Dunántúli Napló, 1959. október (16. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

4 N A P L ö 1959. OKTÓBER 18. Csurog a must, a pincemunkások Jókedvűen darálják a szőlőt. Az októberi nap fénye ara­nyozza be a változatos tájat. Itt vagyunk Meszesen, a két magas relé szomszédságában, s füstöt pipáló porcelángyári kéményektől távol, a Pécsi Állami Gazdaság szőlejében. Sárdy József csősz még- tgyszer végigbaktat a sorok között, Maszat nevű kutyája mohón habzsolja bé a felé do­bott szőlőfürtöt. Már nem so­káig kell tartani a szőlőt lopó vásott gyerekektől. Annál in­kább a méhektől és darazsak­tól. Az egész szőlőtábla züm­mög, millió számra repednek a tőkék között s belefúrják testüket az édes bogyóba. Ha két hétig várnak a szürettel, elhordják a tíz hold termésé­nek javát. Hát ezért vannak itt a szü­retelők. Az egyik kékmelegítős, ti­zen kát éves csinos kislány. Egyszercsak felnéz és elkiált­ja magát a szőlőmunkásnak: — Ott jön a felesége! — Az nem a feleségem, ha­nem az anyósom. — Hihihi... Bruhuhu.»« Géczi Ibolyka, a makrancos hajú, kékmelegítős kislány arca lángbaboruI. Gyorsan lé­hajol a tőkék közé és villám­gyorsan szedi a fürtöket. Nem mer az emberek nevető sze­mébe nézni Nem is nevetik már, min­denki elfoglalja magát a tő­kékkel. Szaporán járnak a ke­zek, hiszen ez a munkacsapat bányászasszonyokból és . bá­nyászkislányokból áll, s meg akarják mutatni, hogy ők is értenek a szüreteléshez. _ És lesz helye az érte kapott pénz­nek is. Géczi Ibolyka és a többi lányok „stafirungra" gyűjtenek. Szomszédságukban állami gazdasági asszonyok szedik o fürtöt. Számukra kétszeres öröm a szüret, hiszen ők ka­pálták a szőlőt egész nyáron át. — Hej, de sokszor megfáj­dult a derekuk, mire a bo­gyók ilyen nagyra értek! No de sebaj, szüret után már csak takarni kell és tavaszig nem lesz gond a szőlővel — Köszönöm kislány! — há­lálkodik a puttonyos a szőké­nek, aki a hátára segítette a nehéz terhet. Csak a puttony 11 kiló, s mire a 41 kilő szőlőt beleöntik, több mint ötven ki­lót nyom. Egyszerre-kétszerre nem is lenne sok egy erős le­Az utolsó őrködés. Sárdy József csősz előre, Maszat nevű kutyája pedig hátra nézve vigyázza a szőlőt. Hja, munka­megosztás is van a világon!..« A Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum november 1-1 belé­péssel felvesz egy vizsgázott kazánfűtőt Jelentkezés személyesen az iskola Igazgatójánál. ^ cipeszsegedeket új és Javítási munkára fel­veszünk. Pécsi Ruha és Ci­pőipari Vállalat. Széchenyi tér 18. 138 V illanymotorok tekercselését és javítását rövid határidő­re vállalja a Pécsi Villa­mosgépjavító KSZ. «. Pécs, Heim Pál u. 5. Telefon: 15-23. 534 A Komlói Szénbányászati Tröszt Villamos üzeme villanyszereié szakmunkásokat azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezés az üzem mun­kaügyi osztályán. Komló, Kossuth-akna. Telefon: 18-23. 569 S ds(4r bC'é’C’ft’ génynek, hanem egész nap járni vele, méghozzá a bukta­tás és meredek szőlősorok kö­zött! A pánt mélyen bevágó­dik a vállba, sajog a hát, este­felé már rogyadozik a láb, s még az ágyban is úgy érzi ma­gát, mintha ezernyi tüzes han­gya futkározna a testén. Meg­érdemlik a napi százhúsz fo­rintot! A cifra présháznál azonnal ledarálják a szőlőt. Csurog a must, az idősebb pincemunká­sok apró kortyokkal ízlelge­tik. A fiatalabb Farkas József brigádvezető inkább műszer­párti: belenyomja a mustba az óriási hőmérőhöz hasonló cu­korfok mutatóját. A 19-es számnál állapodik meg. Háromszáz mázsa szőlőt, azaz 210 hektó bort várnak a tízholdas területről. A törköly­ből pálinka lesz. Az egyik pin­cemunkás, Moravitzky Fen bácsi buzgón tapossa, hadd férjen a tartályba több. Amikor o gyári dudák elfúj­ják levesnótájukat, ebédre gyűlnek a szüretelők. Jóízűen falatoznak a meleg októberi napfényben, csak a méhek és darazsak zümmögnek az elár­vult tőkék között. •MAGYAR LÁSZLÓ Foto: ER.B JÁNOS Farkas József brigád vezető a must cukorfokát méri. Önkiszolgáló boltok falun A falust kereskedelemben Is egyre jobban tért hódítanak az új kereskedelmi formák. Csü­törtökön nyílt, meg a korszerű­sített szentlőrinci önkiszolgáló élelmiszerbolt Nyolcvanezer forintba került ennek a boltnak az átalakítása. A megnyitó ün­nepségen résztvevő asszonyok nagy megelégedéssel szemlélőd tek és vásároltak az új bolt­ban. Az első száz vásárló kö­zött jutalomtárgyat sorsoltak ki A megjelent szakemberek véleménye szerint vidéki vi­szonylatban ez a megye egyik legkorszerűbb élelmiszerboltja a között a hét bolt között, amelyeket az utóbbi hónapok­ban adtak ót a földművesszö- ' vetkezetek rendeltetésüknek. Ugyancsak csütörtökön nyitot­ták meg a pellérdi és a majsi önkiszolgáló boltot is, amit a tervek szerint október 20-án a baksai, 22-én a villányi önki­szolgáló bolt megnyitása kö­vet. November 7-én négy új ön kiszolgáló bolt megnyitását tervezik Dunaszekcsőn és ket­tőt Bükkösdön. Közepesnél jobbak lesznek az új Nyár végén a szőlész szakem berek még nem sok jót mond­hattak az idei szőlőtermésről A rengeteg csapadék, az állan dó peronoszpóra-veszély és a sűrűn jelentkező egyéb szőlő- betegjségek. bizony nem sok bizakodásra adtak okot a szőlő termelőknek. A vélemény ál­talános volt: „gyenge, rossz minőségű borunk lesz az idén". De mit mondanak a szakem­berek most, október közepén, amikor a szüretet egész Bara­nyában megkezdték, az embe­rek az első korty mustot, vagy új bort kóstolgatják? A megye egyik első borszak­értőjét, Kurucsai Józsefet, a Mecseki Állami Pincegazdaság igazgatóját kérdeztük meg: mennyi és milyen minőségű új bort várhatunk? A válasz így hangzott: — Hogy az új borok minő­sége a vártnál lényegesen jobb lesz, az elsősorban a meleg, csapadék nélküli szeptember­nek köszönhető. A száraz me­leg időjárás kedvezően hatott a cukorképződésre és egyrészt az asszimiláció, másrészt a pá­rolgás következtében a szőlő cukortartalma megnövekedett Párolgás révén a bogyók víz­tartalma csökkent a mennyiség rovására, viszont javult a sző-/ lő, illetve bor minősége. Ez, a minőségjavulás dél-dunántúli viszonylatban főleg Tolna és Baranya megyében volt jelen­tős. — A pincegazdasághoz eddig beérkezett musttételek általá­ban magas cukorfokúak. Az ok tóber 10-én, 12-én végzett mustméréseknél, a siklósi sző­lőhegy vegyes-fehér mustjai­nál 20 cukorfokot, az opportó- nál pedig 19,5 cukorfokot ta­láltunk. Az állami gazdaságok mustjai 2—3 cukorfakkal ma­gasabbak ennél. A Siklósi Ál­lami Gazdaság leányka és mé­zesfehér mustja 23, a hársleve­borok lű, fehérburgundi és furmint 22, a villányi gazdaság rizling­szilvánija 25, opportója 23, fe­hérburgundi mustja pedig 21 .•ukorfok volt. A pécsi és szek­szárdi szőlőhegyekben végzett mustméiések ,is hasonló jó eredményeket mutatnak. A bátaszéki szőlőhegyen termelt mustoknál, már lényegesen ala csonyabb, 17—17,5 cukorfokot találtunk. Amint a számok mutatták, Baranyában — nagy átlagban is — a közepesnél jobb bormi­nőségre ‘ számíthatunk. Az új bor minősége körülbelül a ta­valyival megegyező, azzal a kü lönbséggel, hogy az idén a bor cukor- és sav aránya kedve­zőbbnek ígérkezik, s ezért a bor kezelése is könnyebb lesz, kevésbé forog fenn a barna törés veszélye. Az 1958.-évi ter­mésre ugyanis jellemző volt a lágyság és azért azok a borok különleges kezelést igényeltek, amire az idén nem lesz szük­ség. A bor mennyiségére vonat­kozólag elmondhatom, hogy a szeptember közepén végzett termésbecslés! adatok olyan termést mutattak, melyet már nyár közepén is reméltünk Az tsős időjárás következtében fellépő peronoszpóra, a szokat­lan mértékben jelentkező liszt­harmat. különösen azokon a helyeken végzett jelentős pusz títást. ahol a védekezést vala­milyen okból elmulasztották« Ahol a termelők védekeztek, ott e két szőlőbetegség komo­lyabb terméskiesést nem oko­zott. Kurucsai József végül el­mondta. hogy az Állami Pin­cegazdaság az idén jóval na­gyobb mennyiségben hoz for­galomba édes mustpt, mint ed­dig bármikor. Az Idei új ter­més must tornájában a ven­déglátó üzemekben már az el­múlt napokban megjelent. Az fiM. Baranya megyei Mélyépítő Vállalat Pécs, Kertváros, Mélomi út 80/a felvesz kubikosokat Csoportos jelentkezés ese­tén 50 lem-en belül napon­kénti hazaszállítás. Jelent­kezés a Vállalat munkaügyi osztályán. 446 A Komlói Útépítő Vállalat munkahelyre azonnali be­lépésre felvesz 4 2 fö kövezöt vagy kőburkoló kőművese­ket. Munkásszállást biztosí­tunk, napi háromszori étke­zést 8,70 forintért adunk, továbbá munka- és védő­ruhát biztosítunk, havi egy­szeri hazautazást fizetünk Jelentkezés: Komló-Szállás- falu. 115 (H&fLfieti eqij galamb Kerek 10 hold földje van Ké­ses Bálintnak. Nemcsak szám­szerűen kerek, hanem területi­leg is. Kövér, zsíros fekete föld Égy tagban ott húzódik a falu déli részén. Igaz, hogy dombon fekszik s így kissé nehezebb a munka vele, jobban megiz­zaszt ja a gazdáját, de Késes Bálint ezért még soha nem pa­naszkodott. Még büszkélkedik) is vele. Azt szokta mondani• „Csak kiállók a ház udvarába s látom a földemet, Htom ami­kor hajladozik a szélfútta bú­zatábla. Mintha nekem inte­getne.“ Szép, takaros kAs épület a Késes család háza. A múlt nyáron rakattak rá új tetőt, szép, piros zsindelyeket. Erre is büszke az öreg. „Én mindig látom az otthonomat. A házból a földet, a földről a házat. A dombról ezer közül megismer-,, ném 4z én zsindelyes házamat‘ — mondogatja. Azt vallja, hogy otthon neki a ház ii, meg a föld is. De talán legjobban mégis a föld. „A parasztnak a föld koptatja a csizmáját, nem a betonjárda" rm így szokta mondani. Négyen laknak a házban. A két öreg, Karcsi fiúk, meg Kar­csi felesége Ilonka. Karcsi a múlt nyáron nősült. Felesége Is falubeli, a postán dolgozik. Késes Bálint zsörtölődött is egy keveset amikor fia Ilonkát hoz­ta a házhoz. „Az én oskolázott fiam rsam talált magához *■ többet“ — mondogatta az isme­rősöknek. Mert Ilonka szülei­nek csak hat hold földjük volt s Késes Bálint gazdagabb me­nyet akart. De egy-két hónap múlva megbékélt az öreg. Lát­ta, hogy szorgalmas, szerény lány Ilofika. Mondta is nem egyszer: „Ez a gyerek megütöt­te ezzel a lánnyal a lutrit.“ — Egyszer még azt is hozzátette, hogy ezeknek a mai fiatalok­nak még az ilyenben , is jobb a meglátásuk, mint az övéké. No hiszen volt is baja ezzel a meg jegyzéssel elég. Felesége Ftus néninek a fülébe jutott ez a megjegyzés s nem hagyta szó nélkül. „Én voltam a vaksi, amikor hozzád mentem“ — replikázott rá. — Még hogy ilyent mond éz az ember. Vén- ségire jön rá, hogy fiatal ko­rában nem volt jó a szeme? A fiának jobb a meglátása, mint volt az övé? A fene a biiló­góját ennek a házsártos öreg­embernek — mondogatta ő is a szomszédoknak. Éltek, dolgoztak a földön, módos gazda hírében állt Ké­ses Bálint. Munkában tettek a napok, nem történt semmi kü­lönös esemény a csalóidban égé szén óz elmúlt télig. Hanem akkor annál több. A szomszéd faluban vásár volt. Karcsi korán reggel befo­gott, apja is fölült melléje és elkocogtak széjjelnézni a vá­sárban. Semmi vásárlási szán­dékuk nem volt, csak a* egy­forma napokat akarták egy kis kirándulással megszínesíteni. Estére értek haza. Nagy fe­kete kendőbe burkolózva 1 ka­puban Btus néni már várta őket. . — Fölfordulhat tőletek a fa­lu, hol maradtatok ilyen so­ká? — kiabált feléjük miköz­ben a kaput kinyitotta. Apa és fia kérdőn tekintettek rá. — Gyere már BáHnt majd elmondom odabent — mondta. Késes Bálint lelépett a kocsi­ról és bement. Karcsi még ki­fogott, gyorsan ellátta a lova­kat és ő is igyekezett befelé. Amikor belépett a szobába, látta, hogy anyja is, apja is szótlanul ülnek az asztalnál. — Mi történt édesapám? — kérdezte ijedten. Az öreg először ráemelte a szemét, aztán ismét az asztalt nézte. Nem szólt semmit. Kar­csi az anyjára pillantott, de látta, hogy az anyja is csak maga elé néz. Csend volt, csak a kutya vakkantása hallatszott. Karcsi csak állt, fogalma sem folt, mi történhetett. Éppen Ilonkát akarta megkeresni, amikor lassan kinyílt a másik szoba ajtaja és felesége lépett be. — Mi történt Ilonka? — kér­dezte Karcsi éles hangon. — Itt voltak a tanácstól — mondta halkan. — Miért? — Hát... a,,, tsz»« miatt. Karcsi vonásai megenyhül­tek. Amikor belépett a szobá­ba, azt hitte, hogy valami nagy baj történt, de most már meg­nyugodott. Hm, szóval a tsz. Nem volt ez új dolog a szá­mára, tanult ö a tszröl az isko­lában, meg néha napján be­szélgetett róla a falubeliekkel is, a szövetkezei tagjaival. — Csak itthon nem mart róla szólni, mert az apja hallani sem akarta. Még hogy ő be­lépjen? Na hiszen! Akkor esik le a galamb röptéből amikor én a szövetkezésbe lépek — volt a szavajárása. Karcsi kö­zelebb lépett az asztalhoz aztán megszólalt: — Már azt hittem megriad valaki, azért ez a nagy szomo­rúság édesapám. Késes Bálint fel sem nézett, csak ült szótlanul tovább F,tu* néni törte meg a csendet. — Nem elég ez neke l? Még van kedved viccelni? Karcsi nem akart feleselni édesanyjával. Lassan komótos mozdulattal nyúlt cigarettatár­cája után, tenyerében sodor- gáttá, puhította, aztán rágyúj­tott. Amikor a gyufa lányié lobbant, az öreg felemeHe fejét. Ránézett a fiára és me(t' szólalt. — Nem lépek be a tsz-b*- Érted fiam? Nem! RöpUbtH esik le a galamb, ha én egV' szer igent mondok, — j&ótt és lökött egyet csizmájával a lé' ba előtt fekvő macskán, ő macska felugrott és meglopni' va csúszott az ágy alá. — Azt mondták, hogy hol' nap ismét eljönnek — szálad meg Ilonka is. — Hát csak jöjjenek ** vátf

Next

/
Thumbnails
Contents