Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
Űj módszerek egy új nagyüzemben két Állami gazdaság egyesült a minap, Bogád- Snlndszent és a szomszédos Ke- fcmenliget. Az összevonásból }j, közel 7000 holdas nagyüzem ízülete tt, s a szakemberek izekben a napokban megkezdek a két gazdaság terveinek Jsszehangolását, az új egységes terv kidolgozását. Schubert Györgyöt, a gazdaság £6- agronómusát kérdeztük meg, mit tartalmaz majd ez a terv? A következőket mondotta. — Annak ellenére, hogy szomszédok vagyunk, a két gazdaság adottságai menőben má- aok. Kelemenliget problémáit már évek óta ismerem. Talaja nem túl erős, de igen tevékeny, 8 ezért gyakran igényel Bzervesanyag pótlást. A sok erdő, a Dráva közelsége és egyéb okok miatt páradús ott a levegő , s még a legnagyobb nyárban is délelőtt 10—11 óráig har mat van. Ez igen érdekes jelenség, mert tőlünk néhány kilométerre fekvő Kelemenliget éghajlata csaknem olyan, mint Hollandiáé. Ezt az adott- sáijot ml majd jól kihasználhatjuk hisz a vidék kiválóan alkalmas takarmánytermelésre; Epxm a különleges éghajlat iriatt a silókukorica, csalamá- 4é például, még a legszárazabb ívekben Is megadta nálunk a ÉSO—300 mázsát holdanként. A gabonafélék — búza, árpa atb —, ahogy mondani szokás megrogynak, nem szeretik úgy a klímát de a kukoricának Jobb helyet elképzelni se tudnék. Egy problémánk van csupán — s ez mindkét gazdaságra Jellemző —, ritkán lakott, „egy- kés“ vidéken vagyunk s már évek óta munkáshiányban szenvedünk. Ezért első és legfőbb feladatunk lesz az új gazdaságot alaposan gépesíteni, és egyéb új agrotechnikai módszerekkel a sok kézi munkaerőt igénylő munkát kiküszöbölni. Ehhez látunk most hozzá közösen, — HOGY MELYEK EZEK a módszerek? A gépesítést már említettem, de nem itt kezdődik a dolog lényege. Már a vetésterületi arányok kialakításánál alkalmazkodtunk ehhez a körülményhez. Kevésbé munkaigényes kultúrákat állítunk be, s a gabonaféléken kívül — melyek már teljesen gépesítve vannak, — elsősorban igen nagy területen kukoricát, . — A kukorica munkaigényes —1 mondhatná valaki. Az igaz, de a mi esetünkben erről már csak múlt időben lehet beszélni. Az idén 1200 holdon termelünk kukoricát, 8 ebbői több, mint ezer holdon kapálás nélküli művelést folytatunk Ez alatt azt kell érteni, hogy se géppel, se kézzel egyetlen egyszer sem kapálunk. Tavasszal speciális vető- géppel szemenként! vetést végzünk, tehát még egyelnünk sem. kell. Ezután pedig egy alkalommal, a jól bevált gyomirtószerrel, a Simazinnal megpermetezzük a területet. Holdanként S kilogramm vegyszer szükséges, de mivel a Simazin még elég drága szer, 2—2 kiló arányban keverjük Dikon Írttal. Tudomásom szerint azonban 1960-ban a Simazin hazai gyártása is megindul és akkor jóval olcsóbban tudjuk beszerezni. Ebben az évben még 5 csőtörő gépet is kapunk s akkor a kukoricabetakarítást Is gépesítjük. Kukoricából már a múlt évben is — a megyében a legmagasabb — 29 mázsa májusi morzsolt — termésünk volt holdanként, de ettől a módszertől még szebb eredményt várunk, hozzátéve; kézi munkaerő alkalmazása nélkül. EZ ÉVBEN nagy területen — főleg a kelemenligeti részen — termelünk silókukoricát, szójás silókukoricát, csa- lamádét, mely növények termelésének gépesítése már szintén teljesen megoldódott. Nagy területen termelünk továbbá pillangóst. Többek között egy 39 holdas kísérleti táblát is állítunk be, borsót, lucernával. Ez egy teljesen új módszer, Baranyában még nem is alkalmazták, de véleményem szerint ezzel a módszerrel tej termelésű rőtet jelentősen fokozhatjuk. Adottságainkhoz képest a cukorrépa termelést szeretnénk még nagyrészt gépesíteni, és persze, mindent, amit csak lehet. Mert gépek nélkül nem boldogul a nagyüzem. Kertünkben ilyenkor télen is akad mindig munkája a gondos kertészkedőnek. Nagyon fontos fiatal gyümölcsfáink nyúllkár elleni védelméé két—három hetenként rendszeresen ellenőrizni, ott ahol nincs kerítéssel védve kertünk. Hiába kötöztük be fáinkat szeptemberben náddalt napraforgó- vagy kukorica- szárral, az időjárás viszontagságai következtében a védő- kötéseit meglazulnak, főleg ott, ahol hanyagabban végezték a kötözést. Az ilyen gyenge fácskáíkat megtalálják a nyulak és egy éjjel 70—80 fát is megkárosít egy nyúL A sérült fa, ha életben marad is, egész életében megsínyli sérülését. Drótkerítéssel bekerített gyümölcsösök kerítését kísérjük állandó figyelemmel. Aa esetleges nyílásokat azonnal el kell torlaszolni. Hófúvásnál járjuk körül a kerítést és a kerítést elborító hótorlaszokat távolítsuk el, hogy a nyulak a kerítés fölött kertünkbe ne jussanak. Fagymentes időben folytatjuk kertünkben a gyümölcsfa ültetését la. Idősebb gyümölcsfáink törzs és korona tisztogatását ugyancsak elvégezhetjük fagymentes napokon, ha az ősszel elmulasztottuk elvégezni. Málna- bokraink vesszőinek eltávolítását, riblake és köszméte bokrok ritkítását is elvégezhetjük fagymentes időben. Ha eddig nem értünk rá, az őszi talajmunkákat és a trágyázást sürgősen végezzük el a nagyobb fagyok beköszöntés« előtt. | Kiskerté« Kedvezményes gépjavítás a tsz-elcnek Termelőszövetkezeteink érthető örömmel fogadták a földművelésügyi miniszter 1/1960. számú rendeletét, mely szerint a gépállomások kötelesek elvégezni a tsz-ek gépjavítását, kötelesek a tsz-eket ellátni ŰJ SZAKKÖNYVEK Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés a házi és a háztáji kertekben A könyv a szerző népszerű, eddig mir tífbb kiadásban mgjelent i.Hizikert gyümölcsöse" című könyvének utódé, azzal a különbséggel. hogy ennél többet mond a házi ás hiztiji gyümölcsösökről, szórvány gyümölcsösökről. Gyü- mölcstermszlésünk jelentős részét ad*ák még napjainkban is a házi is háztáji gyümölcsösök. Ezért igen fontos, hogy a meglévőeket helyesen kezeljük, s az újakat szakszerűen telepítsük. Mohácsy Mátyás professzor, felismerve a háztáji kertek jelentőségét, olyan tíj kbnyvet írt, amely a kedvtelésből kírtésTkedfikön kíuill a terCsepregi Pál: A szőlő metszése A szőlő metszése Igen nagy szakértelmet kívánó munka, ami a tőkék erőállapotát Is meghatározza, de jelentősen befolyásolja az évenkénti kiegyenlített termést Í8. Csepregi müvét minden szőlőtermelő használhatja, mert nyelve világos, egyszerű, s amellett szakszerű, az alapfogalmakat elnevezéseket le magyarázza és fólslke- rült fényképeken egymás mellett szemlélteti a tőkék metszés előtti és utáni állapotát. A könyv a metszés elméleti alapjait, a szőlő alakító metszését és tőkemüvelési módokat és a termő szőlő metsxését tdrayatia. FVr®T\k.l\>ul Vámár* gépalkatrésszel, üzemanyaggal. Az öröm érthető, hisz a tsz gépparkok egyre bővülnek, s 1960-ban Baranyában is igen sok tsz vásárol traktort, különféle erő- és munkagépeket, A gépek pedig, ha megfelelően kihasználják őket, kopnak, az igénybevétel következtében gyakran fordul elő rajtuk javítanivaló. A Jelenlegi és várható nagyarányú tsz gépesítés szükségessé tette a rendelet meghozását, s a rendelet idejében is jött, megelőzve különböző bonyodalmakat, problémák felmerülését. A rendelet azonban különböző feltételeket is megszab, a tsz-ek és a gépállomások részéről is, s ezekről a feltételekről az öröm mellett nem szabad megfeledkezni. Különösen vonatkoznak ezek a feltételek a javítási díjszabás kedvezményekre, melyeket a gépállomás bizonyos esetekben megvonhat a tsz-től.- Traktor, traktor vontatású tYwvriir Aakörébe tartozó gépek javítása esetén 50 százalékos a javítási kedvezmény, de ez figyelmen kívül hagyható, ha a javításra adott gépről fődarab, szerkezeti rész, vagy, alkatrész hiány* zik, ha a javítás nem természetes elhasználódás, hanem súlyos gondatlanság miatt vált szükségessé, ha a tsz a megszabott Időpontig (február 15.) nem kötött a gépállomással éves szerződést, 6tb. A gépállomás viszont köteles a tsz-ekkel részletes gépjavítási szerződést kötni, és ebben feltüntetni, hogy a tsz-ek melyik gépe, melyik hőnapban kerül javításra. Kisebb meghibásodásokat a gépállomás köteles a tsz-ben helyszínen megjavítani, rendelkezésére álló mozgóműhellyel, illetőleg brigádszerelőivel. Hasznos tehát, ha a termelőszövetkezetek is alaposam áttanulmányozzák az új rendeletet és időben megkötik a gépállomással a szerződést, mert így sok kellemetlenség•cveV.. WwoA»\<»c«vaV e\e\éA VfePIO Férjek — feleségek Posthumus féltékenység Luigi Pirandello olasz drámaíró özvegye felszólította a párizsi Gallimard kiadót, hogy férje műveinek újabb kiadásaiból törölje azokat az ajánlásokat, amelyeket Pirandello annakidején egy másik aszonynak írt. * Ez is ok... Egy koppenhágai özvegyasszony házassági Ígéret meg szegéséért feljelentette a vőlegényét. A férfi a tövény- szók előtt elmondta, hogy az esküvő kitűzött napján meny asszonya első férjének a falon lógó arcépe a fejére esett; babonás ember lévén megijedt a rossz előjeltől és nem merte feleségül venni imádott j át. A boldog házasság titka André Maurois, az ismert nevű, hetvennégy esztendős író, a párizsi egyetemen egy teljesen új tárgyat ad elő: a boldog házasság titkát. Maurois vállalkozott arra, hogy kereken kimondja: lehetséges boldog házasság, sőt, bizonyos elvek betartásával minden házasságnak boldognak kell lenni. Ezek: J A boldogság legsúlyo- sabb akadálya a két nem különböző igényeiben ‘keresendő. Ezt az ellentétet úgy lehet áthidalni, hogy mind két Jél elfogadja a másikat olyannak, amilyen. 9 A házasság azért maga- sabbrendü minden más együttélési formánál, mert az együttélőkneík időt és leHogyan öltözködjünk? Uj ruha — stólával A csinosságot nem csak új ruhával érhetjük eL Akinek módjában áll a változatos és divatos öltözködés, az sem engedheti meg azt a luxust, hogy az egyébként jó anyagból készült ruhát ne viselje azért, mert megszokott. A jó megjelenésnek egészen egyszerű és mindenki számára elérhető eszköze a kiegészítő kellék. Tehát ha már meguntunk egy ruhát, vagy monotonnak találjuk, egy jól kiválasztott kendővel vagy stólával újjávarázsolhatjuk. A nők öltözködési érzéke sokféle módot talál arra, hogy a stólát, mihez és hogyan helyezze el. Pl. sötétkék buby-galléros ruhánál nagyszerű hatást kelt egy piros, fehér nagypettyes tisztaselyem stóla. Ha a ruha elől gombolódik a stóla végét az első két gomb között ki lehet húzni. Ezáltal a sötét, monoton hatás megszűnik, a ruha karaktere teljesen megváltozik. De a sötétkékhez jó a fehér, vaj sárga, világosszürke, türkiz, smaragdzöld meg a homokszín. Ha világosszürke ruhát akarunk élénkíteni, felfrissíteni, vehetünk hozzá ibolyaszín, piros, borvörös, szilvakék vagy aranysárga stólát, amit a gallér alatt 1s meg lehet kötni. A sötétzöld ruhához viselhető krémszín, rózsaszín, hússzín, csere nyepiros vagy orgonalila stóla. Ha a ruhának nincs gallérja a stólát vagy bedugjuk a nyílásnál, vagy megkötjük a nyakon és a két kívül kagyiuk. szeállítások sokaságát sorolhat nánk. Mindenki egyéniségéhez mérten játszhat a színek kombinálásával. Arra azonban feltétlen ügyeljünk, hogy francia jellegű ruhákhoz ne vegyünk angolos mintájú stólát és fordítva A stólák mintája vél tozatos, kockás, csíkos, pettyes és virágmintás, amelyből mindenki kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbet. hetőséget ad az alkalmazkodásra. o Ne várjuk, hogy az, akit *'• szeretünk, hasonlítson eszményképünkhöz, inkább eszményképünket formáljuk ahhoz hasonlóvá, akit szeretünk. A Házastársurüikal leg- “• alább olyan tapintatosak legyünk, mint bármelyik barátunkkal, és sokkal tapintatosabbak, mint egy idegennel. CT Sok olyan ember él a földön, akiből hiányzik a gyöngédség és a megértés. Nos, ezekkel nem szabad összeházasodni. Aj Egyetlen okos nő se me- sél egy másik nőnek a férje hibáiról. FJ A szenvedélyt, ezt a rö- • • vid ideig tartó kápráza- tot, ami olyasmit mutat a másikban, ami nincs meg benne, a házasság során cseréljük fel gyengéd, fénnyel, amelynek sugaránál olyannak látjuk társunkat, amilyen valójában, minden erényével és minden hibájával. O Nincs boldogság felejtés nélkül. Q A boldog házasság nem •*' más, mint a jegyesség tői a sírig tartó hosszú beszélgetés, amibe soha bele nem fáradunk. 7/1 Mindig a hűség útját válasszátc/k: ez nyitja meg a boldogság kapuját. Elegáns ruha — délutánra Jó játék — jó nevelő A gyermekek játszószeréről a szülőknek kell gondoskodni. A játékszer kiválasztásában legfőbb szempontunk az legyen, hogy mennyire lehet veié valóban játszani, mennyi tartalmat és képzelőerőt lehet belevinni a vele való játékba, mennyi lehetőséget ad az önálló alkotásra. Két olyan alapjátékszer van, amelyik egész kisgyermekkorán, sőt azon túl is égigikíséri a gyermeket. Az egyik a baba, mindazzal, ami hozzá tartozik: könnyen feladható, begombolható ruhákkal, megvethető kisággyal, konyhafelszereléssel, étkező- és takarítókészlettel. Ezek apránként történő beszerzése végtelen örömet okoz a gyermeknek, egyre mélyíti és bonyolítja játékát. A baba nemcsak leányjáték, nagyon sok kisfiú szereti a babát, éppen V úav g\\-vele»!, úwcv MtövJó babahelyettes a mackó is, s a növekvő kisfiú kevésbé érzi, hogy nem illik „férfi méltóságához“. A másik játékszer — amely ugyancsak éveken át hű marad a gyermekhez és ugyanúgy nincs nemhez kötve — az építőkocka. Minden formájában igen fontos játék, a gyermekek gondolkodását, képzelőerejét, kézügyességét és kitartását egyaránt fejleszti. Játék közben megfigyelhetjük a gyermek odaadó elmerülé- sét: a különben egy pillanatig sem nyugvó,..ingatag figyelmű kisgyermek hányszor építi fel újra a ledőlt tornyot, hány változatban próbálja megoldani az alagút ívelését, stb. Jószemű szülő azt is meglátja, hogy a gyermek mennyi konfliktusát intézi el a játékban. Ha jól odafigyelünk, sok mindent megtudhatunk a játszó gyermektől, ami máskülönk ben ‘ 6rök titok marad e\Rtbabájának, amit egyébként gondosan magába zár. Mindez arra kötelezi a szü* lót, hogy foglalkozzék időn« ként gyermeke játékával iSf Bármily szűk lakásban megoldható, hogy az egyik sarok kizárólag a gyermek tulajdona legyen. A játszősarok —• ami később tanulósarok less —, a szülők kényelmét is szolgálja, a gyermek nem foglalja le az egész lakást, jól érzi magát játékai között. Itt eleinte természetesen a szülőknek kell rendet tartania, de a gyermek három-négy éves korától fokozottan ránevelhető, hogy játék után szedje össze a szétdobált építőköveket, tegye helyre a babakocsit, helyezze el a polcon a képeskönyveket; örüljön a babasarok rendjének és különösen örüljön a dicséretnek, amivel még akkor se fukarkodjunk, ha első rendezési kísérlete nem tökéi®*