Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-05 / 286. szám
I 6 NAPLÓ A pártkongre***U9 csütörtök délutáni ülése Magy Jéssefiié könnyűipari miniszter Sokkal jobb, többféle árut adunk a dolgozóknak, mint korábban (Folytatás az 5. oldalról.) Először a fogyasztási iparok fejlődésévé®, a lakosság ellátásával foglalkozott. A pért politikája és ennek alapján a gazdasági vezetés munkája az utóbbi három évben abban is következetés volt —• montioitta —. hoßy nemcsak mennyiségileg elégítjük ki a megnő vek e<lett igényekéi, hanem minőségben, főként pestig áruválasztékban. Sokkal jobb, többféle árat bocsátunk a dolgozóét rendelkezésére, mint korábban. Ma már alig emlákszüAk az 1950— 53-as évek könnyűipart! termelésének uniformizáló jellegére. Ma a p«mutípwr évenként mintegy ezer, á gyapjúipar több mint kétezer szövetmintát, a cipőipar 600—800 fajta cipőt mutat be a kereíácede- lernnek. Ilyen széles választék persze nincs az üzleteikben és r' nem is tudnánk mind legyártani, de aZ áruellátás választékossá pa terén vitathataflamu! óriási a haladás. A párt irányelveiből következik, g a fcöny- nyűiparbwn dolgozó minden munkásnak, váH-atati és mini szí ériirmi dolgozónak is eltökélt szándéka, hogy az elért színvonalat továbbra is tartjuk. Anyagilag és fegyelmi útón is felelőssé tesszük azokat. akik rrtinősógrontással, vagy vátasztékök szűkítésével ak ’mák saját vállalatuk termelését gazdaságosabbá tenni, egyéni nyereségrészesedésüket növelni Azt az utad sem akarjuk Járni többé, amit például 1952- ben jártunk, amikor úgyszólván minden harmadik embernek egyforma voftt a lórten— HEGYSZENTMARTON- ban a termelőszövetkezet sertéshizlaldát épített részben saját erőből, részben at MNB által folyósított 50 ezer forint hitelból. A sertéshizlaldát a napokban adták át. — A NEMZETKÖZI fotókiállítás megnyitásának napján, vasáínap a járási tanács dísztermében alkalmi posta- hivatal működik, amely a lepkesorral és más különleges bélyegekkel áll a látogá- tók rendelkezésére. A kiállítás rendezősége több helyről beérkezett kívánságnak megfelelően emlékszalvétákat nyomatott és mindenegyes belépőjegyhez ajándékképpen egy-egy darabot bocsát a látogatók rendelkezésére. kabátja, mert csak két-három fajtát gyártottunk, hatalmas somsaitokban. Ezt nem akarjuk, sőt vállalataink továbbra is ezernyi új cikket adnak majd a kevésbé keresett, divatját múlt áruik helyett. Igen helyes a párt és a kormány részéről az a többször elhangzott figyelmeztetés, amely szerint a második ötéves terv végrehajtását már most elő kell készíteni, s a tervet elsősorban az idei és jövő évi feladatok jó végrehajtásával keíl megalapozni. A kongresszusi munkarver- seny lehetővé tette, hogy a könnyűiparban máris felülvizsgálhattunk néhány olyan alacsony termelési előirányzatot, amelyet saját ötéves terv- javallatunkba eredetileg felvettük. A dolgozók Versenye lehetővé tette, hogy az év második felében már nemcsak a lemaradásokat pótolták, hanem jelentős túlteljesítést is elértek. Az üzemek mintegy 400 millió forintos tervtüftelje- sítéSt vállalták a kongresszus tiszteletére. Felajánlásukat eddig mintegy 560 millió forint értékben teljesítették és előreláthatólag az év végéig ez az új berendezéseken, gépeken stb-in kivitt az új technológiától is függ. Az új téchrioióigia al“ka tmazásában ’rehcíkfvül nagy segítséget nyújtalak a népgazdaságnak az iparban fog lalkoztatott dolgozók találmányai. újításai Számos rendelet szabályozza az újítások rendjét, biztosítja a kísérletek sikerét, olyan légkört teremtenek az egyes gyárakban, hogy a legnagyobb elismerés fi!esne az újítókat. A rendeletek kitérnek az újítások gyors elbírálásának «ztfkségesr ségére, tapasztalatcserékre s hasonló előnyök alkalmazására Is. Mégis, m+ndezek ellenére Baranya megyében 1959 első félévében nem kielégítő a benyújtott újítások szánna A minisztériumi iparban például 1686 és az állami helyiipnrbwn 95 I!) újítást nyújtottak be az elsó félévben. Ha 1953—55. évhez hasonlítjuk a benyújtott újítások számát, amikor egy évben öt, öt és félezer újítást kellett az illetékeséknek eTbf- rálmiok, akkor az 1959-es szám nem átt arányban a lehetőségekkel. Jáwffo n ójWw* A komolytalan újítási tervezetek száma csökkent szigorúbb lett az újítások elbfráösszeg 650—700 millió forintra emelkedik. A verseny segítségével teljesíteni fogjuk a márciusi határozatban ajánlott 2,5 százalékos költségszirrt csökkentést is. Ugyanakkor el kell ismernünk — s ez a szép eredmények értékét nagy mértékben csökkenti — hogy a munka termelékenységének emelésében nem tudtuk elérni a párt- határozatban ajánlott szintet, ezt csak részben indokolhatjuk azzal, hogy aprózni kellett szériákat, és hogy fokozódott termékeink munkaigényessége. A hiba inkább az volt, hogy a termelői árrendezés Otán és általában az önállóbb üzemi gazdálkodási rendszer bevezetése után könnyebben vettük a létszámkérdést, és nem használtuk ki eléggé azokat a tartalékokat sem, amelyekét a tudományosan megalapozott, tervszerűbb üzemszervezés nyújt. A jövőben igyekszünk a hiányosságokat megszüntetni és már 1990. évi terveink ösz- szchasonlításánál ésszerűbben eljárni. A jövő ívre már Olyan terv*--------- ja -«-■ - - . ..I-l.- VI |8 TaSlÄwl uuTg (jTt TsTlK M| csak a népgazdaságilag komoly hasznot hozó újításokat fogadták el. Míg 1953-bsn a benyújtott újítások 51,5 százalékát találták elfogadhatónak, 1959-ben már csak 45,8 százalékát. Az elbírálások többnyire a kell« idő bén megtörténtek, kirívó huzavona egye* újítások elbírálásánál nem fordult eW. Nem helyes azonban, hogy a letárgyalt te elfogadott újításokat nem vezetik be azonnal . A müszaíkt fejlesztést nem segíti előre a letárgyalt és elfogadott újítások íróasztalba tételé. Megyénkben például ebben a* évben mtáw tortáit bWsí nem vezették be. 1959 első felében 123 újítási javaslatra készítették előkalkulációi az iparban. A számítások «érint évenként 3 millió forint gazdasági ' eredményt jelentettek ezéknek az újításoknak megvalósításai. Az első félévben W újításira tftókalku! áció is készült. A 82 újítás bevezetése évi négy és félmillió forint gazdasági eredményt jelentett. Az egész állami ipar- pan megvalósított 717 újitáá legnagyobb része eszmeileg díjazott, vagyis olyan amely ter- meléonövékedést vagy költségmegtakarítást nem eredrhéamely a gazdasági bizottság által jóváhagyott szintet 400 millió forinttal meghaladja. Beruházási lehetőségeink 1960-ban magasabbak lesznek, mint 1959-ben voltak. Az ösz- szegek nagy részét új gépek beszerzésére, teljes, vagy részleges rekonstrukciók végrehajtására fordítjuk. Befejezésül az ipar átszervezésével kapcsolatos problémákkal, feladatokkal foglalkozott. Ezután Armand Maoriin, a Svájci Munkapárt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte kongresszust. Eloy Torres, enezuela Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja szólalt fel ezután, tolmácsolva pártja üdzözáetét. A következő felszóláíő Van Tur- haut Lambertus, a Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja átadta pártja üdvözletét az MSZMP Vll. kongresszusának. Ezután Bruce Magnusson, a Kanadai Kommunista Párt Politikái bizottságának tagja szólalt fel. . Ezzel B csütörtöki délutánt ülés véget ért. nyfez. A félév alatt megvalósult újítások közíft lwraelio"v / 5I(u"'k" Ítt" újítás ÍÉÉ8f5 túrt, vagyis az összes újításnak még egy százalékát sem éri el. Kétségtelen, hogy a jövőben nagyobb súlyt kell fektetni a termelésnövekedést elősegítő újítások bevezetésére, arra kell inspirálni a dolgozókat, (újítási fel adat tér ve kben) hogy hasonló tértWkőrű újítások szerkesztésén, tervezésén gondolkodjanak. A legtöbb újítást a Komlói Szénbányászati Trösztnél, valamint a pécsi trösztnél, a. Bécsi Bőrgyárban, a DEDASz-nál nyújtottak be, azonban « dolgozók létszámához viszonyítva a Komlói Erőmű, a Pécsi Kokszmű, a Pécsi Autójavító, a Mohácsi Farost lemezgyár, a So- piana Gépgyár dolgozói megelőztek a többieket. AH állami helyi ipari vállalatok közül a Mohácsi Bútorgyárban adtak be legtöbb újítást. Érdekes. hogy míg a minisztériumi frányitás alatt lévő vállalatok mindegyikében akadt újító, addig a tanácsok irámyít- táss alatt dolgozó vállalatoknál 15 Olyan akadt, ahol egyetlen újítást sete nyújtottak be hat hónap alatt. KWöOösen szembetűnő a Mohácsi Gép- és Fémárugyár dolgozóinak lemaradása. Kevés a gyáripari újítások száma 1959 eldtf felében 717 újítást fonnátok el és több mint féimillió forint újítást dijat fizettek ki megyénkben. Miéri nem kerül bevezetésre minden hatodik elfogadott újítás? Iparunk műszaki színvonalának emelése a beruházásokon, lása. 1959-ben már jórészt G \ü miilesfixfi iertek a Siklósi Állami Gazdaságban Az elkövetkezendő években igén komoly feladatok megva- lővrását tervezik a Siklóst Állami Gazdaságban. A többi között például 300 katasztrális holdra növelik a gazdaság bortermő területét. Jelenleg nincs esemeveszöWJWk, de a második ötévé* férV időszakában 20U holdat telépftéoek. Most kezdték még á tOO holdas alma fatelepítést, valamint 40 hold kbrtdó telepítését íí. Fent • városi hegyen 80 holdon barackfát Ültetnék. A követkézé években fordul terffiöYe tűO hold szilva Az elkövetkezendő években >zó helyeket is. Így például komlószárfíó jövőre készül , mintegy kétmillió forintos ííuházással. Építenek három, yenként 100 férőhelyes isiiét H. Elkészül ftr. óttvány jszítéséhéz szükséges hajtatö- Í2 és a feldolgozó üzem is [yancsak kétmillió foTfntos iltséggel. Már dolgoznak a 3 :er Juhot befogadó hodály iftősén, mely körülbelül R00 :er forlrttba kerül. Megofd- k a városi hegy vízellátását, tntegy másfétmtflfő fferintos nullázással elkészül majd a •pmúhely, korszerű zuhanyo- ival, mosdóval ellátva. Ammimé** hez szükséges oltványokat nagyrészben saját maga állította elő. Az oltványokat ez- itjeif kézierővel szedték ki. Most szerkesztettek egy olí- váríykiemelő ekét, melyet traktorral vontatnak. Az ekével gyorsabb g munka és öt százalékkal javult az Oltványok megerősödése. Ebben az évben ötszázezer Oltványt használtak fel, darabonként öt forintos árbkú. At éke használatával 25 ezerrel több erősödik meg, vagyis égy alkaTöYhrfral 120000 foriátöt takarítanak meg. A gép Kézi Cfőállftám éztel szem ben mindössze 500 forintba került. 188 etir lorifttá táffi ifiifíüsÁH ftieMy Kilenc olyan nagyjelentőségű újítás akadt megyénkben 1959 első félév folyamán, «melyeiénél 100 eaer forintnál több gazdasági eredményt lehet kimutatott, Ezek közöl hét a Romlói Széntfötóf és Retfő a Pécsi Bőrgyárból került W. 1959 második féléve az előzetes Jelentésekből Ítélve már Jobb képet nyújt, mbit az elw ső félév, a bevezetett újítások azánw emelkedő tendenciát rteitnt. Mindezek ellenére sem lehetünk megelégedve az újítások számával, nem hagyhatjuk e nacyszerú mozgalmai spontán módon, csak magától j fcfódni, ,1 1959. BECEMBEft *• Xiilföldi oendéq,eink a munkáséit közöli A francia és a svájci küldöttség látogatást tett Sztálin*- városban. JáccfttCs Ductos. a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és a város vezetőinek kíséretében megtekinti a várost. Az albán pártkümittég a Kl$TEXT-be látogatott. Ele ni T erezi ipar ügyi miniszter egy szövőgép munkáját figyel'’ Az osztrák küldöttség FHcdl FÜrnbcrg vezetésével a Eéék áru- és Szerszámgépgyárba látogatott. A vendégekét a gyár igazgatója ét pdrtfitfcára kalauzolta. A vendegek m vuUumizaiö üzemben,
