Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

4 NAPLÓ i960. JANUAR 27. Debré az algériai helyzetről Algériában tovább szervezkednek a zendülök Eisenhower sajtóértekezlete Párizs (MTI), Nyugati hír-| ügynökségek jelentik, hogy Debré miniszterelnök algíri vi 1 lómlátogatásáról hazatérve, kedden a déli órákban másfél- órás megbeszélést folytatott De Gaulle elnökkel. A megbeszélés után Debré nyilatkozott az algíri helyzet­ről. Nyilatkozatét a párizsi rá­dió is közvetítette. Debré elmondotta, hogy be­számolt De Gaulle tábornok­nak; az algiri helyzetről és han­goztatta, hogy „a zendülés már eddig is túlságosan nagy kárt okozott Franciaországnak”. A kormány politikája változatlan A irúnisztemelnök nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a francia kormány „nem tér el ismert algiri politikájától, amely az önrendelkezés elvén nyugszik,“. Ezt a politikát *— folytatta — a köztársasági el­nök világosan kifejtette, a nemzetgyűlés helyesli és _ a nemzet támogatja. „Algéria egyetlen lakosa <— bárki legyen is az — számára sincs más ki­út“ — tette hozzá; Debré sürgette a rend mi­előbbi helyreállítását Algírban és bejelentette, hogy Guillau- mat hadügyminiszterrel együtt jóváhagyta ,fi, rend helyreállí­tására korábban adott utasítá­sokat"i A francia hadseregről szólva a miniszterelnök megismételte azt az ismert álláspontját, amely szerint a hadsereg Al­géria „pacifikálását'’ hajtja végre és hangoztatta paci­fikálás fontos feladatától sem­minek sem szabad, sem a had­sereget, sem a nemzetet eltérí­tenie", Mindenekelőtt helyre kell állítanunk a békét — folytatta Debré, majd hozzátette; sem­mit sem nyerhetünk, sőt min­dent elveszthetünk, ha először is nem állítjuk helyre és nem tartjuk fenn a békét Algériá­ban. MODERN kis- és nagy­estélyi ruhák, új nylon, csipke és tiill menyasszonyi ruhák kölcsönzése. Hagy választék JELMEZKÖLCSÖNZÖ VÁLLALAT Pécs, Rákóczi út M. sz. Telefon: 37-12. 49 | A miniszterelnök — nyilván a „pacifikálási politika alátá­masztására — hangoztatta: „Az egész világ előtt le kell szögez­nünk, hogy Franciaország a szabadságért harcol, és az ösz- szes algériaiaknak biztosítani kívánja akaratuk szabad ki- nyilvánítását“, Debré hangsúlyozta, hogy Franciaország „Algériában kí­ván maradni“ és kijelentette „mindazok a jövőben is fran­ciák maradnak, akik ma fran­ciák ezen a földön és senki sem lesz képes tőlük megvon­ni, vagy akárcsak elvitatni az ő, vagy gyermekeik státusát” A legújabb algiri események­kel kapcsolatban a miniszterel­nök „hazúgsághadjáratról be­szélt“, amely az elmúlt hetek­ben „a francia politika szándé­kainak elferdítésére" töreke­dett és — tette hozzá — „két­ségtelenül ez vezetett a zendü­léshez". A miniszterelnök végül sze­mére vetette az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormányá­nak, hogy nem fogadta el, De Gaulle „nagylelkű" ajánlatát és bejelentette: a kormány minden további várakozás nél­kül ebben az évben meg kíván­ja hívni Párizsba Algéria vá­lasztott képviselőit, hogy velük együtt megállapítsa, a megúj- hodó Algéria megteremtésének elveit“. Párizs habozik Párizs (MTI). Pálfi József, az MTI párizsi tudósítója jelenti: Az algériai Ijelyzet Párizs számára egyre súlyosbodik. Az idő a kormány ellen és a láza­dók javára dolgozik. Nem csak azért, mert valóságos erődít­ményekké építhetik ki algiri barikádjaikat, amelyek mögött óriási mennyiségű fegyvert, lőszert halmozhatnak fel, ha- nem azért is, ment a vasárnapi tűzharc el6Ő riasztó lélektani hatása elmúlt, az ultrák vér­szemet kapnak és a propagan­dájuktól megszédült európaiak iá mind nagyobb tömegekben állnak a lázadók mellé; _ Az ultrák a kisebbségi sors rémségeivel ijesztgetik az. eu­rópai kisiparost, vagy kiske­reskedőt és azt mondják, jaj lesz nekik, ha Algéria függet­len arab állammá válik. Már- pedig — folytatódik az ultrák gondolatmenete — De Gaulle az önrendelkezési jog elismeré­sével ezelőtt nyitotta meg az Utat; A hadsereg magatartása is aggodalommal töltheti el a pá­rizsi kormányt. Szerdán az al­gériai cenzúra ellenére a pá­rizsi esti lapokban napvilág Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat Pécs, Déryné u. 35. ÉPÍTESZ TECHNIKUST felvesz. 13279 Anyagraktárost, anyagköny­velőt, rönktéri fanyagrakó- dókat felveszünk. Pécsi Fa­ipari KTSZ, Pécs, Rózsa Ferenc utca 20/1. 13272 Közeljövőben beinduló cipő­üzemünkbe azonnali belé­pőre felveszünk bőrvágó szakmunkásokat, cipőfelsőrész ragasztókat és cipőfclsőrésztűző nőket. lomlói Helyiipari Szolgáltató Válla­lat, Kossuth L. u. 21. sz. Teléfon: 20-92. sz. 73 FIGYELEMl Tüzelőanyagot, In­góságot, építési anyagot vagy más árat azonnal éa megbízhatóan szállít A 21. SZ. AKOV. Fuvarrendelés: tüzelőanyagok­ra vonatkozóan a n. sz. TU- ZEP-telepen (Dóczl-telep), te­lefon: 38-«, egyéb szállításokra Rózsa Ferenc u. 22. sz. alatt, tel.: 20-30, 17-0*. Bizalommal forduljon a TEFU-hoz. 460 fűj ÉS HASZNÁLT TOLLAT magas áron vásárolnak A MÉH-TELEPRK PÉCS. MOHÁCS, SIKLÓS 790 Az EM 45. sz. All. Építőipa­ri V. Bp. VI., Szív utca 60, kőműves és ácstanulókat vesz fel. Jelentkezhet az a 14—17 életév közötti fiatal, aki a Vili általános Iskolát elvégezte. Teljes ellátás és szállá* biztosítva, sport és kulturális lehetőséggel. Je­lentkezés írásban, vagy sze­mélyesen a fenti cím alatt. Bővebb felvilágosítást a Je­lentkezéskor adunk. 21 Fehér gyerraekhócipő minden számban női hócsizma 120 Ft-os minden szám­ban. Kapható: A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 17. sz. Gu miilázában. Sál­lá! u. 8. sz. 13260 láthattak az első ilyen jelen­tések: Az ejtőernyősök pa­rancsnokai közölték Challe tá­bornokkal, hogy csapataik haj­landóik megvédeni a középüle­teket, de ha fegyverrel kelle­ne bevenniök a barikádokat, ez lelkiismereti válságot okozna. Azt is megírja a Monde és a Framce-Soir, a lázadok állító­lag ígéretet kaptak az ejtőer­nyősöktől, hogy nem fognak lőni. A barikádok köré vont gyűrű kedden délelőtt ismét meglazult és a fegyveresek újra akadálytalanul járhatták ki, s be. Mit tehet a párizsi kormány a rend helyreállítására? Debré miniszterelnök tanács­kozott Ohatanet belügyminisz­terrel, aki az anyaországban tekintélyes rendőri erőkkel rendelkezik, valamint Búron közmunka- és szállításügyi mi­niszterrel, az ő hatáskörébe tartozik a hajózás s a légifor­galom. Rendőröket szállítaná­nak át Franciaországból Algé­riába? — vetik fel a kérdést párizsi piolitikaii megfigyelők. Debré miniszterelnök — a párizsi lap szerint — azzal tér­hetett vissza Aügirfoői, hogy nemcsak pártütő csopx>rtok horfátoaott jellegű erőfitok ta­tásáról van szó, hanem terjedő mozgalomról, amellyel az euró­pai lakosság széles körei ro- ko ns zenveznesk; A hadsereg várakozó áliáapwnton van, a muzulmánok távol tartják ma­gukat az eseményektől: Milyen alapon tudna megalkudni Párizs Algírral? Az ultráik az önrendelkezési jog elismerésének visszavoná­sát követelik, az integráció ünnepélyes proklamálá&át. A kampromiisszum lehetősége — párizsi pxilitlkai megfigyelők szerint — ott kínálkozik, hogy De Gaulle emlékezetes szep­tember 16-1 nyilatkozatában az önrendelkezési jog elisme­résével kapcsolatban három eshetőséget említett. Algéria függetlenségét eleve elvetette. A másik két lehetőségként említette az integrációt, illet­ve — szavaival — a „fran­ciás ítást” és Algériának vala­milyen föderációs formában Franciaországgal való társu­lását. De Gaulle környezete sze­rint a köztársasági elnök a föderációs, megoldás híve és képtelenségnek tartja Algériá­nak francia megyeként Fran­ciaországhoz csatolását. Az ultráknak azonban most eleget tehetne a köztársasági elnök anélkül, hogy vissza kellene vonnia az önrendelkezési jog­ra vonatkozó Ígéretét. Csak el kellene köteleznie magát: min­dent megtesz a végből, hogy az algériaiak az ellenségeskedé­sek után néhány esztendővel esedékes népszavazáson az integrációs megoldást válasz­szák; Franciaország politikai hangulata a vészterhes algériai esemé­nyek miatt rendkívül mozgal­mas, de ez semmiben sem lát­szik meg a francia főváros külső képién. A politikai pártok vezetői szinte szakadatlanul tanács­koznak. Pillanatnyi állásfogla­lásuk így jellemezhető: a szél­sőjobboldal egészében és nyíl­tan az algiri lázadókkal tart, a jobboldali függetlenek párt­jában csak Paul Reynaud és kis csoportja áll továbbra is De Gaulle tábornok mögött. Recseg-ropog az UNR is, hi­szen a hivatalos degaulleista párt képviselőinek túlnyomó többsége az algiri ultrákkal rokonszenvez mindenesetre lelkáiamereti kérdést okoz számukra, hogy Algériát, vagy De Gaullet válasszák. A kereszténydemokrata MRP a köztársasági elnök politiká­ját fogadja el, a radikálisok és a szocialisták is De Gaulle mö­gött sorakoznak fel az algériai, kérdésben. A kisebb baloldali pórtok és a Francia Kommu­nista Párt egyáránt a lázadás letörését, a felelős fasiszták megbüntetését, szervezeteik fel oszlatását követelik és éberség­re hívják fel a francia demok­ratákat, a munkásosztályt, hi­szen az algériai lázadás kihat­hat Franciaországban Is a de­mokratikus szabadságjogokra. Washington (Reuter—AP). Eisenhower elnök keddi sajtó- értekezletén — nyugati jelen­tések szerint — foglalkozott Eden volt angol miniszter- elnök legutóbb (megjelent em­lékirataival. Az elnök elmon­dotta, hogy 1956 októberében két héttel a szuezi-akcló előtt Nagy-Britannia hírzárlatot rendelt el a Washingtonnak szóló hivatalos közleményekre. ö (Eisenhower) és Dulles akkori külügyminiszter min­den erőfeszítést megtett, hogy lebeszélje a briteket, a fran­ciákat és Izraelt Egyiptom megtámadásáról. Hangoztatta Eisenhower, hogy nem akarja kétségbe vonni Eden emléke­zőtehetségének helyességét, de h*-tokában van egyes olyan hangfelvételeknek, amelyek az egyiptomi válság idején Eden- nel folytatott telefonbeszélge­téseiről készültek. Megvannak ezenkívül Dulles feljegyzései Eisenhowerral ez ügyben foly­tatott beszélgetéseiről is. El­mondotta az elnök, hogy an­nak idején Izrael washingtoni nagykövetével is közölte, hogy az Egyesült Államok minden szükséges lépést megtesz az egyiptomi harcok megakadá­lyozására. A sajtóértekezlet további folyamán Elsenhower hangoz­tatta, hogy az Egyesült Álla­mokat aggaszt! áll és megdöb­bentik azok a támadások, amelyek kubai részről ellene elhangzanak. Fidel Castro ku­bai miniszterelnöknek az Egye­sült Államok és ennek veze­tői ellen hangoztatott vádjai felelőtlenek és teljesen alap­talanok — mondotta az el­nök. — Az amerikai nép a legnagyobb rckonszenwel vi­seltetik a kubai nép és ennek érdekei iránt és semmiképp sem ál! szándékában beavat­kozni Kuba belügyeibe. Az elnök egyébként közvet­lenül sajtóértekzelete után nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat a kubai váda­kat „alaptalan képzelgések­nek” minősíti és kijelenti, hogy ezek aligha járulhatnak hozza az Egyesült Államok és Kuba jó kapcsolatainak fenn­maradásához. „Véleményünk szerint a vá­dak teljesen alaptalanok” — mondja végezetül az elnök nyilatkozata. " Eisenhower azzal válaszolt, hogy az amerikaiaknak „sem­mi okuk szégyenkezve lógatni az orrukat, az Egyesült Álla­mok űrkutatási programjának megvalósítása miatt. Az elnök szembehelyezkedett a demok­ratáknak azzal a kongresszus­ban elhangzott állításával, hogy az Egyesült Államok űr­kutatási és rakéta-programját együttesen kell megvalósítani. Kijelentette, hogy ez a két program teljesen különböző és különböző célokat szolgál, tehát külön-külön valósítan­dó meg. Az elnök ezután védelmére kelt Thomas Gates nemzet­védelmi miniszternek, akit a kongresszusi ellenzék részéről bírálat ért, mert „túl kedvező képiét adott a Szovjetunió ra- kétatenmeléséről.” Az elnök egy hozzáintézett kérdésre válaszolva közölte még, hogy az Egyesült Álla­mok külügyminisztériuma so­hasem javasolta a Szaud- Arábiának nyújtott külföldi segély beszüntetését az ame­rikai zsidók rovására elköve­tett állítólagos megkülönböz­tetések miatt; Nehézségek a Ciprusról szóló londoni tárgyalásokon London (M.TI) A Ciprus jö­vőjéről Londonban folyó tár­gyalásokat ismét válság fenye­geti. Anglia törhetetlenül ra­gaszkodik a teljes, állandó és visszavonhatatlan szuvereni­tás megtartásához az összesen 123,5 négyzetkilométer kiter­jedésű két katonai támaszpont felett, s azt a jogot is követeli magának, hogy ezen a terüle­ten kívül is hadgyakorlatokat tarthasson a szigeten. A cip­rusi tárgyalófelek e követelé­sek mögött azt a szándékot gyanítják, hogy Anglia gibral- tári, vagy hongikongi mintájú gyarmatot akar magának n. szigeten megtartani. A Reynolds News szerint Selwyn Lloyd megfenyegette Makarioszt, ha nem fogadja el az angol feltevéseket, akkor a kormány széttépi a Ciprus­nak függetlenséget Ígérő egyes ményt, s a sziget visszasüllyed az 1954, évi gyarmati szolga­ságba, sőt Anglia megvalósítja korábbi fenyegetését a sziget három részre osztása tekinte­tében. (Ctnétotf fasizmus 'zefrq/zákQZ > Oberländer-ügy kapcsán és védelmében, a kommunista párt három év előtti betiltásá­hoz hasonlóan, most a Német Náci-üldözöttek Szervezetet fenyegeti betiltással! Az anti- t'asizmus az antifasiszták ma Nyugat-Németországban újra az elsőszámú ellenséget jelen­tik és logikusan: elsősorban csak ők — a tegnapi tanúk éi áldozatok — realizálhatják kö­vetkezetesen a háború és at atomhalál vétóját. A fasizmus nem tűr gátlást: a fasizmus 3 megtestesült tekintetnélküli'’ ség és kizárólagosság. Törvé­nyén kívüli, erkölcsön kívüli; Emberen kívüli, és ezért értel­men kívüli, emlékezeten kívü­li. Vonatkozás nélküli. A notórius bűnöző egyetlen kiutat ismer: tagadni, tagadd váltig, körömszakadtáig, a vég­sőkig. A fasizmus: állam- ra sonná emelt kriminalitás emberséggel, az emberiesség1’ szemben. Ez a bűnügyi moz­galom csak hullákkal szeg^ lyezhetl és rakhatja ki az ü* ját. És ma ez a kriminalitá- , erre a mindenki által megc* és tudott tényre egyszerűé1; nem emlékszik, és ha egy-eS? személy, a világ reflektorát kényszerül. akkor a vád'0; tagad, csodálkozik — és felh9' borodik. A nürnbergi per vádlottig is a csodálkozó ártatlant ták: utóvégre háború volt, s1’1' minden meg van engedve,^ Ezért mondhatta vádbeszeü ben Justice Jackson, az a111 rikal főügyész: „Nem hatom, hogy a vádlottak tér1;, leg meg vannak leove, létezik velük szemben oVf./ valami, olvan, amit törvény1" nevezünk,’1 (Folytatjukä Vh Leon Weliczker tanúsága szerint az árkokat, máglyahe­lyeket, tömegsírokat — amikor a speciális „csontbrigádok“ és „hamúbrigódok" nyomán már csak a legfinomabb 'hamú ma­radt — újra átássák, betemetik és boronálják, a boronát per­sze emberek húzzák: a halál­brigád tagjai. A planírozott talajt utána bevetik fűmaggal, „úgyhogy néhány hét múlva ez a terület benőtt fűvel, hogy senki emberfia még csak nem is sejthette, micsoda borzal­mak játszódtak le ezen a he­lyen“. Ha egy-egy hamvasztási akció végétért, és az ellenőrző osztag a legkisebb nyomot ta­lálta, „akárcsak egy hajszálat, vagy papírdarabkát a földön, vagy földben, akkor az egész brigád huszonötöt kapott bika- csökkel, és ez többet jelentett, mint 110 magajka-ütés." De miköze mindehhez Ober- lündemek? A „Halálbrigád“ Itt és most a tetem nézés alanya és tárgya: „Oberláder a tetem- rehívés színhelyére kényszerül! Lwowról van szó. Itt kizárólag iwowi halottakról van szó: a „német halál" kétéves szomo­rú aratásáról, és köztük a „fü­lemülék" munkájának — a „Halálbrigád“ által véglegesen likvidálásra, nyomeltümetésre feltárt — eredményéről. De mi bizonyítja? Az annödacumáli felületes, slendrián munkai Akkor 1941-ben „a bevonulás boldogító érzetében“ még nem volt meg a precíz, pontos né­met gyakorlat: a halottakat ru­háikban és ruháikban szemé­lyi tárgyaikkal és irataikkal együtt földelték el. A bizonyí­ték Leon Weliczker naplójában olvasható: „Egy megadott he­lyen elkezdtünk ásni és ne­gyedóra múlva hullákra buk­kantunk. Azonnal láttuk, hogy itt prominens személyekről van szó. Ruházatuk a legdrá­gább anyagból készülhetett. Noha a ruhák foszladoztak, a jó minőséget rögtön meg lehe­tett ismerni. Alig emeltük ki az első hullákat, máris két aranyórát találtunk és arany Wattermann töltőtollakat... Az éjjeli váltós másnap szabadna­pos volt, a hullákat a többiek vitték a máglyára. A hulla- schichtolók kiváncsiak lévén, kik ezek az előkelő urak, ki­húzták zsebeikből a papírokat, és így kisült, hogy a halottak Prof. Bartel, Dr. Ostrowski, Prof. Stózck voltak: összesen 38 személy.“ A gyilkosok mindig elcsúsz­nak egy narancshéjon. A ha­lottak felkelnek és jelentkez­nek. A Iwowi fülemüle kró­nika 38 elhurcolt és agyonlőtt egyetemi tanárról tud. Leon Weliczker brigádja egy külön tömegsírban megtalálta őket: 38-an voltak. A szám pontosan egyezik. Minden egyezik. Ellen őrzésképp felütöttem a nürn­bergi per kis, kétkötetes adat­gyűjteményét (az egész anyag egy 42 kötetes monstrum) és itt a 2. kötet 374. lapján olva­som a Janowsky-láger hóhé­rainak a nevét: Heine, Müller, Blum. A lágerparancsnok ne­ve: Willhaus. Leon Weliczker naplójában pontosan ezekkel a nevekkel találkozunk; A bizonyítás megtörtént, a vallomás hitele kétségtelen: a causa-Nachtigall, alias Qber- lánder-ügyben a nyomeltünte­tés nem sikerült. A világ íté­letre vár. És a bírák nemcsak Oberländer felett, de önmaguk felett is fognak ítélkezni. A Iwowi fülemüle-per koro­natanújának — Leon Weljpz- kernek — első idézője és kiadó­ja dr. Filip Friedmann, a new- yorki Columbia-egyctem taná­ra, írta 1944-ben: „Leon We­liczker műve a német háborús bűnők gazdag katalógusát egy ideig kevéssé ismert képpel bővíti: itt a nyomok metodi- kus eltüntetésének és a hulla­égetés egész borzongató ipará­nak technikai módszerével, zsargonjával ismerkedünk meg. E napló dokumentáris értéke felbecsülhetetlen, mind a kortáraak okulására, mind a történelem ítélőszéke számára, mely ítéletet fog mondani az emberiség történetének e leg­nagyobb gonosztette felett". Bonn bíróságai más ítéletre készülnek. Oberlälender kol­légája, a belúgyrra nesztor, m

Next

/
Thumbnails
Contents