Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

1960. JANUAR 28. NAPLÓ s Ezer bányász nevezett éves versenybe a komlói Kossuth-bányán A komlói bányák kiváló minőségű kokszolható fekete­szénből napomra ötven tonná­val kér többet az ipar, mint a múlt esztendőben. Ez a meg­növekedett igény az üzemek közül Kossuth-bányára ró leg­nagyobb feladatot. Mivel azon­ban a több szén juttatásává azonos fontosságú a gazdasá­gosabb termelés, ennek meg­felelően kezdtek idei munká­jukhoz a bánya műszaki és fi­zikai dolgozói. Egyik legfőbb célkitűzésük 1960-ban a mű szaki színvonal emelése,- ame­lyet többek között milliókat érő gépek üzembehelyezéséyel valósítanak meg. A bányászok látva munkájuk könnyítését is célzó műszaki intézkedések sorozatát, még egyetlen esz­tendőben sem tapasztalt lel­Február első napjaiban megjelenik az MTI képes híradó A Magyar Távirati Iroda a hazai és a külföldi események­ről hetenkint képösszeállítást készít eredeti fényképfelvéte­lekből. A fényképeket — szám­szerűit tízet — ízléses falitáb­lán helyezik el, s minden hét végén újakkal cserélik ki. Az MTI képeshíradó falitáblái február 4-én jelennek meg elő­ször különféle üzemekben, bányaközpontókban, termelő- szövetkezetekben, megyei és városi tanácsokban, valamint postahivatalokban. A képes- híradó segítségével a városok és a falvak lakossága megis- merkedhetik mezőgazdaságunk fejlődésének momentumaival, az üzemek életével, divat-, sport-, és más érdekes esemé­nyekkel és a külföldi képeken hétről hétre figyelemmel kí­sérheti a világpolitikát. kesedéssel kémek és vállal­nak részt a bánya feladatai­nak maradéktalan végrehajtá­sából. A kommunisták kezdemé­nyezésére eddig ezernél több bányász nevezett az év végéig tartó versenybe. A legnehezebb feladatok végzésére elsősorban a Szocialista Munkabrigád cí­mért vetélkedő csapatok vál­lalkoztak. Détári Mihály kom­munista csapatvezető és fiatal munkatársai védnökséget vál­laltak a hazai szénbányászat­ban először alkalmazott öt millió forint értékű széngyalú felett és elhatározták, a' lehe­tő legnagyobb teljesítményt érik majd el véle. Szorgalma­san tanulnak, ugyanis fizikai erejük helyett nagyobb szak­tudásra lesz szükségük az új, nagyteljesítményű szénjövesz- tő gép alkalmazásánál. Kossuth bánya szállítókörletének dol­gozói a nagy csillékkel történő szállítás minden adottságának kihasználását vállalják. A na­pokban kerülnek le a bányába az első, az eddiginél háromszor ta nagyobb űrtartalmú csillék. A csapatok vállalásait a hé­ten tartandó termelési tanács­kozásig összegezik. Ott ismer­tetik majd az üzemek 1960. évi feladatait és az éves ver­seny során kitűzött célokat. A Kossuth-bányai dolgozók esedékes januári tervük 100,4 százalékos teljesítésével, már eddig is bebizonyították, ké­pesek a tavalyinál nagyobb kötelezettségeik teljesítésére. Budapesten ünnepélyesen leleplezték Ady Endre szobrát Ady Endre halálának 41. évfordulója alkalmából szer­dán, a zászlódíszbe öltözött bu­dapesti Liszt Ferenc téren ünnepélyesen leleplezték a költő szobrát. Az impozáns háramméteres bronzszobor, amely Csorba Géza Kossuth- díjas szobrászművész alkotá­sa — leleplezési ünnepségén ott volt Kállai Gyula, a Ma- . gyár Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, továbbá társadalmi, kulturá­lis életünk számos vezető sze­mélyisége. , A Himnusz hangjai után Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Több ezer pár cipő terven felül Szélesedő munkaverseny — Javuló ellenőrzés Tanfolyamok a Szigetvári Cipőgyárban Tavaly a Szigetvári Cipő­gyárban áttértek a kétmüsza- kos termelésre. A munkáslét­szám növekedésével elkerülhe­tetlenné vált a munkaerő­hullámzás is. Meg is látszott ez a gyár termelésén. Nyolc­ezer pár cipővel esett vissza az akkori termelés. Sőt az egész évi eredményre is kiha­tott a nagy létszámnövekedés. Bár az 1959. évi tervüket száz százalék felett teljesítették, de az egy_ órára és egy főre jutó termelés mégis alatta maradt az előírtnak, mert a 0,356 pár helyett csak 0,334 pár cipőt tett 'ki ez a múlt évben. — A pártszervezetnek is nagy gondot okozott ez a le­maradás — mondja Józsa László párttitkár. — Most már szerencsésen túljutottunk a „válságos” időszakon. Még most is van azonban javítani való, ha azt akarjuk, hogy A téli olimpiáról naponta tervez közvetítést a Magyar Televízió Rendkívül gazdag az idei első félévi program A Magyar Televízió műsor­számai közül az egyik legnép­szerűbb a sportesemények közvetítése. Ezen a téren kü­lönösen az elmúlt év hozott nagy fejlődését, amikor is legérdekesebb hazai versenye­ken kívül több kiilfüldi nem zetközi találkozóról is volt már adás. A Magyar Televízió idei első félévi programjáról adott nyilatkozatot az MTI-nek Rad- nai János, a sportosztály veze­tője: — Két külföldi közvetítéssel kezdtük az idei sportműsorun­kat — mondotta, — januárban Prágából jégkorong-mérkőzést és Kitzbüchelből siversenyt lát­hatott közönségünk. Február 4—7. között Garmisch-Parten- kirchenből műkorcsolyázó Eu- rópa-bajmokságról lesz adá sunk. Jelentősnek ígérkezik, hogy február 18. és 28. között tervbe vettük a téli olimpiáról ké*7fnt felvételek közvetítését. Ott leszünk a labdarúgó-baj­nokság megnyitóján, valamint a tavaszi idény jelentősebb mérkőzésein. S természetesen a válogatott találkozókon is. A nemzetközi kapcsolataink ki­szélesítésével lehetőség nyílott arra, hogy egyre több külföldi eseményt is láthasson a Ma­gyar Televízió közönsége Amennyiben az osztrák televí­zió közvetíti, átvesszük a Graz­ban sorrakerülő magyar—oszt­rák olimpiai selejtező mérkő­zést, ugyanígy a brmói cseh­szlovák—magyar olimpiai selejtezőt is. Ott lesz a televízió a magyar— csehszlovák asztalitenisz- és kosárlabda-mérkőzésen, az or­szágos ökölvívó-bajnokságon, a magyar—NDK tornászviada­lon, a jelentősebb atlétikai versenyeken, stb. Külföldről közvetítést tervezünk még a Varsói és prágai nemzetközi atlétikai versenyekről, a lipcsei NDK—szovjet—magyar úszó- vadairól, a csehszlovák szpar- •akiádról, s egy-egy alkalom­mal a Pága—Varsó—Berlin ke­rékpáros béke-versenyről; A helyszíni közvetítéseken kívül természetesen — folytat­ta Radnai János — a televí­zióban egyelőre havonta, majd később sűrűbben lesz olimpiáról szóló előadás, va­sárnap esténként pedig folya­matosan láthatják a nézők a nagysikerű télisportoL az egy főre jutó előírt terme­lési érteket elérjük. Papírlapokat tesz ki az asz­talra és a gyár termelési ada­tait mutatja. — A negyedik negyedévben már jóval felette voltunk az előírtnak — magyarázza —, de a lemaradást mégsem tud­tuk behozni. Mast a pártszer­vezet javaslatára az üzemve­zetőség átszervezést hajt vég­re, amitől lényeges javulást várunk. Töb olyan beosztást megszüntettek a javaslatunk­ra, ahonnan a dolgozókat a termelő munkára lehet átirá­nyítani. Ilyen volt például minden műszakban a tűzőknél a számláló, vagy a szabászok­nál a kontrol. Egy hete, hogy megszüntették és mégsem mutatkozik a termelésijen visz- szaesés vagy minőségromlás, összesen tizenkét főt irányí­tunk így át a közvetlen ter­melésbe. Nagyon rosszul állnak szak­munkásokkal, mert az üzem dolgozóinak csak 23 százaléka szakmunkás. A pártszervezet ezért az üzemvezetőségnek két szakmai tanfolyam szervezését javasolta. Mindkettő február 1-én indul. Az egyiken a gyár régebbi dolgozói megszerezhe­tik a szakmunkás képesítést, a másikán pedig az új dol­gozók tanulhatnak, képezhetik magukat. A munkaversenyben a mi­nőség javítási! és az anyag- takarékosság szerepel célkitű­zésként. A dolgozók kérésére a pártszervezet javasolta a kongresszusi munka verseny folytatását. — A bevált tapasztalatokat hasznosítjuk a munkaverseny megszervezésénél. Minden párttagnak feladatként adjuk, hogy a munkahelyén beszél­gessen az emberekkel a ver­senyről. Főleg az anyagtaka­rékosságnál akarunk ily módon jó eredményt elérni — mondja Józsa elvtárs. — Brigádot is alakítunk, amelyik állandóan figyelemmel kíséri a termelést és egy-egy üzemrész munká­ját is vizsgálja. A tapasztala­tokról beszámolnak a pártve­zetőségnek és mi javaslatot tehetünk az üzemvezetőség­nek a hibák (kiküszöbölésére. Az anyagnormák ellenőrzé­sét maga Józsa elvtárs végzi. Minden hónapban felülvizsgál­ja és tájékoztatja a pártveze­tőséget az anyagfelhasználás gazdaságosságáról. A pártve­zetőség javaslatára már beve­zették, hogy a szabászatba ki­adott anyagokból a koszorú- hulladékot, sem szállítják visz- sza a raktárba, hanem feldol­gozzák. Az anyagnormák ál­landó figyelemmel kísérése is elősegíti majd, hogy több anyagot dolgoznak fel, amit eddig hulladékként kezeltek. A pártszervezet sokat foglal­kozik a cipőgyár termelésének alakulásával. S hogy ez meny­nyire helyes, azt bizonyítja, hogy a tavalyi lemaradásukat sikerült behozni és ma már ott tartanak, hogy a minisz­tériumhoz kell folyamodnia a gyárnak, hogy engedélyezzék terven felül a belföldi keres­kedelem részére több ezer pár cipő legyártását. H. I* BOTLIDOO ÖREGKOR Künn süvít a havat kergető januári szél, de bent Jakab Sándor bácsi szobájában kel­lemes meleg van. Igaz, van is fűtenivalója bőven, a háza mel­lett ölberakott fa erről tanús­kodik a szentlőrinci Úttörő Termelőszövetkezet majorjá­ban. Ülünk szépen a leteritett asztal mellett és beszélgétünk. — Hadd. égjen — pillant a. duruzsoló tűzhelyre Jakab bá­csi — úgyis fáztunk eleget a herceg idejében, mert akkor e*«k jóformán szalmával és kukorieakóróvel fűtöttünk, ttn- nék pedig igán gyönge a para­zsa! ... No de ez 30 évvel ez­előtt volt, moot jé bükkfával tüzelünk. Kell is a meleg, mert a feleségem nemrég jött haza a pécsi kórházból — epekővel operálták szegényt. Igaz, nem került pénzbe, mert az SZTK fizette helyettünk az orvosi ke­zelést, de még így se kívánjuk a betegséget..; Szép értelmesen beszélő öreg ember Jakab bácsi, mint mond­ja, ha fiatal korában nem lett volna cseléd az Eszterházy- hercegnél, hanem módosabb gazda, esetleg tneg képviselő­nek is jelöltette volna magát. De hát.., mostmár... akárhogy is nézzük a dolgot, csak meg­öregedett. — Hány éves Jakab bácsi? ■— Most vagyok a hetvenne- gyedikben, de még most iá megiszom egy hajtásra, télvíz idején a hideg sört! — Úgy látszik, jó az egészéé ge. — Hát nemigen panaszkod hatöm, pedig sok rosszat meg­értem fiatal koromban. — Meg lehet élni abból nyugdíjból, amit a termelőszö­vetkezettől kap? — Meg. Mert nemcsak nyug­díjat kapok, hanem van ház­táji gazdaságom is, állatokkal is foglalkozom, néha-néha eljá- rogatok « tsz-be is segíteni, egyben meglátogatom ilyenkor az ismerősöket is. Tele van a padlásom búzával, árpával, ku­koricával Most vágtam egy 2 mázsa húsz kilós disznót, azt hiszem ketten a feleségemmel nem győzzük elfogyasztani. De majd jönnek az unokák, szere­tik azok a hurkát, kolbászt! Mert van nekem két fiam, és ezeknek is vannak gyerekei, jól esik, ha néha meglátogat­nak. — Szokták segíteni a fiai? — Nincs nekem szükségem segítségre, amíg mozogni tu­dok! Hiszen megvan minde­nünk, ennivalónk, ruhánk és a nyugdíjon felül még havonta 800 forint tejpénzt is kapunk. Ebből aztán szépen megélünk. Igaz-e párom? — Nem cserélnék én senki emberfiával, még volt „gaz­dánkkal« a Karcaggal rém «.( nyomösitja az öreg tsz~nyugdi- jas szavait Jakab néni. Jól érezzük itt magunkat a rend be­hozott régi cselédlakásban. A letűnt életre már valóban csak az egymás mellett sora­kozó szoba-konyhás lakások emlékeztetnek. De csak meg kell nézni ezeket a lakásokat most belülről! Valamikor csak egy-két öreg ágy, asztal, szék árválkodott benne, most már kicsik a szobák az új bútorok­nak. Ezért egyre több új ház emelkedik a falu szélső sorai­ban. Tsz-tagok házai. De Ja­kab bécsi mér nem vállalkozik építkezésre. — Szépen berendeztük a la­kást, van jó meleg, padlás szo­bánk, mi már ezzel megelég­szünk. A gyerekeknek pedig van már lakásuk, még a Pé­csett lakóknak is. — Jakab bécsiek nem kí­vánkoznak a »árosba? — Nem. Mi már csak itt aka­runk élni. Szeretjük a szabad levegőt, a természetet, az álla­tokat, esténként meg elbeszél­getünk a szomszédokkal, hall­gatjuk a rádiót, újságot olva­sunk. Szépen eltelik az időnk, nyugodtan élünk, boldognak érezzük magunkat. Csak egyet sajnálunk: hogy nem most va­gyunk, fiatalok,m Ukrán vendégeink Kedves vendégeink — a magyar—ukrán napok keretében kedden városunkban tartózkodott ukrán kulturális küldött­ség tagjai — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghí­vására a Bartók klubban beszélgettek a város értelmisé­gének képviselőivel. Stimácz Gabriellát, a pécsi színház balett-táncosnőjét balettcipővel ajándékozta meg Galina Kirilina. A. D. Filipenko elvtárs, az Ukrán SZSZK érdemes művésze az ukrán—magyar barátságról mondott nagysikerű besze­det a városi tanács művelődési házában. Galina Kirilina és Alexej Rovaljov balettművészek kettőse Nina Goncsarenko ukrán népdalokat énekelt. Zongorán Jelem Tverszkaja kísérte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents