Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

1968. JANUAR 20. N APtó 3 ermelési tanácskozáson beszélik meg az 1960. évi tervet a Mecseki földtani Kutató-Fúró Vállalat dolgozói A komlói telephellyel ren- Ikezö -Mecseki Földtani Ku- ió-Fúró Vállalat 1959. első évében jelentős tervlemara- Bsal küzdött. Az első félév gén kb. három és félmillió tint vesztesége volt. Terme­iét rendszertelenség, tervsze- tlenség, elhúzódó mentési mkálatok jellemezték. A ngresszusi verseny sem bon- sozott ki kellőképpen és fiden jel arra mutatott, év géig további veszteség kíséri ídálkodásukat. k vállalatnál végrehajtott Sonyos személycserék he­gnek bizonyultak, a máso- i félévben egyre jobban ki- >oltak nehézségeikből. A L negyedévben közel 2 millió intőt behoztak az első fél- es veszteségükből, a IV. ne- edévben is kielégítően ala- lt önköltségük. Végered- snyben éves tervüket 102,9 izalékra teljesítették, a ter- 8 felüli veszteségüket be- tták. Kedvező előjelek 1960. évi tervük hasonló múlt évihez, ám annyi kü- ibséget rejt magában, hogy r'esebb létszámmal, magá­ul termelékenységet kell el- dök. A vállalat múlt évi tnélési menete, mely a jó és gyenge teljesítmények hul- nzását hozta, nem éppen a Jobb kiindulási alap az •J megnövekedett feladatok itására. Felvetődhet a kér- ’> tudja-e majd teljesíteni 'enletesen terveit a Mecseki dtani Kutató-Fúró Vállalat, vélni tudja-e fúróberende- einek^ termelékenységét, •szerűen gazdálkodik-e Jd 1960-ban? ■ vállalatnak 19 fúróberen- ®se v^n, melyek közül hét 68611 új, 1200 méteres, szov- |Z1F r ÍJÍróJperendezés. Eze- i a berendezéseket még a Jt évben kapták. Rendel­jek ezenkívül úgynevezett l és BA 1200 méteres más- |a berendezésekkel is, vala­mint ZIF 300 méteres és „au- tósrotaryval“. Ebben az évben további 8—10 ZIF 1200 méte­res villamosmeghajtású szovjet fúróberendezést kapnak, ami lehetővé teszi az elavult, le­romlott állapotban lévő beren­dezések lecserélését. Az új gé­pek előnye elsősorban kön­nyebbségük, és hogy rövidebb idő alatt lehet őket felszerelni, szállítani. A technikai alap tehát biztosított, a gépek, fel­szerelések adottak a tervek teljesítéséhez. A vállalat vezetői különböző műszaki intézkedésekkel akar­ják biztosítani a termelékeny­ség emelését. A III. negyedév­re, amikor már tartalékberen­dezésekkel is rendelkeznek, be akarják vezetni, hogy a kitű­zött fúrópofltokra már előre ráállnák a berendezések, fel­szerelik őket, úgy hogy a fúró­brigádnak már csak meg kell _kezdenie a munkát, nem kell 'időt töltenie a felszereléssel. A TMK-munka jobb megszer­vezésével a kapkodásszerű ja­vításokat akarják kiküszöböl­ni. Meg akarják szüntetni a felesleges gépállásokat is. To­vább kísérleteznek jó magfúró­szerszámok alkalmazásával. Vig Andor főmérnök például egy újfajta fúrókoronát szer­kesztett (összetört, szilánkos vidiabetétes megoldás), mely egy félév alatt 1 millió 600 ezer forint megtakarítást jelen­tett a vállalat számára. Ebben az esztendőben tovább akarják szélesíteni ennek a módszer­nek alkalmazását. A szénmag- fúró a jobb magmintavételt segíti elő. Erre is nagyobb gon­dot fordítanak, a minőségjaví­tás céljából* A munkások versenyezni akarnak A vállalat központjába csak­nem minden fúrópontról ér­keztek be máris felajánláson. A pártszervezet, szakszerveze­ti bizottság nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a felaján­lásoknak. A szakszervezeti bi­zottság a pártszervezettel együtt javaslatot tett a gazda­sági vezetőknek minden fúró­berendezésnél konkretizálják a vállalásokat, törekedjenek az egyöntetűségre. így köny- nyebb a vállalások kiértékelé­se, elevenebb, valóságosabb a munkaverseny. Az 1960. éves terv feladatait már az üzemi tanáccsal együtt megbeszélte a vállalat vezető­sége, most január 21-én ter­melési tanácskozáson vitatják meg az összes dolgozókkal. A munkások javaslatait figye­lembe veszik, a gazdasági in­tézkedések meghozatalánál. A vállalat vezetősége azon a véleményen van, hogy a mun- kaverseny-vállalások közé a termelékenység emelésének ér­dekében fel kell venni az egy folyóméterre eső önköltséget, az anyagtakarékosságot, a fú­rási berendezésre előírt terme­lési érték teljesítését, a minő­ségi munkavégzést A dolgo­zók oktatását tovább kell foly­tatni, mind jobbam törekedve a szakmunkásképzésre, A vállalat szakszervezeti bi­zottsága támogatásával 27 szak munkást képeznek ez évben tovább, villamossági tanfolya­mot indítanak 80—90 fő rész­vételével. A Mecseki Földtani Kuta- Fúró Vállalatnál vannak még hibák és hiányosságok. Ezek nem tűnnek el egyszerre egy vállalat életéből; A szándék azonban az 1960-as tervek tel­jesítésére, lelkes szorgalommal párosult, és ha a kongresszusi verseny utolsó szakaszaiban életrehívott lendülettel mun­kálkodnak a termelékenység emelésén, önköltségük csök­kentésén, az eredmény nem is marad eb Kísérleti gazdaságból — árutermelő nagyüzem tint már hírül ad- ■ Január elsején állami gazdaság­erosödött Bara- mezőgazdasága, jysobokapusztával ^uit 6000 hol­Szentegáti Ália- Gazdaság az Ál- 1 Gazdaságok Ba- megyei Igaz­ítsa irányítása I került, s ezzel t szervezettebben bpcsolódott me- hk gazdasági éle- >'■ Az új gazda- i*3 ellátogatva h József állat- kérdeztük • hogy a jjjsérieti ír*83? milyen ered (nyel zárta a múlt * _??, 32 átszerve- Lm‘lye*» változá- íf,hoz 3 gazdál­.3232 mely f” temek el a ^ ‘iserleti jelleg­l Gazdaságunk­1 mondotta *th József — az fűt évben több ál- /fyésztési és ta- fiányozási kísér­ti v®geztünk pár­tosan. Ezek kö- f fflönösen jelen- P juhok téli, szi- ®l történő takar­ékjának kikí- Ez a ki­ír *ár két éve ’ j függetle- , ^Szervezéstől (ra is áthúzódik. * tgy figyelhetjük )a sztlázson ete- 'knyák ivadékáin ■k a takarmányo- J módszernek ha­illetve eredmé- A vizsgálatok eddig bennünket iga­zolnak. A gazdaság hidegvérű ló és csikó- állományánál is jó eredménnyel vezet­tük be a szilázs ete­tést A silókukorica szilázs nem rontotta a juhok és lovak kon­dícióját és értékmérő tulajdonságaikat, — ugyanakkor téli ta­karmányozásunk ön­költségét jelentősen lecsökkentette. Ezután Németh Jó­zsef elmondotta, hogy a múlt évben a kí­sérletek mellett — fejlett állattenyész­tésénél fogva — az árutermelésbe is jól bekapcsolódott a gaz­daság. Exportra 1833 mázsa hízott marhát és 1408 mázsa hízott sertést adtak át, s ez utóbbi 100 holdra vo­natkoztatva több, mint 110 mázsa hí­zott sertést jelent. Tejből 580 000 litert értékesítettek. Ezen kívül tenyészállat­ként 14 vemhesüszőt, 6 tenyészbikát,, 11 méncsikót, 4 kanca­csikót, 150 tenyészko- cát és 55 növendék juhot értékesítettek termelőszövetkezetek és társgazdaságok köz tenyésztése részére. A kongresszusi ver­senyben a gazdaság dolgozói 850 000 fo­rint értékű többter- melés elérését aján­lották fel és ezt a vállalásukat már az első hárofnnegyed év­ben 113 százalékra túlteljesítették. Ez az eredmény a kenyer­es takarmánygabona, cukorrépa, szója és vörösheremag több­let hozamából, vala­mint a tej literen­kénti önköltségcsök­kenéséből, több és jobb minőségű te- nyész és hízóállat át­adásából, a maga­sabb ránevelési és ráhízlalási súlyokból származik. A kísérleti gazda­ságokból le**, állami gazdaság fö felada­tait, Németh József így foglalja össze. — Fő célunk ezen­túl a tenyésztési ás termelési munkák tö­kéletesítése mellett az árutermelés. Ennek érdekében az őszi ta­lajmunkákat már de­cember elejére elvé­geztük és szántóte­rületünk 26 százalékát istállótrágyával meg­trágyáztuk. Emelett a szántóföld 16 szá­zalékán lévő pillan­góst feltörtünk, amit aztán új vetéssel pó­tolunk. A lehetősé­gekhez mérten min­den termelési folya­matot — az önköltség csökkentése szem­pontjából — gépesí­teni fogunk, amit, ku­korica és silókukori­ca termesztésnél az idén már nagyrészt el is érünk. Az átszervezés mi­att az áUattenyész- tésben is lesznek bi­zonyos változások. — Elsősorban lóállomá­nyunkat csökkentjük A gazdaságban szük­séges igáslovakon kí­vül csupán a törzs­kancákat hagyjuk meg, illetve ménesi kancát ezután nem tartunk. A törzskan­cákra azért van szük­ség. mert az ország hidegvérű tenyész- mónállományának 40 százalékát — tehát igen jelentős hánya­dát — addig gazda­ságunk nevelte, és ezt ezután is bizto­sítani fogjuk. A ló- állomány csökkenté­sével párhuzamosan szarvasmarha és juh­állományunkat felsza pontjuk. Ehhez meg vannak az adottsága­ink különösen most, hogy a csobokai üzemegység csatlako­zásával csaknem 1000 hold legelő került hozzánk. Igaz, hogy ezek a legelők, rétek mélyfekvésűek, mé­tely és egyéb fertő- zöttségre gyanúsak, de amint lehet le­csapoljuk, megjavít­juk ezt a területet. Juhoknál egyébként bevezettük már az is­tállóban történő ita­tást s ezzel teljes egészében megszün­tettük a' büdössánta­ságot. Az abrakféleségek holdanként! termését lagának fokozásával együtt szeretnénk a sertésállományunkat is növelni és mind három állattenyész­tési ágban nagy ho­zamokat elérni, illet­ve sok terméket, árut adni a népgazdaság­nak. — Bne — Mintha vakító fehér hóme­zőből nőtt volna ki a gyár, olyannak tűnik, amint kibuk­kan a hófödte tájból. Gyár? Igen, ez a gyár kifejezés sok embert megtéveszt. Ha hibrid­gyárról hallanak, egy páran mindjárt arra gondolnak: mi­csoda bonyolult gépezet lehet ott, ahol kukorica vetőmagot állítanak elő? A portás éppen telefonál, egy megrakott teherkocsi áll az egyik kapuban. A másik kapu üres. Itt van a nagy híd­mérleg padlója, amelyen a be­szállított kukoricát lemázsál- ják. A nagy, vasvázas, ön­ürítős górék üresek, a kukori­ca silóban is mindössze néhány vagon kukorica árválkodik. Már e néhány képből is lát­szik: a bólyi hibridüzem lé­nyegében befejezte a kukorica­vetőmag előállítását. Igen, vetőmag előállítását, ami egy­általán nem úgy megy, ahogy néhányan elképzelik. A gyár megkapja azt a kukoricát, amit az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek továbbter­Zeitvogel János kukorica gyorsnedvesség-vizsgálatot végez a Hydromaticon. az 1958/59-es gazdasági évben 270 vagon csöveskukoricát ké­szített elő vetésre. 1959-ben Mául József főgépész a „lángszórónál”, amely nagy pufo- gások közepette óriási meleg levegőmennyiséget továbbít . a szári tókamrákba. nielésre termeltek. Itt aztán lemorzsolják, szárítják, osztá­lyozzák ezt a nagymennyiségű kukoricát, a vetőmagfelügyelő­ség szakemberének jelenlété­ben fémzárolják és elküldik szerte az országba, sőt még külföldre is. A gyár 1958 október 2-án kezdte meg a munkát és még korábban kezdtek és az 1959/ 60-as gazdasági évben közel mégegyszer annyi hibrid vető­magot állítottak elő, mint az indulás évében. Baranyában több termelőszövetkezet, köz­tük a rózsafai Kossuth is ter­melt rövid tenyészidejű hibrid­kukorica-vetőmagot a Német- Demokratikus Köztársaság számára. Ez a hetven vagon - nyi kukorica is •ide, Bolyba került 1959 szeptember 5-én. Ennek a feldolgozásával indult be a gyár, amely ettől kezdve napjainkig mintegy 416 vagon kukoricát készített elő vetésre. Óriási mennyiség ez. Ha szovjet, szemenkénti vetésre alkalmas vetőgéppel vetik el, 231 000 holdon lehet ebből a mennyiségből kukoricát ter­melni. És még egy: amit ilyen vetőmaggal vetnek el, ott mintegy 20—25 százalékkal nagyobb a termés. Ez pedig azt jelenti, ha különben negy­ven mázsa csöves teremne egy holdon — ez durva számítás —, akkor a hibrid vetőmaggal elvetett egy hold ötven mázsát adna. Ez pedig lényeges kü­lönbség. És pontosan emiatt a lényeges különbség miatt, a nagyobb kukoricatermések miatt évitették a bólyi hibrid­gyárat is, amely ma már nem­csak Baranyát látja el hibrid­vetőmaggal, de külföldre is szállít Foto: Erb Szöveg: Szalai A Komlói Szénbányászati Tröszt Béta-aknai Bánya­üzeme KÖNYV JÓVÁÍRÁS­SAL ÁTAD 150 db részben vaslemezből, részben pedig fából készült, használt, de jókarban lévő ÖLTÖZŐSZEKRÉNYT. A szekrények megtekinthe­tők és átvehetők a hely­színen. 26 A Beremendi Állami Gazda­ság középiskolai végzettség­gel rendelkező szakképzett ÁLLATTENYÉSZTÉSI BRIGÄDVEZETÖT keres felvételre. Jelentke­zés személyesen vagy írás­ban Beremendi ÁG. Bere- mend. Fizetés megegyezés szerint. ' 53 Ez a kép a nyolcvan vagonos magtarban készült, ahol ha­talmas zsákhegyekbe rakták már a fémzárolt vetőmagot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents