Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-16 / 295. szám

»59. DECEMBER 16. NAPLÓ 3 Ha Bissen kihasználnák a lehetőséget A határ nagyobb része itt is már a szövetkezeté Színészek jöttek a faluba. Színészek, Déryné utódjai, tok már nem echos szekéren, toiem Ikaruszon jöttek. A Özlekedési eszköz változott, a zínészek is megbecsült tagjai «ttek a társadalomnak, de a talpad, itt legalábbis Bissén 1 régi maradt. Régi és kicsi, a tocsmában kapott helyet. Fel-, «gördül a függöny, tapsvihar !öszönti a színészeket, akik '•gyenben, társadalmi munká­in jöttek szórakoztatni a bis- *ieket: Nagy Józsát, Daridai äribertet, Paulusz Elemért, Bo- !«tt Kálmánt és Szerencsi Hu- iót. Pereg a műsor, tapstól vörö- kk a tenyerek. Bár látom a tosort, de én most egészen ^ra gondolok. Bissén is vívódnak az embe­rt a multat mindenki látja *>ár, a jelent, a jövőt is Meglátta már a község többsé- de a falu egy része még ''tatkozik önmagával, a nép- '«velőkkel. Egy lelkes kis cső­ért felmérte a község adott­jait és elkészített egy terve­ztet, hogyan alakul a község karászijainak jövedelme, ^ a szövetkezeti utat választ­ok mindannyian. Bissén hatszáz lelket tarta- 'Ok számon. Miért lényeges 127 Majd kiderül. Idén a fa­jban a búza holdankéntd át­lagtermése 8 mázsa volt. Ke- 2®? Kevés bizony, különösen jkkor, amikor a termelőszövet- ;«zetek országos holdankénti átlaga búzából 11 mázsa volt. Jrom mázsa különbözet és ez j holdra kivetítve — ennyi Mt Bissén a búzavetés 1959- N — 846 mázsa búza kiesést [’ént. Emellett 22 hold parlag­fűiét volt a községben, ami ' mázsa holdankénti búzater­mesei számolva újabb 242 Józsát jelentett volna. 1106 'tosa búzával kevesebb ter- ftt, mint amennyi teremhe­ti volna! Pénzben ez azt je- fti, hogy 232 260 forinttal ke­ltebb volt a bisseiek jövedel- '«> mint amennyi lehetett vol- Persze lehet ezt másként * számolni. így is. Ha minden “d föld 3 mázsával többet lfm, akkor ez a többletter- J*8 2.20 mázsás fejadaggal Jnolva 503 felnőtt személy­ek biztosította volna az egész P kenyér- és lisztszükségle­A község határa 1200 hold ífltó. Ezt 69 pár lóval műve­lj A termelőszövetkezet nagy Jfnii gazdálkodásának lehe­ljeit alapul véve, a jelen­ig' gépesítettségi fok mellett ? Pár ló feltétlenül elég. Ezek j1fint 34 pár ló tartása feles­znek bizonyul. Egy pár ló !* tartásának költsége a ta- ftoány értékét és a munká- f költségét is számolva 38 ,6r forintot tesz ki. Ez pedig . f kevesebb, mint 1 214 000 i'bt. Ha ezeket a lovakat i^nák, ennyivel növekedne rrnelőszövetkezet jövedel- egy* év alatt; ^'sse határában igen jó t$r- ó**etes birkalegelók vannak. K hászok szokták bérbe venni 6t a területeket és van ;!i ■ hogy egész éven át itt le­jétnek. Szakemberek véle- ijve szerint a természetes (fiókét és az erdészetnél Leálló legeltetési lehetősége­id figyelembe véve Bissén ntbgy , 4000 juhot lehetne lövedelmezöen eltartani. i» i eSy juh évi gyapjúhozama kiló és ezt 80 forintos Jbkénti áron számoljuk, Jár csak a gyapjú értékesí­tői i 280 000 forint jövedé­ki tehetne szert a termelő- Jbtkezet. Ha a négyezerből ifSer anya, akkor az évi ! bfulat 360 000 forintot tesz d ffg a tejtermelésből is >^egy 60 000 forint bevétel- ámíthatnak. A juhtenyész- tvtohát összesen 1 700 000 fo- hozna a közös konyhá- '■bben persze nincs benne a juhok által termelt trágya, 1 tesen abban az esetben, ha amely szintén értéknövekedést jelent, mert a trágyát talajerő utánpótlásra használhatják. Viziszárnyas-telepet is léte­síthetnének. A község határá­ban a Pretz-malom környé­kén mintegy 1000 liba nevelé­sére van lehetőség. Az ezer kisliba árát, a szükséges ta­karmányköltségeket levonva, a viziszárnyasok, abban az esetben, há elérik a négy ki­lót — 24 forintot fizetnek ér­tük kilónként — 53 200 forint tiszta hasznot hajtanak a ter­melőszövetkezetnek. Bissén azonban igen jók az adottsá­gok a község alsó végén lévő vályogos- és cseligödör kör­nyékén. Itt is mindent leszá­molva, mintegy 20 000 forint tiszta jövedelemre tehetne szert a termelőszövetkezet, Az állattenyésztés nagy jövedelmet biztosít. Ha a termelőszövetkezet március­ban felvásárol 300 darab 30 kilós süldőt és ezt 120 kilós­ként novemberben értékesíti, jelentős bevételhez jut a tag­ság. Jelentős bevételhez, mert az egyedenkénti napi három kiló abraktakarmányt, a rá­fordított munkát levonva, még mindig — 15 forintos áron tiszta jövedelmet hoz ez az üzemág. Előreláthatólag a ter­melőszövetkezeti tagok 20 te­henet visznek a közösbe. Eh­hez még vásárolnak harmin­cat. Ötvein tehén még abban az esetben is, ha csak napi öt literes fejési átlaggal számo­lunk, 110 000 forint hasznot hozhat egy év alatt. Ez csak a tej, de hol van még a trágya értéke! Ha a növénytermelést néz­zük, itt is nagyok a lehető­ségek. A tavalyi 288 hold bú­zát vegyük alapul. Ha ezen a területen elérik a termelőszö­vetkezetek 1959. évi országos átlagát, akkor mindent leszá­molva, 38 000 forint tiszta jö­vedelmet biztosít ez a terület. A kukoricatermésből, amel­lett, hogy biztosítják az állat- tenyésztés szükségletét, még eladásra is juthat mintegy 375 000 forint értékben. Apró­helyesen gazdálkodnak. 1961- ben már létesíthetnek halas­tavat és konyhakertészetet is. Mindkettőhöz adottak a lehe­tőségek. A túlzottan vizenyős réteken érdemes fűzvessző- termeléssel is foglalkozni. Ezek a fűztelepek még nagyobb jöve­delemhez juttathatják a ter­melőszövetkezet tagjait abban az esetben, ha házilag fel is dolgozzák. Ez nemcsak na­gyobb jövedelmet jelent, de azt is jelenti, hogy megoldják a téli foglalkoztatást is. A köz­ség határa igen meghálálná, ha néhány hold csemegeszőlőt is telepítenének, amelynek biztos piaca lenne a .közeli Pécs; Lehetőségeit, óriási lehetőséget Persze ezek a lehetőségek csak akkor érnek valamit, ha ki is használják őket, ha ösz- szefognak a bisseiek és közös erővel növelik a saját maguk jövedelmét és ezzel egyidőben többet adnak az államnak is. Ez a gondolat foglalkoztat­ja a bisseieket is. A többség már meglátta a helyes utat és ezt választotta, egynéhányan azonban még gondolkodnak. Gondolkodnak és ennek bizo­nyára az lesz az eredménye, hogy ők is a többség mellé állnak és közösen nekilátnak a tervek megvalósításához. Szalai János Afrikai többségű parlament Tanganyikában Dares Salam (Reuter). Richard Turnbull, Tanganyika kelet-afrikai gyámsági terület kormányzója üzenetet intézett az ez idő szerint tíz afrikaiból, tíz európaiból és tíz ázsiaiból álló törvényhozó tanácshoz. Az üzenet közli: Nagy Britannia hozzájárult ahhoz, hogy 1960- ban afrikai többségű tanganyi- kai parlament jöjjön létre. A brit javaslat szerint jövő év szeptemberében általános választásokat tartanak Tamga- nyikábam ÖSRÉQI VAROS FAL? A csodát! Egy évek óta befejezésre váró lakóház a Rákóczi úton. Ha még egy kicsit várnak vele, akár márványtáblát is tehetnek mindjárt a homlokzatára, ezzel a felirattal: „Műemlék”, Egy héttel előbb kézbesítik a nyugdíjakat A karácsonyi forgalom za­vartalan lebonyolítása érde­kében a posta a szokásosnál egy héttel előbb már decem­ber 15-én, kedden megkezd­te az esedékes nyugdíjak kézbesítését. Az első napon több mint 70 000 nyugdíj­utalványt hordtak szét a postások. Az elsők között például a MÁV nyugdíjasai kapják meg pénzüket. A következő napokban át­lagosan 100 000 nyugdíjutal- ványt juttatnak el a cím­zettekhez, s így valamennyi — mintegy félmillió — nyug­díjas szombaton vagy leg­később hétfőn megkapja járandóságát. Kevés as újítás a MÁV-nál A Pécsi Igazgatóság újítói és kiváló dolgozói a na­pokban összeültek, hogy meg­beszéljék az újító mozgalom eredményeit, az újítás terüle­tén mutatkozó lemaradást, az újító mozgalom kibontakozá­sának lehetőségeit. A MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak dolgozói az 1959-es gazda­sági évben eddig még soha nem látott eredményeket ér­tek el. A hatalmas árutöbblet, amit elszállítottak mutatja, hogy a vasutas dolgozók lel­kiismeretesen végezték munká­jukat. Ezekben az eredmé­nyekben az újítók, ésszerűsí­tek, a kiváló dolgozók munká­ja is megmutatkozott. Az újí­tás, a munka jobb megszer­vezése szívügye volt a dolgo­zók nagyobb részének. Ahol a műszaki berendezések, nem álltak a vasutasok segítségére, ott a dolgozók leleményessége segítette át őket a nehézsége­ken. így lehetett csak elérni, hogy a vonóerő gazdaságosabb kihasználása érdekében a te­hervonatok átlagos terhelését 635 tonnáról 678 tonnára, a kocsikihasználást 15,95 tonná­ról 16,24 tonnára emelték. A szén megtakarításánál a MÁV Pécsi Igazgatóságának dolgo­kat, ték. 9000 tonnával megemel­Nemcsak a termelésben, a gazdasági munkában, hanem az újítások terén is születtek sikerek. A múlt évihez viszo­nyítva, amikor is 217 000 fo­rint megtakarítás volt ebben az évben 248 000 forint kiadás­tól mentesítették a népgazda­ságot. Ez az eredmény azon­ban egy olyan apparátushoz vi­szonyítva, mint a MÁV Pécsi Igazgatósága nagyon kevés — hangsúlyozta az újítási érte­kezleten Tóti) igazgató. Pécs városában és a megyében sok olyan üzem és gyár van, ahol túlszárnyalták a MÁV Igazga­tóság újítási eredményeit Ha a kongresszus célkitűzéseit va­lóra akarják váltani — állapí­tották meg az értekezlet részt­vevői — akkor növelni keli a termelékenységet, melynek egyik legjobb módja az újító mozgalom széleskörű kibonta­koztatása. Az IljltaS területén szá­mos hiányosság akadályozza a munkát Létrehoztak ugyan az ügyvitel gyors, bürokrácia­mentes ellátása érdekében szá- mo$ társadalmi ellenőrző bi­zottságot, mégis az újítási hát. zói a 24 000 tonnás vállalásu- ralékok száma nem csökkent, „Várható időjárás ma estig.«" t. w.yvw. magból is ki lehet hozni már az első évben 90 000 forintot. Igen alkalmas területek van-< nak itt a cukorrépa termeié- < sére is. Ha például 100 hold< cukorrépát vetnének, ez nem­csak a vetésforgó helyes ala- , kulása szempontjából lenne jó, * hanem az összes ráfordítást \ levonva, 300 000 forint tiszta* jövedelemhez juttatná a tag- \ ságot is. Húsz holdon burgo- * nyát is lehetne termelni. En­nek a húsz holdnak a bevéte­le 100 000 forint. Kenderter- J meléshez is van alkalmas* hely. A kender termelése igen | kifizetődő. Tíz hold kender <X 150 000 forint tiszta jovedel-» met biztosíthatna a tagoknak. <■ Ha ezeket a számokat össze- Is adjuk, akkor kiderül, a bissei termelőszövetkezet évi jőve-1 del me közel 5 millió forint <í lehetne. Ha a termelőszövet- < kezeiben 150 tagot vészünk! alapul, akkor egy személyre ma dnem 34 000 torint évi jővedelem juL Természetesen ez az összeg annak megfelelően változik, hogy a munkából ki, milyen mértékben veszi ki a részét. Nyilván, akinek több lesz a munkaegysége az átlagosnál, annak az évi jövedelme is több lesz. Ezzel a vázlatosan összeállí­tott tervvel azonban még nem merültek ki a bissei lehetősé­gek. A termelőszövetkezeté lehet a szeszfőzde, a daráló, a tejcsarnok és a gyógynövény­begyűjtés joga is. Ezek is nagy jövedelmet biztosíthatnak. Gondoljunk csak arra a bissei családra, aki 20 000 forint után fizeti a jövedelemadót; ponto­san azért, mert gyógynövény­gyűjtéssel foglalkozik. Az ál­lattenyésztés, a növényter­mesztés jövedelmi forrásait is lehet még bővíteni, természe­A szélitó műszer haträn kiloroé teres szélsebességet mutat. (Tot«: Értei A prognózis bortpofutt' té- épület és teljesen korszerű. Jnyezőkből tevődik össze. Ben- Jobbról egy torony tetején >ne van az is, amit a Mecseki üvegbalkon van és benne mú­' Misina tetői meteorológiai .ál-... domás naponta 16 jelentésében [/elküld a „központba“. ! Mert a budapesti „központ“ [arra is kíváncsi, hogy milyen (idő van a Mecsek tövében7 > Kilencverikilenc időjárási tí- (ptzs van és a típusóknak meg­felelően adja meg a Misina \tetöi az itteni időt. Közli a >felhőzetet, szélirányt, szélse­bességet, látástavolságot, lég­nyomást és hőmérsékletet. , Mindezt akkor tudtam meg, ['amikor a minap fent jártam ■a meteorológiai állomáson, Vj szerek. Ma még csak a szél sebességét, irányát mérik itt, de hamarosan megérkezik a többi műszer is. — Mennyi most « szélsebes­ség? Szentwányi Miklós meteo­rológus odahajol a műszerhez és onnan olvassa. — Óránként hatvan kilomé­ter, de nyolcvan kilométeres sebességű széllökések is van­nak. Ezt különösen akkor érez­zük, amikor kimászunk a to­rony szabad baXktmsra, Ka­paszkodni kell a korlátba, mert a hatvan kilométer — amit a gépkocsiban nem is igen érez az ember — itt a Misina tetőn és szélsebesség­ben igen nagy erőt képvisel. Érdekes műszerek vannak a tetőn. Egy üveggömb a napener­giát méri. Egy másik üveg­gömb, amely tulajdonképpen egy körkörös lencse összegyűj­ti a nap sugarait és a fókusz ívén elhelyezett papírt kiégeti ha süt a nap. így a papírlap­ról leolvasható, hogy a nap melyik órájában volt napsütés. Míg leérünk a toronyból megtudjuk, hogy naponta ti- zenhatszor kell jelentést adni a mecseki időjárási viszonyok­ról és bizony hajnali fél négy­kor már talpon van a meteo­rológus és csak tíz óra után feüdhet le. Az állomás ma még csak ki­sebb feladatokat old meg, de szó van róla, hogy a Dél-Du- nántúl prognózisában nagy szerepet játszik majd. Külön­ben az országban harminc ha­sonló állomás működik és ezek között is egyik legszebb, leg­tartalmasabb lesz a ■ mecseki. Az állomás műszereinek má­sik része az észlelő kertben van. Itt ráérik a hőmérsék­letet, a csapadékot. Valóban kert, körülkerítve és fehér, zsalugáteres házikókkal, ab­ban vannak a műszerek. Aztán sietve búcsúzunk, mert a torony tetején egyre gyorsabban pörög a szélsebes ségmérő és a rádió biztosan bemondta már: Elénk, egyre erősödő északi, észak-nyugati szél... (GAhDOKTD hanem 42 százalékkal emel-, kedett. Különösen kiemelkedik a visszamaradt újítások terén Pécs, Kaposvár pályafenntar­tási főnöksége, a dombóvári építési főnökség, valamint pécs—dombóvár—nagykanizsai fűtőházak. Az újító hónap si­kertelenségét bizonyítja, hogy egy-két szolgálati hely kivéte­lével nem vettek aktívan részt benne. így a kívánt eredményt sem hozta meg. A termelési tanácskozásokon kevés szolgá­lati helyen foglalkoztak az újító mozgalom jelentőségével. A sztálinvárosi, bátaszéki, ka­posvári fűtőházaknál például, valamint a dombóvári szertár­nál és állomáson, meg sem említették az újításokat a ter­melési tanácskozások alkalmá­val. Mindezek a politikai mun­ka hiányosságait is tükrözik. Rendeletekkel nem lehet az újítási mozgalomban eredmé­nyeket elérni — csak jó, meg­győző, politikai felvilágosító munkával. A szakmai és poli­tikai munka mellett lehető­séget kell teremteni egy olyan légkör kialakítására, melyben érdem és dicsőség övezi az újí­tók tevékenységét A résztvevők közöl sokan rámutattak azokra az okókra, melyek véleményünk szerint gátdíják az újító mozgalom ki­bontakozását Többen szóvá »tették, a csekély díjazást az ’újításokért. Balogh Lajos nagykanizsai pályafenntartási főnök hangot adott annali a véleményének, miszerint a vasúton nem az a probléma, hogy az újítást hogyan lehet elfogadni, hanem hogyan le­het elutasítani. Kétségtelen hiba az is, hogy még ma sincs újítási műhely és a kikísérle­tezésre még csak van hitel, de a kivitelezésre már annál ke­vésbé. Más felszólalók hangoz­tatták, hogy sok újítást el­utasítanak, pedig később töb­bet közülük bevezetnek. Java­solták a jelenlévők egy jól felszerelt újítási műhely fel­állítását. A csekély díjazásra példának említettöt fel, hogy a barcsi fútőházban az egyik vasutas dolgozó a 376. sorszá­mú gépén ólom ön tét; helyett már három éve aluminium tömítést alkalmaz, újításáért mégiscsak 100 forint díjazás­ban részesült. A kaposvári fűtőháztól megemlítették, hogy a lamella csiszológép helyett egy selejtes esztergapadra vol­na szükségük. A KPM elfo­gadta az újítást, ígéretet tett egy selejtes esztergapad be­szerzésére, de ez mind máig csak igérét maradt. így a la­mellákat továbbra is Szentes­re küldik csiszolás végett, ami megnehezíti a 7—8000 forintos megtakarítás teljesítését. A MÁV pécsi Igazgató­ságának újítói és kiváló dol­gozói még számos példával támasztották alá véleményü­ket: az újító mozgalmat a vas­útnál is jobban fel kellene ka­rolni, biztosítani széleskörű kiterjesztését. Az újító érte­kezlet végeredményében siker­rel zárult, a felvetett hiányos­ságokra minden bizonnyal megtalálják majd a megoldási.

Next

/
Thumbnails
Contents