Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-03 / 284. szám
'• december s. NAPLÓ 3 iszövef* íz ipaf' léri 1 1 IMI Az MSZMP kongresszusának keddi és szerdai ülése * 2, oldatról.) és a tervgazdálkodás által megkövetelt stabilitást. Mindezek egyben világos cáfolatát adják annak a hazugságnak is, amivel az imperialisták a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünket rágalmazták az ellenforradalom idején. A szocialista országok mindjobban összehangolják népgazdaság) terveiket, az iparágak műszaki fejlesztését, mindjobban kialakul a széleskörű munkamegosztás, kooperáció, a tudományos és műszaki tapasztalatcsere. Magyarország különösen műszeripari, híradástechnikai, erősáramú gépipari, járműipari és elektromosipari gépek gyártásában kapott jelentős feladatokat. Sokáig lehetne sorolni az együttműködés különböző formáit. E téren további lehetőségek állnak előttünk és mi most újabb javaslatokat kívánunk tenni a szocialista országok közötti gépipari szakosítás további elmélyítésére. Szocializmust építő programunkban kifejezésre jut népünk vágya, törekvése a szocialista Magyarország felépítéséért. Ennek a programnak a megvalósításáért érdemes élni, dolgozni minden kommunistának, minden hazáját szerető magyar állampolgárnak — mondotta befejezésül Apró Antal. A Magyar Szocialista Munkáspárt hetedik kongresszusa szerdán délelőtt folytatta tanácskozását. Az ülést fél kilenc órakor Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. A kongresszus nevében szeretettel köszöntötte Eloy Torres-t, Venezuela Kommunista Pártja Politikád Bizottságának tagját, aki kedden este érkezett Budapestre. Az elnök felhívta a jelölő és a fedlebbviteli bizottságot, hogy kezdje meg munkáját, majd Oku Pál, a Központi Bizottság tagja, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke előterjesztette a mamdá- tumvizsgáló bizottság jelentését) A mandátumvizsgáló bizottság jelentése Bevezetőben a budapesti és thegyei pártértekezletek te- sztalatatról szólt. Megálla- totta, hogy a párt szervezeti tbályzajának megfelelően az 3ZMP valamennyi alapszerzetében titkosain választot- t meg a budapesti és a me- ei pártértekezletek, vacant a legmagasabb pártszerv, kongresszus küldötteit. A lyveres testületek küldötteit területi pártértekezleteken lasztották meg; ezzel is ki- iezésre jutott a fegyveres ‘tületek szoros kapcsolata a •ületi partszervekkei. A kongresszusra a küldötte- t a párttagság rendkívül ak- ’, nyílt, pártszerű légkörben szítette fel. Megállapíthat- Ic — mondotta —, hogy a ldöttek elvi útmutatást kap- í a megelőző pártértekezleten, ahol a párttagság szi- •d elvi és politikán egysége párt politikájának őszinte, kés helyeslése nyilvánult »g. A pártkongresszus elő- szítése során tapasttailható It a pórtonkívüliek széles mogei részéről is a párt hess politikájának elismerése egyetértésük a szocializmus orsabb felépítésével hazánkra A továbbiakban bejelentette, rgy a párt Politikai Bizottsá- áltál a kongresszusra meg- lapitobt képviseleti arányik megfelelően minden 600 irttag után egy küldöttet avazati joggal és minden 0 tagjelölt után egv küldöt- t tanácskozási ioegal válasznak meg az a lapszervezetek>n. A* ellenforradalom után újjászerveződött Magyar Szocialista Munkáspártnak 1« 805 aiapazerveleiében 402 450 tagja éa 35 500 tag- Jelftltje van. A hetedik kongresszusra összesen 074 kflljoggal és 63 küldöttet tanacs- kozasi joggal' Ebből 669 szavazati jogú küldött megjelent a tanácskozáson, tehát a kongresszus határozatképes — mondotta. Ezután a kongresszus küldötteinek összetételére vonatkozó adatokat ismertette; kiemelte a küldöttek iskolai végzettségéről szóló adatokat, amelyek kulturális forradalmunk komoly és egyre növekvő eredményeit mutatják. Az előző kongresszus küldötteinek 22,4 százaléka ren- delkezett főiskolai és egyetemi vcgzettseggel, most pedig 33*7 százalék. Nagy részük esti vagy levelező tanulás útján szerezte meg a főiskolai vagy egyetemi végzettséget, ezért a több mint 11 százalékos emelkedés nagy jelentőségű. A párt hetedik kongresszusán résztvevő küldöttek dolgozó népünk minden rétegét képviselik — hangoztatta ezután. Munkások, dolgozó parasztok, párt- és állami funkcionáriusok, művészek, tudósok, pedagógusok, a népköz- társaság fegyveres erőinek képviselői vannak jelen a kongresszuson. A mandátumvizsgáló bizottság a kongresz- szus küldötteinek összetételében látja egyik biztosítékát annak, hogy a tanácskozás nagyjelentőségű határozatai társadalmi életünk minden területére eljutnak és sikeresen megvalósulnak. A kongresszus a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette, majd Fábri Tibor budapesti küldött, a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár öntője szólalt fel. ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára emelkedett szóTevékenységünk homlokterébe kerülnek az ideológiai és kulturális forradalom kérdései Kállai Gyula elvtárs beszéde Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára az ideológiai és kulturális for radalom kérdéseiről beszélt. *— Pártunk VII. kongresszu sának fő jelszava — az szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a szocializmus felépítésének meggyorsítása. E nagy feladatok megoldásában az ideológiai és kulturális kérdések szerepe tovább növekszik, a párt és állami tevékenységünk homlokterébe kerül — mondotta bevezetőben, majd emlékeztetett arra, hogy az ideológiai és kulturális kérdések nagyobb teret kaptak, mint azelőtt bármikor. Azt a nagy eszmei és politikai küzdelmet, amelyet a párt az ellenforradalom erőivel vívott közvetlen harcban kezdett meg, később mér a konszolidált viszonyok között eredményesen folytattuk tovább a Központi Bizottság mellett megalakított elméleti munka- közösségek közreműködésével. Fontos Ideológiai dokumentumokat bocsátottunk ki pártunk 40 éves történelmi harcáról, a pártművelődés politikájáról, a népi írókról, az irodalom felszabadulás utáni helyzetéről, a vallásos ideológia, valamint a bur- zsoá nacionalizmus elleni harcról. A testvérpártok, különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja, továbbá a kínai és számos más párt rendkívül nagy és értékes eszmei segítséget nyújtott számunkra. Itt a kongresszuson is hálánkat és kö- szönetünket fejezzük ki érte. Tovább kell fejleszteni közoktatásunkat Elvtársak! A szocializmus építésének időszakában a tömegek műveltségi és világnézeti nevelésében az iskolának alapvető szerepe van. Iskola- rendszerünk a felszabadulás óta nagyon sokat fejlődött és igen komoly eredményeket ért el. Az idei tanévben az általános iskola I—VIII. osztályaiba 1 314 432 gyermek iratkozott be. A VIII. osztályba ma közel 110 000 tanuló jár, háromszor annyi, mint a Horthy- korszak megfelelő iskolatípusainak azonos osztályaiba. Az általános iskolai nevelők száma az 1938. évi 26 000-röl 56 000-re emelkedett. 1959-ben az általános iskolát végzett fiatalok 41 százaléka. 44 620 fö iratkozott középiskolába. 1938- ban a középiskolai tanulók száma mindössze 52 000 volt, ma pedig 145 000. Az idén a középiskolákban érettségizettek 32 százaléka került egyetemekre, főiskolákra. Az 1938-* as állapotokhoz képest az egyetemi hallgatók létszáma megháromszorozódott. Számunkra a létszámok emelkedésénél is fontosabb, hogy az iskolák padjaiban — első osztálytól az egyetemig — mindenütt elfoglalták az őket megillető helyeket a munkásosztály és parasztság gyermekei. Iskolarendszerünk a szinte ugrásszerű fejlődés ellenére ma még számottevő hiányosságokkal küzd. Az ifjúságot nem készíti elő a termelőmunkára, nem ismerteti a korszerű szocialista ipari és mező- gazdasági termelés alapjait, s nem szoktatja őket ahhoz, hogy az élet alapja a termelésben végzett fizikai munka. Gyenge a világnézeti nevelés is. A mai helyzetben, amikor a társadalomra a világnézeti kettősség jellemző — milliós tömegek tudatában küzd az új, szocialista világszemlélet a régi, burzsoá világszemlélettel — az iskola a felnövekvő nemzedék marxista világnézetének megalapozásával előre lendítheti az egész társadalom világnézeti fejlődését. Közoktatásunkat tehát tovább kell fejleszteni, hogy eleget tegyen a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek. A párt és a kormányzati szervek mellett a pedagógusok é** a szülőit egyre nagyobb része ismeri fel. hogy a termelésben végzett munka és a szilárd világnézeti alapon nyugvó tanulás egysége a szocialista iskola alapvető elve. Helyeslik azt a törekvést, hogy a középiskolát végzők .az érettségi mellet egy szakmát közelebbről megismerjenek. Az élet és az iskola kapcsolatainak erősítését megkezdtük: mór 1044 általános iskola 3534 felsőtagozati osztályában 115 000 tanuló, az általános iskolai tanulólétszám 20,2 százalékának részvételével bevezettük a politechnikai oktatást. Középiskoláinkban is elkezdtük a kísérleteket a termelés és a tanulás egybekapcsoláséra. Jelenleg 177 iskola 604 osztályában 24 000 tanuló, az összes középiskolai tanulók 24 százaléka végez ipari és mezőgazdasági üzemekben heti egy napon fizikai munkát. A fizikai munkát végző fiatalok jelleme és gondolkodásmódja egészségesen fejlődik. FJismeréssel kell itt meg- em'ékezni arról az odaadó munkáról is, amelyet e nagy feladatok megoldása érdekében pedagógusaink, — az üzemek munkásaival vállvetve nagy lelkesedéssel végeznekIát Diarendszerünket csak akkor fejleszthetjük eredményesen, ha biztosítani tudjuk az egész társadalom' segítségét, ha érvényesíteni tudjuk azt a helyes jelszavunkat, hogy az iskola — társadalmi ügy. Ezért széles társadalmi alapon megkezdtük iskolarendszerünk átfogó reformjának kidolgozását, amely hivatva lesz e nagyfontosságú társadalmi kérdést megoldani. Az egyetemek és főiskolák munkáját is úgy kell tökéletesíteni, hogy az elmélet és gyakorlat kapcsolata megerősödjék és a termelésben végzett aktív munka a szakember- képzés szerves része legyen. Nagyobb arányban kell fejleszteni a már termelőmunkában részvev;k számára az esti és levelező egyetemi oktatást. A felsődktataóhan javítani kelj a politikai és világnézeti nevelőmunkát. Egyetemeink és főiskoláink oktató-nevelő munkájának legfőbb követelménye: a kommunista szakemberképzés legyen. A politikai és világnézeti nevelömunlka megjavításának s a kommunista szakemberképzés megteremtésének legfőbb tényezője az egyetemek tanári kara. A párt nagy bizalommal fordul feléjük. Kezükbe ed ja népünk legfőbb kincsét, szocialista jövőjének zálogait: az ifjúságot és segíti munkáját. Biztosítja az eredményes oktatási és tudományos tevékenység alkotó, szabad légkörét és anyagi fél- tételeit. Felvételi politikánk lehetővé teszi a legtehetségesebb munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok egyetemre kerülését, s tovább növeli a termelő munkából az egyetemre kerülök arányát. A tudománynak a társadalmi haladásban óriási szerepe van A tudománynak a társadalmi haladásban óriási szerepe van. A kommunista pártnak és a szocialista államnak ennek megfelelően kelt foglalkozni a tudományok fejlesztésével. A felszabadulás óta sokat tettünk azért, hogy a magyar tudomány is a nép szolgálatában álljon és elfoglalja azt a helyet, amely a szocialista társadalomban megilleti. Nagyszerű tudósaink áldozatos munkája nyomán a magyar tudománynak van neve és híre a világban, s elért eredményei segítik a szocializmus' felépítését hazánkban. Kádár elvtárs konkrétan említette és elemzte tudományos eredményeinket. Megállapította azt Is, hogy az elért nagy eredmények ellenére a tudomány még nem elégíti ki népgazdaságunk igényeit. Ennek okai a következők; Először: a tudományos kutatómunka még nincs kellően összhangban a nociaftzmus építésének feladataival, nem alkalmazkodik eléggé a népgazdaság és a termelés igényeihez. Ezért helyeseljük, hogy a Minisztertanács mellett működő tudományos és felsőoktatási tanács, a Magyar Tudományos Akadémia segítségével, országos távlati kutatási tervet dolgozzon ki. Másodszor: a tudományok viszonylagos elmaradásának fontos oka az is, hogy még nem állnak osztatlanul a marxizmus—leninizmus eszmei és módszertani alapján. Harmadszor: a tudományok irányításában még nem találtuk meg a helyes módszereket százhúsz kutatóintézet irányítása a tudományos akadémia és 17 tárca között oszlik meg anélkül. hogy munkájában kellő összhang lenne, s a tudományra fordított összegeket egységes terv szerint használnák fel. Negyedszer: a tudományos kutatásra fordított anyagi esz, *zök elosztásában növelni kell i természet- és műszak' udo- nányok részesedését. A/ en- orradalom előkészítése idején \ revizionizmus erősen megetette lábát a társada'omtu- lomány okban. Pártunk az itolsó három évben jelentős Tedményeket ért el a revizio- 'izmus és dogmatizmus leküzdésében a társadalomtudományok területén is. A revizio- * izmus maradványai ma még elentősek és a fő veszélyt képezik a társadalomtudományokban is. Még mindig nem udtuk leküzdeni fontos tár- adalomtudomónyi . ágaik el- ordulását a mai élettől, a zocializmus építése általános irvényszerűsegei feldolgozásnak követelményeitől. Az odalomtudományban azt a ’elyes politikát, hogy könyvkiadásban helyet biztosítunk a polgári irodalom jelentős képviselőinek is, egyesek arra igyekeznek felhasználni, hogy megbontsák a magyar iroda- 'om kialakult marxista értékrendjét és a polgári irodalom képviselőinek túlértékelésével igyekezzenek tévútra vezetni a mai magyar irodaimat. A pártos irodalom és művészet úiból megerősödött A szocialista pátosz, az építőmunka sikereiért érzett lelkesedés felkeltésében a nagy tömegmozgalom kábontakoztatásában a szocializmus alapjainak gyorsabb lerakásáért sokat tehet az irodalom és a művészet. Az irodalom, a színház és a film, a zene és a képzőművészet nagyot lépett előre, de a feladat teljesítésétől még elmarad. Ismeretes, hogy két-három évvel ezelőtt a kultúra frontján ezekben a művészeti ágazatokban volt a legsúlyosabb a helyzet. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy az írószövetséget fel kellett oszlatni, a művészeti szövetségek tevékenységlét fel kellett függeszteni, mert másképp lehetetlen volt gátat szabni a bennük uralomra jutó ellenforradalmi tevékenységnek. A politikai konszolidáció itt is végbe ment. Ehhez tartozott, hogy azokat az írókait és művészeket, alkfk bűnöket követtek el a magyar nép ellen, megbüntettük. Nem irodalmi és művészeti tevékenységük, hanem a Magyar Nép- köztársaság elleni ellenforradalmi fellépésük miatt vontuk őket felelősségre, attól a helyes elvtől vezérelve, hogy az írói és művészi rang csak növeli a nép iránti felelősséget, de nem adhat menlevelet a bűnösök számára A megzavarodottakkal eszmei-politikai harcban tisztáztuk nézeteltéréseinket. Az az egy-két író és nem több —« akinek még ma sincs erkölcsi bátorsága szembenézni hibájával, csak önmagát rekeszti ki az élő, eleven és egészségesen fejlődő magyar irodalombóL Sajnálnánk, ha nem tudónak visszatérni a helytelen útról, s le kellene mondanunk tehetségükről és irodalmi tevékenységükről. Számunkra azonban a szocialista forradalom érdeke becsesebb egyes emberek írói rangjánál. Ami pedig irodalmi életünket illeti — az nélkülük is egészségesen fejlődik tovább. Irodalmi és művészeti életünk fejlődésében örvendetes jelenségeknek lehetünk tanúi: A pártos irodalom és művészet újból megerősödött. Nyugodtan kijelenthetjük, a párt politikai platformja alapján álló, a szocializmus felépítéséért harcoló írói. művészi táborunk újból megerősödött. Ez tette lehetővé számunkra, hogy az írószövetséget — s más művészeti szövetségeket is újjászervezzünk. A pártosság f Folytatás g 4 oUUsUmJ oJaE^flatásáit A Szovjetje® irányuló kivitelünk kö- r~JÜ kétharmad része gépii őzil“n°mmechamk.aá termék. \ fflfP egészen 20 %-a könnyűmás- f1 C1kfc és csak kis része me- 'd7Ütfras^gi eredetű termék. a Szovjetunióból be- áruk súlya 4 900 000 F® volt, a kivitt termékek tőWPj viszont csak 37 000 ton- értírklt ki. Az arány tehát kö- I fartőül az azonos értékű im- 1 ÍX?port száJiUtinánycfc sú- .jtiilip1 át egy a tizennégyhez, aC a második ötéves '•é. ^irányzott fejleszfeé- h'*tC!2 k hatalmas segítséget * IT* a Szovjetuniótól. A pa' P®1 Vasmű hengerművének ‘^TJjsP'téséhez, vegyiparunk -P^jynértékű fejlesztéséhez is I. ‘l*plöahetetlen a Szovjet- [ofP#Wl kapott baráti segítség. ia' I * Szovjetuniótól többek kö- > tizennégy komplett velid "* és olajipari, valamint líz-1 yímüvj gyárberendezést vajé- 1 JVvUünk. Ezek között szelte, **Pel évi egymillió tonna kaié JJ^tású köolajfinomító nJ "*em, évi 120 000 tonna kail, Jpltású kóolajfeldolgozó |t, ^wn erőmű, öntöde stb. ö* A j. * szocialista hQHkeresíkede- ,j IP alapolveiinek megfelelően 'f J£rancsak évről évre fejleszted kapcsolatainkat a többi ■ l^alista országgal is. A szo* Pj-sta országok (közötti ke- í^^e‘em*:>en 02 áraikat a ’ Ffjplaci árak alapján hatá- 1 l^ok meg, úgy azonban, 1 Ipy a konjunktúra ingadozá- IP' a spekuláció, az imperia- I u mon'JPóliumak hatása és |i~apitalista piac más üyen ^evezett sajátságai ne za- Iphassák a szocialista orszá- r* egymás közötti kereske- |^«hét. L^íg a kapitalista országok l^eskedüi között minden l^es ügylet megkötésénél állj tárgyát képezi az ár, addig I «aocialis-ta országok egy terv- J®teakbain azonos áron szállí- Jjjofc azonos árut és így btz- I "hOÍttó k a nvueodl. tervezést
