Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

2 S A P t Ó I960. JANüA* Egyenesen, őszintén Esti párttaggyűlésre vártunk a megye egyik termelőszövet­kezeti községében. A lassan gyülekező párttagok közt régi ismerősre biíkkanva még a taggyűlés előtt tájékozódni akartunk néhány kérdésről. Ismerősünk, aki egyébként 1945 óta párttag, szívesen adott felvilágosítást, majd a kérdéseken kívül Is elmondott néhány dolgot. Négyszemközt szigorú szavakkal illette a párttitkárt emberi hibáiért. — Mindezt a taggyűlésen kellene elmondani — próbál­tam meggyőzni. — Hát majd meglátjuk — hangzott a vá­lasz és ezzel mindketten he­lyet kerestünk a teremben. A taggyűlés lezajlott. A be­számolóban egy és más elhang­zott a vezetőcég munkájáról. Felszólalás is akadt, de isme­rősöm egyvégtében hallgatott. Vártam, hogy majd csak el­mondja tapasztalatait, de bi­zony nem akaródzott felszó­lalni. Pedig amit a taggyűlés előtt elmondott, ahogy később másoktól is megtudtam, nagy­részben fedte a valóságot. Pért taggyűléseket látogató kommunisták, maguk a2 alap- szervezetek tagjai is sok he­lyütt tapasztalhatják, hogy ögy-egy taggyűlésen a beszá­molót követően néha alig van felszólalás. A nemzetközi, eset- log a belpolitikai kérdésekben, néha talán még a helyi gaz­dasági kérdésekben csak-csak elmondják a párttagok a véle­ményüket, de azon túl, mond­tuk a pártélet apróbb-nagyobb hiányairól, vagy személyek, párttagok magatartásáról rit­kán esik szó. Ha esik Is, azt rendszerint a vezetőség hozza elő. amikor már súlyosabb mé­retűket ölt ennek vagy annak az elvtársnak a magatartása. Nem mondhatjuk, hogy min­denütt így van, de akad Jó egynéhány alapszervezet, ahol ilyen tapasztalatokat lehet sze­rezni. S ha taggyűlés előtt, vagy után négyszemközt, vagy esetleg kisebb csoportban el­beszélget az ember a párt­tagokkal, rendszerint kiderül, hogy mindig akad olyasmi, ami a taggyűlés elé kívánkoz­na. S ha aztán mégis elhang­zik a kérdés, hogy miért nem mondta ezt el az elvtára a tag­gyűlésen, nemegyszer a válasz ígv hangzik: — Nálunk most jól mennek a dolgok. A pártszervezet is eredményesen dolgozik. Kár lenne ünneprontónak lenni Ilyen „aprósággal”. Természetesen a kutató kér­désekre néha más jellegű vá­lasz is érkezik. De az utóbbi ritkább. Gazdasági és politikai éle­tünket jellemezve, ma valóban elmondhatjuk, hogy lényegé­ben jót mennek a dolgok. Az üzemék, vállalatok, a szö­vetkezetek és állami gazdasá­gok eredményesen dolgoznak. Eredményesebben, mint vala­ha. A dolgozók nagy többsége elégedett keresetével, az élet- színvonal fokozatos emelkedé­sével A tömegeik bizalma mind szilárdabb a párt iránt, a kommunistáknak nő a tekin­télye és figyelmes meghallga­tásra talál fl szava. Ez a jel­lemző nálunk. Ennek ellenére hem mondhatjuk el, hogy már megái Iha tunk. Célunk és kö­telességünk az állandó előre­haladás, fejlődés. S ennek ér­dekében többet és többet kell tennünk. Ehhez pedig minden­kinek, legyen az párttag, vagy pártonkívüli, hozzá kell járul­nia. S így, amikor megállapít­juk. hogy jól mesv nálunk. Az ÜM 45. sz. All. Építőipa­ri V. Bp. VI., Szív útija 60, kőműves és acsiannlótat esz fel. Jelentkezhet az a l—17 életév közötti fiatal, ki a VIII általános iskolái Végezte. Teljes ellátás és állás biztosítva, sport és jl túrái is lehetőséggel. Je- ntkezés írásban, vagy sze- ié'ye«en a fenti cím alatt ővebb felvilágosítást a Je- ntkezéskor adunk. 21 mindig számba kell vermi azt Is, hogy jócskán van mit ten­nünk, hogy még Jobb legyen így néz ki az életnek egyik oldala. A mindennapi élet sokféle helyzetet teremt. Bár ebben tény’egeden a hasznos foglalja el a nagyobb helyet, mégis akadnak még klsebb-nagyobb hiányok, hibák is. S ha a több Jó miatt ezek fölött elnéznénk, hibát követnénk el, vétenénk s elsősorban mi kommunisták vétenénk épülő, szépülő holna­punk ellen. A pártban törvény és ezt a Szervezel.! Szabályzat írja elő, hogy a párttag személyekre való tekintet nélkül tárja fel a párt előtt a munkában ész­lelt hibákat és rendellenessé­geket, küzdjön megszünteté­sükért, harcoljon a munkában a látszatsikerekre való törek vés, az önteltség és az önelé­gültség ellen. Ezt tanítja a marxizmus és erre kötelezi pártunk minden tagját. Ezt hangsúlyozta Marosán György elvtárs, a p»árt VIÍ. kongres­szusán. amikor aláhúzta, hogy fokozni kell a bírálat és ön­bírálat szellemét. A ptárt egész tevékenységé­ben, a tömegekkel való kap­csolatának alakulásában, em­bereknek, a párttagságnak for­málásában és a jövő alakítá­sában mérhetetlen szerepe van a bírálat és öpbíralat következetes alkalmazásának, annak marxista értelemben vett gyakoriérának. Egv-egy alapízervezet tevé­kenysége nem azon múlik, hogy mondjuk Kovács János párttag elmondja-e a vélemé­nyét a taggyűlésen vagy nem. Az alapszervezet munkáját tagságának egyöntetűsége, mindnyájuk cselekvésbeli egysége határozza meg. De ah­hoz minden egyes párttag Vé­leménye hozzájárulhat, hogy a kommunisták emberibb em­berek. s a pártvezetŐ6ég a sző telje» értelmében bizalmat él­vező, s helyesen cselekvő ve­zető kollektíva legyen. Ahhoz minden párttag véleményére és őszinte szavára szükség van, hogy tolmácsolja a töme­gek véleményét. Tegyük hoz­zá, hogy nemcsak pozitív vé­leményét. hanem azt is, ami nemtetszést. ítéletet vált ki körükben. Minden párttag vé­leményére szükség van akkor, amikor a tervek, a gazdasági élet nagyobb feladatainak biz­tosításáról van szó. S még le­hetne sorolni a p>ártélet ki tudja hány kérdését, ahol nél­külözhetetlen az őszintén el­mondott szó. A pártvezetésé® Is követhet el hibákat, mint vezetőség, s úgy Is, mint ember. A hibát elkövetni, g azt észrevenni, majd kijavítani nem önmagá­tól adódó dolog. A hiba elkövetőit még ha kisebb dolgokról van is szó, gyatoren helytelen cse­lekvésüket igazolni próbálják. A kommunista bírálat, s te­gyük hozzá, annak elfogadása, alapos átgondolása az ilyen emberi gyengeségeken, vapy tévedéseken, amelyek objekti­ven kihatnak a párt és töme­gek kapcsolatára, a legtöbb esetben javíthat, azt helyre­hozhatja. Hasonló a helyzet az egyszerű párttagok esetében Is. A gyakorlatban azonban nem ritka az olyan jelenség, hogy párttag ismerős párttag hibái felett elnéz. Minek «ért­sem meg, hisz nem csinált nagy dolgot azzal, hogy azt a pár nagyfröccsöt megltta — gondolván, valóban nem szól. Vagy hasonló a helyzet a ve­zetőség valamely tagjával — gyakrabban gazdasági fölötte- sévei — kapcsolatban is. — Minek mondjam meg, hátha majd alkalomadtán érezteti velem. Az ilyen állásoont nem lehet a párttagok álláspontja. Igaz, az Ilyen gondolkodás mögött ott lappang egy ki nem mondott kérdés is, mégoedlg az, hogy az Illető elfoaadja-e, s szíveden veszi-e a bírálatot. A bírálat megsz'Vle'ése, min­den mell ók íz nélküli e’foga­dása nehéz, sokszor talán a legnehezebb dolog. De az Igazi Vommnn'stát époen az jellem­zi. hogy felül tud emelkedni a visezavávniakavác’on, *t mellek- gondolatok nélkül hozzá is lát a hiba kijavításához. A bírálat és önbírálat a p>árt éles fegyvere mellyel élni kell tudni. A bírálat és önbírálat alkalmazása nem jelent táma­dást. valaki, vagy valakik el­len, hanem a hibák, hátra- mozdítóink ellen S ez termé­szetszerűleg nem lehet ün­neprontás. Nagyobb alapszer­vezetekben, ahol vegyes a tag­ság összetétele gyakran elő­fordul, hogy egyes, egyszerű párttagok aprónak tetsző okok­ból, például csiszolatlan mon­dataik miatt, nem mondják el véleményüket. Az ilyen ese­teket könnyen áthidalhatja a pártcsoportvezető, aki púrt- csoportülésen Összegezheti a csoport tagjainak véleményét, azökét is akik taggyűlés en nem szólalnak fel és arról vagy a vezetőséget, vagy a taggyűlést tájékoztathatja. Az elmúlt év őszén le­zajlott vezetőségválasztó tag­gyűléseket az élénk és jogos bírálat szelleme hatotta át. A len több alap ^tervezetben személyre szóló bírálatok után választották meg a vezetősé­geket. Ez a pozitív, a párt éle­tét segítő szellem azonban az utóbbi jdőben mintha csök­kenne Ezt mutatják az ilyen Irányú tapasztalatok. A párt és a pártszervezetek azonban nem tűrhetik, hogy a pártélet ily fontos tényezője visszaes­sen. Ezért megszívlelendő tnin- den pártszervezet és kommu­nista számára a pártkong­resszus tanítása a bírálatrftl, önbfrálotról. Természetesen a marxista éi telemben veti bí­rálatról 6* nem a mestersége­sen kiagyalt, bírálat a bírá­latért elv, vagy intrika, ellen­séges kísérlet, alapján elhang­zó rágalmazásról, vagy embe­rek vádolásáról. Az utóbbi Idegen és ellenséges a párttal. Ezeknek nincs helye a mi társadalmunkban, különösen nincs pártszervezeteinkben. De helye van és lesz a pártszerű bírálat, önbírálat elvének és gyakorlatának, Parkas István Szenvedélye* vitákban fejlődig a szovjet színművészet Katona Ferenc elvtárs, a Pécsi Nemzeti Színház igazga­tója a napokban tért vissza a Szovjetunióból, ahol résztvev a szocialista országok rendezői­nek konferenciáján. Megkér­tük, mondja el néhány ott szerzett tapasztalatát. Bevezetőben elmondta Kato­na elvtárs, hogy a szovjet szín­házak életében igen nagyfokú érdeklődés tapasztalható az új­szerű színpadi rendezés, az új követelményeknek jobban megfelelő formák iránt. Igen élénk vita folyik a különböző módszerek kővetői között, s ennek eredményeképpen a szovjet színjátszás egyre sok­színűbbé válik. — Melyék a jelentősebb irányzatok a rendezői felfo­gásban? — A legjellemzőbb az újsze­rű, „Izgalmasabb” formák ke­resése. Valamennyi szovjet színház igyekszik megtalálni a maga egyéni stílusét, s mond­hatnám valamennyi színház­ban más és más felfogásban adják elő a színműveket, de egy színházon belül is gyak­ran egymástól egészen elütő megoldásokat láthattunk. Ál­talánosságban mégis azt lehet mondani, hogy a konzervatí­vabb irányzatot a Művész Színház képviseli, a moder­nebb irányzatot pedig az Oh- lobkov és a Vahtangov színhá­zak, de az Utóbbi kettő is elüt egymástól, mindkettő a maga módján modem. Sajnos nem láthattam a Szovremennyik színházát, amely „hivatalosan” is kísérleti színház. Természe­tesen kísérletezés nemcsak eb­ben, hanem , valatnennyi szín­házban folyik, általánosan ér­vényesül az a meggondolás, hogy az új színműveket szín­padra kell vinni, csak így szü­lethetnek jó mai művek. — Milyen új darabokat lá­tott Moszkvában és Lenin­grad ban? — Rengeteg új szovjet da­rab született az utóbbi időben. o4 Qwifianyaí íkáJízspáx A furfangosok országos baj­nokságán ezzel a „teljesít­ménnyel” minden valószínű­ség szerint díjat nyertek vol­na. A bíráság azonban nem méltányolta „teljesítményü­ket“ s a szokástól eltérő „dí­jat" ítélt. Történt pedig, hogy Zorlty István és felesége új „pénzfor­rás“ lehetőség után kutatva arra a megállapodásra Jutott, felveszik más fizetését. Az öt­let nem új, volt már ilyen a bírósági krónikában. De az öt­let végrehajtása valóban agya­fúrt gondolkodásra vall. De nemcsak erre, hanem különö­sen a férj részéről fokozott lelkiismeretlenségre is. Felesé­ge ugyanis egyszer már volt büntetve magánokirat-hamisí­tásért. büntetését azonban próbaidőre felfüggesztették. Most ismét hasonló bűnt kö­vetett el. Zority tudta azt, hogy a 21-es Autóközlekedési Vállalatnál, ahol dolgozott, kollégája szép fizetést kap. Bérfizetés napján megbeszélte feleségével, hogy felesége ha­mis meghatalmazás alapján vegye fel kollégája fizetését. Az asszony ráállt a dplogra, hiszen a több mint 2000 forint éppen Jól Jönne — gondolta. A fizetés napján meg is Jelent a pénztár előtt és a hamis meg hatalmazás alanlán sikerült az összeghez hozzájutni A turpis­ság akkor derült ki, amikor kollégája felesége is jelentke­zett férje fizetéséért s a pénz­tárostól megtudta, hogy a pénzt már felvették. Ugylátszik a házaspár gon­dolt arra, hogy az ügy kipat­tan, mert Zority igy vallott a bíróság előtt: — Igen, feleségem felvette a nénzt, azt nekem átadta, én nedig elvlttem ko'léoám fele­ségének és neki odaadtam. A7. P SS ?*>?*> V \n>7*rr>A<;vr'+?'f?nX) t-iháborodotf.nn tiltako’ott ez ">Hen. Zority pedig — ha már Veszve yan minden, mást sem kímélek — gondolattal rágal­mazta kollégája feleségét és nem átallotta egy másik csa­lád életét is feldúlni, csak azért, hogy piszkos ügyét eny­hítse. De kJ bízta meg Zorltyot a pénz fal vételé vei? Senikil Ö bújtotta fel feleségét. holott tudta, hogy feleségének próba­időre felfüggesztett büntetése van. Se a feleségére, se a két gyerekére nem gondolt. De az asszony legalább olyan hibás, mint ő. Ráállt a dologra, min­den lelkit smeretfurcta! ás nél­kül. A pécsi járásbíróság a há­zaspárt 10—10 hónapi börtön- büntetésre ítélte. Ez a ..díja” azoknak, akik más. becsülete­sen megdolgozott keresetére spekulálnak. Ezekről megközelítően is ba­jos számot adni. Viszont minfi a három előbb említett szín lázban láttam Arbuszov új da zabját az Irkutszki történetet Mindhárom színház egy mástól merőben eltérő felfo gásban játszotta Láttuk ezen­kívül Nyikolnjeva Csata az úton, Szofronov Szakácsnő Aljosin Minden megmarad az embereknek című műveit. Va- ’ amennyit magammal is hoz­tam, az Irkutszki történetet valószínűleg a jövő évad ele­jén műsorra is tűzzük. — Mi volt a benyomása szovjet színjátszásról? — Azt hiszem, sehol a vilá­gon nem láthatunk olyan ked­vező helyzetet a színjátszás fejlődésére, mint a Szovjet­unióban. Rengeteg a kiváló színész. Példaként elmondha­tom, hogy a Három nővér egyik előadásán, egyedül eb­ben a darabban nyolc olyan színészt láttam játszani, akik­nek mindegyike a világ leg­jobbjaival is bátran versenyez­hetne. Vannak igen nagynevű, rutinos, régi színészek, de bát­ran csatasorba állítják a fiata­lokat is. A legtöbb idős, ta­pasztalt színész a Művész Szín­háznál található, mig ® lobkov és a Vahtangoí názakban rengeteg a ® ehetséges fiatal. Látta® dául 22 éves színészt w .zerepében és húszéves 1 nésznőket Csehov Hérotfl vérében. A tehetségeknek hetőségük van a „kifjP ks a fejlődésre. — Milyen problémád gyalt a konferencia?^ — A legfőbb problémai ryományos és a modert' játszás közötti ellenünk ból adódik. A színházi sí berek véleménye szerint* digi színjátszás sok tel ben elavult. Viszont a hat évtized folyamán olfj íékes hagyományok is ** tak ki, amelyeket ne® egyszerűen sutbadobni. I oldás, amire most törek* lényegében az, hogy a mányok megőrzésével ! hassanak tovább előre a1 dés útján. Ez nem könflf nagyon bíztató az a stsf lyes vitatkozó 6zellefll lyet a szovjet színházi J rek, a színészek, tW írók, kritikusok között * taltam, s amely a szoVf rülmények között meghozza az eredmény Tollseprti Pécsi érdekességek az épületek tetőzeténél Az újság hasábjain az érde­kességeket nem mindig az első lapokon találjuk meg. Gyak­ran a különböző hirdetések is szolgálnak Ilyesmikkel. Ezek­ből tudtuk meg ml Is a követ­kezőket: átalakították a Bem utcát, az építkezéseknél szam­ai yagból készítik a gerendá­kat, és végül: a Pécsi Gépipari Teennlkum józané szú 'normá­lis), de sovány (keskeny) Üzem­vezetővé és gépkezelővé képzi üt azokat, akik Ilyen tanfolya­mon részt vesznék. Vegyük csak sorra ezeket a hirdetéseket! A január 16-i szám utolsó Lapján közölt hirdetés a követ­kezőkről tudósít bennünket: „Megnyílt a Pécs-Szlgetl Fiel- mtszerKereskedelmi Vá.alal át­alakított Sem utcai konrniv- cscviege önkiszolgáló boltja. E kői lés szerint nem a boltot alakították át, hanem a Bem- uV.nt. Ezt kevésbé hles'ük el, mert az átalakításnak semmi­féle nyomát eddig nem talál­tuk. A hiba csak az, hogy az „átalakított" jelzős kifejezés: nem a Bem utca előtt, hanem után kellett volna alkalmazni. Helyesen tehát: a Sem utcai átalakított konzerv-csemege bolti ói kellett volna írni. A vasárnapi apróhirdetésekben c1 véstük azt is, hogy gerendák és szarufák kaphatók Magyar- ürögön. Nem valószínű, hogy szaruanyagból készült geren­dákról van sző, hanem inkább Hol lehet pénz nélkül értékes tárgyakat nyerni? PAJTASOK FIGYELEM! A Baranya—Tolna megyei MÉH Vállalat 1060. január 10-én Indította be a „Térgynyeremény" legyek terjesztését. Húzás 1060. április 20-án a megyei Ottörőházban Nyerni lehet: VILLANYVONATOT. FÉNYKÉPEZŐ GÉPET. Postatakarékbetétkflnyvet 60, 100, 200 Ft betéttel, és még sok értékes tárgyat több ezer forintos értékben. Gyüjtsétek a hulladékot lakásban, padláson, udvaron, és adjátok át a legközelebbi MÉH telepen. Ellenértékét kész­pénzben megkapjátok: Ezenfelül kaptok: 1 db „TARGYNYERFMÉNY" jegyet, be átadtol 15 kg ÓCSKAVASAT, vagy 10 kg PAPÍRHULLADÉKOT, vagy 5 kg RONGYHULLADÉKOT, vagy 1 kg FÉMHULLADÉKOT, vagy t kg SZŐRT, vagy « kg TOLLAT. 72!i latos szaluinkról. , A legkülönösebb helyt test a január 10—i szál®! vastuk. A hirdetés szS* következő: „A GépiparI nikum és a Baranya* Moziüzemi Vállalat WÉ sága közli az érdeked hogy a normál is í üzemvezetői és gépkezW folyam folyó hó ll-é% kezdődik reggel 8 á* Gépipari Technikumba* szól a közlemény. N«n * hány merész vállalkozó jelentkezett aura a ta»J ra, amelynek rizikójak» úttal számolnia kellett jj hogy belőle nemcsak «2 (ez még talán elvisolh® ne!), hanem „keskeny vezetőt is képeznek. A sajnálatosan elíi*j jelzői (normál és keskero lói hiányzik a film szó. lyes szövegnek így J hangzania: ..a not* és keskeny film vetítésié pesítő üzemvezetői és Sl lői tanfolyam indul" , A közölteknél már » érthető félre a kW Krassól Ferenc konnlö* sónk által beküldött N1 ,,Nagyothalló készülék• ség miatt eladó". Olvas^ rlnt nem a készülék í gyot, hanem a fülbeteg. * Is a készülék beteg, W® eladni szándékozó. B* fokig egyetértünk a » vei, bár meg kell jeg/j hogy a készülék nevét' lensége ellenére sem * soljuk. mert itt névátvi® tént. A nagyothalló tfí nevezték el a készülék*; betegség pedig nyilváf nem a készülékre vonj hanem az eladóra. A k* legfeljebb elromlik, * megy, de aligha b» meg. j Végül egy megyei „Szakállatorvost keres*’ lóara. Feltételek: UFt éves szakmai gyakorlat- Mivel csak egy feW** zöltek, félő, hogy a többi’ csak a helyszínen árul.i*1 Dr. Tót* Időjárásiéiért* Várható Időjárás szerdá j ország délkelet! felébe11! fe’hős, párás, helyen kéjt ldfl, erő» éjszakot lehűl'4*’*) nyugaton felhöátvonuláH°, lyenként kisebb havazáeS esővel, ónos esővel. . gyengén változó iránytű nyugaton mériékelt. ldfln" krbb délnyugati, nyug"*; Várhrtó iegalae»onyn®D,í hőmérséklet délkeleten l’JJj 15, északnyugaton nutz 0, logmngnoabb >'% mórsWát szerdán mm a—mlnuaz «, é»Z8" 0—plusz 4 fok ku-ött.

Next

/
Thumbnails
Contents