Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-03 / 284. szám
2 N A PLÖ 1959. DECEMBER 1 Az MSZMP kongresszusának keddi és szerdai ülése (Folytatás az 1. oldalról.) egy termelőszövetkezetet vezetne akkor, amikor a község egy része a azövetkezetben van, másik része pedig egyéni paraszt és akkor, amikor az egész község parasztsága szövetkezetben van. Jelenleg összesen másféld hold az a terület, ami községünkben egyéni kézen van. (Derültség.) Megváltozott községünkben az emberek gondolkodási módja, például jobban szeretik egymást mint azelőtt. Ez is inkább február óta nyilvánul meg. Ezt érzem magam is, hiszen azelőtt volt bőven haragosom nekem is, míg nem voltunk szövetkezeti község — ez a tagosításból, aztán a tsz dolgaiból adódott, — most pedig ez nem fordul elő, nem találkoztunk olyan emberrel a 251 tag közül, aki azt mondta volna a nyáron, hogy „én ezzel nem megyek dolgozni" stb. Megszűntek a viták a községben például akörül is, hogy hány százalék legyen a községfejlesztési hozzájárulás. •— Ezen azelőtt a községi tanácsülésen vita volt A termelőszövetkezeti tagok nagyobb részt szavaztak volna meg, az egyéni parasztok pedig kisebbe^ Es elmaradt a község Sok minden fejlődéstől, ami aztán most érezteti káros hatását Nem tudtuk pl. a községben eldönteni, hogy melyik oldalon kezdjük meg a betonjárda építését: ahol a tsz-tag- ság van többségben, vagy pedig ahol az egyéni parasztok. (Derültség.) Ez szintén megszűnt ezzel a tavaszi fejlődéssel, mert el is kezdtük egyik oldalon és be is fejeztük és nem volt vita, hogy melyik oldalon kezdjük meg a Járdaépítést. Vagy pedig ugyancsak nem probléma ma felvetni, és a közgyűlésen fel is vetettem, hogy a községnek már tovább is kell mennie. Kell pl. strandfürdő és el is tudtuk érni azt, hogy a jövőben el is kezdjük majd ezt la építeni. Halastó mellé csárda, szőlőtelepítés — mind el tudtuk érni, hogy a Jövőben el tudjuk kezdeni. Rátérek az áruértékesítésre. Fock elvtárs beszámolójában öltözött ezzel és elmondotta, hogy a második ötéves tervben száz holdra mennyi tejet, mennyi húst, mennyi gabonát kell termelnünk. Egypár helyen, tsz-ben magam is elmondtam: úgy nézett ki a dolog, hogy amíg a tagság meg nem értette, azt mondták, megint csak felülről dirigálnak, megint csak ott szabják meg, mennyit kell termelni, nyomást gyakorolnak megint a falura. Én azt mondtam: ez a nyomás nem rossz nyomás, mert többet termelünk, többet tudunk eladni az államnak, több pénz jön a kasszába. Tehát ilyen nyomást mi elfogadunk. (Derültség.) Utána meg azt mondták, hogy bár már ott volnánk, hogy most már száz holdra ennyi húst, ennyi tejet tudnánk termelni. Idáig amit elmondtam, mond juk, ez szép volt (Derültség) Most pedig egy-két dolgot teszek szóvá, amely egy-két vállalat felé, vagy pedig minisztérium felé szólna. Azt nem tudom megérteni elvtársak, hogy november 18-án volt egy aktíva ülés a megyében és az aktíva ülésen egy-két vállalat munkája felett bírálatot mondtam, akkor mindjárt lehetett intézkedni. A levélre, távirattá nem intézkedtek. Gondolom, most ugyancsak a kongresszuson előhozok egy-két dolgot, lehet, hogy holnap már intézkednek. (Élénk derültség. Taps.) Előbb a vasutat veszem. Arra kérem Kossá miniszter elvtársat — ugyan már beszéltem vele erről —, hogy megvan az az Intézkedés, hogy vagont hat óra alatt be kell rakni. Ellenben, Kossá elvtárs, figyelemmel kell lenni arra, hogy honnan visszük az árut, helyben van-e a vasút, vagy pedig tíz-húsz, esetleg harminc kilométerre. Aztán fekbért kell fizetni, ha nincs meg a kát órai berakás. Nagy Józsefné miniszter elv- társnő a legutóbbi központi vezetőségi ülésen elmondotta, hogy — hála a tsz-eknek és az állami gazdaságoknak — sok rostkendert és lent termeltek. Igen ám, de ennek is mi az úja? Meg is termeljük mi termelőszövetkezetek, de az átvételnél, a minősítésnél baj volt. Mi azt mondtuk, hogy első osztályú, a vállalat azt mondta, hogy másod osztályú. (Derültség.) Kihoztunk egy bizottságot Pestről hozzánk Pécsváradra, onnan pedig elment Barcsra Losonczi elvtársékhoz. Ez az utazás persze pénzbe került. Három hónapig tartott a probléma, amíg végül mégis megoldódott. Az elszámolás bennünket igazolt: nem másod-, hanem első osztályú áru volt. Higyjék el. mikor megkaptuk a számlát, semmi örömünk sem volt benne, mert három hónap alatt teljesen kimérgelődtük magunkat. A vége az lett. hogy minek kell itt bosszankodni, s a tagok úgy szavaztak, nem fognak rostkendert termelni. Végül utoljára még egy példát. Egy pécsi gyárról szeretnék valamit elmondani, s ezzel azután be Is fejezem. Ez a gyár 57 000 forintért készít a termelőszövetkezetnek vasvázas górékat. Mj is készíttettünk és más tsz-ék is készíttetnek. Megint furcsán jártak az új tsz-ek, ahol az elnök nem mert szólni, hogy vajon milyen anyagot küldtek ki és eleget küldtek-e. En bizony nem restelltem. írtam nekik, miatt egyik vagy másik áruféleségben átmeneti hiányok is mutatkoztak. Ennek ellenére országunk lakosságának áruellátása falun és városon általában jónak mondható. Az sem érdektelen, hogy amíg 1950 előtt személygépkocsit egyáltalán nem lehetett kapni* addig az 1957—59-es években mintegy 7300 gépkocsit vásároltak magánszemélyek* A lakosság most már a mindennapi életet megkönnyítő iparcikkekből szeretne minél többet és Jobbat vásárolni. Ezért köteleztük a gépipart, és könnyűipari minisztert, hogy rövid Idő alatt számos új iparcikk hazai termelését kezdjék el, más keresett Iparcikkekből pedig importtal biztosítottuk a szükségleteket. A legutóbbi három évbej» több mint hogy vagy szánjanak ki, vagy pótolják az anyagot, mert keveset küldtek. Az oldalhálóró van szó. a drótról. Erre ki w lőtt két elvtárs. Megmérik- igen. elvtárs. helyes, ml küldtünk kevesebbet, megkapják Bek üld tünk két Zetort az anyagért, utána 20 négyzetméter drótért megint egy Zetort Pécsre. Mi azt mondtuk. hog> 24 négyzetméter drót kell. 6 csak húszat írt. Amikor megkérdeztem, én, aki nem értek olyan nagyon a minőséghez, hogy miért ír az elvtárs eny- nvit. azt mondta, tíz centit vettünk, ezt lemértük, ez benne van a húsz méterben, annyi kilót küldtünk ki a rendelőknek. Kérdeztem: Ez a drót vajon egyforma vastagságú és nehézségű, meg minden? ..Hát igaza van elvtárs. ez nem egyforma”. Én. mint mezőgazdasági, mint parasztember vetem ezt fel. De ez megint nem volt elég. Tegnap megint bement a Ze- torunk és ugyancsa/k négy négyzetméter drótért egy egész nap megy el a pécsi úttal ahelyett, hogy azzal a Zetor- ral valami más munkát tudtunk volna végeztetni. Kérem tehát az elvtársakat, a miniszter és a vállalatvezető elvtérsatoat, akik Ilyesmivel foglalkoznak, hogy segítsenek nekünk, falusi vezetőknek, hogy ilyen dolgok többé ne forduljanak elő. (Tat».) négymllllárd forint értékű fogyasztási cikket importáltunk, többek között bútort, szőnyeget, ruházati cikkeket, hűtő- és mosógépet, számos más új háztartási gépet. Mindezek eredményeképpen — viszonylag rövid idő alatt — többi között közel 300 000 mosógép kerül a dolgozók otthonába. 1900-ban pedig 70 000 televíziós készüléket vagy ennél többet akarunk a lakosság rendelkezésére bocsátani. Azt Is meg kell említenünk, hogy jelenleg Pécsett, Miskolcon már működik a televíziós köz- vetítő állomás. Előreláthatólag még ebben az évben befejeződik a szentesi, a soproni és a tokaji reléállomás építése és ezzel lényegében biztosítva lesz, hogy az egész ország területén élvezhető legyen a budapesti televízió műsora. 1958-ban a munkások és alkalmazottak — egy főre számítva — több mint kétazer annyit költöttek nagyobb értékű fogyasztási cikkekre, mint 1955-ben, amellett jelentősen megnőtt az élelmiszeripari termékek fogasz- tása is. • Jelentős erőfeszítéseket tétünk az elmúlt három évben a akáshiány enyhítésére is. A oárt és a kormány sokféle intézkedéssel segítette elő. hogy minél több dolgozó saját családi otthont építsen. Az állami •ámogatás összege ebben a? időszakban mintegy kétmilliárd forint volt, amely segítségével 53 000 lakás létesült Állami erőből ugyanezen Idő alatt körülbelül 54 000 laká* készült el és ezzel összesen az 1957—59-es években 137 000 új lakás épüli fel. A növekvő népjólétet és a dolgozóknak a szocialista állam iránti bizalmát, a jövőbe vetett hitét mutatja az is, hogy a takarékbetét-állomány az ellenforradalomtól napjainkig körülbelül 3,3 milliárd forinttal emelkedett, vagyis mintegy hétszeresére nőtt. A növekvő életszínvonal, az igények Jobb kielégítésére mind az Ipar, mind a kereskedelem részéről a következő években további erőfeszítéseket fogunk tenni. Csak példaként említem meg, hogy ez évben mintegy 2 800 000 párral több cipő került forgalomba, mint 1955-ben. A második ötéves tervben az építőanyagiparban jelentkező szükségletek kielégítésére gyorsabb ütemben fejlesztjük az építőanyagipart. A párt és a kormány nagy figyelmet fordít a falu áruellátásának állandó Javítására. A vidéki kiskereskedelmi forgalom 1959. első felében közel 9 százalékkal haladta meg az előző évit, A növekedi* még Népgazdaságunk továbbfejlődése, második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából különös jelentősége van a külkereskedelemnek, a szooialista országokkal való mind szorosabb együtműködésünknek — folytatta Apró Antal* Külkereskedelmi kapcsolatainkat évról-évre szélesítjük és a földkerekség legtöbb országával kereskedünk. Leg- szorosabbak kereskedelmi kapcsolataink a szocialista országokkal és közöttük is elsősorban a Szovjetunióval. Külkereskedelmi forgalmnnk mintegy háromnegyed réssé! a szocialista országokkal bonyolítjuk le és teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát * Szovjetunióval. A tókés országokra teljes külkereskedelmünk 25 százaléka jut A békés egymás mellett élés elvéből kiindulva, a teljes egyenjogúság alapján, szélesíteni akarjuk a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünket, elsősorban az iparunk fejlesztéséhez szükséges modem gyártási eljárások, gyárberendezések vásárlásával. A külkereskedelem 1959 végére a főbb mutatók tekintetében túlteljesíti a hároméves terv 1900. évt előirányzatait, így Idén a külkereskedelmi forgalom közel 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1955-ben egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján, folytatjuk külkereskedelmünket. A magyar népgazdaság az elmúlt 15 év-v ben a Szovjetunió sokoldalú segítségével, baráti támogatásával és a többi szocialista országgal kialakult szoros együtt működés alapján fejlődött. A Szovjetunió elsősorban nyersanyagokat. gépeket, korszerű berendeléseket szállít és a világon egyeditl- állóao kedvezményes hiteleket nyújt iparnak ás «»•«*nagyobb az új termelőszövetkezeti megyékben ahol az iparcikkforgalom például eléri a 20 százalékot is. Igen rtajy erőfeszítéseket tettünk, hosy elősegítsük a mezőgazdaság termelés növekedését. Ennek érdekében 1958-ban és ez évben közel 9000 traktort kapott a mezőgazdaság, több mint mis- félmllllárd forintot fordítottunk mezőgazdasági gépek beszerzésére. \ múlt évben és az Idén több mint négymllliárd forint értékű építőanyagot vittünk a falvakba. Az utóbbi három évben 80 százalékkal növeltük a mezőgazdaság műtrágyaellátását is. Az országnak kenyérrel, hússal való ellátásáért közös a felelősségünk a dolgozó parasztsággal, legyenek azok egyéni gazdák, vagy tsz-pa- rasztok. A pártszervezetek, b tanácsok, b felvásárlással tót lalkozó szervek magyarázok meg a dolgozó parasztoknak hogy ugyanakkor, amikor a szocialista állam mindennel ellátja a falut, jó árakat biztosít termékeiért, saját érdekük és az egész ország érdeke, hogy termékfeleslegeiket eladják az államnak. A kormány természetesen, úgy mint eddig, biztosítja a lakosság ellátásét, tartalékot gyűjt, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok Is egyre nagyobb szerepet vállalnak az ország ellátásában. A párt célkitűzésének megfelelően a lakosság fogyasztási alapját az 1956—05-ös évek között 40—45 százalékkal akarjuk tovább emelni, mert rendszerünk törvényszerűségei hogy a fokozódó termelés út-- Ján mind több szükségleti cikk. élelmiszer áll a dolgozók rendelkezésére. volt. Az Idén háromszor anynyi gépet és finommechanikai gyártmányt vásároltunk, M**' ve vásárolunk külföldön, min* 1955-ben. Ma egész külkereskedelmünk sokkal szilárdabb, min< az ellenforradalmat megelőz években* Fizetési mérlegünk e»y*°‘ súlyban van, devlzahely**' tünk la javult. A fizetési mérleg egyensúlyé* feltétlenül megőrizzük a kir vetkező években Is, mert 8Í egészséges külkereskedelemnek ez a legfontosabb feltétele. Nemegyszer azonban Indokolatlan importigények Jelentkeznek és vannak még 1,13 is olyan üzemek, ahol nem karékoskodnak megfelelően 3 külföldről behozott nyerssny3' gokkal és eszközökkel. Határf zottabban fel kell lépni a k9* ros jelenségekkel szemben. A külkereskedelemre a fl’J’ íodik ötéve* tervben az ed' dlgieknél is nagyobb feladató9 hárulnak, ezért még nagy°bö mértékben fejlesztjük aí együttműködést a szociális15 országokkal. A következő h5T napokban kötjük meg a KGst' ben részvevő országokksl 31 ötéves hosszúlejáratú külk8reskedelmt megállapodások' Ezek a külkereskedelem old3' Iáról biztosítják ötéves t*r' vünk megvalósításának szi'érd anyagi előfeltételeit. gazdaságunk nagyarányú ,, r least éséhes. Mindezekért cserébe első^T ben munkaigénye* gépek1’’ késztermékeket vásárol tdHIh.j Ipari nyersanyagokon k,v’ élelmiszert Is hoztunk b* Szovjetunióból 1957-ben, •***, kor gyenge volt nálunk a P bonat érmés, 200 000 to*u’ 1958-ben pedig 250 000 ton11 kenyérgabonát szállított ■ Szovjetunió és ezzel Wz«* lőttük az ország zavarta““ (Folytatói * 3, oldslosj Szocializmust építő programunkban kifejezésre jut népünk vágya, törekvése Apró Antal elvtárs beszéde Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elsó elnökhelyettese az áruellátás helyzetéről, a belkereskedelem munkájáról és országunk külkereskedelméről, a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsolatairól beszélt. Az Ipari és a mezőgazdasági termelésnek a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintjét számos területen már ez évben elérjük — mondotta. — A reálbérek növekedése az 1957—00-as évekre előirányzott 8 százalékkal szemben már 1959-ben elért s 7 százalékot* A lakosság összes pénzbevétele 1957-hez képest 1959- ben 12.9 százalékkal növekedett. Emelkedett a bérből és s fizetésből élők száma is. A népjólét emelkedésének leghűbb tűkre a lakosság fogyasztásának alakulása. Jellemző számként említhetem meg, hogy ez év végére a kiskereskedelmi forgalom több mint 15 százalékkal haladja meg az egyébként Is magas 1957-es évi forgalmat. A hároméves terv ugyanis csak Í3 százalékos növekedést Irányzott elő az 1900-os évre. A fogyasztás Ilyen mérvű alakulása igen örvendetes, mert azt mutatja, hogy a dolgozók jóléte, életszínvonala a tervezettnél gyorsabban emelkedik. De azt is meg kell mondani, hogy a növekvő árukeresletet nem mindig tudtuk kielégíteni. EMmd több szükségleti cikk áll a dolgozók rendelkezésére Rámutatott Apró Antal elvtárs, hogy a lakosság kereslete egyre jobban a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek felé fordult, Ez évben például négymll- liárd forinttal több ruházati cikk került forgalomba, mint 1955-ben. Emellett 1959-ben a lakosság körülbelül 85 százalékkal több bútort vásárol, mint 1957-ben. A bútorígények kielégítésére mind több bútort hozunk be. Motorkerékpárból a dolgozók 1959-ben 50 százalékkal vásárolnak többet* mint 1957-ben, Külkereskedelmi forgalmunk háromnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le Iparunk fejlesztéséhez hatalmas segítségei kapunk a Szovjetuniótól A szocialista országokkal az
