Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)
1959-11-15-01 / 269. szám
*999. NOVEMBER 15, NAPLÖ S Regionális karnagy! konferencia Pécsett Pénteken egésznapos konferenciát tartottak Pécs város Művelődési Házában; A konferenciát a Népművelési Inté- ret Zenei Osztálya rendezte Baranya, Tolna, Somogy és ?ala megye karnagyainak éoektanárainak. A konferencia célja a tapasztalatok kicserélése, az elmúlt év eredményeinek meg aeszélése, valamint a felada- konkrétj tisztázása volt. A vitaindítót és beszámolót Maróthi Gyula, a Népművelési Intézet helyettes igazgatója tartotta. Mindenekelőtt beje- 'entette, hogy ilyen tanácskozókat a jövőben rendszerein kívánnak tartani, és köröné tét mondott a város és a feegye vendéglátó népművelési szerveinek; «Majd rátért a fergyra, az ének-, zenei moz- Balom időszerű problémáira; Bzt a konferenciát szerencsésen előzte meg az Országos pépművelési Tanács értekez- ete, amelyen országos viszonyaiban tárgyalták meg ezeket ? .kérdéseket, és amelyen 'fanyvonalakat is szabtak a 0vábbi munkához; . Ebben az évben — mon- j ,ta Maróthi Gyula — jó ‘fanyban tett fejlődés volt tapasztalható kórusaink életér?n- S ez elsősorban a tanácsköztársaság évfordulója alkalmából rendezett dalostalálko- *°kon fejeződött ki. Minden, altétel megvolt ahhoz, hogy művészi eszközökkel, a zene gazdag eszközeivel tegyük Jfelékezetessé ezt az évfordulót- Es ezt a lehetőséget, ez c^ben először, ki is használtuk. ..Maróthi elvtárs a továb- 0l.akban rátért a dalostalálko- tapasztalatainak és jelen- egének tárgyalására.- Uj formát találtunk, amellyel politikailag jelentős m^ményi tehát a valóságot ^bekapcsolhatjuk a művelttel. Nagy hagyományok háltak itt folytatásra, a régi dalosversenyek és a mindig emlékezetes -munkás dalosünnepek. Sok helyen sikeresen össze is kapcsolták ezeket a dalostalálkozókat más jellegű ünnepséggel, munkás-paraszt találkozókkal, szoborleleplezésekkel, felvonulásokkal, zászlóátadásokkal, sőt, egyes helyeken éjszakai szerenádozással tették felejthetetlenné a dalostalálkozót. Mert nem szabad megfeledkezni egy nagyon fontos szempontról: a dalostalál kozáknak élménnyé kell válniok a dalosok előtt is! Mindig szívesen gondoljanak vissza ezekre az eseményekre, ezáltal a dalostalálkozó mindig vonzó marad, soha nem veszti el érdekességét, varázsát a résztvevők előtt. A második fontos szempont: ezeknek a találkozóknak egyben tapasztalatcsere szerepet is kell betölteniök. Lehetőséget kell teremteni egymás bírálatához; És harmadszor, ami ugyanakkor nem utolsó szempont: nagyon lényeges e találkozók demonstratív jellege. A tömegeket még meg kell nyerni a kóruskultúrának, és ennek az egyik legbiztosabb módja az "egyesített kórus fellépése; Soha olyan nagyszerű hatást, mint például itt Pécsett, a Széchenyi téren, amikor az összes kórus énekelte a Dal a Tanácsköztársaság ról című művet! Vagy a Forr a világ;::j amely a székes- egyház lépcsőjén álló hatalmas tömeg ajkáról elsöprő erővel szólt; Maróthi Gyula ezután foglalkozott a dalostalálkozók megszervezésének néhány lényeges kérdésével; így például azzal, hogy nagyon fontos az énekkarok együttműködése a zenekarokkal, s a szakmailag kiváló zsűri. De a zsűri számára lehetőséget kell teremteni az alapos megismeréshez, a mélyen járó elemzéshez és a A bólyi Kossuth Tsz-é a Trischler-tanya v ^agy herce-hurca, sok huzalt után végre a bólyi Kcs- .jjJ" Termelőszövetkezeté az ^wezett Trischler-puszta. jJ^szerű berendezésével, főleg Z?lS igen megfelelő fekvéeé- I Jr. ^hamarabb központi ta- T fehL* fejlődhet ez az objetkv»j* Roffcuth-nak nagy tervei egv a tanyával, amelynek ?afCászét egyelőre az állami használja és mintegy H- hónap múlva kezdődik a F ..átköltőzködés”, Ädenakelött megalapítot- iw* íuhászatot, amelyhez 210 hói ■ ’ törzskönyvezett raeri- hj4.lui?°t hozattak a juhte- törzsgazdaságokból, tervezik, hogy a juhászaiig? aBandóan törzskönyvezett ^ .kkel kell rendelkeznie, ten? íó gyapjútermelés alap- ko-;e*e- A tehénállomány fo- *gv j felfrissítése, nemes hcfc.^fekel való feltöltése Óye, u- gondos munkát igétől - A TEGI szakközegei ál- hlár zcikre vásárolt állatokat Sia,..a Trischlerre akarják I^ütani, ahol a legmegfele- a takarmányozási, is- aitk ***“ feltételek. De ugyan- biost már alkalmuk van ffjs 1 továbbiényósztésükből is tó ^gyedeket bevenni a nagy fik A?lományba. Úgy terve- Iw’.öogy hamarosan túl is ha- a 110—120-as tehénállo- ez kitűnő minőségű ‘rá «^Syinennyiségű istállóba*1t jelent — esetleg egy e'eP létesítését is — to- frgu s alapja a saját erőből új-L, tejfeldolgozásnak, ami körösszeget hoz a közös vhnt<ig egy nagyszerű tervük Óek a bólyi Kossuth vezetői- tauv-apJainak: ugyancsak új »ÖL Műkön egy korszerű ba- Arrlr, armot rendeznek beyan termelőszövetkezeti gondolnak, fajtánként; t^ púítészei, egyedi kiválasz- hu?a és nagy tojás-, valamint egyedekkel, csalátűnik, nem hiába har- * bólyi Kossuth vezetői ezért a kincset érő tanyáért, valóban „aranybányává” fejlesztik. Elsősorban rajtuk, az ő ügyességükön, szorgalmukon múlik, SZIGETI vitához is; Ami a dalostalálkozók jelentőségét illeti, az elmondottakon kívül adatok is bizonyítják: a tanácsköztársaság évfordulójával kapcsolatban 105 találkozót rendeztek, ebből 8 országos volt. A résztvevők száma csaknem elérte á 80 ezret. Szó esett az előadott és előadandó művek színvonaláról, valamint arról* is, hogy érdemes most már a zeneszerzőknek kórusműveket komponálni, mert ha az előadás művészi színvonalát sok vita illetheti is, a tömegsiker nem marad el; — Sok kedvező változásról számolhattunk be — mondotta végezetül Maróthi Gyula, — de ezek még a kórusok ünnepi köntösei. A hétköznapokban, még nagyon sok a javítani, tennivaló. A jövőben erősödik a segítség, amelyet az énekaroknak kívánunk nyújtani; De rajtuk is múlik, hogy megfelelő vezetővel, az együttes céljainak félreérthetetlen tisztázásával, a kollektív szellem, a baráti légkör belső kialakításával javítsanak munkájukon; Mi is a dolgozók ízlését, művészi igényét, s a zene segítségével az emberek tudatát akarjuk nevelni. S ha ez a cél világos mindnyájunk előtt, akkor a gyakorlatban is eszerint kell, és reméljük, fogunk'dolgozni — a nagymultú, és egyre nagyobb világhírnévre szert tevő énekkari kultúra üdékében; B kongresszusi hónap első (elének eredményei Komlón Földes György fejtési csapata 1152 csille szénnel termett többet a tervezettnél Az előadást vita követte, amelyen elsősorban a Szakmai részletkérdéseket tisztázták a résztvevők. Délután sor került a Felszabadulási Kulturális Szemle idevonatkozó feladatainak megbeszélésére; A konkrét tennivalót Tóth Béla, a KISZ Központi Művész- együttesének karnagya ismertette; Ezután a konferencián megjelent karnagyok meghallgatták a Pedagógiai Főiskola vegyeskarát, a Közlekedési Vállalat férfikórusát és a Mecsek Művészegyüttes vegyeskarát. Sok hasznos tapasztalattal zárult a regionális karnagyi konferencia* A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói a kongresszusi hónapban újabb mupkasikere- ket értek el. Nemcsak a csapatok eredményei, hanem egyes bányászok napi teljesítményei is szembetűnőek. Tizenharmadikán is többen kimagasló eredményt értek el. így például Németh Vince vájár 145, Keller József vájár 136, Farkas József vájár ós Pusztai Imre csillés 127, Rein István harmadaknász, Radios Kálmán vájár és Erdei György csillés pedig 109 százalékra teljesítette napi tervét - A kongresszusi hónap eddigi összesített eredményei is nagyszerű munkasikerekről adnak számot. így például Béta-aknán a kongresszusi hónap első tizenhárom napján a 32-es Tubics János fejtéisi csapata f69 százalékra teljesítette tervét, 349 csille szénnel temelt többet. Pfeiffer Alajos fejtési csapata 150 százalékos tervteljesítéssel 234 csille szénnel szárnyalta túl az előirányzatot. Dicső Ferenc fejtési csapata 223 csille terven felüli szén kibányáfizásá- val 148,5 százalékos eredményt ért el. Bödö János fejtési csapata 785 csille szénnel termelt többet és 135 százalékra teljesítette tervét. Igen figyelemre méltó Szabó Imre elővájási csapatának 190, Leopold György elővájási csapatának 188,5, Bögre Imre elővájási csapatának pedig 169 százalékos teljesítménye. Ill-as Ctknán a kongresszusi hónap első felében Földes György fejtési csapata érte el a legjobb eredményt. Ebben az időszakban 173,7 százalékra teljesítették tervüket, 1152 csille szénnel termeltek többet a tervezettnél. Ugyancsak kitűnő teljesítmény Tóbiás Béla fejtési csapatának 131 százalékos tervteljesítése is. Ok 486 csille szénnel teljesítették túl tervüket. 2993000 forint moiikaegység-előleg A siklósi járás minden régebbi termelőszövetkezetében osztottak munkaegységelőleget minden hónapban. Az új termelőszövetkezetek többsége is osztott már az idén munkaegység-előleget, igaz, hogy nem rendszeresen, de osztott. A siklósi járás termelőszövetkezetei idén januártól november 1-ig közel hárommillió forintot, pontosabban 2 993 000 forintot osztottak ki előlegként. Két hold málnás, egy hóid földieger A nagytótfalusi Uj Tavasz Termelőszövetkezet próbaként a tavaszon fél hold málnást telepített. A telepítés jól bevált és most elhatározták, hogy újabb két hold málnást telepítenek. Ezenkívül lesz egy hold szamócájuk is. Jelenleg egy nagyobb szőlőtelepítési program . megvalósításába kezdtek. A termelőszövetkezet a jövőben egyre inlcább szőlő- és gyümölcstermelő termelő- szövetkezetté akar válni. Eredmények Tervek Éj belépők a kisharsqnyi tsz-ben A siklósi vásárban megállította Horváth István 12 holdas egyéni gazda Nagy Ferencet, a kishansányi- II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnökét •— Beszélhetnék veled, Feri? Miért ne: A sodródó emberpatak partjára álltak. — .:. Hát tudod, arról lenne szó, hogy mikor mehetnék be hozzád az irodába, mert tudod, meg akarom veled beszélni a belépést. Már ajánlókat is szereztem. Beszéltem a Gulyás Janival, meg a Gyárfás Lajossal — mondta ki, szinte egy szuszra azt, ami hónapok alatt felhalmozódott benne. — öli benne vannak, ők ajánlanak, azt mondják, jó munkásnak Ismernek. Ismerhetsz te is, Feri; Horváth Bstván. meggondolta, de mint hírlik meggondolta magát a többi öt gazda is, aki még a közösön kívül van Kisharsányban. Mi késztette őket a meggondolásba, az elhatározásra? Éppen erről akartam kifaggatni az irodában tartóriiodó közös vezérAhol „elszakad“ a föld Masszi Dénes, geofizikus mérnök új üregkutatási módszert dolgozott ki környéke sajátos Pécs és földrajzi helyzeténél fogva, valamint az elmúlt történelmi események következtében tele van kisebb nggyobb földalatti üregekkel, régebbi eredetű pincékkel ós az esőzések alkalmával a Mecsekről lezúduló nagymennyiségű víz által kimosott lyukakkal. Ezek egy része a város területén lévő forgalmas utak alatt rejtőzik. Éppen ezért ezeknek az utaknak a beszakadás! veszélye napjainkban is fennáll, ilyen eseteknek gyakran szemtanúi lehettünk. Ezért — de különösen az új városrendezés szempontjából — helyes lenne, ha az illetékesek nagyobb figyelmet fordítanának a földalatti üregek felkutatására. Hogyan lehet a földalatti üregeket megtalálni? Erre a célra igen célszerű a nagy feloldóképességű geoelektromos ellenállás-mérési módszer, melyet Masszi Dénes, a Pécsi Szénbányászati Tröszt geofizikus mérnöke dolgozott ki. A módszer lényege egyszerű. Minden kőzet ugyanúgy viselkedik mint egy darab drót. Megvan a vezetőképessége, de * megvan az ellenállása is. A drótban a szakadás helyét meg tudjuk állapítani. Ugyanígy a kőzet szakadását, az üregek helyét is kimutathatjuk. Erre alapul az egész módszer. Az első próbát a város bel- zriÚ0*4n egy udvarban tartották. Ez alkalommal üreget ugyan nem találtak, de a kőzetek különböző ellenállását megmutatta. A módszer további tökéletesítése igen nagy problémának ígérkezett, ugyanis mindenféle kóbor és mellékáramok zavarták a mérést. Második alkalommal a sza- bolcsfalusi iskola mögött betemetett óvóhelyeket akarták megkeresni. Itt a műszer már lényegesen jobban működött, de a pontosságával még mindig bajok voltak. A két próbálkozás alapján a fiatal geofizikus mérnök egy segédműszert szerkesztett és ezzel kiegészülve vett részt az orfüi barlangrendszer kutatásával kapcsolatos részlet- problémák tisztázásában. Igen nehéz terepen több mérést végeztek. Lényegében három fő probléma tisztázása volt a cél. A mérések megmutatták, hogy milyen irányban húzódik a barlangrendszer, illetve hol találhatók meg az üregek. A későbbi gyakorlati ellenőrzések a mérés pontosságát tökéletesen igazolták. A műszer tehát bevált. Vannak még apróbb problémák, ezek megoldása azonban már nem okoz komolyabb gondot. A kutatások során egy újabb probléma is jelentkezett. Természetes potenciálmérésekkel az üregekben húzódó vizekről ;s lehetne képet kapni. Az ezzel kapcsolatos munkákkal is foglalkozik majd a fiatal mérnök. Ez az új és igen hatásos módszer azonban egyelőre kihasználatlanul, parlagon hever. Kidolgozója eddig csak szabadidejében, úgynevezett társadalmi munkaként használta. Tévedés ne legyen: nem arról van szó, hogy a fiatal mérnök anyagi ellenszolgáltatásokra törekszik. Továbbra is hajlandó — sőt örömmel fogadna minden megbizatást, társadalmi munkában a város szolgálatába állítani módszerét. Eddig azonban még senki nem kérte közreműködését. Pedig vizsgálni való lenne bőven. Említsük csak meg a pécsi Rákóczi utat, ahol már több alkalommal volt beszakadás. Érdemes és.hasznos volna felmérni, felkutatni az út alatt megbúvó üregeket és megfelelő eszközök . alkalmazásával megelőzi a beszakadást. Ugyanezt a módszert gazdaságosan alkalmazhatnák az új, nagyteljesítményű utak kijelölésekor is. A mérések tapasztalatait már az alapozásnál kedvezően lehetne felhasználni. Hasonló eredményekkel járna nagyobb építkezések helyének megvizsgálása is. Eruemes felfigyelni erre az új eljárásra, az üregkutatás új módszerére. Nemcsak azért,' mert a fiatal kutatómérnök megérdemli az elismerést, hanem azért is, mert módszere az egész város számára hasznot jelent; karát, amikor kopogtak az iroda ajtaján. — Jó napot! — lépett be az ajtón két ember: — Az oldi tsz-ből jöttek! — mutatta be őket az elnök. A vendégek úgylátszik régi ismerősök lehettek, mert Kovács József mindjárt így kezdte a beszélgetést: — Na, milyen lett a tigristej? — Egy kicsit gyengébb, mint tavaly, de azért földhöz vágja az embert; Még néhány bemelegítő kérdés-felelet, apró történetek, majd Kovács József komolyabbra fordítja a szóit. — Hány holdon is gazdálkodtok ti, Lajos? — teszi fel a kérdést ós míg a választ várja, tömör, nagy bajuszát simogatja. — Ezer holdon! — Mi ezerhatszázon.' És a kukoricaszedéssel készein vagytok-e? > — Még nem egészen, de a vetéssel azzal készén. Még talán harminc hold kukoricánk van vissza. A közös alap már megvan, amit most törünk, az a tagoké lesz; — Nekünk % már van 1500 mázsa kukoricánk a közös takarmányalapban! — jegyzi meg most a szótalannak látszó Törő Lajos, az oldi tsz elnöke. •— Az szép! — jegyzik meg a kisharsányiak. Rövid is, alkalmi is a látogatás, de az oldiak is, én is választ kaptam arra, amire kívánása voltam.- Nem köntörfalaztak, úgy mondtak el mindent, ahogy van. II tavasszal alakultak, néni műveltek még csodákat, de azért tettek egyet s mást. A vetésük kész, a kukoricatörés is hamarosan kész lesz. Igaz, hogy nem értek el kukoricából rekordtermést, de azért elégedettek. A cukorrépát mér el is szállították. 100 mázsát terveztek holdanként, de 120 lett, a takarmányrépájuk meg, amit éppen akkor vermeltek, amikor ott jártam, egyenesen olyan termést adott, amire számítani sem merték: 300 mázsát holdanként. Idén még kevés az állatuk, különösen a szarvasmarha, de azért 250 köbmétert silóztak. — Mindössze 38 szarvas- marhánk van! — mondta az elnök és mindjárt hozzá is tette: — Ez kevés, tudjuk, húsz legalább 50—60 fejőstehenünknek kellene lenni, de ez nem megy máról holnapra. Tudja, hány állata volt annak a hetven, családnak, amelyik a tavaszon a szövetkezetünkbe lépott? Hatvankét szarvasmarhája volt, de nemcsak fejőstehén ám, hanem növendék, minden vegyesen. Szóval nem megy minden máról holnapra, de azért mi jövőre mégis többet akarunk. Már most úgy gondolkodunk, hogy ezeknek legyen takarmány Is, Jövőre silót legalább 500 köbméter akarunk készíteni. Kevés az állat, még ha a 31 lovat, 10 csikót, 100 sertést és a 250 juhot vesszük alapul, akkor is. És mégis ennek ellenére több lesz a munkaegység értéke, mint amennyit beterveztek. 33 forintot terveztek be éts 35—40 forint lesz. Hát ez meg hogy lehet? — Az idén jó évünk volt — adja meg a választ az elnök. — Hogy mást ne mondjak, körülbelül 40 százalékkal több gabonánk termett, mint ameny nyíre számítottunk. Az idén jók voltak az eredmények a növénytermesztésben, de ki tudja, milyenek lesznek jövőre? Az állattenyésztésünket kell fejlesztenünk. Jövőre már könnyebben beszélünk. Az idén elvetettünk harminc hold pillangóst. Gyönyörűen sikerült. Ha jövőre csak a felén sikerül magot fogni, akkor is nagy pénzt vághatunk zsebre. Meg itt van a negyven hold szerződéses kender és len. Hamarosan feltörjük a kendernek és a lennek a legelő egyik részét és-oda vetjük..Úgy gondoljuk, ennek az árából fedezzük majd a gépvásárlás költségeinek egy részét; Gépet akarnak vásárolni jövőre. Úgy tervezik, hogy csak egy Bjelaruszt vesznek, de ha kettőt kapnak, az-se tej. Sőt! — Húsz hold szőlőt is akarunk telepíteni a tavasszal! — újságolja a könyvelő. —% Már várjuk a harkányi gépállomás forgató traktorát. Ezért is sietünk minden őszi munkát elvégezni, hogy a tavaszon, amikor a szőlőtelepítés lesz, akkor minden ember ott dolgozhasson néhány napig;:* Eredmények, tervek! Eredmények, amelyek mögött ott van a tagok összekovácsolódá- sa, a közös lehetőségének megvalósítása. Ezt látta meg Horváth István 12 holdas gazda és a többi • kishansányi egyéni is. Azt látták: a II. Rákóczi Ferenc tagjai, nem torpannak meg, nem állnak meg félúton, hanem egyre biztosabban törnek előre, a magasabb jövedelem, a könnyebb és boldogabb paraszti élet megvalósítása felé. SZALAI JÁNOS Tizenkettő négytalálatos A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság tájékoztatása szerint a 46. játékhéten 3 465 697 lottószelvény vett részt a játékban, öttalálatos szelvény, nincs. Tizenkét szelvény ért el négy találatot, nyereményük egyenként 216 606 forint. A háromtalá- latos szelvények száma 1 427, nyereményük egyenként 910 forint. A kóttalálatos szelvények száma 60 445, nyereményük egyenként 21.50 fonni:
