Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-25 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # DUNÁNTÚLI UAPLO A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVL ÉVFOLYAM, 303. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1959. DECEMBER 25. PÉNTEK Bekesseg a földön... Öl K>i © I w m & © Fenyőillatú karácsonyesteken ezüstös csengésű gyer- mekhangok hányszor, de hányszor elzengték az emberiség örök vágyát: legyen béke ezen a világon, éljenek békesség­ben, szeretetben a jóakarata emberek. Mindig a jóakara­tnak voltak többen és mégis a rosszakaratúnk újra meg újra gonoszul széttaposták vágyaikat. Puskapor- és füst- szagú karácsonyok jöttek, kenyértelen szomorú karácso­nyok, és csonka családok sóhajtoztak a tört fenyőgallyak körül. Papok kenetes hangján szállt a könyörgés az ég felé békességért és papok kezében lendült a szenteltvízhintő, hogy megáldja, megszentelje a gyilkolni induló fegyvere­ket. Sápadt, korgógyomrú proligyerekek sorakoztak jóté­konyságtól és jóléttől fényes homlokú kegyes asszonyságok előtt filléres ajándékokért, a jótékony asszonyságok férjei pedig elégedett karácsonyi hangulatban számolgatták, mit nyertek háborús spekulációikon. De volt fenyőillat és volt csilingelő gyerekkórus, és a mennyből angyalok helyeit feketeszárnyú bombák suhogtak alá. Legyen békesség a földön! Lehet ezt nemcsak a zso­lozsmák áhitatos hangján, hanem keményen és elszántan is mondani. Lehet ezt nemcsak kenetteljes szemforgatód­dal, hanem tiszta szívvel és erős akarattal kívánni és akar­ni. Voltak, akik így mondták és így akarták. Voltak, akik tudták, hogy ehhez a rosszakaratú embereket kell meg­kötözni, akik újra meg újra beletaposnának legszentebb vágyainkba. Es azt is tudták, hogy ezeket a rosszakaratú embereket ott keU keresni, ahol pénzcsörgés harsogja túl a csengettyűszát. A jóakaratú emberek kezdték érezni és tudni, hogy ők vannak többen és övék az igazság ereje is. Lesz békesség á földön. Így is lehet ma már mondani, mert tudjuk, hogy van erőnk a béke fenntartásához, van erőnk a háborúra vágyók megfékezésére, megkötözésére. Ma már így mondhatjuk. Az évszázados vágyakozás min­dennapjaink valóságává kezd már válni. A föld felén már bátran tervezhetik a jövőt a dolgos emberek. Bízhatnak abban, hogy karácsonyi ünneplésüket nem zavarja semmi, hogy együtt ülhet a család a feldíszített fenyőfa körül, együtt ülhet a következő és az azután következő karácso­nyon is. Lehet-e nagyszerűbb tartalma a karácsonyi ünneplés­nek, mint az, hogy végié elérkezett az idő, amikor annyi szenvedés és áldozat után végre a jóakaratú emberek győznek? Az, hogy ezután már beláthatatlan időkig békes­ségben dolgozhatunk, élhetünk, hogy senki ezután már nem kényszerítheti embertársát gyűlöletre és gyilkolásra. Az, hogy amit ma építünk, sem holnap, sem azután nem válhat többé pusztító háborúk martalékává. Nekünk, akik háborúk között nőttünk fel, nem ' nehéz felfognunk, mit jelent ez. Nekünk, akik láttuk, hogyan semmisülnek meg évszázadokon át gyűjtögetett kincsek egy gombnyomásra, könnyű elképzelnünk, milyen gazdag lesz az emberiség, ha nem lesz ezután senki, aki a rombolás szellemét felszaba­dító gombot megnyomja. A jövő évben a béke további szilárdulását várhatjuk. A Szovjetunió kezdeményezésére, Hruscsov elvtárs tárgya^ lásainak hatására a nyugati hatalmaknak is engedniök kellett a korábbi merev álláspontból és április végére létre­jön a régóta várt négyhatalmi találkozó, a csúcsértekezlet. Azt jelenti ez, hogy a nagyhatalmak vezetői rátértek a békés megbeszélések módszerére, a nemzetközi helyzet enyhítését szolgáló tárgyalások módszerére. Az első tár­gyalást azután majd követi a többi, mert csak ez lehet az egyetértés útja, s a szocialista országok dolgozói abban a tudatban folytathatják alkotó tevékenységüket, hogy a nemzetek között ma még fennálló nézeteltérések nem okoz­hatnak zökkenőt, amíg a kormányok hajlandók ezeket bé­kés tárgyalások útján rendezni. De ne felejtsük el, hogy nem szenteltvízhintéssel jutottunk idáig, hanem szüntelen erőfeszítések árán, úgy, hogy a dolgozó tömegek nagy­szerű munkája tette erőssé a szocialista tábort. Az az erő, amelyet a dolgozók céltudatos munkája képvisel, egyút­tal a béke megőrzésének legfontosabb eszköze is. „Békét az emberiségnek!” — mondjuk ma, s ez alatt nem a tunya semmittevést, az álmositó csöndet értjük, hanem a dolgozók millióinak serény munkáját, az alko­tás, a fejlődés zaját, amely végleg, örökre felváltja a fegy­verek ropogásának, a bombák robbanásának idegtépő lár­máját. „Békét!” — mondjuk, de nem alázatos me ghuny ász­kodással, hanem keményen és elszántan, készen arra, hogy aki békénket veszélyezteti, aki megpróbálja újra felfor­gatni békés életünket, annak a kezére ütünk. Nem várunk arra, hogy majd diadalmaskodik az általános szeretet, s akkor megszűnnek a háborúk, hanem végetvetünk a há­borúknak, megteremtjük a béke fettételeit, hogy az embe­reknek ne legyen okuk gyűlölni egymást. Fenyöillatú karácsonyunkat ma nem a hamis ragyo­gás teszi széppé. Nem olcsó jótékonykodás, hanem jólétet teremtő munka a mi ünnepeink alapja. Ezüstcsengésű gyerekhangok ma nem elérhetetlen vágyakról zengenek, hanem a felszabadult ember diadaláról. Boldog családok gyűlnek a fenyőfák köré, s tudják, hogy jövőre még szebb lesz a karácsony. (Boldag, kard^onyi iumepeket! ■ Kákics is termelőszövetkezeti község A termelőszövetkezeti köz­ségek sorát legújabban Kákics, az ormánsági községek egyik ; legtipikusabb községe szapori- i tolta. Ebben a faluban is min­denki a termelőszövetkezetbe i lépett és a jövőben az egesz határt közösen művelik. A kákicsiak az alakuló köz- j gyűlést az ünnepek után tart- í ják meg. Az alakuló ülésen I megválasztják a vezetőséget és kijelölik az értékelő bizottsá­got. Az első magyar ultracentrifuga A Magyar Optikai Müvek­ben elkészült az első hazai ultracentrifuga mintapéldá­nya. Az ultracentrifuga se­gítségével enzimek, vírusok, proteinek, polimerek, szén- hidrogének és még számos más szerves és szervetlen anyagok molekulasúlyát le­het százszázalékos pontosság­gal meghatározni. Üzemeink Furcsa cim — mondhatna az olvasó. Mit ti ajándékozhat nekem egy üzem? A bő áruvá­lasztékkal rendelkező üzletek pedig az üze­mek, gyarak dolgozóinak munkájából is táp­lálkoznak. Bútor, kesztyűi bzén, sajt, cipő,, ruha, tégla — mind-miiut■ oíyan áruféleségek, melyeknek gyártása üzemeink munkásaira várt. Ki mit adott ebben az évben a lakosság jobb ellátása, az életszínvonal emelése érdeké­ben; erről adunk rövid tudósítást a .követke­zőkben. 32 201 tonna szén A pécsi bányászok kongresz- szusi versenye is végső fokon munkástársaik megsegítésére, a dolgozók tüzelőellátásának megjavítására irányultak. De­cember hónapban például Pécsbánya 103,8 százalékra tel­jesítette havi tervét és 15-én befejezte 1959. évi tervét. A pécsbányai dolgozók lelkes munkája nem kevesebb, mint 10 327 tonna terven felüli szén­mennyiséget jelentett a nép­gazdaságnak. Szabolcs-bánya 102,8 százalékra teljesítette havi tervét, éves tervét í5-én fejezte be és ebben az évben terven felül 12 471 tonna sze­net juttatott az ország ipari vérkeringésébe. A vasasi bá­nyászok éves tervüket 10-én befejezték és terven felül 9 403 tonan szenet bányásztak. A Pécsi Szénbányászati Tröszt havi tervét 102,8 százalékra teljesítette és ebben az évben összesen 32 201 tonna szénnel gazdagította országunkat. 60 millió cigaretta készül terven leiül Három nappal ezelőtt fejez­te be a Pécsi Dohánygyár éves tervét. Ez azt jelenti, hogy le­gyártották az előirányzott 2 milliárd 200 millió cigarettát, amelyet a terv előírt. Az év hátralévő napjaiban még mint­egy .60 mill|ó cigarettát gyár­tanak terven felül. A gyár azonban nemcsak a mennyiségi terv' teljesítésével ért el jó eredményt. A péc6i gyárban készült cigaretták, különösen a Kossuth jól sze­repelt a központi minőségi el­lenőrző és értékelő bizottság előtt is. Az év tizenegy hó­napja alatt a pécsi Kossuth bizonyult a legjobb minőségű­nek az országban készített Kossuth cigaretták között. E iRdult az év utolsó exportszállítmánya A Pécs Kesztyűgyár ebben az évben 665 ezer pár kesz­tyűt készít. Felét a, belkeres­kedelem számára, felét pedig exportra. A szabászat már 21-én végzett az éves tervé­vel, úgyhogy most már a var­rodákon a sor, hogy a kisza­bott kesztyűk mihamarabb ^el­készüljenek. Eddig 655 ezer pár kesztyű készült el a gyár­ban, az év hátralévő napjaiban tehát még tízezer párat kell elkészíteni. Huszonnegyedikén élhagyta a gyárat az év utolsó exportszállítmánya is, amely Svédországba induit. 3500 hektoliter palackozott sor A Sörgyár inkább speciális nyári üzem. A csúcsidény ott a kánikula hónapjaiban van. Ezért is teljesítette a gyár már november • ötödikén az éve6 tervét. Ebben az ■ évben közel 268 ezer hektoliter sört készítettek a gyárban. Télen az emberek inkább a palacko­zott sört kedvelik. No ebben sem lesz hiány. December hó­napban nem kevesebb, mint 3500 hektoliter palackozott sör hagyja majd el a gyárat. _________L Fé ímilliárd forint az oktatásügy fejlesztésére Oktatási hálózatunk jövő évi I nagyarányú középiskolai beru-1 fejlődéséről illetékes helyen elmondották, hogy jövőre 910 új általános iskolai tanterem épül, kizárólag állami erőből, ezen belül 859 tanácsi beruhá­zásból. Ugyancsak, még 1960- ban, állami erőből megkezdik 165 további osztályterem épí­tését. A jövő évben 34 közép­iskolai osztályterem építését fejezik be. 1960 egyébként elő­készítő éve lesz az ötéves terv húzást programjának. 1960-ban központi beruhá­zásból 50 millió forintot meg­haladó összeget költünk a fel­sőoktatási intézmények fej­lesztésére. Az oktatásügy fejlesztését szolgáló beruházásokra álla­munk a jövő esztendőben fél* milliárd forintnál nagyobb ősz- szeget fordít.

Next

/
Thumbnails
Contents