Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-05 / 286. szám
W5CEMB15R. 5. N A P L Ö Sikerült társadalmi üggyé tenni a mezőgazdaság szocialista átszervezését . Ülést tartott a megyei tanács CsitttCrtÖkön délelőtt rendM- *üld tanácsülésen tárgyalta teeg a megyei tanács a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes mezőg azdaság - fejlestaésn tervét és a megye 1960. évi összesített költségvetési tervét. Az első napi rendi pont előadója Földvári János elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, a második napirendi pontié pedig Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese Völtj Földvári elvtárs beveaetőben elemezte a tavaszi nagy belépések óta elért eredményeket. Rámutatott arra: többek körött azért tehettünk a tavaszon olyan nagy lépést előre a falu szocialista átszervezésében, mert a parasztok megértették » párt politikáját, bíznak a pártban és nem utolsősortwm azért Is, mert sikerült társadalma ügy- gye tenni a mezőgazdaság szo- etelistn átszervezését. A tavasszal alakúit termető- ttövetkezetefc eredményeiről szólva többek között megemlítette: ha a még egyénileg dolgozó parasztok kezén, lévő ■»»■a 54 097 holdon nem az egyéniek, hanem a termelőszövetkezetek termeltek volna, akkor számokban kifejezve azt jelentené ebben az évben, hogy ezen a területen annyi plusz búza termett volna, ami Komló egész évi kenyér- és lisztézük- Ségletét fedezné; Számokkal, tényekkel bizonyította: már az első évben lényegesen többet termeltek a termelőszövetkezeteik- mimt az ogycnl gazdaságok. Hangoztatta: a második ötéves terv irányelvei szerint az elmúlt öt év átlagához viszonyítva 30—32 százalékkal kell növelnünk. Ez pedig azt jelenti, hogy 1961—85. évben a fenti célkitűzés elérése érdekében öt éven keresztül minden évben búzából 50, őszi árpából 64, tavaszi árpából 49, zabból 49, kukoricából 77, burgonyából 370, cukorrépából pedig 646 kilóval kell többet termelnünk minden holdon. Ez nem kis feladat és e cél elérésére elsősorban csakis a nagyüzemi gazdaságok, a termelőszövetkezetek képesek. Földvári elvtárs ezután a Politik! a hangulatot elemezve el- ■ ....— ■" I pártfrcnqresszos Mlttére Erőgépenként ezer normalholdnyi munka A harkányi gépállomás dolgozói még a tavaszi munkák idején vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére traktoronként ezer normál holdnyi munkát végeznek az év végéig •— azaz majdnem kétszerany- Byit, mint a korábbi évek átlagában. Az „ezer* normállhol- <fas mozgalom“-hoz. amely az erőgépek jobb leihawinéíáM érdekében indult, csatlakozott * bólyi és a vajszlói gépállomás ja A három gópáTVymáson most Összesítették az eddig elért ered mémveket. Kitűnt, hogy a harkányi és a bólyi traktorosok már a pártkongresszus megnyitásáig — vagyis egy hónappal az év vége előtt — elérték, fitelve túlhaladták az ezer nor- Wvá'holdat. A mozgalmat ellndi tó harkányi gépállomás 5« erőgépe átlagoson 1916 normál- holdnyi munkát, a bólyi gépállomás 80 traktora pedig átlagosan 1071 normálholdnyl munkát végzett november 30- %. Kimagasló eredmények születtek a traktorvezetők körében is: a harkányi körzetben dolgozó Bon vár Sándor és Váltótársa, Hitre tej'* DT-tt- PUsú lánctalpas traktorával 2293 normálholdat, Horváth Ferenc és váltótársa, Erdei láazló pedig Sz—80 típusú lánc talpas traktorával 3071 nor- niélholdat teljesített. Az „ezer normálholda* mozgalom" legnagyobb eredménye hogy a három gépállomás nemcsak teljesítette tervét, hanem a harkányiak 129, százaléknál, a bólyi ok 117 százaléknál, a vajnál ólak pedig 109 százaléknál tartanak éve« tervükkel. Decemeber 31-ig — éves tervükön fel« — még mintegy 40 000 narmálhokinyi A KOMI-ÓI ÜTÉPfrö V. építőipart gyakorlattal rendelkező kontírozó könyvelőt keres azonnali belépésre. Fizetés kollektív szerint — Crtiköltségef csak alkalmaztatás esetében térítünk, jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat főkönyvelőségén. Komló, Kender- föld, szállásfalu. H# gáti munkát végesre* * a terít-,. ■ őseővotVntctekurn a bírom baranyai gépállomás dolgozói, mondotta: a politikai hangulat jó, ezt mutatják a belépések is, Nincs olyan nap, amikor ne lennének belépők ebbe, vagy vagy abba a tereinelöszövet- kezetbe, A szövetkezett parasztok is, az egyénileg dolgozó parasztok is mint a példák mutatják, követik is a párt politikáját Ez azonban nem jelenti ’ azt, hogy nekünk nem kell segítenünk a még egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy még jobban megismerjék ezt a politikát, még inkább az egyedül helyes utat, a szövetkezés útját válasszák. Arra van most szükség, hogy a tavaszihoz hasonlóan összefogjanak a kommunisták a becsületes, haladó pártonkívüliekkel és együttes erővel segítsék a falut. Arra van szükség, hogy a megyei tanácstagok is járuljanak hozzá ahhoz, hogy továbbra is társadalmi ügy legyen a falu szocialista átszervezése — hangoztatta Földvárt élvtárs, mindenütt segítsenek a még egyénileg dolgozó parasztoknak a helyes döntésben. E napirendi pont után Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra, aki a megyei tanács rendkívüli ülése elé terjesztette a megye jövő évi összesített költségvetési tervezetét, amely a tavalyihoz képest mintegy 13,32 százalékos növekedést mutat, A tanácsülés résztvevői, mint ahogy az a hozzászól ásókból kiderült, miindUflét hozzászólással egyetértettek és egyhangúlag elfogadták* Gondolatok, vélemények a pártkongresszus munkájáról A VII. pártkongresszus tanácskozása nagy visszhangot keltett a munkásokban és az értelmiségiekben egyaránt. Fel kerestük a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatóját, dr. Szabó Pál Zoltán elvtársat és megkérdeztük, hogyan látja a sajátos dunántúli problémákat, hogyan konkretizálják a tudományos kutatások eredményeit a gyakorlati életben? — Kállai Gyula elvtárs rár mutatott arra, hogy a szocializ mus építésével kapcsolatban rendkívül nagy gonddal kell foglalkozni a tudomány kérdésével. Nemcsak népünk általános kulturális felemelkedésének szempontjából, hanem a népgazdaság termelési igényeivel kapcsolatban is. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete 1960. évi munkatervében is be hatóan tárgyalta pártunk irányelveit, főbb kulturális cél kitűzéseit. Intézetünk elsőrendű törekvése, hogy a tudományos munka mindig szerves kapcsolatban legyen a szocializmus építésével. Történészeink például úgy dolgoznak, hogy nem valami ősrégi történelmi problémák megoldásával, hanem a bányamunkásság és a parasztság megváltozott helyzetével foglalkoznak. Nemcsak összehasonlítják a régit a maival és ezáltal tudatosítják népünkben azt a döntő változást, melyet a fel- szabadulás jelentett, hanem az üzemi nyersanyagkutató folyamatokat is történetileg napjainkig vezetik le és azáltal több ízben adhatnak olyan se- í gítsóget, hogy új módszerek alkalmazásával bizonyos nyers- i zett, az ismert adatok után is anyaglelőhelyek újból való fel- meglepő arányokban bontako- kutatását, megvizsgálását tud- zott ki a beszámolóból. Külön Házátalakftás, konyha-és szobabútor, tűzhely, Moped és mosógép két év alatt Gyakorlott GVOUÄ- íf* GÉPÍRÓT 1959, deceit»her 18-1* lil-VEtt/fíNK. Jelentkezni fehet a DéKN- nánt»HI Aeamsrnl*áh«4ó V. Személyzeti Osztályán főn- életrajzzal) Pécs, Lé*«zcsz- Uvár utca 13. H: -----------Ü A beépített tűzhelyt! konyhában kellemes dohányillat terjeng. A hosszú asztal telistele van sárgálló levelekkel. Ötven egynéhány éves szikár férfi válogatja szaporán. A csizmája fényes, a természete önérzetes. Büszke a tudományára, arra, hogy egy pillantásra meg tudja állapítani, hogy a dohány melyik osztályba való. Idősebb Kincses István a neve, ő a rfiágocsi Béke Tsz legjobb dohánytermesztője. Több mint negyven esztendeje foglalkozik már Vele, s sok oklevelet kapott érte. A dohánytermesztés kedvéért lépett be a ts*-be is négy évvel ezelőtt. Akkor még egyénileg termelte a füstölni valót. Amint mondja, a tsz-elnök egyszer megkérdezte tőle: — Látom Kincses bácsi, maga súlyos ezreseket szed be a kisparcellúról. Mondja: menynyit szerezne vele, ha harminc holdét bíznánk megára a tsz-ben? — Egy milliót! — válaszolta némi gondolkodás után. — Akkor miért nem jön közénk? — Nehéz az. Ki tudja milyen lesz a megélhetésünk? Tudj«, hogy nagy a család. Bizony, nagy. Nyolegyérme- ke« apa Kincses István. Van ezek között Szovjetunióban végzett főmérnök, a keszthelyi mezőgazdasági akadémiára já ró diák, traktoros, könyvelő1 — szóval a többségük már kirepült a puha hazai fészekből. Már csak kettó van otthon, a tizenhatévá» Magdi és a kis iskolás Jancsi. A gond azonban még több ennél. Mert igaz, ingyen tanul Nándor Készt helyen, de azért elkél a szülőtől kapott pénzesutalvány, meg katonnfiának is jólesik a hazai segítség’. Mondom, aggodalmaskodott, amikor az elnök a belépésről megkérdezte, de elhatározta magát. Egymás tenyerébe csap tak, s a tagság azonnal meg j választotta ót dohányfelelós- I nck, illetve brlgádvoz*tőnek. Az egymillió forint reményé ben. Kincses István büszke ember. A fia szerinte az ország legjobb katonája. Ö maga — mármint az apa — másodmagával felgörgetett egyszer egy olyan fatuskót a kocsira, amivel négy ember sem bírt Előtte. Megsínylette a karja, de fel görgette volna akkor is, ha beleszakadt volna, mert ilyen a természete. Ezek után le sem kellene írnom, hogy már az első évben meglett a millió, nem is harminc, hanem húsz hold földön. Nagy pénzeket rak vele a tsz kasszájába ‘azóta is /minden esztendőben. És 6 sem járt rosszul. Igaz, sokat dolgozott a család. A Kincses famíliának a munka az életeleme. Más családoknál négy ember kap két hold dohányt, náluk a felesége és gyereklánya dolgozott meg ugyanennyit. Annyi munkaegységet összeszedtek együttesen, hogy el sem hinné az ember. Az első évben — vagyis 1956-ben nyolgszázaty 1957-ben több mint ezret, tavaly 2052-őt gyűjtött össze a család (több fiú is segített a szünidőben), az idén körülbelül 1400 lesz. Annyi pénzt kaptak érte, mint a pelyva. Ha nem a saját szememmel látom, el sem hiszem, hogy mennyit haladhat egy család két esztendő alatt. Tavaly nyáron fogtak hozzá házuk átalakításához, húszezer forint — még egyéni kokban — megtakarított pénzzel. Az idén nagyjából elkészült. Körülbelül 47 ezerbe került. A régi, kétszoba-konyháa, egyszerű falust épületből szélés- ablakos, kétszoba-kétkonyhás- éléskamrás és természetesen fürdőszobás ház lett. És ami benne van, többnyire az is új. Ü) a tűzhely, a konyha- és szobabútor, a mosógép, a Moped — ezt mind két 4? alatt szerezték, aközben, hogy megújították a házukat! Mivel rádiójuk is van mér, azt hittem legközelebb televíziót akarnak venni. A családfő azonban a fejét rázta: — Nem azt veszünk, hanem autót. Náci úgyis ide akar jönni, ha végez Keszthelyen, az majd elvezeti. A felesége túl merésznek tartotta a tervet. Szerinte a három év — amit a férj kitűzött — kevés ehhez. Vita kerekedett a dologból, amelyben a családfő lett a győztes. E szerint: a Kincses család három év múlva autón indul el balatoni strandolásra. M. U jak javasolni.! Megépült intézetünk kezdeményezésére a város és az üzemek áldozatkészségével a Misina-tetőn az éghajlatkutató obszervatórium. Hogy csak egyet mondjak: az obszervatórium megfigyelései alapján pár órával előre jelzi a zúzmara-képződést, mely révén módunkban lesz megakadályozni, illetve csökkenteni azokat a felmérhetetlenül nagy károkat, melyek eddig na- gyobbmérvű zúzmara-képződés alkalmával, főképp a távbeszélővezetékeket sújtotta. De ugyanígy a mező- és erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás sem nélkülözheti a misinai obszervatórium munkáját Foglalkozunk a megye és vár ros vízkérdéseivel, nem auért, mert pótolni akarnánk országos vállalatok nagy kapacitár sú munkáját hanem azért, hogy minden viszonylatban tiszta képünk legyen mind a hegység, mind annak környezetét illetően a víznyerés lehetőségeiről. Rendkívül jelentős probléma megyénk belső közigazgatási szervezése az új, szocialista feladatok megoldása. Bár intézetünk rendkívül szerény keretek között dolgozhat, a tpi munkaterületünkön igyekszünk pártunknak és a tanácsoknak rendelkezésére állni, murikájukat minden tekintetben elősegíteni. Bárdosi Németh János költő a következőket mondja: A pártkongresszus anyagából — érthetően — nagy érdeklődéssel várttik Kállai Gyula elvtárs beszámolóját. Az a fejlődés, amely az ideológiai munka területén oktatási vonatkozásban bekövetkeberület az irodalom. A megnyugvás, lehiggadás, a dolgok tisztázása, az elmúlt egy-két év alatt az irodalomban is megmutatkozott Az írók hallgatása véget ért.. Az írószövetség megalakulásában az új szervezeti forma is azt szolgálja, hogy az írók írjanak es alkotó munkájukban érvényesüljön az élet, a mai szocialista élet pozitívuma. Ezt a lendületet Pécsett is tapasztalhatjuk. A Jelenkor folyóirat egy év alatt a Dunántúlon élő írók és költők fóruma lett, ahol a régiek mellett új seregek gyülekezését látjuk. Persze itt is érvényes Kállai Gyula megállapítása, hogy a mondanivaló fontossága mellett a művészi színvonal is fontos. A Jelenkor szerkesztői mindkét szempontra ügyelnek és éppen ezért jól szolgálják a kongresszuson elhangzó irodalmi irányelveket. Megkérdeztük a Pécsi Képzőművészeti Csoport egyik tagját, Erdősi András elvtársat, hogyan látja ő a festőművészek helyzetét, milyen fellendülés várható a kongresszus után? — Budapesten már megadták a lehetőséget arra a képzőművészeknek, hogy megteremtsék az egészséges kapcsolatot az üzemekkel, gyárakkal és termelőszövetkezetekkel. Véleményem szerint jobban össze kell fogni a vidéki képzőművészeket, számukra is lehetővé kell tenni, hogy közelebb kerülhessenek az üzemek életéhez, a munkásokhoz, hogy a képzőművészetben is helyesen tükröződjék gazdag, sokszínű életünk. fHamar) Új színek a városban Újak és szépek. Egyelőre még csak a Jókai téren láthatók, a Fűszer és Csemege önki- szolgáló bolt bejárata felett. Zöld színű neorvteny, hol kigyullad, hói elalszik, először a „fűszer“, majd a „csemege“ szó gyullad ki, majd pedig szerre mind a két- rendelet* az üzleté. Nemsokára sze- tek portáljainak ki- reíik a felirat- foly- alakításáról, szépt- tatását, amely tésérőL Jövőre — a ugyancsak vibráló tervek szerint — tatarozzák a Kosfényben közli majd az esti sétálókkal, hogy itt önkiszlgáló élemdszerbolt van. S az „első fecskét" jövőre már sok követi. Már megjelent a városi tanács suth Lajos utcai üzletsort és a régi, hagyományos cégtáblákat fénycsöves, vibráló, színes feliratok váltják M, Példátlan ravaszsággal dolgozott a zsebes „szakmában" ez az átszőtt#. Ehr Mihályné már huzamosabb idő óta járta a legforgalmasabb boltokat. Rendszerint magával vitte három éves kisgyermekét is s a gyereket karján tartva mindig <At tolongott, ahol a legnagyobb tömeget találta: áru- kiadónál, pénztárnál, pattoknál. A kisgyerek néha meg-megériniette lábával valamelyik vevőt, aki aztán elnéző mosollyal nyugtázta magában, ezt már nem játékból, hanem szándékosan emelte el a gyerek kezéből a Halmit, amit aztán azonnal elrejtett magánál. Ha valaki esetleg észrevette, akkor anyáskodva szidta a gyereket, mondván, hagy „Ez a nénié, nem szabad Hozzányúlni— • boesánatkéróen visszaadta a táskát. De erre ritkán volt példa. Mert legtöbbször sikerült és így rövid idő alatt több, mint tízezer forint készpénzt lopott el a vásárlóktól, és különböző nagyságú és értékű pénztárcákat, szatyrokat. KihaTtgatisa alkalmával csak vállát vonódat ta arra a kérdésre, hogy érzett-e egyáltalán lelkAsmeret- [ur daléit, amikor egy gyerek lelkivilágét már három esztendős koréban bűnnel fertőzi? Ehr Mihályné az Allamx Áruházban, a 101—lő2. Ceeme- geboltban, a Kossuth utcai hús boltban, a Napsugár Ruházati Boltban és a kispiacon követte el sorozatos tolvajlásait. b A Városi Rendórkapitány- g 74. szobájában felveszik a naszokat azoktól, akiknek az említett üzletekben ez utöbbi időben eltűnt a pénzük, táskáé juk, pénztárcájuk. a gyerekes közeledést. Másodszor már hátra sem fordultak, és a kedves „mama? ezt a pillanatot ki is használta. Keze már ott motoszkált a zsebekben, szatyrokban, réti hűinkben s ami ráragadt, azt vitte. A piacon más módszerrel dolgozott. Letette a gyereket, aki ide- oda tipegett a vásárló asszonyok között. Hol egy láb mellé tett kosarat húzott el a helyéről. hot egy táskát emelt ki a kosárból, — velóbaa csak a játék kedvéin, De a *mama
