Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-04-01 / 259. szám

4 NAPLÓ 1959. NOVEMBER * A hold új arca Ismét elnapolták a Biztonsági Tanács hatodik nem állandó tagja megválasztásé Az 1959. október 4-én felbo­csátott harmadik szovjet űrra­kéta keringési pályáján, a szovjet tudósoknak a főidről sugárzott utasítására több fény képfelvételt készített a holdnak a földről nem látható részé­ről. 1959. október 7-én a szovjet űrállomás fototelevíziós be­rendezése, a föld középpontjá­tól több mint 400 ezer, a hóid­tól pedig mintegy 60—70 ezer kilométer távolságból 40 per­cen át fényjiépezte bolygónk útitársának ezideig ismeretlen felületét. A világszenzációt képező, óriási tudományos jelentőségű fényképek a hold földről lát­ható részéről készített térké­peket módosítják, az eddig is­meretlen oldal térképe számá­ra pedig az alapanyagot adják. A szovjet tudósok a most le­fényképezett hold-félteke leg­jellegzetesebb részeinek olyan neveket adtak, mint az Almok- tengere, a Szovjet-hegygerinc, a Moszkva-krátertenger, a Ci- olkovszkij-csúcs, a Joliot Cu- rie-csúcs, amelyek folytatják a hold térképezésének 350 éves hagyományát, egyúttal kifeje­zésre juttatják a szovjet tudo­mány és technika világraszóló sikereit. Az új hold-fényképek részletesebb értékelése jelen­leg folyamatban van. Jelmagyarázat (a hold térké­pén): I. Regionális-tenger, II. ® Termékenység-tengere, III. Smith-tenger, IV. Déli-tenger (a hold eddig ismert oldalán), IVa. a Déli-tenger folytatása, V. az Almok tengere. Jóváhagyták a Szovjetunió és az Egyesült államok közös határozati javaslatát New York (TASZSZ). Az ENSZ politikai Bizottsága no­vember 2-án este befejezte első és legfontosabb napirendi pont jának, a szovjet kormány ál­talános és teljes leszerelési ja­vaslatának vitáját és egyhan­gúlag jóváhagyta a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közös határozati javaslatát A leszerelési vita három he­te alatt a bizottságban több mint hatvan ország képviselői szólaltak fel. Túlnyomó több­ségük feltétel nélkül támogat­ta az általános és teljes lesze­relés gondolatát, amelyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is­mertetett szeptember 18-án az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. A vitában utolsónak India és a Szovjetunió képviselői szólaltak fel. Krisna Menon, az indiai küldöttség vezetője támogatta a szovjet javaslatot, Kijelentette, hogy a békét nem a fegyverkezés kiegyensúlyo­zott szabályozásával, hanem a fegyverek megsemmisítésével lehet fenntartani. Az atomkor­szakban a leszerelés szükség­szerű. Most nem arról van szó, hogy csökkentsük a fegy­verzetet és a haderőket, ha­nem arról, hogy törvényen kí­vül helyezzük a háborút, va­gyis olyan feltételeket te­remtsünk, amelyek között le­hetetlen konfliktust kirob­bantani. A következő felszólaló V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első helyet­tese, a szovjet küldöttség ve­zetője vott. A vita eredményét összegezve rámutatott, hogy minden , szükséges feltétel ad­va van az általános és teljes leszerelés megvalósításához. Ez a kérdés most különösen fontos és sürgős is, mivel az emberiséget borzalmas a töm­és rakéta-háború veszélye fe­nyegeti Amikor a szovjet kormány általános és teljes leszerelési programot javasolt -r- folytatta Kuznyecov — nem ragaszko­dik a „minden, vagy semmi“ elvéhez, amivel rágalmazzák. Több ízben kijelentettük, hogy ha a nyugati hatalmak álláspontja miatt az adott idő­szakban nem lehet megálla­podni az általános és teljes le­szerelésben, a Szovjetunió kész megegyezni részleges leszere­lési intézkedésekben is. Ilyen Intézkedések között említhető, amint arra Hrus­csov legutóbbi beszédében is rámutatott, az atomfegyverek betiltása, mindenekelőtt pedig az atomfegyverkísérletek meg­szüntetése, olyan övezet létre­hozása bizonyos európai orszá­gok területén, ahol az ellenőr­zés és felügyelet mellett csök­kentenék az idegen csapatok létszámát, középeurópai atom­fegyvermentes övezet kialakí­tása, az idegen területen lévő katonai támaszpontok meg­szüntetése, meg nem támadá­si egyezmény megkötése a NATO és a varsói szerződés tagállamai között A szovjet küldöttség vezető­je beszédének végén utalt ar­ra, hogy elvi megegyezés jött létre a legfőbb dologban, az általános és teljes leszerelés gondolatában, amint ezt az Az o'asz külügyminisztérium szóv vőjének nyilatkozata Hruscsov külpolitikai beszámolójáról Róma (TASZSZ). Hruscsov külpolitikai beszámolója „ked­vező fogadtatásra talált, mert olyan tételeket tartalmaz, ame­lyek a jelek szerint a Szovjet­unió és a Nyugat álláspont­jának örvendetes közeledésé­ről tanúskodnak” — jelentette ki eaitóéetefceatetén ■* külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő megállapította, hogy a szovjet kormányfőnek az a kijelentése, amely szerint a vitás kérdéseket nem erő­szakkal, hanem tárgyalások­kal kell megoldani, „nagy megelégedést keltett Olaszor­szágban”, egyhangúlag elfogadott határo­zati javaslat is bizonyítja. — Remélem, — folytatta, — hogy a szovjet javaslatok je­lenük majd a rövidesen ösz- szeüilő tizes bizottság munká­jának alapját, amikor az hoz­záfog a nemzetközi leszerelési egyezmény kidolgozásához. Ezután a politikai bizottság szavazás nélkül, egyhangúlag jóváhagyta a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az általános és teljes leszerelésről szóló határozati javaslatát, amelyhez néhány nappal ez­előtt csatlakozott az ENSZ valamennyi tagállama. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiemelkedő idalom- történeti és társadalmi tevé­kenysége elismeréséül 85. szü­letésnapja alkalmából dr. Föl- dessy Gyula irodalomtörté­nésznek a Munka Vörös Zász­ló érdemrendje; költői és mun­kásmozgalmi tevékenysége el­ismeréséül Szüdi György köl­tőnek a Munka Érdemrend ki­tüntetést adományozta. nak kérdését New York (MTI). Mint a Reuter és az AFP jelenti, az ENSZ-közgyűlés kedden foly­tatta a szavazást annak eldön­tésére, hogy a Biztonsági Ta­nács hatodik nem állandó tag­jává Lengyelországot vagy Tö­rökországot válasszák-e. Ismeretes, hogy az elmúlt hetekben összesen 31 szavazási menet ellenére sem sikerült a kérdést eldönteni, mert a két pályázó egyike sem kapta meg a szükséges kétharmad többsé­get. A keddi ülés első menetében — tehát összesítve a 32. me­netben — Lengyelország 39, Törökország pedig 36 szavaza­tot kapott. A 33. menetben Tcnokorszál 41, Lengyelország 38 szavaz? tot kapott. A 34. menetben Tó* rökországra 43, Lengyelország ra 36 küldöttség szavazott. ‘ 35. menetben a két pálya» egyaránt 40—40 szavazatot k? pott.' A 36. menet eredmény» Lengyelország 40, Törökország 39 és Finnország 1 szavazatot A 37. menetben Törökország 42, Lengyelország pedig 38 S®‘ vazatot kapott. E menet után Belaunde, közgyűlés elnöke bejelentett® hogy „hasztalannak” tűnik * szavazás folytatása. Az ein0* javaslatára a közgyűlés hoz®' járult ahhoz, hogy két hét« w napolják a kérdés eldöntését’ Előkészületek a% ember rilágűrbeli útjára Moszkva (TASZSZ). Va- szilij Parin professzor, a Me- gyicinszkij Rabotnyik című lap­ban a következőket írja: Az állatkísérletek eredmé­nyeiből megállapítható, hogy a tudomány számára nincsenek leküzdhetetlen nehézségek, ami az ember űrhajózásának előkészületeit illeti. Az álla­tok életműködésének tanulmá­nyozására szolgáló és egyre tökéletesebb távmérési mód­szerek mind közelebb hozzák a tudósokat a cél megvalósít2' sához. Különleges műszer* és távmérési módszerek segfí ségével gazdag tájékoztató* kaptak a szovjet tudósok* gyorsulás «őlri51 a röppáW* különböző szakaszaiban, * súlytalanság állapotáról éí földtől különböző távolság^ ban jelentkező sugárzások**; Parin professzor megjegP hogy igen fontos még a huj mosabb súlytalansági állaPf élettani hatásának tanul*1'3' nyozása. Sztrájkmozgalom Belga-Kongóban Brüsszel. Mint a Reuter je­lenti, a belga parlament egy héttel őszi ülésszakának meg­nyitása előtt kedden összeül, hogy megtárgyalja Belga-Kon­gó helyzetét, ahol — mint is­meretes — a napokban véres összetűzések voltak. A gyar­mat lakossága kemény harcot folytat az ország függetlenné nyilvánításáért. A parlament rendkívüli ülésszakának ösz- szehívását a szocialista ellen­zék kezdeményezte. Stanleyville. Az elmúlt na­Adenauer üzenetei küldött De Gaulle-nak Bonn (AFP). A bonni Ge­neral-Anzeiger keddi közlése szerint Adenauer kancelllár személyes üzenetet intézett De Gaulle elnökhöz. Tiltakozott a francia ty>rmány ama állítóla­gos szándéka ellen, hogy „a nyugati csúcstalálkozóból va­lamiféle háromhatalmi érte­kezletet” alkar csinálni. Az üzenetről szóló hírt hivatalo­san nem erősítik meg, de nem is cáfolják. pvrvwu itznajiun vcica tűzések után most — ReJjJj jelentés szerint — 800 afr^ munkás sztrájkot indított mozgalmat Yatomela, betha, Gangamissa és Bas®- városok munkásai szerve*«*: A belga hírügynökség érte*" lése szerint a sztrájk ö**J függ a kongói nemzeti galom múlt heti kongreS*^ sának felhívásával. l New York. Mint az AD* Reuter jelenti, a belga ság alatt lévő Ruanda-Ur^ afrikai lakosságának képv'®' lője az ENSZ-közgyűlés 0% sági bizottságának hétfői sén felhívta az Egyesült zetek Szervezetét, hogy jön ki bizottságot a hel 1? megvizsgálására. A belga lóságok ugyanis terrorig a Belga-Kongóval szoms2^ kicsiny gyámsági terület ** kosságát. AVAGY * A magyar újságíró-küldöttség a múlt év decemberében és ez év Januárjában járt Kínában. Lovászi Ferenc, a küldöttség tagja az észak-kínai útról számol be riportsorozatában. U Micsoda távolságok! Utunk első felében Sanghájtól délre tavasz, sőt nyár fogadott ben­nünket. December végén kel­lemes március — Sanghájban, a modern felhőkarcolók és a régi kis íaházak városában. Néhány nappal később a pál­mafák alatt 25 fokos meleg — a dél-kínai Kantonban. Nem gondoltam arra életemben, hogy valaha Szilveszter éjsza­káján kiskabátban sétálok a zsibongó kantoni utcán. Más­nap délben még a klskabáb Is sok volt. Nem sokkal később a csengcsuni pályaudvaron már a bunda is kevés, pedig tiszteletre méltó őrbunda volt, bármelyik posztoló rendőrnek megfelelt volna. De menjünk sorjában! Körülbelül két óránk volt még az indulásig. Kényelme­sen csomagoltam, főleg a me­legebb ruhadarabok kerültek a bőrönd tetejére, hiszen észak kínai utunk nemcsak a forra­dalmi hagyományokban gaz­dag nagy ipartelepek megis­merését Ígérte, hanem előre­vetette árnyékát annak is, hogy a kellemes déli verőfény után „öeszeküáikoeuok.“ a 40 Mire jó a hadihajók ref lektől A főmérnök szállodánk1’, keresett fel. Teát hO*»t% amikor érkezett. Nálunk tével szokás kínálni a get, Kínában teával. léptünk a házba, száll°^U) ha meglátogattunk egy í°hj ményt, teával kínáltak: f ,„i rátság, a kedves vendég szeretet kifejezése ez Kín^jji A nap bármely órájában *1* te minden házban, hivatási ott a hatalmas hőpalack, j“ ■, forró vízzel. Ezt öntik r",; teafűre, s pillanatok alatt az ízes tea. Amikor rneÄ'.vj tunk, Cseng Vej-csi a sz»1* Jj ablakához hívott, s végi#.< látott a városon. Déli 11 fényben fürdőitek a tetők, ■) szálloda előtt gyermekek A szottak, a járdákon emh6^ «eg hullámzott. Micsoda ‘ f tető élet, mily békés kép' is olyan régen a külfőj. j rezében volt a szálloda ‘Aj i város legszebb, legforg**^ nai egy kicsit elkoptattuk a kifejezést, Kínában így igaz: a mérhetetlen le‘A. sedés? Két nappal előbb koztam Közép-Kínában, hanban egy középkorú vei, Cseng Vel-csivel, a ni városi tanács főmérn® ^ vei. A Jangce árvízvédelmi szerettem volna megismeL s a beszélgetésből — egye ,e nagy képben — döbben® erővel tárult elém a kínai e lénvese. uicACAci, d KemenyKotésű fér- fiakat. A vonat egyhangúan robogott. A hálókocsi kelleme­sen fűtött folyosója lassan el­néptelenedett. Egyedül marad­tam. Nézegettem a jegyzetei­met, kezdtem rendezgetni a sok-sok élményanyagot és a csendben megkédeztem ma­gamtól: megértettem-e már valójában a kínai életet? Na­ponta csodáltam új tájakat — LTfláJ négy ,hete - hetenként két-három várost, kicsiny vis­kókkal és óriási felhőkarco­lókkal, láttam már • néhány milliót a hatszázmillióból de mindent látni akaró szemem vajon betekintett-e a szívek mélyére is? Milyen erő for­rasztotta össze ezt a közel hétszázmilliós ember törne vöt Hogy összeforrasztotta, azt utunk minden állomásán ie- lezték az élet tényei, viszony­lag könnyedén rögzítette az úi élmények sorozatát gyorsan fényképező újságíró szemein A „hogyanéra szerettem vol­na minél alaposabb választ Nagyon sokrétű. Azon az es’ tén, válaszkeresés közben az £s?aí‘^i,na felé száguldozo­tt hálókocsijának folyosóién ?gy vuhani beszélgetés csen- ?ett vissza bennem. Úgy ér­tem, benne volt a kínai élet nultja és jelene és mint ’seppben a tenger, a válasz is a nem könnyű kérdésre- íogyan lehet annyira egységes óbb mint hatszázmillió em- >er* honnan a szó szoros ér- elmében puszta kézzel he­lyeket mozdító e*ö, a ^ bár Üzen a Jangce A tájat már nem láttam. Sétáltam tehát egyik fülkéből a másikba. Itt sakkoztak, ott beszélgettek az utasok, töb­ben már álomra hajtották fe­jüket — ilyenkor irigylem azo­kat, akik vonaton is már kora este el tudnak aludni. Néztem az együtt utazó családokat, a magánosokat« az agwó gyér­okos hideggel. A pekingi szál­loda szobájában végigdőltem íz ágyon. Csend volt, nyugal- nas, békés csend. Jólesett a pihenés, a magány. Az ilyen nerceket sokra becsülöm. A rosszá utazás, a sok munka [őzben visszaadják az izmok :rejét, frissességét, gyakran öbb órás alvást pótolnak. Az dő gyorsan elrepült, máris ndulnunk kellett. Ezúttal Is a egkörültekintőbb gondosko- lás, a szeretet, a barátság :zernyi jele vett körül ben­nünket. Hosszan búcsúztunk jekingi barátainktól, majd el­helyezkedtünk a kényelmes, ágas hálókocsiban. A vonat dgördült az állomásról, s mi- e kiért Pekingből, leszállt az :ste. '

Next

/
Thumbnails
Contents