Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-02 / 283. szám

IWB. DECEMBER í. NAPLŐ 9 i Következő ötéves tervünkben a fő feladat t befejezni a szocializmus alapjainak lerakását, gyorsítani a szocializmus építését Fock Jenő elvtárs beszámolója A kongresszus kétf6 délutáni ülésé* Fock Jenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bi- iottségának tagja, a Központi Bizottság titkára mondta el a beszámolóját. ~~ Tisztelt kongresszus! Kedves EftvtáTBak! A Központi Bizottság beszámolójában Ké- Hár elvtárs ismertette pártunk gazdaságpoliti­kájának fő vonásait. Beszámolómban azokkal a változásokkal foglalkozom, amelyeket nép­gazdaságunk szerkezetében és arányaiban, a következő hat évben kell végrehajtani — Mondotta, majd így folytatta: —- Két hónappal a kongresszus előtt ínyil- v4noss.ágra hoztuk a Központi Bizottság irány­iéit ,gazdasági feladatainkról és a második ötéves terv elkészítéséről“. Nagyjelentőségű ez, •Oert így kapkodás nélkül, körültekintően készíthetjük el második ötéves tervünket és Gondosan felkészülhetünk annak végrehajtásá- ra. Javasoljuk a kongresszusnak: adjon uta­sítást az újonnan megválasztandó Központi bizottságinak, hogy az ötéves terv készítésé­nek egy későbbi szakában a dolgozóik széles tőrével vitassa meg a tervet; A kongresszus főtt nem szerveztünk országos vitát, de né­hány helyen — a Tudományos Akadémián, a Szakszervezetek Országos Tanácsában, a Nép­front elnökségében, a METESZ-ben <—• már *hegvitatták a kongresszusi dokumentumokat, elhangzott legfontosabb * ésarevéte- lényege: a fejlesztés irányával egyet­értenek: helyeslik, hogy a termelékenység, a gazdaságosság előtérbe kerül, felhívják a figyelmet, hogy a népgazdaság gyorsabb fej­lesztésére még sok a tartalékunk. Szóváteszik. a népgazdaság gyorsabb fejlesztésével nagyobb foglalkoztatottságot, a reáljövedelmeknek a tervezettnél nagyobb mérvű növekedését le­hetne biztosítani, javasolják: vizsgáljuk meg alaposan az iparilag gyengén fejlett vidékek gyorsabb iparosításának lehetőségeit, hangsú­lyozzák, hogy a gazdasági vezetés színvonalá­nak javításával sokoldalúbban, szervezetteb­ben és elmélyültebben kell foglalkozni, fel­hívják figyelmünket, hogy a műszaki színvo­nal gyorsabb emelése megköveteli a mémök- technikusfcépzés kiszélesítését, végül igen so­kan rámutattak arra, hogy nagy gondot kell fordítani a gyártmányok minőségének javítá­sára, Máris figyelembe tudtuk venni az el­hangzott észrevételek egy részét; A további munkában minden helyes bírálatot és ésszerű javaslatot igyekszünk hasznosítani, hiszen a terven még sokat kell dolgozná, hogy az a le­hető legjobb legyem Beszámolója második részében, rámutatott arra, hogy következő ötéves tervünk idősza­kában a fő feladat: befejezni a saocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítani a aaocia liznvus építését —* miközben a nemzeti jövedelem termelést: több mint 50 százalékkal nő. Más szóval 0 nemzeti jövedelemiben növekszik a felhalmo­zási alap aránya. A felhalmozási alapon be­lül is emelni keli a termelő beruházások ará­nyát, mindenekelőtt a gépi beruházásokét. Mindez alapfeltétele a termelés fejlesztésé­nek és az életszínvonal emelésének. A felhal­mozási alap aránya azonban csak olyan mér­tékű lehet, hogy a lakosság életszínvonala é- ről-évre érezhetően javuljon. Az irányelvek­ben meghatározott arány ezt a követelményt elégíti ki, amikor a fogyasztási alap 40—45 szá­zalékos emelését írja élő. Ez lehetővé teszi, hogy 1965-ben a munkások és alkalmazottak reálbére és reáljövedelme, valamint a paraszt­ság egy főre Jutó reáljövedelme 26—29 száza­lékkal legyen magasabb, mint 1056-ban veit A második ötéves tervben SO százalékkal nő a nemzeti jövedelem Szocialista építésűnk feladatainak fedje-* élésénél népgazdaságunk tényleges helyze­tből indulunk ki és elsősorban belső erőfor­rásain kra támaszkodunk. Népgazdaságunk sa­játosságainak megfelelően sokoldalúan íelhasz­aljuk a Szovjetuniónak és a népi demok- ttlikus országoknak a szocializmus építésében ^Halmozódott gazdag tapasztalatait, ugyan­ikor elkerüljük a nemzeti sajátosságok él- ázását is, a tapasztalatok gépies átvételét ls- Fő céljaink megfelelnek azoknak a köve- irnényeknek, amelyeket a szocializmus alap- ‘Orvénye és a szocialista építés minden or­rban érvényes gazdasági törvényei állfta- elérik. ..A népgazdaság fejlesztésének ^kialakítandó l°t>b arányait az irányelvekből ismerjük. Az 'Pari termelés 65—70 százalékos, a mezőgazdá­éi termelés 30—32 százalékos növekedését kell elérnünk, hogy a nemzeti jövedelem í*telkedése legalább 5Ó százalék legyen. Fej­tésünk új vonása a nemzeti jövedelem ilyen irányú emelkedése, hiszen a korábbi évek- az volt a jellemző, hogy viszonylag gyor­sat emelkedett az ipari és — bár korántsem tlégíiő mértékben — a mezőgazdasági ter­elés, viszont sokkal lassúbb volt az új érték, j* Nemzeti jövedelem emelkedése. Mostani gaz- éágpolitikárik legsajátosabb vonása, hogy •’em egyszerűen a termékek mennyiségét nő­niük, 'hímem ezzel egy Időben fokozzuk a Emelés gazdaságosságát, csökkentjük az é’agi ráfordításokat, s arra törekszünk, hogy !éél magasabb legyen a nemzeti jövedelem, éhek a gazdaságpolitikának a helyességéi, három évi munkánk tapasztalatai iga- további érvényesülését az iparon be- ®‘i arányok előirányzata js tükrözd. ..A bővített szocialista újratermelés, a szo­fista iparosítás követelményeinek megte­vőén az átlagosnál gyorsabban emelkedik a áfHézipar termelése. Nehéziparunk fejleszté­sinél messzemenően figyelembe vesszük a fvjetunió Kommunista Pártja XX. kong- PiZusának megállapítását, amely szerint: jé már nincs szükség arra, hogy minden f es szocialista ország feltétlenül fejlessze * nehézipar valamennyi ágát, mint a Szovjet- klónak kellett tennie, amely hosszú ideig ke«Vetlen, s kapitalista környezetben levő é'ialista ország volt. Most. amikor megvan Szocialista országok hatalmas közössége, k^den európai népi demokratikus ország ét-mak az iparágaknak fejlesztésére speciali- k'Hatja magát, amelyekhez a legkedvezőb- f H természeti és gazdasági feltételei“. így k'unk az ipar mindzn ágazatában növek- jjk azoknak a termékeknek az előállítása, ié'vek a mi körülményeink között a légha­jó orvabban járulnak a nemzeti jövedelem ^é’éséhoz. A termelés növekedésének két- gjfrtttedát a termelékenység emelésével kell uj’-'esii.inunk, szentom az. elégő évek gyakor­iéval amikor az ipari termelés fejlődésé - kJ1 nagyobb szerepe volt a létszám növelésé mmt a termelékenység emelésének. i. A nemzeti jövedelemnek az a része, eme- **t önfogyasztásra fordítunk, 1965-ben 46—50 *é*slékk»il i.** magsobb, mant volt, A termelékenység emelésének fő útja gazdaságpolitikánk magasabb színvonalú folytatása Fock Jenő ezután j munka termelékenysé­gével foglalkozott. A termelékenység nálunk nem alakult megfelelően, sőt 1952—1955 között egyáltalán nem fejlődött. A gyakorlatban ál­talában az a hibás szemlélet érvényesült, amely úgy látta, hogy a termelést elsősorban új üzemek, új gyárak létesítésével lehet bőví­teni. Az új üzemekbe és az új gyárakba azonban általában nem a legkorszerűbb gép­park került, s így a technika, a technológia, nem fejlődött, a termelékenység sem, vagy nem kielégítően. A termelést tehát elsősorban; a dolgozók számának növelésével emelték. A munkaerőgazdálkodás sem volt körültekintő A foglalkoztatottság — többek között iparunk nem megfelelő szerkezete következtében — nem a népgazdaságnak leghasznosabb terh­ieteken növekedett. Elhanyagoltuk a felújí­tást is. Nem egy iparágban ma is korszerűt­len, elhasznált gépekkel teremelünk. Kevés a nagytermelékenységű automata — és fél­automata gépünk. A termelékenység növekedésének ' üteme­ben — az elmúlt tíz év átlagát tekintve — még ilyen hibáik és hiányosságok mellett is túlszárnyaltuk a fejlett kapitalista országok egész sorát, de jelentősen elmaradtunk a ba­ráti országokban elért ütem mögött. Köz­ponti Bizottságunk fontosnál? tartotta, hogy a párt kongresszusán teljes nyíltsággal feltárja a termelékenységet fékező okokat és a jelen­legi helyzetet. Mélységesen meg vagyunk ar­ról győződve, hogy ezen a helyzeten erőink összefogásával gyökeresen változtathatunk. Ahhoz azonban, hogy ezt mogtehessük, lát­nunk kell a valóságos helyzetet, a megoldásra váró problémákat — A termelékenységgel (kapcsolatos elmé­leti munka sem kielégítő. Dicséretre méltó kezdeményezés volt a műnk« termelékeny­sége kérdéseiről októberben tartott tudomá­nyos kon termete» Kózgaadaszeif* tér teák fontos megbízatásuknak, hogy több segítséget adjanak a gyakorlatnak a termelékenység egyes kérdéseihez. Komoly hibákra vezethet, ha csak az élő­munka arányának szempontjából vizsgáljuk a termelékenység alakulását. Figyelnünk kell az anyagban, a gépben, az energiában tárgyia­sult murika felhasználására is. Az iparban egyszázalékos anyagmegtakarítás jelenleg kö­rülbelül 900 miMió, 1965-ben pedig mér 1206 maliin forint értéket) képviseí! Jobban ki kell tehát használni a termelőeszközöket, vizsgálni kell a különböző műszaki gazdasági mutató­kat, a termékegységre jutó nyersanyagok mennyiségét, valmirrt a gépek én berendezé­sek kihasználási fokát» A termelékenység emeiéeénefc Ifi útját a to­vábbiakban is a hároméves terv időszakában megkezdett gazdaságpolitika fejlettebb szín­vonalú folytatásában látjuk. Ennek: megfele­lően foglalkozunk a műszaki színvonallal, ipa­runk szerkezetének átalakításával, messze­menően eleget téve a gazdaságosság követel­ményének —• folytatta beszámolóját Fock Je­nő — majd néhány iparág fejlődést irányát elemezte a termelékenység, iBetwe a műszaki fejlesztés szemszögéből Döntő változást kell elérni a kiemelt iparágakban A fűtőanyag-mérlegünkben tervezett válto­zásokról a többi között a következőket mon­dotta: a széntermelést 15—20 százalékkal emeljük, az olajtermelést kétszeresére, a föld- gáztermelést mintegy háromszorosára. Az öt­éves terv időszakában tervezett fejlesztés azt jelenti, hogy — miközben a fűtőanyag-szük­séglet több mint 32 százalékkal bővül — a szén aránya fűtőanyag-mérlegünkben a ta­valyi 75 százalékról 69 százalékra csökken. Terveinket rzálissá teszi az a felmérhetetlen segítség, amelyet a Szovjetunió nyújt szá­munkra. Csővezetéken szállít nagy mennyi­ségű olájat. Nagy figyelmet fordítunk a viHaanoeener- gia-termelésre is. Az iparilag fejlettebb orszá­gokban a villamosenergia-tenmelés meghalad­ja az ipari termelés növekedését. Népgazda­ságunkban az elmúlt években ez fordítva volt. Második ötéves tervünk idején el kell érni, hogy a tavalyihoz képest legalább 72—75 szá­zalékkal több villamoseoergia-mennyiség áll­jon rendelkezésünkre, s így birtosítsuk a ter­melés éis a lakosság zavartalan ellátását; — Ai 1 bogy iparunk egészében gyökeresen javítsuk a műszaki színvonalait. De azt meg tudjuk tenni és meg is kell tennünk, hogy — miköz­ben tökéletesítjük a termelékenységet — né­hány kiemelt iparágban döntő változást ér­jünk el. A gépiparban elsősorban a műszer­ipart, a híradástechnikát, valamint az erős­áramú berendezések, a vegyipari gépek, az élelmiszeripari gépek gyártását fejlesztjük. A többi ágazatban is — szerraámgépipar, jár­műipar, mezőgópipar, stb. — előtérbe kell helyeznünk a magasabb technikai színvonalat képviselő ás gazdaságosabban gyártható gé­pek előállítását. A V,^kohászatban elsősorban a termékek minőségét javítjuk, a választékot bővítjük, a jobb minőségű acélok és finomlemezek, a hi­degen alakított termékek gyártását fejleszt­jük A Dunai Vasmű meleg- és hideghenger­mű venefc üzembehelyezésével megoldjuk a le­mezáruk termelését; az utóbbi években 50 000 60 000 tonna finomlisztet importáltunk, s ez ükkor lényegében megszűnik, a jelenleg ráfiae-

Next

/
Thumbnails
Contents