Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

2 napló 1960. FEBRUÄR 15. A pécsi bányászharcok-történetéből: Éhségsztrájktól a csendőrsortőzig A munkaverseny élenjárói A mécsékszabolesi bányászok 1937. februári éhségsztrájkja M ecsokszabol csőn 1937 február 25-én csendőr- sorlűz oltotta ki több bányász életét. Akik szembeszálltak el­keseredésükben az elnyomó rendszer uraival. Ebből az all valómból vissza­lapozzuk Pécs történetének megfakult lapjait, míg arra az oldalra érünk, amelyet az ak­kor kiömlött ártatlan munkás­vér pecsétje zár le szomorú mementóként. Az a korszak, amely hangosan hirdette a munkához való jogot, de csen- dőrszuronydkkal akadályozta meg a jog érvényesítését, ma már a múlté. Emlékezni azon­ban nem árt, tanulni belőle pedig egyenesen kötelessé­günk. Nehéz időket élt aiklkortájt a magyar munkásság. Az or­szág gazdasági lezüllöttsé gével mit sem törődtek az ország urai. A drágulás hullámad el­öntöttük az egész magyar éle­tet és természetesen a mun­kásságot fojtogatták a legjob­ban. így történt, hogy 1937. február 10-én a bécsi érdekelt­ségű Dunagőzhajózási Társa­ság bányamunkásai a remény­telen küzdelemben béremelést kértek. Hangsúlyozták emlék­iratukban, hogy mintegy 20 százalékos lineáris béremelést kérnek. Az akkori bányaigaz­gató, Kowrilk Ottó semmit­mondó frázisokkal és Ígéretek­kel fizette ki a küldöttséget, a szénpiac helyzetének .Javu­lásától” tette függővé a bá­nyászok jogos követelésének a teljesítését. A bányamunkás- ság következő lépése volt, hogy felkereste vitéz Horváth István főispánt és kérték, or­vosolja a város vezetősége ké­résüket. Meghallgatásra itt sem találtak. Közben múltak a napok. Küldöttségek mentek. Küldött­ségek jöttéik. A türelmes pa­piroson Ígéretek születtek és maradtak teljesítetlenül. A bá- hyamunkásság türelme, de mégjobban a kenyere fogyóban volt. Mégis a legfegyelmezet- tebb és legbecsületesebb esz­közöket használták. Egyetlen rendbontás, vagy olyasvalami, amiből az „ürügykeresőknek” erre lehetett volna következ­tetni, nem fordult elő. A bá- ■ nyászok csütörtökre szándé­kozták megadni válaszukat a vezetőségnek. Nem akartaik a sztrájk fegyveréhez nyúlni. Elekor a DGT üzemszünetet rendelt el, holott a munkásság ■nehéz sorsának egyik oka a szanált napokban, azaz a kény­szerű üzemszünetekben rej­lett, mert a drágulás mellett ez még csak fokozta az elmyo- morodást. A „társadalom szim­pátiája kísérte” a mozgalmat, írta róla az akikori krónikás, aki azonban azt is beismeri, hogy „a szimpátiából még nem lehet egy karéj kenyeret sem szegni...” és mégis ártatlan emberek vérének kellett, hul­lani egy későbbi februári na­pon. A vasasi Thornen-akfiában a legkétségbeesettebb fegyver­hez nyúltak a bányászok: az éhségsztrájkhoz. Lent a tárnák mélyén az életét kockáztatta 265 bátor ember azért, hogy ezreknek több legyen a ke­nyere. Elhatározásuk az volt, hogy addig nem jönnek fel a bányából, míg nem teljesítik béremelési követeléseiket. Az államhatalom ekkor a 265 fegyvertelen, semmi rom­bolást Végre nem hajtó, sen­kit nem bántalmazó bányász és a felszínen maradt békés bányász hozzátartozók ellen életbe léptette minden hatal­mát. Kedden este megbénult az egész hatalmas üzem. Csendőrök és katonák szállták meg az egész telepet és az ak- náknt. Lenn az aknában nem tágítottak a hős bányászok. A tragikus fordulat február 24-én délután 6 órakor követ­kezett be. A sztrájkolók hoezá- tortozói összegyűltek Mecsek- szabolcson és valószínűleg be akartak jönni Pécsre, hogy né­ma tüntetéssel bírják rá azo­kat, akik ellen a 265 derék bá­nyász éhséget, testi szenvedé­seket vállalt magára, abban a meggyőződésben, hogy szen­vedéseik végre is meghozzák az eredményt: a jogos nagyobb darab kenyeret. És ekkor ott a mecseksza- bólcsi faluvégen összecsapott a nyers erő és a kétségbeesés hajtotta segítségikeresés. A csendőrség meg akarta akadá­lyozni a jobbára idősekből és asszonyokból álló két-három- száz főnyi csoportnak a to­vábbhaladását. Nehogy a vá­doló panaszaik felkavarják a város és a többi munkásság lelkét is. Eldördült a sortűz. A hiva­talos jelentés igyekezett el­tussolni, de teljesen nem tud­ta. Szűkszavúan kénytelen volt jelenteni: „A sortűznek sajnálatos eredménye volt. Egy férfi holtan esett össze, három Oérfi megsebesült és egy nő.” A valóság persze nem egé­szen ennyi vélt. Az áldozatok száma több „volt! Meghalt azon a szomorú februári napon Kel­ler János II. vasasi csillés, négy gyermek apja, Hegedűs Mihály vasasi háromgyerme­kes csillés. Varga Mihály két­gyermekes csillés. Megsebesül­tek és kórházban ápolták Leh­mann Miklóst, Fájtig Imrét, Bemdraht Vilmoenét, míg a bányatelepen feküdtek György Józsefné, Rumbach József, Kitti András és Lewarth Má- tyásné. Lenn a föld alatt szenved­tek igazságukért az áldozatot vállaló bányászok 2R5-en, fenn a februári havas földön életü­ket áldozták ártatlan embe­rek, mert úgy érezték, nincs más módjuk a segítésre, mint­hogy kikiabálják szenvedései­ket, amiért kegyetlenül meg kellett fizetni, a legdrágábbat adni: munkásvért Kegyelet­tel emlékezünk e hős bányá­szokra a mad évfordulón. HíIMEIC Társaságban Egyik este társa­ságban voltam. Ez az eset ott történt. Tudom, hogy ille­met, vagy jól nevelt séget nem lehet fű­szerboltban vásá­rolni. De azt is tu­dom, hogy közü­lünk sem volt min­denkinek francia ne velőnője, különbe- járatú gyermekszo­bával. Mégis megkülön­böztetjük, hogy mi illik és mi nem il­lik. Főleg társaság­ban. Az én „fősze­replőm“ egy tizen­hét éves kislány volt. Aki meglehe­tősen csinos és szép. Úgy vélem ebből jutott neki a leg­több. Jelen volt még „hősünk“ ma­mája, bátyja és or­vostanhallgató ud­varlója is. A mama szerette a cigányzenét. Ép­pen ez szólt a rá­dióban. De a társa- tág többi tagja is élvezettel nyugtázta ezt a szép muzsikát. Úgy látszik ez volt a baj. Mert ugye még­sem lehet az, hogy mindenki a rádiót hallgassa. Mi lesz akkor ő vele. Mikos ő hula-hoop kariká­nak képzeli a társa­ságot. Figyeltem az arcát, Sápadozotl mérgében. — Zárjátok el! — kiáltott hisztériku­san. — Nem tud­játok, hogy Én nem szeretem ezt a va- cakságot! Láttam, hogy 3 mama elpirul — “ helyette, Én sem szereted a spenótot, mégsefl löktem le szomszé dóm asztaláról 2 tányért. (g. u Időjárásjelen tés Várható időjárás csütörtök estig: ma felhős idő, néhány helyen még futó esővel, időnként élénk észak- nyugati széllel. Holnap párás, he- lyenkint ködös idő, eső nélkül, a szél lecsillapodik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 1—plusz 2, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön plusz 4—plusz 8 fok között. Németh Sándomé, a Tejipari Vállalat pécsi üzemének dolgozója, Leszkov&r Rudolf brigádjához tartozik. A múlt év november 12-én határozták el, a szocialista munka brigád címet megszerzik és hozzá­járulnak, hogy az üzem 140 ezer forintos megtakarítását teljesíteni tudja. Vállalták a túlőramentossíget, a higiéniai előírások 100 szá­zalékos betartását, a tej átvételénél és felöntésénél a teljes pontos­ságot, vízzel és energiával takarékoskodnak, segítséget nyújtanak az üzemvezetőségnek a társadalmi tulajdon védelmében, valamint az egyedi átvételek és az átlag zsír vizsgálati eredmények egyezésé- get biztosítják. Értekezlet a megyei bíróságon Tegnap délelőtt a megyei bíróságon értekezletet tartot­tak a megye területén műkö­dő bíróságok vezetői, bírák és közjegyzők részére. Az érte­kezleten résztvett dr. Andó Ferenc elvtárs, az igazság­ügyi miniszter helyettese. Dr. Dely István ,a megyei bíróság elnöke számolt be az elmúlt év eredményeiről és a bíróságok soronlévő feladatai­ról. — Bíróságaink komoly erő­feszítéssel és felelősséggel dol­gozták fel a sok éve húzódó hátralékos ügyeket — mondot­ta. — Sikerült végre elér­nünk, hogy 1959-ben kiirthat­tuk az ügyhátralékot. — A jövőben arra kell töre­kednünk mondotta Dely elv­társ, hogy a munkák színvo­nalát emeljük. Büntetőpoliti- kánkat állandóság jellemzi, de ez korántsem jelenti, hogy tel­jesen elégedettek lehetünk bí­róságaink munkájával. Bírósá­gaink munkája szórványos ese tektől eltekintve megfelelő. A tárgyalásokra való felkészülés egyes bíráknál azonban még kívánnivalót hagy maga után. Az előkészítő ülések is sok esetben csak formálisak. Sok­kal nagyobb gondot kell for­dítanunk ezentúl az ítéletek kidolgozására, hogy megfelelő­en láthassák el bíróságaink a feladatukat. Végül a bíróságok tömeg- kapcsolatának szélesítéséről, a népi ülnökökről és a közel­jövőben megjelenő rendeletről szólt, amely a bírói hatáskört rendezi. A beszámoló után hozzászó­lások következtek, melyele során felszólalt dr. Andó Fe­renc elvtárs is. 4M A VILLANYI FÖLD­MŰVESSZÖVETKEZET és a MEDOSZ Villányi Művelő­dési Ház énekkara február 28-án, vasárnap este fél 7 árakor tartja bemutatkozó hangversenyét Villányban, a Művelődési Ház nagytermé­ben. Ez alkalommal Nagy Bé­la, a villányi általános iskola igazgatója, az új énekkar el­nöke mond ünnepi beszédet. Az új énekkaron kívül közre­működik még a villányi ál­talános iskola énekkara és a mohácsi földmüvesszővetkezet kis szimfonikus zenekara is. A hangverseny után tánc- mulatságot rendeznek, ~ TERMELÉSI tanácsko­zást tartott február 23-án, kedden este 6 órakor a Pécs- Szigeti Élelmiszerkereskedel­mi Vállalat a KPVDSZ Jó­zsef utcai művelődési házá­ban. Megtárgyalták az elmúlt év eredményeit és hiányossá­gait. A referátumból ki­tűnt, hogy a vállalat ^ 1959-es évi áruforgalmi tervét 106,7 százalékra teljesítette. Forint értékben közel 150 millió fo­rintot forgalmazott. Forga­lomba hozott 162 vagon húst és töltelékárut, 93 vagon cuk­rot, 111 vagon lisztet, 330 va­gon tejet, 44 vagon sört és 429 vagon kenyeret, valamint egyéb élelmiszert. •— FEBRUAR 26-án, pénte­ken délelőtt 9 órakor a MÉ­SZÖV kultúrtermében rá lasztmányi ülést tart a MÉ­SZÖV választmánya. A vá­lasztmányi ülés napirendjén „A megye földmüveeszövet kezett szerveinek 1959. évi munkája és az 1960-as év fel­adatai“ szerepelnek, amely­nek előadója Nagy Sándor elvtárs, az igazgatóság elnöke lesz. KOMLÓI KEPEK Állami vállalatok! Állami gazdaságok és gépállomá­sok! Termelőszövetkezetek! 3 méteren felüli külön­böző vastagságú MELEGEN VONT VASCSŐ kiutalásra kapható. Pécs Doktor S. u. 14. MÉH. 720 Mintha kellemesen fűtött hatalmas méhkasba cseppen­tem volna, olyan simogató is a langymeleg, pedig fenn va­gyunk a harmadik emeleti kultúrszobában. Fiatalok jön- nek-mennek, könyvvel a ke­zükben, vagy éppen biliárdoz- nak. Némelyik a sakk mellett ül és elmélyedten tanulmá­nyoz egy-egy érdekes nyitás­megoldást. Diákok. Na, ugyan jó diák az, aki biliárdozík, vagy éppen sakko­zik tízpercben — mondhatnák olvasóim. Igaz ám, de itt, a Komlói Vájáriskolában más a nevelés módszere és itt leg­alább annyira szigorúan szá- monkérlk a tananyagot, mint néhány sorral arrébb a gim­náziumban. Persze, más az anyag itt is, ott is, mások a követelmények itt is, ott is. Egyet viszont aránylag rö­vid idő alatt is megállapít­hatni; jó szakembereket, a jö­vő biztos aranytartalékát ne­velik itt. U) módon nevelik emberebb emberré őket... gyár ételféleségeket Ígérvén. Pedig ezek az ígéretek, egy­szerűen — igazak! Meggyőződ­hettem róla negyedmagammal, hogy a Fekete Gyémántban még mindig olyan jól főznek, mint ennek előtte két évvel. Csak egy jelentős különb­séggel; a fekete összehasonlít­hatatlanul jobb ma. Jobb, mint akárhol Komlón.., Milyen számtenger egy sta­tisztikai összesítő lap! A lai­kus számára értelmetlen, vé­get nem érő fekete számsor, de a szakértő szem Iziben fel­fedezi benne a nagyszerű al­kotás ízét. Egy ilyen szerény statiszti­kai lap elmondja például, hogy a Kossuth-akna napi terv­száma; 26 620 tonna, de tény- száma csak 26174 tonna, így hát csak 99,8 százalékra telje­sítették a tervet. Uram bocsá, ez a kéttized százalék bizonyára komoly fej­törést okoz a Kossuth-aknai vezető elvtársaknak. Es hogy nem eredménytelenül törik a rendezett családi élet. Valaha Komlón perpatvarok özöne ke­serítette el a közösségi életet. De erre mondja a mesemondó: Egyszer volt, hol nem volt. Ma már nem a veszekedés, hanem a nyugodt, kulturált, kiegyensúlyozott emberi élet a jellemző. Olyan, mint Minkék- nél, a Móricz Zsígmond utca 9-ben. Ragyogóan tiszta lakás, kor­szerű bútorok és a kedves háziasszony jó ebédet készít a ház urának, mert amikorra megérkezik a reggeles műszak­ból, az asztalon áll már a fris­sen párolgó borsóleves, meg a tészta. És a csöpp barna Marika odasímul apja erős tenyeréhez és úgy kíván a kérgeskezű bányásznak jó étvágyat... Ma pedig a Patyolat lassan alíg-alig győzi a munkát. Pedig vagy ezer mosógép is működik a fiatal városban. Bányászasszonyok működte­tik. Tehetik; sajátjuk Patyolat mos, fest, tisztít. Ez díszeleg tisztán, kéken a bolt falán. Jelkép. Valamikor a szegény komlói bányászasszony, hogy sok gyermekét etetni tudja, hogy A vacsoraversenyek láza Komlón is beköszöntött. Ékes plakátok csalogatják a )ó- gyomrú kedves vendéget « Fekete Gyémántba, meg a Békébe, a Sportba ti mis ét* teamekbe, agyefurtwvi ma* fejüket, mutatja csak egy egy- szegényes kis ruházatát kicsit szerű tény: a legutóbbi napi kiegészíthesse, kénytelen volt tenüket már 125,2 százalékra elmenni a nagyságos főjegyző teljesítették. Egy bányásznak a jó mun­kahely. a jó munkatársak mel­lett még wan egy fimtos ser­kontója: « nyugodj, boldog, úrhoz, meg a mérnök úrékhoz mosni. Naphosszat állt a ful- lasztó lúgban, füstben, gőzben. Este pedig holtfáradtan, pi­rosra égett kézzel sietett haza, ku Apró emberke áU a járda szélén. Komolyan tekintget a háromemeletnyi magasba. Cér­navékony hangon kiabálja; „Feljebb, apu, Pécs felé irá­nyítsd!” Overallban lévő apja moso­lyogva legyint a szédítő ma­gasban: — Ugyan, te pöttöm, hát ott áll, nem látod? A legényke szája legörbül, szeme sarkába két kövér könnycsepp ül: — Pedig úgy szerettem vol­na segíteni, hiszen az én spó­rolt 60 forintom is benne van a Tévében. iQV mondja: Tévében. Komlói polgár: négyeszten­dős. Televíziót vett. Aztán az ap­ja „segített” neki egy kicsit. Most szerelik a Tévé antenná­ját. Egész erdő van már belőle Kökönyösön. Tévéerdő a susogó törgyerdő helyén. Gyorsan nőtt pedig; tizen­egy év alatta» «■* A KOMLÓI SZÉNBÁ­NYÁSZATI TRÖSZT üzemei­ben a termelési tanácskozá­sokon az üzemek vezetői & szakszervezeti bizottságai szí' mos élenjáró dolgozót jav# soltak kitüntetésre. Az „üze”1 kiváló dolgozója” oklevelei és • vele járó egy heti kere­setnek megfelelő pénzjutW mat 391 főnek adományod ták, 115 azoknak a szám111 akik az „üzem kiváló dolti0" zója” jelvényt és 2 heti keze1 setüket kapták jó munkájú eredményeként. A „bányí szati munkazászló” miniszt^ ri kitüntetésre és egy W®' keresetnek megfelelő ja# lomra 39 dolgozót javasoltéi* ~ A PIK 1960-ban feléi1' tásra kerülő épületed tervd<z kumentációjának harmin'1' negyven százaléka már a váj* lalat rendelkezésére áll. , gyakorlatban ez azt jeleni*1 hogy amint az időjárás megl engedi, a kivitelező vállalat» azonnal megkezdik az 61? másított házak tatarozás*1* felújítását, — MAKAY JANOS esztergályos kisiparos be^ péti szövetkezetünkbe, mW dennemü vasesztergályozí* munkát vállalunk. Pécsi dögös és Szerelő KTSZ. PécS. Kossuth Lajos u. 63. & — A RÁCVÁROSON ed<M nem árultak füzeteket, isk°" laszereket, s az ott lakó §5^ rekeknek kilométereket ke1' lett megtenniük, amíg füze' tekhez, vagy írószerekig juthattak. Az új rácvárosi if kola felépülésével e kérd*' megoldása sürgetővé vált. • rácvárosi 27 sz. bolt (a városi templommal szembei« most berendezkedett papír- y, írószerekre is és megfelcj választékban áll a tanuló W jóság rendelkezésére. Sőt W több vásárlási könyvecskéd2 kedveskedik kis vevőinek * a legjobban vásároló gye®® keket az év végén jutalomig is részesíti. Ugyanezt a sárlásd könyvecskét vezet'* be a kertvárosi 7. sz. bolt " Sertésszőrt ne dobja el, magas árat fizet i MÉH érte Jutalomba sorsjegyet adunk Óriási nyerési lehetősége*’ fényképezőgép, karóra, vl>' lanyvonat, vllágvevő rám® kerül sorsolásra Április 20-án. Lomtalanitsa lakását) rongyhulladékot adja át a MEH-nek. „ Kg-ként 0,80 Ft fizet«*** érte, jutalomba sorsjegy®' adunk. GYŰJTSÜK AZ ÓCSKAVASAT­adjuk át a MÉH-ne* Az ellenérték kifizetés®“ felül sorsjegyet »da*9 jutalomba. . Húzás Pécsett az ÜttÖf® házban' (40

Next

/
Thumbnails
Contents