Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
»00. JANUAR 1«. NAPLÓ 3 Kormányhatározat a tizenöt éves lakásfejlesztési tervről (Polyictm as 1-e* oldatról) pedig beépített kanybabútorral kell Ellátni. Intézkedik a határozat arról is, hogy a távlati lakás- építési programot az építőipari technika fejletebb módszereire való fokozatosabb áttéréssel és az eddiginél jobb szervezéssel hajtsák végre. A eél az, hogy az építőipar nagyüzem! lakástermelésre térhessen át, Pontos rendefflteaése a határozatnak, hogy a lakások átlagos alapterületiéneik 48 négyzetméteren felüli növekedése és a fokozódó felszereltség az építés költségét ne növelje. Biztosítani kell azt is, hogy az építési költségek csökkentését ne kövesse a lakásépítés minőségének romlása, sőt a kivitelezés minősége fokozatosan javuljon. Törekedni kell arra, hogy a lakások építése általában minden év novemberéig befejeződjék. Öt mil Hard forint lakóépületek tatarozására A határozat érteiméiben a ta- kásfélújítási munkák tervszerűbbé tétele céljából 1960- ban a házkezelési ellátó tanácsi szervek felmérik az állami lakóépületek műszaki állapotát. A felmérés eredményeinek alapján el kell készíteni a lakóház- felújítás és karbantartás távlati tervét. A cél a lakásállomány arra érdemes részének korszerűsítése. A második ötéves tervben az állami tulajdonban lévő lakóépületek javítására és korszerűsítésére a ré$ áron ötmilliárd forintot kéül előirányozni. Nagy súlyt helyez a határozat a saját kivitelezésű lakásépítés fejlesztésére is. Az 1961-től 1975-ig terjedő időszakban magánerőből saját kivitelezésben körülbelül 4M 000 lakás megépítésének feltételeit kell biztosítani. A magánerőből történő családi ház építéseiket hosszúlejáratú hitelekkel, Irány- és típustervekkel, vaäamint szaktanácsadással támogatják. Meg kéM vizsgálni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése milyen intézkedéseket tesz szükségessé a termelőszövetkezeti parasztság csoportos családi lakéházépít- kezésének elősegítésére. A saját kivitelezésű családi házak anyagellátását » belkereskedelem útján nagyrészt a nép- gazdasági tervekben előirányzott központi anyagkészletekből kell biztosítaná. A magén- és vegyestuüajdon- ban lévő lakóházak állagának megóvása céljából a tulajdo- dost kötelezik: a házak jó karbantartására. A felújításhoz a tulajdonos állami kölcsönt is kaphat. A kormány határozata 'végül utasítja az érdekeit minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, felkéri a társadalmi' és tudományos szervezeteket, bogy minden lehető módon segítsék elő a távlati lakásfejlesztési program megvalósítását. A nagy lakások nincsenek kellően kihasználva Jelenlegi lakáshelyzetünk aj távlati lakásfejlesztési kormányhatározat rendelkezésein kívül szükségessé tess néhány olyan átmeneti intézkedést, amely az adott helyzetben módot ad a meglévő lakásállomány jobb elosztására, és kihasználására, tehát a lakáshiány viszonylagos enyhítésére. Ezt a célit GZ”” gáíja a kormánynak a Wt- bérpótlélkrál, valamint az albérleti és ágy bérleti díjakról szóló rendelete iß. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nagyobb lakások még nincse- \, nek mindenütt kellőképpen kihasználva. / Ezért a.bérlőket anyagi ösztönzéssel célszerű érdekeltté tenni abban, hogy csak akkora lakást vegyenek igénybe, illetőleg tartsanak fenn, amekkora a család számára indokoltan szükséges. A lakbérpótlék fizetési kötelezettség elrendelése azt a lehetőséget kívánja megadni, hogy a bérlők önkéntesen lebonyolított lakáscseréje révén a népesebb családok a jogos lakásigényüknek megfelelő méretű lakás és lakásokhoz jussanak, a kis- létszámú családok pedig a nagyobb lakásokból kisebbekbe költözzenek. ' A most megjelent rendelet uehát úgy intézkedik, hogy az +/ . ?3 a S2övetkezetek és a társadalmi szervezetek tulajdonában lévő lakások, vala- mint a személyi tulajdonban levő. tanácsi rendelkezés alatt álló lakások bérlői — a lakás nem megfelelő kihasználása esetén — lakbérpótlékot kötelesek fizetni, (tanácsi rendelkezés alá tartoznak az 1953 április 1. előtt épült személyi tulajdonban álló, három szobásnál nagyobb lakóházak la- r kásái, a társasházak háromszobásnál nagyobb öröklakásai, valamint a szövetkezeti házak háromszobásnál na- | lakásai. Kmek kelt lakbér- pótlékot fizetnie? A lakbérpótlék megállapítása szempontjából a hat négyzetméternél nagyobb, de a tizenkét négyzetmétert meg nem haladó nagyságú lakószoba egy személy, a tizenkét négyzetméternél nagyobb tőszóba két Mernél* i)1-Syezésére alkalmas lakószobának minősül. Ha a lakásban állandóan lakó személyek száma — e kihasználási mérték szerint —■ a lakásban elhelyezhető személyek számához képest kettővel kevesebb (egy tőbblet- szoba esetén) úgy 120 forint, ba hárommal kevesebb (másfél többlet szoba esetén) úgy 189 forint, ha néggyel kevesebb, (két többletszoba esetén) 260 forint, ha őttel kevesebb (két és fél többletszoba esetén) 350 forint, ha hattal kevesebb (bárom tübbletszoba esetén) 450 forint lakbérpótlékot kell a lakás ntán havonkint fizetni. Hatnál több személy hiányában minden további személy után fél tőbbletszobán- ként további 110 forint lakbérpótlék fizetendő.Az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy a bérlő által helyreállított, műszakilag megosztott, nem lakás céljára szolgáló helyiségekből átalakított, illetőleg emeletráépítés, vagy padlástérbeépítés útján létesített lakások esetében a lakbérpótlék összegét rendelettel mérsékelhesse, illetőleg elengedhesse. Lakószobának minősül A rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának minősül a lakás céljára használt helyiségek közül az előszoba (előtér), a konyha és a fürdőszoba céljára használt helyiségek kivételével — minden olyan helyiség, amelynek területe a hat négyzet- métert meghaladja, közterületre, vagy udvarra nyíló í ablaka, melegpadlója van és füthető. A most közzétett rendelet a lakásbérleti jogszabályok alapján engedélyezett különszobát is igényt meghaladó lakrésznek minősíti, ennélfogva az ilyen szoba is lakbérpótlék- fizetési kötelezettség alá esik. A szükséglakások bérlői mentesek a lakbérpótlék fizetési kötelezettség alól. Komfort nélküli lakás esetében az egyébként fizetendő lakbérpótlék ösaaoeének 50 százalékát kell fizetni. Ha a lakásban 1 együttlakó személyek egyike tartósan fertőző betegségben szenved, de állapota intézeti gyógykezelést nem követel meg, e személyt a lakbérpótlék megállapítása szempontjából két személyként kell számításba venni. A lakásban állandóan lakó személyek számának megállapításánál a bérlőt, továbbá a bérlő együtt élő családtagjait valamint a lakásban lakó háztartási alkalmazottat kell számításba venni akkor is, ha nem tartózkodnak állandóan a lakásban, hanem az ide vonatkozó minisztertanácsi rendeletben meghatározott okból és időre (hivatalos kiküldetés, vidéki vagy külföldi szolgálat, gyógyintézeti ápolás, katonai szolgálat, stb) távol vannak a lakásból. Ki állapítja meg a fizetendő lakbérpótlékot? A lakbérpótlék fizetendő összegét a társadalmi tulajdonban lévő lakások esetében az illetékes házkezelő szervek, a Bzemélyi tulajdonban lévő tanácsi rendelkezés alatt álló lakások esetében pedig a bérbeadó tulajdonos köteles kiszámítani és a lakbérpótlék havi összegét a bérlővel, valamint az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerveivel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbérpótlék összegét kifogásolja, a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti az összeg helyesbítését. A helyesbítésről az illetékes tanácsi végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve dönt. A jogerős döntésig a bérlő a bérbeadó által közölt összeget köteles megfizetni. Ha a lakásban állandóan lakó személyek számában a lak- bérpótlék fizetési kötelezettségre kiható változás áll be, ezt a bérlő nyolc napon belül köteles a bérbeadónak bejelenteni. A lakbérpótlék összegét a változásnak megfelelően módosítani kell. A lakbérpótlékból származó bevétel 30 százalékát a területileg illetékes tanács községfejlesztési alapjába, 20' százalékát pedig a megyei tanács végrehajtó bizottsága részére kell átutalni, hogy ezeket az összegeket lakás- fejlesztésre fordíthassák. A megyei jogú városokban a bevétel 60 százaléka illeti meg a megyei jogú városi tanács községfejlesztési alapját. A bevétel fennmaradó részét a pénzügyminiszter által meghatározott külön számlára kell átutalni és azt kizárólag a lakóházak állagának megóvására, korszerűsítésére, valamint új lakások építésére szabad felhasználni' A* albérleti szobák ára Ha a bíróság a bérlőt árdrágító visszaélésért jogerősen elítélte, a szóbanforgó lakrészt az albérlő kérelmére, részére társbérletként ki lehet utalni, feltéve, hogy a társbérlet létesítésének feltételei egyébként fennállanak. Ha az albérlő a lakrész kiutalását nem kéri, vagy őt kizáró okok miatt bérlőül kijelölni nem lehet, a lakrészt a lakásügyi hatóság előzetesen igénybe veszi és megüresedés esetén igényjogosult személy részére kiutalja. A bérlőt ilyen esetben a társbérlő személyének kiválasztása, illetőleg a lakás el- cserélésének joga nem illeti meg. Az ágybérleti díjak mértékének megállapításánál hasonló elvek érvényesülnek, azzal az eltéréssel, hogy a díj kifizetésének kötelezettsége az egyes ágybérlőket a lakóhelyiség használatának arányában terheli. A rendelet február elsején lép hatályba A rendelet 1960 február 1-én lép hatályba. Abból a célból azonban, hogy a bérlők lakásuk megfelelő kihasználásáról gondoskodhassanak, illetőleg a jogos igényüket meghaladó lakásukat kisebbre elcserélhessék ,a rendelet majdnem egyéves türelmi időt engedélyez a lakbérpótlék fizetési kötelezettség életbeléptetésére. A lakbérpótlék fizetési kötelezettség tehát csak 1961. január 1-én kezdődik. A kedvezőtlen lakásviszonyokat kihasználva sok bérlő •visszaélt azzal a lehetőséggel, hogy lakásának egy részét albérletbe adhatja. A részükre felesleges helyiségeket a megengedhetőnél magasabb albérleti díjért adták ki; Ezt a lakosság széles rétegei jogosan kifogásolták. Ezért a kormány meghatározta a szedhető legmagasabb albérleti és ágybérleti díjakat. . A társadalmi tulajdonban lévő lakás és a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás bérlője, vagy tulajdonosa albérleti díj címén az albérlő kizárólagos használatban álló helyiség területének minden négyzetmétere ntán a lakás teljes alapterületének egy négyzet- méterére eső lakbérhányadnak legfeljebb az ötszörösét kérheti. Az így számított albérleti díj Budapesten nem haladhatja meg a 250 forintot. A vidéki városokban és ipari községekben a 150 forintot, egyéb- helyeken pedig a 100 forintot. A bérbeadó ezen kívül csak a bútor, az ágynemű és a lakóhelyiségben lévő egyéb berendezési tárgyak használatáért kérhet személyenként legfeljebb havi 100 forintot és az általa nyújtott egyéb szolgáltatásokért (például fűtés), a tényleges költségeket. A kormány rendelete határozottan gátat vet az albérleti uzsorának, ezért árdrágító visz" szaélésnek minősítik art az esetet, ha a bérlő a megengedettnél magasabb albérleti dí- ! jat köt ki, vagy fogad eh Ismételten hangsúlyozni kell — mutattak rá nyomatékosan az Építésügyi Minisztériumban —hogy a lakbérpótlék fizetési kötelezettség célja a lakások jobb kihasználásának elősegítése, nem pedig az állami bevételek növelése — fejezték be a tájékoztatást az Építésügyi Minisztériumban. Idő járás jelen tés Várható időjárás vasárnap estig; túlnyomóan felhős idő, sokhelye« havazással. Mérsékelt, időnként kissé élénkebb északi, északkeleti szél. A hőmérséklet csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északon ntínusz 5—a, máshol mínusz 3—0. Legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap mínusz a—5 fok között. Új vállalat születik Mohácson? Mohácson egy új vállalat létrehozását tervezik. Takács elvtárs,' a városi tanács ipari osztályának vezetője elmondta, hogy az új vállalat lényegében már meg is született; Hatvanöt varrógépet kaptak már a varroda felállításához, készek már a munkaasztalok, székek és egyéb berendezések, elkészültek a szociális berendezések is; Üzembehelyeznek majd egy epedarúgó-gyártó gépet is az új vállalatnál, amely mint az eddigiekből máris kiderült, vegyesipari vállalat lesz; A varroda fehérnemű- és ágynemű-készítéssel foglalkozik majd. Az epedarugő- gyártó részleg pedig a bútorgyár részére dolgozik. Ezen kívül tervbe vették egy szappanfőző felállítását is az új vállalat keretében:. Mohács közvetlen környékén is, a disznóölések idején tonnaszám lehet megmenteni a zsiradékot és felhasználni szappanfőző felállításával. A varrodában nyolcvan, a rúgókészitő részlegben pedig harminc főt tudnak foglalkoztatni: Hogyan lelt jó barátom a könyv? Az Állami Könyvterjesztő Vállalat tájékoztatójának szerkesztősége hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára pályázatot hirdetett. Hogyan lett jó barátom a könyv? cífiunel. A pályázóknak legfeljebb öt gépelt vagy olvasható kézírással írt oldalon kell választ adniok valamelyik kérdésre a következő közül: Milyen könyvön, vagy élményen keresztül' szerették meg az olvasást; Milyen élmény, vagy élmények hatására váltak rendszeres olvasókká; Milyen művekből, hogyan alakították ki saját könyvtárukat, vagy miként kívánják ezt felépíteni. A jeligés pályázatokat ez év március 15-dg lehet beküldeni a tájékoztató szerkesztőségéhez (Budapest, V; kerület, Deák Ferenc utca 15. szám) alá. A legjobb írások beküldői között tízezer forint értékű könywásáriási utalványt osztanak ki] •* Megérett a gyümölcs Az ősi pécsvánadi vár alatt, a könyvtár épületével szemben, kopott külsejű épület áll. Nincs cégér, nem is sejti az ember, hogy a Dózsa Tsz, a megye egyik legjobb szövetkezetének háza. Az igazsághoz híven meg kell mondani, hogy a tsz vezetői nagyon restellik a hámló vakolatot. Ezért akarnak építőbrigádot alakítani. No de nézzük, hogy mivel szolgált rá a 11 éves Dózsa a „megye egyik legjobbja’’ címre. 9 tehén, 49 sertés jut 100 holdra Igen. Ekkora állatsűrűséggel kevés termelőszövetkezet dicsekedhet a megyében. Es nem is akámülyen állatok ezek: a kocák törzskönyvezettek, a tehenek pedig most vannak ' törzskönyvi ellenőrzés alatt A Dózsa Tsz-nek mindössze 183 hold szántója van. Ilyen kicsiny területről 77 szarvas- marhát, 120 kocát, hízót és süldőt ellátni képtelenség. A tsz vezetői nem is titkolják, hogy „takarmánykészletük” ügy része Pécsett van. A keményítőgyárban és tejüzemben, tréber és savó alakjában. , Hogy az állatenyésztés milyen jövedelmezőnek bizonyult, csak egy adattal érzékeltetjük: körülbelül 42 forint lesz egy munkaegység érték«, Ebből » forint 40 fillért készpénzben osztanak ki. Ez a 28 és fél forint — a 42 forint több mint 67 százaléka — mind az állattenyésztésből származik! Franciai barackos és szőlőiskola Persze a Dózsában sem minden fenéikig tejfel. Van például a budapesti műút mellett 4 hold francia barackosuk. A tsz vezetői nem szívesen beszélnek róla. Azt mondják, már hatévesek és még alig termettek. Valószínű azért, mert nem volt megfelelő szakember a kényes fákhoz. Az idén már lesz. Különben jól megkapálták és bőségesen műtrágyázták az ősszel a területet, de ha az idén sem terem, kíméletlenül kiirtják, mert szükségük van minden négyszögölnyi földre. Természetesen addig sem vész a négy hold kárba. Elültettek a fák közé 40 ezer fej salátát és kél hold zöldhagymának valót, legalább 18 ezer forintot kapnak tavasszal a piacon érte. Annál büszkébbek a szőlőiskolára. Négy holdon vagy 400 ezer szőlővesszőt gyökerez- tetnek. Ugv számítják, ősszel mintegy 80 ezer forint tiszta jövedelmük lesz belőle. Lóherét öntöz a vízásyű A tsz — hivatalosan — 3 holdon termel paprikát, paradicsomot én egyéb kerti növényeket, főként saját szükségletre. A valóságban azonban 10 holdas kertészetük lesz. Négy hold íf francia barackosban — a saláta és zöldhagyma — a többi három hold pedig másódvetaményű karfiol és káposzta. Van a Dózsának egy SB—* 50-es szórófejes vízágyúja. Percenként 1000—1200 liter vizett lövell ki 25 méteres sugarú körbe. Ilyen nagy teljesítményű masinát ekkora kertészet nem tudna lekötni. Ezért a tsz vezetői, amit csak lehet, öntözni akarnak. Vizet permeteznek a lóherére, siló- kukoricára, sőt még a rétre is, ha a szükség úgy kívánja. Ahogy a szövetkezetben mondják, nagyon kifizetődő lesz ez az öntözés. Bjelorussz traktor, teherautó A szövetkezet tavaly egy 45 lóerős Bjelorussz traktort vásárolt. Azt állítják, az itteni kötött talajon az válik be a legjobban. A gép most trágyát hord, szállít, tehát? igazolja jó hírét. A Dózsa Tsz Csepel teherautója főként a írébe” és savószállítással van elfoglalva. Állandóan Pécs és a tsz között cirkál. Van még 24 soros kombinált (tehát műtrágya'szórós) vetőgépük, külön műtrágya- ! szórójuk, hármas hidraulikus ekéjük és más kisebb gépük. Mindezzel még elégedetlenek ebben « kicsiny saavetiuezetben. Annyi gépet akarnak még az idén vásárolni, hogy a masinák felsorolása is hosszúra nyúlik. íme: venni akarnak egy pótkocsit, kultivátort, arató és kévekötőt, hatvasú tar- lóhántót, fűkaszálót, tárcsát és hengert. Hogy miből? 40 ezer forintjuk már van erre a célra. Ennyi gép birtokában alig kell zaklatniuk az egyébként is túlterhelt gépállomást. Úgyszólván Csak a cséplés marad. Jönnek a belépők Minden gazdálkodáshoz ko- nyító ember láthatja, hogy a tsz akkora gépparkkal bir, illetve fog rendelkezni, amit a mai területén nem tudnak kihasználni. Nem is ez a céljuk a szövetkezet vezetőinek. Nem titkolják, hogy arra számítanak; tavaszig a Dózsa Tsz tag- létszáma és földterülete megtöbbszöröződik. Magyarán: igen sokan belépnek a tfez-be. A jó gazdálkodás úgy vonzza az embereket, mint mágnes a vasat. Tizenketten már aláírták a belépési nyilatkozatot. A 12 belépő fele középparaszt. Ez annyit jelent, hogy Pécs- váradon már a középparaszt- ság is megindult a termelő- szövetkezetbe. Megérett hát a tizenegyesztendős fa gyümölcse. A Dózsa Tsz egykori agrárproletárjai nem dolgoztak hiába, őket követi egész Pécsvárad pa* raszti népe.
