Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

Űj módszerek egy új nagyüzemben két Állami gazda­ság egyesült a minap, Bogád- Snlndszent és a szomszédos Ke- fcmenliget. Az összevonásból }j, közel 7000 holdas nagyüzem ízülete tt, s a szakemberek izekben a napokban megkezd­ek a két gazdaság terveinek Jsszehangolását, az új egysé­ges terv kidolgozását. Schu­bert Györgyöt, a gazdaság £6- agronómusát kérdeztük meg, mit tartalmaz majd ez a terv? A következőket mondotta. — Annak ellenére, hogy szomszédok vagyunk, a két gaz­daság adottságai menőben má- aok. Kelemenliget problémáit már évek óta ismerem. Tala­ja nem túl erős, de igen tevé­keny, 8 ezért gyakran igényel Bzervesanyag pótlást. A sok er­dő, a Dráva közelsége és egyéb okok miatt páradús ott a leve­gő , s még a legnagyobb nyár­ban is délelőtt 10—11 óráig har mat van. Ez igen érdekes je­lenség, mert tőlünk néhány kilométerre fekvő Kelemenli­get éghajlata csaknem olyan, mint Hollandiáé. Ezt az adott- sáijot ml majd jól kihasznál­hatjuk hisz a vidék kiválóan alkalmas takarmánytermelésre; Epxm a különleges éghajlat iriatt a silókukorica, csalamá- 4é például, még a legszárazabb ívekben Is megadta nálunk a ÉSO—300 mázsát holdanként. A gabonafélék — búza, árpa atb —, ahogy mondani szokás megrogynak, nem szeretik úgy a klímát de a kukoricának Jobb helyet elképzelni se tud­nék. Egy problémánk van csu­pán — s ez mindkét gazdaságra Jellemző —, ritkán lakott, „egy- kés“ vidéken vagyunk s már évek óta munkáshiányban szen­vedünk. Ezért első és legfőbb feladatunk lesz az új gazda­ságot alaposan gépesíteni, és egyéb új agrotechnikai mód­szerekkel a sok kézi munka­erőt igénylő munkát kiküszö­bölni. Ehhez látunk most hoz­zá közösen, — HOGY MELYEK EZEK a módszerek? A gépesítést már említettem, de nem itt kezdő­dik a dolog lényege. Már a ve­tésterületi arányok kialakítá­sánál alkalmazkodtunk ehhez a körülményhez. Kevésbé mun­kaigényes kultúrákat állítunk be, s a gabonaféléken kívül — melyek már teljesen gépesít­ve vannak, — elsősorban igen nagy területen kukoricát, . — A kukorica munkaigé­nyes —1 mondhatná valaki. Az igaz, de a mi esetünkben erről már csak múlt időben lehet beszélni. Az idén 1200 holdon termelünk kukoricát, 8 ebbői több, mint ezer holdon kapá­lás nélküli művelést folyta­tunk Ez alatt azt kell érteni, hogy se géppel, se kézzel egyetlen egyszer sem kapá­lunk. Tavasszal speciális vető- géppel szemenként! vetést vég­zünk, tehát még egyelnünk sem. kell. Ezután pedig egy alkalommal, a jól bevált gyom­irtószerrel, a Simazinnal meg­permetezzük a területet. Hol­danként S kilogramm vegy­szer szükséges, de mivel a Simazin még elég drága szer, 2—2 kiló arányban keverjük Dikon Írttal. Tudomásom sze­rint azonban 1960-ban a Sima­zin hazai gyártása is megin­dul és akkor jóval olcsóbban tudjuk beszerezni. Ebben az évben még 5 csőtörő gépet is kapunk s akkor a kukorica­betakarítást Is gépesítjük. Ku­koricából már a múlt évben is — a megyében a legmaga­sabb — 29 mázsa májusi mor­zsolt — termésünk volt hol­danként, de ettől a módszer­től még szebb eredményt vá­runk, hozzátéve; kézi munka­erő alkalmazása nélkül. EZ ÉVBEN nagy területen — főleg a kelemenligeti ré­szen — termelünk silókukori­cát, szójás silókukoricát, csa- lamádét, mely növények ter­melésének gépesítése már szintén teljesen megoldódott. Nagy területen termelünk to­vábbá pillangóst. Többek kö­zött egy 39 holdas kísérleti táblát is állítunk be, borsót, lucernával. Ez egy teljesen új módszer, Baranyában még nem is alkalmazták, de vélemé­nyem szerint ezzel a módszer­rel tej termelésű rőtet jelentő­sen fokozhatjuk. Adottsá­gainkhoz képest a cukorrépa termelést szeretnénk még nagyrészt gépesíteni, és per­sze, mindent, amit csak lehet. Mert gépek nélkül nem boldo­gul a nagyüzem. Kertünkben ilyenkor télen is akad mindig munkája a gondos kertészkedőnek. Na­gyon fontos fiatal gyümölcs­fáink nyúllkár elleni védelméé két—három hetenként rend­szeresen ellenőrizni, ott ahol nincs kerítéssel védve ker­tünk. Hiába kötöztük be fáin­kat szeptemberben náddalt napraforgó- vagy kukorica- szárral, az időjárás viszontag­ságai következtében a védő- kötéseit meglazulnak, főleg ott, ahol hanyagabban végez­ték a kötözést. Az ilyen gyen­ge fácskáíkat megtalálják a nyulak és egy éjjel 70—80 fát is megkárosít egy nyúL A sé­rült fa, ha életben marad is, egész életében megsínyli sé­rülését. Drótkerítéssel bekerített gyümölcsösök kerítését kísér­jük állandó figyelemmel. Aa esetleges nyílásokat azonnal el kell torlaszolni. Hófúvás­nál járjuk körül a kerítést és a kerítést elborító hótorlaszo­kat távolítsuk el, hogy a nyu­lak a kerítés fölött kertünkbe ne jussanak. Fagymentes idő­ben folytatjuk kertünkben a gyümölcsfa ültetését la. Idő­sebb gyümölcsfáink törzs és korona tisztogatását ugyan­csak elvégezhetjük fagymentes napokon, ha az ősszel elmu­lasztottuk elvégezni. Málna- bokraink vesszőinek eltávolí­tását, riblake és köszméte bok­rok ritkítását is elvégezhet­jük fagymentes időben. Ha ed­dig nem értünk rá, az őszi ta­lajmunkákat és a trágyá­zást sürgősen végezzük el a nagyobb fagyok beköszöntés« előtt. | Kiskerté« Kedvezményes gépjavítás a tsz-elcnek Termelőszövetkezeteink ért­hető örömmel fogadták a föld­művelésügyi miniszter 1/1960. számú rendeletét, mely szerint a gépállomások kötelesek el­végezni a tsz-ek gépjavítását, kötelesek a tsz-eket ellátni ŰJ SZAKKÖNYVEK Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés a házi és a háztáji kertekben A könyv a szerző népszerű, ed­dig mir tífbb kiadásban mgjelent i.Hizikert gyümölcsöse" című könyvének utódé, azzal a különb­séggel. hogy ennél többet mond a házi ás hiztiji gyümölcsösökről, szórvány gyümölcsösökről. Gyü- mölcstermszlésünk jelentős részét ad*ák még napjainkban is a házi is háztáji gyümölcsösök. Ezért igen fontos, hogy a meglévőeket helyesen kezeljük, s az újakat szakszerűen telepítsük. Mohácsy Mátyás professzor, felismerve a háztáji kertek jelentőségét, olyan tíj kbnyvet írt, amely a kedvte­lésből kírtésTkedfikön kíuill a ter­Csepregi Pál: A szőlő metszése A szőlő metszése Igen nagy szakértelmet kívánó munka, ami a tőkék erőállapotát Is meghatároz­za, de jelentősen befolyásolja az évenkénti kiegyenlített termést Í8. Csepregi müvét minden szőlőter­melő használhatja, mert nyelve világos, egyszerű, s amellett szak­szerű, az alapfogalmakat elneve­zéseket le magyarázza és fólslke- rült fényképeken egymás mellett szemlélteti a tőkék metszés előtti és utáni állapotát. A könyv a metszés elméleti alapjait, a szőlő alakító metszését és tőkemüvelési módokat és a termő szőlő met­sxését tdrayatia. FVr®T\k.l\>ul Vámár* gépalkatrésszel, üzemanyag­gal. Az öröm érthető, hisz a tsz gépparkok egyre bővülnek, s 1960-ban Baranyában is igen sok tsz vásárol traktort, kü­lönféle erő- és munkagépeket, A gépek pedig, ha megfelelő­en kihasználják őket, kopnak, az igénybevétel következtében gyakran fordul elő rajtuk ja­vítanivaló. A Jelenlegi és vár­ható nagyarányú tsz gépesítés szükségessé tette a rendelet meghozását, s a rendelet ide­jében is jött, megelőzve kü­lönböző bonyodalmakat, prob­lémák felmerülését. A rendelet azonban külön­böző feltételeket is megszab, a tsz-ek és a gépállomások ré­széről is, s ezekről a feltéte­lekről az öröm mellett nem szabad megfeledkezni. Külö­nösen vonatkoznak ezek a feltételek a javítási díjszabás kedvezményekre, melyeket a gépállomás bizonyos esetek­ben megvonhat a tsz-től.- Traktor, traktor vontatású tYwvriir Aa­körébe tartozó gépek javítása esetén 50 százalékos a javítási kedvezmény, de ez figyelmen kívül hagyható, ha a javításra adott gépről fődarab, szerke­zeti rész, vagy, alkatrész hiány* zik, ha a javítás nem termé­szetes elhasználódás, hanem súlyos gondatlanság miatt vált szükségessé, ha a tsz a megszabott Időpontig (február 15.) nem kötött a gépállomás­sal éves szerződést, 6tb. A gépállomás viszont köteles a tsz-ekkel részletes gépjavítási szerződést kötni, és ebben fel­tüntetni, hogy a tsz-ek melyik gépe, melyik hőnapban kerül javításra. Kisebb meghibáso­dásokat a gépállomás köteles a tsz-ben helyszínen megjaví­tani, rendelkezésére álló moz­góműhellyel, illetőleg brigád­szerelőivel. Hasznos tehát, ha a terme­lőszövetkezetek is alaposam áttanulmányozzák az új ren­deletet és időben megkötik a gépállomással a szerződést, mert így sok kellemetlenség­•cveV.. WwoA»\<»c«vaV e\e\éA Vfe­PIO Férjek — feleségek Posthumus féltékenység Luigi Pirandello olasz drá­maíró özvegye felszólította a párizsi Gallimard kiadót, hogy férje műveinek újabb kiadásaiból törölje azokat az ajánlásokat, amelyeket Pi­randello annakidején egy másik aszonynak írt. * Ez is ok... Egy koppenhágai özvegy­asszony házassági Ígéret meg szegéséért feljelentette a vő­legényét. A férfi a tövény- szók előtt elmondta, hogy az esküvő kitűzött napján meny asszonya első férjének a fa­lon lógó arcépe a fejére esett; babonás ember lévén meg­ijedt a rossz előjeltől és nem merte feleségül venni imá­dott j át. A boldog házasság titka André Maurois, az ismert nevű, hetvennégy esztendős író, a párizsi egyetemen egy teljesen új tárgyat ad elő: a boldog házasság titkát. Mau­rois vállalkozott arra, hogy kereken kimondja: lehetséges boldog házasság, sőt, bizonyos elvek betartásával minden há­zasságnak boldognak kell len­ni. Ezek: J A boldogság legsúlyo- sabb akadálya a két nem különböző igényeiben ‘keresendő. Ezt az ellentétet úgy lehet áthidalni, hogy mind két Jél elfogadja a másikat olyannak, amilyen. 9 A házasság azért maga- sabbrendü minden más együttélési formánál, mert az együttélőkneík időt és le­Hogyan öltözködjünk? Uj ruha — stólával A csinosságot nem csak új ruhával érhetjük eL Akinek módjában áll a változatos és divatos öltözködés, az sem en­gedheti meg azt a luxust, hogy az egyébként jó anyagból ké­szült ruhát ne viselje azért, mert megszokott. A jó meg­jelenésnek egészen egyszerű és mindenki számára elérhető esz­köze a kiegészítő kellék. Tehát ha már meguntunk egy ruhát, vagy monotonnak találjuk, egy jól kiválasztott kendővel vagy stólával újjá­varázsolhatjuk. A nők öltözkö­dési érzéke sokféle módot ta­lál arra, hogy a stólát, mihez és hogyan helyezze el. Pl. sö­tétkék buby-galléros ruhánál nagyszerű hatást kelt egy pi­ros, fehér nagypettyes tiszta­selyem stóla. Ha a ruha elől gombolódik a stóla végét az első két gomb között ki lehet húzni. Ezáltal a sötét, mono­ton hatás megszűnik, a ruha karaktere teljesen megválto­zik. De a sötétkékhez jó a fe­hér, vaj sárga, világosszürke, türkiz, smaragdzöld meg a homokszín. Ha világosszürke ruhát aka­runk élénkíteni, felfrissíteni, vehetünk hozzá ibolyaszín, pi­ros, borvörös, szilvakék vagy aranysárga stólát, amit a gal­lér alatt 1s meg lehet kötni. A sötétzöld ruhához viselhe­tő krémszín, rózsaszín, hús­szín, csere nyepiros vagy or­gonalila stóla. Ha a ruhának nincs gallérja a stólát vagy bedugjuk a nyílásnál, vagy megkötjük a nyakon és a két kívül kagyiuk. szeállítások sokaságát sorolhat nánk. Mindenki egyéniségéhez mérten játszhat a színek kom­binálásával. Arra azonban fel­tétlen ügyeljünk, hogy francia jellegű ruhákhoz ne vegyünk angolos mintájú stólát és for­dítva A stólák mintája vél tozatos, kockás, csíkos, pettyes és virágmintás, amelyből min­denki kiválaszthatja a számá­ra legmegfelelőbbet. hetőséget ad az alkalmazko­dásra. o Ne várjuk, hogy az, akit *'• szeretünk, hasonlítson eszményképünkhöz, inkább eszményképünket formáljuk ahhoz hasonlóvá, akit szere­tünk. A Házastársurüikal leg- “• alább olyan tapintatosak legyünk, mint bármelyik ba­rátunkkal, és sokkal tapinta­tosabbak, mint egy idegennel. CT Sok olyan ember él a földön, akiből hiányzik a gyöngédség és a megértés. Nos, ezekkel nem szabad összeházasodni. Aj Egyetlen okos nő se me- sél egy másik nőnek a férje hibáiról. FJ A szenvedélyt, ezt a rö- • • vid ideig tartó kápráza- tot, ami olyasmit mutat a másikban, ami nincs meg ben­ne, a házasság során cserél­jük fel gyengéd, fénnyel, amelynek sugaránál olyannak látjuk társunkat, amilyen va­lójában, minden erényével és minden hibájával. O Nincs boldogság felejtés nélkül. Q A boldog házasság nem •*' más, mint a jegyesség tői a sírig tartó hosszú beszél­getés, amibe soha bele nem fáradunk. 7/1 Mindig a hűség útját válasszátc/k: ez nyit­ja meg a boldogság kapuját. Elegáns ruha — délutánra Jó játék — jó nevelő A gyermekek játszószeréről a szülőknek kell gondoskodni. A játékszer kiválasztásában legfőbb szempontunk az le­gyen, hogy mennyire lehet veié valóban játszani, mennyi tartalmat és képzelőerőt lehet belevinni a vele való játékba, mennyi lehetőséget ad az ön­álló alkotásra. Két olyan alapjátékszer van, amelyik egész kisgyermekkorán, sőt azon túl is égigikíséri a gyer­meket. Az egyik a baba, mindazzal, ami hozzá tartozik: könnyen feladható, begombolható ru­hákkal, megvethető kisággyal, konyhafelszereléssel, étkező- és takarítókészlettel. Ezek apránként történő beszerzése végtelen örömet okoz a gyer­meknek, egyre mélyíti és bo­nyolítja játékát. A baba nem­csak leányjáték, nagyon sok kisfiú szereti a babát, éppen V úav g\\-vele»!, úwcv Mtöv­Jó babahelyettes a mackó is, s a növekvő kisfiú kevésbé érzi, hogy nem illik „férfi méltóságához“. A másik játékszer — amely ugyancsak éveken át hű ma­rad a gyermekhez és ugyan­úgy nincs nemhez kötve — az építőkocka. Minden formájá­ban igen fontos játék, a gyer­mekek gondolkodását, képzelő­erejét, kézügyességét és ki­tartását egyaránt fejleszti. Játék közben megfigyelhetjük a gyermek odaadó elmerülé- sét: a különben egy pillanatig sem nyugvó,..ingatag figyelmű kisgyermek hányszor építi fel újra a ledőlt tornyot, hány vál­tozatban próbálja megoldani az alagút ívelését, stb. Jószemű szülő azt is meg­látja, hogy a gyermek mennyi konfliktusát intézi el a játék­ban. Ha jól odafigyelünk, sok mindent megtudhatunk a ját­szó gyermektől, ami máskülön­k ben ‘ 6rök titok marad e\Rt­babájának, amit egyébként gondosan magába zár. Mindez arra kötelezi a szü* lót, hogy foglalkozzék időn« ként gyermeke játékával iSf Bármily szűk lakásban meg­oldható, hogy az egyik sarok kizárólag a gyermek tulajdo­na legyen. A játszősarok —• ami később tanulósarok less —, a szülők kényelmét is szol­gálja, a gyermek nem foglalja le az egész lakást, jól érzi ma­gát játékai között. Itt eleinte természetesen a szülőknek kell rendet tartania, de a gyermek három-négy éves korától fo­kozottan ránevelhető, hogy já­ték után szedje össze a szét­dobált építőköveket, tegye helyre a babakocsit, helyezze el a polcon a képeskönyveket; örüljön a babasarok rendjé­nek és különösen örüljön a dicséretnek, amivel még ak­kor se fukarkodjunk, ha első rendezési kísérlete nem tökéi®*

Next

/
Thumbnails
Contents