Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)
1959-12-02 / 283. szám
6 NAPLÓ 1958. DECEMBER 1 Fock Jenő elvtárs beszámolója ffrUvtatás m S. oldalról) térnél dolga») Dunai Vasmű pedig a leggazdaságosabban dolgozó kohászati üzemünk lesz. A hidegen alakított acélgyártmányok előállításához szükséges termelőkapacitás a tavalyihoz képest 80 százalékkal bővül az ötéves terv végére. Hazánk világviszonylatban is Jelentő® bauxitkészletekkel rendelkezik; Rendkívül fontos, hogy ezt az értékes nyersanyagot a népgazdaság számára legeredményesebben használjuk fel. Ma már jelentős bauxitbányászat!, timföldgyártási és aluminiumkohá- szati bázissal rendelkezünk. Ezért a következőkben a félgyártmányt előállító ipar kapacitását kell fejleszteni. A Szovjetunió által nyújtott hosszúlejáratú hitelek segítségével már tavaly megkezdődött a fejlesztés. így 1062-ben üzembe lép a 6800 tonna kapacitású fehérvári présmű. A fejlesztéssel nemcsak a hazai igényeket fedezzük teljes mértékben, de exportra is nyílik- lehetőség. Különösen fontos, a vegyipar fejfoaztéae, mert ezzel előrelendithetjük szinte egész népgazdaságunkat. Vegyiparunk az elmúlt években számottevően fejlődött és egyes ágai — például a gyógyszeripar — szép sikereket ártok el. Az ipar egészének fejlődése azonban korántsem kielégítő. Különösen a műanyag és műszálgyárt ás elmaradott nálunk. Az egy főre jutó műanyagfelhasználás hazánkban alig éri el az egy kilót — ennek is csak egy részét állítjuk elő itthon — míg a fejlettebb Ipari országokban a mienknek öt-tízszerese az egy főre jutó műanyagtermelés. A műanyagipar fejlesztésével például lehetővé válik a gépipar további korszerűsítése, a gépek súlyának csökkentése 1st A műanyagok az építőiparban is hasznosak, nem Is szólva arról, hogy a korszerű műanyagipar Jobb minőségű, több fajta fogyasztási cikket ad a lakosságnak. A műanyaggyártás és felhasználás tehát igen fontos féladat Egyidejűleg fejlesztjük a mű- anyaggyártó és feldolgozó Ipart ötéves tervünk irányelvei szerint a vegyi peri termelést me^cétsaereraük* s így megkezdjük a vegyiparban mutatkozó elmaradásunk felszámolását A könnyűiparban gyökeresen át kell alakítanunk a gépparkot elsősorban is a textiliparban, mert a gépek elavultsága már régóta gátolja a fejlődést. A miskolci pamutfonodában például, ahol korszerűbbek a gépek, csaknem kétezer annyi a munkások teljesítménye, mint a pápai textllgyórban. A pamutszövö- dékben a gépparknak mindössze ötszázaiét«* automatikus szövőgép, pedig az automatikus szövőgépekkel lényegesen emelhető a termelékenység. Ezért előirányoztuk, hogy a pamut- szövődékben 33—40 százalékra emeljük az automatikus szövőgépek arányát A bútorgyártásnál szintén automata & félautomata gépek beállításával korszerűsíthetjük a műszaki színvonalat Egyes munkafolyamatok elvégzéséhez például most 14 nap kell, a modern eljárással pedig mindössze két nap. Az élelmiszeripar termelését .szántén korszerű gépek és gépsorok, félautomata és automata gépek beállításával és a technológiai folyamatok korszerűsítésével emeljük. Bővítjük a raktárakat és a hűtőházakat la. A Központi Bizottság és a kormány által már elfogadott 13 éves lakásépítési terv megvalósítása különösen indokolttá teszi az építő- és épitőanyagipar gyors fejlesztését, az úgynevezett szakipari munkák gépesítését, a korszerűbb építőanyagok alkalmazását s az építési idő rövidítését. A közlekedés területén elsősorban a vasúti közlekedésben kell számottevően előre haladnunk. Az áruszállítás a háború előtti színvonalhoz képest háromszorosra növekedett, ezzel szemben a mozdonypark csupán 27 százalékkal, a a mozdonyok fele negyven évnél idősebb. Ezért mintegy 100— 110 vlllamosmcedonyt és 380—400 dieselmozdonyt kell forgalomba állítanunk az ötéves terv idején. Korszerűsítenünk kell a vasúti pályát is, úthálózatunkat is. A pormentes burkolatú utak hosszát • jelenlegi 8400 kilométerről legalább 13 ezer kilométerre kell növelni. Beruházásainkat a műszaki színvonal emelésének szem előtt tartásával kell megvalósítani Termelő beruházásainkat is a műszaki színvonal emelésének szem előtt tartásával kell megvalósítanunk — hangsúlyozta a beszámolónak a beruházásokról szóló fejezete. A nemzeti jövedelemnek a felhalmozásra fordított hányada nálunk 1934—193« között Jóval jtisebb volt, mint a szocialista országokban. 1957—1958-ban még tovább csökkent. Idén és jövőre már megközelíti a szocialista országokban szokásos mértéket. Az ötéves terv időszakában még valamelyest növelnünk kell a felhalmozás részarányát, hogy meggyorsíthassuk népgazdaságunk fejlődését A korábbi gazdaságpolitika egyik hibája abban mutatkozott meg, hogy rendkívül alacsony volt a beruházások hatékonysága. Az ötéves terv éveiben az állami beruházások 74 százalékát közvetlenül a termelés céljaira fordítjuk. s a termelő beruházások mintegy 42—43 százaléka a gépparkot korszerűsíti. Az előirányzott fejlődés Jelentős — hiszen 1930—1956 között csupán 27.9 százalék volt a gépi beruházás aránya —, de még mindig nem kielégítő, nálunk még mindig kisebb lesz a gépi beruházás hányada, mint a szocialista országok nagy részében vagy néhány iparilag fejlett tőkés országban. Olyan gépeket és berendezéseket állítunk a termelésbe, amelyek korszerűek és magas termelékenységet biztosítanak. Az új vagy újjáalakított üzemeinkben a legfejlettebb módszerekkel szervezzük meg n munkát. Behozatalunk la tükrözi a műszaki fejlesztés követelményeit: 1953-höz képe^ 1939-re több mint megkétszereztük a gépek is finommechanikai termékek behozatalát — 1963-re további 60 százalékkal emeljük A beruházásokra fordítható összeg korláto- zpttsága miatt erőinket néhány területre kell összpontosítani. Ha nem így tennénk, ha Ismét túl sok beruházást kezdenénk meg, nem jutna erő befejezésükre és hosszú időre csak feleslegesen kötnénk le a népgazdaság erőit. Ez csökkentené a fejlődés ütemét és végsó soron az életszínvonal rovására menne. Inkább kevesebb feladatot tűzzünk magunk elé, s ezeket minél gyorsabban oldjuk meg. ég7.ben a beruházásokkal függ össze az r területi megoszlása Is. Célszerű nagyobb feszítéseket tenni a vidéki iparfejlesztés ^gyorsítására, mert ez csökkenti a szállítá- (ondokat, Budapest túlnépesedését ti. Bár 9—1956 között 87 új gyár épült vadéken köztük olyan hatalmas üzemek, mint a -iái Vasmű, Kazincbarcika vagy a debre- I Csapágy gyár — az Ipar túlsúlya mégis lapesten maradt. Az irányelvek kőzzététe- 5ta tovább foglalkoztunk ezzel és ogy lát , valamivel gyorsabb ütemben mehetünk re a vidék iparának fejlesztésében. Követ- etesebben kell végrehajtom ásóknak a^bu- «»ti ipari üzemeknek vidékre tclepftéaet. elveknek itteni fejlesztését semmi sem tokija Tudvalevő, hogy például a húsipar, tetíoar általában az élelmiszeripar „alap fsgér nem Budapesten állítják elő” A éki ipartelepítés gazdaságossága legtöbb ben ££t ^’^hatő tlimve előállítható psnyagok révén - vitán felül áll Mégis Q sok 9l huzavona. Miért. Nuu nctiéz ki találni. Nagyon sok, magát hazafinak vagy éppen kommunistának valló ember van még. akinek első gondolata nem a népgazdaság érdeke, hanem a pillanatnyi személyes kényelme. Ismételten felhívjuk tehát tervezőink, minisztériumi vezetőink, szakembereink figyelmét arra, hogy a párt a népgazdaság további egészséges fejlődése érdekében fontosnak tartja a vidék iparosítását. A párt elvárja, hogy jelentőségének megfelelően foglalkozzanak ezzel. Az automatizálásról beszélt ezután Fock Jenő elvtárs. Az automatizálás az Iparilag fejlett országokban, így a Szovjetunióban is a műszaki fejlesztés legfontosabb eszköze. Második ötéves tervünkben még nem jelölhetjük tó feladatként az automatizálás széleskörű elterjesztését, mert ez meghaladná erőnket, de nyilvánvaló, hogy a mostani állapothoz képest számottevően előre haladhatunk. Fel kell készülnünk arra, hogy a harmadik ötéves tervben éppen az automatizálás széleskörű felhasználásával érjünk el ugrásszerű előrehaladást a műszaki fejlesztésben. Műszaki szakembereinktől és tudományos dolgozóinktól azt várjuk, hogy tárják fel Iparunk rejtett tartalékait. Az üzemekben és a tervező lnézetekben dolgozó műszaki szakemberek — különösen az elmúlt három évben — számtalan tanúbizonyságát adták, hogy élni tudnak azokkal n lehetőségekkel, amelyeket szocialista rendszerünk nyújt alkotó vágyuk kiteljesedéséhez. Éveken keresztül vitáztak arról, hogy Magyar- országon „túltermelés* van műszaki és egyéb értelmiségiekből. Ez az ostoba kérdés már a múlté. Ma az értelmiségiek világosan láthatják, hogy az elvégzendő nagy feladatokhoz nem sok, hanem inkább kevés a képzett értelmiségiek száma. Látják a népgazdaság fejlődésének távlatait, biztosítottnak látják tehát saját jövőjüket is. Pártunk megbecsüli a műszaki szakemberek tudását, a szocializmus építésében kifejtett munkásságukat. Azt kéri tőlük, hogy miközben az új, korszerű technika megvalósításáért dolgoznak, soha ne feledkezzenek meg azoknak az embereknek a neveléséről, akiknek feladata a magasabb termelési ereídmények elérése az új technika segítségével. A műszaki dolgozók a fizikai dolgozókkal szorosan eggyéforrva, őket tanítva és tőlük tanulva, az eddigieknél Is nagyobb eredmények elérésére lesznek képesek. A műszaki színvonal emelésének egyik fontos tényezője a dolgozók aktivitása az újítómozgalomban A gazdasági vezetők becsüljék és tiszteljék a dolgozók Ilyen Irányú önkéntes kezdeményezéseit, 4 szocialista országok gazdasági együttmtíkodése Fock Jenő elvtárs ezután a szocialista tábor országainak mind széleaebbkörű együttmö köd étéről beszélt, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának eredményes munkáját hangsúlyozta. Ez az együttműködés sgyre gazdagodik, mindinkább kibontakoznak as műszaki színvonalunk emelésében; Ma már mind szélesebbkörű a gyártási eljárások, a műszaki és tudományos tapasztalatok cseréje, a kutató és tudományos tapasztalatok cseréje, a kutató és tudományos intézetek együttműködése. Mindezeken túl — és ez a legfontosabb — egyre fokozódik a termelőeszközök, berendezések és komplett gyárak kölcsönös szállítása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának mind eredményesebb munkája, a szocialista tábor országainak kiterjedt gazdasági együttműködése nagy biztonságot ad a népgazdaság fejlesztésére Irányuló munkánknak, meggyorsítja a műszaki színvonal emelését A baráti országok együttműködése a termelés szakosításában is szép eredményeket hozott, de még távolról sem használjuk ki a kínálkozó lehetőségeket. Még ma is *&■ fordul, hogy kis szériában gyártunk olya» gépipari termékeket, — elmaradt technika1 színvonalon — amilyeneket más szociálist3 ország sokkal jobb körülmények között í31* daságosabban, jobb kivitelben állít elő, mag»* termelékenységgel. A szocialista tábor gazda* sági fejlődése egyre gyorsul. Ma már előre* látható az az Idő, amikor az ipari termelésben túlhaladjuk a kapitalista világot és ezzel® szocialista társadalmi rend óriási győzelmet arat. A szocialista tábor országai gazdasága* nak mind jobb összehangolása, egymás segí* tése, támogatása és a sokoldalú együttműködés továbbfejlesztése még közelebb hozhatja a békés versenyben győzelmünk időpontját. A következő években befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését A beszámoló ezután áttért a mezőgazdasági termelésre. A mezőgazdasági termelést az 1934—1938-as évek átlagához viszonyítva az ötéves terv éveire 30—32 százalékkal magasabban irányoztuk elő. Hazánkban ma az ország szántóterületének mintegy 30 százalékán nagyüzemek gazdálkodnak. A gazdaságok egy része még nem folytat fejlett, valóban nagyüzemi termelést, ennek kialakításában a következő években teszünk előre jelentős lépést. Az Irányelvek szerint az ötéves terv végére a taválylhoz képest két és félszeresére növeljük a traktorok számát: 1965-re 62 000—63 000 traktor segíti a mezőgazdaságot. Hét év alatt több mint ötször annyi traktort kap a mező- gazdaság, mint 1949—1936 között. így 1965- ben már 130 katasztrális holdra jut egy traktor, míg 1958-ban csak 339 holdra jutott egy, s ez lehetővé teszi, hogy a gabonafélék és a legfontosabb takarmánynövények betakarítását, a kukorica és a burgonya vetéséi, ápolását már nagymértékben gépesítsük. A műtrágya felhasználását mintegy megháromszorozzuk. Az öntözést — elsősorban a takarmány- félék és más kapásnövények termelésére — Is kiterjesztjük. A hibridüzemek lehetővé teszik, hogy 1961-ben már a vetésterület 75 százalékán és még az ötéves terv befejezése előtt az egész vetésterületen hibrid kukoricát termeljünk. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy világviszonylatban Is kimagasló eredményeket érjünk el a szarvasmarha-tenyésztésben. Igen gazdaságossá tehetik nagyüzemeink a sertéstenyésztést is. Az ötéves terv Idején több helyen olyan baromfi- és „tojás-gyárat“ tervezünk, amelyek nagymennyiségű hús* és tojást adnak. Mintegy 600 000 holdon végzünk talajjavítást. A fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazására, a nagyüzemi, korszerű munkaszervezésre alapozzuk terv előirányzatait, amely szerint búzából több mint 35 százalékkal, kukoricából 23—30 százalékkal, árpából, cukorrépából, burgonyából pedig mintegy 20 százalékkal növeljük a termésátlagot. Az ötéves terv idején száz hold szántéra 126,5 mázsa hústermelést tervezünk az 1994—1956. évi 97 mázsával s sem ben, a te#**' melést pedig 17 000 literről legalább 26 000 ljj lerre akarjuk emelni, száz holdanként. **« egy tehén évi tejhozamának 1968-re el k«* érnie a 2700 litert, az állami gazdaságokba® pedig a 3500—r4000 litert. Ahhoz, hogy feladatainkat «keresem megoldjuk, politikai és gazdasági térem egyarám tovább kell fejleszteni, szilárdítani a terme»- szövetkezeteket. Állandóan bővítsék árut**“ me lésüket, mind több és olcsóbb terméket ajT járnék el az államnak. Erősítsék, fejlessze* közös gazdaságukat, s megalakulásuk m®* rövidesem jelentősen növeljék beemelésük«^ mert csak így biztosíthatnak tagjaiknak vefcvó Jövedelmet Az állam továbbra i* elsősorban beruházási hitelekkel — támogat £ a termelőszövetkezeteket, de a sokoldalú lenti támogatás előfeltétele, hogy a mgöveZZÍ zett parasztok saját erőforrásaikkal is. gaimas munkájukkal is hozzájáruljamsk lett nagyüzemi gazdálkodás megteremtésén®’ Az irámyelvek kimondják, hogy meg **® teremteni mámden szükséges feltételét arm**J hogy a még egyénileg dolgozó parasztok* meggyőzve, velük együttműködve, a követ*«*" években befejezzük a mezőgazdaság szoc** lista átszervezését. Az egyénileg gazdálkodó parasztokat illetően az Ötéves terv ideF” folytatjuk azt a politikánkat, amelyet a* ut" o bi években kialakítottunk. Gazdaságpolitikád arra Irányul, hogy az egyénileg gazda lkod addig is jól kihasználják termelési lehetőség«’ két a kisüzemek korlátáim beiül, amíg m«*^ érlelődik bennük az áttérés gondolata a ti»8? üzemd gazdálkodásra. Ezt a folyamatot 1 világosító munkával segítjük elő. Az **’ termelési szerződéseket köt az egyénileg *7 dálkodó parasztokkal és megvásárolja fel«* ges termékeiket. Azt azonban Mbrri kell, n felemelkedésük egyedül helyes útja, ha létnek a fejlett nagyüzemi gazdálkodásra A termelés növelésére bet* intézkedés«1^ hatáséi* 40—50 százalékkal növekedni« k a felvásárlómé is. Az életszínvonal emelésének fő eszköze a reálbérek növekedése A beszámoló következő fejezete a lakossá« életszínvonala alakulásának egyes kérdéseivel foglakozott. Rámutatott arra. hogy az élet- színvonal emelésének fő eszköze a reálbérek emelése, de az árak csökkentésével is elősegítjük a lakosság jobb életkörülményeit. Az árcsökkentés mértékét és körét a termelésben kialakuló feltételek határozzák meg. A lakosság reáljövedelmét nyugdíjrendszerünk és a családi pótlék rendszerének továbbfejlesztésével Is szükségesnek tartjuk emelni. Ezzel tovább javítjuk a munkából kiöregedett és a nagycsaládos dolgozók helyzetét. Az ötéves terv irányelvei szerint további lépést teszünk előre a nehéz fizikai munkák gépesítésében is, az egészségre ártalmas munkakörökben pedig csökkentjük a munkaidőt: 1963-ben már 300 000—350 000 dolgozó munkaideje leaz heti 46 óránál rövidobb Hét év alatt a kiskereake- ddmá forgalom 46 százalékkal növekszik, az élelmiszerforgalom 30 százalékkal, a ruházati cikkek forgalma 37 százalékkal, egyéb Iparcikkeké pedig 65 százalékkal. A fogyasztás össztétele az emelkedő életszinvonalnnk megfelelően vál törik, hiszen például a termelőszövetkezeti parasztságnak már más irányú szükségletei vannak, mént az egyénileg dolgozó parasztnak. Lényegesen fejlődik népünk szociális ellátottsága, kulturális színvonala te Jelentősem előbbre haladunk a kommunális fejlesztésben Bővítjük a vízellátást, a gázellátást további 120 000 háztartásra terjesztjük ki Jelentősen előbbre haladunk *a televízió fejlesztésével le, úgyhogy az egész ország területére sugározhassuk a műsort. A televízióval is közelebb vtaz- szük a néphez a kultúrát. Az operák, a színházak, a mozik legjobb ttóadtaait, újabb százezrek láthatják. A televízió lehetővé teszi a tudomány, a tedhmlk», a kultúra világának sokoldalú, úteorű, széleskörű Ismertetését. Jelenleg 30 000 előfizetője vwi a televlzlónnk, 1906-ig 450 000 készülékét hozunk forgalomba. Az életszínvonal növelésében szinte felmérhetetlen jelentőségű a falvak villamosítása. A felszabadulás előtti 56 év alatt mindössze 1318 községet és várost villamosítottak. Népi demokráciánk N ás« «tett 1480 kömá^bs ve(Folytatás • 1 olóalom) zettük be a villanyt, a fényt éa ma vn^rCt falvak többsége villamosított, a városok jobban világítottak. Az ötéves terv alatt; fejezzük a falu villamosítását és ezzel korlátlan lehetőségeit nyitjuk meg a k«ltul lódásnak, Gazdaságvezetésünk az elniű^ három évben jelentősen fejlődött roc# A vezetés színvonaláról beszélt ezután j,, Jenő elvtárs. A vezetés további Javítása uW á, is igen fontos követelménye a népgazn"<■ . további fejlesztésének, tervünk végrehajt nak. Az utóbbi három esztendőben süjKgl inkább érvényre juttattuk a demokry - centralizmus elvét, mint az előző éve ^ Néhány — a népgazdaság' fejlődése *, t pontjából döntő kérdésben — erősítet«^ központi vezetést, ugyanakkor számtalan r intézésért adtuk át az alsóbb gazdasági $ vek hatáskörébe. Ezen az úton feitet’ nn tovább kell menni. Irányítási módszer' ^ sok szempontból bürokratikusak. Nem * ges, hogy a népgazdaság vezetésében nP is a szocialista országok többségébe'' KÄ|I végrehajtott átszervezéshez hasonló lépe*1 , t tennünk .Ezt azonban Jól elő kell készite’1* , már megtett intézkedéseink elemzésével' v baráti országok tapasztalatainak tanúim* zásával Amíg erre sor kerül — a Jelenlegi »•fVyf zetl fonnák között — is Igen sokat lehet J* ^ tant. A gazdasági vezetők a mostaninál ' j, kai jobban ismerjék a rájuk bízott Ier" intőbbet kell törődnünk a vezetők szakma* vonalának emelésével. Határozottan meí e|i követelni: a veretók maguk is törekedi«,^ arra, hogy a vezetésük alatt álló terület J yp ban egyszemélyi felelős Irányitól legyene* ndott szó betartása, a határozottság, ** vg* nyesség saját és mások munkájával ***>eiil* elengedhetetlen feltétele a veretéinek ,(í- kell vizsgálnunk a beruházások megva»*
