Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

Bí®- FEBRUAR 27. NAPLÓ 3 Gépesítés a pécsi bányákban Szovjet mérnökök csoportja a Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeiben. Májusban munkába áll a széntűrész iparágban, de a há­lózatban különösen fontos jut a műszaki fejlesz- nek és ezen belül a gépesí- wD . Az elmúlt néhány év JTgása a pécsi Szénbá tóhK ^ Tröszt üzemeiben ]y 6 korszerű bányagépet he- , 2tek füzembe, amelyek nagy- «Sv elősegítették a termelés , élését, a nehéz fizikai mun £ megszüntetését. Számos he- k.,7 tolyik kísérlet és több íWku1 v®geznek kutatásokat dDb és újabb korszerű gé- ** beállítására; ' Niniszlériimüan termelési és flBpesítési osztály létesült főm hét f°lyamán tartott há- b'nnfP°s minisztériumi meg- zelésen leginkább a gépesí- fv kérdéseivel foglalkoztak, mblémát jelent, hogy orszá- szinten még nem tudják - sallapítani, bányagépeink jZességében gazdaságosan l^jmolnek-e. Ennek érdekében j^elési és gépesítési osztályt .‘""tettek a minisztériumban bizottságot alakítottak, íőtlybe minden tröszttől 2—2 Tklasztottak. Feladatul ad­statj a bizottságnak olyan ^ztikai alapok teremtését, w a gépek gazdaságosságát y “felelően lehessen vizsgál* ^ A minisztériumi megbeszé­lik pontja a fejtések .. szerű biztosítása volt, mely- ,-a megállapították, hogy a mmok alkalmazása teljes Im ~kben kifizetődik másfél használat után, '^esítési ieiieifiség Pécsbányán Jelenleg szovjet mérnökök [Portja látogatott el a Pécsi . ^bányászati Tröszthöz a yaüzemek tanulmányozásá- Pécsbá­S>,a közeljövőben pedig jS°lcs, és Vasas bányában «k meg, hol és milyen ta­lálatot lehetne átadni. Két , g maradnak és ez alatt Vetnék felkutatni a pécsi bérleti építkezés perlitből ^^recenben márciusban it iá ,me§ az ország első per- lííau '^házának építését. __ Az leuí, anyag olyan jó hőszi- ’aj. °> hogy a 2 centiméter C^ágú perlit 30 centimé- Lévei ^Slafal szigetelőképessé­ía . egyenértékű, ezért sú- báj, sokkal kisebb a hagyo­tt pi°? építési anyagokénál, iá? hétszobás perlit lakó- üavhitéséné1 szerzett tapasz­taltét alaPíán dől el, hogy a ®t ha Milyen mértékben le- isén^i mosítani bérházak épí­bányák gépesítési lehetőségeit Elmondották, hogy a Szovjet­unióban korszerű gépi szállí­tási berendezésekkel dolgoz­nak, és úgy látják, Pécsbá­nyán is vannak automatizálási lehetőségek. Konkrét javasla­tokra azonban csak a tanulmá­nyozás végén kerül sor* Rövidesen munkába áll a széniűrész A szénfűrészt pillanatnyilag a műhelyben javítják. Az ed­digi kísérletek szükségessé tet­ték, hogy néhány módosítást hajtsanak végre. Beke Józsei fiatal bányamérnöknek adták feladatul, a szénfűrész és a ramgera/t-típusú jövesztőgép beállításához szükséges _ mű­szaki tervek kidolgozását. Az elkészült terv szerint május­ban áll munkába a szénfűrész és a ramgerät-típusú jövesztő- gép. Az utóbbi bányagép je­lenleg még nincs rendeltetést helyén, de áprilisban minden valószínűség szerint megérke­zik. Az országban először a pé­csi bányákban kerül kipróbá­lásra; A szénfűrész minimálisan várható előrehaladását 1,2 mé­terben határozták meg, ami azt jelenti, hogy egy nap alatt körülbelül 70 méter hosszú fejtésben haladva 300 csille szenet termelnek ki; A ramgerät és a szénfűrész beállításához szükséges műsza­ki terven felül ki kell dolgoz­ni még a korszerű biztosítást. A két gép teljesítményét az év végén összehasonlítják, ezzel lehetővé válik a két bányagép gazdaságosságának megállapí­tásai Külföldi lengővályuk alkalmazása Lapos fejtésekben régóta vajúdó problémát oldanak meg a lengő vályúkkal. A fej­tésekben a dőlések foka külön­böző. 50—60 fokos meredek dőlések váltakoznak, 25—30 fokos dőlésű szakaszokkal. A kevésbé meredek szakaszokon a szén megreked és továbbí­tása csak fizikai erővel történ­hetett. A megrekedt szenet a dolgozók lapátokkal tolták egészen a lejtősebb dőlésű szakaszokig, hogy ismét folya­matossá tehessék a fejtéseknél a munkát. Ezt a nehézséget oldja meg a lengővályú, még­pedig fizikai erő nélkül. Hosszú esztendőkön át pró­bálták valamilyen módon meg­oldani e munkafolyamat egy­szerűsítését. Több javaslat szü­letett, még több újítás, meg­oldásuk azonban tökéletlen volt. A lengővályút igaz, külföldről hozatják, gazdasá­gosság tekintetében mégis ki­fizetődő, Minden fiatal műszakinak lefadalot adnak A bányászatban a műszaki fejlesztés nagy távlatokat nyit meg. Helyes kezdeményezés volt a tröszt vezetősége részé­ről, hogy a fiatal műszakiakat szállítási, meddőfúrási, rako­dási, gázlecsapolási, és szellőz- tetési témakörökből különbö­ző feladatok kidolgozásával bízta meg. E megbízásnak az volt a célja, hogy a fiatal techniku­sok, mérnökök gazdagítsák a bányaművelésben eddig szer­zett tapasztalataikat, konkré­tan vizsgálják az adott téma­körön belüli műszaki fejlesz­tési feladatokat, bátran nyúl­janak az új lehetőségekhez, új módszerekhez; Fertői Miklós Hogyan juthatunk előrébb? Mezőgazdasági tanácskozás Bikaion A sásdi járás tsz mezőgaz­dászai tanácskoztak csütörtö­kön Bikaion. Megjelentek az állami gazdaság tsz-eket pat­ronáló agronómusai, Szekeres László elvtárs, a járási párt- bizottság titkára, dr. Pekarek Géza, a járási tanács elnöke és a járás más vezetői. Zámbó elvtárs, a Bikali Ál­lami Gazdaság igazgatója tisz­tázta a világpiac és a hazai piac perspektíváit, azt, hogy milyen mezőgazdasági termé­kek lesznek keresettek az el­következő öt évben. Ezután azt boncolgatta, hogy mit termel­jenek az állami gazdaságok és tsz-ek, a hazai tájjeileg figye­lembevételével. Az egyik a zöldség és gyü­mölcs. Az állami gazdaság mindkettőből exportál és e le­hetőség elő] az új tsz-ek sin­csenek elzárva. A sásdi járás­ban különösen a csonthéjasok teremnek jóL A másik az édesvízi hal Sokkal keresettebb a tengeri halnál, durva hasonlattal élve, olyan különbség van a kettő között, mint a vaddisznó és a házisertés között, az utóbbi ja­vára. Az állami gazdaságnak több mint 400 holdas halas­tava van. A sásdi járás dom­borzati viszonyai — dimbes­A tanácskozás résztvevői a trágyaszórógépnél. Víziszárnyasok tenyésztésére rendezkedik be 16 baranyai termelőszövetkezet A III. kerületi tanács v. b. azonnali belépéssel r r, r r >■! ■>! keres. Vállalattól áthelyezéssel is kikérhetjük. Fizetés 2500 Ft-ig. Jelentkezni lehet minden délelőtt a III. kerületi ta­nács v. b. elnökhelyet­tesénél, Szigeti út 33., I. em. 3. A baranyai termelőszövetke­zetek az előző években ele­nyésző számban tenyésztettek kacsát és libát. A nagy keres­let láttán és a jobb feltételek megteremtése után már 16 kö­zös gazdaság jelentette be, hogy viziszárnyasokat akar nevelni az idén. Egyes Dráva menti termelő- szövetkezetek a folyó kihasz­nálatlan holtágait népesítik majd be viziszámyasokkal. Végig a Dráva mellékén nagy legelők terülnek el, amelyek kitüen alkalmasak libalege­lőknek is. A révfalui Dráva- völgye Tsz például kacsát és libát is akar tenyészteni. Az ugyancsak Dráva menti Sós- vertikén ezer libát nevelnek fel a termelőszövetkezeti ta­gok. Több közös gazdaság — így például a babarci Béke és a tótszentgyörgyi Dózsa — a már meglévő halastavát akar­ja mégjobban kihasználni és ezért kacsatenyésztésre ren­dezkedik be. Egyedül a ba- barciak mintegy 2000 kacsát engednek majd a tó vizére. A viziszámyastenyésztő kö­zös gazdaságok arra töreksze­nek, hogy az idén törzsállo­mányt alakítsanak ki és így a jövő évben már maguk adhat­ják a keltetéshez szükséges tojásokat. A kacsák és a li­bák nagy részét hízott álla­potban értékesítik majd, ez­ért több helyen tervezik, hogy — mihelyt mód lesz rá — gé­pi tömésre rendezkednek be. A kacsa és a liba tenyésztése kitűnő jövedelemforrása lesz a baranyai termelőszövet­kezeteknek. Atomfizikai előadássorosat Komlón-aaaää'äaäääääääääaäaaaaaaääääääääääaäaaääää/ °szaiag-renaszcrj)cn készül a gyulai * töltőműhclyben. Vétek Ilona raktárkezelő elhelyezi a címké­sed rúdrafűzött kötetni, Nagyszámú hallgatóság hallgatta végig a színvonalas elő­adást Csütörtökön este Komlón az Erkel teremben tartotta a Komló város Légoltalmi Pa­rancsnoksága és a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat az atomfizikai előadássorozat első előadását. Rövid megnyi­tó után került sor az anyag szerkezetéről és a maghasadás­ról szóló előadásra. Dr. Korcsmáros Iván tan­székvezető főiskolai tanár igen jó közérthető és mindemellett nagyon színvonalas előadást tartott a mintegy százharminc főnyi hallgatóságnak. Példák­kal és hasonlatokkal ismertet­te sí anyté félépítését, az atomok szerkezetét s a mag- hasadási folyamatokat. Elő­adását az atomenergia békés felhasználásának és az embe­riségnek az atomenergia adta lehetőségek rövid vázolásával fejezte be. Az előadás után Az anyag szerkezete című oktatófilmet vetítették; A hét előadásból álló sorozat első előadása ez­zel végétért. Az első előadáson a Komlói Városi Tanács és a városi pártbizottság képvise­lői, valamint a Borsod & Bé­kés megyéből Baranyába ta­pasztalatcserére érkezett ven­dégek is résztvsttek. dombos — kiválóan alkalma-* sak a példa követésére. Ezután soványhús és a ba-* romfi jelentőségét méltatta az előadó. Kukorica... kukorica... kukorica A kukorica rendkívül érté­kes takarmánynövény. Zámbó elvtárs példákkal illusztrálta. Egy holdon 23,4 mázsa kukori­cát törtek (májusi morzsoltban számítva), egy hold őszi árpa pedig csak 15,20 mázsát adott. A kukorica forintértéke 4704, az őszi árpáé pedig csak 2736 volt. Kell-e ennél ékesebb bi­zonyíték 7 Sajnos, új tsz-eink tekintélyes részében (vagy azért, mert nem tudják, vágy pedig konok konzervatívizmus­ból) kevés kukoricát termesz­tenek. Még mindig az őszi ár­pát részesítik előnyben. Nincs takarmánynövényünk, amely terméstömegben és ke­ményítőértékben versenyre kelhetne a tengerivel. De mi­vel az állatoknak nemcsak ke­ményítőre van szükségük, ha­nem fehérjére is. gondoskod­ni kell a keményítő- és fehér­je-háztartás egyensúlyáról. Er­re a szójássáló a legalkalma­sabb. A gazdaság 370 holdat vet az idén és ajánlja minden új és régi tsz-nek, hogy kö­vessék a példát. A szója ugyanis rendkívül gazdag emészthető fehérjékben, ez a fehérjenövények királya. Előtérben az olcsó istállók Zámbó elvtárs a továbbiak­ban példák hosszú sorával bi­zonyította. hogy a másfélmil­lió forintba kerülő „tehén- palotákíkal” szemben a szabad- tartásos, íéüiesíthető istállók: kerültek előtérbe. Ezek három oldalon zártak s a lehető leg­olcsóbban épülték. A negyedik, a legszélámyékossabb oldal nagyobb része nyitott. Kísér­letek százai tanúsítják, hogy a szarvasmarhák minden káros hatás nélkül bírják az időjárás viszontagságait. Hasonló olcsóságra kell a tsz-eknek törekedniük az egyéb istállók, illetve ólak építésénél. Juhhodálynak nagy­szerűen megfelel a cölöpökkel alátámasztott szalmakazal, sertésfiaztatónak pedig a fa­vázas épület, Korszerű silózást! A tanácskozás mindenben az újat és a haladót kereste, így volt ez a silózással is. A gazdaság az idén már nem ta­karja be földdel a silót. Pely­vát szór rá, amelyet őszi ár­pával vet be. A zöld árpavetés megvédi a polyvaréteget a széltől. Minden szakember tudja, hogy a gödörsilók elavultak, s hogy a palánksilóé az elsőség. Az azonban nem minden szak­embernek jutott eszébe, amit Zámbó elvtárs javasolt. A két hatalmas, L-alakú juhhodály közét silóval tömik ki. Ez tölti be lényegében a I fal szerepét, s feleslegessé vá- I lik az etetés. Csak a rács­szerkezetet kell időnként odábbvinni, s a birkák maguk gondoskodnak a takarmányo­zásukról. A palánlksilókat a régi te­hénistállók mellett építik fel. A palánk egyik fala maga az istálló lesz, amelyet — hogy ne ázzon át — kátránypapír- ral szigetelnek el a silótól. Ilymódon kiiktatható a takar- mányos ember az etetésből, mert az istálló mellől a tehe­nész is el tudja látni az álla­tokat. Háromszázezer forint megtakarítást jelent ez az ál­lami gazdaságnak! Van-e olyan tsz, amelyikben ne tudnák ezt megcsinálni? (Folytatjuk.) A garéi Legeltetési Bizott­ság 1960. február 28-án reg­gel 9 órakor SZARVAS- MARHA- ÉS «ERTÉS- PÄSZTORFOGADAST tart. Jelentkezni lehet az elnök­nél. 3285 A K0LBÁ5ZCYARBAN iffiSSt klv^ár™^u£??ls ShÄS Ä ÄÄ riaszt ~ l s.soiiiMy . tioirom és tágas, korszerű raktáraiban, ahol 5*? ««■“>“”“ ««i~«/■*»» **“<*•* bőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents