Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-13 / 293. szám
2 N APLÖ 1959. DECEMBER IS. —ftosztonyi Jánost Az ötödik parancsolat Hamvai, Szabó, Somló Igen helyes és dicséretre méltó a Pécsi Nemzeti Színháznak az az immár hagyománnyá fejlődő törekvése, hogy minél több új, mai tárgyú darabot mutat be. A dolog lényedéből következik, hogy egy-egy ilyen vállalko^ zás nem minden esetben gyü- mölcsözteti kellően a ráfordított gondot, munkát és törődést. Üttörő kísérletek nélkül azonban semmi, a magyar színház ügye sem fejlődhet megfelelően; a - bátor kezdeményezések színessé, változatossá, vonzóvá teszik színházaink munkáját, nagyszerű élményt nyújtanak színésznek, rendezőnek, nézőnek egyaránt. A minap bemutatott új Gosztonyl-darab műsorra tűzésével mindezek alapján Igen szép és felelősségteljes feladatra vállalkozott a pécsi színház kollektívája és már itt az elején megállapíthatjuk, hogy amit a színháztól, a rendezéstől, a színészektől vártunk, azt magas színvonalon meg is kaptuk. . Maga a tragédia Oösztönyi felfelé ívelő pályájának újabb jelentős, — ha nem Is új szakaszt nyitó —■ állomása. Gosz- tonyi János sokat ígérő tehetségét régóta ismeri és értékelj a pécsi közönség. A Kolumbus és Rembrandt életéről írt drámája után fokozott érdeklődéssel vártuk a mostanit, már csak azért is, mert a történelmi drámák írójától, mindig érdeklődéssel és jogos örömmel fogadjuk, ha művében a mával, a mai élettel, a a ma embere problémáival foglalkozik. Az ötödik parancsolat pedig ízi-vérig mai témájú darab, és ezt még akkor is örömmel nyugtázzuk, ha a cselekmény színhelye pár ezer kilométerrel^ odébb, egy amerikai városban játszódik le. Ez a ha egyáltalán nem azért került a mondatba, mintha bednünket nem érdekelne éppen az amerikai kisemberek élete, —* mégcsak zárójelben sem igyekszünk megjegy&ni, hogy szívesen fogadnánk Go6Zto- nyl Jánostól mai magyar témájú darabot tó, -- hisz talán a színpadon lehet leginkább megértetni az adott nézőközönséggel, hogy a játék róluk, nekik tó Szól. Azt azonban úgy hisszük, jogosan kérhetjük számon a szerzőtől, hogy miért nem a saját, — tehát a mai, magyar szocialista realista író — szemszögéből, miért hősei — az amerikai kispolgárok — i szemüvegén keresztül mutatja be Amerika Igazi arcát, Illetőleg az ottani élet egy tragikus mozzanatát. A darab mondanivalója így eléggé leszűkül szereplőinek tragikus, de mégiscsak anarchista ízű és semmiképpen sem menthe- tő lázongásává az írott törvények . ellen. Bátran és több- • nyire következetes nyíltsággal mondatja ki ugyan a szerző a* amerikai életforma bírálatát; ahol az ember az embernek farkasa, ahol az erőszak hovatovább zsebrevágja a szellemet, ahol álszent törvények megvesztegetett bírák és rendőrök védik a ragadozók álerkölcsét, ahol a pénzért folyó hajsza minden szépet, szentet, folyamattá alaceonytt, A Pécsi Nemzeti Színház ősbemutatójárói sántítanak. A Hamlet Májában oly erőtlenül ható kés- monológ, avagy az elhagyott szerető fájdalmát szenvedő Katty és John párbeszéde, maga a bosszú „beszennyezése” azzal, hogy az eszmei, lélektani síkról a biztosítási csalás egzisztenciális problémájává szürkül — és sok más mozzanat tó azt mutatja, hogy ha érdekes és sok tekintetben bravúros tett is volt a Hamlet komplexum átültetése, a forma egyben korlátokat állított a szerző elé. Bármennyire tó jó ismerője, sőt mestere a színpadnak, ezeken a korlátokon Gosztonyi János se tudott keresztül törni, A szerző mindezek ellenére sok tekintetben szerencsésen élt az analógia adta előnyös lehetőségekkel és figurái megformálásában bőségesen merített a klasszikus tragédia tapasztalataiból anélkül, hogy a legkisebb mértékben is csökkentené azok eredetiségét. John például emlékeztet Hamletra, de ha szabad így mondanunk, némileg feledteti a Hamletet, éppen azzal, hogy tipikus Képviselője a kátyúba jutott amerikai kispolgári élet tévelygő, ábrándozó és talaját elvesztett emberének. És ilyen Ronald tó, az önző, erőszakos, mindent magának akaró rabló-típus megtestesítője, aki azonban éppúgy rabja és nem alakítója -a könyörtelen nyugati világnak, mint a többiek. Jól megformált szerepek, ízes, szép irodalmi nyelvezet, ötletes, pergő cselekmény, —- ezek mind olyan erényei Gosztonyi János darabjának, amelyek izmos tehetségének, magas színtű mesterségbeli tudásának újabb meggyőző bizonyítékát jelentik. A szereplők «zöi vétség kívül Fülöp Ziigmond játékát kell elsősorban kiemelnünk. Szerepről-szerepre fejlődik ez a nagykópességű fiatal színészünk, és nem túlozunk, ha azt mondjuk, bogy John-t alakítva az egész év egyik legszebb, legemlékezetesebb színészi teljesítményét nyújtotta. Somló Ferenc az előadás másik nagy erőssége, - annyira hiteles volt, mintha valamelyik amerikai filmből vagy képeslapból lépett volna ki a feltörekvő, szorgalmas, erénye« kisember szerepében, Felesége — szerepében Ham- vay Lucy i“pn meggyőző alakítást nyújtott — nem Játszott, élt a színpadon és ez igen komoly teljesítmény. Szabó Oltó olyan volt, amilyennek elképzeltük: sokszínű, dinamikus, ellenállhatatlan. Együtl fejlődött és nőtt szerepével, hogy a második részben rlt-' kán tapasztalt szuggesztlvltás*- de kérdésfelvetésén, a vádló szavakon túl semmiféle elfogadható megoldást nem tud nyújtani. Mert azt valamennyien éreztük, hogy a John féle egyéni pokolgépes akciók, a „mély lélektani alapon” determinált tömeggyilkosság semmiesetre sem old meg semmit. Ezt alighanem a szerző is érzi, — mert különben miért is biggyesztett volna a keresztjátók keretén kívül még egy befejezést a néger rab kinyllatkoátatásszerfl figyelmeztetésével: a földön is van szabadulás. Van hát, de hogyan’ Az érthetetlenül öntudatos villany- székkezelő Is csak abban hibáztatja Johnt, hogy „nem oda ütött, ahova kellett volna”, de hogy hova kellett volna, ő sem tudja. Ha például John korábban végez Rö- nald-del, akkor sem oldódott meg semmi, hisz az érdekesen megkonstruált második részben újra kezdődik minden élőiről. Újra jön Charlie Brown és Clara Wheeler, hogy Charly terved szerint fellendítsék a kis bárt és már a bemutatkozásnál előrevetődik a következő — Bili BrownóRo* hasonló tragédia árnyéka. Nem. — Amíg csak személyes bosszúk és olyan vegetatív igények ösztönzik az emberek tetteit, hogy valaki bentmaradhasaom — persze a többiek ietiprása árán — az első csapatban, vagy, hogy akár tömeggyilkossóg útján megtarthassa kényelmes kistulajdonosi egzisztenciáját, addig bármennyire^ is hirdeti az-epilógus, nem jöhet szabadulás. A nagytőke rideg világát nem az anarchia megszállottjai, hanem azok képesek szétrombolni, azok képesek magukat és a John féle álmodozókat Is felszabadítani, akik ebből a színdarabból kimaradtak. (Tévedés ne essék, nőm egy munkásmozgalmi drámát kérünk számon Gosztonyi Jánostól, csupán elítéljük főhőse szörnyű gs tragikus tettét, amelyet nemcsak a kapifhlizmua, de a ml törvényeink sem büntethetnek másképp, mint halállal.) Az ötödik parancsolt -—a Hamlet modern, Amerikába átültetett változata. Érdekes, hogy éppen az a szerző vállalkozott erre a feladatra, aki tulajdon darabjának monológjában arról kíván meggyőzni bennünket, hogy nem szabad a régi szabályokat fetisizálni, ha Jobbat tudunk, cselekedjünk a meglévő szabályok ellenére, mert a „tett a fontos, nem a merev szabály”. Lám, ő maga mégis odakötötte magát az évszázados formához. Ez vitathatatlanul növelte a darab megírásának nehézségeit, sok dologban megkötött« a szerző kezét és talán még akkor sem érte meg, ha Shakespeara- rajongók éppen a Hamlet után nagyszerű csemegét kaptak a darab nem mindennapi megoldásában. Es ha a fentebb említett buktatókra van magyarázat, akkor azt csupán ebben a Hamlet párhuzamban kereshetjük. A társadalmi párhuzamok persze két Ilyen távoli kor esetében egy kissé mindig sál bontsa ki előttünk a „na gyobbacskn hal” tragédiáját aki csak addig félelmes, mi rá nem döbben, hogy a na gyobbaktól neki Is félni kell. Vág Mari kettős szerepében a Clarant igen szimpatikus bájjal, meggyőzően alakította. Carol megformálása már nem veit olyan meggyőző — bár ebben a szerző és a rendező is ludas egy kissé. A fiatal tzí- nósznő komoly nyeresége a pécsi színtársulatnak és mindjárt első szerepében bebizonyította, hogy aok szép művészi alakítást várhatunk tőle. Igen tetszett Pataki Erzsi az angyalcsínáló, piszkos mesterségét, önmagát és a világot részeg undorral bámuló Sara Mueller szerepében. Padi László Jii Sullivanje megrázó volt, játéka nagyszerű bizonyítéka annak, hogy a rövid szerep egyben nem kis szerep. Az esküvői pantomim játék Gyapay Yvettel ón Fülöp Zs\g- monddal megdöbbentő élményt nyújtott, amelyet a harmadik táncos, Boros István nagyszerűen egészített ki. Percyt, a villamosszékkezelőt Darlday Róbert alakította fanyar nosztalgiával, amint az a halállal foglalkozó emberekre jellemző. A nagyszerű együttesből azonban nem felejthetjük ki Bakos László, Hanti Sándor, Fekete András, Kutas Béla, Szerencsi Hugó, Poór Zoltán, Bercelli Tibor játékát sem Valamennyiük együttes munkája eredményeképpen született meg a kétségkívül nagy közönségsiker. A rendező — Katona Ferenc, Jászal-díjas — Igen jól oldotta meg a nehéz, problematikus feladatát. A rendezés — és ne haragudjon meg ezért Gosztonyi János — felhozta a darabot a lényeges társadalmi és emberi momentumok mértéktartó, de határozott hangsúlyozójával, pergő, dinamikus, ötlettel telt játékot láttunk és néhány olyan eredeti megoldást, amelyről még sokáig beszólni fognak. Az előadás során valóban az ember — a szenvedő, a küszködő és sorsát megváltoztatni nem tudó ember kerül előtérbe és hogy ez így volt, nagyban elősegítették a stílszerű, frappáns díszletek, amelyeket szintén Katona Ferenc tervezett. Számítunk arra, hogy kritikánk kritikusai ellent- mondást vélnek majd felfedezni a szerzőt ért és színészek játékáról szóló bírálatban. Pedig nem az otóő eset, hogy húsz szerepből még nem lesz éppolyan jó színdarab és az is isme« dolog, hogy a jó rendezés, a Jó színészi játék feledtetni tudja egy színmű kl- sebb-nagyobb hibáit. Ez történt az ötödik parancsolat esetében tó. Vasvári Ferenc HíitKi: Ki akar személygépkocsit venni? Városunk is megyénk lakói az elmúlt évben több, mint tízmillió forint értékben vásároltak gépjármüvekéi. Az igények azóta csak nőttek, miiül többen akarnak autót és motorkerékpárt venni. Az országos Piackutató ltoda Baranya megyei Kirendeltsége annak érdekében, hogy a jövő évi, s a második ötéve* terv során várható igényeket minél jobban megismerje, még ebben az évben közvéleménykutatási tart. Mintegy ezer embert kér dez meg. Meg akarja tudni, hogy milyen a jelenlegi ellátott ság kerékpárban, kis és nagy motorkerékpárban, valamint személygépkocsikban, továbbá, hogy milyen kereslet várható az elkövetkező években, A piackutatás kitérjed arra is, hogy milyenek lennének az Igények akkor. ha nemcsak egyes motorkerékpártípusokat lehetne részletre vásárolni, hanem személy- gépkocsit is, Megkérdezik azokat is, akik az elmúlt két évben vásároltak személygépkocsit) hogy ennek figyelembevételevei, a Legjobban bevált típusokat hozhassuk be külföldről. ■ A legkülönbözőbb foglalkozású emberek között osztottak ki kérdőíveket. A kutatás elsősorban a jelenleg behozott ismertebb személygépkocsikra terjed kit a Skoda Spartak, Skoda Feltciá, Skoda Octávla, Moszkvics, Wartburg, Slmca. P 70-es és P 5'‘-e* gépkocsikra. Megvizsgálják azt is, hogy milyen az érdeUöáes a kevésbé ismert típusok iránt, amelyek behozatalára eddig nern került sor. A lakosság életszínvonalának és kulturális igényeinek állanáé növekedését bizonyltja az a tiny, hogy a korábbi motorvásári ás* kereslet mindinkább a szeméW- qépkocsik Irányában tolódik el‘ Bgyre több azok száma, ak,K motor helyett autót kérnek. BESE LAJOS, , S megyei tanács keresk. ö&u munkatársa. — A TÖRZSKÖNYVEZÉSI Felügyelőség felhívja az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a törzskönyveztető dolgozó parasztok figyelmét, hogy az V. országos tejtermelés! versenyre a jelentkezés december 28-án lejár. Azok a tenyészetek vágj' tenyésztők, akik még nem jelentkeztek, de a tejtermelés! versenyben részt kívánnak venni, a határidőig írásban, szóban, vagy telefonon jelentkezhetnek a körzeti felügyelőnél vagy a Felügyelőségen, Pécs, Széchenyi tér 9. szám alatt. A verseny beindulása 1960 január l. — EGY KIS FLORIDAI elektronikus berendezéseket gyártó cég vezetője sajtókonferencián bejelentette, hogy a vállalat olyan készülékét szerkesztett, amellyel helyettesíthető a gépkocsik generátora. Á berendezés a gépkocsi zaját átalakítja any- nyi energiává, amennyi elegendő a fényszórók és a kocsiban felszerelt egyéb árammal működő berendezések üzemeltetésére. A Pécsi Brikettgyár teljesítette tervét A Pécsi Brikettgyár dolgozói december 11-én délután 16 órakor befejezték 1B59. évi tervüket. Ebben a gazdasági évben 94 ezer tonna jóminőségű brikettet termeltek. Kongresszusi vállalásuknál, mely szerint éves tervüket 101 százalékra teljesítik, a tervidőszak előrehozása, Illetve éves tervük teljesítése következtében, eleget tudnak tenni. A Pécsi Brikettgyár dolgozói elhatározták, hogy terven felül még 5000 tonna 1, osztályú brikettet termelnek ae év végéig. Eves szinten előre láthatóan 4,8 százalékos önköttségmegtaka- rftást érnek el. — A REPÜLŐTÉRI munkásklub köretén belül megalakítják a növénykovi velők baráti körét. A kör prog am' jában klubestek, filmbemutatók, növény cserék, sajtószemlék, gyűjtő és tanulmányt kirándulások stb-k s*e' repelnek. Az első megbeszélést december I8-án, pénteken este 6 órakor tartják meS az új-mecsekaljai munkás- klubban. Minden érdeklődőt szívesen várnak. — BLAGONRAVOV professzé á kiváló szovjet tudós egy párizsi újságnak adott tnten'ifá bon elmondotta, hogy a St'>v‘ét- vnlóban nemsokára olyan ut<P> szállító rakétákat építenek, ame lyek hatvan embert szálUtháj nak IS perc alatt Párizsból Név’ Yorkba. A szovjet teahnika 1*1 lenlegi fejlettsége lehetővé tesz' ezt a rendkívüli ulvmánvt. " Szovjetuniónak máris vonná* rakétái, amelyek alkalmasak ro> hogy so—lé embert hosszú távé1' Ságokra elszállíthassanak. — A HAZAFIAS NÉPJ FRONT városi bizottsága, & városi tanács művelődési tálya és a Képzőművészén Baranya megyei Csoporty* rendezésében képkiilU'td3 nyílik a Janus Pannonitji u. 11. szám alatt. A Hazafi4s Népfront nagytermébe* Czencz János Tolna megV*\ festőművész ötven képbei álló anyagát mutatják be. f kiállítás ma délelőtt fél t}J zevikettőkor nyílik és januáf 15-ig lesz nyitva. «= A CHICAGÓI közlekedést detektívek éppen a r«tí/oi« suiZ, buszon készültek letarfóztáJT Robert Hinton ismert zsebtől vájt .Meglepődve vették *,lT„L hogy a zsebtolvaj Isebébe üleá*" kéz süllyed és boszorkánV°* ügyességgel emeli ki onnan e híres tolva! pinstárcáját egycsapdsrq mindjárt a mái<‘a', zsebtolvajt is letartóztatták újabb fogoly, Franklin Palmer tehetséges kezdő volt a »eoN»77®' ban, és 0 maga csodálkozott lf,Z jobban, hogy éppen hires ko'íe* IIáját akarta meglopni. — PISKÖN a községiéi' lesztés során, legutóbb 4s0" négyzetméter beton-cement* lap-járda épül. — A BARANYA MEGYbI Talajerőgazdálkodási Vál^' lat december 11-vel bef$ieZ^ te éves tervét. A fénytenger alján Természetesen a legeslegelső moszkvai dolgok közé tartozott az egyik legnagyobb élményem: „megkóstoltam“ a világhírű moszkvai metrót. Egy sző van csak rá: szédületes. Ha egy jelzőt még fokozni lehet, akkor azt tenném még hozzá, hogy — elképesztő! Metrót is láttam már, nem egyet, de ilyen nincs több a föld kerekén, higyjók el! Illetve be kell vallanom, hogy még egy helyén láttam a világnak ilyet: Leningrádbanl ott, ha lehet, hót még szebb a metró. Hementem reggel és bolyongtam benne étlen-szomjgn késő estéiig. A tolmács csak nevetett és koplalt .velem együtt, mert ahogy mondani szökés „nem tudott levakarni’* a mozgólépcsőről, a kísérteti zúgással az állomásra ki- és basü- völtő pompás hétkocsis, csupa műbőr, csupa nikkel szerelvényekről Gyönyörű ddoft gyönyörű és esküszöm, hlgyjék el, nem lehet betelleni véle! Nyikita majd megszakadt a nevetéstől, mert odaálltam a hatalmas villanyóra alá, amelynek mutató-rendszere másodpercnyi pontossággal közölte velem és mindenkivel: milyen messzi jár a következő szerelvény és hány minutum múlva ér ide? Könyörögtem neki, mint egy gyerek: ne menjünk még édes jó Nyikita! Várjuk meg — várjunk meg ' csak egyetlen szerelvényt, amelyik — elkésik! Olyan nem Jött egyse! Pedig kétpercenként dübörögnek ki a szerelvények a végállomásokról és kétezer utassal süvöltenek Állomástól állomásig. Csend-rend-fegyelem, jutott eszembe a régi iskolai regula, azzal idomítottak kisgyerek korunkban bennünket, itt az emberek mosolyogva ás önként tesznek mindent: fent a metró kupolás „külszíni“ csarnokában sorbanállnak és apró- pénzt KésztteneK eWj aztán turelmesen várják a sorukat, amíg a mozgó lépcső leviszi őket két-háromszáz méter mélységbe. Igen, Jól látták, a Komszomolszkéja-csomópon- ton, ahol három metróvonal találkozik a föld mélyében egymás alatt: háromszáz méter mélyen száguldoznak a szerelvények és suhannak a zajtalan mozgólépcsők. Régebben a propaganda azt szokta szajkózni, hogy a szovjet boltok kirakatában semmi sincs, csak porosodó modern ikonok, üres ládák, elpusztult legyek ás efféle tömör sületlenségeket mondogattak. Nos, én most szeretném kicsit megdobogtatni háziasszonyaink szí vét, tudniillik én éppen egy háztartási gépeket árusító üzlet előtt torpantam meg. Szemkápráztató mennyiségben láttam ott a legkülönfélébb masinát. Minden csupa műanyag és csupa nikkel. Ilyen daráló, olyan „paaszírozó-szerkezet*', porszívó és padlókefélő „kombinát- tm a® zat, illetve gép, amely min'*! egyik konyhai munkát egye1-111 Végzi el, ha csereberélik ben* ne a különféle alkatrészek ármádiáját. Ideírom az árát ls' kilencszáz rubel! Az hámoz, a köpül, az kever, az habot v'er_' szeletel, ráz, üt, húst máng0' rol: szerintem csak a neve nem tudja még leírni, de mar ez is csak rövid idő kérdése-- Kóválygott a fejem, amíg minden árucikken végigfuttat' tam a szemem. Nagy ég! Ha' talmas u-alakú üzlet, két ütem bejárattal, csupa pult lent az eladók háta mögött, fönt es mindenütt áru éa áru és ismT rétién gépek, amelyeknek nálunk még bizony sokan kézi1' csókolommal köszönnének hé' zlaaszonyaink közül és ml”“ egyik más, hiába keresgéltél? két egyformát egymás Nyüzagött a nép az üzletbe” és a két nagy számológép vef> tényt berregett. k Azért csak kikászálódtunk egyszer onnan tó és elhatároz' tam magamban, most Pec1!? egyelőre végeztünk pz ól rar nyekkel, hiszen már annyi na*” dent láttam, hogy wótpati*” a fejem! Httnynér