Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

Hogyan készüljünk a felszabadulási kulturális versenyre 940-es Zrínyi Ilona úttörő­csapat Borostyán őrse megnéz­te a kínai kiállítást. A kínai pionírokról készült képek arat­ták a legnagyobb sikert, ök is testvéreink, hiszen úttörők. *— kérdezi sok kis pajtás. Ke­resi már a verseket Dani Zsuzsa, Tóth Erzsiké, Herná­di István. Több verset meg­tanult már Szemere Marika is, csak azt nem tudja, hogyan is kell azt szépen elmondani, hogy művészi legyen, hogy igazán gyönyörködtessen vele másokat Is. , Beszélgessünk hát erről a kérdésről. Hadd hallja sok­sok pajtás, akiknek ugyan- emiatt ÍŐ a feje. Ml IS A VERSMONDÁS MŰVÉSZETE? Legelőször is kérdezzük meg magunktól: miért szavalunk, mi a célunk a vers elmondá­sával? A művésznek az, hogy az élet valóságát híven tükröz­hesse és a valóságot ábrázol­hassa: Pl. forradalmi szo­cialista verseink tükrözik a szocializmust építő népünk loriadaimi lendületét. A költő és a vele azonosult vevsmondó célja még az is, hogy a hall­gatóságban is ezt a forradalmi é: zést keltse, s akarjanak is ez irányban cselekedni a hall­gatók. A vers nevel, formál azonkívül, hogy gyönyörködtet. Annak a versmondónak sike­rül ezt elérni, aki teljesen át­éli a verset, eggyé lesz vele, azonosul a költővel. így lesz n vers előadása igaz és szép. Az átélt művet egyetlen esz­közzel: a hanggal kell tolmá­csolni: A versmondó nem szí­nész. Nem színpadon, nem több szereplővel együtt ját­szik, hanem előtte az a hatal­mas feladat áll, hogy egyedül, színpad és jelmez, maszk és világítás, függönyjárás adta , segédeszközök nélkül, művé­szi képességeit egyetlen esz­közzel, a hanggal (beszéddel) fejezze ki. így kell életre kel­teni a verset. Nem egy-egy jellemet alakít a versmondó, mint ahogy ezt a színész teszi, ö a néző képzelete elé vetíti a versben megszólaló alakot, e vers érzelmi-gondolati tar­talmát, a kort, a társadalmat, melyet a vers cselekménye áb­rázol. De azt a kort is, mely­ben a vers íródott. (Pl. Rad­nóti: Himnusz a békéről.) A veremondó nem játssza tneg a szereplőket, azok fizi­kai ábrázolása nélkül ad éle­tei a vers minden alakjának; a költő élményén keresztül. Azt magáévá téve tükrözi a vers szereplőit. A költőt kell tolmácsolnia, nem a vers szereplőit, de nem is önmagát. Úgy kell elmon­dani a verset, hogy a szavaló személyisége elfeledtessék. Ne őt lássák, csak a költőt érez­zék jelenvalónak. A versmon­dó ne legyen feltűnő ruhában, Ne móri'kálja magát, ne gesz­tikuláljon feleslegesen, csak ha az indulat kívánja. Csak arcjátékkal, főként a szemek csillogásával segítsen hangjá­nak kifejezni az érzelmek gaz­dagságát. Az átélt mű elmondása szug­gesztív erővel történjék, azaz' a hallgatókkal közvetlen kap­csolatot kell teremteni, hogy hathasson rájuk. Éppen ezért a szavaló nem nézhet mereven egy pontra, hanem a közön­ségre kell néznie. Mivel a szó, a beszéd az egyetlen eszköze a versmon- dómak, elsődleges feladata, hogy tisztán beszéljen, s tud­jon bánni a hangjával. Ezért a művészi beszéd technikai feltétele: a beszélőkészség fej­lesztése. Hanggal formáljuk a szót. A beszéd tisztasága el­képzelhetetlen a tisztán és hi­bátlanul formált hangzók nél­kül. A beszéd tisztasága nél­kül elképzelhetetlen értelmi- érzelmi közlés művészi fokon. Meg kell ismerkednünk hang­képző szerveinkkel. (Tüdő, gége, száj és orrüreg működé­sével.) Orrhangon nem lehet szavalni, nem lehet úgy be­szélni, mintha gombóc lenne a szánkban. Nem szabad fo­gainkat összeszorítva ejteni a hangokat. A helyes légzés is igen fontos. El kell kerülnünk a kapkodó, gyakori és hangos lélegzetvételt. A „szuszból” nem fogyunk ki, ha megtanu­lunk nagyobb levegőmennyi­séget tárolni a tüdőnkben és gazdaságosan fel tudjuk hasz­nálni. A magánhangzók adják be­szédünk zeneiségét, mert tisz­ta zonge hangok lévén, folya­matosan, hosszan is és rövi­den is ejthetek. A rövid és nyújtott hangzók váltakozása szavainkban, — mint beszé­dünk zenei eleme — a mű­vészi hatások gazdagítását se­gítik elő. Ezért igen fontos a magánhangzók tiszta megfor­málása a szájüreg és ajkak megfelelő formálásával. A mássalhangzók pontos ej­tése is nagyon fontos. — Ez függ egyrészt az egészséges száj-, fogberendezéstől, más­részt a helytelen gyerekkori beidegződéstől. Különösen ügyelni kell az ■, sz, z, zs, c, r, n, m, t, d, hangok formálásá­ra. Leggyakrabban ezekkel van baj. Ezek a tudnivalók az elindu­lásnál lényegesek. Ezzel még nem lesz a vensmondás mű­vészi csak emberi. Ehhez jön a tehetség, amely alkot, for­mál. De a tehetségeseknek is sokat kell tanulmfok, hogy tu­datosan építhessék a művet. A v ersmondónak tisztában kell lenni a verstani, költészet- tani alapfogalmakkal. * Vida László, mozsgói pajtás arról tudósit, bogy a legjobb munkát a Mókus őrs végezte. Tisztán tartják a Hősök terét, csak így tovább. * Magyarszékről az egyik kis pajtás arról számol be, hogy 1944-ben a németek majdnem felrobbantották az egyik lő­szere« kocsit. A község lakói megakadályozták őket tettük végrehajtásában. KéÚjük a kis­pajtást, hogy legközelebb a ne- ' vét.is közölje. KÍSÉRLETEZZ! 1. Füzetlapból vágjatok kör- szeletet, hossza 12 cm, széles­sége 4 cm. Hosszával párhu­zamosan 8 mm szélességben kissé hajlítsátok felfelé, ele­jére szorítsatok behasított gyufaszálat. Székre szállva en­gedjétek lesiklani a kis repülő­gépet. Ha orraesik, vágjátok le a pálcikából. 2. Vágjatok ki dobozfedél- bő] (két cm holsszú, tövénél két centiméter széles légcsavar­szárnyat. enyvezzétek parafa­dugó ferde hasítékaiba, a du­gó közepébe szúrjatok arasz­nyi hurkapálcát. A tengelyt tenyereitek között sodorva In­dítsátok a légcsavart. 3. Kartonból vágjatok „L”- alakú formát. Szárai merőle­gesek, 4 cin hosszúak éls 7—8 milliméter szélesek. Helyezzé­tek ferdén tartott könyvre és a nyíl irányában fricskázzá- tok meg. A kis szerkezet az ausztrálok „bumeráng” nevű dobófegyveréhez hasonlóan működik. Szögben megtört pályán repül, s ha nem ütkö­zik semmibe (elhibázza pl. a fán ülő madarat), visszatér gazdájához. A szárak előre­néző éleit picit görbítsétek fel­felé, a szaggatott vonalig; Szerkesszetek más formájú papírbumerángot és rugós ki­lövőszerkezetet. Ha működik, írjátok meg; Milyen pályát ír le a három féle repülő? Milyen energia hajtja az elsőt, milyen a má­sik kettőt? Melyikük milyen fizikai törvényeken alapszik? Gyakorlatban melyiket hol alkalmazzák? 4£ispo&tás Bodonyi László pajtás arról számol be levelében, hogy a MÉH felhívására a villányi 802-es számú II. Rákóczi Fe­renc úttörőcsapat lelkesen ki­vette részét a hulladékgyűj­tésből. Gyűjtöttek 95 mázsa vasat, két mázsa és 25 kiló különböző fémhulladékot, 5.? mázsa papírt, és 3,21 mázsa rongyot, 27 kiló sertésszőrt. * Minden évben cukorrépát ter­melünk, melynek jövedelmé­ből nyáron kirándulni me­gyünk. Az úttörőcsapat most készíti a község térképét, a pajtások rendszeres ny.nnolva- sásban vesznek részt. Bognár Gyűl» Sumony * Ferincz Éva tudósító kisdo­bos próbázásról számolt be. —* Tancsik Ildikó, Sásdi Mária őrsvezető lelkes munkájának köszönhető, hogy a kisdobo­sok sikerrel vették az első akadályt. * Metzing Éva pellérdi úttö­rő írja, hogy a kisdobosok jól sikerült farsangi ólarcos játé­kot rendeztek, ötletes jelme­zekben játszottak a pajtások. Nagy sikere volt a lottó-gye­reknek és a juhászlegény nek*­Műsoros űttörőest a Vasutas Kultúrotthonban Szűknek bizonyult vasárnap •ste a Vasutas Kultúrotthon nagyterme. Több mint kétszáz néző gyűlt össze, hogy megte­kintse a. 4057-es „Kállai Éva” és 1280-as „Petőfi Sándor” út­törőcsapatok műsoros estjét. Az iskola énekkara Légrády István igazgatóhelyettes ve­zényletével — mozgalmi da­lokkal. Mozart: Téli hangula­tával és a Szputnyik indulóval nyitotta meg az előadást, majd Kászonyl Gábor Ady: Proletár című veraét szavalta. Nem minden a jó tanulmá­nyi eredmény, hanem az ott­honi magatartás is fontos! — erről példázott a IV. a. vegyes osztály tanulóinak jelenete Csak a gonosz borszorkány tükrében látta meg a Lusta Kata, hogy milyen csúnya is bedül egy olyan gyermek, akit a jó tanulmányi eredmény el- bizakodottá tesz. Bezzeg sza­ladt haza azonnal, segíteni a nagymamának! tatták a közönséget. Viszont megható volt Gárdonyi: Két katicabogár című novellájának kis jelenete: Az „Éneklő tigris” című zá­rójelenetben a VI. b. leány­tanulók arról tettek tanúbi­zonyságot, hogy az egyént át­formálhatja a közösség. Az úttörőház ne csak a jó tanu­lóknak nyújtson szórakozási lehetőséget és továbbképzést, hanem erre a gyengébb képes­ségűknek is módot keli nyúj­tani. A többiek pedig segít­sék elő a javulást. A rossz ta­nuló (Szendrő Edit) a pajtások segítségével valóban jó útra tért. Elismerés illeti a MÁV Pá­lyafenntartási Főnökséget és pártszervezetét azért, hogy mint patronálok — a termet az iskolások részére díjmente­sen biztosították. Ugyancsak dicséret illeti a patronáló Az űti'jrsk második törvény© Kis ezermester Lassan itt lesz a tavaszi nagy takarítások ideje. Min­den kispajtás meglepheti szü­leit és kellemes örömet okoz­hat a következő (kis „újításá­éi a legény a gáton? — cí­mű népi játékot a IV, b. oisz- ’áiyosok adták- elő, majd a 'I. c. osztályosok János vitéz zlete következett. Iluskát zs Ági, János vitézt Wagner ore, a gonosz mostohát Ta­más Erika személyesítette meg — kitűnően! A ni. osz­tályosok „Bababál” jelmezes farsangi Jelenetében azt sem tudtuk, hogy kiben gyönyör­ködjünk. A japán gésa, a ma­gyar huszár, a török basa, a tengerész, a herceg, a kényes- kedő kislány, a ballerina, nyu­szi stb. egyformán igen bájos­nak bizonyultak. Üde hangula­tot teremtett a IV. c. osztályos leányok pettyesszoknyás, ba- boskendős népi tánca, majd Veszprémi Gsilla Diótörő ba­lettrészlete. A kisdobosok száma után az Úttörők műsora következett. Az „Egyszer egy királyfi::.’’ című népi játék közben a kis bohóc oly élethűen figurázta ki a hoppon maradt gazdag lányt, hogy kudarcának a kö­zönség le szívből örült- A VII. és VIII; osztályos lányok már komolyabb tudásról tettek ta­núságot, művészi népi táncuk­kal; Közben a nyolcadikos fiúk villámtréfákikal szórakoz­KlSZ-szervezetet azért, hogy minden vonatkozásban támo­gatta az úttörők munkáját s végezetül dicséretes a rajve­zetők kitartása, mellyel beta­nították ezt a tanulságos, él­vezetes műsort. Ba-LAs A bólyi 1962. sz. II. Rákó­czi Ferenc úttörőcsapat élebé­ről lehetne sokat írni. Mikor eredményeiket sorolták fel, hallottunk igen sok szép, és ér­dekes dolgot. Viszont hallot­tunk olyat is, amit nem akar­tunk elhinni, mikor meggyő­ződtünk róla, akkor határoz­tuk el, hogy ezek a pajtások megérdemlik, hogy nevűket a többi úttörő előtt is példának említsük. Az úttörőcsapat Medve-őrse elhatározta, hogy otthont épít, ahol az őrsi összejöveteleket megtartják. A pajtásoknak nem volt helyiségük, mert az iskolában esti tanítás is van. így sürgősen cselekedni kel­lett. Az egyik pajtás szüleinek volt egy megrongálódott kis épülete. Azt mondta, ha meg­javítják, akkor az őrsé lehet A terveket tett követte. A paj­(Szendrő Miklós munkája) OOOOOOOOOOOOOOGOOOO0GOOOO0OOOOOOOOOOOO0OOÄ kot. A rajzon látható, hogy f sarok pereme nagyobb, mint * partviisé. Ez arra jó, hogy ha a fal tövét seprik és oda ötö­dik a falhoz, nem veri le * festést vagy a bútorok mellett, ha sepernek, nem karcolj* össze. A szeméti apátnak me| hajtsátok fel a nyelét és égj hosszú fanyelet tegyetek bele. így nem kell lehajolni, ht felseprik rá a szemetet. Ugyt jó ötlet? Azt hiszem, ezek kö­zül az apróságok közül ti !• felhasználhatjátok odahaz* egyiket-másikat. Sokszor megtörténik, hogy olyan szűk helyre kell csavart tenni, ahova ujjunkkal nem térünk oda. Könnyen segít­hetünk ezen a következő mó­don. Egy órarúgóból levágunk két. 10 cm hosszúságú darabot és behelyezzük őket az ábr* szerinti módon egy fanyélbg, vagy ha csak egy alkalommal van rá szükség, egy kézisatu« ba. A rugó kifelé ívelő szárát összefogva, beszorítjuk őket a csavar vágásába. A szét« nyílni akaró rugók szorítják a csavart, így aztán legeldu­gottabb helyre is el tudjuk helyezni. val”. A partvis két végére szegeij ünk két régi gumisar­Kis építészek tások lebontották az épületet é* felépítették, minden segít­ség nélkül a Medve-őrs ottho­nát. A szülők ennyi lelkesedés láttán minden segítséget meg­adtak a pajtásoknak. Mo6t már nincs semmi akadalya an­nak, hogy a pajtások megtart­sák összejöveteleiket. Mindezt a Medve-őrs vezető­je, Tárnoki Ernő pajtás me­sélte el. Az építkezésen jó munkát végeztek Gech Béla és Hayer Ferenc pajtások is. Tár­noki pajtás szerényen magát nem ia említi, pedig megtud­tuk. hogy irányítója volt a munkának, és ő biztatta csüg­gedő társait. Láthatjátok pajtások, hogy az úttörő előtt, ,ha akadály van, azt leleményességgel és szorgalmas munkával legyőz­heti. Erről rettek a bólyi pajtások. bizonyságot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents