állandóan változik. Azok az eredmények, az a fej­lődés, amit az elmúlt 15 év alátt gazdasági téren és éle­tünk minden területén elér­tünk, legmerészebb álomnak tűnt még 1945-ben. Nem is be­szélve a fasizmus ideje alatt. Gazdasági • arculatunk Válto­zása gyorsabb, mint gondolko­dásunk és erkölcsi felfogásunk megváltozása. Viszont erkölcsi felfogásunk a társadalom er- kölcsisége nagy mértékben befolyásolják minőségében és ütemében a gazdasági válto­zást. Ezért kell, hogy az erkölcsi nevelés kérdéseivel az eddigi­nél többet és mélyebben fog­lalkozzunk; Mint gyakorlati pedagógus egy-két gondolattal további gondolatokat kívánok ébresz­teni annak érdekében, hogy az erkölcsi nevelés kérdését, mint fontos kérdést, minél eredményesebben oldhassuk meg. Sokszor felmerült; szükség van-e az erkölcsi oktatásra? Azt hiszem egyértelműen vá­laszolhatunk rá. Minden fel­adat megoldásánál szükség van a rendszerességre, a tema­tika összeállítására, a tematika és az ezzel foglalkozók életko­ri sajátosságának összehango­lására, előre meggondolt érzel­mi hatások kialakítására, kü­lönböző módszerek alkalmazá­sára. Akkor természetes, hogy az erkölcsi nevelés biztosításá­nál is szükség van rendszeres erkölcstan-oktatásra. Más kér­dés az, hogy az erkölcstan­oktatás egyedül megoldja-e az erkölcsi nevelés területén fenn álló valamennyi kérdést? Az erkölcstan-oktatás egyedül nem oldja meg, csupán átgon­doltabbá, rendszerezettebbé, céltudatosabbá teheti munkán­kat. Eddig is foglalkoztunk az erkölcsi neveléssel; A múlt társadalom erkölcsi arculatát sem a »hit- és er­kölcstan“ tanítása alakította ki, formálta saját érdekének megfelelően; Ehhez az egész társadalom minden eszközei­vel hozzájárult, kezdve a csen dőrségtől az állami alkalma­zottakig, a sport és más kultu­rális egyesületek és más szer­vezetek felhasználásával. Ter­mészetesen az egyház^ saját eszközeivel nem kis részt vál­lalt a kizsákmányoló társada­lom erkölcsiségének magyará­zatában, különösen lelki ter­rorján keresztül; A mi társadalmunk igazabb, humánusabb, emberibb, tehát erkölcsösebb, bármely más ed­digi társadalomnál. Ha csak a mi társadalmunk kollektív gondolkodását vesszük, a nép széles tömegeiért való intéz­kedéseit, az emberek munká­juk utáni értékelését, a szociá­lis intézkedések sorozatát, a gyermekekért, az idősekért fo­lyó tevékenységét, világosan látjuk a tétel igazságát. Min­dennek ellenére, hogy kézzel fogható a mi társadalmunk, a mt rendszerünk nyilvánvaló erkölcsössége, mégis ahogy a tudatátalakítás nehéz munká­ját nem lehet máról-holnapra elvégezni, mert kialakulását számos szubjektív és objektiv tényező kisebb-nagyobb mér­tékben befolyásolja, ugyanúgy az erkölcsiség kialakítását sem. Ahogy a tudatformálást sem lehet egy jó tankönyv megje­lenésétől függően megoldha­tónak vélni, úgy a társadalom erkölcsi átalakítását sem old­hatja meg egy tankönyv. Amíg a tankönyv megjele­nik, addig is és azután is az életnek és így az iskolai éle­tünknek is számos területe, nzakkéozett CSECSEMO- GONDOZÓNÖT újszülött osztályra és szakképzett ápolónőt felvesz a Baranya megyei Tanács Kórháza. Jelentkezés de. a fönövér­nél. _________________•« (V itaindító cikk) sőt iskolai életünk egésze ala­kítja, formálja állandóan gyer­mekeink erkölcsi arculatát. Gyermekeink alakításán túl­menően hatással van mun­kánk a szülőkön keresztül a társadalom felé. Sajnos, sokszor úgy va­gyunk, hogy egy-egy feltételt szeretünk általánosítani, hogy az egyébként nehéz feladat megoldását ettől az egy felté­teltől várhassuk, ha azután ez nem valósul meg, akkor az el­maradás okát megmagyaráz­hatjuk. Ezek után nézzünk néhány módszert, amelyekkel az erkölcsi neve­lést iskolai életünkben, a tár­sadalomban megvalósíthatjuk. Természetesen az összes mód­szer, lehetőség felsorolására még a vitaindító cikkben sem vállalkozhatunk. Mindeneset­re a módszerek alkalmazását iskolai életünkben és társadal­munkban egyaránt ütemeseb­ben valósíthatnánk meg. Ha az elmúlt rendszer a maga elítélendő erkölcsi arcu­latának kialakítására mozgósí­tani tudta a társadalom nagy részét, akkor a szocialista kom muoista erkölcs kialakítása minden becsületes ember kö­telessége; Egyik legfontosabb feladat az eszmei egység megteremté­se, tantestületünknél és egyéb közösségeknél. Az egységes tantestület, mely a dialektikus materializmus talaján áll szi­lárdan, oktató-nevelő munká­jában minden megnyilvánulá­sával, példamutatásával segíti a szocialista erkölcs kialakulá­sát. Csak az ilyen tantestület tud olyan meggyőző erővel hatni a szülőkre is, hogy a kettősség, sok helyen még meglévő kétirányúság meg­szűnjék. Sokat segíthet ebben a kér­désben az iskola rendje, sza­bályzata, mely a tanulókat kötelességteljesítésre, a társa­dalom követelményeinek telje­sítésére, szüleihez, nevelőihez, társaihoz való helyes viszo­nyulásra serkentheti. Az osztályfőnöki óra helyes megszervezése, a tanulók önte­vékenységének felhasználása, tanulóvezetők ldnevelése, mind mind segíthet az erkölcsi ne­velés kérdésében. Az úttörő-mozgalom lehető­ségeit még messzemenően nem használjuk ki. Qktató-nevelőmunkánkban társadalmunk pozitív hatásai­ra, jelenségeire nem kellő hangsúllyal hívjuk fel a tanu­lók figyelmét. A szocialista munkaverseny az iskolában, a szocialista ta­nuló-brigádok szervezésének lehetősége ugyancsak sokat se­gíthet. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni a tanulókkal való egyéni foglalkozás szükségességét, a tanulók erkölcsi életének szo­cialista erkölcs szerint élésé­nek kialakításában. Az ünnepek megfelelő esz­mei előkészítése, kirándulások szervezése. Különböző társa­dalmi feladatok elvégzése, és ki tudná még mind felsorolni, hogy milyen lehetőségek áll­nak rendelkezésünkre az er­kölcsi nevelés kialakításában. Természetesen különösen az utóbbi időben sok helyes kezdeményezéssel találkoziiatunK, amelyek á fenti eszközöket és módszereket eredményesen fel használják- Tanulóinknál is sok pozitív vonást figyelhe­tünk meg, ami annak tudható be, hogy erkölcsi nevelésünk, ha javításra is szorul, bizo­nyos területeken mégis általá­ban eredményes. Ennek ellenére sokszor hall­hatjuk, hogy a mai fiatalok rosszabbak, mint mi voltunk. Azt hiszem ezt egyértelműen vissza lehet utasítani. Nem be­szélve arról, hogy nekünk i6 és nagyapáinknak is ezt mond­ták a maguk korában. Ezen túlmenően a mi gyermekeink­ben, mivel más körülmények között nőnek fel, — jobban hiányzik belőlük a képmutatás és őszintébbek. Nem csámcsog­nak annyit a „szemérmesség“ kérdésein. Tudásuk praktikusabb és életrevalóbb. Nagy feladatok­ra szívesen vállalkoznak. Van olyan osztályunk, amelynél a tudatos fegyelem úgy kiala­kult, hogy az elmúlt félév fo­lyamán szinte egyetlen egy óráin sem kellett órazavarás­ért az osztályban egy tanúlóra sem rászólni. Ehhez komoly akaraterőre, öntudatra, önmegtartóztatásra van szükség. Nem kis mér­tékben befolyásolja fiatalja­ink erkölcsi arculatát a társadalom hatása. Nagyon • fontos, hogy fiatalja­ink a felnőtteknél ne tapasz­taljanak rosszindulatot, hanem lássák a segítőkés/séget. Min­den különösebb anyagi áldo­zat nélkül életünket szebbé tehetnénk, ha a társadalom tagjai * törekednének arra, hogy a szocializmus építése érdekében segítik egymást, fi­gyelmesek egymáshoz, udva­riasak és gondolkodnak Fehér hajú idós asszony remegő kézzel nyújt át egy fényképet. Hatéves, pufókké­pű kislányt ábrázol, fehér nyá­ri ruhácska van rajta, fekete haja a homlokára fésülve. Ke­zében kis vödröt tart, éppen játszani készül. — A kislányom ... — mond­ja, aztán elcsukló hangon hoz­záteszi — volt..-, már csak volt..: Mérhetetlen tragédia és szenvedés bontakozik ki an­nak a két asszonynak szavai­ból, akikkel a Tímár utcai sze­retetotthon társalgójában be­szélgetek. Mind a ketten meg­járták Auschwitzót, együtt voltak a gázkamrában is .. • Az asszony, aki a fényképet mutatja, már a felszabadulás_ előtt is ebben a szeretetotthon­ban dolgozott. Akkor konyha­lány volt, most beutalt. Férjé­vel élt együtt addig a napig, amíg őt vagonba rakták és « lezárt szerelvény elindult ve­lük. Csak Auschwitzban nyílt ki újra az ajtó. Hatéves kis­lányának is vele kellett men­nie. Tragikomédiát rendeztek az SS-ek. zenekar fogadta őket. Zenekar és géppisztoly- ropogás. A szerelvény egy töl­tésen állt meg, nehéz volt a MűConbói lelépni. As idősebbe­ket, betegeket, akik nem tud­tak kiszállni, a vagonban lőt­ték agyon a nácik. — Vgylátszik fiammal egy utat járok — gondolta, mert tizennégy éves fiát már hama­rabb elcipelték hazulról... A megérkezéskor találko­zott nagynéniével, akit ugyan­csak azzal a szerelvénnyel de­portáltak. A szögesdróttal körülkerí­tett barakktábor bejáratánál a hírhedt Mengele doktor állt. Az újonnan érkezettek sorai előtte meneteltek. Osztályozta az embereket. Jobbra, vagy balra intett kezével és ez éle­tet vagy halált jelentett. Kis­lányát szorosan keblére ölelte. Nagynénje mellette ment a sorban. Mengele őt jobbra, nagynéniét balra intette. A kislányt kivették kezéből és nagynéniének adták. — Majd az idős asszonyok vigyáznak a kisgyerekekre — mondták az SS-ek. — Addig integettünk egy­másnak, amíg csak el nem so­dort bennünket az emberára­dat. ök is, űii is, már csak számok lettünk. Soha többé nem láttam a kislányomat. Se a fiamat, se a nagynénémet. Az emlékezés csöndje üli meg a szobát. Lchei-e rettene­tesebb ivémiM, mint azon, hogyan segíthetik a j másikat. Mindez az egyénnek sem érdektelen. Először azért, mert ilyen formában megválto­zott környezet kedvezően hat vissza az egyénre. Máisodszor, ha ilyen környezetet terem­tünk gyermekeink számára, akkor már ezzel is az erkölcsi nevelés számos kérdését meg­oldjuk. Ez nem azt jelenti, hogy most kenjük el a hibákat, pe bíráljuk egymást és valami ál­humánus kapcsolat alakuljon ki a társadalom tagjai között. Nem! Erre nincs szüksége sem a társadalomnak, sem az egyénnek. Ugyanakkor azon­ban rágalmazásokra, rosszhi­szeműségre, Rosszindulatúságra mások lebecsülésére sincs szükség. Ezek ■ a • jelenségek számtalanszor, keserítik , meg a társadalom tagjainak életét. Ezekután veszekedések, becs­mérlések, kirohanások a gye­rekek előtt zajlanak le, tehát nem csodálkozhatunk rajta, ha a gyermekeinkre is ragad ebből valami. Társadalmunk erkölcsi ar­culatának megfelelő kialakítá­sára minden lehetőségünk meg van. Az erkölcs kérdését azonban nem szabad eivonttá tenni. Élő, mozgó emberekről van szó, tehát az elvont er­kölcs helyett az élet realifásán nyugvó erkölcsöt kell figyelembe venni. Az er­kölcsiség megteremtésénél nem elegendő ha leszűkítjük a társadalmi együttélésre, az il­lem alapvető követelményeire és a nemi erkölcs kérdéseire az erkölcs fogalmát. Az er­kölcs ugyanis szorosan össze­függ a termelő és társadalmi munkával. Ehhez a munkához való viszonyulással. Most amikor a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VII. kong resszusa kihangsúlyozottan megszabta az utat a nevelő­munka és az élet szoros kap­csolatának biztosításában, ak­kor nem kevésbé fontos, hogy az erkölcsi nevelés területén is mindez érvényesüljön. Ez múlik a társadalom tagjainak, önnevelésén, egy­máshoz való viszonyulásán és számos nevelési lehetőségeken De nem kis mértékben múlik azon, hogy a felnőttek milyen példát mutatnak a fiatalok­nak munkában, gondolkozás­ban, magatartásukban egy­aránt. Szentistványi Gyula, a gyak. isk. igazgatója gyermekeit gázkamrában el­pusztulva tudni. S látni a kre­matórium füstölgő kéményeit... A másik asszony veszi át a szót. — Ott Auschwitzban talál­koztunk egymással — mondja. — Együtt laktunk a barakk­ban, együtt dolgoztunk a tá­borban. Földet hordtunk. Egyik helyről a másikra. Az­tán ismét vissza. Sokan meg­őrültek ... Este 10 óra volt. Csend és sötétség ülte meg a tábort. Csak az őrtornyokban posztoló SS-katonák jelzőreflektorai pásztáztak időnként. Aludtak a halálraítéltek. Hirtelen kivágódott a ba­rakk ajtaja és egy SS-elordí- totta magát: — Raus! A fürdőbe parancsolták őket. Hova? Fürdőbe? Elérkezett. Eddig volt. Vé­ge. Az udvaron sorakoztak. — Levetkőzni! — hangzott a kiáltás. S lassan dombbá magasodtak a levetett rongy­ruhák. Törülköző-cafatokat kaptak. A mérhetetlen szen­vedés után, még egyszer fellángolt az emberekben az életösztön. Nem akartak be­menni a „fürdőbe”. De az el­csigázott testekben már nem volt erő az ellenállásra. Tom­pán püffogott a hátukon a wmbot, BeamwMltét őfcct Hétemeletes irodaház a Rákóczi úton Lebontották a Rákóczi úti 73-as számú, félbehagyott és az év* során erősen megrongálódott épületet és megkezdték az itt íPul hétemeletes irodaház alapozását.. — A SZIGETVÁRI Cipő­gyár kultúrcsoportja 1960. február 28-án, vasárnap este fél 8 órai kezdettel bemutat­ja Kodolányl János: Föld­indulás c. drámáját. A be­mutatót a környező falvak­ban tartott nagysikerű elő­adásaik előzték meg, ezért a hazai bemutató az érdeklő­dés középpontjába került. — BEMUTATKOZÓ hang­versenyt tart a villányi föld- műyesszövetkezet és a mű­velődési ház énekkara feb­ruár 28-án, vasárnap este fél 7 órai kezdettel a műve­lődési ház nagytermében. Az új énekkaron kívül közremű­ködik még a villányi általá­nos iskola énekkara és a mo­hácsi földművesszóvetkezet szimfonikus zenekara. — HASZONGALAMB ki­állítást tartottak Siklóson a siklósi 73-as és a pécsi 42-es számú egylet tagjai. A ki­állításon 380 galambot, 35 fajtat mutálták be. A kiál- lításnalk mintegy hatvan lá­togatója volt. — AZ ÁLLAMI BÁB­SZÍNHÁZ Pécsett vendég­szerepei március -2, 3. és 4-én Az Ifjúsági Színházban mu­tatják be a János vitézt. — MAKAY JÁNOS vas­esztergályos kisiparos belé­pett szövetkezetünkbe, min­dennemű vasesztergályozási munkát vállalunk. Pécsi Bá­dogos ós Szerelő KTSZ, Pécs, Kossuth Lajos u. 63. 595 — A MOHÁCSI VentJél látó Vállalat igazatóját H'J szár Istvánt azon mulasd? sáért, hogy a mohácsi „K® Duna“ cukrászda rekonsUu álását követően a dolgozó* munkakörülményeinek meg javítása érdekében hoz£>! határozatban foglaltakat b3 táridőre nem teljesítette ; Szakszervezetek Megyei T* nácsának munkavédelmi f? ügyelője 200 forint pénzbír Sággal sújtotta, — KARNEVÁL az úttörő házban. Február 28-án, sárnap délután 3 órai fc*? dettel a pécsi úttörőház e a 20 sz. Hunyadi János zétőképző csapat rendez k<V. nevált a Szabó István wítö rőházban. — A MEGYEI NÉPI ellen őrzési bizottság március l^"r szerdára ankétot hívott ö*? sze, amelyen Baranya e Pécs idegenforgalmának j!5 vábbi fejlesztését beszél’* meg. At. ankétta meghív'4*! mindazokat az országos * helyi hatóságokat, szerveit® és vállalatokat, amely® hasznos tanácsokkal és te tekkel is elősegíthetik a hel! idegenforgalom fellendítés® — VENDÉGLŐI B Cfi RÁNYOKOZÁSÉRT, vall mint köztisztaság elleni v® ség miatt százhúsz forlí pénzbírsággal sújtotta Bal Gyula segédmunkás, Sail utca 16. szám alatti lakost II. kerületi tanács igazgató osztálya. a „fürdőbe'’. Sehol ablak, se­hol egy nyílás, csak a bejárati ajtó. És csövek a falakon. ■ ■ Itt már remény sincs. Itt meg­szűnt a „holnap”-nak még a gondolta is. Már csak percek vannak vissza az életből. Az az ajtó már nem tárul ki töb­bet. Részűkre legalábbis nem. Ezt tudták. Várták a halált. És megtörtént a lehetetlen. Az ajtó ismét kinyílt. SS-kato­nák szaladgáltak, vezénysza­vak csattantak. Két óráig vol­tak az élet és a halál küszö­bén. Aztán kizavarták őket. Csak később tudták meg: elromlott a „fürdő” berende­zése. Az a hír járta, hogy a német kommunisták rontották el. Az SS-ek egy egész nap javították... Megmenekültek? ök igen. Később munkára osztották be mindkettőjüket. — Én egy lőszerüzemben dolgoztam — szól az egyik. — Én meg a repülőgépek törzsét szegecseltem — mond­ja a másik. Egyszer nem sikerült a szö- gecseléseket simára csiszolnia. Az ellenőr végighúzta a kezét a szegecselt aluminiumlemezen s tenyerét egy kiálló szegecs megsértette. Mint akit vipera csípett. felordított. — Kt dolgozik itt? Jelentkeztem. Odarohant hozzám és rámüvöltött: — Szabotázs! Azonnal bizottságért ment, hogy kivizsgálást kérjen. — Láttam,, hogy társaim SBomorúm néznek.rám, BÜ» seredtem. Mi lesz velem, & rámfogják, hogy szabotáltart Oroszok is dolgoztak ott. AzC is felfigyeltek, aztán az eűú' odalépett, megnézte a gyors mozdulatokkal a b*“ szegecselést kivette, egy máj' szegecset dugott be a hely*1 és simára csiszolta. Mire bizottság megérkezett, nű minden rendben volt. Nem j1 láltak hibát, de azért megbú tettek. Már kezdett a b°la nőni, ismét levágatták. Az auschwitzi táborban e ték meg a felszabadulást, i emberroncsoknak annyi ere]1 még maradt, hogy a tábor1 lépő első szovjet katonát v<> lukra vették..i Míg a két asszony emté” zik. a társalgóba egyre 10 ben jönnek be. Az itt lók csaknem mindegyikének va nak ehhez hasonló szom0' emléke. Valaki q~ újságot hoz* és mutatja. Olvassuk: titokban kétoldali egyezmén akar kötni Francóval nyuQc német támaszpontok spanV^ országi feállításáról.” A más' „Újabb szerteágazó iítólW náci szervezet tagjait tart0 tatták le Ausztriában”. SS-hóhirok ülnek is»tót nyugat-németországi mim téri székekben. Thomas Mann szavait iv getjük: „Európa vigyázz!!■ Hogy soha többé ne le<^ nek fekete nappalok. ft*,.*.. QARAY FM**3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents