Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-01 / 282. szám
fS59. DECEMBER 1. NAPLÓ 7 Kádár János elvtárs előadói beszéde az MSZMP VII. kongresszusán Megyénk dolgozói pártunk VII. kongresszusát köszöntik (Folytatás a 6. oldalról.) gatását napról-napra, újból és újból még kell byemie. Sajnálatos — ha szórványosan is —, de mégis találkozunk olyan esetekkel, amikor • párttagok egy része nem érti a Központi Bizottság álláspontját a pártonkívüliekkel kapcsolatban, s ezért nem jár el helyesen. Helyenként értetlenség és idegenkedés van •z 1957-es pártértekezletünk állásfoglalásával Izemben, amely szerint hazánkban a pártfunkció kivételével pártonkívüli is betölthet bármely közfunkciót Vannak egyes olyan tharadi nézetekkel megvert elvtársaink, akik bem értik,, hogy a kommunisták nem végezhetnek mindent maguk. El kell ítélnünk a rtonkívüliekkel szemben helyenként mutatni türelmetlenséget iß. Senki sem várhatja, hogy mindenki egyes» pásra kommunistává váljék, hogy mindenki egycsapásra felemelkedjék az élcsapat színvonalára. Viszont a szocialista társadalom felépítése az egész nép ügye, csak az egész »ép műveként valósulhat meg. A párt feladata, hagy a nem kommunistákat meggyó- léssel és türelemmel vezesse ebben a nagy munkában és közülük azokat, akik képességekkel, tudással és tehetségekkel rendelkeznek, olyan posztra állítsa, ahol a legtöbbet tudják nyújtani a társadalomnak. Még ennél is messzebbmenő türelemre van tuökség au emberek ügyes-bajos dolgaival veló foglalkozásban. Nincs semmiféle statisztikai kimutatás arról a megszámlálhatatlan kérdésről, azokról a közérdekű, vagy személyes ügyekről, amelyekkel az emberek naponta fordulnak pártszervezeteinkhez. 1958-ban kevés híján 20 000 levél érkezett egyenest a Központi Bizottság címére, á Népszabadsághoz több mint 30 000. — Ezekben a levelekben különböző emberek tanácsért vagy segítségért fordulnak hozzánk. A párt és a párt- szervezetek természetesen mindennel nem foglalkozhatnak. De a kéréseket és kívánságokat, amelyeket szóban vagy ^ írásban túlnyomóan pártonkívüliek juttatnak el hozzánk, mindenekelőtt úgy kell felfogni, mint a párt Iránti bizalom jelét. A bürokratikus és lélek- telenaég ellen kíméletlenül lépjünk fel, s a legnagyobb figyelmességgel fogalkozzunk az emberek ügyeivel, kérdéseivel, panaszaikkal, kéréseikkel. Ezeket az ügyeket a pártszervezeteknek komolyan kell venni és el kell igazítani az embereket Ügyeiket továbbítsák az illetékes szervekhez és kísérjék figyelemmel azok elintézését A tömegszervezetekben, tömegmozgalmakon éa a tömegekkel fennálló közvetlen kapcsolatokon keresztül szövődik és erősödik az a millió és millió szál, amely a pártot és népünket összeköti. A párt és a nép közötti kölcsönös bizalom és eleven kapcsolat az a tényező, amely nélkül a pért nem élhet és nem dolgoztat A párt előtt álló feladatok Bvtfttoafc! Pártunk hazafias és intemaduhatista Párt Szocialista forradalmunk csak a httnzetköd kommunista mozgatómmal együtt ál azzal összeforrva fejlődhet Feladatunknak tekintjük, hogy tanutjunk »épünktől ás tamilunk a nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalataiból. Ha ezün- talenül tanulunk saját tapasztalatai rácból és »épünktől, akkor sohasem hagyjuk figyelmen kívül hazai adottságainkat, nemzeti sajátosságainkat, amelyek történelmileg alakultak ki. Ezekről megfeledkezve lehetetlenség volna »»zánlkiban felépíteni a szocialista társadalmat. A párt előtt álló feladatokat összefoglalva: • legközelebbi években be kell fejeznünk a szocialista társadalom alapjainak lerakását. A gazdasági és kulturális építés feladatainak jobb és lendületesebb megoldásával hozzuk közelebb azt a napot, amiiker a szocialista forradalom teljes és végleges győzelmet arat hazánkban. Ennek feltételei: hogy megőrizek eszmei alapunk, a marxizmus—leniniz- »iua tisztaságát pártunkban — hogy tudományos elméletünket alkotó módon alkalmazva egyértelmű ág következetesen kommunista Politikát folytassunk; A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság most erős. a nemzetközi feltételek Jók. Arra van szükség, hogy pártunk, pártunk minden szervezete, minden *»EJe dolgozzék még nagyobb lelkesedéssel, mint eddig. Arra van szükség, hogy a pért tá- lr‘aKd«xijék még jobban a tömegdere, a nép tömörüljön még jobban a párt köré. Arra van szükség, hogy a magyar nép fűzze még Kioraa&bbra barátságát a Szovjetunió és a szocialista tábor népeivel és zárkózzék lei még szorosabban a szocializmus ás béke egyre hatalmasabb nemzetközi erőihez. Bizton hisszük, hogy ez így lesz, a szocializmus belátható időn belül teljesen győzedelmeskedik hazánkban is; felépül a magyar nép több nemzedékének legszebb és legigazabb álma, a szocialista Magyarország — fejezte be beesődét Kádár János elvtára. * A délutáni ütést Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Focfc Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá- nak tagja, a Központi Bizottság titkára ismer- tettejs gazdasági feladatok megoldásának, és a második ötéves népgazdasági ter» elkészítésének irányelveit. Részletesen foglalkozott népgazdaságunk helyzetével és azokkal a változtatásokkal, amelyeket a népgazdaság szerkezetében és arányaiban a következő hat beben végrehajtatna. Az ülést Rónai Sándor zárta be. A kongresszus kedden reggel folytatja tanácskozását. Siklósi pincék Igen szép fejlődés előtt áll a Siklósi Állami Gazdaság Ez évben 42 katasztrális hold, jövőre újabb 10, 1961-ben pedig 30 katasztrális hold újtelepitésú tzőlő fordul termőre. Esen ki- bűi minden évben telepítenek <0—5o katasztrális holdat. Ez Pedio tut jelenti, hogy a gazdaság 1965-re mintegy kétszáz holdas termő szőlővel rendelkezik majd. Ekkora területről bt-hatezer hektoliteré* termés bérható. Ez a fejlődés azonban gondot is jelent. A gazdaságnak »91/anis jelenleg mintegy 1000 hektoliter befogadóképességű Pincéje van, méghozzá három különböző helyen. Ezek a. Pintik a jelenlegi körülmények között is kicsinek bizonyulnak. A nemrég vásárolt 85 hektós hordókat például nem tudják használni, mert nem fémek el • Vincékben. A 152 hektós hordót is a présházban tartják WfW is beszélve az állandóan növekedő termőterületről ét ezzel együtt járó bortöbb- ktről. Éppen ezért a gazdaság bizetői elhatározták, hogy hoz t látnak egy ötezer hektolitert befogadóképességű pince '"Pitéiéhez. Az elhatározást tett követte, nidolgozták az építkezés terhét. Ekkor derült ki, hogy a költségek mintegy 6—7 millió *°rintra rúgnak. A gazdaság •«zetűi ezután azon töprenglek. miként lehetne a nagy ^szegből valamicskét lefaragni. Dicséretükre legyen mond- ba. megtalálták a takarékosat! módját. Az állami gazda- *h® központi tpiiitetewl etemben lévő Faipari Vállalatnak van egy 120 méter hosszú pincéje. Ezt a pincét jelenleg sem mire nem használják, z bizonyos átalakítás után a gazdaságnak tökéletesen megfelelne. Az Ötlettel fel is keresték a Faipari Vállalatot, ahol az elgondolást helyesléssel fogadták. Felvették a leltárt ét a pincét, valamint a hozzá tartozó egyéb épületeket másfél- millió forintra becsülték. Az állami gazdaság ezt az összeget hajlandó a Faipari Vállalatnak megfizetni. Sót, ezen kívül a vasútállomás mellett megfelelő nagyságú telket is biztosit a vállalat részére, ahol korszerű telepet tudnának létrehozni. Ez a megoldás jó lenne a Faiparinak is, nem beszélve arról, hogy az állami gazdaságnak mintegy kétmillió forintos megtakarítást jelentene. Így tehát mindketten jól járnának, pe Jól járna az a hat-hét család is, amely a csere következtében lakáshoz jutna. Az állami gazdaság ugyanis a jelenlegi központi irodáit a csere következtében lakásokká tudná átalakítani. Természetes, hogy az ember arra gondol: ez a jó és hasznos terv gyorsan meg is valósul. Már pedig nem így történt. A Faipari Vállalat ugyanis időközben meggondolta magát. Nem, a csere ellen nincs kifogásuk, az nagyon jó lenne. Csak a másfélmilliót keveslik. Az eredetileg megállapított összeget még kétmillióval megtoldottá!ie, s most már három és fél milliót kívánnak. Igen ám, de az állami gazdaság is MÓMOtoC Alt hogy: három ée félmilUo a cserére ugyanannyi keU az átalakításra, ez összesen hétmillió. Ennyiből egy jóval nagyobb és teljesen új pincét tudnak építeni. így tehát a csere nem érdekes. A dolog tehát egyelőre holtfontra jutott. Nem lesz kétmillió forintos megtakarítás, a hat-hét család sem jut gyorsan lakáshoz és a Faipari vállalat sem tud a vasútállomás mellett új és korszerű telepet létesíteni. S történik mindez azért, mert a Faipari az állami gazdaság által megtakarítható kétmillió forintot szeretné a saját kasszájában tudni. Nem lehet helyeselni ezt az eljárást. A Faipari Vállalatnak is gondolnia kell arra, hogy a szorult helyzetben lévő állami gazdaság sem a levegőből szerzi a pénzt. Azok a milliók mindnyájunké. Es ha takarékosan gazdálkodunk vele, az csak nekünk jó. Tehát a Faipari Vállalatnak is. Egyébként nagyon könnyen lehetséges az is, hogy a Faipari Vállalat — a nagy igyekezetben — lemarad erről a jó üzletről. A siklósi várban vau ugyanis egy nagy pince, amely az állami gazdaságnak ugyancsak megfelelne. És ha az illetékesek is úgy látják, akkor talán hamarosan a magukénak is vallhatják. Mi mindenesetre reméljük, l.ogy a siklósi pinceügy hamarosan kedvezően megoldódik. Mégpedig úgy, hogy mindenki Jól jár, mindenki elégedett lesz. A Pécsi Bőrgyárból A Pécsi Bőrgyár kommunistái, és a vállalat összes dolgozói táviratban üdvözölték a kongresszus résztvevőit, küldötteit, a testvérpártok küldötteit. A táviratban büszkén közük pártunk kongresszusának résztvevőivel, hogy a kongresszusi munkaversenyben szép munkasikereket értek el. A november 30-án megtartott röpgyűlésen vállalták, hogy a már eddig teljesített felajánláson kívül kétmillió forint értékű bőrt gyártanak a cipőipar tervtúlteljesítésének elősegítésére, a kongresszus iránti tiszteletük és bizalmuk kifejezéseképpen. A bőrgyár dolgozói kérik a kongresszust, erősítse meg pártunk eddigi helyes politikáját, és bízza meg a Központi Vezetőséget e politika továbbfolytatásával. A Sopiana Gépgyár A Sopiana Gépgyár kommunistái és dolgozói is szeretettel köszöntik pártunk hetedik kongresszusát. Jelentik, hogy a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben • vállaltakat tú teljesített ék. Exporttervüket 105 százalékra, befejezett termelési tervüket tizenegy hónap alapján 105,3 százalékra teljesítették, ami egymillió 104 ezer forint túlteljesítésnek felel meg. Büszkén jelentik a Sopiana Gépgyár kommunistái azt is, hogy önköltségük 88 százalékos. ígérik, hogy ezeket az eredményeket a hároméves terv utolsó évében még szebbekkel tetézik, hogy második ötéves tervünk sikeres beindítását biztoBÍthaasák. Kívánják, hogy a pártkongresszus gazdag eredményeket érjen el. A komlói bányászok kiemelkedő termelési eredményekkel köszöntötték az ösx- szeült pártkongresszust. November 28-án a Kosauttrbá- nyán a négyes fejtési csapat Nagy Dezső és Singer János csapatvezető irányításával 134 százalékra teljesítette tervét és 60 csille szenet adott terven felül. Lőrinc Dezső vájár ezen a napon 188 százalékot ért el. Imre Árpád és Spengel Árpád vájárok 142 százalékot. Anna- aknán a 4122-es kamrafejtés: csapat 104,? százalékot, Küp reiber Béta dővájáeri csapata 112,5 százalékot. A Béta-aknán és a III-as aknán is szép munkáéi kerek születtek. A Komlói Szénbányászati Tröszt november 28-ig terven felül 6723 tonna szenet adott népgazda-, Ságunknak, és tervüket 105,8 százalékra teljesítették. A hidasi bányászok úgy köszöntötték pártunk hetedik kongreszsusát, hogy a legfontosabb gazdasági mutatókban már elérték, sőt túlteljesítették az 1960. évre előírt tervszámokat, összüzemr teljesítményük 102,2 százalékos, egy munkásra eső termelési értékük 104,2 százalékra alakult. A hidasi bányászol? jól megállták helyüket a kongresszusi munkaversenyben és levelükben hangoztatják eltökélt szándékukat: túlszárnyalják eddigi eredményeiket. A pécsi vasutasok is forró lelkesedéssel üdvözíti? pártunk most összeült hetedik kongresszusát. Mint levelükben írják, mindenütt a kong- reszusról beszélnek. Ünnpi légkör üli meg a szíveket, úgy érezzük, hogy számunkra fontos esemény közeleg. A hetedik kongresszus az érdeklődés előterében áll. A Pécsi Igazgatóság dolgozóinak eredményei egy szál virágként nyí’- nak abban á csokorban, amit dolgozó népünk nyújt át a kongresszus küldötteinek éis részvevőinél^ — írják a pécsi vasutasok. Röpgyttlés a Sörgyárban November 30-án reggel 7 órakor ünnepi .röpgyü léssel kezdték a munkát a Sörgyár dolgozói. A kongresszusi munkaversenyben kitűnt munkásoknak oklevelet és jutalmakat nyújtottak át. A sörgyáriak táviratot küldtek az MSZMP VII. kongreszusának, melyben vállalták, hogy munkájukkal elősegítik a második ötéves terv irányelveinek megvalósítását, megszilárdítják a kongresszusi ’ munkaversenyben eddig elért sikereiket. „Lakodalom van az üzemünkben..." Éppenséggel ért m elénekelhették volna «zombaton a szigetvári konzervgyárban. Mert az üzem délután egyszerre átalakult lakodalmas házzá. A megyében elsőízben „üzemi esküvőt” tartottak. Hogy is kezdődött? Hát persze... úgy, ahogy minden ilyen ünnep kezdődni szokott Szerelemmel. Mert a kis menyasszony, a feketehajú Tömból Marika meg a vőlegény, a szőke Gellén József már régóta szeretik egymást. A kislány a konzervgyárban dolgozik, még hozzá nem is akármilyen beosztásban. Műszakvezető. A fiú meg vaj üzemi munkás. Aztán mikor arra a meggyőződésre jutottak, hogy az udvarlásnál sokkal többet ér a háHi 42 Áiutforgalmi VálUl<ai köt Mfti&hixlaláál szerződésit % Hfaylo's1» felvilágosítást az adatforgalmi kirendelte.ge.« é<* a kör/eli adnak felvásárlók sasa zasság, kitűzték az esküvő nap ját Megtudták ezt a két üzemben is, hát hogyisne, hiszen az ilyeníéta hírnek gyorsan szárnya nő. 8 elhatározták, hogy a két fiatalnak üzemi esküvőt tartanak. A konzervgyár lesz a lakodalmas ház. Az előkészület sem akármilyen volt Biró Margit, a KISZ-titkár — az esküvő egyik főrendezője — mindent megtett, hogy szép legyen addigra a kultúrterem, mert ennek az esküvőnek mindnél kü iönbnek kell lenni Nem is vallott vele szégyent. Tengerdi Jutka néni, a nőtanács elnöke is akcióba lépett már jókor, jóval az esküvő napja előtt. Nem is nagyon lehetett a mun káját halasztgatni, mert ő volt az anyagbeszerző, és bizony száz vendégnél Is többre számítottak. Már szerdán munkába állt ’a nyolc szakácsnő — volt is olyan vacsora, hogy „hét nyelven beszélt”. Végre aztán eljött a szombat délután és Marika meg Jóska elindultak az üzemből a tanácsházára. A lény fehérben, a fiú sötétkékben. Már ahogy ez ilyenkor szokás. Üttörók sor fala között vonultak az anyakönyvvezető elé. Mikor kéz a kézben, már mint férj és feleség álltak olt, az jutott eszembe, hogy vajon mit éreznek? Bizonyára nagyon boldogok voltak. S most én is azt kívánom nekik, mint akkor a számtalan gratuláló: legyenek mindig nagyon boldogok. R. J.
