Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-16 / 295. szám

2 N A P I Ó 1959. DECEMBER 19. 9 nemzetközi féaytépliiállítés anyagából TOKAJ HEGYALJA MÁTRAAUA bársonyososásiAr SOMLÓ Szolnok ßadk-, 4Cojdá£y.-ka.n%v&Lsany. A zenekari hangversenyek toriban értékes, szép műsor és művészileg színvonalas tel­jesítmény jellemezte a decem­ber 14-én tartott negyedik bérleti estet, mely alkalom­mal az ének- és zenekart An­tal György vezényelte. A műsor első felében Bach- művek szerepeltek. Elsősorban meg kell dicsérnünk és ki kall emelnünk Antal György stí­lusos művészi elképzeléseit és megoldásait az előadott ba­rokk müvekkel kapcsolatban. A nagy-vonalban megrajzolt témák mindig egységes fraze­ológiával és dinamikával je- lente’keztek. A Harmadik Brandenburgi Verseny lüktető muzsika-ára­dása szép vonóshangzással pá­rosult. (Bár a ritmikus lükte­tésbe becsúsztak egyenetlen­ségek is.) Nem ártott volna a dinamikai és tematikus ellen­tétek élesebb szembeállitása, így bizonyos magasabb izzás hiányzott. Az első rész egyik csúcs­pontja a d-moll, két hegedűre irt verseny előadása volt. Graef Tildy, hangversenyéle- tünknek hosszú évék óta egyik legkiemelkedőbb. művészi egyénisége, és Komlós Péter gyönyörűen egybeforrt muzsi­kálásai emelték ki és hozták életre a legcsodálatosabb Bachi szépségeket» Felejthetetlenül szép és tökéletes volt a má­sodik tétel élő lírája. A zene­kar ugyancsak pompás stílusos kísérettel segítette elő a mű­vészi hatást. A 207/a (kantáta egyszerű, meleg dallamaival szép kama­ramuzsikálás volt. A kőrus- részek masszív hangtömegei fogták közre a Cser Timea, Kabdebó Mária és Marczis Demeter által emberi lírával előadott szólórészeket. A Liszt Ferenc kórus pompás tömör­séggel és hajlékony szólam­vezetéssel énékelt. Laky György a continuo kíséret nem kis feladatát hibátlan tö­kéletességgel oldotta meg. A hangverseny második ré szében Kodály Marosszéki tán­cok c. műve erős lendülettel, szép zenekari hangzásban, de kisebb feszültséggel szólalt meg. — Külön meg kell említenünk a fúvósok tiszta, egyenletes hangvételét. Az est fénypontja a Psalmus Hunga- ricusnak, a művészi igazság minden szépségét megcsillog­tató, pompás, lélekbe hatoló előadása volt. Antal György minden a műben rejlő mély­séget, melegséget, tragikumot a legteljesebb valóságra vál­tott. Hibátlan együttérzéssel énékelt, muzsikáit mindenkit Az elmúlt idők keserves fáj­dalma halk, de diadalmas re­ménységet sugározva, ma már nem sötét, hanem az emléke­zés világosabb tónusú fényé­vel világított lelkűnkbe. Enek- és zenekar, egyaránt tökéletes átéltséggeI tolmácsolta a mü­vet: meggyőzően művészi elő­adás volt. A tenor szólót ének­lő Bartha Alfonz teljesítmé­nye minden dicséretet meg­érdemlőén nagyszerű volt. Az alapjában lírai alaptónusú, lá­gyan hajlékony hang a legtel­jesebb drámai akcentussal is érvényesült: ez, továbbá a mu­zsika őszinte átéltsége minden előadó részéről izzó művészi feszültséget tudott teremteni. Hosszantartó, lelkes taps ün­nepelte Antal György karmes­tert és a szép est összes többi előadó művészeit. hm "zségben tart előadást a népfront Termesszünk több burgonyát! Baranyában kevés a burgo­nya. Vannak falvak, ahol csak imitt-amott lát krumpli­földet az ember. Ezért kér­deztük kíváncsian Baracs Tó- zsef elvtárstól, a megyei ta­nács főagronómusától, hogy voltaképpen mennyi burgo­nyát is termesztünk a me­gyében? — Jóval többet, mint a fel- szabadulás előtt, — mondot- ta Baracs elvtárs. — Akkor az volt a vélemény, hogy me­gyénk földje kevésbé alkal­mas a krumpli termesztés re. Az Ilyen nézeteket rendsze­rint az alacsony — mindösz- sze 44 mázsás — átlagtermés­sel „bizonyították“» — Az idén 13 200 hold föl­dön termeltünk burgonyát — folytatta Baracs elvtárs. — Az átlagtermés már évek óta 56 mázsa, de a lánycsóki Csillag Tsz-ben, a lovászhe- tényl tsz-ben és még több termelőszövetkezetünkben túlhaladták a száz mázsát is. Ám maradjunk csak a 66 má­zsánál: ez is másfélszerese a felszabadulás előtti hozam­nak! A 13 ezer holdon ez 2900 vagonnal több burgonyát, pénzértékben számítva pedig mintegy 3 és félmillió forint pluszt jelent. Azt hiszem, ez minden szónál ékesebben bi­zonyítja, hogy megyénkben' igenis lehet burgonyát ter- termelni. Annak, hogy a fel- szabadulás előtt olyan kevés volt a hozam, az volt az oka, hogy leromlott krumplifajtá­kat vetettek, csak virágzás után kezdték töltögetni, és így tovább. Ma, amikor e hi­bák egy részét már kiküszö­böltük, a burgonya nem fizet rosszuk — A 13 ezer hold nem elé­gít! ki a megye szükségletét — folytatta a megyei tanács A megyének 280 községében i.aokrétü és szerteágazó kultu­rális tevékenységet fejtenek ki a népfront-bizottságok, Az elmúlt évben — sajnos — még hatvan olyan község volt, ahol egyáltalán nem folyt semmilyen ismeretterjesztő munka. A Hazafias Népfront megyei bizottsága arra töreke­dett, hogy ebben az «évben főként ezekben a községekben érjenek el kezdeti eredmé­nyeket. November 15-én 114 község­ben indult be egy 9 előadás­ból álló előadássorozat, amely­nek hármas jellege van: isme­retterjesztés, általános politi­kai oktatás és szakmai nevelés Az elmúlt években a tanácsi alkalmazottak részére és a népfront-bizottsági tagok ré­szére külön tartottak előadás- sorozatokat. Az idén ezeket összevonták. December 11-én egy statisz­tikai számítást végeztek, érde­mes megnézni, mit mutatnak a számok. December 11-ig 106 községben indult be az isme­retterjesztés. A 106 községben 155 előadást tartottak, amelyet 8167 fő hallgatott. Az előadá­sok témái is igen sokrétűek. Foglalkoznak az ifjúság neve­lésének problémáival, a szö­vetkezeti parasztság helyzeté­vel, megváltozott, új életével, a népek közötti barátság je­lentőségével, az ötéves terv irányelveivel. Csodák a tudo­mányban, a vallás keletkezése és marxista értékelése, a vi­lágűr meghódítása ,a szocia­lista ember jellemvonásai — mind olyan problémák, ame­lyekkel lépten-nyomon talál­kozik ma már a falusi ember m. , Szép elgondolásaink vannak a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésére is. Király- egyházáról például elviszik majd látogatóba az egyéni pa­rasztokat a rózsafai termelő- szövetkezetbe. hogy a saját szemükkel meggyőződhessenek a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről és eddigi szép ered­ményeiről. Az ország több részében nagy sikerük volt már eddig is a népfront-napoknak és nép- (Éwwt-esteknek. A Népfront megyei bizottsága a jövő évben szeretné ezt Ba­ranya .megyében is megoldani és szélesebb társadalmi körök­ben is propagálni, szervezni. Mágocson már tartottak ilyen népfront-estet, amely igen jól sikerült. ,. , Tanácstagi fogadóórák in. KERÜLET« December 17-én délután 6 őrekor: Kaszti Imre, Tóth Ferencné, Végh László a Petőfi utcai általános is­kolában. Baka János, Steinmetz kapitány tér 7. szám alatt, Studer Györgyéé Lotz Károly u. 50. szám alatt. dr. Unka László Szigeti u. 44. sz. alatt, Sáfrány János a ni. kerületi tanácson. December lt-án délután S órakor: Rostás Antal Ui-Mecsekalja 17. ép. I. e. 1. helyiségében. Bakonyvárl Attila a Szigeti úti általános Isko­lában, főagronómusa. — Legalább 4—5 százalékkal több burgo­nyát kellene termelnünk jö­vőre. Mindenképpen megéri, mert a krumpli egyike a leg­jobban kifizetődő növényter­mesztési ágaknak, mert ha csak 66 mázsás átlaggal szá­molunk, az is 7000—8000 fo­rint bruttó jövedelem, ezt a 66 mázsát pedig — mint a példák bizonyítják — jelen­tősen túl lehet szárnyalni. A nagyüzemi gazdálkodás elő­rehaladásával nem is marad­hatunk meg a 66 mázsánál. Baracs elvtárs felhívta a tsz-ek figyelmét arra, hogy jövőre már nem lesz ingye­nes a kolorádóbogár elleni védelem. A tsz-ek tehát ak­kor tesznek jól, ha a védeke­zés költségeire is számítanak. Kiszámították, hogy az idén mintegy 43 millió forint ér­tékű burgonya veszett volna el a megyében, ha nem vé­dekeznek a kártevők pusztí­tása ellen. — A termelőszövetkezete­ket, főként az újakat ezután is ellátjuk minőségi vetőmag­gal — folytatta Baracs elv­társ. •— Ez a krumpli-vetés­területük mintegy 7 százalé­kára lesz elegendő, s lehető­vé teszi azt, hogy a követke­ző években elszaporítsák. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya elsősorban a Kis- várdai Rózsa, Aranyalma, Merkúr, stb. Jól bevált fajtá­kat javasolja továbbtermesz- tésre. A megye! tanács főagronő- musa ezután néhány szakta­náccsal szolgált. Javasolta, hogy a tsz-ek télen vizsgál­ják meg a krumpliprizmát, s ha fagyott, illetve rothadt gumókat látnak, válogassák át a burgonyát. Tavasszal, vetés előtt ismét válogassák ki a krumplit. Az apró gumókat ne vessék el — mint az egyé­ni gazdaságok nagy részében — mert azok többnyire be­tegek. Csak egészséges, zö­mök csírájú gumókat tegyünk a földbe. Befejezésül a primőrburgo­nyáról szólt Baracs elvtárs. Az idén- száz holdon termel­tek a tsz-ek hajtatott krump­lit. Jövőre ez is több lehetne, és nagyon megérné, mert 10 000—20 000 forint bruttó jövedelmet ad holdanként. HÍRRE Antonio Masottl: (Olaszország): Szünetben. Talán egy labdarúgó-mérkőzés, vagy ünnepség szünetében pihen s zenekar. A szünetben nem történik semmi olyan esemény, ami a zenészek, vagy a kisfiú figyelmét le tudná kötni. Hogyan érzékelteti ezt a szerző? A „lábhoz tett” hangszereken kívül a zenészek közöm­bös arckifejezése, mellyel egy-egy jelentéktelen eseményt figyelnek —' mindegyik arc más irányba tekint — továbbá a kisfiú természete8 ásítása, mellyel szintén kifejed a szünet eseménytelenségét. Az élet­ből ellesett, természetes és őszinte pillanatkép a fotográfia eszközeivel kifejezve. Ez a kép legnagyobb érdeme. (EITER ISTVÁN) — A MEGYEI tanács vég­rehajtó bizottsága 1959. de­cember hónapban a könyv­tárak fejlesztésére 110 000 forintot juttatott a költség­vetési megtakarításból. — A MÄZA1 bányaüzem december 15-én délelőtt ~ 10 órakor befejezte 1959. évi ter­vét. 705 a borvidék neve termeld borvidékek A régészeti kutatások során megállapították, hogy a szőlő- művelés közel 6000 éves múlt­ra tekinthet vissza. Hazánk­ban a Dunántúlon, a Balaton- mellék, Mecsek és Mór kör­nyék dombjainak lankás olda­lain mintegy 1800 éwei ez­előtt a rómaiak telepítették az első szőlővesszőket. Az évszá­zadok során a szőlőkultúra hazánkban tovább fejlődött és már a középkorban nagy hír­nevet szerzett a tokaji aszú, a „borok királya”. Napjaink­ban a magyar községek 80 százalékában, mintegy 311000 szőlőt« A magyar bor ma is jelentős exportcikk. Magyarországon kedvező időjárás ég megfelelő művelés mellett 1 kát. hold szőlőterü­letről átlagban 15—17 hl. bor szüretelhető. 1958-ban hazánk­ban 5,3 millió hl. bar termett. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1959 májusá­ban rendeletet adott ki a bor- gazdálkodásról. E rendelet végrehajtásával kapcsolatban november végén a földműve­lésügyi és az élelmezésügyi miniszter meghatározta ha­zánk 14 — a térképünkön fel­A borvidék neve: Alföldi Badacsonyi Balatonmelléki Balatonfüred—Ctjop: Bársonyos—Császári Egri Mátraaljai Mecseki Móri Somlói Soproni Szekszárdi Tokajhegyaljui A borvidék területén szőlő­terület (kát. holdban) 185 000 4 600 2 900 2 200 2 000 6 500 21 000 1900 2 200 700 2 200 2 900 8 600 2MB Dr. Huth Tivadar országgyűlést képviselő december 17-én délután 5 órától 7 óráig fogadóórát tart. A fogadóóra helye: Pécs, urológiát klinika (Munkácsy M. u.) I, em, 2. sz, professzori szobában. — A MEGYE kisipari ter­melőszövetkezetei közül a Szászvári Műszaki KTSZ, a Pécsi Üveges KTSZ, a Sziget­vári Faipari KTSZ, a Pécsi Minőségi Ruházati, valamint a Pécsi Kossuth Cipész KTSZ fejezte be negyedik negyed­éves tervét. — A MOHÁCSI Bútorgyár színjátszói egy műsor kere­tében mutatják be Gáli Ist­ván: Gyilkosok, Csehov: Ház- tűznéző, valamint Jubileum című egyfelvonáisos színdara­bokat. — EGYRE TÖBB dolgozó használja fel takarékosságra a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárt, röviden KST-t. Komlón például ez év végén körülbelül egymillió forintot fizetnek ki a takarékpénztá­rak mintegy 954 résztvevő­nek. A KST-mozgalomba bekapcsolódott dolgozók I960- ban is meg akarják újítani betétjeiket. «gWAU *- HÉTFŐN ESTE tűz volt az Alsó-Balokány u. 61. szám alatt. A lakásban meggyulladt egy heverő — valószínű el' dobott cigarettavég miatt —' és a tűz terjedni kezdett. Mi­re a tűzoltók a helyszínre siettek, a szomszédok segítsé­gével eloltották a tüzet. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETI községek kulturális vezetői részére Pécsett há­romhetes bentlakásos alapít' ványi rendszerű népfőiskolát szervez a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya. — RÉGI KÍVÁNSÁGA volt a csibeneveléssel foglalkozó lakosságnak, hogy ivarsze- rinti elkülönítéssel is Imp- hassanak naposcsibét. Ugyan­is aki húsra nevel, az kakast »tsz, aki tojást akar, az csi­bét kér. Most a vállalat elé­get tesz a kívánságnál és januártól már ivarszerinti el­különítéssel kaphatnak a vá* sárlók napotembál, -J

Next

/
Thumbnails
Contents