Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-29-01 / 280. szám

NAPLÓ 1950. KÖVEMBE* »■ Sugárártalom—sugárvédelem -a következő generációk védelme II szocialista országok - a kékes atomért A közelmúltban Budapesten radiológusok és röntgen, vala­mint radioaktív sugárzással foglalkozó fizikusok és mérnö­kök háromnapos konferenciát tartottak, melyen néhány ne vés külföldi radiológus is részt vett. Ez a konferencia a su­gárvédelemmel és sügárártal- tnakkal foglalkozott. Ez mu­tatja, hogy a szakemberek kö­rültekintően figyelik a rönt­gen és radioaktív sugárzások hatását úgy az egyedre, mint a következő nemzedékekre nézve. Nemcsak figyelik, tur­ném igyekeznek akt a legki­sebbre csökkenteni. Erről az érdekes kérdésről beszélget­tünk dr. Benkő Györggyel, aki radiológiai vonatkozásban vá­rosunk egyik szaktekintélye A kandidátus ezeket mondotta: Állandóan ár sugárad» Az emberiséget állandóan érik ún. természeti sugárzások. Ilyenek a föld ás építőanya­gokban tévő, valamint az em­beri szervezetbe a táplálékkal bejutó, ún, természetes radio­aktív Izotópok sugárzása, va­lamint a kozmikus sugárzás. Az így kopott sugármennyi- ség azonban l£en kicsiny, éven- kint 100 mr körül van (r*= röntgen, a sugárzás egysége: mr» ennek ezredrésze) és szerve »etünkre kimutatható hatást vagy károsítást nem gyakorol. KjetUhk első 30 éve utalt tehát mintegy 3 r su­gárzás ér bennünket, azt hát­térsugárzásnak nevezik, illet­ve generációs dózisnak, mert a következő generáció létre* hozásában, e fajfenntartásban az élet élsó 30 esztendeje, Illet­ve az ezen idón elszenvedett károsodások a legjelentőseb­bek. A Bugánál mennyi­sége fokozódik Miből adódik ez? Ezek a mesterséges sugárforrásokból adódnak. Ilyenek: a röntgen és izotopsugárzás, amit orvosi, belogségfeliimerésl és gyógyító célból alkalmaznak, az atom­telepek környéki levegő és víz szennyezésével, az atom rob­bantások, kismértékben az uránfestékes (világító) óra­számlapok és helyenkint a cipöpróbához használt röntgen- készüMkek Is. Ezek közül leg­nagyobb Jelentőségű a röntgen sugárzás vizsgáló céllal való alkalmazása, mert ez érint legtöbb embert és a röntgen­vizsgálatok száma állandóan növekszik. Itt azonban nem az egyén testi károsodásáról van szó, Ilyen csak a legrit­kábban fordul elő és akkor is könnyelműségből, mulasztás­ból, hanem a nemi mirigyek, az ún. gonádok károsodásáról. Ez sem az érintett egyén éle­tében jut érvényre, hanem a következő nemzedékeken, stem is arról van szó, hogy egy egyed károsodása mit jelent egy közösség, egy ország la­kosságé, az emberiség jövője szempontjából, hanem hogy a népesség széles rétegeinek, go* nádterhelése — a gonádokat ért ionizáló sugárzás — mit jelent a következő nemzedé­kek életében. Ionizáló sugár­zásnak nevezzük egyébként a felsorolt ún. természeti és mes­terséges sugárzások összessé­gét, mert az emberi (általá­ban élő) szervezetre kifejtett hatás alapja, elindítója az ioni­záció, az atomok és moleku­lák elektromos állapotának n megváltozása, fez a hatás az emberi szervezetre mindig bto- negatív, azaz károsító, az élet­működéseket csökkentő, sőt pusztító. Éppen ezt a hatást használjuk fel a daganatos be­tegségek gyógyításánál. A gonádok sugárzás- sul való terhelésének «i következményei egyed és a faj évezredek nán kialakult • öröklődő onságalt M tvarsejtrk ét az utódokra. Ezek n az tvarmlrigyckfcrn ' c m) termelődnek. Az lés hordozót a gének. A hatások módosíthatják. Az ösz- szes növény- és állatfajok ke­letkezésük pillanatától kezdve ki vannak téve a környezet hatásainak. Ezen hatások kö­zött mindig vannak olyanok Is, amelyek ún. mutációt vál­tanak ki. Mutáció alatt értjük, mikor a gén módosulása az ál­tala képviselt tulajdonság hir­telen megváltozását vonja ma­ga után. Ez a következő nem­zedékekben nyilvánul meg, Mutációk spontán is bekövet­keznek, normális életkörülmé­nyek között, s azok között a környezeti hatások között, ame­lyek ezeket előidézik, kémiai hatások, hőhatás, stb. mellett szerepet játszanak az ún. ter­mészeti sugárzások is, a háttér sugárzás. A mutációk útján megváltozott tulajdonságok a fajra, egy közösségre lehet­nek előnyösek és hátrányosak. A röntgensugárzás, általában ionizáló sugárzás okozta mu­tációk túlnyomóan károsak a közösség, g fajta szempontjá­ból. Ezek a károsodások első­sorban mint fejlődési rend- elleneaségek, született belső- szcnrl hibák, vagy mint «Ja­kon, szájpadláson, kéz- és láb­ujjakon stb. mutatkozó rend­ellenességek nyilvánulnak meg A veleszületett rendellenessé- gek agy része olyan, hogy élet­képtelenséggel Jár, vagy az egyed korai halálát okozza, mások kisebb Jelentőségűek, de mindenképpen sok problé­mát okoznak orvosi szempont­ból. Embernél az ösazes élve születettek 2 százalékánál, mu­tathatók ki különböző öröklé­se eredetű defektusok. Ha az emberiséget érő sugárzások a háttérsugárzás többszörösét ki­tevő mennyiségre fokozódná­nak, teljes joggal tarthatnánk az örökléses eredetű, az utó­dokban bizonyos örökléses sza­bályt* szerint' Jelentkező, de már manifeszt, testi hibákban, betegségekben nyilvánuló ká­rosodások megszaporodásától 8s ebből a szempontból pilla­natnyilag a vizsgáló céllal végzett röntgensugárzás — köznyelven röntgenezés — je­lent leginkább veszélyt. Mik a iülzásba vitt röntgenezés veszélyei? A veszély a gonádok terhe- léae, a gonádok sérülés*. Szá­mítások, alacsonyrendü és gyorsan szaporodó élőlényeken végzett örökléstani (sugár- gén etikai) kísérletek alapján, emberre történő étezáimításbk szerint 10 r a legfelső dózis­határ. amit egy nagyobb em­beri közösség tagjai a 30 éves generációs kor alatt átlagosan elszenvedhetnek. Ebből 3 r « háttérsugárzás. Emellett a maximálisan elszenvedhető dózisnak egy részét „tartalé­kolni” kell a radioaktív izo­tópokra, mert ezek gyártása, alkalmazásának mérve nem­csak orvosi vonalon, hanem az Iparban és mezőgazdaságban Is napról napra fokozódik,* ál­landóan nó azok száma, akik hivatásszerűen foglalkoznak vele és természetesen sugár­ártalom veszélyébe kerülhet­nek. Ha tehát a maximálisan elszenvedhető 10 r felét erre „tartalékoljuk”, ideszámítva még a nukleáris kísérletekből származó levegő-, talaj-, élel- mlszerszennyezést Is, 3 r pedig az elkerülhetetlen háttérsugár­zás, tulajdonképpen csak 2 r Jut a röntgenvizsgálatokra. Ezt a menytséget az USA-ban már túllépték, ott már a háttér­sugárzás 100 százalékát, a Sri csaknem eléri a népesség go- nédterhelése, a röntgenvizsgá­latokból kifolyólag. A röntgen- vizsgálatok ok és Indok nél­küli túlzásbavltelc és halmo­zása, továbbá a nem szakér-, tők, tehát nem radiológus szakorvosok által végzett rönt­genvizsgálatok, ezekből adódik elsősorban ez a magas gon Ad- terhelés. • Egy érdekes adat a beveze­tőben említett konferenciáról. Nagy-Budapesten 1958-ban hozzávetőleg fi 500 000 röntgen- vlzsgalatot végeztek és az eb­ből adódó gonédterhelés 1 la­kosra 59,3 mr, átszámítva 30 évre 1.8 r, ez pedig a 30 évre számított hiUténsugárziV.nak fifi.5 százaléka. Bár.lóval alatta marad az USA-beli értéknek, léssé sz angliai Az németországi 25 százalék kö­rüli értéket. Ez a magas buda­pesti adat feltétlenül figye­lembe veendő és a következ­tetések levonandók! A goná­dok ártalma, irreverzibilis, re­generáció nincsen és bár a sérülést elszenvedett egyén életfolyamataiban semmiféle megfigyelhető változás nem következik be, a következő generációkban az örökléses bántalmak szaporodására szá­míthatunk. Mi a leendő? Ha az atomklsérleleket abba­hagyják, amit mindnyájan szeretnénk, az atomreaktorok jólvédett területéről fenyegető radioaktív ártalom elenyésző. A röntgensugarak és radioak­tív Izotópok gyógyító .célzatú felhasználása elsősorban 30, sőt 40—45 éven felüli korúak­nái történik. Sőt, az is kívá­natos volna, hogy a radioaktív Izotópokkal hivatásszerűen foglalkozók elsősorban 30 éven felüliekből kerüljenek ki. Ma­radnak a röntgenvizsgálatok, amik ma már ténylegesen fe­lelősek a gonád terhelő® foko­zódásáért Moszkva (TASZSZ). Az Egyesült Atomkutató Inté­zet 12 tagállamának megha­talmazott kormányképviselői szombaton Dubnában jegy­zőkönyvet írtak alá a 12 szo­cialista ország együttműkö­désének további bővítéséről az atomenergia békés fel­használása érdekében. A jegyzőkönyv aláírásával vé­get ért a kormányképvise­lők bizottságának rendes ülésszaka. A jegyzőkönyv lényegesen kibővíti a dubnai Egyesült Atom-kutató Intézet hatás­körét, így spéldátil a jövőben bármelyik tagállam kérési­re konzultációt szervezhet a kutatási tervekről. Az intézet a szükséghez képest értekezleteket és ta­pasztalatcsere-konferenciá­kat hív össze, s megszervezi a szakértők cseréjét. ' Pécsett is bemutatják a III. Nemzetközi Fénykép* művészeti Kiállítás anyagát Budapesten befejeződött a Magyar Festőművészek Szö­vetségének immár harmadszor megrendezett nemzetközi mű- vészíoto kiállítása, hogy az­után annak értékes és a fővá­rosban hatalmas sikert aratott anyagát az eredeti kiírás ér­telmében a vidéki fotoélet egyik .legélénkebb fellegvárá­ban, Pécsett Is bemutassák. December 6-án a járási tanács dísztermében kerül sor a nem­zetközt kiállítás pécsi bemuta­tójára, azután közel négy hé­ten keresztül Pécs és Baranya művészfotót kedvelő közönsé­ge tekintheti meg azt. A magyar szövetség által rendezett nemzetközi kiállítás­ról el kell mondanunk azt, hogy már három éve világ­szerte nagy érdeklődés kíséri, mert ez a nemzetközi totósvi­lág egyik legnépesebb és talán A két legfontosabb gyakor­lati teendő: a röntgen vizsgá­latokat szakszerűen, a goná­dok, a nemi mirigyek (és per­sze az egész szervzet) legna­gyobb kímélésével végezni, másrészt pedig mellőzni a fe­leslege» röntgenvizsgálatokat. Akár százszoros különbség is lehet a gonádterhelésben egy szakszerűen és <fgy nem szak­szerűen végzett gyomor-rönt­genvizsgálat között. A felvé­teli vizsgálatok »okkal kisebb mértékben terhelik a gonádo­kat,* mint az átvilágítások, a különbség pl. mellkasi vizs­gálatnál 10—20-s záros lehet. Felesleges kéthetenként rönt­genezni egy gyomor- vagy pait- kóbélfekélyes beteget, hiszen 2 hét alatt a fekély gyógyu­lására még nem számíthatunk. Egy kórházban átvizsgált és onnan szanatóriumba küldött betegnél felesleges az utóbbi helyen rögtön újra elvégezni az összes, köztük a röntgen­vizsgálatokat. És még sok pél­dát lehetne felsorolni. A rönt­genvizsgálatoknak legyen ko­moly Javallata! A bevezetőben említett konferencia igen nagy érdeme, hogy felhívta elsősorban a radiológusok, másodsorban széles orvosi kö­rök figyelmét a röntgenvizs­gálatok túlzásbavlteléből szár­mazó veszélyre. PAGONY LAJOS Nyolcszáz családi házat építettek az idén Pécsett és a megyében Aki évekkel ezelőtt Járt szép megyénkben vagy Pécsett, biz­tosan elismerően csodálkozna, ha meglátná azt a sok ízléses külsejű családi házat, villát, amelyet az utóbbi évek Borán építettek. Ezekhez az építkezé­sekhez nagyrészt a Pécs— Szekszárdi TÜZÉP Vállalat szolgáltatta az anyagot. Szabó eivtám, a vállalat áruforgalmi előadója ennek az anyag*zol- gáltatásnak egyik legfontosabb Irányítója.- — Körülbelül 800 családi- házat építettek ebben az év­ben Pécsett és Baranyában — kezdte tájékoztatását Sza­bó élvtars. Ezenkívül igen sok renoválás és átalakítás is befejeződött 1959-ben. Az OTP mintegy 19 millió forin­tos hosszúlejáratú kölcsönt nyújtott az igénylőknek. A TÜZÉP és az OTP jó együtt­működése eredményeként nem volt hiány ebben az év­ben az említett építkezések­nél, mert már jóé lőre pon­tosan értesültünk az ilyen irányú igényekről, és volt időnk az árut a megfelelő helyre irányítani. — Ősszel általában befeje­zik, Illetve megszakítják a csa­ládi házak építkezéseit. A TÜ- ZEP raktáraiban Ilyenkor sok anyag halmozódik fel? — Tekintve, hogy az épí­tőanyagok előállítása télen sem szünetel, elég sok anya­gunk gyűlt össze. Az előre­látó építtető azonban helye­sen tenné, ha most szerezné be ilyen irányú szükségle­tű. Tavasszal ugyanis így előbb kezdhetné meg az épít­kezést és ezzel megszűnné­nek az egyik évről a másik­ra áthúzódó építkezések, amelyek az állami kölcsön egy részének elvesztésével is járhatnak. Jelenleg is bőven van mindenfajta építőanya­gunk. Azokat a cikkeket is pótoltuk már, amelyből ha­zai iparunk még nem tudott eleget készíteni, Így például a Német Demokratikus Köz­társaságból egész olcsó, szép kivitelű ajtókat, ablalkokat importáltunk. Kínából pe­dig ízlések csempéket hoz­tunk be. _ — A TÜZÉP-tedepek köze­lében egyes fuvarosok kihasz­nálják a vásárlók helyzetét és méltánytalanul magas árért szállítják a helyszínre az épí­tőanyagot. Hogyan lehetne ezen segíteni? — A 21-et Autóközlekedé­si Vállalat már létesített kí­sérletképpen egyik telepünk- . nél úgynevezett szállítási szolgálatot. Ez nagyon Jól bevált, ts a tehetőséghez mérten máshol is bevezetjük a szállíttatók érdekében. éppen ezért legválasztékosaf’1’ tárlata. A nagy érdeklődő»1 ml sem Jellemzi Jobban, n'lfl hogy a Pécsett Is bemutat^? leerülö kiállításra ez évben « ország 1595 szerzője 8015 fujjj képet küldött be és a kiáíMlaS' zsűri ebből a hatalmas anyós­ból válogatta össze a 358 me­zőnek ait' a mintegy félzer le­vételét, amit Budapesten 1,z| ezrek tekintetlek meg és őrs feltétlenül hatalmas sikert a'8' majd Pécsett is. A kiállítás rendezésével n>s» bízott Mecseki Fotoklub tag) minden előkészületet ték, hogy méltó keretek k&° kerüljön a nyilvánosság ele a minden Igényt kielégítő n» gaaszínvonalú fényképany®»' A jövő hét első napjaiban te, kerülnek a kiállítási pBr»v*' nokra a fekete-fehér és »zin® dr képek és a megnyitóra » szes katalógus Is elkészül nyomdában. A kiállítást, amelyet Bu«a pesten a Nemzeti Szalon^ rendeztek meg, már ®°*,. megtekintették Pécsről Is elragadtatással nyilatkozta" látottakról. Töb olyan kép * rillt ugyanis a nézők elé, lyet a külföldi albuTno^ó, már sokhelyütt ismernétek amelyek már több nemze' kiállításon szerepeltek, jakat Is nyertek. így péw„„ Hankins Fred (USA) Híj^j a homoksivatagban, L® André (Franciaország) A », téRáncos, Ho Fan (Kína) rasytó út, Chang PC (Kína) , vonalak Játéka, Ang Kofc*“*“j (Malájföld) Szürkületkor cW képei már sok nemzetközi » állítás anyagát díszítették. w,v Santos (Portugália) három előtti díjnyertes képéről, esti szürkületben ellenállh»». lanul száguldó mozdony tasztikuE lendületét muta totóról, a Fúriáról, még ma sokat beszélnek, akik , annak idején a pesti kiállj^' A neves portugál fotonul1-? az idei kiállításon is nagy ^ kert aratott Fehérneműk szélben c. képével. , Még csak annyit erről ^ Pécsett is bemutatásra ke*1“ kiállítást anyagról, hogy a gyarországon rendezett ~Mti peto' zetközl fényfcépkiállítá«0^ így természetesen ezt is, » - gyár fotóművészet eddigi menyeinek elismeréseképp*1 Nemzetközi Fotóművészek ® vétségé (FIAP) védnök«** fémjelzi, Tóth Zol*« A fejlődés útjelzői első igényes és rends#, elemzője. A legfontosabb - leteken áttekintette a m utat, egységbe foglalta * pasztalatokat Ez a kong# szus hosszas előzetes elv* tákban és a kongresszus « leskörű vitájában alakított a kommunisták állásponté magyar nép sorskérdéselm*: kongresszus politikai rnüp Jéban, állásfoglalásában «*1 ben Is éppúgy, mint a Ko# tern berkeiben fellelhető a oldali szektáriánus íré™' és a jobboldali irányzat h* A kongresszus politikai # kálSt és a megfogalmazót* lókat a „balos” vonás zl. A magyar dolgozó néP. 1.x___I __i r «,/irS* ’t ért A kommunista és munkás­pártok történelmi hivatásuk teljesítésének útjait) időnként megállnak, hogy visszapillanV sanak a megtett útra, hogy egy-egy lezárt történelmi kor­szak tapasztalatait kielemez­zék és meghatározzák a for­radalmi cselekvés új felada­tait. Ezek a tanácskozások, a kongresszusok nagy szerepet játszanak a pártok életében. A négy évtizedes magyar kommunista mozgalom leg­jobbjai viharos időkben és tör­ténelmi időkben, sokszor ültek össze tanácskozásra, vitára és alkotó munkára, hogy megje­löljék a soronlévő feladatot, amit a munkásosztályért és a dolgozó népért tenni kell. A kongresszusok mint útjelzők, vagy útjelző kövek,' sorakoz­nak a magyar kommunista mozgalom történetében. Az MSZMP VII. kongresszusát hat ilyen útjelző tanácskozás előzi meg. párt) széthullott. A kommunis­ták legjobbjai, a vezetők egy része külföldre távozott, más­részük az ellenforradalom bör­töneiben sínylődött, vagy a ter­ror áldozata lett. Ismét más részük az ellenforradalom ter­rorja elől rejtőzve hazai földön folytatott illegális szervező munkát. Az ellenforradalom terrorcsoportjai és „büntető expedíciói” vérengzését ebben az időben az intézményes fa­siszta diktatúra váltotta fel. R KMP első kongresszusa A szocialista forradalom köz­vetlen célkitűzése nem volt akkor időszerű és megvalósít­ható cél, mert a fasiszta ellen- forradalmi rendszer már meg­szilárdult és az európai mun­kásmozgalmak forradalmi fel­lendülése is lezárult. A kong­resszus helyes állásfoglalása a munkás-paraszt kormány kö*- vetelóse, a nagybirtok megvál­tás nélküli kisajátítása, a nyolc órás munkanap betartá­sa volt. Ezek a követelések bi­zonyítékai annak, hogy a KMP a magyar munkások és pa­rasztok érdekeit képviselte e nehéz időkben is. köztársaság emléke mellé állt és annak tanulságai, tapaszta­latai alapján kereste az adott történelmi feladatok megoldá­sának útját. A kongresszus megtárgyalta és elfogadta az Illegális párt első szervezőt! szabályzatát és megválasztotta a párt központi bizottságát, amelynek egy része Itthon mint hazai Központi Bizott­ság, Budapest székhellyel Ille­gálisan működött, más része a Külföldi Központi Bizottság Bécsben tevékenykedett. — (A Központi bizottság tagjai: Alpári Gyula, Hámán Kató, Gőgös Ignác, Komor Imre, Mitterer József, Czelner Ferenc Kun Béla, Landler Jenő, Rá­kosi Mátyás, dry Károly és Vas Zoltán volt) Az I. kongresszus a hősi új­jászervező munka első ered­ményei alapján tanácskozott, a párt újjáalakulásának, a KMP létezésének és programjának hirdetője lett. dekeit képviselő és sor^J R KMP II. kongressznsa 1025 augusztusában tanács­kozott illegálisan Bécsben. A kongresszuson mindössze hu­szonnégy küldött vett részt. Magyarországon akkor vérzi­vataros történelmi Idők Jártak. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után az egyesült párt dem és kommunista Az I. kongresszus helyesen fogtu fel a forradalmi szerve­ző munka legális és illegális lehetőségeinek összekapcsolá­sát — ennek az útmutatásnak megfelelően alakult meg 1025- b^n az MSZMP, mely csaknem 3 éven át a kommunista mun­ka legális színhelye volt. A i« Magyar Tanács­A KMP II. kongresszusa 1930 márciusban a Moszkva melletti Aprilovka faluban ült össze, ahol 30 küldött tanács­kozott. Ez volt a magyar kom­munista mozgalom második és egyben utolsó Illegális tanács­kozása. A II. kongresszus az 1918 aovamber 20-áéi «italt időszak küzdő KMP ebben az . nagy történelmi érdemeké* vácsolt, éppen ezért nin# art« — erre soha sincs o* hogy hibáit elhallgassuk, * szépítsük. A kongreszus 1. hagyta a szocialista tori* lom kiharcolását mint MK len stratégiai célkitűzést, ben a történelmi szakasz^?, célkitűzés nem volt 1#" mert feltételei, lehetősége*p voltak adottak. . A II. koneresraue aési, szervezeti Mádat** szomt nagyon jód oldotta p( A régi területi szervezés lyett, moat a kongressz11« üzemi sejtek kialakító*^, útját szabta meg, valamim, mutatást adott a kerületi v mutatást adott _ ... ___ . bizot tságok létrehozására mimika m , vitására. A kongresszus * hagyta a szervezeti szabp tol, amely szigorúan a lJ1. rottkus centralizmus e‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents