Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

»60. FEBRUÄR 25.

NAPLÓ

3

Több támogatást kell adni ipari üzemeinkben az újító-mozgalmaknak!

Baranya megye 20 legnagyobb üzemének újítói a Dunántúli INapló ankétján

Február 23-án, mintegy 40 Miyi részvevővel újítási an- etot tartott szerkesztőségünk, ,®lyen az újítási előadók, ki- újítók beszámoltak az Mornozgalom 1959. évi eredteiről, az 1960-as év fel- , tairól, az újítómozgalomban helyenkint fellelhető hiúkról. Az ankéton számos ja- Vafat.:hangzott el.

A vitában edőször Csőit 36- Te;> a Pécsi Szénbányászati Iáit*? újítási főelőadója szó- Fel. Ismertette a pécsi bá- »aszújítók múlt évi eredmé- 1959-ben az újítások waasági eredménye

10 millió forint

értéket tett ki a széntrösztnél. idz. ügyintézés — a korábbi '«vakokhoz viszonyítva — F°rsabban halad. A bányavíznél újítóköröket szer- v ztelí> műszaki tanácsadást lettek be. A műszaki tanács iTf rajzok elkészítésében va- Mt műszaki kérdések pon- qj. Megoldásában segíti az Jr fnyabb képzettségű újí- tena -A tröszt újítási feladatat dolgozott ki, melyet „ ^ alakjában megjelentetsz» -^z újítási híradóban nép- £*üsitik az újítókat, propa- Szoi?at Fejtenek ki a bányáké . között. Legnagyobb hiba lij.plítómozgalomban, hogy az ! előadókat a bányaüze- l ^nél gyakran leváltják, más [Tatásba helyezik; Az úji- általában nem „feksze- ^ el az íróasztalokban, fékeznek gyorsan elintézni, ^bányatelepen és Béke-ak- ari még szép számmal vannak jobban elintézetlen újítások, w újítóműhely létesítése jól sokat segít a bá- •^zú] íróknak «

.„Varga Péter, a MÁV PFT ,ni>kség újítója már nem büsz fedett hasonló eredmények

Ujítómuhely

^ ellenére, hogy a MÁV u*1 igazgatósága irányítása 14—15 000 ember dolgonincs. Helyiséghiany A beadott újításokkal

b? ^ívesen foglalkoznak a iq 2ru®^eményezők, különösen forintot meghaladó úji- is?\van szó. Nincs hivata- «Icw kuláció ás az újítók er* et(Ck anyagi megbecsülése ty- 18 sok tennivaló akadna. Ferenc, a MÁV Igaz ® újítási előadója elmon- ővej’ hogy Szombathelyen 6 ási ?}ár létesítettek egy újí- Wí^érieti műhelyt, ami ál jíis elkelne. A MAV- tslat -ben 1600 újítási ja- *ak övezett be, 1959-ben rWdiV Az újító mozgalom St i‘Te érdekében ver- 1 ieiart .ítot'tak és kidolgozták

■ ^és«tterveket.

ar°s Sándor, a DÉDASZ jó- előadója ismertette, ,a9'ben 167 újítást nyúj 5ki'ít ?e a dolgozók, a meg- v0u 1 millió 291 ezer fo■ 'S oi ®bben az évben már ,Jí. újítás érkezett hoz:> bizonyítja, hogy

6dvet kaptak az újítáfí?’ Kenderfonógyár t* 47 tudója Székely Má- >h ^ teH959~ben beadott újí- A említést az anké- l^aiéK^ár dolgozóinak 80 [j bak és azok keveset L keii Az újítási propagan- | 'V íobb Megjavítani ahhoz, ,wn lehessen ösztönöz lv-%b lrtások tételére.

L1;6 Váu , °s a XIV. Autóid 3 attól javasolta, — n — egy olyan

Su k'8 ÖZem

í^b újitáPécsett’ ahol az L Juasokat eLkészíthetltly4r a Pécsi Porce"

«$á°kr>av asi előadója az b»!?ban . az anyagtakaréa külföldi

nyersanyagok egy százalékos csökkentése például 90 ezer forintos megtakarítást jelentene a gyárban. Sok olyan munkafolyamat akad még, amit lehetne gépesíteni. Megerősítette ezt a véleményt Misánghy László, a Porcelángyár többszörös kiváló újítója is.

Tóth Zoltán, a Sopiana Gépgyár újítási előadója büszkén újságolta az ankét résztvevőinek, hogy már az első két hónapban 100 újítás érkezett be hozzájuk. A prototípus műhely létesítése nagyon sokat segít az újítóknak;

Raäka Emil sörgyári újító a Pécsi Sörgyárban még mindig fellelhető hibákról szólott. Az újítási ügyintézés lassú, nem megfelelő. Az üzemeknek az újítási törvényt be kellene tartaniuk, épp úgy, mint más rendelkezéseket. Várhelyi József, a Pécsi Dohánygyár újítási előadója az újítási kiállítások fontosságáról beszélt, javasolta, hogy Pécsett is bocsássanak az illetékesek egy helyiséget az újítók rendelke- zsésére.

Az ankéton számos felszólalás hangzott még el. A résztvevők többsége hangoztatta, hogy ebben az évben nagyobb lendülettel folyik az újítási munka, mint tavaly és az üzemek vezetői is több segítséget adnak, mint korábban. Az újító mozgalomban előforduló hiányosságokat azonban gyorsan ki kell küszöbölni. Az újítási előadók képzésére nagy

figyelmet fordítson minden üzem vezetősége és ha leváltják, előtte, egy másik munkatársat tanítsanak be előbb a feladat elvégzésére. Általános kifogásként hangzott el a gyors ügyintézés hiánya. Az újítómozgalom fellendülése

sok ezer forintot jelent

népgazdaságunknak. Nem kell külön hangsúlyozni az üzemek termelékenységének emelésében, az anyag takarékosságban betöltött szerepét sem;

Éppen ezért többet, jobban kell foglalkozni a Baranya megyei üzemekben is az újító mozgalommal. A párt és szak- szervezetek, az üzemek vezetői adjanak még nagyobb segítséget az újítóknak, mert ez népgazdaságunk elsőrendű érdeke;

Szüts István

Reményi Ede hegedűje a televízióban

Óriásharcsákat fogtak a telső-liszán

Ritka szerencse kísérte a nyíregyházi Alkotmány halászati termelőszövetkezet tagjait, akik a Tisza felső szakaszán február 23-án egy 117 kilós, több mint két és félméter hosszú harcsát tettek szárazra. Ezzel csaknem egyidőben a Keleti Főcsatorna torkolatánál a Tiszalöki Erőmű közelében egy 108 kilós és eqy 97 kilós harcsát fogtak a tiszai haláKedden este hosszú idő után Isméi megszólalt legnagyobb zeneművészünk, Reményi Ede hegedűje. Ezt a nagyértékű, világhírű hegedűt nemrég a Művelődésügyi Minisztérium színház és zenei főosztályának vezetője európai hírű fiatal művészünknek, Kovács kénesnek adta át örök használatra. S most Kovács Dénes először a legnagyobb közönség előtt, a televízió nézői előtt mutatta be a világhírű hangszert. Mielőtt azonban megszólaltatta volna, 6 maga mondott néhány szót.

—■ Kimondhatatlan öröm volt számomra ez a hangszer, hiszen

neves előadóművészek, különösen hangszeres előadók álma egy ilyen hangszer. De a hegedűn kívül az is nagy örömet okozott, hogy éreztem azt a gondoskodást, amit államunk megtesz a művészetért.

Es megszólalt a hegedű. Bach koncertóját játszotta a nagyhírű művész, Zathureczky Ede tanítványa, aki 1955-ben megnyerte a londoni Flesh versenyt. Kovács Dénest 1958-ban kinevezték a Zeneművészeti Főiskola tanárává, 1959-ben pedig Liszt-díjat kapott. Közben egész Európát bejárta, s elvitte a magyar zene hírnevét Kínába is.

Hangverseny

Pécsváradon

Emlékezetes, élményekben gazdag hangversenyt hallottak vasárnap a pécsváradi- ak

A pécsváradi szövetkezetek „Zengő” népi együttese rendezésében megtartott hangverseny minden kétséget kizáróan bizonyította vsaiét, lehet a zeneművészet „igényesebb” alkotásainak bemutatásával is sikert aratni vidéken, falun is.

Ezért köszöntötte szeretettel a fellépő csoportokat és szólistákat: a Mohács város Földszöv. Szimfonikus Zenekarát (Vez.: Tarr Imre), a pécsváradi „Zengő” Énekkart (Vez.: Várnai Ferenc), dr. Rihmer Zoltán — ének (Pécsvárad), Nyárai Ilona —• ének (Mohács) és a pécsváradi tánccsoport a hangversenyteremmé átalakított mozi lelkes közönsége;

— BUDAPESTEN VENDÉGSZEREPEL április második felében a Pécsi Filharmonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Kórus. Április 20-án a Zeneakadémián előadják Händel: „Jephta” című oratóriumát«

Amikor a tények beszélnek

A napokban régi újságok

kerültek a kezembe. A Pécsi Napló egyik 1930. június 20-i számának oldalán a következőket olvashattam:

H •.. Szokoly József újságárus vézna kis proletárgyerek, mindössze 13 éves és már családfenntartó, kónnyezö szemekkel mondja:

— Négy család lakik rajtunk kívül az egyszobás Tüzér utcai szükségbarakban. Apám és anyám munkaképtelen, Sándor

öcsém négyéves. Eltartásukról

nekem kell gondoskodni. Az újságárulásból heti 8 pengőt keresek. Édesanyám mindennap vesz Z kiló kenyeret 58 fillérért, ez a reggelink, ebédünk és vacsoránk. A vasárnapra a maradék pénzből néha főzelék is kerül az asztalra i, t«

Mit tud erről Kovács Ibolya 16 éves fodrászipari tanuló?

2i 21

NYARTA-LAZ

ISIS

Már történelem, hogy valamikor — a XVIIf. század végén, a XIX. század elején — „a/kácláz” ütött ki aiz országban. Teleültették az országot ezzel a bódítóvirágú, gyorsan növő fafajiéval, megkötötték vele az Alföld sívó futóhomokját.

Kanadai-e a

nyár ?

Száz év múlva — valószínű

— „nyárfalázról” ír majd a történelem. Ma ez a fák sztárja. Az akáccal ellentétben, nem a futóhomok megkötése végett ültetjük — nem is kedveli a futóhomolkot —, hanem fanyerés céljából.

No de hallgassuk meg, mát mond a szakember, dr. Koll- wentz Ödön, a Mecseki Állami Erdőgazdaság előadója erről a fáróL

A nyárfát a botanikusok Populus ... névvel illetik. A latin szó mögé tett pontok a nyárfák gazdag nemzetségére utalnak. P. alte, P. tremula, P. t. var. gigas és így tovább. A lényget tekintve a nyár két csoportra osztható: hazai nyá- rakra — fehér nyár. fekete nyár,r szűke nyár, s a népdalokban megénekelt rezgőnyár

— és nemesnyáraikra. Ez utóbbiakat szokták kanadai névvel illetni, s az emberek többsége abban a hitben él, hogy egyenesen Kanadából jutottak hazánkba. Tévedés. A nemes- nyárnak az észak-amerikai és európai nyárfák keresztezései, ezek a fák Olasz- és Francia- országból, illetve Hollandiából kerültek hozzánk.

Hanem, elég is lesz a botanikusoknak való felsorolásiból. A XX. század emberét a gyakorlatiasság vezérli.

Száz év helyett 30-40

A nyár igen gyorsan növő faféleség. Amire a tölgynek es bükiknek 100 évre van szüksége, a nj’ár 30—40 év ala t eléri, (Hazánk Európa erdőben egyik legszegényebb országa az előbbihez tehát nem kell különösebb kommentárt fűzni.) A nyár, mint puhafafaj. sok esetben pótolja a hazánkban dm ditto és éntáto» fe*

nyőt, így papíranyagnak, épületfának használható. A gyufa- és farost-lemezgyártásnak is alapanyaga. A Mohácsi Farostlemezgyár nyárfára épült, a farostból pedig a bútortól kezdve sok mindent készítenek.

A nyár a huszas éveidben vált felkapottá, de a komolyabb kísérletek csak a fel- szabadulás után, az ötvenes évek elején indultak meg. A nagyobb méretű nyárfásítás 1957-ben kezdődött el a megyében. Azóta minden évben telepítünk 80—100 hektárt, 200 hektáron pedig előhaszná- latú nyárfásítást végzünk. E* annyit jelent, hogy hektáronként 100 nyárfasuhángot telepítünk a -már meglévő és lassan növő fafajtáik — tölgyesek és bükkösök — közé. Húsz éves korban kivágják és átadják a Mohácsi Farostlemez- gyárnak.

Szántóföldi nyárfaültetés ?

Francia- és Olaszországban, Európa legjobb nyárfatermelő országaiban, szántóföldre ültetik a nyárfát. Nagy sortávolságra és kalászost vagy kapásnövényeket vetnek közte ve- teménylként. Trágyázzák és intenzív talajmunkával húsz év alatt érik el ugyanazt a méretet, amihez különben 40 évre lenne szükség.

Az olaszok szerint a sáwesz- teáég (a nyárfák bizonyos területet elvonnak a mezőgazda- sági művelés elől) megtérül azzal, hogy a fák fefogják a szelet, és párateltté teszik a levegőt. A köztes területeken tehát több a termés, mint egyenként. Azt állítják, hogy a nyárfák csak az első években kívánnak — a kalászosokhoz es kapásokhoz hasonló — intenzív talajmunkát. Később, a növekedés folyamán egyre kevesebb a szükségletük.

Jó lenne nálunk is kipróbálni ezt a módszert az egy* állami gazdaságban, s ha beválik, elterjeszteni a termelőszövetkezetekben is. Valószínű kifezetődne. Kollwentz elvtárs számításai szerint a 20 méteres sortávolságra ültetett fák

húsz év m mini*®.« ez»'

forint hasznot hajtanának hektáronként

Az állami gazdaságok tsz-ek is fásítsanak!

A Mohácsi Farostlemezgyár aiz idén 42 ezer köbméter nyárfát használ fel, 1965-ben már 380 ezret. Mivel a faanyag nagy részét a megyéből igényli, több nyárfa kell. Meg kell változnia annak a szemléletnek, hogy a nyárfásítás egyedül az erdőgazdaság dolga. Az erdőgazdaságnak nincs elég erre alkalmas területe, ezért nagyon sokat várunk az állami gazdasá,goktól és tsz-efkfő! is. Hogy a nyárfásításnafc milyen nagy horderat tulajdonítunk, csak egy példával illusztráljuk: hamarosan megalakul a megyei nyárfásító bizottság a megye nyárfásítási tervének kidog] ozására. A bizottság

munkájában a párt képviselői is részt vesznek.

Az erdőgazdaság bőségesen él tudja látni a fásítani kívánó intézményeket nyárfával. Ebben az évben 1 millió 600 ezer facsemetét adnak át a vízügyi igazgatóság, az állami gazdaságok és tsz-dk számára. Örömmé] írjuk le, hogy egyre több az igénylő: a vízügyi igazgatóság 36 ezret, az állami gazdaságok közül a bikaM 23 ezret, a beremendi 26 ezret, a kelemenligeti hatezret kért. Az olaszi tsz kétezret, a ger- dei, baksai stb. termelőszövetkezetek pedig ezer-ezer darabot. Az új szövetkezetek díjtalanul jutnak facsemetéhez.

M. L.

kességgél találkoztam és elcsodálkoztam a Pécsi Napló 1930; szeptember 3-i számában írt őszinte bírálatán«

■ « < . A nagyobbacska diák már

érzi, mit Jelent az iskoláztatás. És ba nem érezni, leolvashatja a szülők gondokkal barázdált homlokáról, hol a beiratás, a tandíj, a könyvek ára, a ruhabeszerzés nehézségei, a kosztpénz és egyéb kiadások. Mindezek eltörölhetetlen nyomokat hagynak, mert normális időkben is súlyos terhet Jelentettek, míg ma határosak a szülőknek önmaguk kifosztásával« ,««

A véleménye erről Neu 16 éves vasöntő-tanulóMl

Ernő nak;

— Nincs efféle problémája

szüleimnek; A kiadásokat én magam fedezem — feleli büszkén, mert már önálló keresettel rendelkezem; A gyakorlati munkámat a Sopiana gépgyárban végzem és megkeresem a havi 900—1000 forintot; Édesapám régen téglagyári munkás volt, most üzemvezető; O is sokat mesélt nekem a múlt—- Kislány koronban is nagyon szerettem a pajtásaim haját fésülni, formálni, — mondja kacéran hátravetve hosszú, barna haját — és ezért választottam ezt a szakmát. Sokat hallottam már a felszabadulás előtti fiatalok helyzetéről. Szüleim meséltek erről. Különösen édesapám, aki 26 éve bányász;

— Mi most Ujmeszesen lakunk, kétszoba összkomfortos lakásunkban. Édesapám és édesanyám jól keres, meg aztán én is kapok 180 forintot havonta. Minden reggel alig várom, hogy a munkahelyemen gyakorolhassak. Olyan jól megértjük egymást társaimmal, nagyon szeretek közöttük dolgozni. Amikor lejár a műszak, vagy az iskolai oktatás, tomaedzésre megyek, mert a tornát „rettenetesen imádom“;

*

A megsárgult újságokat tovább lapozgatva, újabb érdeFéríi segéd műnk ások at azonnalra felveszünk!

Munkásszállást, napi háromszori étkezést, védőruhát, havi egyszeri hazautazást biztosítunk, 50 km körzeten belül napi hazautazást.

Jelentkezni lehet a

Borán b ifiivei Építőipari VáJalat

központjában a munkaügyi osztályon, Rákóczi út 56. sz.- 3269

ról és valahányszor ezt előhozza, parázs vitába szállunk egymással. Alig akarom elhinni, hogy olyan rosszul ment a régi inasoknak. Én szeretem a tanulást, már most kezdem számolgatni, ha ötösre vizsgázom, mennyi lesz a keresetem az öntödében. Mire jól begyakorlom a mesterséget, addigra az öntőmesterek kiöregednek. nyugdíjba mennek és távolabbi terveim valóra vál hatnak.

íme két régi újságcikk és két mai fiatal. Azt hiszem magyarázatot nem kell hozzáfűznöm;

Fertői Miklós

Kézimunka-kiállítást rendez február 2?-től 27-iq Komlón a kelet-kokönyösi nőla- nács a sportklubban. A kiállítás délelőtt 10 órától délután 4 óráig tekinthető meg«