Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-26-01 / 277. szám

!*». NOVEMBER 2«. NAPLÓ 3 Szívesen tanulnak a siklósi járás KISZ-fiataljai As elmúlt évben mindössze tizennégy alapszervezetünkben veit KlSZ-oktatás. Tíz helyen szerveztünk politikai kört, há- POm helyen „A világ térképe dőtt”-kört és egy helyen pe­dig ifjúsági akadémiát. A múlt évi tapasztalataink azt bizo­nyították, hogy fiataljaink szí­vesen tanulnak. Villányban például az elmúlt évben húsz fiatal részvételével kezdtük meg a politikai kör foglalko­zásait. Ez a szám az év végére megháromszorozódott, ötven­nyolc résztvevővel zártuk az oktatási évet De hasonlókép­pen növekedett évközben a ta­nuló fiatalok száma Harkány­ban, Iván batty ánben és másutt is. Ebben az évben negyven he­lyen szerveztünk KlSZ-olota- tást. Az elmúlt hónapban a Propagandisták és azoknak a KISZ alapszervezeti titkárok Készére, ahol oktatás indul. Já­rási értekezletet tartottunk. Az értekezletből azt a következte­tést vonhattuk le, hogy idén éppúgy, mint tavaly, sikere­sen fejezhetjük majd be né­hány hónap múlva az oktatási évet A KISZ-vezetők munkája azonban az oktatási év előké- ttítéBévej még nem zárult le. Mondhatjuk, hogy a munka java még csak most követke­zik, miután megkezdődött min­denütt a tanulás. A vezetősé­gek fonton feladata, hogy egész évben kísérjék figyelemmel az oktatásban részt vevő kiszív­ták és a szervezeten kívüli fiatalok fejlődését. A tanulás közben válik el, hogy kiket keB segíteni és kiknek lehet feladatokat adni társaik segí­tésére. Helye« módszer, ha a taggyűléseken In foglalkoznak a tanuló fiatalokkal, méltat­ják eredményeiket, buzdítják Őket, a saját hibájukból lema­radókat pedig bírálják; Helyesen teszik ott, ahol je­lenleg még kevés szervezeten kívüli fiatal tanul a KISZ ál­tal szervezett politikai okta­tásban, ha most, az oktatási év közben is gondot fordíta­nak a szervezeten kívüli fia­taloknak az oktatásba való be­vonására. Az elmúlt évben igen jól és hasznosan használták fel nem egy tanfolyamon a szemléltető eszközöket, a szemléltető raj­zokat, grafikonokat, táblázato­kat, diafilmeket és egyéb esz­közöket, a tanult anyag jó megmagyarázására, érthetőbbé tételére. Javasolhatjuk, hogy ebben az évben is használja­nak fel minél több szemléltető segédeszközt az oktatás során. Sok szemléltető eszközt kis ügyeskedéssel maguk az okta­tásban résztvevő fiatalok is el­készíthetnek. Természetesen a politikai oktatás sikere nagyrészt azon is múlik, hogy a propagandis­ták hogyan készülnek fel elő­adásaikra és hogyan igyekez­nék megismertetni hallgatóik­kal a tananyagot. Biztosak va­gyunk abban, hogy propagan­distáink, aktivistáink, kisze- seink fontos feladatuknak te­kintik a* oktatást, valameny- nyien tanulnak és segítenek elvtársaiknak fa a tanulásban és az idei év munkája fa ered­ményes lesz. KOVÁCS ISTVÁN, a siklósi járási KISZ- Bizottság munkatársa. Jutalomműsor 400 komlói bányásznak A Komlói „Május V Művelődési Ház november 29-én, szerdán este jutalomműsort adott a kongresszusi versenyben kitűnt 400 komlói bányásznak. A műsor keretében a buda­pesti kamarakórus, neves fővárosi művészek közreműködésé­vel reneszánszkori madrigál- és kánon-számokat, operarészle­teket és operaáriákat, népdalokat, daljátékokat és operett­részleteket tolmácsoltak. A Komlói „Május 1” Művelődési Ház a jutalomműsort a közeli napokban megismétli. Szellemi öttusában mérték össze erejüket az orvosok és a jogászok Széplaki rossz játékvezeté­se — sok érdeklődő — nehéz kérdések és jogász-fölény jel­lemezte tegnap este a Liszt teremben megtartott jogász­medikus összecsapást a szelle­mi öttusában. Még maguk a jogászok sem remélték ezt a fölényt. Talán mégis igaz, hogy a jogásznak univerzális embernek kell len­nie — s talán az is igaz, hogy ezt már joghallgató korában el kell kezdenie az embernek... Az első félórában fej-fej melletti küzdelem folyt — mi­nimális jogászfölény a dobo­gón, izgatott találgatások a hallgatóság soraiban. A pontokat nehezen, lassan gyűjtötte mindkét együttes. A nehéz politikai, sport, zenei, irodalmi kérdések mellett tánc* tudásukat is be kellett bizonyí­tani a résztvevőknek. Az ügyes ségi verseny keretében lencsét, Emlékünnepség Humboldt halálának 100 éves évfordulója alkalmából A társadalom széles rétege ée a pécsi tudományos élet képviselői különös tekintettel figyelik és kísérik figyelemmel Utazgatás — államkoltségen A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati jegyzőkönyveiből ki­tűnik, hogy egyes állami szer­iek dolgozói a szolgálati sze­mélygépkocsikat hivatalos úton kívül te felhasználják. Ki tudja, mi mi minden rejtőzik 8 menetlevelek mögött? Utólag ugyanis már nagyon nehéz, konkrétan megállapítani a be­jelölt útirány alapján, hogy adott esetben a gépjárművet hivatalos útra használták-e fel. használatok esetén első eset­ben a taxi-viteldij, másodszor kétszeres viteldíj fizetését kell elrendelni. Javasolták, hogy a kocsik kilométer adnia mák fel­jegyzését rendeljék el. W. M. a tudományos élet haladását. A Magyar Földrajzi Társaság és a TIT közös rendezésében ma. csütörtökön délután emlé­kezik meg Alexander von Humboldtról, halálának 100. évfordulója alkalmából. Arról az emberről, világjáró kutató­ról, aJd egész életében a ter­mészet belső összefüggéseit és ellentétekben gazdag fejlődé­sét vizsgálta. A megemlékezést Radó Sán­dor egyetemi tanár, a földrajzi tudományok doktora tartja. babot kellett válogatniok az izzadó fiatalembereknek, s mi­nél rövidebb idő alatt elfogad­ható verset kellett írniuk ... Elhangzik a kérdés, néhány pillanatig feszült csend, majd egyik csoportból válaszol va­laki ,a másik hallgat, vagy időn túl felel — ami természe­tesen érvénytelen. Háromtagú csoportok indul­tak mindkét fél részéről, mind az öt kérdéscsoportban. A ze­nében, sportban, politikában a jogászok bizonyultak jobbnak, az ügyességi versenyben a me­dikusok győztek, az Irodalom­ban döntetlen eredmény szüle­tett. A végeredmény' tehát 3*/* —1 Vá a jogászok javára. A játék szép volt, a küzde­lem mindvégig heves és nyílt, a kérdések nehezek. Sajnos, a szervezés és a játékvezetés nem felelt meg a követelmé­nyeknek. Reméljük, a legköze­lebbi összecsapáson ezek a kö­rülmények sem fogják zavar­ni a jól sikerült szellemi öt­tusát. — A BARANYA MEGYEI tanácsi helyiipari vállalatok könnyűipari vállalatai közöt­ti kongresszusi versenyben október 31-ig a Mohácsi Tég­lagyár 118, a téglagyári egye­sülés 114,8, a Szigetvári Mű­szaki Vállalat 113,8, a Mohá­csi Gépgyár pedig 107,6 szá­zalékra teljesítette termelési tervét. A termelékenységi tervet a Mohácsi Bútorgyár 120, a Komlói Helyiipari Vál­lalat 125, a Mohácsi Gépgyár 108,4, a Szigetvári Műszaki Vállalat 108,1, a Tanácsi Téglagyári Egyesülés pedig 106 százalékra teljesítette. »»♦>«»»»»>» Voltak azonban tipikus hsk, ahol .kilógott a lóláb“. A Pécsi Geodéziai Vállalatnál Például a kiküldetési rendel­vény és a menetlevél adatai között eltérés mutatkozott, *Uert az adatokat „emlékezet­ből“ írták. Vállalati gépkocsd- V®1 utazgattak egyesek nem éppen fontos ügyekben a Hi­dasi Szénbánya Vállalatnál. (Például: Pécs—Debrecen). Egyes intéanényeknél szinte úivattá vált, hogy egy-egy sze­mély jutazott vállalati személy- •ápkocsiwal Budapestire, holott igen drága mulatság. Arról bem is beszélve, hogy a fővá­ros és Pécs között naponta há- hwn személy-, három gyorsvo­nat, két autóbusz és két légi- iára t közlekedik. Az állami tehergépkocsik üzemeltetésének és gazdaságos Elhasználásának vizsgálata­kor kiderült, hogy a vizsgált tervek 67 százalékánál a te­hergépkocsik foglalkoztatása bem éri el a 10, illetve 12 órát. a statisztika már csak azért * nagyon saomorú, mert ren­delet szabályozza, hogy a •zabad gépkocsikat fel kell •Jánlani a TEFU-nak. A gép- kocsielóadók egyáltalán nem értékelték a Járművek havi Eljesitményét és üzem anyag- fogyasztását a vállalatok egy- hármad részénél. A túlfogyasz- lás már olyannyira megszokot­tá vált, hogy például a Víz- és Csatornamúveknél a 100 száza­lékos túlfogyasztás megszűnte­iére sem történt Intézkedés. A vizsgálat befejeztével a Népi Ellenőrzési Bizottság több bíwznos Javaslatot tett. Többek küzrttt azt, hogy a szolgálati gépjárművöket e«y személy Jfaak akkor használhatja, ha a felügyeleti szerv erre írásbeli Segítőtárs unk a gépállomás Még a nyáron, a cséplés idején talál- koztam Mihály János nagypalll középpa­raszt tsz-taggal. Azért nevezem annak, mert livatalosan már a ta* vasszal megalakult Petőfi Tsz tagja volt, szeptember elsejéig azonban még egyenl­eg gazdálkodott A Petőfi ugyanis őszi cezdésre alakult, pon­tosabban szeptember elején fogott hozzá a közös gazdálkodás­hoz. Ekkor má.- augusz­tus végét mutatott a naptár. Mihály János élhős homlokkal járt­telt a cséplőgép kö­rül, és egyszer csak összekapott a trakto­rossal. Nem vszeked- tek — szó sem volt erről! — de azéri odamondogatott neki nyíltan. Hogy a vita okára napfény derüljön, tudni kell, hogy a Petőfi Tsz még a ta­vasszal közösbe csa­pott nyolcvan hold földet és rétet, beve­tette árpával és zab- bal, hogy ősszel, In­duláskor ne legyen takarmányból hiá­nyuk. Ebből a nyolc van holdból tizenhe­tet leszerződött n gépállomással aratás­ra, a pécHváradiuk azonban — rengeteg munkájuk tévén — nem tudták ’evágni. m hold tarlóhántás is, amire ugyancsak tavasszal szerződtek a traktorosokkal. Hét ezért volt mér­ges Mihály János. •— Nem bízott a gépál­lomásban. Attól tar­tott, ha szeptember elején megkezdik, akkor is így megy. Hiába lesz a szorgal­muk, ha a traktoro­sok megakasztják a munkát. Maholnap már há­rom hónapja annak, hogy Nagypallon jár­tam. Ezért kíváncsi­an vártam, hogy va­jon mit szólnak most a gépállomáshoz? Ma is „szapulják”? A Petőfi Tsz már egész jól berendezke­dett. Molnár József könyvelő az egyik taz-tagot avatta be a raktároskodás rejtel­meibe, Bányai Adam tsz-elnök pedig olyan magától értetődő ter­mészetességgel szá­molgatott az íróasztal nál, mintha őrök éle­tében elnök lett vol­na. — Haragszik-e még a tagság a gépállo­másra? — tettem fel a kérdést félig tré­fásan, de azért ko­moly éllel. — Miért haragud­na? — válaszolta mo­solyogva. -u Messze vagyunk már szep­tembertől ! Sn elmondta: Ami­kor megindultak, ide irányítottak Pőcsvá- radról két körmöst és két Zetort. Azok szál­lították a trágyát, gyűrűztek, vetettek, s ma már az őszi mély­szántás 70 százalékát is elvégezték. Kifo­gástalanul dolgoztak, igazán nincs panasz a munkájukra. H.'gy . nyáron másképp volt? Hát kérem — előfor­dul. Csak megértés­nek kell lenni. Ha a gépállomás hanyag, akkor mondjuk meg neki magyarosan, de ne űzzünk sportot az ócsárlásukból! Azok fa hibázhatnak, az pedig a munkával jár... Szóval ma már elé­gedett a tagság a gépállomással. Meg­szerették a traktoro­sokat. Belátják, hogy bizony, nem könnyű éjszakánként a met­sző szélben szántani, amikor mások a Jó meleg dunna alatt al­szanak. És azt is, hogy géppel sokkal gyorsabb és könnyeob Az egyéni parasztok — tizenöt család van még kint — még má­ig sem végeztek a ve­téssel, ők pedig már el is felejtették. — Egyébként Is, a Pető­fi Tsz-nek olyan élet- eleme a gép, mint élő lénynek az bjrigén A szövetkezet ugyan­is nem dúskál élet­erős férfiakban, mert a fiatalok többsége Iparba jár. Ugyanak­kor magas jövedel­met — körülbelül 60 forintot érő munka­egységet —■ akarnak jövő ősszel osztani (Decemberben már 25 forint előleget adnak egységenként.) Ez nem csekélység, kézi erővel nem lehetne ennyit előteremteni. A gépállomás nem olajozott fogaskere­keken járó pontos óraműszerkeeet. Ha úgy megy minden, mint a karikacsapás, akkor is előfordul, hogy a nagy dolog­időben egy-egy tsz- nek nem tudnak ide­jében gépet küldeni. Mindent összegezve csak előnyös a tsz számára, ha legalább egy fürge, úgyszólván minden munka elvég­zésére alkalmas uni- verzál gépet vásárol. így tervezik Nagy- pallón is. A közgyű­lés már döntött: jövő évben Zetort, és a hozzá való munka­gépeket — kaszáló­gépet, kultivátort és ekéi; — vesznek 96 ezerért. Kiszámítot­ták, hogy négy DÉr lovat takarítanak meg vele, így a Ze- tor már az első évben megkeresi az árát. Az univerzál tralr tort egy nagyobb erő­gép, aztán újabb gép követi majd. A tag­ság egy része már ma is kardoskodik, hogy mielőbb vegyék mag a másik erőgépet fa Tizenötmillió forint a uagyharsányi kőbánya fejlesztésére Robbanás ráZ.íódtatja meg a földet. Paxittál, csillékkel, dömperekkel hordják a harsá­nyt hegyet. Valaki megjegyzi: — Szeretném azt a percet megérni, amikor az utolsó la­pát követ dobják itt a csillébe, vagy vagonba. Az emberek nevetnek rajta. Nevetnek, mert évtizedek óta bányásszák innen a követ és alig látszik valami a sok-sok munkából. Óriási mennyiségű kő van itt együtt. Talán az országban egyedülálló hegy ez, ahol tisztán, egy tömegben fordul elő a nvészkő. Talán Hallgatom a párttitkárt és képzeletemben megjelenik az új, nyolcszáz kilovoltos transz­formátor, lelki szemeimmel lá­tom, mint repül a levegőbe a már megfúrt régi mészkeme ri­ce, mint bővítik a Nagyhar- sány—Pécs közti vasútállomá­sokat, hogy bírják a nagy ter­helést. Meri■ bővíteni kell a vasútállomásokat, ha csak el nem fogadják az illetékesek azt az ■ésszerűbbnek látszó ja­vaslatot, hogy a Villány—pécsi vasútvonalhoz megépítik a nagyharsány—villányi vasút­vonalat. Ez olcsóbb is lenne, A nagyharsányl kőbánya távlati képe. ezért is- született meg a terv papíron és ezért hajtják végre ma már ezt a tervet robbanó­anyaggal, kalapáccsal, dömper­rel, csillévé L Weigerding György, a nagy- harsányi kőbánya Párttitkára egy nagy kőtörmeléken áll és onnan mutatja, mi hová kerül majd. — Itt épül az egyik tizes tö­rő — magyarázza. — Me lette hamarosan elkezdik a másik tizes törő építését is. Ahol az előbb robbantottak, ott épít­jük majd meg a nagy 12-es töröt is. Ott lent a kanyarban, ágazik majd el a vasútvo­nal. Három ipari vágány fut majd be a bányához. A követ törő, csillében kö­vet szállító emberekre mutat. — 1960 decemberében ilyet már nem lát itt. Nyugdíjba mennek a kalapácsok és gaz­dáik, az eddigi bttrt'c&zók más szakmát tanulnak majd. 10 meg gazdaságosabb is, hisz a uagyharsányi kő •azonnal fő­útvonalon menne tovább. A jövő me Vett ismerem a múltat is. Mint gyerek láttam még a bambusznádnyelü kis- kalapácsokat, amelyekkel az útburkoló kavicsot törték és tízegynéhány évvel ezelőtt ma­ga m is bunkóztam, talicskáz- tam még ebben a bányában. Emlékszem, milyen nagy öröm volt, amikor eltűntek a talics­kák és minden vagonhoz kis­vasút vezetett. Azóta persze sokat fejlődött a bánya: döm­perek, markológépek, új török segítették a munkát és most 15 millió forinttal szinte eddig elképzelhetetlen arányokban fejlődik ez a bányaüzem, amely Sztálinváros kohóinak, az ország cukorgyárainak, üt­és mélyépítéshez szállítja a követ. —- Eddig napi hatóan ragon volt a termelésünk <— mondja Már alapozzák az «V* törők tonnás dömperek hordják majd a követ a törőkbe és egyszerre két és fél tonna követ markol az új csehszlovák bágger, amely már itt won, csak össze kell szerelni. Az alsó bányában mgont raknak. Nagy robajjal hull a kő a vagonokba. — 1960-ban már rakodók sem lesznek. Szállítószalag vi­szi majd a követ a vagonok­ba. A régi t&rőnél határaikat robbantanak. Zúg, csörög a törő, mintha csak tudná, meg vannak az órái számlálja. — A törő helyére egy nagy kőőrlőt építünk. Ez az őrlő évente 150 000 tonna mésZ'cő- lisztet ad majd a mezőgazda­ságnak talajjavításra és más célokra, _ az üzem vezetője, Szilfai Jó­zsef. — Ha teljesen beépítjük a 15 millió forintot, akkor na­pi kétszázötven vagon követ termelünk. Persze ehhez nem elegendőek a oépek, emberek is kellenek. A jelenlegi száz­ötven helyett akkor 300 em­ber dolgozik majd itt a bányá­ban. A nagy hegy nyugodtan áll. mint egy hatalmas, egybefont kőtömb kínálja a további le­hetőségeket is. Erről említési teszek a bánya vezetőinek is. — Hát bizony, ha ide építe­nék a tervezett cementgyára. eoyikét, nem lenne rosst btlel. mert itt beláthatatlan idökr elegendő alapanyag van együt- SZALAI JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents