Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-11 / 291. szám

im. DECEMBER 11. NAPLÓ 5 t A beruházók ii j jutalmazási rendszere Néhány hónappal ezelőtt jelent meg az Országos Terv­hivatal, a Munkaügyi Minisz­térium és a Pénzügytnintszté- térium együttes utanítása a ' dolgozóit új jutalmazási rend­szeréről. Az Új rendszer alap­ján jutalmak kifizetésére még nem kerülhetett sor. a jutal­mak fizetése ugyanié nem nap­tári időszakok szerint, hanem a* objektum Üzembehelyezése után történhet, A jutalmszás csak a* értékhatár feletti, az­az nagy volumenű beruházá­sokra vonatkozik, ahol az ob­jektum megvalósítási Ideje vi­szonylag hosszú. így a jutái» mazás eredményéről megfelelő képet Csák évek múlva lehet alkotni. Az eddigiek során is felmerült azonban néhány olyan probléma, amelyeknek tisztázása elősegítheti a meg­felelő végrehajtást. A leg­gyakrabban tfelvetett problé­máik a kővetkezők: Ismeretes, hogy az élmúlt év végén a kormány megszün­tette a már széles körben el­burjánzott célprémiumokat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez helyes Intézkedés Volt. A beruházók új jutalmazási rendszere gyakorlatilag. egy ú| céllotalmazási rendszer. A ma érvényes Vállalati prémiumrendszer egységevén vonatkozik a vállalatok vala­mennyi műszaki dolgozójára, így a beruházási részlegek a&fiozótra iS. E prémium,rend­szer nem tartalmaz semmi­lyen konkrét megkötést arra vonatkozóan, • hogy milyen munkaköröket, milyen felada­tok alapján, milyen mértékű prémiumban lehet, vagy kell részesíteni. Ennek meghatá­rozása a vállalat igazgat ójá­nak hatáskörébe tartozik. A Prémiumrendszernek az az alapvonása, hogy meghatáro­zott prómlumösszeget blztóslt a* ön köttségcsöMk öntési és műszaki fejlesztési feladatok Várható legjobb tül4éljes(tése esetén, ái tálában helyesnek bizonyult. A beruházási osztá­lyok dolgozóinak jó vagy rossz munkája azonban csak nagy or távlatién befolyásolja az üzem rentabilitását, ezért őket a te­rületek többségében nem ré­szesítették rendszeres pré­miumban. Ahol rendszeresen kaptak prémiumot, ott la rész­lettel adataik után kapták. Egyes területeken előfordult (pl. a vegyesipari»ti), hogy a jóváhagyott beruházási össze­gek jelentős túllépése esetén a bemházó vállalat vezető ál­lású dolgozóinak prémiumát csökkentették, esetleg megvon­ták Ez, ha negatív irányban la. javította az ösztönzést a beruházási összegekkel való takarékos gazdálkodásra, de ezt a módszert a területek többségében nem alkalmaz­ták Az alkalmazásra pwdlg sok területen alapos indok lett vo'«e. Az adatok szerint az eredetileg jóváhagyott beruhá­zási össlúget a megvalósítás során általába« 30—tű száza­lékkal, egyes esetekben enné! nagyobb mértékben in túllép­ték. Nézzük mag részletesebben az új jvtafmazási rendszert. A beruházók új rendszerű jutalmazása a»t szolgálja, hogy a rendelkezésükre bocsátott anya® ««közökkel takarókos- kudjanak, törekedjenek A be ruháaúsok gaadAsági haté­konyságának növelésére. E cá'kitűzés legfontosabb muta­tói: az alóirmnymit beruházási összeggel szemben ténylegesen elért meftetonrlta*. a2 Üzemtoe- helyanéai határidő lerövidítése, a tervezett üzemeltetési költ­ségek csökkentése, a irtäaüW színvonalra vonatkonó műsza­ki előírások megtertásn. A jutalmazást feladatot a bernh ázás megindítása előtt írásba kall fogta Int re meg kell küldeni a Beruházási Ban knelt. A jutalmaznál fel­adattal rögzített feladstrér 1 • beruházási program hé*>bb' mödreHásn miatt csak a Jutal­mazás esöUkantáae irányában lehet megváltoztátnl. Ameny- nyiben n beruházás fű főlki­túsésolt (pl, kapa«’i lóé, tempi­'s, st-b.) a beruházót irányító toztatja, új jutatmaxásd fel­adatot kell készíteni. Az eb­ben rögzített fó mutatók azon­ban fajlagosan az eredeti cél­kitűzésnél rosszabbak nem le­hetnek. . A Jutalmazási rendszer Vo­natkozik a saját beruházásaik lebonyolításét végző vállala­tokra, új üzemek létesítésére alakított beruházó vállalatok­ra, több vállalat beruházáséit ellátó beruházási vállalatokra. A jutalmazás nem vonatkozik a beruházókat Irányító ható­ságok doglozóira, vagy a saját vállalkozódban tervezett és egyben kivitelezett beruházá­sok dolgozóira. Jutalomban ré­szesíthetők termelő beruházá­soknál a beruházási osztály dolgozóin túlmenően a válla­latnak azók a vezető álláfcú dolgozói (igazgató, főmérnök, termelési vezető stb.). akik a beruházás lebonyou (fásában érdemi módon ténylegesen közreműködnek, A beruházás után járó Jutalom összegének B0 százaléka az érdemi mun­kát végzők között, 30 százul* ku az egyéb tevékenységet ellátó dolgozók között ceatefltió fel. A jutalmazási rendszenTá meg kell még említeni, hogy az alkalmazható az 19.19. szep­tember 30-4 állapot szerint 60 százalékos készültségi fokot el nem ért, folyamatban lévő, értékhatár feletti beruházá­sokra iz. Kétségtelen, hogy ez a rendszer serkent a fOlétenrezésre. Véleményünk »érint, ha ar­ról lanne szó, hogy választant kell a két rossz közül (a föllé- tervezés é* alá tervezés közül), inkább, az előbbit válanata- nánk, az is hátrányos, azon­ban úgy érezzük, hogy kevés­bé rowez, mint az aláterveaés. Ezen túlmenően mód van a fölétervazési törekvés jelentős csökkentésére. A beruházást £ /6 hagyó hatóság bizonyos Zlsadatók -alapján értékeim tudja a Javasolt beruházási program realitását. Ami ennél jg fontosabb: a beruházók alapvető érdeke marad a be­ruházások engedélyezése, őz viszont Önmagában korlátoz­za a fölétervezést. Az elmon­dottak alapján tehát úgy lát­juk, hogy az új jutaLmatóal rendszer bevezetésével és el­fogadásával a korábbi, kétség­telenül rossz gyakorlatot (az aláterveaést) a korábbinál lé­nyegesen jobb gyakorlattal váltjuk fel. Miután nehéz dolog évekkel előre megmondani az objek­tum megvalósítási költségét és határidejét, előfordulhat, hogy bizonyos dolgokat a ter­vezés során kifelejtenek. A jutalmazási mKlwaűr «teríti t, ha ez a „kifelejtés” az ere­deti beruházási (isazeg túllé­pésével jár, a jutalom csök­ken, illetve hem fizethető. So­kak véleménye szerint ez túl­ságosa« szigorú Intézkedés. Figyelembe kell azonban veh- ni, hogy a tervezés során kal­kulálnak elég jelentős úgyne­vezett biztonsági tételekkel, amik plus»*minu««z Irányban fedezik a megvalósítás sorén fellépő kisebb módosítások köUnegigémyét. A biztonsági tételek nagyságrendjét meg­haladó „kifelejtóseket” elnézni nem lehet, mert ez esetben a beruházást költségok túllépése terén konzerválnánk a mád helyzetet. Világ»»« látjtfk, hogy tz Éj iuti’mizési rendszer nem poblémamentes A beruházási sszközüíkkel Va­ló gazdálkodás terén afe elmúlt évokban tapasztat gyakorlat mégis arra Intett, hogy áz anyagi öeZUinzré terén hibák vannak, ma« kéül kísérelni a hibák kijavítását; Meggyőző­désünk, hogy a* új jutoilma- záM rendszer eredményékra vezet majd, mivel sokkal (ke­vesebb negatívumot tartalmaz, mint a korábbi. Az új Jutal­mazási rendszert egyelőre kí­sérletiként kell aUkaOmaanl, mindent elkövetve a jó vég­rehajtásért. Rózsa József (Megjelent. a Munkaügyi Szende 193», III. évi. U- txá‘ mában.) A hcmeeik&dfényképkuUlUás papáját Ot. Arnold Kolterer: Kettős portré (Ausztriát, Df. Arnold Kolterer ktpe a legneheteoo feladatok eavIke a ke nős portrí Igen szép változata. A modellek rokohizenves arcvon Annin kittül megnyerő a termittetee, riportszerü ábrázolás, a meg­hitt, tőt cinkostársi viszony egyszerű, közvetlen ábrázolása. Jó a kompozíció a két fej formai vi­szonya, az álló is dőlt arc kapcsolata, remek a két tekintet irány Húsa, a sOtét foltok kapcsolódása. Technikát érdemei sajnos csak az eredeti képen élvezhetők. ............................. »»«»M«»»»—»»,» 50 0 tonnst mész terven felfii A Pécsi Epitöanyágipari Egyesülés dötfjoíiM pártunk VII. kongresszusa tisztele­tire indított munkabérem« eredményeképpen a* 1039. évi tervfeUulatukat 1959. no­vember 30-ra 101,4 .Házalók­ra teljesítették. Az egyesülés dolgoméi az ép hátralévő részében sze­retnék még tovább fokozni munkájukat. Az eddigi ered­mények alapján eletetnének még og éve* teruűkön felül 500 tonna messet termelni. Új gép szint» a semmiből Az elmúlt héten fejezte be a Hopiana Gépgyár KlHZ- szervezeté a társadalmi mun­kával felújított, gyalügépkés- élesável egybeépített faipari esztergapadot. A korábban kiselejteeett gépet a MÉH karmaiból ra­gadták el a lelkes fiatalok. Körülbelül 350—400 órai tár­sadalmi munkával varázsol­tak á már hulladékvas számba menő gépből új gé­pet. A felújított esztergapad ára, mint ast a Bajai Faipari KTBZ részére kiállított számla mutatja, kereken 8500 forint. Az élelmes. szorgalmas fiatalok így szinte a semmi­ből teremtették elő szerve­zetük számára a Jövő évi mátrai nyaraláshoz szüksé­ge* pénzösszeget. Különösen két KIHZ-tag érdemel dicséreteit Mókus Béla esztergályos és Szedeti látván lakatos. (Vucskics) sanata »wnw,ilt KEDVES LEVÉL Külsőre olyan mint a töb­bi. Sárga borítékba csúsztat­ták, golyóztollal címezhették. Feladóid Gelencsér János la- páncsál pedagógus. A levél tartalma sem kü­lönbözik a többitől. Panasz­kodik. a mellőzés keserűsége érad belőle. Röviden Ismer­teti a tényállást. Illocska — mivel termelőszövetkezeti község lett — utat kap. A körülbelül hat kilométeres kövésút Magyarbólyból indul ki, s Lapáncsát érintve er mocskára. 8 Itt következik a mélta- 1 an kodás. Hogy a sajtó és rá­dió csak a magyarbólyiakat és illócskalakat népszerűéit!, pedig ők — mármint a lapán csatak — Is részt vettek aá útépítésben. írjuk meg lega­lább néhány szóval, hiszen megérdemlik az emberek. Mondom, máshonnan is kapunk ilyen levelet. Hanem, amint felemelem a borítékot, hat fénykép csúszik ki belő­le. Mind az útépítésről. Az egyik dömpereket rakó la- pácsalakat, a másik földgya­lút, a harmadik iskolásgyer- mekeket ábrázol. Kapával a kezükben, elvégre ők is részt vetek az útépítésben; A fényképek elég jól sike­rültek, de még ez sem elég, Az^ előhívott filmek 1* a bo­rítékban lapulnak, kockákra vágva. Mintha azt mondanák a maguk némaságában: ha nem tetszenek a képek, Itt vagyunk mi. Csináljatok ró­lunk jobbat, S hozzá kell még tenni, hogy az egész járás segített az útépítésben. A harkányi gépállomás főldgyalúval, a beremendi cementgyár és állafhi gazdaság dömperek­kel, a járás vezetői pedig — a többi között — kézi erő­vel. Marenic* János elvtárs, a járási pártbizottság titká­ra, Hermann Károly elvldr.s, a járási tanács elnöke, a já­rási Kl6Z-bizottsúg vezetői Is kezükbe fogták a lapátot, s úgy kublkoltak, mint a többiek. Hát erről szólt a levél, a lapánesaiak üzenete. M« , »>«, ...................... tés, »ü>.) fiüióaá® Végre kitalálták #z ülő ka­lauz rendszert, ami ast ered­ményen, hogy legalább tíz Alid utassal többen elférnek az autóbuszon. Hogyan? Egyseerű a dolog. Gondoljuk csak meg, hogy a mozgó ka• lauz legalább tízszer lehor• gongot ott, amíg végig kínált d legyeit az utasok között. Ez ó művelet tie kényelmes, helyei igényelt mert mind a tiestet módjában állt mind a két ke­zét használni, ami tömött bu­szon még egyetlen utasnak sem sikerült. Na és most. amikor ae újítás áldásos kö­vetkezményeként nyugodt egymás mellein Osssopréselt- Iéjben, s csupán a megállók előtti tumultusok átvészelésé- vet várhatjuk saját jól meg­érdemelt végállomásunkat, egyteerre csak megjelenik a „legfeleslegesebb•• ember: aj ellenőr. Az autóbusz-ellenőr. akinek ae égadta világon más dolga sincs, mint végtgtsmetelnl ott, amit azelőtt a mozgó kalauz végéé it, Jó, 0 nem vált papír- Vénét (há vált, akkor bajok vannak), de ehelyett kétSS.r fogja Résbe aei az átkötött 'egyet. Egyseit amikor eluo- <<i és feleslegesen betépt. mú- mdizor, amikor Visszaadja, Hát kell ea? Kinek van erre 'tükségef A fenti esmefuttatist a „Vicc járaton" hallottam, Mert ilyen is van, A sznmhatestén- kénti nagydaindoh buszjára­„Felesleges ember" tot nevezi így Kovács József autóbuszellenór, de az előbbi bevezető H tóle ered. Perize nem öngunyból, sem valami­féle tréfás kedvtől saVkallVá bénáit erről, hanem inkább vélemény-nyilvánítás volt ei át UtázólttiZonSégről. Nini ii valamennyiről, csupán tizék­ről, akik a dalnáoU pincék hangulatával kapaszkodnak fel a késő esti járatokra. As ő cégtáblájuk as ellenőr. Pájta és a kalauzon fejtege­tik néha egietea élesre köte­kedő kedvüket. Mégeines velük annyi báj, mint a „józanokkáI" — mond­ja Kovács Jóssef. És szinte feltérképezi, hol, melyik Já­ratokon fegyelmezetlenek, wő- Ufkeddk még at utasok. — A legtöbb baj az afme- cseikaljat. a pécibónyatelepi és ae új erőmű utasaival van. Perese itt sem általános a fe­gyelmezetlenség, mert a renC- szerétő közönség egyre inkább beleavatkozik az izgága köte­kedők megfékezésébe Termé­st ne sen minden baj fonása elsősorban a helyhiány is su ebből származó lemaradások­ból ered. Pedig nine« mindig ipara a közönségnek. Ha nem is minden tekintetben, de art már megoldottuk, hogy a pon­tosan érkezők időben eljus­sanak a munkahelyre. Nem is velük van a baj, hánem á mvhdénben hibái keresőkkel. Esek »einte lesik az ellenőrt, a kalauit, hogy beleköthessenek. Rendszerint így kendik: — Kétem, időben Vágyunk már, miért nem indulunk?.. így, ilyen „Szelíden". Per­sze a világért sem kielégítő a számukra, ha a kalauz vagy üz élleftőr közli velük, hogy pontosad kél perc vad az in­dulásig. Ett egyenesen sértés­nek veséik. — ilyen tröget Vállalatát, aki még at sál sem törődik, hogy a dolgotok beérnek-e pontosan, Pedig a dolgozók sző ni kül elmentek mór a korábbi járatokkal. Es mivel a „válla­lat" sihesen fából, nem hagy­ja a füle mellett elssallnnl a sértést. Rendszerint a kalauz reagál a sértésre, mivet in­kább 6 äe, dki „Idkvü ismerte“ meg a közönségét, ís innen hecdódtk vagy in­kább folytatódik az ellenőr felelőssége. Mert a jegyvizs­gálat bármilyen fontos fel­adata is, mellette szinte ezer egyéb megbízatásnak kell ele­get, tennie. A szolgálati sza­bályzót megkövetelése, a for-• galom Irányítá sa, a szolgálat - elosztásokon kiflii kic»lt fo­gásznak, nem is kies it pedi« pcéthffógueMk ken lennie, amihez nagy-nagy tapaszta­lat. emberismeret és nem utol­sósorban hivatásszeretet szük­séges. Kovács József pedig szereli a hivatását és ebből fakadóan ismeri az embereket, A válla­lat embereit és az utasokat. El tudja dönteni, mikor vdn iga­za az utasnak (fnert azért ez is előfordul) és mikor éri bién- telen támadás a kiszolgáló személyzetet. — Mind a két helyén van éppen elég favitam valóitik — mondja. — Türelem kell hoz­zá, nagy türelem, de néha a legalkalmasabb pillanat felis­merésén múlik a kirobbanni készülő .vita lecsillapítása. Csak találóan kell reagálni a kötekedő szóra. — Egy notóriusan kötekedő hölgy ittasunk „megtérítése“ is ezen a lélektani pillanaton múlott. Egy kisebb technikai hiba folytán Vfllóbftn késtünk valamennyit az indulással, amire ő nem állhatta meg, hogy epésen fheff ti9 jegyez­ze: — Ezek maguk! Na, de csak még egyszer szóljanak a pontosságról! Es erre elég volt a követ­kező varázsige: — Pedig már tegnap is szól­hattunk volna, amikor ke­gyedre vártunk. As áltai&Ms éMmee&m arra következtettünk, hogy a közönség mellénk állt, ami­nek egyenes következménye­ként nemcsak a kötekedők száma csökkent eggyel, ha­nem a jelenlévő utasok• közfii azóta sem fegyeimezetlenke- délt senki. A legtöbb panaszt még min­dig a fiatalokról és kötniük is a diákokról haltjuk. KőibeI« az már, hogy az ülőhelyet nem adják át az Idősebbnek, d<* újabban még az ilyen irányú felszólítást sem veszik figye­lembe. — Túl sokat megengedi!ál: a fiataloknak — mondja nemcsak odahaza, hanem, áz Iskolában is. innen a fékte­lenségük, a tiszteletlenségük. Lehetne arról vitatkozói, hogy mennyire engedtük sza­badjára a fiatalokat, de fán valami abban, hogy a szü­lök és az iskola sokat tehitt- nenelt a kétségtelenül jelent­kező problémák megjavításá­ban. Igaza van Kovács József­nek abban is, hogy az autóbu­szon, ebben a percekig tartó közösségben, együttélésben ts le lehet Ptéfni fiataljaink jó- neveltségét, jó vagy rossz tk- .lajdonságait, amit nem ár­tana rendsttreitn közölni áz ts Italával, illetve tton ke­resztül á szülőkkel. Hát ilyeneket mondott Ko­vács József autóbuszellenőr, a „felesleges ember", akinek a „vicc-járat" utasai szerint áz éfí adta Világon más dolga sincs, mint a kezelt jegyék mustrálása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents