Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

2 NAPLŐ I960. FEBRÜÄR 27. Kétnapos ankét érdemel a dolgozó nők a mezogazaasag 9 továbbképzése is! villamosításáról Kétnapos ankét kezdődött pénteken délelőtt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Ma,gyár Agrártudományi Egyesület rendezésében a Technika Házában a mezőgaz­daság villamosításáról. Tömpe István, a földműve­lésügyi miniszter első helyet­tese nyitotta meg a tanácsko­zást. Az első előadást dr. Rá- zsó Imre műszaki egyetemi ta­nár, akadémiai levelező tag tartotta: A villamosítás szere­péről és jelentőségéről a me­zőgazdaság gépesítésében. Az előadást vita követte. A délutáni ülésen Tímár László, az Építésügyi Minisz­térium Szerelőipari Tervező Vállalatának villamosiroda ve­zetője beszél az állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek villamosításának gyakorlati kérdéseiről. Ha véleménykutatást csinál­nánk a nők körében, feltéve a kérdést: alkarnak, szeretnek-e dolgozni, nemcsak a háztar­tásban, hanem a gyárban, hi­vatalban, vagy éppen ahová hivatásszeretetük szólította őket — bizonyosain legtöbben igenlő választ adnának. Vajon ezek az asszonyok, akik a férfiakkal egyenlő mun­kát végeznek, csak fizetésért dolgoznak? Vagy éppen — mert nem tudnak otthon „mást csinálni?” Ha őszintén fele­lünk, azt kell mondanunk: sokan bizony csak a fizetésért dolgoznak. Valószínűleg be­csületesen, jól végzik munká­jukat, de lelkesedést, akara­tot, a munkafolyamatok gyor­sabbá, gazdaságosabbá tételét, afölött való töprengést aligha várhatunk tőlük. Aktív rész­vételt a társadalmi munkában, továbbképzésben kívánha­tunk-e úgy, hogy annak ered­ménye is legyen? Nem való­színű. Már régen eldöntött tény, hogy a nők nem maradnak el szellemileg a férfiak mögött —, de sokan még mindig job­ban szeretnek meghúzódni a „férj” mellett, annak tovább­képzését, otthoni nyugalmát tűzve ki célul maguk elé. A „második műszak” az ilyen felfogású nőknek 6rM fel leg­jobban energiáját — és bizo­nyos idő múlva tapasztalják, hogy lemaradtak munkahelyü­kön, elszakadnak férjüktől. Jót tesznek kétségtelen, de kinek? Feltétlen szükséges az otthon rendbentartása, mór a családi békesség és nyugalom kedvéért is, de a továbbkép­Idén is jól akarnak a földművesszövetkezetek Ülésezett a MÉSZÖV választmánya Pénteken délelőtt a MÉ­SZÖV kultúrtermében össze­ült a MÉSZÖV választmánya, hogy Nagy Sándor igazgató- sági elnök beszámolóján tiszta képet nyerjen a földművesszö­vetkezetek elmúlt évi tevé­kenységéről. és meghatározza az ezévi feladatokat. Nagy Sándor elvtárs beszá­molójában szólt arról a mun­káról, amit a földművesszö­vetkezetek a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztése ér­dekében végeztek. A megye földművesszövetke­zetei kiskereskedelmi tervüket 1959-ben 100,4 százalékra tel­jesítették. A legjobb ered­ményt a sellyei járásban ér­ték el. Ez azért is érdekes, jnert tudvalévő, hogy ebben a járásban volt 1959. tavaszán a tez-mozgalom legnagyobb fej­tése. Ha 1958-hoz viszonyít 1959-et, akkor kiderül, hogy 1959-ben 15,4 százalékkal több élelmiszercikket, 11,2 szá­zalékkal több ruházati és 8,4 százalékkal több vegyesipar­cikket adtak el a földműves­szövetkezetek, mint 1958-ban. Mosógépből 275 darabbal, mo­torkerékpárból 101, televízió­ból 100, rádióból pedig 232 da­rabal több fogyott falun, mint 1958-ban. A földmövesszövetkezetek nagy eredményekre tekinthet­nek vissza, de nagyok az előt­tük álló feladatok is. Éppen azért, hogy e feladatokat job­ban megoldhassák, levonták a választmányi ülésen a megfe­lelő következtetéseket. Egybe Vetették a hibákat és az ered­ményeket. Bár az eredmények jóval nagyobbak, szóltak a hi­bákról is. Hibaként említették például, hogy egyáltalán előfordulhatott néhány földművesszövetkezet­nél, a boltosok hibájából: át­menetileg nem volt hagyomá­nyos cikk: petróleum, ecet, liszt, cukor. Bírálták a járási, községi földművesszövetkezeti vezetőket azért is, hogy még mindig nem alkalmazzák elég széles körben a mozgókeres­kedelmet. Az, hógy a megye falvainak döntő többsége ma már ter­melőszövetkezeti község, új helyzet elé állítja a földmü- vesszövetkezeteket is. Hogy ennek az új feladatnak meg­felelően eredményesen dol­gozhassanak, ahhoz az eddi­ginél is szervezettebb, körül­tekintőbb munkára van szük­ség. Erről is beszéltek és a beterjesztett határozati javas­lat azt mutatja: földműves- szövetkezeteihk nem okoznak csalódást az idén sem. Az említett új helyzet már itt-ott fel is bukkan. A MEZÖSZÖV, amely eddig döntő mértékben kisgéöek eladásával foglalko­zott, 'l 939-ben már eladott a termelőszövetkezeteknek 12 komplett öntöző-berendezést, harminchét kukorlca-gófét (185 vagonos befogadógépes­séggel), 7 gyümölcstárolót, 11 gépszint és 57 darab szérián jószágférőhelyet; Ezek is mu­tatják: a MEZÖSZÖV profil­jában új cikkek jelentek meg. A termelőszövetkezetek mind több gépet vásárolnak. De hol? Budapesten. A traktor­hoz szükséges munkagépeket az FM vállalata adja el, az al­katrészeket is ez a vállalat biztosítja. A vállalatnak nincs Pécsett lerakata. Ezért, ha a tsz-nek munkagépre van szük­sége, Budapestre utazhat. He­lyes lenne, ha a munkagépek és alkatrészek eladását a ME- ZÖSZÖVRE bíznák. Szó esett a földművesszövet­kezetek termeltetési feladatai­ról is. A földművesszövetkezet sokoldalú feladatához tartozik a szerződéses termeltetés is. Különösen érdekes ezek közül zöldség. 1957—58-as gazda­sági évben még csak 944 hold­ra, az 1958—59-es gazdasági évben 1438 holdra kötöttek szerződési Ebben az évben a földművesszövetkezet már 2450 hold zöldség termelésére köt szerződést, döntő mértékben a termelőszövetkezetekkel. Ezen­kívül az állami gazdaságokkal és a kertészeti vállalattal 850 holdra kötöttek szállítási szer­ződést. A hiba az, hogy egyes cikkféleségeknél nem tudták eddig maradék nélkül teljesí­teni a tervet . Eredmények—feladatok kap­csolódnak egybe ezen a választ mányi ülésen, amely azt mu­tatta: a földművesszövetkeze­tek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a lehető leg­jobban vizsgázzanak 1960-ban zés hiártya eiőbb-utóbb hát­térbe szorítja őket, felborul a féltve őrzött egyensúly, jön a válás. És mert a jó családi élet, társadalmi érdek is, a dolgozó nő lemaradása férje mögött a társadalomnak sem használ. Már csak azért sem, mert munkája végzésében nem tökéletesedik, nem képez ma­gasabb értéket. Az általános fejlődés pedig ezt követelné. Manapság sok szó esik a továbbképzésről, a továbbtanulásról. Sokkal ke­vesebb szó esik azonban a dol­gozó nők, a munkásasszonyok továbbképzéséről, e körüli problémáikról. Érdemes-e fog­lalkozni a nők munkájában a hivatásszeretettel? Feltétlen. Nemcsak érdemes, kell is! A hivatásszeretet talán a legjob­ban képez indítóokot a tovább­képzésre. Talán nincs minden dolgozó nő abban a helyzetben, hogy elképzeléseihez, gondolt tehet­ségéhez legjobban illő munka­körben dolgozzon, De nincs is olyan munka, amit ne lehetne megszerettetni. És ha már sze­reti munkáját, akikor csak egy nagyon kicsi lépés választja él a továbbképzéstől. Ez pedig meghozza gyümölcsét, úgy az egyén, mint a társadalom és a családi élet szempontjából is. Baranya megye üzemeinek szakszervezeti bizottságai, üzemek, gyárak, Intézmények vezetői. Nem kellene ezt a to vábbképzést, a dolgozó nők továbbképzését is — a férfia­ké mellett — jobban napiren­den tartani?-»«MM—» *“ — DB. GERTID BÉLA főisko­lai adjunktus, a TIT földrajzi szakosztályának tagja ás a KISZ tanulmányi csoportja, ismeret­terjesztő előadások tartásával patronálja a több, mint hatszáz lakót számláló Alkotmány utcai bányász lakószállást. A főiskolai hallgatók nagy lelkesedéssel ké­szítik eló előadásaikat. Az elő­adások során, szívélyes, baráti kapcsolat alakult ki a fdlskolí- sok és a bányász legényszállás' lakói kÖzfltt. Űzemuzervezési problémák a tsz-ehben Miért drága a tej ? Olcsóbb takarmányokra van szükség Régebbi termelőszövetkeze­teinkben, ahol már kialakítot­ták a táblákat helyesen cse­lekszenek, ha rügyzetbe ve­tik a kukoricát. Ez nemcsak azt jelenti: kevesebb kézierőt kell foglalkoztatni, hanem azt is, hogy több lesz a termés. Ez pedig nem lényegtelen az állattenyésztés szempontjából. Bátrabban termelhetjük már a silókukoricát Is, mert hazai' baranyai tapasztala­taink mutatják: érdemes ezt a takarmdnyfajtát ter­meszteni. Egyrészt, mert alacsony a ter­melési költsége, másrészt mert az alacsony termelési költség mellett magas tápértékkel bír Ma már a modem nagyüze­mek — legyen az szocialista, vagy kapitalista — takarmá­nyozásában igen előkelő helVdt foglal el a silókukorica, amely nagymértékben javttja az ál­lattenyésztés jövedelmezősé­gét. A tervek szerint megyénk termelőszövetkezetei vetésterü létük 1,7 százalékán kívánnak silókukoricát termeszteni. Ez 0>iSZáQ.O.S SUÁ&Adí Országos svábbált rendez a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége, vala­mint a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és budapesti bizottsága. A hagyományos, népviseleti bemutatóval egybe­kötött bált február 27-én 7 órai kezdettel a budapesti Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem nagy aulá­jában és klubhelyiségeiben tartják meg. Belépés csak előre megváltott meghívóval. Meg­hívók a német szövetségnél és annak községi megbízottainál igényelhetne azt jelentt, hogy 0,5 százalék­kal nagyobb területen vetnek silókukoricát, mint az elmúlt évben. Ez nem rossz, de tény, hogy a termelőszövetkezetek eajót érdekükben nagyobb te­rületen is termeszthetnének silókukoricát. Nagy jelentőséggel bír, kü­lönösen az új termelőszövet­kezetekben az évelő pillangó­sok termelésének a megszerve zése is. Ez két szempontból fontos: az állatállomány szem­pontjából, de a talajerő vlsz- szapóllés szempontjából is. Az újonnan létrejött termelőszö­vetkezetekre jellemző, hogy alacsony az évelő pillangósok részaránya. A volt egyéni ve­tésterületeken belül mlndösz- sze 5—6 százalékot tesz ki. Ez nagyon alacsony. Legalább a kétszeresére: 12—13 százalékra kell nö­velni a pillangósok részará­nyát a tavaszi árpa, a zab és a takarmányrépa rová­sára. Ma még szűk körben tudjuk mérni a termelőszövetkezeti gazdaságok önköltségét. 1990- ben mindössze három terme­lőszövetkezetben végeztek a megye szakemberei ilyen mé­réseket: a bólyi Kossuthban, az olaszl Május 1-ben és a llp- púl Béke Őre Termelőszövet­kezetben, Ezek a mérések azt mutatják, hogy a kalászo­sok önköltsége ma már meg­felelőnek mondható. Azonban a takarmánynövények előáll f- tása, az állattenyésztés még igen magas önköltséggel jár. Eey példát erre. Régi, jól gaz­dálkodó termelőszövetkezete­inkben olyanokban, mint a bólyi Kossuth, vagy a llppó! Béke Őre Termelőszövetkezet az átvételi árnál magasabb Ön­költséggel állítanak elő egy li­ter tejet. A bólyi Kossuth-bnn i«jr H tér te] önköltsége 8,13 forint, a lippól Bákó Őrében pedig 3,31 fo­rint. Mivel magyarázható ez a magas önköltség? Egyrészt az­zal, hogy még mindig viszony­lag drágán állítják elő a ta- kamiányt, másrészt abban, amit a bólylak és lippóiak el­mondtak. A bólylak többek között így érveltek: — Sok az alacaonytermelésű tehenünk. Lippón viszont ezt mondták: — Széjjel vannak az Istál­lóink. Sokba kerül a takar­mány ide-oda szállítása. A termelőszövetkezeti gaz­daságok fejlesztésének egyik létfontosságú kérdése a ta- karitiánytermelés jé megszer vezése. Jói megszervezni és olcsón termelni — ettől függ az állattenyésztés kialakulá­sa és fejlődése. Ha ezt megszívlelik az új ter­melőszövetkezetek. akkor ta­lán már az első évben is el­juthatnak oda, ahova az ola­sz! Május 1 Termelőszövetke­zet eljutott. Ez a termelőszö­vetkezet már az elaő évben 2.32 forintra szállította le egy liter tej előállításának az ön­költségét éa így jelentős be­vételhez jutottak a tejterme­lésből is. ÜSS! ült A Bercsényi utcai iskola úttörői nyerték me a hulladékgyűjtési versenyt A Baranya megyei Úttörő Szövetség és a Baranya-Tolna megyei MÉH Vállalat még 1959 szeptember 30-tól decem­ber 30-ig hulladékgyűjtési ver­senyt hirdetett. A verseny ér­tékelése most történt meg és ennek eredményeként az 1 da­rab tizenkét csatornás televí­ziós készüléket a pécsi, Ber­csényi utcai általános iskola úttörőcsapata nyerte. A csapat sokat köszönhet Szíjártó F< renc csapatvezető tanárva aki jó szervezési munkája® járult hozzá az eredmény e éréséhez. A második díjat, egy í61 forintos világvevő rádiót a ® sasi iskola úttörőcsapata nVe te. A harmadik díjat, egy W forintos világvevő rádiót P dig a villányi iskola úttör csapata nyerte el. A lottó nyerőszámai A lottó 0. heti sorsolását a füzesabonyi járási művelődési ház nagytermében rendezték. Ezúttal 4 402 013 szelvény vett részt a játékban. Ennek meg­felelően egy-egy nyerőosz­tályra 1 651 092 forint nyere­mény jut. A kihúzott nyerő­számok a következők: 29, 47, 40, 11, 90. A tórgynyereményeket a 8. játékhét szelvényeire sorsol- előállításának1 iáit Id a következő Játékhéten, — KOMPON március 4-én a Nőtanács ünnepélyes ülést tart, melyen a legjobb dolgo­zó nőaktívákat megjutalmaz­zák. Az ülést a Nőtanács he­lyiségében tartják meg. — A PÉCSI MÁV igazgató­ság nőszervezete sorozatosan üzemlátogatásokat szervez a női dolgozók részére. Feb­ruár 26-án a Porcelángyár­ban tettek látogatást 32 fő­vel. — A SZAKSZERVEZETEK Megyei Tanácsa munkavédel­mi felügyelője a Komlói Épí­tő Vállalat építésvezetőjét, Rozmár Sándort és munka­vezetőjét, Garai Józsefet, előbbit 200 Ft, utóbbit 100 Ft pénzbírságban részesítette, mert az általános balesetel­hárítási és egészségvédő óvó­rendszabályokban foglalta­kat nem tartották be és köz­vetve okozói lettek egy ipari tanuló súlyos balesetének. Egy kutya. Hát ez nem «oft. Egy döglött kutya. Ez már több. Különösen akkor több, ha ez a döglött kutya ott fekszik immár második napja a város 16 útvona­lán, a Rákóczi úton a tűzoltók előtt. Második napja: csütörtök délelőtt tíz órától. Emberek mennek el mellette. Gyerekek szurkálják botokkal fel- puff adt hasát. A kutya tűn és az emberek befogják az orrukat, át­mennek a túlsó oldalra hogy ne forduljon fel a gyomruk, az utca­seprő azt mondja: i-* rdm csak az úttest tartozikI — és a kutya marad. Vannak, akik azután nyomoz­nak: Vajon kié lehet a kutya, de azután a jelek szerint senki sem nyomoz: — Kinek kellene etvtmU ezt a kutyát? Hát in most eleget tettem köte­lességemnek. Ezennel bejelentem: egy kutya fekszik a tűzoltók előtt, jó lenne már elvinni, mert egyre jobban fertőzi ott a környéket, M m — A PÉCSI Sütőipari Vál­lalat KISZ-szervezete vállal­ta, hogy társadalmi munká­ban a II-es üzem körül új kerítést építenek fel, Aa i. kerületi tanát* felhívja a* érdekelt vállalatok vezetőségét, a gépkocsivezetőket és lófogatú jár­müvek hajtőit, hogy szemetet és törmeléket lerakni csak a kijelölt szemétlerakó helyeken szabad. Aki ezt nem tartja be, megbünte­tik. Az I. kerület területén sze­métlerakásra klj Elölt hely a Kls- balokánv dűlőben és a budai Vám­mal szénben levő gödörben vart. — A SZIGETVÁRI CUK­RÁSZÜZEM bővítésére és korszerűsítésére kötelezte a megyei Közegészségügyi-Jár­ványügyi Állomás a Baranya megyei Vendéglátó Vállala­tot. Az üzem bővítésére és kofK zer ős í téeére a megnöVe- kedett termelés miatt ven szükség. A Pécs városi Rendőrkapitány­ság zsebtolvajokat fogott el. Fel­hívja a város lakosságának figyel­mét, hogy azon károsultak jelent­kezzenek, akiktől 1950 szeptember hónaptól a mai napig Pécs, Kos­suth Lajos utcai hüsboltokből kcnyérboitokból ismeretlen tettes pénzt lopott el zsebtolvajlás Utjáh. Jelentkezés Kilián ay. u. s. ez. t. e>m. 75. bt, helyiségében. — A KIOSZ Pécsi Járá Helyi Csoport kultúregyütt se színpadavató műsoros cs ládi estet rendez februi 27-én, szombaton este 8 őr kezdettel Pécs, Rákóczi 1 24. szám alatti kultúrterm ben, amelyre az iparosokat' hozzátartozóikat szeretett' meghívják. A műsoron az 50 sz. Iparitanuló Intézet ne táncosai szerepelnek. Mű»1 után tánc reggel 4 órái Ételről, italról a vezető» gondolkodik. Belépődíj nine — A RÁCVÁROSBAN « dig nem árultak füzetek« iskolaszereket, s az ott iail gyerekeknek kilométerek1 kellett megtenniük, amíg fl zetekhez, vagy írószereké juthattak. Az új rác vár« iskola felépülésével e kérd« megoldása sürgetővé vált. 1 rácvárosi 27. sz. bolt (a rá< városi templommal szembe1' most berendezkedett paP1 és írószerekre is és megfel» választékban áll a tanuló 11 júság rendelkezésére. Sőt p több vásárlási könyvecske vei kedveskedik kis vev»1 nék és a legjobban vásár1 gyerekeket az év végén r tatomban is részesíti. Ugy^ ezt a vásárlási könyvecske vezette be a kertvárosi 7. / bolt is, 32Í tf|jry értelmestül' Pályázat tanácstagok részére A Hazafias Népfront megyei titkársága pályázatot hirdet a tanácstagok részére a követ­kező témákból; Hogyan és mi­ként tud a tanácstag állandó és szoros kapcsolatban lenht választóival?; Hogyan segít­sél? a népfront-bizottságok a tanácstagok mimikáját?: Ho­gyan készüljön fel a tanácstag a tanácsülésre és milyen fel­adatai vannak a tanácsülés után?; Hogyan készüljön a tanácstag beszámold megtartéaára? A beérkezett írások J’. legjobbját értéke« jutái«111 részesítik. A pályázatok adásának határideje: 4-e. A pályázatokat a ( Népfront megyei tltfe'Lj, címére, Pécs, Janus P0n£j{ utca 11. szám alá kell ö ' deni. v — HÉTFŐN, február 2^ nyílik meg Sásdon a j^í Nőtanács rendezésében a A rósi giazdasszonyikörök '\ jobban sikerült munkáinafj kiállítása. A kiállítás a s kul túrotthonban kerül 111 rendezésre. ,- A SZOVJET FILM Vti%< március 3-án, csütörOtOkOn p.» dfldik és március 9-ig tart. ,í szovjet film Ünnepének tásakor március 3-án „A V. eufl napja” címfl filmet "ÍV Iák meg. A szovjet film U»n <>' Galabár Tibor elvtárs, ros tanácsának vb-tltkárá n 1» meg. <kv---------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents