Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
4 NAPLÓ I960. JANUAR 29. A francia kormány számára javullak az algériai válság megoldásának kilátásai Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) Delouvrier és Challe De Gaulle támogatására szólította fel Algéria lakosságát *— Párizsban szélsőjobboldali elemeket hallgatnak ki Párizs (MTI) Harold King a Reuter tudósítója az algériai eseményekkel foglalkozó kommentárjában azt írja, hogy a francia kormány szerdán új utasításokat küldött Challe tábornok algériai főparancsnokának. Az utasításokat a kormány egyik szóvivője a szerda délutáni minisztertanács után „határozottnak” minősítette. „Párizsban szerdán este az a benyomás uralkodott, hogy a helyzet kedvezően alakul a kormány számára” •— írja a tudósító. Ennek oka először is az — folytatja —, hogy Franciaországban megmozdult a közvélemény és nagyszámú határozatban és táviratban fejezi ki támogatását De Gaulle tábornok iránt, felszólítva őt, hogy határozottan tartsa fenn az algériai önrendelkezésre vonatkozó politikáját. Harold King valószínű oknak tartja még azt is, hogy „az algériai mohamedánok — úgylátszik — mozgalmat indítottak De Gaulle támogatására.’* De Gaulle ma beszédet mond A kormány Algériába küldött új utasításait teljes titoktartás fedi. Csak annyit közöltek, hogy utasításokat küldtek Algériába és hogy De Gaulle pénteken beszédet mond. A Reuter tudósító értesülése szerint a kormányhoz közelálló körökben azt mondják De Gaulle nem hajlandó kompromisszumra azzal az elvvel kapcsolatban, hogy a törvényes kormány tekintélyével nem lehet büntetlenül szembeszállni és szigorúan fheg kell büntetni minden zen- dülő cselekedetet Algériában. De Gaulle bíróság elé akarja állítani az algiri lázadás vezetőit, köztük Lagaillarde-ot és Ortizt. A minisztertanács szerdai ülésén De Gaulle tábornok vázolta terveit, hogyan akar cselekedni az algériai helyzetben „Elsősorban elsöpörte a kormányon belül mutatkozó kétségeket és tétovázásokat, — írja Harold King. — Ahogy azt a kormány egyik tagja az ülés után kijelentette: „De Gaulle szilárdabban áll mint Gibraltár sziklája”. Párizsi hivatalos személyek nagyobb bizakodással tekintenek De Gaulle győzelmi lehetőségeire, mert annak jeleit tapasztalják, hogy a zendülők kezdik magukat bizonytalanul érezni. Erre mutat, hogy utasításokat adtak az általános sztrájk részleges felfüggesztésére és igyekeznek rávenni a mohamedánokat, hogy tüntessenek a zendülők ellen. Az DP A párizsi tudósítója is kiemeli, hogy De Gaulle a 6zerda délutáni minisztertanácson határozottan kiállott szép tember 16-án vázolt algériai politikája mellett és követelte az algiri puccsisták szigorú megbüntetését. „Azoknak a sürgető megnyilvánulásoknak a hatására, amelyek az utóbbi napokban a francia lakosság minden rétegéből áramlottak De Gaulle felé, a miniszterek kivétel nélkül csatlakoztak ehhez a politikához.” Házkutatások, letartóztatások Párizs (MTI Hírügynökségi jelentések szerint De Gaulle tábornok csütörtökön délután három órakor (magyar idő) résztvett az államtanács ülésén, ahol rövid beszédet mondott, majd visszatért az Elysée. palotába. Az AP jelentette, hogy erős rendőri kötelékek álltak őrt az Elysée-palotától az államtanács épületéig vezető út mentén. Az épület tetejét polgári ruhás detektívek szállták mei>. Az érkező és távozó De C»aulle-t a járókelők megéljenezték. Mint a Reuter rámutat, hivatalos körökben ugyan „pro- tokolárisnak“ minősítették az elnök látogatását, megfigyelők mégis hangoztatják, hogy az államtanács az a szerv, amelynek véleményét De Gaulle-nak ki kell kérnie, ha rendkívüli felhatalmazásra törekszik. Az AP beszámol a csütörtök reggel óta Franciaországban szélsőjobboldali elemek ellen megindított rendőri akcióról. A rendőrséget reggel hat órától riadókészültségbe helyezték, a fővároson kívül mintegy tucatnyi más nagyvárosban is házkutatásokat tartottak, többek között Chasin nyugalmazott repülőtábomoknál és Thomazo nyugalmazott ezredesnél, akik mindketten ismertek szélsőjobboldali beálított- ságukról. A házkutatáson általában fegyvereket, felforgató röplapokat és más propagandaanyagot kerestek. Többeket a kihallgatás után nyom ban szabadlábra helyeztek. A puccsisták programja Az AFP jelentés szerint Algír központjában a délelőtti óráktól kezdve nagy tömeg — mintegy tizenkétezer ember gyűlt össze. A volt muzulmán frontharcosok fellázítására a reggeli órákban tett sikertelen kísérlet után az ultrák csütörtök délutánra újabb muzulmán gyűlést hirdettek és mint a UPI jelentette, három órától kezdve a környező falvakból teherautókon muzulmánok csoportjai érkeznek Algírba. Számuk azonban feltűnően csekély, amiből arra lehet következtetni, hogy az ultráknak ez a kísérlete is — a reggelihez hasonlóan — sikertelen marad. Az ultrák vezetői folytatják uszító propaganda-hadjáratukat, Lagaillarde, a puccsisták egyik vezére — aki szerdán megindította sokszorosított lapját, melynek címe „Front a Francia Algériáért” — ismertette „programját"* többek között követeli a halálra Ítélt algériai szabadságharcosok haladéktalan kivégzését, a Tunéziának és Marokkónak nyújtott francia gazdasági segélynyújtás azonnali megszüntetését. A hadműveletek kiterjesztését Tunézia és Marokkó területére, valamint a korábbi francia gyarmatokról elűzött telepesek befogadását Algériába! Mint a DPA tudósítója rámutat, továbbra is tisztázatlan a puccsisták és a barikádokat körülzáró ejtőernyősök kapcsolata. A zendülők szerda esti „zászlóavatási ünnepsége" alatt az őrtálló ejtőernyősök „katonai tiszteletadást“ teljesítettek. De Gaulle kész akciót indítani a zendülők ellen Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Paul Delouvrier, a francia kormány algériai fő- megbizottja és Maurice Challe tábornok, az Algériában állomásozó francia haderők főpaFehér gyermekhocipö minden számban női hócsizma 120 Ft-os minden számban. Kapható: A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 17, se. Gumiházában, 8allai u. 8, sz, 13268 rancsnoka osü tört ökon délután elhagyta Algirt. Mindketten bejelentették, hogy „az ország belsejében lévő egyik katonai parancsnokságra mentek.” Delouvrier fömegbizott csütörtökön délután az algiri rádión keresztül felszólította az európai telepeseket és a zen- dülőket — akiknek „bátorságáról” egyébként elismeréssel emlékezett meg —, hogy bontsák le a barikádokat és „lépjenek testvéri egységre De Gaulle nevében, Franciaországért a hadsereggel és a muzulmánokkal.” Challe tábornoknak a hadsereghez intézett rádiófelhívé- sát az algiri rádió bemondója olvasta fel, amikor a tábornok már elhagyta a várost; A tábornok többek között a következőket mondotta: „Franciaország hadserege vagytok. Franciaország biztosítéka vagytok Algériában. Azért harcoltok, hogy Algéria francia maradjon. Erkölcsileg nem lehettek a lázadás hadserege, meri, ez Algéria és talán Franciaország vesztét is jelentené. Továbbra is kapjátok parancsaimat a szokott szolgálati úton. Tudom, hogy engedelmeskedni fogtok. Megbízom bennetek és Francia- ország is megbízik bennetek." Az UPI tudósítása szerint a fömegbizott és Challe tábornok rádióbeszéde „csekély kétséget hagy az iránt, hogy De Gaulle kész akciót indítani az ötödik napja a barikádokon tartózkodó zendülők ellen.” A Reuter és az AFP hivatalos körökre hivatkozva jelentette, hogy Delouvrier és Challe tábornok a kormány utasítására távozott Algírból. Az AFP rámutat, azért kaptak ilyen parancsot Párizsból, hogy „külső nyomástól mentesen cselekedhessenek.” nem tanultak Magyarországon, mint idén. Az alsó, a közép és a felsőoktatási intézményekben — a különböző tanfolyamokat nem is számítva — több mint 2 millió tanuló, a népesség több mint egyötöde részesül oktatásban. E meggyőződés helyességét igazolja többek között a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indult munkaversenymozgalom is, amely újabb hatalmas erők forrósává válhat népgazdaságunk fejlődésében. Különösen örvendetes, hogy az esti és a levelező tagozatokon 300 000 felnőtt dolgozó tanul. Ebben az évben a legnépesebb korosztály kerül az általános iskolák padjaiba, mégis bizonyos javulást érünk el a tanterem-ellátottságban, mert a művelődési beruházások döntő részét az általános Iskoláiknak juttatjuk. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál az a meggyőződés vezette a kormányt, hogy az idei feladatok megoldásában ugyanúgy számíthat a dolgozó tömegek egyetértésére és tevékeny támogatására, mint az eddigiekben. A munkások, a parasztok cs az értelmiségiek alkotó munkáján alapuló szocialista építés ezévl programját tükrözi ég szolgálja az 1960-as állami költségvetés. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. (Hosszantartó taps ) A pénzügyminiszter beszámolója után dr. Dábrónaki Gyula, a terv- és költségvetési bizottság előadója ismertette a bizottság álláspontját az 1960. évi költségvetésről. Az előadó javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy a költségvetésről szóló törv 1 ..y javaslat általános és részit .es vitáját együttesd folytatja le. Ezután ebédszünet követke zett, majd az országgyűlés dél után Dinnyés Lajos alelnöl elnökletével folytatta tanács kozását. Az 1960. évi költség vetésre' szóló törvényjavasla vitájában elsőnek Szurdi 1st ván országgyűlési képviselt az MSZMP Központi Bízott saga ipari és közlekedési ősz tályévoik vezetője szólalt fel. Gödör Ferenc Hajdu-Biha megyei országgyűlési képvise lő, a szövetkezeti mozgalo" sikeréről szólt. Kiss Dezső budapesti t>r szággyűlési képviselő volt ■ következő felszólaló, mají Kukucska János Borsod me gyei országgyűlési képvisel/ emelkedett szólásra. Berki Zoltán Szabolcs-Szai már megyei országgyűlési kép viselő a villamosenergia időszerű kérdéseiről beszélt. Mokri Pál, Komárom meg)1 országgyűlési képviselője szolalt fel végül a csütörtök délutáni vitában; hokgAsz ä pacbak (FRANCIA FILM) Időjárásjelen tés Várható időjárás péntek estig: enyhe, felhős, párás, a délkeleti megyékben helyenként ködös Idő. Több helyen, elsősorban a Dunántúlon és az északi megyékben kisebb eső, keleten mérsékelt, a Dunántúlon élénk, helyenként erős déli—délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten mínusz l— plusz 3, nyugaton plusz «—plusz 9, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: keleten 4—9. nyugaton 9—14 fok között. Távolabbi kilátások: enyhe Idő esőkkel; Érdeke»; városba visz ez a mulatságos, hamisítatlan francia humorú film — Montpail- lardba, amely arról híres, hogy ez az ország L^.jende- ebb városa. Itt még a rabok is különös ellátásban részesülnek, az igazgató együtt „bratyizik” velük és esténként még a moziba is elkíséri őket a fogházőr. A város erdeiben tilos a vadászat, de Blaireau, az orvvadász és orvhalász naponként dézsmálja a hal- és a vadállományt. A város polgár- mestere: Dubenoit úr és Parju vadőr tudják ezt. csak az alkalmat várják, hogy az orvvadászra rábizonyíthassák tettét. Blaireau valóban börtönbe is kerül, de nem az orwadá- szásért. Egyik éjszaka a város romantikus zeneszerzője találkát ad rajongott szerelmének, a gazdag de Chaville leányának. A sötétben Parju az orv- vadászra leselkedik és nekitámad a fiatal zeneszerzőnek, aki alaposan helyben hagyja. Parju nem tudja, hogy ki volt, de azt gondolja, hogy csakis Blaireau lehet, gyanúját még a polgármester is megerősíti. Blaireaut börtönbe vetik, de később / jelentkezik az igazi tettes, akit csak akkor szeret a szeszélyes kisasszony, ha bátornak látja és börtönt is elviseli. Ez a film rövid meséje. Louis de Funes, aki a főszerepet játssza — nem ismeretlen a magyar mozílátogató közönség előtt. Legutóbb a „Megmentettem az életemet” című filmben találkoztunk vele. A film minden jelenete kacagtató, Louis de Funes sziporkázó, ötletes játéka megnyeri a közönség tetszését. A polgára családokat meghökkentő tetteivel, találékonyságával derűt, vidámságot visz a vüros álmo6, megszokott életébe. A, főszereplő játékában nem találunk semmi erőltetettséget, minden mozdulata, mi"' den szava szívderítő. A fik" tartalmához, hangulatához jé* illik Jean Wiener kísérőzenéje A „Horgász a pácban” YveS Robert rendező és Jacques Le' tellier öttetességét dicséri, 3 főszereplő mellé jól választói' ták meg az epizódszereplőiket Aki szereti a csípős franci3 humort, a maró szatírát — éf' demes megtekintenie a Hor gász a pácban című filmet a két óra alatt nem fog una*' kozni, V1IL E gigantikával — e semmi mást nem látó és nem tudó tűz- és vérnarcizmussal, e csak önmagát tudó kizárólagossággal és felnagyító apokaliptikus tekintetnélküliséggel — szemben, micsoda törpékké zsugorodnak a kiszolgáltatottak milliói, és micsoda óriásokká, hősökké magasodnak e mindent-tagadással szemben a tanúskodás, a leleplezés névtelenéinek kis ceruzacsonkjai, fagydidergő kezei, kincses klo- zet-papírjai: a „német halál“ koronatanúi! És milyen senkik, tehetetlenek mégis: a vuag nem veri vissza hangjukat, tanúságukat úgy, hogy az azonnal ható vád — mindenütt, mindenkor és mindenképpen — fellebbezhetetlen ítéletet jelenthessen. Lapozzuk fel újra Noemi Szac-Wajkranc naplóját Karácsony vigíliája van és ezt a varsói gettóban is ünnepük: „Meggyújtják a gyertyákat, a karácsonyfa csillog, a gyertyák égnek. Dicsőség a mennyben Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek! — Joakaratú emberek hol voltatok? Miért nem titeket illetett a szó, miért nem született meg a tett?’* — Karácsony estéjén egy siralomházat jelentő gettóban halálraítélt zsidó nő szájából ilyet hallani: ennél meg- rázóbb sikoly, vád még nem hangzott el a kereszténység, Európa, az emberiség és a kultúra felé. Itt a rezignált könyörgés, a késön eszmélő hiába-sóhaj halálos tudattá keseredett. És ez a felismerés folyamatosan és egyre fokozó- dóan vádol 1933-tól előre és visszafutón. Ady Endre nem ismerhette a hitlerizmust, de már 1901-ben pontosan felvázolta „a középkori lovagok recipéjét“, amely magyarul így hangzott: ,.Ha baj van, itt vannak a zsidók. Az éhséget, a nyomort s mi minden bűnünket uszítsuk csillapítás okából a zsidókra. — Ez a mai veszedelem. így született meg újra. így jósol szörnyű tragédiákat“. És nemcsak a zsidóknak! Julius Fucik börtönnaplójá- nak bevezetőjében azokról írt, akiket elkapott a „német halál“ gépezete: „Itt háttal az életnek, mindenki saját haldoklásának nézője. És nem mindenki támad lel halottaiból.’1 Julius Fucik világgá szabadult: feltámadt — volt életénél élőbbén, — mert tanú volt, tanú lett és tanú maradt. A tanúszerep, a tanúskodni- muszáj a fasizmus-antifasizmus perében perdöntő jelentőségű. Kevés a tanú, kevés a ránkmaradt tanúság — milliók vallomását és palackpostáját nyelte el a vér és falta fel a tűz — de ami megmaradt, az milliók nevében beszél, tanúskodik, vádol és — ítél; Az áldozatok nagy része magára hagyatva, karámba zárt birka módjára várta a halált, de élt bennük valami, de éltette őket egy monomániás vágy: a „német halál“ retteneté. és megmenteni, átmenteni a tanúságot, a dokumentumot: a cáfolhatatlanságot. E helyzetben a ceruzacsonk éltető varázspálca lett, melyen megtört a bestiálitás. Bűvkörben, bűvöletben éltek: világuk — világgá tágult a leírt szó csodájára. A papírdarab a tépést jelentette a sebre, szenvedés enyhítőjét: mert ha le tudom írni, hogy mit szenvedek, akkor megtört felettem a hóhérok hatalma. Ezek a hullajeTöltek pontosan Ismerték a tar'J perdöntő szerepét: a tanúsig' dús égető szomja, mohó tűre*' metlensége perzselőn csap ki ^ naplók minden sorából. Csuk* koronatanú! A tanú sors váj' toztató hite a tanúság lehet" sége nélkül, ezek az embere1, kétszeres halált haltak volffj Ezek a legrettenetesebb halé;' ba alázott emberek világiéiig zó áldozatoknak tudták mag1!' kát, akik a kimondhatatlanig gig lehetetlenített emberélet^ tanúskodnak, hogy ez ilyes!*1 soha többé elő ne fordulhass®^ Ml mást mond Hirosima d11' lékoszlopának felirata: „Ny ,11 godjatok békében! Ez a by, többször nem fog meglsrn® lődni". Ezek a naplók, ezek tanúságok századunk krimi®1 lis dokumentációját jelenti1'. Jaj a világnak, ha nem tub' őket olvasni! A tanúságok lághaszon és világtudatoslr, nélkül elvétik céljukat: a „® met halál“, és minden fai*', mus örökre való elítélését < felszámolását. ..Ti kis és na|, emberek! Aggok és gyerek®^ Ti, mindenki és mindnyáj® j akiket az átkozott fasizrn ^ még nem rontott el, esküdje*®, meg a legyilkolt mártírod n vében, hogy mindent elniob^ tok majd gyermekeiteknek azoknak, akik minderről nc tudtak.’1 Elmondtunk mindéi1. Továbbadtunk mindent? nyan tudnak itt igennel f®'e ni? (Folyta Ljuki Áramszünet lesz hálózat-stépltése miatt 29-én 9-tól 1« óráig a Felszabadulás, Remény, Sagvári E.i Csabai Táltos. Almos, Huba és Géza •áeákban.
