Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-04-01 / 259. szám

1959. NOVEMBER 4, NAPLÓ 3 Népgazdaságunk érdeke Kongresszusi hónap, forradalmi hét a pécsi építőanyagipar fejlesztése a Komlói Szénbányászati Trösztnél Szinte egyedülálló eset or­szágos viszonylatban is, hogy az emberek építőanyagon jár­káljanak. Pedig Pécsett így van. Tenger mellett épült vá­rosnak sincs több vize, mint nekünk építőanyagunk a Me- ^sok ölén. Va.ion kihasznál­juk-e helyzeti előnyünket, adunk-e lehetőséget nagyará- nyú kitermeléséhez? Pécs város Tanácsa Ipari Osztályának felügyelete alá tartozik az Építőanyagipari társ, telepvezető mondja — el­éri a 60—70 fok Celsiust. Most a hőmérséklet kibírható, de a képen látható nehéz fizikai munka könnyítésére semmi sem történt. Gépesítés egyál­talán nincs. A kővel megra­kott talicskákkal történő fu- varozgatás egyiptomi munka- módszere dívik. A munkások lavórban fürdenek, egy 4x4 méteres helyiség képezi az ebédlőt, fürdőt, öltözőt. Ez azonban csak egyik része Egyesülés, melynek kétszáz dolgozója épületkő, mészkő, dornok, salaktégla (!) bánya- patával, illetve kitermelésé­ül vagy ha úgy tetszik, élő- vitásával foglalkozik. ^arrnadik negyedéves tervü- 108.5 százalékra teljesítet- és október végéig terven ~eml ebben az évben 180 ton- da meszet adtak át megrende­ltnek. Év végéig növelni Várják terven felüli termelé­siét, több építőanyagot akar­at adni az országnak* A Baranya megyében ugrái- ^rúen fejlődő építőipari te- dkenység 1960-ban még in- igényli majd a vállalat jenekéinek bőségét, igényli a , Valat kapacitásának növe­ltét- Minden józanul gondol­áé ember előtt világos: ha ’ipurik alatt van az építő- Vkag, hát bányásszuk ki, ter­hiünk minél többet Építőanyagipari Egyesü­kéi azonban a jó szándék (.-lenére ez egészen másképp riénik. Nézzük csak példá- a „szamárkúti” mészégető ? töbánya helyzetét! A íele- k. felírás hirdeti: „Előre a itt .^izmusért!” Ezen kívül gk tizenöt éve — a felettes J^vek jóvoltából — jóformán ^^^sem történt a szocializ­a dolognak; Puskás Sándor igazgató jogosan nehezménye­zi, hogy beruházásra, illetve műszaki fejlesztésre az egye­sülés oly kevés pénzt kap, hogy azt említeni sem érde- I mes. Nem kevésbé mostoha a 8 vállalat nem dofgozik rosszul. vés pécsi építőkövet és sok máshonnan származót hasz­nálnak fel, annak ellenére, hogy . a oecsí kő 47, a másik 97 forintba kerül. Talán nem jő a minősége? A budapesti SZOT-szekház is pé­csi kőből épült Az építőipari vállalatok viszont a tervezés miatt nem vehetik át az egye­sülés által kitermelt többlet­mennyiséget mert nekik a terv szerinti előírás más uta­sítást ad. Nem is csoda, szék után, hogy az elszállítások kö­rül torlódások keletkeznek, nem csoda, hogy a kőbányá­ban is fejletlen technológiá­val dolgoznak, s az illetékesek nem tartják érdemesnek az egyesülést arra, hogy komo­lyabb befektetést eszközölje­nek, gépesítsék a munkafolya­matokat , , A bányában kézzel bunkóz- zák szét a köveket, csákányoz­nak, lapáttal és kézzel rakják a csilléket, melyeket aztán ügy tolnak el emberi erővel !ha telep és környéke siral­állapotban van. A mész- !8y Ütvén évvel ezelőtt is toriénhetett, mint most. W éberek verejtékben úsz- Séti nyár°n, amikor a hőmér- ** * a kemence belsejében Szekeres J óasaí 'IV * a leeresztőkig. Kizárólag a robbantás tükrözi ebben a kő­bányában, hogy elérkezett a XX. század. Miért oly elhanyagolt ez a vállalat — melynek lelkes munkásgárdája képes lenne a jelenlegi termelést megkötsz»­rezni, képes lenne kétszer any- nyi építőanyagot adni orszá­gunknak, mint most, ha vál­lalatuk fejlesztésére, korsze­rűsítésére gondot fordítaná­nak? A kérdés lényege, s egy­ben válasza az a bürokratikus gondolkodási mód, ami a sa­laktéglagyár tás leállítására kényszerítette az egyesülés dolgozóit. 1959-ben fcb. 57 ezer dara­bot gyártottak, e! is adták si­keresen és építettek belőle re­kordidő alatt két házat, azóta salaktéglájuk a kutyának sem kell. hogy ez a tégla nagyság­ban kilencszerese a kismére­tűnek, hogy gyorsabb vele a munka és könnyebb, hogy a csehszlovákiai Osztravában egy várost építettek fel belőle — mindez úgylátszik, mint vándormadár suhan el nyom­talanul az illetékesek feje fö­lött A megyei pártértekezlet ha­tározatban jelölte meg építő- .anyagiparunk jövőbeni fel­adatait is. Több, jobb, újabb építőanyagot adni az ország­nak, a . megyének! De kérdez­zük; lehet-e több építőanya­got adni, ha a Mecsek egyik kincsét, az építőanyagot kiter­melő vállalat fejlesztésére még annyi pénzt sem fordítanak, mint egy új eszpresszó beren­dezésére, ha munkásai ósdi, elavult munkamódszerekkel, jóformán kézzel termelnek, ha termelvényeiket vonakodnak átvenni a felhasználó vállala­tok, ha nem tervezik a pécsi kő felhasználását a tervezők, hanem máshonnan, drágább pénzért hozatják ide? Itt az ideje, hogy a megyei pártértekezlet határozatának — ha kell, a konzervatív szemlélet, a bürokrácia kisep- rűzése útján — érvényt sze­rezzenek az építőanyagipar kommunistái, a városi tanács ipari osztálya, a tervezők és a szakminisztérium egyaránt. Ezt követeli népgazdaságunk elsőrendű érdeke! Szüts István. Már az első napon 110 százalékra teljesítették tervüket és 482 tonna szénnel termeltek többet a komlói bányászok Szinte nem múlik el nap, hogy valamelyik üzem, vagy vállalat dolgozói ne határoz­nák el, hogy eddigi vállalá­saik teljesítése mellett újabb munkasikerekkel készülnek a pártkongresszusra. Nemrég ar­ról adhatunk hírt, hogy több pécsi és Baranya me­gyei üzem kongresszusi mű­szakot kezdett. E műszakok már eddig is nagyszerű munkasikereket hoztak. És most újabb kezdeménye­zésről számolhatunk be, A Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatósága és szakszervezeti bizottsága javaslatára a dol­gozók elhatározták, hogy a párt közelgő VII. kongresszu­sának tiszteletére november­ben kongresszusi hónapot tar­tanak. Ezzel párhuzamosan a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 42. évfordulója alkal­mából november 2—8-ig for­radalmi hetet rendeznek: A tröszt fizikai, műszaki és ad­minisztratív dolgozói egyhan­gú lelkesedéssel csatlakoztak a kezdeményezéshez. A kongresszusi hónap, illet­ve a forradalmi hét már az első napon, november 2-án nagyszerű eredményeket ho­zott. Különösen kiemelkedik Béta-akna és Kossuth-bánya teljesítménye, A Béta-aknai bányászok november 2-án 118,6 száza­lékra teljesítették napi ter­vüket. A Kossuth-bányaiak pedig ugyancsak november 2-áh 117,6 százalékos eredményt értek el. A III-as akna dolgo­zói 109,6 százalékos tervtelje­sítéssel járultak hozzá a kong­resszusi hónap első napjának sikeréhez. Teljesítette tervét Máza és Nagymányok is. Csu­pán Anna-akna és Szászvár maradt le ezen a napon. Az ő gyengébb eredményük elle­nére a tröszt november 2-án Hű százalékra teljesítette na­pi tervét: Ezen a napon a komlói bányászok 482 tonna szénnel termeltek többet a ter­vezettnél A kongresszusi hónap első napján több dolgozó, sze­mély szerint is kimagasló eredményt ért eL Kossuth-bányán például Árki Árpád vájár 145 százalékra teljesítette napi termelési ter­vét. Ugyancsak kiemelkedő eredményt ért el Szél György vájár, aki 127 százalékos ered­ménnyel büszkélkedhet. Lő- rincz Dezső, Borús György, Tóth László* Fuksz András, Köles Mihály, Kapási Pál vá­járok pedig valamennyien 109 százalékra teljesítették napi tervüket, A Komi® Szénbányászati Tröszt dolgozói a forradalmi héten és a kongresszusi hónap­ban még az eddigieknél is jobb eredmények elérésére törekednek« 40 üzletet tataroztak, 24 űj üzletet nyitottak Megkezdték a raktári készletek téli feltöltését Pécsett A pécsi városi tanács keres­kedelmi osztálya szoros együtt működésben a kereskedelmi állandó bizottsággal, több fon­tod intézkedést tett a téli áru­ellátás kultúrált, zavartalan megszervezésére. A munkáslakta területeken befejezték annak a negyven üzletnek a tatarozását, ame­lyet az állandó bizottság rend­behozni javasolt. A bányász­lakta települések fejlődését, az új erőmű építését és a ta­nácsi állandó bizottság javas­latait figyelembe véve az idén 24 új üzletet létesítettek a vá­ros különböző részein, a Pécsi Vendéglátó Vállalat pedig tíz új szórakozóhelyet nyitott, öt meglévő üzletet önkiszolgáló, egyet pedig gyorskiszolgáló bolttá alakítottak át* Ezeknek a bolttípusoknak a megked- veltetésében hasznos munkát végeztek a kereskedelmi állan­dó bizottság aktívái: A téli raktárkészletek kiala­kítását, az új, nagyobb szük­ségletek figyelembevételével kezdték meg. Elsőként a kül­területek üzleteinek raktárait töltik fel a legfontosabb élel­miszer-cikkekből 15—20 napos készlettel: Alaposan felkészül­tek a pécsi bányászok köré­«we««wtw \ o Siklósi népművelési mozaik Imre József elvtárs­sal a siklósi járási tanács művelődés- ügyi csoportja egyik munkatársával be­szélgetünk a járás kulturális munkájá­ról, tervekről, s a már megvalósulás útján haladó felada­tokról. A járás kul­turális tervét október 25-ig kellett volna el­készíteni. Csak kel­lett volna, mert.:« Egy kimutatást vesz elő és sorolja egymás­után azoknak a köz­ségeknek a nevét, amelyek még mindig nem küldötték meg a népművelési tervü­ket. Imié, a névsor: Magyarbóly, Kishar- sány, Matty, Dráva- palkonya, Kásád, Ko- vácshida, Máriagyűd, Terehegy, Rádfalu, Csarnóta, Kistapolca. A járás 45 községe közül tehát 11 adós a tervekkel. Pedig már nem a tervkészítés, hanem a feladatok megoldásának ideje is elérkezett. A hi­ányzó tervek miatt átfogó képet még nem tudunk nyerni a járás kulturális éle­téről, csak mozaiko­kat látunk belőle. * A már kész tervek is hiányosak. Az 1959 1560-as népművelési évad, gerincét felsza­badulásunk 15. évfor­dulója méltó megün­neplésére való készü­lődés kell, hogy ké­pezze. Ennek egyik lényeges alkotója a KISZ-szervezte „Fel- szabadulási Kulturá­lis Szemle“. Ez a nép­művelés márna» ágára kiterjedő seregszem­lének elképzelése va­lamennyi meglevő tervből hiányzik. Mi­ért? Mert a KISZ egy kissé elkésett a tervekkel s mire pa­pírra vetették elkép­zeléseiket a népmű­velési tervek javaré­sze már elkészült. A hiöa azonban köny- npen kijavítható. Egy pátllsrvetj készítenek majd a községék, amelybe már a KISZ seregszemlét is bedolgozhatják. Jól meg kell azonban fontolni a népműveié si ügyvezetőknek mit és hogyan akarnak dolgozni a seregszem­le sikeréért. • Jó kezdeményezés­sel találkozunk eb­ben a járásban, üj énekkarokat szervez­nek. Magyarbólyban, Villányban már ála­kul is a csoport. Az énekkar a kultúr- munkánák valóban fontos és szerves ré­sze. örvendetes, hogy elsősorban azokban a községekben kezd új­jáéledni az énekkar, ahol korábban már volt, csak valami ok miatt nem működött. De nemcsak új ének­karók, hanem új tánccsoportok is ala­kulnak. Többek kö­zött az egyik legki­sebb községben Ói­don is szerveződik az együttes. • Figyelemre méltó, hogy a kis községek­ben is mind jobban megpezsdül a kultu­rális élet Ivánbaty- tyámmak például mindössze 320 lako­sa van, de a község vezetői nagyszerű kulturális életet te­remtettek. Nemcsak nagyszerű tervet ké­szítettek — a járás mintapéldányként nyomatta ki — ha­nem a valóságban is hozzálátták a felada­tok megoldásához. Például televíziós ké­szülékkel is felszerelt nagyszerűen működő klubjuk is van. Eb­ben a klubban külön önálló gondnok irá­nyítja a szórakozást, művelődést. Még a szomszéd községekből is átjárnák ide, pe­dig 5 forint a tagsá­gi díj. Résztvesznek az ismeretterjesztő előadásokon is. A vil­lányi népfőiskolát — mint a tervben írják — a község dolgozói szervezetten látogat­ják. A hallgatók szál­lítását a tsz ingyen vállalta. • Mig a kis községek­ben is megélénkült a kulturális élet, addig szomorú, hogy pél­dául Beremenden megrekedt. A Bere- mendi Cementgyár­nak szép kultúrterme van, csak éppen kul- túrfelelőse nincsen. Pedig az idő sürget a gyár és a község kulturális munkájá­nak összehangolására Vezető nélkül pedig ez nem megy. Nyújt­son a járás segítsé­get a cementgyárnak a kultúr felelősi állás mielőbbi betöltéséhez Hiba van Alsó/ szentmárton kulturá­lis éleiében is. Nagy­szerű nemzetiségi csoport működik itt. Nevét a megye hatá­rain túl is ismerték, scBcfelé jártak az or­szágban. Ez a cso­port most mondhatni megszűnt. Oka állí­tólag: régebben jelen­tős anyagi támogatást kaptak, sőt ha szere­pelni mentek, még napidij is kijárt az együttes tagjainak. Természetesen önte-. vékeny csoportról van szó s meg kell mondani, hogy így kissé túlzás volt a „napidíjas szerepel­tetés“, Hasznos lenne ezt a csoportot ismét felkarolni, de termé­szetesen nem a pénz- ígérgetés módszeré­vel. Más népi együt­tesek sem pénzért ápolják a kultúrát, hanem azért, mert szeretnek szórakozni, művelődni. Kásádo alakulóban van e\ nemzetiségi népi együttes, megindulá­sukhoz a kultúrter­mük működési enge­délye szükséges még. Jó lenne ha a járás szorgalmazná ennek az engedélynek meg­adását — s ha lehet­séges — mielőbb pe­csétet kell ütni a pa­pírra. ben elterjedt téli disznóvágá­sokra, beszereztek többek kö­zött L2 millió méter száraz- és pácolt belet* elegendő fű­szerféleséget, A lakosság ré­szére az üzlethálózaton keresz­tül a IV: negyedévben 1650 mázsával több húst biztosíta­nak, mint a múlt év azonos időszakában. Kapcsolatot te­remtettek több állami gazda­sággal, ahonnan közvetlen úton szereznek be baromfit és tojást, a központi készleteken felüL A karácsonyi ajándéko­zásra gondolva 2.8 millió fo­rint értékű magyar és külföldi gyártmányú játékot hoznak forgalomba* Számolnak azzal, hogy a té­li árubeszerzésekhez a meglé­vő raktárak nem lesznek ele­gendők. Ezért a tanácsi keres­kedelmi állandó bizottság ak­tívái felkutatták a raktározás­ra alkalmas* kihasználatlan helyiségeket, A tanács keres­kedelmi osztálya tárgyaláso­kat folytat ezeknek kibérelé- sérölj Baranyában vendég­szerepel az állami Budapest Táncegyüttes Baranyába érkezett kflenc- napos vendégszereplésre a nagymultá Állami Budapest Táncegyüttes. Az együttes azokat a mii sorszámait mu­tatja be a megye dolgozóinak, melyekkel külföldi útjaikon a legnagyobb sikereket érték eL Legutóbb 1— ez év nyarán Moszkvában, Leningrádban, a szicíliai Agrigentóban és Franciaországban léptek föl. Az agrigentól tárcvcrsenycn elnyerték a népitánc-csopor- tok egyik legnagyobb kitün­tetését a táncverseny nagydí- F'ját. A 40 tagú együttest Mol­nár István, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művé­sze, immkaérdemrcnddcl ki­tüntetett koreográfus vezeti, karnagy Vavrinetz Béla, a zenekar prímása Jónás Má­tyás. Az együttes november 3-án Szigetváron, 4-én Sás- don, 5-én Vajszlön, 6-án Vé- ménden, 7-én Pécsszabolcson, 8-án Mohácson, 9-én Duna- ssekcsőn, 10-én Siklóson és 11-én Mozsgón mutatja be műsoréi. A beérkezett vekből és a már fo- 3 lyó kulturális mun- < Icából azt a tapasztó-j latot lehet levonni,! hogy a siklósi járás j kulturális élete rend-\ szeresebbé válik mint j az elmúlt évben. GARAT FERENCí Dunyhát, párnát és egyéb tollat ismét veszünk! — Telefonhívásra házhoz megyünk. Telefon: 23-84, Pécs, MÉH. 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents