Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-03 / 284. szám

2 N A PLÖ 1959. DECEMBER 1 Az MSZMP kongresszusának keddi és szerdai ülése (Folytatás az 1. oldalról.) egy termelőszövetkezetet ve­zetne akkor, amikor a község egy része a azövetkezetben van, másik része pedig egyé­ni paraszt és akkor, amikor az egész község parasztsága szövetkezetben van. Jelenleg összesen másféld hold az a te­rület, ami községünkben egyé­ni kézen van. (Derültség.) Meg­változott községünkben az em­berek gondolkodási módja, például jobban szeretik egy­mást mint azelőtt. Ez is in­kább február óta nyilvánul meg. Ezt érzem magam is, hi­szen azelőtt volt bőven hara­gosom nekem is, míg nem vol­tunk szövetkezeti község — ez a tagosításból, aztán a tsz dol­gaiból adódott, — most pedig ez nem fordul elő, nem talál­koztunk olyan emberrel a 251 tag közül, aki azt mondta vol­na a nyáron, hogy „én ezzel nem megyek dolgozni" stb. Megszűntek a viták a község­ben például akörül is, hogy hány százalék legyen a köz­ségfejlesztési hozzájárulás. •— Ezen azelőtt a községi tanács­ülésen vita volt A termelő­szövetkezeti tagok nagyobb részt szavaztak volna meg, az egyéni parasztok pedig kiseb­be^ Es elmaradt a község Sok minden fejlődéstől, ami aztán most érezteti káros ha­tását Nem tudtuk pl. a köz­ségben eldönteni, hogy melyik oldalon kezdjük meg a beton­járda építését: ahol a tsz-tag- ság van többségben, vagy pe­dig ahol az egyéni parasztok. (Derültség.) Ez szintén meg­szűnt ezzel a tavaszi fejlődés­sel, mert el is kezdtük egyik oldalon és be is fejeztük és nem volt vita, hogy melyik ol­dalon kezdjük meg a Járda­építést. Vagy pedig ugyancsak nem probléma ma felvetni, és a közgyűlésen fel is vetettem, hogy a községnek már tovább is kell mennie. Kell pl. strand­fürdő és el is tudtuk érni azt, hogy a jövőben el is kezdjük majd ezt la építeni. Halastó mellé csárda, szőlőtelepítés — mind el tudtuk érni, hogy a Jövőben el tudjuk kezdeni. Rátérek az áruértékesítésre. Fock elvtárs beszámolójában öltözött ezzel és elmondot­ta, hogy a második ötéves terv­ben száz holdra mennyi tejet, mennyi húst, mennyi gabonát kell termelnünk. Egypár he­lyen, tsz-ben magam is el­mondtam: úgy nézett ki a do­log, hogy amíg a tagság meg nem értette, azt mondták, me­gint csak felülről dirigálnak, megint csak ott szabják meg, mennyit kell termelni, nyo­mást gyakorolnak megint a falura. Én azt mondtam: ez a nyomás nem rossz nyomás, mert többet termelünk, többet tudunk eladni az államnak, több pénz jön a kasszába. Te­hát ilyen nyomást mi elfoga­dunk. (Derültség.) Utána meg azt mondták, hogy bár már ott volnánk, hogy most már száz holdra ennyi húst, ennyi tejet tudnánk termelni. Idáig amit elmondtam, mond juk, ez szép volt (Derültség) Most pedig egy-két dolgot te­szek szóvá, amely egy-két vál­lalat felé, vagy pedig minisz­térium felé szólna. Azt nem tudom megérteni elvtársak, hogy november 18-án volt egy aktíva ülés a megyében és az aktíva ülésen egy-két vállalat munkája felett bírálatot mond­tam, akkor mindjárt lehetett intézkedni. A levélre, távirat­tá nem intézkedtek. Gondo­lom, most ugyancsak a kong­resszuson előhozok egy-két dolgot, lehet, hogy holnap már intézkednek. (Élénk de­rültség. Taps.) Előbb a vasutat veszem. Arra kérem Kossá miniszter elvtársat — ugyan már be­széltem vele erről —, hogy megvan az az Intézkedés, hogy vagont hat óra alatt be kell rakni. Ellenben, Kossá elv­társ, figyelemmel kell lenni arra, hogy honnan visszük az árut, helyben van-e a vasút, vagy pedig tíz-húsz, esetleg harminc kilométerre. Aztán fekbért kell fizetni, ha nincs meg a kát órai berakás. Nagy Józsefné miniszter elv- társnő a legutóbbi központi vezetőségi ülésen elmondotta, hogy — hála a tsz-eknek és az állami gazdaságoknak — sok rostkendert és lent ter­meltek. Igen ám, de ennek is mi az úja? Meg is termel­jük mi termelőszövetkezetek, de az átvételnél, a minősítés­nél baj volt. Mi azt mondtuk, hogy első osztályú, a vállalat azt mondta, hogy másod osz­tályú. (Derültség.) Kihoztunk egy bizottságot Pestről hoz­zánk Pécsváradra, onnan pe­dig elment Barcsra Losonczi elvtársékhoz. Ez az utazás per­sze pénzbe került. Három hó­napig tartott a probléma, amíg végül mégis megoldódott. Az elszámolás bennünket iga­zolt: nem másod-, hanem első osztályú áru volt. Higyjék el. mikor megkaptuk a számlát, semmi örömünk sem volt ben­ne, mert három hónap alatt teljesen kimérgelődtük magun­kat. A vége az lett. hogy mi­nek kell itt bosszankodni, s a tagok úgy szavaztak, nem fognak rostkendert termelni. Végül utoljára még egy pél­dát. Egy pécsi gyárról szeret­nék valamit elmondani, s ez­zel azután be Is fejezem. Ez a gyár 57 000 forintért készít a termelőszövetkezetnek vas­vázas górékat. Mj is készíttet­tünk és más tsz-ék is készít­tetnek. Megint furcsán jártak az új tsz-ek, ahol az elnök nem mert szólni, hogy vajon milyen anyagot küldtek ki és eleget küldtek-e. En bizony nem restelltem. írtam nekik, miatt egyik vagy másik áru­féleségben átmeneti hiányok is mutatkoztak. Ennek ellenére országunk lakosságának áru­ellátása falun és városon ál­talában jónak mondható. Az sem érdektelen, hogy amíg 1950 előtt személygépkocsit egyáltalán nem lehetett kapni* addig az 1957—59-es években mintegy 7300 gépkocsit vásá­roltak magánszemélyek* A lakosság most már a min­dennapi életet megkönnyítő iparcikkekből szeretne minél többet és Jobbat vásárolni. Ezért köteleztük a gépipart, és könnyűipari minisztert, hogy rövid Idő alatt számos új ipar­cikk hazai termelését kezdjék el, más keresett Iparcikkek­ből pedig importtal biztosí­tottuk a szükségleteket. A leg­utóbbi három évbej» több mint hogy vagy szánjanak ki, vagy pótolják az anyagot, mert ke­veset küldtek. Az oldalhálóró van szó. a drótról. Erre ki w lőtt két elvtárs. Megmérik- igen. elvtárs. helyes, ml küld­tünk kevesebbet, megkapják Bek üld tünk két Zetort az anyagért, utána 20 négyzetmé­ter drótért megint egy Zetort Pécsre. Mi azt mondtuk. hog> 24 négyzetméter drót kell. 6 csak húszat írt. Amikor meg­kérdeztem, én, aki nem értek olyan nagyon a minőséghez, hogy miért ír az elvtárs eny- nvit. azt mondta, tíz centit vettünk, ezt lemértük, ez ben­ne van a húsz méterben, annyi kilót küldtünk ki a rendelők­nek. Kérdeztem: Ez a drót vajon egyforma vastagságú és nehézségű, meg minden? ..Hát igaza van elvtárs. ez nem egy­forma”. Én. mint mezőgazda­sági, mint parasztember vetem ezt fel. De ez megint nem volt elég. Tegnap megint bement a Ze- torunk és ugyancsa/k négy négyzetméter drótért egy egész nap megy el a pécsi úttal ahelyett, hogy azzal a Zetor- ral valami más munkát tud­tunk volna végeztetni. Kérem tehát az elvtársakat, a miniszter és a vállalatvezető elvtérsatoat, akik Ilyesmivel foglalkoznak, hogy segítsenek nekünk, falusi vezetőknek, hogy ilyen dolgok többé ne forduljanak elő. (Tat».) négymllllárd forint értékű fo­gyasztási cikket importáltunk, többek között bútort, szőnye­get, ruházati cikkeket, hűtő- és mosógépet, számos más új háztartási gépet. Mindezek eredményeképpen — viszony­lag rövid idő alatt — többi között közel 300 000 mosógép kerül a dolgozók otthonába. 1900-ban pedig 70 000 televí­ziós készüléket vagy ennél többet akarunk a lakosság rendelkezésére bocsátani. Azt Is meg kell említenünk, hogy jelenleg Pécsett, Miskolcon már működik a televíziós köz- vetítő állomás. Előreláthatólag még ebben az évben befejező­dik a szentesi, a soproni és a tokaji reléállomás építése és ezzel lényegében biztosítva lesz, hogy az egész ország te­rületén élvezhető legyen a bu­dapesti televízió műsora. 1958-ban a munkások és al­kalmazottak — egy főre szá­mítva — több mint kétazer annyit költöttek nagyobb ér­tékű fogyasztási cikkekre, mint 1955-ben, amellett je­lentősen megnőtt az élelmi­szeripari termékek fogasz- tása is. • Jelentős erőfeszítéseket tét­ünk az elmúlt három évben a akáshiány enyhítésére is. A oárt és a kormány sokféle in­tézkedéssel segítette elő. hogy minél több dolgozó saját csa­ládi otthont építsen. Az állami •ámogatás összege ebben a? időszakban mintegy kétmilli­árd forint volt, amely segít­ségével 53 000 lakás létesült Állami erőből ugyanezen Idő alatt körülbelül 54 000 laká* készült el és ezzel összesen az 1957—59-es évek­ben 137 000 új lakás épüli fel. A növekvő népjólétet és a dol­gozóknak a szocialista állam iránti bizalmát, a jövőbe ve­tett hitét mutatja az is, hogy a takarékbetét-állomány az el­lenforradalomtól napjainkig körülbelül 3,3 milliárd forint­tal emelkedett, vagyis mint­egy hétszeresére nőtt. A növekvő életszínvonal, az igények Jobb kielégítésére mind az Ipar, mind a keres­kedelem részéről a következő években további erőfeszítése­ket fogunk tenni. Csak példa­ként említem meg, hogy ez év­ben mintegy 2 800 000 párral több cipő került forgalomba, mint 1955-ben. A második öt­éves tervben az építőanyag­iparban jelentkező szükségle­tek kielégítésére gyorsabb ütemben fejlesztjük az építő­anyagipart. A párt és a kormány nagy figyelmet fordít a falu áruel­látásának állandó Javítására. A vidéki kiskereskedelmi for­galom 1959. első felében közel 9 százalékkal haladta meg az előző évit, A növekedi* még Népgazdaságunk továbbfej­lődése, második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából különös jelentősége van a kül­kereskedelemnek, a szooialista országokkal való mind szoro­sabb együtműködésünknek — folytatta Apró Antal* Külkereskedelmi kapcsola­tainkat évról-évre szélesítjük és a földkerekség legtöbb or­szágával kereskedünk. Leg- szorosabbak kereskedelmi kap­csolataink a szocialista orszá­gokkal és közöttük is elsősor­ban a Szovjetunióval. Külkereskedelmi forgalmnnk mintegy háromnegyed réssé! a szocialista országokkal bo­nyolítjuk le és teljes kül­kereskedelmi forgalmunk egyharmadát * Szovjetunió­val. A tókés országokra teljes kül­kereskedelmünk 25 százaléka jut A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a teljes egyenjogúság alapján, szélesí­teni akarjuk a tőkés országok­kal folytatott kereskedelmün­ket, elsősorban az iparunk fej­lesztéséhez szükséges modem gyártási eljárások, gyárberen­dezések vásárlásával. A külkereskedelem 1959 vé­gére a főbb mutatók tekinte­tében túlteljesíti a hároméves terv 1900. évt előirányzatait, így Idén a külkereskedelmi forgalom közel 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1955-ben egyenjogúság, a kölcsönös elő­nyök alapján, folytatjuk kül­kereskedelmünket. A magyar népgazdaság az elmúlt 15 év-v ben a Szovjetunió sokoldalú segítségével, baráti támogatá­sával és a többi szocialista or­szággal kialakult szoros együtt működés alapján fejlődött. A Szovjetunió elsősorban nyersanyagokat. gépeket, korszerű berendeléseket szállít és a világon egyeditl- állóao kedvezményes hitele­ket nyújt iparnak ás «»•«*­nagyobb az új termelőszövet­kezeti megyékben ahol az ipar­cikkforgalom például eléri a 20 százalékot is. Igen rtajy erőfeszítéseket tettünk, hosy elősegítsük a mezőgazdaság termelés növekedését. Ennek érdekében 1958-ban és ez évben közel 9000 traktort kapott a me­zőgazdaság, több mint mis- félmllllárd forintot fordítot­tunk mezőgazdasági gépek beszerzésére. \ múlt évben és az Idén több mint négymllliárd forint érté­kű építőanyagot vittünk a fal­vakba. Az utóbbi három év­ben 80 százalékkal növeltük a mezőgazdaság műtrágyael­látását is. Az országnak kenyérrel, hús­sal való ellátásáért közös a felelősségünk a dolgozó pa­rasztsággal, legyenek azok egyéni gazdák, vagy tsz-pa- rasztok. A pártszervezetek, b tanácsok, b felvásárlással tót lalkozó szervek magyarázok meg a dolgozó parasztoknak hogy ugyanakkor, amikor a szocialista állam mindennel ellátja a falut, jó árakat biz­tosít termékeiért, saját érde­kük és az egész ország érdeke, hogy termékfeleslegeiket elad­ják az államnak. A kormány természetesen, úgy mint eddig, biztosítja a lakosság ellátásét, tartalékot gyűjt, a termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok Is egyre nagyobb szerepet vállalnak az ország ellátásá­ban. A párt célkitűzésének meg­felelően a lakosság fogyasztási alapját az 1956—05-ös évek kö­zött 40—45 százalékkal akar­juk tovább emelni, mert rend­szerünk törvényszerűségei hogy a fokozódó termelés út-- Ján mind több szükségleti cikk. élelmiszer áll a dolgozók ren­delkezésére. volt. Az Idén háromszor any­nyi gépet és finommechanikai gyártmányt vásároltunk, M**' ve vásárolunk külföldön, min* 1955-ben. Ma egész külkereskedel­münk sokkal szilárdabb, min< az ellenforradalmat megelőz években* Fizetési mérlegünk e»y*°‘ súlyban van, devlzahely**' tünk la javult. A fizetési mérleg egyensúlyé* feltétlenül megőrizzük a kir vetkező években Is, mert 8Í egészséges külkereskedelem­nek ez a legfontosabb feltéte­le. Nemegyszer azonban In­dokolatlan importigények Je­lentkeznek és vannak még 1,13 is olyan üzemek, ahol nem karékoskodnak megfelelően 3 külföldről behozott nyerssny3' gokkal és eszközökkel. Határf zottabban fel kell lépni a k9* ros jelenségekkel szemben. A külkereskedelemre a fl’J’ íodik ötéve* tervben az ed' dlgieknél is nagyobb feladató9 hárulnak, ezért még nagy°bö mértékben fejlesztjük aí együttműködést a szociális15 országokkal. A következő h5T napokban kötjük meg a KGst' ben részvevő országokksl 31 ötéves hosszúlejáratú külk8­reskedelmt megállapodások' Ezek a külkereskedelem old3' Iáról biztosítják ötéves t*r' vünk megvalósításának szi'érd anyagi előfeltételeit. gazdaságunk nagyarányú ,, r least éséhes. Mindezekért cserébe első^T ben munkaigénye* gépek1’’ késztermékeket vásárol tdHIh.j Ipari nyersanyagokon k,v’ élelmiszert Is hoztunk b* Szovjetunióból 1957-ben, •***, kor gyenge volt nálunk a P bonat érmés, 200 000 to*u’ 1958-ben pedig 250 000 ton11 kenyérgabonát szállított ■ Szovjetunió és ezzel Wz«* lőttük az ország zavarta““ (Folytatói * 3, oldslosj Szocializmust építő programunkban kifejezésre jut népünk vágya, törekvése Apró Antal elvtárs beszéde Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elsó elnökhelyettese az áruellátás helyzetéről, a belkereskedelem munkájáról és országunk külkereskedel­méről, a szocialista országok­kal folytatott gazdasági kap­csolatairól beszélt. Az Ipari és a mezőgazdasági termelésnek a hároméves terv­ben 1960-ra előirányzott szint­jét számos területen már ez évben elérjük — mondotta. — A reálbérek növekedése az 1957—00-as évekre előirány­zott 8 százalékkal szemben már 1959-ben elért s 7 száza­lékot* A lakosság összes pénzbevé­tele 1957-hez képest 1959- ben 12.9 százalékkal növe­kedett. Emelkedett a bérből és s fizetésből élők száma is. A népjólét emelkedésének leghűbb tűkre a lakosság fo­gyasztásának alakulása. Jel­lemző számként említhetem meg, hogy ez év végére a kis­kereskedelmi forgalom több mint 15 százalékkal haladja meg az egyébként Is magas 1957-es évi forgalmat. A há­roméves terv ugyanis csak Í3 százalékos növekedést Irány­zott elő az 1900-os évre. A fo­gyasztás Ilyen mérvű alakulá­sa igen örvendetes, mert azt mutatja, hogy a dolgozók jó­léte, életszínvonala a tervezett­nél gyorsabban emelkedik. De azt is meg kell mondani, hogy a növekvő árukeresletet nem mindig tudtuk kielégíteni. E­Mmd több szükségleti cikk áll a dolgozók rendelkezésére Rámutatott Apró Antal elv­társ, hogy a lakosság keresle­te egyre jobban a nagyobb ér­tékű tartós fogyasztási cikkek felé fordult, Ez évben például négymll- liárd forinttal több ruházati cikk került forgalomba, mint 1955-ben. Emellett 1959-ben a lakosság körülbelül 85 szá­zalékkal több bútort vásá­rol, mint 1957-ben. A bútorígények kielégítésére mind több bútort hozunk be. Motorkerékpárból a dolgozók 1959-ben 50 százalékkal vásá­rolnak többet* mint 1957-ben, Külkereskedelmi forgalmunk háromnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le Iparunk fejlesztéséhez hatalmas segítségei kapunk a Szovjetuniótól A szocialista országokkal az

Next

/
Thumbnails
Contents