Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-13 / 293. szám
Tim. DECEMBER ». NAPLÓ Pártunk politikája az egész dolgozó nép érdekeit szolgálja Dolgozók a kongresszusról Épp hete fejeződött be a Párt VII kongresszusa. Az eg ‘»tel kísérték a kongresszus m Hegedűs Mihály a Sopiana Gépgyár dolgozója napról napra olvasta a pártkongresszus eseményeit. — Ha csak tehettem, a rádióban is meghallgattam a kongresszuson felszólaló elvtársaikat — mondja —, de az újságban is rendszeresen elolvastam a beszédeket Nekem nagyon tetszett az, hogy Hruscsov elvtárs is részt vett a kongresszuson és ellátogatott a dolgozók közé is. A kongresszusi felszólalásában is olyan barátain beszélt Hruscsov elvtárs, hogy abból érezni lehetett, valóban testvérének tekinti a magyar népet a Szovjetunió. — A pártkangresszas tanácskozását figyelve ■*- folytatja Hegedűs elvtárs — érezhettük, hogy a Szovjetunió és a testvéri népek is támogatják az MSZMP munkáját, mint ahogy az etlenforrada- lam idején % bebizonyosodott ez. A' hozzászólásokból Apró Antal elvtársé volt nagyon figyelemre méltó. Már minit az én számomra. Annát a fogyasztási cikkek termelésének emelkedéséről mondott, az bizonyítja legjobban, hogy az életszínvonalunk mennyit emelkedett. Az elkövetkező időkben még több cikket hoznak forgalomba, hogy a lakosság igényeit kielégíthessék! Herczeg Istvánné 3 Hangszer- és Asztaloaárugyár fényezőjének a nők helyzetével foglalkozó rész tetszett. — Nemcsak azért, mert én 's nő vagyok — mondja —, hanem, mert ebből látszik, begy a párt az asszonyokkal 's mennyire törődik. Felemelték az egyedül dolgozó gyermekes anyák családi pótlékát, a többgyermekes szülők családi pótlékát is ugyancsak. Napközik, bölcsődék létesítésével gondoskodnak arról, bogy a nők is ki vehessék a részüket a termelésből. Kádár elvtárs beszélt erről. Mi, akik üzemben dolgozunk, tudjuk, mit jelent ez. Saját magunk tapasztaljuk, hogy_ mennyivel könnyebbé igyekszik tenni államunk a dolgozó nők otthoni munkáját is. A sok háztartási gép js mind segít ebben. Különösen ott, ahol több gyermek is van, nagyon nehéz Volt az anyák dolga. Nekem is Van három és fel tudom mér- m annak jelentőségét, hogy a Magyar Szocialista Munkásész ország dolgozói figyelem- unkáját, napközik, bölcsődéik építésével több és több gyermeknek tudunk helyet biztosítani és az anyát sok munkától megkímélni. A másik, ami ugyancsak közelről érint minden szülőt és amiről igen sokat beszéltek a kongresszuson is, a nemzetközi helyzet. A háború és béke kérdése. Hruscsov elvtárs elmondotta, hogy a Szovjetunió minden erővel arra törekszik, hogy a békét megőrizhesse. Mi is csak ezt akarjuk. Talán mi anyák tudjuk csak ezt igazán értékelni, mit jelent, ha nyugodtan a háború veszélye nélkül élhetünk. A Baranya megyei Tejipari •Vállalatnál Tisztás József arról beszél, hogy leginkább az ragadta meg a figyelmét, hogy mennyi külföldi testvérpárt küldötte vett részt a pártkongresszuson; — Nagyon sokat jeäent szamunkra — mondja —, hogy a külföldi pártküldöttek mind elismerőleg nyilatkoztak az MSZMP eddigi politikájáról és azokról az eredményekről, amelyeket az 1956-os ellenforradalom óta elértünk. Kádár elvtárs is beszélt erről a beszámolójában. Én csak azt akarom ehhez hozzáfűzni, hogy én magam is tapasztalam, és azt hiszem minden dolgozó, hogy a reálbérek az utolsó három év alatt jelentősen emelkedtek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, iránt az, hogy a dolgozók többet vásárolnak, mint azelőtt. A sok motorkerékpár, személyautó, televízió is mind ezt bizonyítja. Nem is beszélve a ruházkodásról, háztartási gépekről, bútorokról. Mindezt csak azért mondtam, mert ebből világosan látszik, hogy az a politika, amit a párt folytait, az egész népünk és minden egyes dolgozó érdekében történik, s most nemcsak beszélnek erről, de kézzelfogható eredményekben is megmutatkozik az életszínvonal emelkedése. kedv Kartogaiwdi a KÖNYVESBOLTOK! Benedek Elek: AZ ARANYALMAFA Kötve M,— Garay János: HÁRY JÁNOS Kötve 34,— GYÉMÁNT MESEKÖNYV - Kötve 3«,80 Károlyi Amy: T1K-TAK Kötve 20,— Méhes György: VIRÁGVARÁZSW Kötve Mr Sebők Éva—Réber Lászlói ALLATSZALLODA Kötve 10,— Szabó Magda: BÁRÁNY BOLDIZSÁR Kötve 21*— Szepes Mária: PÖTTYÖS PANNI NAPLÓJA Fűzve Hr Kötve Tóth Eszter—Győrffy Anna: MIT HOZ ÉDESANYA1 PANNI A KERTBEN Várnai Zseni: ÖRÖMÖK KERTJE és még számtalan képeskönyv, mesekönyv, TÉLI KÖNYVVÁSÁRON! Kötve IV“ Kötve 18,— Kötve 33r> Nem hagyjuk magukra, becsüljük és segítjük ükét Ülést tartott a II. kerületi tanács szociálpolitikai osztálya Tegnap délután zajlott le a II. kerületi tanács vb-e és a Vöröskereszt városi szervezete rendezésében a szociálpolitikád aktívák tanácskozása a városi tanács tanácstermében mintegy 200 fő részvételével. Jéhn József elvtáns, a II; kerületi tanács elnöke megnyitó szavai után az Ágoston téri úttörők köszöntötték a szociális otthonok, valamint a közsegélyesetk képviseletében megjelent öregeket, majd Heíessy Károly elviére, a Vörös- kereszt városi tátikám tartotta meg ünnepi beszédét; — A felszabadulás előtt a „hárommillió koldus országában“ a testvéri szolidaritás csak a proletariátus jellemvonása volt — mondotta — s ezt a jellemvonást a magyar dolgozó nép magával hozta a szocialista társadalom építésébe is. Ez a közösségérzet számtalan apró és nagy tett mozgató rugója.: Lehetőséget biztosít arra, hogy a szociális problémák megoldásába a segíteni kész, önzetlen, társadalmi mun kát vállaló aktívák százai kapcsolódjanak be, hasznos támogatást nyújtva az állami szociálpolitikai szakszolgálatnak. A tanácskozás célja, hogy ne maradjon egyetlen közsegélyes sem, egyetlen államilag kihelyezett gyermek, va’v lés veszélyének kitett család, amelyikre ne nyitanánk rá az ajtót, s melynek problémáival ne foglalkoznánk. Beszéde további részében a cigánykérdéssel foglalkozott. Ezután Tomanek Jenő szociálpolitikai előadó ismertette a soron következő szociális feladatokat, majd dr. Somogyi Károly gyámügyi előadó, a gyermekvédelem társadalmi kérdéseiről beszélt A hozzászólásokban az aktívák alátámasztották a szociálpolitikai munkák társadalmasításának szükségességét és ismertették az eddig elért komoly eredményeket; A tanácskozás a késő esti órákban dr, Gárdos László főorvos, a II; kerületi tanács vb. egészségügyi csoportja vezetőjének zárszavaival ért vé„JÉn a termelőszövetkezeti út híve vag** — Én a termelőszövetkezeti út híve vagyok! <—mondja Faller János. Másoktól is hallottam ezt, hiszen a szövetkezeti gazdálkodásnak milliónyi híve van hazánkban. Most mégis abbahagyom a jegyezgetést, és jól szemügyre veszem az előttem ülő férfit. Harminchárom éves, magas hamlokú. Otthonias kényelemmel, zöld pulóverben ül szobája foteljában és elgondolkozva fújja a füstöt. Orvos, tehát dr. jelző jár a neve elé. Falun, jelenleg Hosszúké- tényben lakik. S ez az ami gondolkodásra késztet. A tsz-tag nem fizet kezelési költséget, az egyéni paraszt igen. Ha tehát egy falu tsz-község lesz, az ott gyógyító orvos lényegében elveszíti a magánprakszisát. Igaz, felemelik a fizetését vagy háromszáz forinttal, de ha egyéni marad a falu, többet is ke„C&aU ' Uaí*nittcM^zcei vétó el Úgy m üt a megyei ügyészig szobájában, mintha mese- délutánra hívták volna meg előadónák. De nemcsak úgy ül, “«nem úgy is beszél. Pedig a kérdések nem arra irányulok, hogy Ali babának hogyan ikerült végül is kivágnia ma- ?®t a negyven rabló karmai közül, noha éppen rablóhistó- füírót van itt is ezó. K. László rabló históriájául. — Na Laci, hogy is volt azzal a motorkerékpárral? Es Laci, ez a kamaszkorból kinőtt szülőszomorító Majdnem vihogva válaszol Hát, már évek óta nagy ^nvedélyem volt a motor ;;; . . Jó, ezt már hallottuk — °a9 a szavába a nyomozótiszt ^ de magának jó fizetése volt, ^}9 a bányában dolgozott, qÜrt nem rakott félre pénzt Tfa a motorra? Szélesre húzódik a képe Latiak erre a „naiv“ kérdésre, 8 majdnem oktatóan válaszol. .— Hát megpróbáltam én azt y* de ugye, az ember éppen a T^ptakurított pénzhez nyúl i'*»* a leghamarabb. Egyszer is volt máé egyszer meg hatezer forintom, de amikor mindig másra kellett a pénz.:; Ahogy így oldalról elnézem Lacit akaratlanul is keresem, kutatom rajta a gonosztevői jellemző vonásokat, de csak egy szemtelen, hetvenkedésre hajlamos suhanc képét látom, aki inkább arra ügyel hogy mindenre talpraesetten válaszoljon. Pedig ez a kefehajú, szimpatikus képű fiatalember gonosztevő, még akkor is, ha büntelen előélettel és első ízben áll itt és válaszolgat a szennyes ügyeit feltáró kérdésekre. Elmondja, hogy maga sem tudja hányadik munkahelyét hagyta már ott. Egyiket ezért, másikat azért, de a végén mindig arra lyukadt ki, hogy büdös volt a munka. Balesete is volt, egyszer csillézés közben ezt úgy adja elő, mintha minden későbbi bajnak ez lett volna az okozója. — Mindig molesztáltak a beteglátogatók, hogy sohasem találnak otthon és ezt meguntam. Engem ne fenyegessen senki, hogy ennek rossz vége lesz. Nem vártam meg, hogy rossz vége legyen, otthagytam • bányái Innentől kezdve úgy cserélte munkahelyeit, mint más <a fehérneműjét. Persze ennek előbb-utóbb az lett a vége, hogy pénzzavarba került, at. pedig nem jó tanácsadó. Jó néhány hónapi tengés-lengés után, „nagyon jó ötlete támadt“, hogyan lehet legkönnyebben motort szerezni, úgy, hogy dolgozni se kelljen érte. Nem arra gondolt, hogy valahonnan elemeli, nem. Ez nem bolt. . Erre hamar rájönnek. Garányi néni jutott eszébe, aki elszámolási napokon a bányászok fizetését szokta felvenni és házhoz szállítani. Egy-egy fizetéskor egész kis vagyont hordott szét. Mi lernte, ha egyszer ő meglesné és... A folytatást így mondta el Garányi Imréné. „— Október tizenötödikén reggel kilenc óra tájban negyvenegy bányász fizetését, ösz- szesen ötvenhatezer forintot vettem fel a pénztárban. A szatyorba tettem, meri mindig így szoktam, hogy ne legyen feltűnő. Amikor Vasas felé menet rátértem a rövidebb erdei útra, még ötven lépést sem haladhattam, amikor valaki hátulról leütött. Nem ájultam H, mert arról fc oe az Ismeretien ember kitépte a kezemből a szatyrot és elfutott. Nem tudom ki volt, még azt sem tudnám megmondani, milyen ruha volt rajta“..-. H. László pedig a körmönfont rablás után néhány napig otthon tartózkodott a szüleinél, de égette a zsebét a teménte- len pénz és azzal az ürüggyel, hogy néhány napos kiküldetésre rendelték, eltűnt hazulról. Eltűnt, hogy aztán dicstelen karrierje végén itt kössön ki az ügyészségen. — Na és hol verte el azt a sok pénzt? — Nem vertem el én kérem. Motort vettem, meg ruhát, meg aranygyűrűt és még maradt is huszonegyezer forint. Nem rajta múlott, hogy any- njtf is megmaradt. Utolérte az igazságszolgáltatás, pedig a rabolt pénzen vásárolt motoron bújdokolt előle. Bejárta vele Keszthelyt, Győrt, Szombathelyt és Budapestet, amíg le nem bukott. Szórta, tékozol- ta a pénzt, egykori munkatársai nehéz munkával keresett pénzét és fájdalmat hozott a szülőkre, akik mit sem sejtve, gonddal, szeretettel nevették öreg napjaik keserűségére. reshetett volna. Különösen akkor, ha első sorban nem a hivatásérzet, hanem a Moszkvics vagy Skoda megszerzésének vágya irányítja recept- író töyőtoUát. (Ezzel nem azt mondom, hogy az orvos ne vegyen gépkocsit A körzeti orvosnak szüksége van rá, nem gyalogolhat térdkopásig. Csak azt kívánom, hogy ne a lakkozott autó vezérelje útjában.) Dr. Faller János voltaképpen tehát azt jelentette ki, hogy öt nem szédítik meg a zizegő százasok, ő a pillanatnyi érdekeit — pillanatnyi, mert még a mainál is jobban élhetnek az orvosok a jövőben! —• is fel tudja áldozni a közért, a falu boldogulásáért Nem minden falusi orvos jutott idáig. •— És mikor jutott ön erre a meggyőződésre? •— Tavasszal, •— S korábban? — Eredetileg kutatónak készültem. Az egyetem elvégzése után három évig dolgoztam Pécsett, és három évig Székesfehérváron a laboratóriumban. Onnét kerültem falura. — Es miért? •— ügy kértem magam. Gyógyítani akartam. A kutatónak ugyanis nincs közvetlen kontaktusa a betegekkel, én pedig — hat év után — látni akartam munkám eredményét, a gyógyult embereket. Persze, nemcsak ez serkentett. őszintén megmondom, volt bizonyos szerepe a várható Jó keresetnek is. Aztán BaEocára kerültem. Nagy iskola volt! Megint rágyújt, tekintete a Mecsekre téved, majd folytatja: — 1955. október Il-én értem oda, az ázsiai influenza tombolásának kellős közepén. Hogy mi volt ott! Reggeltől késő estig rendeltem, többszáz beteg fordult meg nálam naponta. Olyan elesettek voltak, s olyan bizalommal tekintettek rám! Olyan bizalommal tekintettek rám... Tehát a lelkiismeret győzött. Kiseprözte belőle az — egyébként sem túlzott — anyagiasság maradványait. Ta valy táv asssal Magyarmecskére került. A szomszédos Csobokapusztáni, az állami gazdaságban, olyan dolgokat látott, amik vérig felháborították. Csak egyet: Waadáta Bt méterre csillézték a trágyát; Kém bírta tovább nézni, elhatározta, hogy kitálal a járási pártbizottságon. így ismerkedett meg Szűcs József elvtárssal, a pártbizottság titkáréval. Innen már egyenes itt vezetett a tagjelöltségig, s a termelőszövetkezeti gazdálkodás támogatásáig. Erre Magyanneeskén került sor. Nem járt agitálni. „Csak’! a rendelőben, az utcán, a mozi előtt beszélt az emberekkel, így: •— Mindegy hogy hívták. Legyen a neve Fehér Bálint. Bekopog hoSzám, hogy kikeli vetetni a gyerek manduláját. Mondom neki: rendben van Bálint bácsi, beutaljuk. Körülbelül ötszáz-hatszáz forintot kémek majd magától. Ha tsz-tag lenne, egy fiHért sem kellene fizetnie... 7- Es megértett®:? Dehogyis értették! Először azt mondták; nagyon furcsa ember vagyok, a magam érdeke ellen beszélek. Szinte hihetetlen . Volt aki azt dünnyögte, hogy a suszter maradjon a kaptafánál. Azaz: miért szólok bele? De én sem voltam rest, határozottan — és természetesen türelmesen — megmagyaráztam: Ez régen volt igazság. Most abban a korhan élünk, hogy a régi igazságok megdőlnek. — S mi lett a vége? • Beléptek a termelőszövetkezetbe. Nem az én érdememből persze, de valami részem nekem is volt benne. Megértették, hogy csak jót akarunk nekik. Az az ember, akit Fehér Bálintnak neveztem, gzt hiszem a legtöbb munkaegységet szerezte a tsz- ben. Két Hete jöttek Hosszúhe- ténybe. Néhány nap múlva párttaggyűlésre megy a nagyüzemi gazdálkodásról beszélgetni és határozni. Faller elvtárs nem áll meg félúton. S nem is nyomorog. Jól bebútorozott szép házban lakik, mindene megvan az égvilágon. Egyedül a személyautó hiányzik, de az is meg lesz. M. L. ÉVVÉGI LELTÁROZÁS MIATT az árukiadás dec. 22-től január 3-ig szünetel. — Déldunántúli Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat pécsi lerakata. — 12871
