Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

4

N A P L ö

1959. OKTÓBER 18.

Csurog a must, a pincemunkások Jókedvűen darálják a szőlőt.

Az októberi nap fénye aranyozza be a változatos tájat. Itt vagyunk Meszesen, a két magas relé szomszédságában, s füstöt pipáló porcelángyári kéményektől távol, a Pécsi Állami Gazdaság szőlejében.

Sárdy József csősz még- tgyszer végigbaktat a sorok között, Maszat nevű kutyája mohón habzsolja bé a felé dobott szőlőfürtöt. Már nem sokáig kell tartani a szőlőt lopó vásott gyerekektől. Annál inkább a méhektől és darazsaktól. Az egész szőlőtábla zümmög, millió számra repednek a tőkék között s belefúrják testüket az édes bogyóba. Ha két hétig várnak a szürettel, elhordják a tíz hold termésének javát.

Hát ezért vannak itt a szüretelők.

Az egyik kékmelegítős, tizen kát éves csinos kislány. Egyszercsak felnéz és elkiáltja magát a szőlőmunkásnak:

— Ott jön a felesége!

— Az nem a feleségem, hanem az anyósom.

— Hihihi... Bruhuhu.»«

Géczi Ibolyka, a makrancos

hajú, kékmelegítős kislány arca lángbaboruI. Gyorsan léhajol a tőkék közé és villámgyorsan szedi a fürtöket. Nem mer az emberek nevető szemébe nézni

Nem is nevetik már, mindenki elfoglalja magát a tőkékkel. Szaporán járnak a kezek, hiszen ez a munkacsapat bányászasszonyokból és . bányászkislányokból áll, s meg akarják mutatni, hogy ők is értenek a szüreteléshez. _ És lesz helye az érte kapott pénznek is. Géczi Ibolyka és a többi lányok „stafirungra" gyűjtenek.

Szomszédságukban állami gazdasági asszonyok szedik o fürtöt. Számukra kétszeres öröm a szüret, hiszen ők kapálták a szőlőt egész nyáron át. — Hej, de sokszor megfájdult a derekuk, mire a bogyók ilyen nagyra értek! No de sebaj, szüret után már csak takarni kell és tavaszig nem lesz gond a szőlővel

— Köszönöm kislány! — hálálkodik a puttonyos a szőkének, aki a hátára segítette a nehéz terhet. Csak a puttony 11 kiló, s mire a 41 kilő szőlőt beleöntik, több mint ötven kilót nyom. Egyszerre-kétszerre nem is lenne sok egy erős leAz utolsó őrködés. Sárdy József csősz előre, Maszat nevű kutyája pedig hátra nézve vigyázza a szőlőt. Hja, munkamegosztás is van a világon!..«

A Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum november 1-1 belépéssel felvesz egy vizsgázott kazánfűtőt

Jelentkezés személyesen az iskola Igazgatójánál. ^

cipeszsegedeket

új és Javítási munkára felveszünk. Pécsi Ruha és Cipőipari Vállalat. Széchenyi tér 18. 138

V illanymotorok tekercselését

és javítását rövid határidőre vállalja a Pécsi Villamosgépjavító KSZ. «. Pécs, Heim Pál u. 5. Telefon: 15-23.

534

A Komlói Szénbányászati Tröszt Villamos üzeme

villanyszereié

szakmunkásokat

azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés az üzem munkaügyi osztályán.

Komló, Kossuth-akna. Telefon: 18-23.

569

S ds(4r bC'é’C’ft’

génynek, hanem egész nap járni vele, méghozzá a buktatás és meredek szőlősorok között! A pánt mélyen bevágódik a vállba, sajog a hát, estefelé már rogyadozik a láb, s még az ágyban is úgy érzi magát, mintha ezernyi tüzes hangya futkározna a testén. Megérdemlik a napi százhúsz forintot!

A cifra présháznál azonnal ledarálják a szőlőt. Csurog a must, az idősebb pincemunkások apró kortyokkal ízlelgetik. A fiatalabb Farkas József brigádvezető inkább műszerpárti: belenyomja a mustba az óriási hőmérőhöz hasonló cukorfok mutatóját. A 19-es számnál állapodik meg.

Háromszáz mázsa szőlőt, azaz 210 hektó bort várnak a tízholdas területről. A törkölyből pálinka lesz. Az egyik pincemunkás, Moravitzky Fen bácsi buzgón tapossa, hadd férjen a tartályba több.

Amikor o gyári dudák elfújják levesnótájukat, ebédre gyűlnek a szüretelők. Jóízűen falatoznak a meleg októberi napfényben, csak a méhek és darazsak zümmögnek az elárvult tőkék között.

•MAGYAR LÁSZLÓ Foto: ER.B JÁNOS

Farkas József brigád vezető a must cukorfokát méri.

Önkiszolgáló boltok falun

A falust kereskedelemben Is

egyre jobban tért hódítanak az új kereskedelmi formák. Csütörtökön nyílt, meg a korszerűsített szentlőrinci önkiszolgáló élelmiszerbolt Nyolcvanezer forintba került ennek a boltnak az átalakítása. A megnyitó ünnepségen résztvevő asszonyok nagy megelégedéssel szemlélőd tek és vásároltak az új boltban. Az első száz vásárló között jutalomtárgyat sorsoltak ki A megjelent szakemberek véleménye szerint vidéki viszonylatban ez a megye egyik

legkorszerűbb élelmiszerboltja a között a hét bolt között, amelyeket az utóbbi hónapokban adtak ót a földművesszö- ' vetkezetek rendeltetésüknek. Ugyancsak csütörtökön nyitották meg a pellérdi és a majsi önkiszolgáló boltot is, amit a tervek szerint október 20-án a baksai, 22-én a villányi önkiszolgáló bolt megnyitása követ. November 7-én négy új ön kiszolgáló bolt megnyitását tervezik Dunaszekcsőn és kettőt Bükkösdön.

Közepesnél jobbak lesznek

az új

Nyár végén a szőlész szakem berek még nem sok jót mondhattak az idei szőlőtermésről A rengeteg csapadék, az állan dó peronoszpóra-veszély és a sűrűn jelentkező egyéb szőlő- betegjségek. bizony nem sok bizakodásra adtak okot a szőlő termelőknek. A vélemény általános volt: „gyenge, rossz minőségű borunk lesz az idén".

De mit mondanak a szakemberek most, október közepén, amikor a szüretet egész Baranyában megkezdték, az emberek az első korty mustot, vagy új bort kóstolgatják?

A megye egyik első borszakértőjét, Kurucsai Józsefet, a Mecseki Állami Pincegazdaság igazgatóját kérdeztük meg: mennyi és milyen minőségű új bort várhatunk? A válasz így hangzott:

— Hogy az új borok minősége a vártnál lényegesen jobb lesz, az elsősorban a meleg, csapadék nélküli szeptembernek köszönhető. A száraz meleg időjárás kedvezően hatott a cukorképződésre és egyrészt az asszimiláció, másrészt a párolgás következtében a szőlő cukortartalma megnövekedett Párolgás révén a bogyók víztartalma csökkent a mennyiség rovására, viszont javult a sző-/ lő, illetve bor minősége. Ez, a minőségjavulás dél-dunántúli viszonylatban főleg Tolna és Baranya megyében volt jelentős.

— A pincegazdasághoz eddig beérkezett musttételek általában magas cukorfokúak. Az ok tóber 10-én, 12-én végzett mustméréseknél, a siklósi szőlőhegy vegyes-fehér mustjainál 20 cukorfokot, az opportó- nál pedig 19,5 cukorfokot találtunk. Az állami gazdaságok mustjai 2—3 cukorfakkal magasabbak ennél. A Siklósi Állami Gazdaság leányka és mézesfehér mustja 23, a hársleveborok

lű, fehérburgundi és furmint

22, a villányi gazdaság rizlingszilvánija 25, opportója 23, fehérburgundi mustja pedig 21 .•ukorfok volt. A pécsi és szekszárdi szőlőhegyekben végzett mustméiések ,is hasonló jó

eredményeket mutatnak. A

bátaszéki szőlőhegyen termelt mustoknál, már lényegesen ala csonyabb, 17—17,5 cukorfokot találtunk.

Amint a számok mutatták, Baranyában — nagy átlagban is — a közepesnél jobb borminőségre ‘ számíthatunk. Az új bor minősége körülbelül a tavalyival megegyező, azzal a kü lönbséggel, hogy az idén a bor cukor- és sav aránya kedvezőbbnek ígérkezik, s ezért a bor kezelése is könnyebb lesz, kevésbé forog fenn a barna törés veszélye. Az 1958.-évi termésre ugyanis jellemző volt a lágyság és azért azok a borok különleges kezelést igényeltek, amire az idén nem lesz szükség.

A bor mennyiségére vonatkozólag elmondhatom, hogy a szeptember közepén végzett termésbecslés! adatok olyan termést mutattak, melyet már nyár közepén is reméltünk Az tsős időjárás következtében fellépő peronoszpóra, a szokatlan mértékben jelentkező lisztharmat. különösen azokon a helyeken végzett jelentős pusz títást. ahol a védekezést valamilyen okból elmulasztották« Ahol a termelők védekeztek, ott e két szőlőbetegség komolyabb terméskiesést nem okozott.

Kurucsai József végül elmondta. hogy az Állami Pincegazdaság az idén jóval nagyobb mennyiségben hoz forgalomba édes mustpt, mint eddig bármikor. Az Idei új termés must tornájában a vendéglátó üzemekben már az elmúlt napokban megjelent.

Az fiM. Baranya megyei Mélyépítő Vállalat Pécs, Kertváros, Mélomi út 80/a felvesz

kubikosokat

Csoportos jelentkezés esetén 50 lem-en belül naponkénti hazaszállítás. Jelentkezés a Vállalat munkaügyi osztályán.

446

A Komlói Útépítő Vállalat munkahelyre azonnali belépésre felvesz 4

2 fö kövezöt

vagy kőburkoló kőműveseket. Munkásszállást biztosítunk, napi háromszori étkezést 8,70 forintért adunk, továbbá munka- és védőruhát biztosítunk, havi egyszeri hazautazást fizetünk Jelentkezés: Komló-Szállás- falu. 115

(H&fLfieti eqij galamb

Kerek 10 hold földje van Késes Bálintnak. Nemcsak számszerűen kerek, hanem területileg is. Kövér, zsíros fekete föld Égy tagban ott húzódik a falu déli részén. Igaz, hogy dombon fekszik s így kissé nehezebb a munka vele, jobban megizzaszt ja a gazdáját, de Késes Bálint ezért még soha nem panaszkodott. Még büszkélkedik) is vele. Azt szokta mondani• „Csak kiállók a ház udvarába s látom a földemet, Htom amikor hajladozik a szélfútta búzatábla. Mintha nekem integetne.“

Szép, takaros kAs épület a Késes család háza. A múlt nyáron rakattak rá új tetőt, szép, piros zsindelyeket. Erre is büszke az öreg. „Én mindig látom az otthonomat. A házból a földet, a földről a házat. A dombról ezer közül megismer-,, ném 4z én zsindelyes házamat‘ — mondogatja. Azt vallja, hogy otthon neki a ház ii, meg a föld is. De talán legjobban mégis a föld. „A parasztnak a föld koptatja a csizmáját, nem a betonjárda" rm így szokta mondani.

Négyen laknak a házban. A

két öreg, Karcsi fiúk, meg Karcsi felesége Ilonka. Karcsi a múlt nyáron nősült. Felesége Is falubeli, a postán dolgozik. Késes Bálint zsörtölődött is egy keveset amikor fia Ilonkát hozta a házhoz. „Az én oskolázott fiam rsam talált magához *■

többet“ — mondogatta az ismerősöknek. Mert Ilonka szüleinek csak hat hold földjük volt s Késes Bálint gazdagabb menyet akart. De egy-két hónap múlva megbékélt az öreg. Látta, hogy szorgalmas, szerény lány Ilofika. Mondta is nem egyszer: „Ez a gyerek megütötte ezzel a lánnyal a lutrit.“ — Egyszer még azt is hozzátette, hogy ezeknek a mai fiataloknak még az ilyenben

, is jobb a meglátásuk, mint az övéké. No hiszen volt is baja ezzel a meg jegyzéssel elég. Felesége Ftus néninek a fülébe jutott ez a megjegyzés s nem hagyta szó nélkül. „Én voltam a vaksi, amikor hozzád mentem“ — replikázott rá. — Még hogy ilyent mond éz az ember. Vén- ségire jön rá, hogy fiatal korában nem volt jó a szeme? A fiának jobb a meglátása, mint volt az övé? A fene a biilógóját ennek a házsártos öregembernek — mondogatta ő is a szomszédoknak.

Éltek, dolgoztak a földön, módos gazda hírében állt Késes Bálint. Munkában tettek a napok, nem történt semmi különös esemény a csalóidban égé szén óz elmúlt télig. Hanem akkor annál több.

A szomszéd faluban vásár volt. Karcsi korán reggel befogott, apja is fölült melléje és elkocogtak széjjelnézni a vásárban. Semmi vásárlási szándékuk nem volt, csak a* egyforma napokat akarták egy kis kirándulással megszínesíteni. Estére értek haza. Nagy fekete kendőbe burkolózva 1 kapuban Btus néni már várta őket. .

— Fölfordulhat tőletek a falu, hol maradtatok ilyen soká? — kiabált feléjük miközben a kaput kinyitotta. Apa és fia kérdőn tekintettek rá.

— Gyere már BáHnt majd elmondom odabent — mondta. Késes Bálint lelépett a kocsiról és bement. Karcsi még kifogott, gyorsan ellátta a lovakat és ő is igyekezett befelé. Amikor belépett a szobába, látta, hogy anyja is, apja is szótlanul ülnek az asztalnál.

— Mi történt édesapám? — kérdezte ijedten.

Az öreg először ráemelte a szemét, aztán ismét az asztalt nézte. Nem szólt semmit. Karcsi az anyjára pillantott, de látta, hogy az anyja is csak maga elé néz. Csend volt, csak a kutya vakkantása hallatszott. Karcsi csak állt, fogalma sem folt, mi történhetett. Éppen Ilonkát akarta megkeresni, amikor lassan kinyílt a másik szoba ajtaja és felesége lépett be.

— Mi történt Ilonka? — kérdezte Karcsi éles hangon.

— Itt voltak a tanácstól — mondta halkan.

— Miért?

— Hát... a,,, tsz»« miatt.

Karcsi vonásai megenyhültek. Amikor belépett a szobába, azt hitte, hogy valami nagy baj történt, de most már megnyugodott. Hm, szóval a tsz. Nem volt ez új dolog a számára, tanult ö a tszröl az iskolában, meg néha napján beszélgetett róla a falubeliekkel is, a szövetkezei tagjaival. — Csak itthon nem mart róla szólni, mert az apja hallani sem akarta. Még hogy ő belépjen? Na hiszen! Akkor esik le a galamb röptéből amikor én a szövetkezésbe lépek — volt a szavajárása. Karcsi közelebb lépett az asztalhoz aztán megszólalt:

— Már azt hittem megriad valaki, azért ez a nagy szomorúság édesapám.

Késes Bálint fel sem nézett, csak ült szótlanul tovább F,tu* néni törte meg a csendet.

— Nem elég ez neke l? Még van kedved viccelni?

Karcsi nem akart feleselni édesanyjával. Lassan komótos mozdulattal nyúlt cigarettatárcája után, tenyerében sodor- gáttá, puhította, aztán rágyújtott. Amikor a gyufa lányié lobbant, az öreg felemeHe fejét. Ránézett a fiára és me(t' szólalt.

— Nem lépek be a tsz-b*- Érted fiam? Nem! RöpUbtH esik le a galamb, ha én egV' szer igent mondok, — j&ótt és lökött egyet csizmájával a lé' ba előtt fekvő macskán, ő macska felugrott és meglopni' va csúszott az ágy alá.

— Azt mondták, hogy hol' nap ismét eljönnek — szálad meg Ilonka is.

— Hát csak jöjjenek ** vátf