Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-05-01 / 260. szám

»59. NOVEMBER 5.

NAPLÖ

3

Egy határozat évfordulójára

Nem sokkal múlt egy éve, hogy napvilágot látott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról!

A Politikai Bizottság megbízásából az elmúlt év májusában és júniusában mintegy kétezer, különböző munkaterületeken dolgozó pártmunkás folytatott alapos és igen széleskörű vizsgálatot azért, hogy a párt világos képet kapjon a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. A vizsgálat során mintegy

negyvenötezer munkás

és munkásból lett értelmiségi véleményét hallgatták meg, értékelték és összegezték. Ezek- után tízezrekkel való beszélgetés tapasztalatai nyomán 'született meg a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat.

A munkásosztály helyzetéről hozott határozat igen fontos feladatokra hívta és hívja fel ma is a figyelmet és határozza meg a tennivalókat. Mindenekelőtt feladatául szabta a határozat a párt szervénél-; és szervezetének, hogy a párt helyes politikáját „még több következetességgel minden szinten és területen egyöntetűen alkalmazzák és a végrehajtást hatékonyabban ellenőrizzék

„A pártszervezetek és valamennyi kommunista mindennapos feladatának tekintse a munkások megnyerését és értessék meg, — mondja a hatá- rozat — hogy:

■— elsősorban a munkásosztályé a felelősségraz ország vezetéséért, a hatalom helyes DVakorlásáért, ' a nemzeti va- Byon kezeléséért, a nép anya- Oi és kulturális jólétének emeléséért, a szocialista társada- l°m felépítéséért;

— a munkásosztály vezető 3íerepe akkor érvényesül hatékonyan, ha az öntudatos munkások minél aktívabban és cse- lekvőbben támogatják a párt célkitűzéseit.<‘

Felhívta a határozat a figyelmet arra, hogy nagyobb gondot kell fordítani a párt a munkástömegek közötti kapcsolat elmélyítésére, oda. gdóan kell törődni a dolgozói? gondjaival;

A párthatározat igen

jelentős állomása volt munkánknak.

Kifejezte a határozat azt, hogy J'álunk a munkásosztály a ha- l(úom birtokosa, az uralkodó Osztály. Ezért legfőbb felada- ^mk közé tartozik a munkásosztály további felemelkedéséért dolgozni az élet minden területén. Kifejezte a határozat, hogy a párt, mint a munkásosztály vezető ereje, és, mint a munkásosztály szülötte, úgy irányítja politikáját, hogy az a munkásosztály érdekeit szolgálja, a munkásosztály akaratát tükrözze.

Az eltelt egy' év Bebizonyította, hogy ez a határozat mindenütt a munkások, a dolgozó emberek helyeslésével találkozott. Megértették a munkások azt, hogy „a munkásosztály vezető szerepe akkor érvényesül hatékonyan, ha az öntudatos munkások minél aktívabban és cselekvőbben támogatják a párt célkitűzéseit.“ Bizonyítja ezt az a tény, hogy a párt márciusi határozata, amelyben az építő munka gyorsítását kérte a munkásoktól, dolgozóktól, vállalások soraival, a munka- versenymozgalom kiszélesítésével, szocialista munkabrigádok szervezésével válaszoltak munkásaink;

A határozat megjelenése óta jelentős javulás következett be a dolgozók gondjaival való törődés és segítés terén is. A vezetők és a dolgozók közötti őátinte beszélgetések során hasznos véleménycserék alakultak ki, és ezek hasznosan szolgálták a bizalom és megértés légkörének kialakulását, a hibák kijavításának ügyét.

Kézzetfonfiató

eredmények

is születtek szép számmal. A dolgozókkal való jobb. kapcsolat, a vélemények meghallgatása, a helyzet alapos ismerete nyomán született meg például több intézkedés, amely a peremkerületek, a munkás- és bányászlakta kerületek áruellátását javította meg és tette jobbá, kultúráltabbá a munkáskerületekben aZ életetA határozat nyomán sor került a nyugdíjak rendezésére is, és amennyire erőnkből futotta, javítottunk a többgyermekes családok illetve anyák helyzetén is, a családi pótlék emelésével.

Ugyancsak a határozat nyomán született meg a lakásépítés fejlesztésének távlati terve és születtek intézkedések a munkásosztály — és természetesen a többi dolgozó réteg — lakásproblémáinak minél gyorsabb megoldására. Gondolunk itt a jelentős állami támogatással megszervezett szövetkezeti lakásépítkezésekre, a fokozódó állami támogatásra a magánépífkezéseknél. Megtörtént a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérének

a rendezése iß, amely szintén szorosan hozzátartozik a munkásosztály életéhez, hiszen ez fiainak magasabb színvonalú nevelését és jobb egészségügyi ellátását szolgálja.

Nehé2 lenne felsorolni azokat a helyi határozatokat és eredményeket, amelyek az eltelt egy év alatt az üzemekben és lakóterületeken megszülettek. Mondhatjuk bátran, hogy nincs olyan üzemünk, ahol így, vagy úgy ne jutott volna kézzelfogható eredményekben érvényre a munkás- osztály helyzetéről hozott határozat.

Gondoljunk csak a munkásnők életének, a második műszak megkönnyítésére tett intézkedésekre, vagy arra, hogy ebben az évben jelentősen meg nőtt a tanuló munkások száma. A Bőrgyárban például a gyáron belül szervezték meg a technikumi és az általános iskolai oktatást, a gépipari technikumban pedig már magasabb az esti tagozaton tanuló munkások száma, mint a nappali tagozat diákjaié. Gon-, dőljünk csak arra, hogy a pártpropaganda új formái, a munkásakadémiák száz és száz munkással ismertetik meg életünk legfontosabb kérdéseit.

Persze a határozatot még korántsem hajtottuk végre maradéktalanul;

Van még sok tennivalónk.

De elmondhatjuk, hogy jó eredményeket értünk el e téren a határozat megjelenése óta eltelt egy év alatt. És ezek az eredmények biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy a jövőben még tovább lépjünk előre.

Mintaközségekké fejlesztik Baranya járási székhelyeit

A Baranya megyei Tanács a

járási székhelyek mintaközségekké fejlesztésén munkálkodik. Ebből a célból a megyei tanács végrehajtó bizottságá nak elnöke, titkára és tagjai, valamint az osztályvezetők havonta más-más járási székhelyre látogatnak, ahol együttesen tekintik meg a különféle intézményeket, megszemlélik a helység külső képét.

A faluvizsgálat során megállapítják a helység kultúráló- dását, a fejlődést akadályozó hiányosságokat. Figyelemmel kísérik azt is, miként használják fel az érdekelt községek fejlesztésére szolgáló pénzösz- szegeket.

November 4-én, szerdán Szigetvárra látogattaik el, ahol — tekintettel a jelentős számú ipari munkásságra — behatóan foglalkoztak a munkásosztály helyzetével, az ennek javítására vonatkozó párthatározat helyi eredményeivel, hiányosságaival. A megyei tanács különböző szakigazgatási ágainak képviselői végigjárták

az üzemeket, ellenőrizték az

iskolák, a kórház, a bölcsőde és egyéb szociális, kulturális intézmények helyzetét, az áruellátást, a falu tisztaságát, a költségvetés felhasználását.

Délután a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai, osztályvezetői a lakosság részére a tanácsházán és a nagyobb üzemekben fogadónapot tartottak. Ezt követően községi tanácsülésen vettek részt? amelyen észrevételeiket közölték és aminek alapján községi tanácsi intézkedési tervet készítettek. Két hónapon belül a megyei tanács végrehajtóbizottsága a faluba ismét ellátogat és megvizsgálja, hogy az intézkedési tervből mi valósult meg. Az első ilyen kiszállásra november végén' Siklóson, ínajd decemberben Szigetváron kerül sor.

A Baranya megyei Tanács

Végrehajtó Bizottsága azt várja, hogy a járási székhelyeknek ily módon adott közvetlen segítség a közigazgatási munka jelentős javulásához vezet;

ff

Ki mit gyűjt”

kiállítás Nagymányokon

Mintegy 5 éve foglalkozik szervezetten Dorogon a József Attila Kultúrház „Ki mit gyűjt”-iklubja képeslevelezőlapok, gyufacimkék és egyéb érdekes apróságok gyűjtésével, cseréjével. Lőrinc Ferenc elvtárs szervezte meg a klubot, amely azóta országos, sőt nemzetközi hírnevet ért el. Budapesti kiállításukat ezrek keresték fel. A főváros után másodiknak az országban Nagy- hiányokon mutatta be a klub gyűjteményének legszebb, legérdekesebb darabjait. A KISZ-székházban rendezett kiállítás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg és nemcsak a helyi, de a környéki gyűjtőik, érdeklődők is szép számban keresték fel az Ízlésesen elrendezett kép- kiállítást és gyufacímke-so- rozatofkat. A vásárlással, tárlatvezetéssel és ismertetéssel egybekötött érdekes kiállítás sikere elsősorban Lőrincz Ferenc elvtársat és a nagy- mányoki „Ki mit gyűjt”- klub vezetőjét, Túrós József elvtársat dicséri.

yj

Nemreg még üresen

kongtak a folyosók, termek, csak a szél járkált a siklósi fűzfahántoló építményeiben; Az elmúlt évek alatt a korszerű, nagyablakos épületekben öt gazda únta el magát, egymásnak adva ~a-kilincset, mígnem ez év augusztusában, a járási székhely lakóinak legnagyobb örömére, beköltözött végleges tulajdonosnak a kesztyűgyár. Persze a pécsiek fiók

az

/ •

♦▼▼TTTTTTTTTTTTTTTT^TTrTTT

Tudja-e Baranyáról,

hogy az M3<*— 38-as években Baranyában és

Pécsett évenként átlagosan 630 lakás épült, az

1950—56-os években pedig az évi átlag meghaladta a 950-et. 1937— 58-ban a „10 000 bányászlawás”- akció kerekében Baranyában egy 2100 épült a bányászok számára. 1953 óta meghét- szereződött a ma gánerőből épített lakások száma is.

3W9 tAKASÉíMTKEZES

«930-5» I950-W» «47 Wa /fw »uao »/

Tempósan kopog a tetőn eső és cseppenként mohón nyeli magába a szom- íás föld. Barta János igaz- Bató, mielőtt leülne, kinéz ablakon:

Jól jön ez a kis eső. A

vetőszántás mindenütt kész. héhány hold vetése van csak Vissza. Ha akármilyen idő 13 lesz, november 7-re befelezzük a vetést — mondja, miközben elhelyezkedik, a széken. Az íróasztalfiókban kutat.

Előkerülnek a papírok és szinte megelevenedik az a hap, március 24-e, amikor s°ria emelkedtek magasba . a karok. Szavaztak az Or- Vlánysági Állami Gazdaságin. Azt szavazták meg, i°9y a pártkongresszus tiszteletére mit vállalnak. Az °Sxzes vállalásuk 2 819 000 í°rint volt. Vgy határoztak, hogy ennyi többletnyereséget érnek el. Miből, hogyan?- Ezt is részletezték. A növénytermelésben 530 000 fo- i’l költségmegtakarítást ér- Uek el és 1011 000 forinttal vöpelik a betervezett ho- I^többletet. Az állattartás- in 360 000 forint költségmegtakarítást és 703 000 fo- ypt hozamtöbblet elérését :“eték ki célul. A segédnmeknél is csökkenteni

E^irták az költségeket. Itt ,80 ooo forint költségmeg- I hárítást vállaltak. És . je- fntős általános költségmeg- ^harítást is elhatároztak.

Ez volt 1959 március 24-én. , Látszólag ezután semmi KüUinös ne tu történt, h®

✓

pnu

uuu

*

"1

n

n

a

okcsak az nem, hogy Barta

János szinte naponta ellenőrizte' a költségek, a hozamok alakulását, hogy a nyugatnémet ' exportőrök az egész szarvas rruirhd-allom a - nvukat majd elvitték, mert a még féligkész hízott marhák is exportra alkalmasak voltak, hogy állandóan ott lehetett látni a vezetésoet a dolgozók között.

Szeptemberrel lezárult harmadik negyedév es tóberben elkészült a három negyedév mérlege. Mit mutatott ez a mérleg? Azt, hogy a növény te rme lesben a vállalt 530 000 fonni költségmegtakarítás helyéit 9V_9 000 forint költségmegtakarítást

értek el. Igaz, a, hozamtobb- letét nem teljesítettek nem is teljesíthettek, hisz szeptember után kezdtek be takarítani a cukorrépa , kukoricát... - a vállalt 1 011 000 forint helyett esik 463 000 forint hozamtöbbletet mutatott a mer leg. A gazdaság vezetői azonban nem esnek kétségbe, mert a kukoricájuk olyan gyönyörű, hogy egyes szakemberek véleménye szerint megadja holdanként az o - ven mázsa csöves termést is. Cukorrépából is rekordtermésük volt és így nem lehet azon csodát kozni, hogy a már ismert hozamtöbblettel együtt mintegy 1 382 000 forint — a kalkuláció szerint — lesz a hozamtöbbletük a növénytermesztésben.

Hasonló a helyzet az állattenyésztésnél is. Bár itt vannak olyan ágak, ahol a háromnegyed évben nem sikerült teljesíteni azt, amit a felajánlásukban uáUaltak — igaz, hogy nem is háromnegyed évre vállalták ennek teljesítését —, de itt is vannak olyan példák, mint a süldőnevelésben elért eredmény, vagy a borjúszaporulat. A süldőnevelésnél a hozamok a vállalt 186 000 forinttal szemben 284 000 forinttal növekedt&k, míg a borjúszaporulat a vállalt negyvennégyezer helyett pénzben kifejezve 69 000' forint többletjövedelemhez juttatta a gazdaságot.

Szó ami szó, az Ormány- sági Állami Gazdaság dolgozói'szeptember utolsó napjával a felajánlott 2 819 000 forintból 2 720 000 forint nyereségtöbbletet már elértek és ezzel vállalásukat 9(> százalékra teljesítették. Minek köszönhető ez? Sok mindennek természetesen, de

' legfőképpen az embereknek. Barta elvtárs mesélt egy esetet. Ö minden héten politikai Oktatást tart a fiataloknak. Egyik ilyen politikai oktatás után szó eseti arról is, hogy a gazdaság nehézségekkel küzd, nehezen tud megbirkózni a kukorica betakarításával. Barta elvtárs megemlítette, hogy helyes lenne, ha vasárnap is dolgoznának, legalábbis délelőtt. Mi történt erre? A politikai Oktatáson megjelent 28 fiatal közül húsz azonnal jelentkezett vasárnapi munkára. Ezek a fiatalok aztán vasárnap reggel hattól délután kettőig szállították a kukoricát.

, A költségmegtakarítások állandóan növekvő folyamata, a beta’oarításra váró termények és állatok hozamának biztató jelei azt mutatják, hogy nemcsak teljesítik, de túl is teljesítik az Ormánysági Állami Gazdaság dolgozói azt, amit a p árt kongresszus tiszteletére vállaltak. Ezt mutatja az is, hogy a mérleggel együtt elkészítették a várható nyereségszámítást is, amely ezt mutatja, hogy a vállalt 2 819 000 forint többletnyereséggel szemben 4 328 000 forint lesz a többletnyereségük. Ez jó az államnak is, de jó a dolgozóknak is, mert munkájuk jutalmául az év lezárása után körülbelül egyhónapi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak.

, Saafai János

jaként működik jelenleg a 120 dolgozót alkalmazó telep, s a nemsokára 100 éves jubileumát ünneplő Ferenc utcai öreg gyár a siklósi leányvállalat patrónusa,

Hajdú Gyula elvtárs telepvezető is új a gyárban, a beosztásban, de szakmájának 30 év óta, egyik legodaadóbb képviselője, szorgalmas munkása. Amikor a választás ráesett, fájó szívvel bár, de itthagyta, Pécs városát és leköltözött családjával együtt Siklósra; /

— Megszokta-e már új környezetét?

— Igen. Az ember nehezen hagyja ott régi helyét, barátait, ismerőseit, de a munka mindent pótol. Különösen akkor, ha ez a munka izgalmakban, kísérletezésekben, nehézségekben bővelkedik.

— A többiek, a munkások csak augusztus óta dolgoznak a kesztyűs szakmában?

— Öt oktatót kivéve, csaknem valamennyien; Augusztus ban 20 tanulóleánnyal és 25 fiúval kezdtük a munkát, ma már 120-an vagyunk. Á dolgozók többsége augusztus előtt legfeljebb üzletben látott kesztyűt. Most sajátítják el a szakmát;

Nos, nézzük meg először a kézivarrodában, hogyan sikerült eddig a tanulás, ki milyen osztályzatot kapott az első két hónap folyamán?

Freltics Jánosné művezető nagyon dicséri a varroda női dolgozóit;

— Ki a legügyesebb?

— Peti Sándorné.

A barna kesztyűkre hajló szőke, fekete, lány- és asszonyfejek közül egy gömbölyű arcú asszonyka szeme ragyog fel Peti Sándoméé.

— Hány pár kesztyűt tud megvarrni naponta? — kérdezem tőle;

— Már kettőt — válaszol büszkén, majd elmondja, hogy nagyon szereti ezt a munkát (szép, tiszta, ülve végezhető, asszonynak való), oktatóit (mert csendesek, nem ripakod- nak az emberre, türelmesek), a gyárat, (mert világos, meleg, napfényes a munkaterme), az egész kollektívát, (mert olyan helyesek és tréfásak);

Szemben vele Horváth Lász- lóné ugyancsak kedvvel öltö- geti a simuló kesztyűdarabokat;

— Nagyon örülünk ennek a gyárnak, mert a siklósi asszonyok jó munkaalkalmat találtak; pénzt tudnak keresni.

Kremmer Jánosné gépi varró is siklósi asszonyj Azalőtt

háztartásbeli volt, csak otthon tevékenykedett;

— Hogyan ízlik a gyári munka, Kremmer Jánosné?

— Ó, nagyon jól Nem is hittem volna, hogy ennyire barátságos lehet az élet egy üzemen belül. Úgy elröppen az idő, észre sem vesszük és már délután van, lejárt a műszák)

— Nehéz kesztyűt varrni?

— Hát, szeretném, ha már jobban menne;

— Mit fizetnek maguk azért, hogy megtanítják erre a szakmára?

Nem érti a kérdést, csak néz rám hirtelen furcsán, mereven, mintha haldokló lennék)

— ötszázötven forintot kapunk havonta hat hónapig. Addig csak tanulunk, lassacskán belejövünk a rendes kerékvágásba;

A szabászatban csattognak az ollók. Az egyik padnál szőkehajú férfi tanulmányoz el- merülten egy hosszú bördara- bot, Kelényi Lajos;

— Mi volt azelőtt a foglalkozása? — lépek melléje;

— Bognár;

El sem ereszti a bőrt, úgy magyaráz:

— Megszerettem ezt a szakmát, nem hagynám abba semmiért. Már belejöttem a szabásba, most azt gyakorolom, hogyan tudnék minél több anyagot megtakarítani;

A szabászat kiszistái vállalták, hogy a selejtkiesést 7 százalékra csökkentik. Szobi Béla ifjúmunkás kupnicédulájé- ra piros betűkkel ki is írták: „KISZ-brigád“. Ez bizony jó munkára kötelez;

Az új gyárban tehát

jól érzik magukat az új dolgozók, munkásosztályunk legfiatalabb tagjai; Az építmény rekonstrukciójára rövid idő alatt kb. 6 millió forintot költ államunk. A távlati tervek szerint a gyér 6—700 alkalmazottat foglalkoztat majd, ami annyit jelent, hogy a siklósi asszonyoknak, férfiaknak kielégítő munkaalkalmat biztosít. S mit adnak cserébe ezért a munkások? Lelkes igyekezetei, szorgalmat, hogy minél előbb elsajátíthassák a kesztyűkészítést, hogy a jelenlegi napi 140 párás termelést megsokszorozzák. Nem is kell még háromnál többször szőlőt érlelnie a napsütötte siklósi domboldalaknak, mikorra az új gyár új munkásai megérlelődött szakmai öntudattal, megfelelő szakmai képzettséggel, versenytársaivá válnak a 100 éves öreg gyárban dolgozó, maguknak világhírnevet kiharcoló szaktársaiknak.

Szüts