Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-01 / 282. szám
6 N \ Ptö 195». DECEMBER t. Kádár János elvtárs előadói beszéde az MSZMP VII. kongresszusán (Foh/tatás az 5. oldalról.) ( Mim iség társadalmi szerepét, alkotási lehetőségeit Megindult és biztató az a folyamat, amelyben a „régi” és „új” értelmiség a szocializmus eszméi alapján teljesen összeforr E folyamat végigvitelére törekszünk. Szembetűnő erdményeket mutat ez a pedagógusoknál * párt és a kormányzat bizalommal és megbecsüléssel tekint az értelmiségre és anyag' ellátottságuk további javítására is törekszik. A pártszervezeteknek le kell küzdeniük az értelmiséggel szemben helyenként még mindig tapasztalható elzárkózást és bizalmatlan- ságot. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy nemcsak a kommunista értelmiség, hanem az értelmiség pártonkívüli része is teljes feloldással, nagyobb öntudattal, felelősséggel, fokozottabb mértékben vegye ki részét társadalmi kérdéseink megoldásából, szocializmust építő népünk erőfeszítéseiből. Hazánkban ma még jelentős számú kispolgár, kisiparos és kiskereskedő él és dolgozik. 114 ezer önálló kisiparos van, fele falun. A kisiparosok és kiskereskedők tevékenyen kivették részüket 1957-bén és 1958-ban a gazdasági viszonyok konszolidálásából. Túlnyomó többségük ma is társadalmilag hasznos tevékenységet folytat A párt és a kormány szembeszáll és küzd a spekuláció és a jogtalan jövedelemszerzés ellen. Azt várja, hogy a kisiparosok és kiskereskedők tartsák be törvényeinket, segítsék népünk munkáját Ugyanakkor támogatja és támogatni fogja a városi és falusi kisiparosok kiskereskedők társadalmunkban szükséges és hasznos tevékenységét a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséért. A párt arra törekszik, hogy a kispolgárságot meggyőző szóval ideológiailag és politikailag átnevelje és a szocializmus útjára vezesse számára is elfogadható módon; egyéni boldogulását és gyermekei jövőjét biztosítva. Megnőttek a lehetőségek a volt kizsákmányolok átnevelésére Elvtársak! Foglalkoznunk kell a volt! tnányoló osztályok tagjaival folytatandó politikával is. Az elmúlt évtized alatt a tőkés és földesúri osztályokat felszámoltuk. A volt ki- zsákmányolók és támogatóik egy réssé be is illeszkedett társadalmunkba, más része 1956- ben harcba szállt a népi hatalommal és ma Is ellenséges magatartást tanúsít. Közülük mint ellenséggel bántunk el azzal, aádvel rendszerünk a harcban — mint ellenséggel — találkozott Továbbra is éberen védelmezni fogjuk rendszerünk, népünk érdekeit a volt kizsákmá- nyolókkal szemben. Aki közülük fellép ellene, annak számolnia kell a proletárdiktatúra keménységével. Ugyanakkor az ellenforradalom leverése, a proletárdiktatúra erősödése, a szocialista építés sikerei növelik a lehetőséget a volt kizsákmányolók átnevelésére. A* ellenforradalom leverésével az osztályban nem szűnt meg hazánkban. Társadalmi törvény, hogy az osztály nélküli társadalom osztályharc ben születik. Ugyanez érvényes a nemzetközi élet területén is. Az államok és népek békés egymás mellett élése, amelynek tartóssá tételéért küzdüftk, nem hoz békét az eszmék harca terén. Számolnunk kell azzal, hogy céljaink, a szocializmus alapjainak lerakása, a szocializmus felépítése — az osztálycélok, a munkásosztály céljai és megvalósításuk osztályharcban fog végbementig A szocializmus érdekei, népünk érdekei nem kívánják az osztályharc élesedését, ellenkezően, az a jó, ha hevessége csők ken, formái kevésbé élesek. A párt és a nép állama sohasem fog a? osztályharc élezésére törekedni. Ez azonban elsősorban nem tőlünk, hanem osztályellenségcinktől, a nemzetközi imperializmustól függ. Az osztályharc tehát folyik tovább. Az osztályok harcát azonban az ennek lényegét nem értő emberek foghatják fel úgy — és a szocializmus esküdt ellenségei terjeszthetik azt — mintha az osztályharc a volt kapitalista osztály egyes tagjai ellen folytatott külön- háborúval volna egyenlő. Népi államunk törvényei a volt kizsákmányoló osztályok tagjait is egyenjogú állampolgárokként kezelik, ha ők maguk nem sértik meg, hanem tiszteletben tartják e törvényeket és lojális magatartással beleilleszkednek társadalmi rendünkbe. Mint ismeretes például magukra, a dolgozó parasztokra bíztuk, hogy felveszik-e a kulá- kokat a termelőszövetkezetbe, vagy sem. Rendeletben módot adtunk arra is, hogy az egykori kulák eltemethesse saját múltját és két évi becsületes munka után teljesjogú, a különböző tisztségekre is megválasztható tagja legyen a termelőszövetkezeteknek. A volt ki- zsákmányolók gyermekeivel kapcsolatban pedig pártunk arra törekszik, hogy a múlt terhétől mentesen találják majd meg helyüket az új szocialista világban. A párt a szocializmus építésének vesető ereje Kádár János végezetül a pártról, a párt ve ■ető szerepéről, a párt ás a tömések kapcsolatáról bénáéit. — A marxizmus—leninizznus alapvető tanítása — mondotta —, hogy párt nélkül, a párt vezetése nélkül a munkásosztály nem vívhatja ki, nem tarthatja meg a politikai hatalmat; a párt vezetése nélkül nem lehet felépíteni a szocialista társadalmat. A revizionisták megpróbálják csökkenteni a párt vewtő szerepének jelentőségét a szocializmust építő országok mindennapi életében. A magyarországi tapasztalatok szembetűnően és meggyőzően bizonyítják, hogy a párt vezotőszerepe a hatalom kivívása után nem csökken, ellenkezően — növekszik: A Magyar Szocialista Munkáspártot mai - xiate—leninista tudományos világnézet vezérli; elméleti alapja, kommunista politikája nem új. Uj a helyzetben az, hogy a Központi Bizottság a tévelygések ée hibák sorozata után visszavezette a pártot a helyes lenini útra, módszereibe Is, a párt munkastílusába is olyan új elemeket vitt, amelyek ma összefor- rasstják a legszélesebb dolgozó tömegekkel. A 40 éves magyar kommunista mozgalom három élő nemzedéke jó egyetértésben dolgozik ban való makacsságot, megvonták tőié, mint vezetőtől, bizalmukat és elítélték őt. A személyi kultuszért, az abból származó súlyos károkért, az árnyakért, amelyet ezek a pártra vetettek, nem a magyar kommunistáknak, nem a pártnak, nem a Rákosit korábban követő tömegeknek, hanem azoknak kell szégyenkezniük, akik ezeket felidézték, magának Rákosi Mátyásnak, s annak a csoportnak, amely hibáiban támogatta őt. Kádár János ezután rámutatott arra, hogy a revizlonlzmusnak is, a dogmatizmusnafc is közös vápása s marxista ismeret-elmélet elvetése, a szubjektív szemlélet. A marxista ismeret-elmélet a valóság objektív fényeinek szakadatlan tanulmányozását követelt meg. A párt a valóság tényei alapján vonja le azokat a következtetéseket, amelyek a párt helyes politikájának kidolgozásához szükségesek. A jelenlegi helyzet a marxista—leninista propaganda erősítését kívánja. A párt feladata mindenekelőtt, hogy a párt tagjainak marxista—leninista tudását mélyítse, továbbá az i*. hogy segítséget nyújtson a marxizmus—leni- nizmua elsajátításához annak a jelentős számú pártonkívülinek, akik ezt igénylik. A továbbiakban Kádár Janos a párttagság számszerű adatait umertette, majd a párt élcsapat-Jellegéről beszélt, aláhúzva: a párt soraiban ma azok a legöntudatosabb és leg* állhatatosabb elvtársak vannak, akik az ellenforradalom elleni harc nehéz napjaiban vették kézbe és emelték magasra a párt, a proletárdiktatúra zászlaját. , Nagy nyereségnek tekintjük, hogy a korábbi évek hibáit Jóvátéve, elfoglalták méltó helyüket a pártban az 1919-es kommunisták és azok, akik a Horthy-rendszer éveiben idehaza illegalitásban dolgoztak, a spanyol polgárháborúban részt vett, valamint más, egy időben oktalanul mellőzött dvtáreek. így méltó helyre került a pártban a régi forradalmi törzs. Kijavítottuk azokat a hibákat isi amelyek a két munkáspárt egyesülésével kapcsolatban előfordultak. Ma aszerint ítéljük meg az embereket, hogy az ellenforradalommal vívott harc idején hűek maradtak-e a munkásosztály ügyéhez, és nem azon az alapon, hogy korábban a kommunista, vagy a szociáldemokrata mozgalomban tevékenykedtek-e — s ez jó dolog. Az elmúlt három évben fejeződött be teljesen az egyesülés olyan értelenv- ban, hogy pártunkban most mér csak minden tekintetben egyenjogú ás összeforrott párttagság van. A régi törzsgárda és a felszabaduláf után kommunistává lett Ifjúság is összeforrott; ahogy ezt más szavakkal kifejezzük; * 40 éves magyar kommunista mozgalom három élő nemzedéke együtt van és jő egyetértésben dolgozik. A párt erős, mert ma valóban az azonos elveket valló emberek önkéntes harci szövetsége. Beszélt a kádecmunkárél Is. Jó az — hangsúlyozta, hogy nem egymástól elkülönítve végzik immár az emberek irányítását és * kádermunkát. Tapasztalataink szerint az * döntő, hogy mindenekelőtt munkája és magatartása alapján ítéljék meg az embert és rk különböző nyilvántartások adatai alapján. M egész embert tekintsék, jó tulajdonságaival ée esetleges fogyatékosságaival együtt. Az a legfontosabb, hogy a kádermunkábéá végképp eltüntessük a titokzatosságot, a misztifikációt, gaz egyoldalú megítélést. Feltétlenül kerülni kell, hogy egy embert egyik» nap — jő tulajdonságai alapján — az egekig emeljenek, * másik nap pedig — valamilyen hibája miatt — esetleg örökre elvessék. Eleven kapcsolat a dolgozó tömegekkel Az elmúlt három évben a párt kát fronton harcolt — mégpedig a revizionlzmus ellen ée a dogmatizmus ellen —, hogy megőrixae a Párt egység eszmei alapját, a marxista—leninista ideológia tisztaságát. A munkásosztály eszmei fegyverét csorbítják a párton belül Jelentkező dogmatikus és revizionista irányzatok. Ezek közül mind Magyarországon, mind pedig nemzetközileg a revizionlzmus a fő veszély. A modem revizionizmu« feleleveníti a még le nem győzött régi, burzsoá eszméket; a nemzetközi imperializmus és a belső reakció kezére játszik; azokra támaszkodik. Különösen veszélyessé teszi a modern revizionisnuet az a tény, hogy a tömegek előtt marxista- leninista mezben jelentkezik. A revizionlzmus társadalmi bázisát a még meglévő burzeoA ée kispolgári elemek képezik. A revizionlzmus meghamisítja a marxizmus alapvető tételeit* tagadja a párt vezetőszerepét, a proletárdiktatúra államának szerepét, a szocialista tábor jelentőségét. A politikában törvény szárúén a munkásosztály érdekeinek elárulásához vezet. Valójában nem mis, mint a burzsoázia által meghamisított marxizmus. — Legkorszerűbb formájában is éppen úgy kudarcra van kárhoztatva, mint ahogyan a marxizmus ellen immár száz esztendeje indított minden eddigi támadás vereséget szenvedett Ezt világosan példázza a hazai revizionista csoport egész dicstelen pályafutása is. A Központi Bizottság és a párttagság alapvető tömegei ma mentesek a revizionista nézetektől. Az az árnyék, amelyet a revizionisták vetettek a pártra, nem a párt és nem a pártot támogató tömegek, hanem az árulók szégyene. Kiforgatja lényegéből ée meghamisítja a Marxizmust—lentnhsnust a dogmatizmus Is. A dogmatizmus — bár nem a burzsoáziától származik, hanem 4 munkásmozgalom saját talalán keletkezik — hallatlan károkat tud okozni a párt, a munkásosztály, a proletárdiktatúra ügyének. — Az utóbbi években súlyos károkat okozott a pártnak a Rákosi Mátyás kóriü kialakult személyi kultusz, s az ennek révén meghonosított dogmatizmus és szektás politika A pártnak a* ellenforradalommal vívott harc menetében meg kellett szabadulnia a múlt hibáitól is. A Központi Bizottság ma mente és a párttagság alapvető tömegei is megszabadultak a dogmatizmus é* luektarianinrtu- kérői nézeteitől. A Központi Bizottság helyreállította az egész pártban a pártélet lenini szabályait, a demokratikus central Izmust, a fctttekUv vezetést é$ helyrealhtattá snéndssok becsületét, akiket Rákosi ée az őt temogato csoport alaptalanul megvádolt. —. Van azonban még egy zavaró vonatkozása a kérdésnek, amelyet helyes érinteni és lezárni. Hazánkban sok százezer ember van, akik sok éven át bíztak Rákosiban, éltették és támogatták őt. ma pedig kemény szavakkal és súlyos kritikával szólnak káros tetteiről. Miről van lényegében szó? Rákosi Mátyás 1919-bon harcolt a tanácsköztársaságért, kiemelkedő szerepet töltött be a Horthy-fasiz- mus elleni küzdelemben és vezetőezerepe volt a felszabadulást követő politikai harcokban. A proletárdiktatúra győzelmét követő Időkben azonban eleinte eltűrte, majd maga is ösztönöse a személyi kultusrt és eújyos károkat okozott a szocializmus ügyének. A lényeget tekintve az emberek helyesen tették, amikor a régebbi években támogatták Rákosit hasznos tetteiben, helyesen cselekedtek akkor Is, amikor látva súlyos hibáit, az árokpartunk tömegbefolyásának növekedésében — folytatta — döntő tényező: a párt szavai és tettel soha sem térhetnek el egymástól. A pártnak a tömegekkel vannak közvetlen és közvetett kapcsolatai. A párt a néppel, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak révén közvetett kapcsolatban van. A tömegszervezeteknek és tömegmozgalmaknak megvan a maguk sajátos rendeltetése, de feladatuk az Is, hogy a párt szavát közvetítsék a tömegekhez és a tömegek véleményét, kérdéseit a párthoz. M« a tömegszervezetek és tömegmozgalmak a párt eszmei és politikai irányításával, ugyanakkor önállóan dolgoznak és betöltik sajátos szerepüket is; alapjávan véve jól töltik be a párt és a tömegek közötti ösz- szekótő szerepet is. Kádár János elvtárs részletesen szólt ezután a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Nötanács munkájáról. A szakszervezetekre a kommunistáknak úgy kell tekinteniük, mint olyan szervezetre, amelyekhez idővel mind több olyan feladat és hatáskör kerül, amelyek ma még állami szerveknél vannak. A Kommunista Ifjúsági Szövetség egyrészről tömegszerveaet, más vonatkozásban pedig s párt saját ifjúsági szervezete. Legfőbb feladata, hogy küzdjön és segítsen * pártnak legyőzni az ellenséges nézetek maradványait, amelyek az ifjúság sorsiban helyenként még rombolnak. További feladata, hogy segítsen a pártnak as egész ifjúságot tanulásra ösztönözni, a munka megbecsülésére és szeret été re tanítani, a szocializmus eszméjéhez, a népi hazához való rendíthetetlen hűségre nevelni. A Központi Bizottság megítélése szerint s nőmozgalom szervei, a nótán!' esők hasznos és jó munkát végeznek. Ezért tekintélyük van a pártszervezetek és a tömegek előtt Is. Az a feladatuk, hogy a szocial«' mus építésének központi társadalmi kérdéseivel foglalkozzanak és mozgósítsák a nőket 3 párt politikájának támogatására, az alkotómunkára. Ugyanakkor foglalkozzanak a no» társadalmi kérdéseivel. A nők a Magyar Nép* köztársaságban egyenjogúsággal rendelkezne11' A nőtanácsok feladata, hogy ennek a törvényben biztosított egyenjogúságnak az éle1 minden területén, az ügyek mindennapi menetében segítsenek maradéktalanul érvényt izé* remi. Nyíltan meg kell mondani, hogy a nó* társadalmi kérdéseinek kielégítő megold!»“ még nagy és hosszantartó munkát kíván, * nők teljes felszabadítása és a szó Igaz értelmében vett egyenjogúság a szocialista forradalom egyik fő feladata. Est még nem oldottuk meg és ez nem Is könnyű, nem 1* rövid lejáratú feladat. A párt közvetlen tömegkapcsolatainak alakulásában rendkívül fontos, hogy a párt elvileg és gyakorlatilag helyes viszonyt alakitsc" ki a pártonkívüliekkel. A párt, mint tudvalevő, bizalommal és megbecsüléssel viseltetik a pártonkfvüllek Iránt Őszintén, közvetlenül és nyíltan szól a pártonklvüllek let»**' lesebb tömegeihez az eredményekről és a éf hézségekről Is. Három tv alatt a párt és pártonkívüli tömegek között éppen ez a nyű ság ét őszinteség teremtette meg a kölcföm” bizalom nagy erkölcsi tőkéjét. A párt döntően attól függnek, hogy est a kölcaön1 bizalmat a jövőben tovább erősítsük. Gátolja a pártonkívüliekkel kiépített efó»*' séges viszony további erősítését ez az elbi**" kodottsá« Íz, amely sorainkban helyen k*'' Ismét felüti a fejét. Vannak olyan elvtátssh’T akik elfeledkeztek arról a lenini tanltásró" hogy a pártnak a tömegek bizalmit és tám°" A tanács kóttdr satu a kikiáltAtának *». ivfordulójdn /»{avatták a ____ ká tmoípaiom mdrMrtatnak H nag, hatomé ° i
